Nemzeti Sport, 1935. január (27. évfolyam, 1-22. szám)

1935-01-04 / 3. szám

6 — Megnyugtatjuk az aggódókat: a BSE nem fog kiesni — mondja Kovács dr. intéző Reménykedéssel és bizako­dással tekintenek a fővárosiak az új év elé — Saját tudósítónktól — Az őszi idény előtt nagy aka­rással és lelkesedéssel indult meg a munka a BSE-ben. A vezetők el­gondolása az volt, hogy az összes jó erőket a Millenáris csapatában kell összpontosítani, amely így, a BSE legjobb játékosaival, első­rendű szerepet fog majd játszani a II. ligában. A BSE pedig — úgy számították — annyi pontot majd csak össze fog hozni, hogy baj ne legyen ... Ez az elgondolás — mint isme­retes — nem vált be. A Millená­ris a 6. helyen végzett, a BSE pe­dig mint utolsó helyezett fejezte be az idényt. Az elmúlt félév tapasztalatai te­hát sok tanulsággal szolgáltak a BSE vezetőinek. Vájjon mit szűr­tek le ebből?­­— Érdemes volt-e megcsinál­ni a szétválasztást? — kérdeztük Kovács Endre dr. intézőtől. — A BSE régi játéko­saival majdnem bizonyosan az első helyen végzett volna az amatőr első osztályban, ahonnan éppen úgy megvan adva a Nem­zeti Ligába való feljutás lehe­tősége.­ — Ez igaz, de ami bekövetkezett, arra előre mi igazán nem gondol­hattunk — mondta Kovács dr. — A Millenáris egy próbaszezont már végigjátszott a II ligában. Itt lát­tuk, hogy ha az együttest megerő­sítjük, igazán komoly szerepre hi­vatott. Viszont arra nem számítot­tunk, hogy a Budafok, Szürketaxi, Erzsébet, Vasas, Drogisták és a Nemzeti ennyire megerősödjön. (— A tavaszi helyzet?) — Egyáltalán nem olyan „sö­tét”, amint azt egyesek látni sze­retnék. Sérült játékosaink, Páz­­mándy, Suhai, Rigó, stb. mind a gyógyulás útján vannak. De azon­kívül új játékosok is jönnek hoz­zánk, például a volt csepeli Docs­­kál. — Sőt elárulhatom azt is, hogy a Millenáris a tavaszi szezon vé­gén idegen világrészbe vezető dra tervével foglalkozik. Egészen biztos, hogy ez is sarkallni fo­ja a fiúkat. (A BSE jelenlegi utolsó helye nem rejt magában némi ve­szélyt?) — Megnyugtatjuk a BSE sor­sáért oly szörnyen „aggódókat”, a BSE nem fog kiesni az első osz­tályból. Ha szüksége mutatkozik, akkor meg fogjuk csinálni a Mille­náris—BSE cserét és akkor már semmi baj sem lehet. C­íme tehát a BSE-ben egyáltalán nem észlelhető az a nyomott han­gulat, mint hasonló helyeiben más egyesületeknél. Zsák Károly is a bizakodás hangján beszél: — Egy év előtt a legnagyobb örömmel tettem eleget annak a megtisztelő meghívásnak, hogy lép­jek be a BSE-be és legyek a fő­városi csapat edzője. Bevallom, év­tizedeken keresztül voltam és va­gyok hű katonája a 33FC-nek, de emellett mindig szívügyem volt a BSE is. De ez nem is csoda, hisz két öcsém még a háború előtti évek­ben a BSE intézői közé tartozott. — 1934 januárjában vettem, át a BSE csapatát. A sok gátló körül­mény ellenére is a 4. helyen végzett a csapat. Most ősszel azonban már csak főleg a Malegiáris-játékosok­­kal foglalkoztam, a BSE-istákkal Schweng Lajos dolgozik. — A Millenáris helyezése szá­momra nem volt meglepetés. Ami nem sikerült először, az még a második kísérletre megvalósítható. — Mint klubkapitány minden erőmmel segítségére leszek tovább­ra is egyesületemnek. Remélem, hogy rövidesen azon az őt meg­illető előkelő helyen fogjuk látni a fővárosi csapatot, amelyet tudása alapján megérdemel. Derűs optimizmussal tekintenek tehát a főváros reprezentatív egye­sületében az események elé. Az új év talán meg is hozza a Millenáris­nak és a BSE-nek a várva várt sikert. (n. j.) az úton van, amelyen visszahar­colja fölényét Középeurópában, amelyen újra feltámasztja a Braunok, Konrádok, Schafferek, Schleeigerek, Szabók, Molnárok és Orthok futballját, akik ámulatba ejtették 1916-tól 1923-ig a konti­nens közönségét és akik olyan mes­terekkel dicsekedhetnek, mint Weisz, Pataky, Tóth. — A mai Sárosik, Toldik és Turayak várjon méltó utódaik lesznek-e elődeiknek? Talán igen... — A magyar futball nehéz, kriti­kus korszakot­ élt át. A leszegénye­­dés következtében a klubok kényte­lenek voltak külföldre áruba bocsá­tani kiváló játékosaikat. Az utolsó évek során azonban a magyar ifjú­ság tömegeiből új tehetségek jöttek elő és a magyar futball újra dicse­kedhet, hogy vannak nagyszerű já­tékosai. A megerősödést a vidék be­vonásának köszönheti a magyar futball. Már nem csak Budapesten futballoznak Magyarországon, az osztrák futballt még mindig csak Bécs képviseli. Számolni kell azonban azzal, hogy a magyar futball jellege megválto­zik. A régi Hungária-iskola, aminek az MTK és az FTC hódolt, eltűnt és helyet adott egy új stílusnak, ami termékenyebb, eredményesebb. Né­hány csapat, mint az Újpest, Bocs­kai és Kispest, elhagyja már a játék cikornyáit (fioritures) és gólra megy, gólra tör. Ezt követeli a kö­zönség és ez az, ami vonzza a kö­zönséget. Ebben a kérdésben meg­győző bizonyítékokat szolgáltatott számunkra Avar, akit módunkban volt látni a Budapest — Paris meccsen. (Avar hármat lőtt az öt gólból.— Szerk.) — Magyarországon „célfut­­ballt” játszanak, amely a magyar futball újjászületését jelenti. * Le «Celfootball» Ezt a címet találtuk a párisi nagy napilapnak, a L’Intransi­­geant-nak december 31 -i számában, annak sportrovatában egy cikk fölött. A cikk alcíme a következő: „Avagy a magyar futball újjá­születése.” A cikknek Mario Brun, a kiváló francia újságíró a szerzője. A kö­vetkezőket írja: — Az elmúlt évben szinte a jó modorhoz tartozott, hogy az oszt­rák futball hanyatlásáról beszél­jünk."Ez a téma végigjárta a kon­tinentális krónikákat. Az idén pe­dig divat lesz foglalkozni a magyar futball újjászületésével. A magyar futballéval, amely az osztráknak nagy ellenlábasa.­­ Közben két fájó vereség érte a magyar futballt: Madridban egy vegyes csapat (sélection) 6 :1-re ka­pott ki, a Hungáriát pedig Milánó­ban az Ambrosiana 8:1-re verte... Ez éppen jól jött! Nem szabad azonban fontosságot tulajdonítani ezeknek a vereségeknek, amiket a hosszú utazástól és a sok mérkőzés­től elfáradt csapatok szenvedtek el. Nemrégiben még megverte a ma­gyar válogatott csapat Ausztria együttesét, most pedig nyolc nap alatt három meccset játszott Olasz­ország, Hollandia és Írország éljen. Közben kétszer győzött és csak Mi­lanóban szenvedett reális vereséget az „azurri” csapatától. — Ne legyünk kicsinyesek. A magyar futball újjászületőben van, újra felfelé tör. Még emlé­kezünk arra a párisi délutánra, amikor Budapest csapata 5:1-re verte Páris csapatát, pedig nem is volt az a legerősebb együttes, amit a magyarok ki tudtak volna állítani. A magyar futball azon $wi*wS Brun cikkében van ugyan egy­két pontatlanság, feltűnő jól van azonban informálva a magyar fut­­ballról, annak kríziséről és re­­formtörekvéseirőől. Jól esik olvasni ilyen cikket egy világlap hasáb­jain, amiket jónéhány millió em­ber olvas el. Jól esik olvasni, hogy a feltűnő magyar túravereségek hátterét tisztán látja a jól infor­mált külföld. Most már azonban tartozunk azzal Brun barátunk­nak, hogy a célfutball elveit dia­dalra is visszük. Nyolc év után újból játszik. Kor­­nelli Pál, a KSC-ban tizennyolcszoros MILL válogatott volt, majd az ULK- ban nyolcszor KOLASz válogatott. Ez után visszavonult a játéktól. Most 32 éves, de bizakodik, hogy még sike­rül visszanyerni jó formáját. Tavasz­­szal játszik. Ezt a szándékát be is jelentette egyesületének, az ULK-nak. Megállapították a MOVE LL osztályainak létszámát. Eszerint a következő bajnoki idényben az első- és másodosztály 12-es, míg a harmadosztály 16-os létszám­mal indul. Ha 16 jelentkezőnél több nevez, akkor két párhuza­­mos harmadosztály lesz. Kiesés és feljutás: az I—II. osztályból a 11. és 12. helyezett kiesik és helyet cserél a II., illetve a III. osztály 1. és 2. helyezettjével. Ha két harmadosztály lesz, akkor ezekből az osztályokból csak az első helyezettek kerülnek feljebb. Az URAK már a tornateremben gyakorlatozik. A palotai csapat szép őszi szereplését a tavasszal folytatni akarja, ezért már most megkezdte a tornatermi edzéseket. Ezek az erzsébet utcai iskolában folynak. A Főv. TKör betörésre készül a tavasszal. Az angyalföldi egye­sületnek nem volt sok szerencséje ősszel, több olyan mérkőzést vesz­tett el, amelyen jobb volt, mint ellenfele. A tavasszal azonban re­méli, hogy megfordul a kocka és egy esetleges szép hajrával még a feljebbjutást is megszerezheti. A reményt növeli az is, hogy egyik legjobb emberük, Juhász I. is so­rompóba áll a tavasszal. A TSC sem akar lemaradni a tavasszal. Angyalföldön nem igen pihennek a kisegyesületek, így a TSC sem. Ha n­em is meccsel szer­vezi a csapatot. Tavaszra Lovró személyében nyer erősséget. Rajta kívül még szó van Elek I. játéká­ról is. Új egyesület alakult MOVE Békás­­megyeri Kultúr Sport Egyesület né­ven. Az új egyesületbe a megszűnt Békásmegyeri MTE testületileg olvadt bele. „BIRKÓZÁS Remekül sikerül­tek az ifjúsági birkózóbajnok­ság nevezései Közel száz nevezés — Saját tudósítónktól — Vasárnap rendezi a birkózó­szövetség az ifjúsági görög-római birkózóbajnokságokat a MÁV- kolónia nagytermében. Az után­pótlás bajnoki versenyének tegnap este volt a nevezési zárlata. A zár­latig az ország minden részéből csaknem száz nevezés futott be. Óriási szám, különösen ha figye­lembe vesszük azt is, hogy az in­dulók számát ez idén először szorí­totta meg a szövetség. Kimondotta ugyanis a szakbizottság, hogy ez­úttal és ezután egy egyesület súly­­csoportonként csak két versenyzőt nevezhet a bajnoki versenyre. És mégis ... Úgy látszik a birkózó­­virtus mindennek ellenére sem hal ki a magyar fajból. Van utánpót­lás elég! (Csak tudnák ezt az aranybányát kellően kihasználni!) A nevezések megoszlása: Súly­csoportok szerint: pehelysúly 20, könnyűsúly 19, kisközépsúly 22, nagyközépsúly­ 11 és nehézsúly 12. Egyesületek szerint: Testvériség 3, Törekvés 6, MÁV-Előre 2, Vasas 4, MTE 4, B. Vasutas 12, Gyöngyösi AK 1, Ceglédi MOVE 5, Szolnoki MÁV 9, ARAK 6, BSzKRT 1, Szegedi Vasutas 6, Lajosmizsei MOVE 3, Kecskeméti AC 3, Kis­kunhalasi AC 2, Kecskeméti TE 2, Debreceni Vasutas 2, Kaposvári Turul 2, Dorogi AC 1, UTE 4, Ganz 2, EMTK 4. A bajnokság mérkőzései délelőtt 9 órától folynak a MÁV-kolónián. Mérlegelés fél 8-tól fél 9-ig. Olvasóink bizonyára emlékeznek meg­ arra a közlésünkre, amelyben az IBU (Nemzetközi Box Unió) pá­risi ülésének határozataiként közöl­tük, hogy az IBU elismerte Baert viágbajnoknak (!), Camerát Európa­­bajnoknak és mindkettőjük kihívójául a belga Charles-t (!!) jelölte ki. Mindez azonban nem volt elég. A humoros határozatokat az IBU bete­tőzte azzal, hogy a középsúlyú világ­bajnok Marcel Tbil európabajnoki ki­hívójául nem Jack McAvoy-t, hanem Kid Tunero-t jelölte ki. A mulatságos határozatokon azóta végigderült az egész boxvilág, kivéve talán a szegény szenvedő feleket. De minden kacagáson túl felmerül a kér­dés: hogyan jönnek létre ezek a nevetséges határozatok? Mielőtt azonban feleletet adnánk a feltett kérdésre, néhány fontos körül­ménnyel kell tisztába jönnünk. A boxvilágon négy hatalmasság ural­kodik. Amerikában kettő: a National Boxing Association és a New­ York Boxing Comission. Az előbbihez ugyan az USA 26 állama tartozik, mégis az utóbbi az erősebb. A konti­nensen az IBU uralkodik. A negye­dik hatalmasság a British Boxing Board of Controll, amely az angol világbirodalom ökölvívását intézi. A négy hatalmasság között persze nem dúl az egyetértés. Legtalálóbban talán úgy fejezhetjük ki a köztük levő viszonyt, ha azt mondjuk, hogy „fütyülnek” egymásra. Ennek a „jóviszonynak” köszön­heti­­szegény McAvoy, hogy már évek óta nem férkőzhet az IBlí-val körül­bástyázott Thil-hez! Ennek köszön­heti, hogy Thil ellenfeléül nem őt, hanem Tunerot jelölték ki, azt a Tunerot, akit McAvoy éppen az IBU­­ülése alatt vert meg! A többi lehetetlen határozat — amelyre persze mindenütt fütyülnek — az IBU parlamentáris szervezeté­nek tudható be. No és a Comitéa d'Urgence-nek, az IBU élősdijének. Min­den kérdésben szavaznak és ter­mészetesen a szavazattöbbség dönt. De mert legtöbb szavazata a belga—■ francia—olasz Comitée-nek van, az történik, amit ők akarnak. Így került az előkelő „kihívó” elnevezéshez a belga Charles és így jutott az európabajnoki címhez az olasz Car­­nera. Még csoda, hogy Baert el­ismerték világbajnoknak! így jöttek létre az IBU lehetetlen határozatai és így fognak létrejönni ezután is. És az a legérdekesebb a dologban, hogy ők mindezt komolyan csinálják! VASÁRNAPI BIRKÓZÓMŰSOR: Budapesten: Ifi bajnokságok, MÁV- kolónia, délelőtt 9-től. Dunakeszin: Vasutas-verseny a „leg­jobb vasutas birkózó” címért, kez­dete délelőtt 9 órakor. Néhány felderítő fénysugár az IBU- komédia kulisszái mögé Hogyan jönnek létre a nemzetközi box­­unió nevetséges határozatai? — Saját tudósítónktól — Péntek, 1935 január 4 . A „legjobb vasutas birkózó** címért Duna­keszin ütköz­nek meg vasár­nap a vasutas birkózók — Saját tudósítónktól — A MÁV-Sportliga vasárnap rendezi meg a „legjobb vasutas birkózó” címért m­enő országos vasutas birkózóversenyét Duna­keszin. A nagyszabású, versenyen természetesen a birkózással fog­lalkozó összes vasutasegyesület elindítja versenyzőit. Biztosan indulnak a Budapesti Vasutas, a Dunakeszi Magyarság, a MÁVAG, a Debreceni VSC, a Pécsi VSK, a Szegedi VSE, a Szolnoki MÁV, a Testvériség és a Törekvés bir­kózói. A versenyt a Dunakeszi Ma­gyarság nagytermében tartják meg, vasárnap délelőtt 9 órai kez­dettel. A verseny színhelye meg­közelíthető a Nyugatiból induló 6.17, 7.33, 8.33, 10.20, 12.20, 13.33, 14.23, 15.35 és 16. 25 órai vona­tokkal. Leszállás Dunakeszi- Műhelytelep megállónál. VASÁRNAPI ÖKÖLVÍVÓMŰSOR: Budapest: B. Vasutas—BSzKRT és BTK—HAC csapatbajnoki mérkő­zések, 6 és 8 órai kezdettel a BSzKRT-tornacsarnokban. Kecskemét: KAC—BSzKRT meghívá­­­sos ökölvívó mérkőzés. Bíróküldés vasárnapra. A bíróbizott­­ság­ a vasárnapi csapatbajnoki mér­kőzésekre a következő bírákat jelölte: B. Vasutas—BSzKRT: Döme, Leicht­­mann, Magyar, Spitzer, Vadász és Weiner. — BTK—HAC: Faragó, Kiss, Menczer, Torma, Zeiger és Károlyi. Freddy Miller legközelebb január 14-én mérkőzik a kontinensen. Ellen­fele az angol Tommy Rogers lesz. A meccset Birminghamban tartják.

Next