Nemzeti Sport, 1933. július (25. évfolyam, 129-150. szám)

1933-07-09 / 134. szám

4 Négy-négy csapat a Középeurópai Kupában A Nyugateurópai Kupa megalapítása Barassi elnök „irányelvei" — Saját tudósítónktól — Érdekes „irányelveket” tett közzé Milánóban Barassi mérnök, aki a Divisione Nazionale A­ csoportjá­nak, tehát a legfelsőbb olasz osztály­nak elnöke és akinek szava éppen ezért igen súlyosan esik latba. Ba­lassi javaslata a következő: szállítsák le az A­ csoport létszá­mát 18-ról 18-ra (ezt természetesen csak az ősszel kezdődő bajnoki év végén vinnék végbe); az így felszabaduló határnapokat a nemzetközi érintkezés nagyobb kiak­názására használják fel. Ebből a célból azt javasolja Ba­rassi elnök, hogy a Középeurópai Kupában négy-négy csapat vegyen részt minden országból. De ezenfelül Nyugateurópai Kupa felállítását in­dítványozza, amelyért Olaszország, Spanyolország, Németország, Fran­ciaország és Svájc két-két egylete mérkőzzék. Ezek szerint az olasz bajnokság hat első helyezettje kapcso­lódnék bele ezekbe a nemzetközi tor­nákba és így a bajnokság küzdelme a bajnoki címen túl is újabb édekes­­séget kapna. Az érdekes javaslat rövidesen az olasz szövetség elnöksége elé kerül. ÖRÜL A SPARTA a sorsolásának. Az első meccs (9-én) Milánóban lesz ugyanis, a második (16-án) Prágában. El akarják kapni az Ambrosianát. Hát csak vigyázza­nak! Nem mindig rúgnak 40 méter­ről gólt. EMBER JÓSKA CSAPATA, az SK Pilsen kiesett a csehszlovák I. ligából, de spanyol túráján mégis 1:1 arányú döntetlent ért el az FC Bar­celona ellen. Az SK Pilsen jó, vagy? ... BUDAI OLDBOY DERBI — ÚJPESTEN. Tegnap játszották le a vénfiúk baj­nokság utolsó mérkőzését a „33” FC és a BRFC vén fiai. Mindkét csapat budai és így csak természetes, hogy a mérkőzés — Újpesten volt a Phö­­bus-pályán. A BBFC nagyon fente a fogát emiatt nagy ellenfelére és meg­erősítette a csapatát négy elsőcsa­­patbeli játékossal. A „harcban” vi­szont nem játszott Bosnyákovits, de védett Zsák, a mezőnyben pedig ott láttuk Csárdást, Zsochot, Omelkát, Ujváryt stb. Egy ideig kiegyensúlyo­zott a játék. Már amilyen egy vén­fiúk meccse lehet. Öregurasan mo­zognak a játékosok. A 38. percben azonban váratlan esemény támad. Wittmann, a BBFC csatára könnyű labdát küld kapura, Zsák későn vető­dik és benn a dugó. Szörnyen dühös e miatt Skaja és az előtte állókat hibáztatja. Pedig ő volt benne. A félidő utolsó percében a BBFC ka­pusa kiejt egy labdát és Ujváry egyenlít. Szünet után már jobban megy a „33” FC-nek a játék, mert Zloch lesz a középfedezet. Omelka hamarosan megszerzi a vezetést 2:1. A BBFC nagyon igyekszik, de egy 11-es kedvét szegi. Igazuk is van, mert csak Handel bíró tudja, hogy miért ítélte meg. Csárdás csak ne­vetni tud bíró kollégáján. Zloch azon­ban nem hagyja ki az ilyen ziccert és berúgja a gólt 3:1. Ez marad a végeredmény is. A „33” FC veretle­nül szerezte meg a védfiúk bajnok­ság első helyét. TILOS AZ AJÁNDÉK! Eddig csak az Európa Kupa szabályai tiltották meg a szövet­ségeknek, hogy az Európa Ku­páért lejátszott válogatott mér­kőzések bíráinak ajándékot adja­nak. Most a Középeurópai Kupa bizottsága is kimondta, hogy a résztvevő egyleteknek tilos meg­ajándékozni a meccsüket vezető bírákat. Erősödik a MAFC. Pinterics, a BBFC jóképességű csatára a mű­egyetemiekhez kérte átigazolását. A „33” FC ma két csapatot is sze­repeltet. Az egyik Szigetszentmik­­lóson játszik az alábbi összeállítás­ban: Raffai — Szenczy, Kádár — Feketehegyi, Darvas, Görög — Mé­lán, Sáry, Zloch, Major, Kováts. —­­A Budafokon kiálló együttes: Herendi •— Károlyi, Wéber — Kovácsi II., Mihályi, Krammer — Tamás II., Huszár, Varga (Prohl), Katona, Kiss. SSSSJ Simonui szerződése a liite-i elnök zseniben, „csak" a kiadatás kell mád hozzá mss KM autogramja Egységes L ősziéig. Mt cso­portos L­ ősziéig a francia proli nanagyon — Saját tudósítónktól — Páris, július 5. A francia professzionizmus, nagy diadalt ült. Az első esztendő befejez­tével, májusban erősen gyülekeztek a viharfelhők ... A B­ csoport győz­tesét, az Antibest vesztegetés miatt meg kellett fosztani a bajnoki cím­­től. A két csoportból kieső hat klub „tüzet gyújtott”, volt baj bőven. De a francia szövetség erélyes kézzel rendet teremtett. A tavalyi két cso­port 7—7 első helyezettjéből meg­alakította az egységes I. osztályt.­ A kiszorított hat profiklub most az ál­amatőr klubokkal szövetkezve készült zavart csinálni. Ezt is elintézte a szövetség, amelynek legfényesebb diadala volt a II. osztályba leadott 23 nevezés. Ott volt mind a hat kiesett klub nevezése és beadták a derekukat az álamatőrök is mind: Rouen, Le Havre, Racing Roubaix, Amiens és a többi. Két csoportot kell tehát alakítani a II. osztályban... Nagy szervezkedés folyik a profik­nál. Elnökök, főtitkárok, igazgatók mind úton vannak és mind új csil­lagokat keresnek. A kilom­éterrekor­dot nyilván a lillei elnök, a bajnok­csapat elnöke tartja, aki meg sem állt Ungvárig, hogy Simonyi játékát láthassa. És mégis csak Amsterdam­ban sikerült aláíratnia Simonyival a szerződést. Közben Prágában meg­szerezte a válogatott csatár Hessnek autogramját, persze fölötte a szerző­déssel. Közben egy kis baj történt. A feledékeny Hess a Montpelliernek is talált adni egy ilyenfajta auto­gramot. Most a szövetség előtt fek­szik az ügy, közben a pilzeni Viktó­ria még ki sem adta a játékost. De az Attila se Simonyit! Imret. A beteg magyar futball orvosai: Sportbizottság! ? Igazi kapitány!?! — Saját tudósítónktól — Ha valaki figyelmesen végig­hallgatta azokat a vitákat, ame­lyek a hét folyamán a futballról a szövetségi szobákban folytak, ak­kor meggyőződhetett arról, hogy a magyar futball beteg, még­hozzá nagy beteg. Ez a fölfedezés nem új. Hiszen a vereségek, amelyeket mostanában elszenvedtünk, az eredmények, amelyek ezeket a vi­tákat kiváltották, hangosan hirde­tik a futball elrongyoltságát, ver­gődését. Új csak az lehetett, hogy mindenki a másikban, a szom­szédban kereste a bajok forrását. Ha sorba szedjük a kifogásokat és véleményeket, körülbelül a követ­kező pontokat kapjuk: 1. A szövetség szervezete rossz. Az MLSz, BLASz és PLASz ér­dekellentéte, a három rész vetél­kedése folytonosan olyan harco­kat szül, amelyeknek maga a futball issza meg a levét. 2. Sokat adminisztrálunk s ke­veset törődünk a sporttal magá­val. 3. A sportérdekeket alárendel­jük az üzleti érdekeknek. Szövet­ségben és egyesületekben egy­aránt. 4. Hibásak az egyesületek, amelyek megfeledkeznek a sport­szellemről s annak ápolásáról. 5. Hibásak a trénerek, akik nem okulnak és nem akarják módszereiket az idők követelmé­nyeihez szabni. 6. Hibásak a játékosok, mert nem eléggé hűek a futballhoz. 7. Hibásak a kapitányok, mert az egyleti és szövetségi — rend­szerint anyagi — érdekekkel szemben megalkuvók. Szóval minden és mindenki hi­bás. Ez volt a tanulság minden vitából, amit hangosan, vagy hal­kan folytattak. S ha ezekből a vitákból, az elmúlt hetek kellemet­len vereségeiből valami hasznot is akar húzni a jövőre vonatko­zóan a magyar futball, akkor le kell vonni a tanulságokat, hogy azoknak megfelelő intézkedésekkel javíthassunk a helyzeten. Az egyik egyesületi vezető — a többiek helyeslése mellett — fej­tegette a következőket: — A magyar játékosok nem hálásak s nem becsületesek. Nem hálásak, sem a futballnak, sem egyesüle­tüknek, mindkettőt olyan kereseti forrásnak tekintik, amit a maguk javára kizsákmányolhatnak, de vele szemben semmire sincsenek kötelezve. Nem becsületesek, mert igen sok esetben nem teljesítik legjobb tudásuk és szerződésbeli előírásaik szerint kötelességüket. Nem élnek sportszerűen, nem elég­gé szófogadók sokszor. — Ügy van — mondotta egy edző —, a magyar játékos, ha csak valamit tud, már megkótya­­gosodik. Nem tudja, mit követel­jen. Munkaadónak és kizsákmá­­nyolónak tekinti az egyletét, az egylete vezetőit s fitymálva mond­ja nem egy: Mi rúgjuk össze ne­kik a pénzt! ... Az osztrák já­tékosnak azt mondják, rosszul megy, nincs több, azt feleli rá, majd lesz jobban is. És játszik to­vább lelkesen, teljes tudással. Ezért nem fáradtak az osztrákok soha! — Ki a hibás ebben? —kérdez­te az egyik kapitány. — Az egyesületek — adta meg rá maga a feleletet —, mert ra­gaszkodnak olyan játékosokhoz is, akik dacolnak a vezetőséggel, a szabályokkal és a sportszerűség­gel. S ha az MLSz vagy annak va­lamely szerve meg akarja büntet­ni az ilyen játékost, akkor éppen az egyesület követ el mindent, hogy leimádkozza azt a büntetést. Mert az egyesületi vezetők és ed­zők is rögtön másként kezelik a kérdéseket, ha nekik kellene meg­­hajolniok valami magasabb érdek előtt. Aztán itt van az edzők esete. Mindegyik tudós akar lenni s nem ismer más szaktekintélyt, csak önmagát. Sokáig lehetne folytatni az egyes vélemények felsorolását.­­ Hamarosan kitűnik azonban, hogy minden baj forrása mégis csak az egységes, valami felsőbb központ­ból kezdeményezett és irányított felfogásnak, sportszellemnek a hiánya. Ez a vélemény alakult ki nagyjában a heti viták során is. Megoldási formákat is hangoz­tattak s azok közül kettő olyan, amelyet érdemes megszívlelni. Az egyik az, hogy alakítson az MLSz független, elismert szaktekinté­lyekből álló sportbizottságot, hogy az irányítsa mindazokat a kérdé­seket, amelyek a futball életében döntő fontosságúak. Irányítsa a játékosnevelést országszerte, mű­ködjön együtt a trénertestülettel, hogy egységes irányt alakítson ki az egész magyar futballban. A másik megoldási lehetőség az országos kapitány tisztségének helyes értelmezésében rejlik. — Olyan kapitányra van szükség, aki nemcsak az időről-időre esedékes válogatott csapatokat állítja össze, hanem maga a legfőbb irányítója és vezetője az egész ország játé­kosnevelésének. Ügyel a sportsze­rűségre a válogatott mérkőzések programjának összeállítása körül, komoly súlyt kap minden ilyenféle szakkérdésben az egyesületeket illetően is. A játékosgárda kilen­gései és fegyelmezetlensége ellen felléphet, azzal kapcsolatban ko­moly hatáskört kap. Szóval orvost kell a beteg keze­lésére hívni, orvost kell keresni, aki gyógyít s aki megőrzi a fut­ball egészségét. Elmúltak azok az idők, amikor ez a csodálatos gyer­mek minden komoly figyelem, óvó­intézkedés és okos irányítás nél­kül is remekül gyarapodott test­ben és lélekben. Ha a bajokat nem ellensúlyozzuk, ha a beteget nem gyógyítjuk, akkor előbb-utóbb el­pusztul. finís) ! • * •­ ­Az utánpótlás kérdése nemcsak a nagy profiegyleteket foglalkoztatja, hanem a kiscsapatokat is. A Nyöte-t is. Náluk az utánpótlás kérdése annál is fontosabb, mert a Nyöte nincs szipkázásra berendezve. Inkább tőlük szipkáznak! Az utánpótlás gondja Weissinger Nándorra, az ifi intézőre hárul. Ő toborozza, neveli az ifjú te­hetségeket. Mikor találkozunk vele, akkor is éppen hivatalos ügyben jár.)­­— Jaj, kérem, nem érek rá — mondja —, ma ismét játékosokat toborozok! Most megyek a plaká­tér. — Minek kell magának az? — Azzal toborozok, kérem. Két fiú viszi velem a környéken körül. Én találtam ki az egészet! Tudja, hogy milyen jó a felirata, egyene­sen szenzációs! — Miért, mit írtak rá? — Figyeljen, csak enyit: „Srá­cok, tiétek a jövő, aki Orth és Schaffer akar lenni, az lépjen be a Nyete-be!” Garmadával jönnek a srácok, ma is legalább két csapat­ra valót akarok összehozni! — Mit csinál azzal a sok csemeté­vel? — Még ma kiviszem őket a Du­­napartra, a malom előtti „tehet­­ségkutató pályánkra” és kipróbá­lom az egész társaságot! — És hol van annyi felszerelése? — Az nem probléma nálam!... Ha öt számmal nagyobb a cipő a srácnak, kitömheti, belevaló az van elég! Akinek meg nagyobb a lába, mint a mi cipőink , az már úgysem srác! Arra nem tartunk igényt. AZ EDDIGI AMATŐRDÖNTŐK: 1926— 27: BSE—Diósgyőri VTK 3:1. 1927— 28: Testvériség—Szombat­helyi MÁV 3:2. 1928— 29: Törekvés—Szolnoki MÁV 5:0. 1929— 30: Törekvés—Bohn SC 4:1. 1930— 31: Törekvés—Tatabányai SC 2:2, majd 4:0. 1931— 32: Bohn SC—ETO­­Győr 3:2. (Meghosszabbítás után). 1932— 33: A ZALAEGERSZEGEN játszik ma az MTK és a Hungária vegyescsapata a ZTE ellen. Szegő váltságdíja fejében tartozik ezzel a mérkőzéssel a Hungária. A csapat ma reggel utazik autóbuszon Weisz Ági vezetésével. Vasárnap,1033 július 9. Eiért az idén is van Soroksárnak bajnok­csapata, mondta egy soroksári szurkoló nekibúsulva hétfőn, mikor olvas­ta, hogy a SAC ifjúsági csapata megnyerte a IV. osztály bajnok­ságát. Pedig ezt örömmel kellett volna mondja, hiszen a soroksári futball utánpótlása, saját nevelése az, amely már az első évben kive­­rekedte magának az elsőséget. Ez a csapat már ebben az évben is három játékost adott a SaC-nak, a jövő szezonban pedig előrelátha­tólag a gerincét fogja alkotni a SAC csapatának. Plachy János intéző, aki egyút­tal a SAC ügyeit is intézi, boldo­gan meséli: — Az idén neveztünk először az ifjúsági bajnokságra és már az első évben sikerült azt megnyerni. Sok akadállyal kellett megküzde­­nünk, hiszen a profi Soroksár, mellett erősen háttérbe szorított­­ak. Senki sem törődött a csapat­tal, amelynek a tagjai pedig mind soroksáriak és tisztán saját neve­lésünk. Csak egy-két ember akadt, aki belátta, hogy pár év múlva ezek a játékosok lesznek a SAC, majd pedig a Soroksár FC erős­ségei. Olyan szurkolók is akad­tak, akik csak akkor tudták meg, hogy van ifjúsági csapatunk, mi­kor a bajnokság megnyerését­­ a hétfői Nemzeti Sportban olvasták. Pedig vannak a csapatban jó erők. Két játékosomra jövőre már a Soroksár is pályázik: Holczmeis­ter hátvédre és Zwick fedezetre. Remélem, hogy a bajnokság meg­nyerése után több figyelmet szen­telnek majd Soroksáron az ifjúsá­gi játékosoknak, akik szívvel, lé­lekkel harcoltak s akik megérde­melnének egy kis pártfogást. Dicséret illeti meg Plachy Já­nos intézőt, aki elhanyagolta in­kább az idén a SAC ügyeit és minden idejét az ifjúságiaknak szentelte, hogy jövőre saját neve­lésű játékosokkal erősíthesse meg amatőr csapatát. Az ő munkája a legszebb példa az utánpótlás neve­lésére. Walter Endre. MEGÉRKEZETT AZ SBTC PÉCSRE Tegnap este negyed 8 órakor futott be Pécsre az SBTC együt­tese. László szakosztályi vezető így nyilatkozott a mérkőzésről pécsi munkatársunknak: — Remélem, a hosszú út fára­dalmait kipihenik a fiúk és itten vehetjük fel a harcot a pécsiek ellen. Nyerni szeretnénk, bár az összehasonlításra semmi táppon­tunk nincs. A két csapat egyébként a rész­letes műsorunkban közölt össze­állításban veszi fel a küzdelmet. Sportnap Pesterzsébeten. Az ETC nagy sportnapot rendez ma délután az Erzsébet­ utcai futballpályán a kö­vetkező műsorral: Fél 3-kor MOVE Valéria—MTE kézilabda bemutató, fél 4-kor futballmérkőzés az ETC vénfiúk és a Ferencváros remiz vén­fiúk csapatai közt, fél 5-kor a PAC atlétikai versenye, 5-kor az ETC bo­­xolói vonulnak fel, majd utána Szi­geti FTC, Fehér FTC, Énekes Bp. Vasutas, Erős Bp. Vasutas tart be­mutatót. Az ETC vívószakosztálya 4 órai kezdettel a Somogyi-csónakház­­ban tart bemutatót, melyen vendég­képpen megjelenik Kabos Endre Európa-bajnokunk, Tabajdy László BSE és Eckl Viktor RAC. A losonci körmérkőzést a losonci Slavia nyerte. A LAFC, L. Slavia, Füleki TC és Apánfalui SC körmér­kőzést játszott a Vöröskereszt javára. A vándorserleget a Slavia nyerte meg, mert mindkét mérkőzésén dia­dalmaskodott. Az eredmények a kö­vetkezők: L. Slavia—Füleki TC 8:1 (2:0). Az országos döntőkön részt­vevő fülekiek erősen tartalékos csa­patot szerepeltettek s a Slavia könnyen érte el nagy győzelmét. A mezőnyből Magyar, a Slavia játéko­sa emelkedett ki. — Apátfalud SC— LAFC 2:0 (2:0). Az­ ASC felülmúlta ellenfelét, amely még egy tizenegyest sem tudott értékesíteni. A két dugót Maglik rúgta. Második nap: LAFC— FTC 2:1 (1:1). — Slavia—ASC 6:0 (2:0). A Slavia mögött tehát az ASC, LAFC, FTC a sorrend. FÜRDENI csak Dr. Morisson szőrtelenk­övel menjen

Next