Nemzeti Sport, 1940. február (32. évfolyam, 21-41. szám)

1940-02-27 / 40. szám

Skáá, 1940 február 27, (ÜiLáqcsíesot jamí&tíak Dianán Wban a tömegsport felé A Kassai SC vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését. Elnökké vá­lasztották Schell Péter bárót, ügy­vezető alelnök lett Skripeczky Béla, álésnak Heidecker Alajos, Háfra Jenő és Rohringer Géza, főtitkár Bökmi Bertalan úr, titkár Hevessy Jenő, főjegyző Gazdy László dr, jegyző Miklós Dezső, főpénztáros Slopák Béla, pénztáros Bernáth Ist­­ván, ellenőr Hevessy Elek és Zibri­­nyi Oszkár, számvizsgáló Hubay Miklós és Vitéz Sándor, háznagy Menyhért Lajos, pályaigazgató Le­­hotay Béla. Választottak 30 választ­mányi tagot, hat póttagot, 17 tag­ból álló gazdasági bizottságot, örö­kös díszelnökökké megválasztották Madarász István dr megyéspü­spö­­köt, M­ajor Miklós dr orsz. képvise­lőt, Révay István grófot, vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy hadtestparancsnokot és Test Barna pr­ólát­ust. Eddig rendben is volna a dolog, a tisztikar nem lépi túl méreteivel az ország többi nagy és legnagyobb egyesületeinek jó magyar szokás szerint minél bőségesebben megsza­bott tisztikari kereteit. Eddig még nyoma sincs a világcsúcsnak, amit jónéhány évvel ezelőtt tudomásunk szerint a KAOE állított fel fő alel­­nönökéve­l és ki tudja hány tisztelet­beli tagjával. Ez azonban már mind csak a múlt dicsősége, mert a KSC olyan világcsúcsot állított fel, amit egyhamar nem fognak megjavítani. A fenti közgyűlésen ugyanis a fel­sorolt tisztikari tagokon kívül meg­választottak 21 (huszonegy) DÍSZ­­ELNÖKÖT, 30 (harminc) DÍSZ­­TAGOT, 61 (hatvanegy) TISZTE­LETBELI ELNÖKÖT és 48 (negy­vennyolc) TISZTELETBELI Ú 1 EL­NÖKÖT. — Igazán nem irigyeltük a megválasztottaktól a megtisztelte­tést, sem a KSC-től a sok elnököt, de a magyar sport érdekében job­ban szeretnék, ha annyi aktív ver­senyzője lenne a derék kassai egye­sületnek, ahány urat a különböző tisztségekre megválasztottak. Mind­járt lehetne Kassán tömegsportról beszélni. Kádas (Bocskai) Elhalasztják a Holandia—Belgium országok közötti labdarúgómérkőzést A kiszemelt antwerpeni pályát a katona­ság használja, így tehát a brüsszeli stadionban fogják megtartani a mérkő­zést. Az új időpont: március 17. Nincs szabad napja az olasz szövetség­nek. A belgák szerettek volna az év folya­mán válogatott mérkőzést játszani az olasz tizeneggyel. Az olasz szövetség kénytelen volt a kérést elutasítani, mert nincs már szabad vasárnapja ebben az évben. A bel­gák ajánlatát előjegy­ezték a jövő évre. Az Újpest szerdán délután a Tipográfia csapatával mérkőzik a Megyeri­ úton negyed 4 órai kezdettel. Háromnegyed 2-kor az Újpest B­ játszik az UTE NBB* csapatával. A Kispest csütörtökön a Lamparttal játszik edzőmérkőzést negyed 4 órai kez­dettel­ Szerdán a Vasas—Taxi mérkőzés előtt a Béke­ utcai pályán Portás—BSG edző­­mérkőzés lesz. A BLASz-játékosok kötelező orvosi vizsgálatának­ határnapját a miniszteri biztos február 20-ról későbbre halasz­totta- ------------­TC A Fferencváros szerdán a Forinyák­ ut­­­cában az FTC-vel játszik edzőrrtgikfizéa. F­TC ezen a "Wien az MPSC-vel sze­retne edzőmérkőzést játszani. Az MPSC pályája már alkalmas kétkapus játékra. Taxi—Vasas edzőmérkőzés lesz szerdán délután 3 órakor a Béke­ utcai pályán. ÖKÖLVÍVÁS A német—olasz ökölvívómérkőzést Berlin­ben a német ökölvívók nyerték 11:5 arány­ban. Igen jól szerepelt a német után­pótlás, Pepper a középsúlyban és Ten Hoff a nehézsúlyban. A légsúlyban a ném­et Obermayer győzött Nordecchia ellen. További eredmények: Paoletti olasz győzött Wilke német ellen, Graaf német és Cienbolmni olasz döntetlenül mérkőzött, Nürnberg német győzött Petre olasz ellen, Rischke német győzött Prosenti ellen, Pepper ném­et győzött Ferrario olasz ellen, Musina olasz győzött Schmidt német ellen és végül Ten Hoff német a harma­dik menetben kiütötte az ol­asz Chiesát. Az olasz Európa- bajnok Urbinatlt mélyülés miatt léptették Anconában honfitársával, Bernabetel szemben. A legjobb magyar ökölvívógárda indul a MAFC ün­nepi versenyén A MAFC ökölvívószakosztálya az idén ünnepli fennállásának 30 éves évforduló­ját. Az évforduló megünneplésére a MAFC nagyszabású meghívásos ökölvívó­versenyt rendez. A versenyre a legjobb magyar ökölvívókat hívták meg a mű­egyetemiek. A márciut. 3., 7. és 10-én sorra kerülő versenyre a következő ököl­vívók kaptak meghívást: Légsúly: Lamprás MPSE, Zseni (Lap­terjesztők), Horváth BSzKRT, Hámori FTC. Harmatsúly: Artner BVSC, Bogács BTK, Molnár (Törekvés), Barta NSC. Fehelysúly: Frigyes BSzKRT, Kubinyi FTC, Terma X. BTK, Csapogva MPSC. Könnyűisúly: Németh MPSE, Vojnovich BVSC. Terma II. BTK, Fellegi FTC. Váltósúlyi Mándi FTC, Korányi MAFC. Deli MPSE, Szabó J. BVSC. Középsúly: Jákies BSzKRT, Csontos FTC. Kass MÁVAG, Varga I. MPSE. Félnehézsúly: Bittera BTK, Ambrus MAFC, Farkas BVSC, Németh BSzKRT. Nehézsúly: Szolnoki BSzKRT, Erdős BTK, Jánosi MPSE, Balatoni BEAC. A résztvevők körmérkőzés formájában küzdenek az első helyért. Az egyes súly­csoportok győztesei a veretésen kívül tiszteletdíjat is kapnak. 3. verekedések voltak az ökölvívó visszavágó mérkő­zéseken Az ökölvívó CsB vasárnapi vissza­vágó mérkőzései csaknem végig nagyszerű küzdelmet hoztak. Kár, hogy a nézők száma nem volt arányban a pompás verekedésekkel. Az öthstes CsB úgy látszik egyelőre elég volt az ökölvívás közönségé­­­­nek... A résztvevők közül az FTC sze­repelt a legjobban. SCubinyi és N­o­­molya nélkül is lelépte a hasonló mértékben tartalékos BTK-t. A zöld-fehér ökölvívók közül ezúttal Hámori, Barinka és Csontos öklö­zött a legjobban. A BTK-ban Rei­­nitz, Koca is és Montera küzdött jól. A másik mérkőzésen a Frigyes nélkül kiálló BSzKRT alig-alig győzte is a WMTK-t. A villamosiak közül Horváth, Jákics és Szolnok­i, a cseneli­k közül Keczely és Nagy L. jól, Szelezsán szerencsével har­colt.* A visszavágó mérkőzéseken —­ ahogy az lenni szokott — néhány derűsebb eset is történt. Ezek közül ismertetünk Itt néhányat. (MEGÉRTÉS...) Nagyszerűen verekedett Barinka és Kocsis. Felváltva csépelték egy­más fejét. — Ez igen! — lelkesült a szín­padon egy néző. —­ Van itt meg­értés! — Annyira — vágta rá egy má­sik — hogy a végén együtt fognak kimerülten összerogyni is. (SZÖVEG­KÉP NÉLKÜL) 1. A mérkőzése elején alig találtak orvost. Nem volt, aki megvizsgálja a versenyzőket. Szelezsán kiütötte Sőrinczet. A WMTK szerint szabályszerű rövid­­borda-ütéssel, a BSzKRT szerint veseütéssel. A villamosiak egyik vezetője kijelentette (jóval a mér­kőzés után), hogy Strincz veséjét két orvos is ápolja az öltözőben. S. Kinek volt igaza? (Gyengébbek kedvéért: lásd az első fejezetet.) (ELÁRULTA MAGÁT) — Nem is tudtam — mondta egy zöld-fehér szurkoló — hogy Szu­­mega „civilben" borbély. — Pedig azt megláthattad volna már az első percekben. — Miről? — Először habozik és csak azután vág bele. (AHOGY VESSZÜK) Mikor Mándi győzelmét Montera fölött kihirdették, egy úr így fakadt ki: — Hát én többet nem fogok ököl­­ví­vómérkőzésre járni a pontozók miatt! ! — Én meg csakis miattuk járok iide — szólalt meg egy úr. — ők szállítják az izgalmat nekem azzal, hogy nem tudom sohasem, hogy ki a győztes". (NÉVVÁLTOZTATÁS) Fellegit a kis Torma alaposan földreküldte az első menetben. — Változtass nevet ezel­ után — kiabáltak be többen is a feltápász­­kodó Felleginek — meg is mond­juk, hogy hívjanak majd: Földinek! CSZAS 34 világcsúcs birtokosa eddig Ragnhild Henger kisasszony. Csupán a 100 méteres gyorsúszás világcsúcsát tartja den Onden. Hoeger 34 csúcsa között 32 gyors, 2 pedig hátúszó eredmény. Nyolc Ilimet mellús­zó úszott 1939-ben 2:50-en belül. A lista: Balke 2:39 9, Heina 2:44.2, Kiüb­e 2:44­6, Stetas 2:15.2, Tenke 2­46, Hollweg 2:169, Kleir 2:47.2, Gold 8:49. 2. *»*"**»#­­PPRI5 — Nem esett vissza a magyar vízilabdasport, csak meg­­felelő jó fedezetet kell kitermelnie! —­ mondja Simkkó János, a legjobb magyar játékvezető (Hanyatlottunk? Megálltunk ? Lassabban fejlődtünk) Simkó János az a magyar játékvezető, akinek legtöbbször volt alkalma a ma­gyar vízilabdás csapatot látnia, nem csak itthon, bánéra külföldön is. Simkó a külföldön legtöbbet szereplő magyar játékvezető, így nemcsak a magyar csa­patot ismeri tökéletesen, hanem ellenfe­leink játékát is többször szemlélhette­­így a magyar játékvezetők közül Simkó János az, aki a legjobb képet tud adni arról, hogyan is áll jelenleg a magyar vízilabdasport. Hanyatlottunk-e, megáll­tunk, vagy csak lassabban fejlődtünk!... Neki se először ezt a kérdést tesszük fel: hanyatlott-e a magyar vízilabda­sport! — Nem! — mondja határozottan — egyáltalán nem!­­­— Tehát mi van jelenleg vízilab­dázóinkkal ?) — A magyar vízilabdasport jelen­leg az átmeneti korszakát éli. Hang­súlyozom, átmeneti időszakban van a vízilabdasport, de nem esett vissza. A színvonal kérdéséhez szólva k­ét részre kell osztani a problémát, hogy lássuk, mi­ is az a hiba, mi is az az ok, ami miatt most állandóan nagy hanyatlásról beszélnek és regél­nek. Az első probléma az általános magyar vízilabdajáték ügye, a második a válogatott csapat játéka. Először beszéljük meg az utóbb­i ügyét. Ezt három részletben tár­gyalhatjuk. A védelem, a fedezet és a csatársor szempontjából. A véde­lemben semmi hiba sincs, hiszen az elmúlt évi N­K-n is a magyar kapus volt az egész mezőny legjobbja. A hátvédeink is megütik a mértéket. Különösen akkor jó a védelmünk, ha van bátorságunk fiatalabb évjárato­kat is szerepeltetni. A vízilabda­­sportban a támadást és védelmet összek­ötő játékot egy személy végzi. Amikor erre gondolok, lehetetlen a nevektől megszabadulnom és nem említenem a legnálóbbakat. Keserű II. és különösen Halasy volt a nagy idők legnagyobb játékosa. Halasy olyan félelmetesen nagytudású játé­kos volt, hogy a Keserű 11. utáni időkben elsősorban neki köszönheti a magyar csapat a verhetetlenséget. Ezen fordul meg ma is az egész! Ha megtaláljuk, vagy ki tudjuk nevelni az újabb Halasyt, egyszeriben meg­szűnik a nyikorgás a csapat játéká­ban! Ismét szilárddá válik a ten­gelyünk és a magyar csapat ismét megkezdi a dugók gyártását. A csatáraink játéka újabban éppen a megfelelő fedezet hiánya miat­t vál­tozott meg igen károsan. Pedig a tudásuk még a régi. Az azonban lehetetlenség, hogy a támadás hevé­től duzzadó csatárnak fő kötelessége a hiányzó jó fedezet miatt az legyen, hogy hátulról felhozza a labdát! Ez egyszer-k­étszer megy, de előbb­­utóbb kidőlnek a csatárok és nem marad erejük dugót lőni.­­— Ezek szerint csak meg kell keresni a megfelelő fedezetet és nincs több semmi hiba, így csak a fedezethiány okozta volna a nem­várt gyenge szereplésünket?) — Ha csak egy szempontból néz­zük a dolgokat, valóban csak ez a hiba! De ha más oldalról is vizsgál­­gatjuk, más hibát is látunk. És sze­rintem — ez a legsúlyosabb baj! Már régóta járják a hivatásos és amatőr magyar edzők a külföldet. Ezek, hogy eredményt tudjanak fel­mutatni, elsősorban arra tanítják a külföldi játékosok­at, hogyan kell a magyarok szédületes játéka ellen védekezni. Hivatásosakról lévén szó, ezt nem ítélem el, de annál jobban elítélem azokat a volt neves játéko­sokat, akik egy kis olcsó nyári üdü­lésért kaphatók ilyesmire... Nem is tudják, milyen drágán fizet ezekért az olcsó nyaralásokért a magyar vízilabdasport. (— Milyennek látja a magyar vízilabdasport jelenlegi helyzetét a válogatott csapattól függetlenül?­ — A magyar vízilabdajáték álta­lános színvonala nagyon jó. Erre a legjobb bizonyíték a nemrég lezaj­lott Komjádi Kupa mérkőzéssoro­zat. E mérkőzéseken a vízilabdajá­ték minden szépségében alkalmunk volt gyönyörködni. A nagy vérvesz­teséget elszenvedő egyesületek tel­jesen „szürke" csapattal is képesek voltak szép játékra, nagy egyesüle­teket győztek le, vagy legalább is keserves, kínos helyzetbe hoztak! (— Ezek szerint tehát egyáltalán nem borúlátó, hanem eléggé rózsás­nak látja a jövőt is?) — Valóban, nem esem kétségbe! A szerencsétlen körülmények között elszenvedett egyetlen vereség miatt egyáltalán nem kell félreverni a harangokat. Én igenis nagyon jó, sőt kitűnő anyagot látok magunk körül. (— Tehát mi a teendő a jövőre nézve ?) — A vízilabdasport elhivatott ve­­zetőinek első kötelessége ezeket a parlagon levő kiválóságokat tün­döklő gyémántokká csiszolni. Az­után helyre kell állítania az utóbbi időben kissé megfakult jó szellemet és nem utolsósorban, hangsúlyozom, megoldásra vár a magyar csapatba illő fedezet megtalálása és beillesz­tése. Láthatjuk, hogy Simkó János egyálta­lán nem borúlátó a, doetincheni vereség ellenére sem. Csak a s­ze­re­n­cs­é­t­len­ü­l közrejátszó körülményeknek tulajdonítja elbotlásunkat és szerinte a magyar vízi­­labdasport játékereje mit sem változott —­­ poszt kivételével ! Jó fedezetet az ezideige fel nem fedezett, de­ valóban nem ritka ifjú tehetségeink közül könnyű lesz kiter­melnünk. Reméljük, az arra elhivatottak m­ost fogják találni mihamarabb azt a játékost, akinek lendülete etac lesz újabb diadalmas tíz év kivívásához. vrT is Az MPSC és a HaSC csapatai barátsá­gos klubközi néiséges kardcsapat mérkő­zést vívnak március 2-án, szombaton délután 5 órai kezdettel. A február 3-áról elhalasztott női tőr­­csapatbajnokságot március 5-én rendezi az MVSz. Még mindig: Maszlay vezet a tőr váloga­tók eredményei alapján. A HTVK és a BEAC válogató versenye után a helyzet a tőrlistán a következő: 1. Maszlay HTVK 15 pont, 2—3. Hátszeghy és Bede HTVK 33 P, 4—5. Homorday HTVK és Palóca UTE 10 p, 6. Zirczy HTVK 8 p, 7. Gerevich 7 p,­­ Dunay MAC 5 p, 9­ .Berzsenyi BEAC 4 p, 3'­—11 - Pesthy MAC ás Massányi ITTVK 2—2 p, 12- Gumi dr HTVK 1 p Ont* Rómából jelentik: Az olasz—német vá­logatott vívómérkőzés vasárnap este a Quirino Színházban nagyszámú és elő­kelő közönségi­előtt az olaszok 6:2 arányú győzelmével végződött. HATVANNÉGY indulója volt a Ganz TE IV. osztályú kardversenyének. Az utóbbi évek legnépe­sebb vívóversenye jelzőre méltán tarthat számot a verseny. Szombaton még veszély­ben forgott a verseny. A vasutcai iskola igazgatósága értesítette a Genzot, hogy szénhiány miatt nem tudja befűteni vasárnapra a tornatermet. A Ganz vezetősége azonban nem nyugodott bele, hogy ne legyen meg a verseny és­­ szer­zett öt mázsa szenet. A verseny meg is érdemelte az áldozatot, örvendetesen sok tehetséges vívót láthattunk és a döntő kilenc résztvevőjét minden dicséret meg­illeti. Reggel kilenc órától — egyórás megszakítással — este nyolc óráig vívtak! A verseny sima lebonyolításáért Fehérvár­ József és Borbáth Pál érdemel dicséretet, HÁTSZEGHY MEGÉRDEMELTE A GYŐZELMET Tőrvívóink nagyon szorgalmasak az idén. Vasárnap már m­ásodszor álltak ki a pástra, hogy válogatóverseny keretében bebizonyítsák képességüket. A HTVK versenye — annak ellenére, hogy vívógárdánk két legismertebb tagja, Gerevich és Berczelly nem indult — igen nagy küzdelmet hozott. Az egyes csörték így következtek egymásután: Bedő—Gözsy 5:3, Hátszeghy—Homoródy 5:2, Maszlay—Zirczy 5:3,­ Palóca—Berzse­nyi 5:4, Maszlay—Bedő 5:4, Zirczy— Gözsy 5:2, Palócz—Pesthy 5:3, Zirczy— Hátszeghy 5:1, Homoródy—Gözsy 5:3, Berzsenyi—Pesthy 5:4, Hátszeghy—Bedő 5:1, Gözsy—Maszlay 5:3 (Maszlay már 3:0-ra vezetett), Zirczy—Homoródy 5:4, Hátszeghy—Gözsy 5:2, Homoródy—Pesthy 5:1, Bedő—Zirczy 5:3, Maszlay—Palócz 5:3, Homoródy—Berzsenyi 5:3, Hát­szeghy—Maszlay 5:4, Zirczy—Pesthy 5:1, Hátszeghy—Palócz 5:4 (Palócz 4:1 után egyenlített, de a végét nem bírta idegek­kel), Berzsenyi—Bedő 5:3, Homoródy— Maszlay 5:4, Pesthy—Gözsy 5:3, Hát­szeghy—Berzsenyi 5:0, Palócz--Gözsy 5:3, Homoródy—Bedő 5:1, Maszlay—Berzsenyi 5:1, Zirczy—Palócz 5:3, Hátszeghy— Pesthy 5:3, Bedő—Palócz 5:4, Maszlay— Pesthy 5:3, Palócz—Homoródy 5:2, Zirczy­—Berzsenyi 5:4, Bedő—Pesthy 5:2, Berzsenyi—Gözsy 5:0. A mutatott formák alapján Hátszeghy megérdemelte a győzelmet. Egy fejjel emelkedett ki a mezőnyből. Csupa ideg­en az ember. Villámgyors támadásainak nagy sikere volt. Zirczy megbízhatóan és okosan vívott.. Legszebb fegyverténye a Hátszeghy fölött aratott 5:1-es győzelme. Homoródy lassan melegedett bele. Talán ő volt az egész mezőnyben — Hátszeghyt kivéve — a legnyugodtabb. Maszlay ezúttal idegesen vívott. Remek hosszú támadásai ezúttal nem sikerültek olyan jól, mint máskor. Gözsy ellen már 3:0-ra vezetett s mikor Gözsy kiegyenlí­tett, Maszlay nem bírta idegekkel. Negye­dik helyezése ellenére is még mindig ő a közönség kedvence. Bedő apró termete ellenére is megállta a helyét. A szíve a legreménytelenebb helyzetekben sem hagyta cserbe. Palóccsal minden versenyző nehezen boldogult. Teljesen védekezésre rendez­kedett be és így nagyon hosszúra nyúltak a csőr­éi. Sokszor túl hangosan adta kifeje­zését nemtetszésének. Rengeteget rekla­mált. Egy-két alkalommal igaza volt. A döntő utolsó három helyezettje Ber­zsenyi, Pesthy és Gözsy várakozásnak megfelelően vívott. Berzsenyi igen nagy reménysége a magyar tőrvívásnak. SZERKESZTŐI ÜZENETEK R. T., Sárospatak. Az atlétikai „Vezér­fonalat’* 20 filléres bélyeg beküldése ellenében elküldi a MASz. (V­, Alkot­mány­ utca 3.) H. R., Budapest. A helyből magasugró világcsúcsot 167 cm­-es eredménnyel az amerikai Goehring tartja. Ennél az 5 láb 5 ás •/5 hüvelyknél 10 hüvelykkel nagyobbat, 5 láb 6 hüvelyket ugrott Osborn, de részben ez is alul van még a 168 cm-en, részben pedig fedettpályán érte el. ATLÉTIKA Mükl amerikai versenykörútjának mű­sora: március 5: San Franciskó, 15: Csillogó, 18: Kansas City, 25: Detroit, 28: Cleveland, 30: Newyork. április 6: B­uffalo, 14: K­ladelfla, május 11: Los Angeles. A szokottnál is rosszabbak voltak vértézóink az elmúlt évben NfértT. Erről beszélnek ketten. Két szak­­ember, két kiváló edző. Az egyik Simpson mellett dolgozott az egész tavalyi idényben. A másik csak az év végén került haza és inkább csak az eredményt látta. Engedjük őket beszélni és mi ne szóljunk közbe. ...— Ezt magyarázd meg, ha tu­dod. Nem lehet azt mondani, hogy nem dolgoztak a vágtázók rendesen. Legalábbis úgy, mint más eszten­dőkben. És mégis az a helyzet, hogy 10,7-nél jobbat még hátszéllel sem tudtak futni. Mi ennek az oka? — Hát várjál. Én­ beszélte­m Simpsonnal és ismerem az ő mód­szerét. Olvastam Cromwell könyvét is a vágtázókról. Nem teljesen azo­nos a kettő. Cromwellnél kevesebb a lyukból rajtolás, kevesebb a 300 méternél hosszabb futás. — Nem hiszem, hogy el ártha­tott. Azt elismerem, hogy a rend­szerváltozás nem mindenkinek íz­lett. Nem is csinálta mindenki ugyanazt. Gyenes például még töb­bet dolgozott, mint a többiek, ő fu­tott néha 5­6 200-at is. Az év elején nagyon szorgalmas volt Nagy Géza. Addig, amíg egyszer eszébe nem jutott, hogy a távfűtők mintájára felmegy egy hétre a Mátrába, sorra nyerte a versenyeit. Hazajött az üdülésből, kikapott és erre teljesen kedvét vesztette. Pe­dig 200-on sohasem futott olyan jó időt, mint éppen az elmúlt évben.­­ Az biztos, hogy egy ilyen gyö­keres rendszerváltozás, mint ami­­lyent a múlt vágtázó edzésrendsze­­rével szemben Simpsoné jelentett, nem vehető át rázkódtatás nélkül. Véglegesen majd csak az idén fog eldőlni, hogy hogyan is tudnak bele­­szokni a magyar futók. — És mi volt a fiatalokkal? — Mindszentyt és Korompait két­ségtelenül Simpson hozta fel. Nem is annyira 100 méteres idejük tekin­télyes, mint a 200. Elvégre ifjúsági vágtázók még nem futottak nálunk 220-et és 22,6-ot. A legnagyobb baj szerintem nem is az, hogy a „nagy­ágyúk" — Sir, Gyenes, Nagy — ki­­hagyoganak, nem is az, hogy nincs tehetséges futó az egészen fiatalok köztitt, hanem az, hogy „közte semmi". Hiányzik egy egész vágtázó generáció. Ezen pedig semmiféle ed­­zésrendszerrel vagy csodaszerrel nem lehet segíteni. Nekem az a szi­lárd véleményem, hogy a Simpson­­féle módszer igen jó és hogy ezzel már az idén nagy eredményeket érünk el. Az átmeneti évnek vége, most már majd a nagy többség a „Vezérfonal" szerint fog dolgozni. Többen is vannak már a tehetséges fiatalok, mint tavaly. — Kétségkívül ez a leglényege­sebb. Ha tudunk majd a toborzóver­­senyeken találni néhány új tehetsé­get s ha azokat alaposan átdolgoz­zuk, a vágtázóknál hiányzó „generá­ciót" is pótolni tudjuk. De emellett számítanunk kell még az öregekre is. Egyik sem olyan öreg, mint pél­dául Borchmeyer és ha csak annyira tudják tartani magukat, már meg lehetünk velük elégedve. A KÖRNYÉKBELI LEVENTE­­OKTATÓK IS jelen voltak a MASz oktatófilmjének kunsztn­­iklósi bemutatóján. Miklósi János testneveléi tanár délelőtt elméleti előadást tartott, délután pedig a filmet vetítette le magyarázó szavak kíséretében 42 levente­oktató, 200 diák és 70 más ér­deklődő előtt. A film, mint szórakoztató előadás is sikert aratott. NEM TAKARÍTJÁK LE A HAVAT a MAC-pályáról. Vada­ Iván mindent elkövetett, hogy a MAC-pálya l­takarí­­tását elérje, mert ezzel legalább két hét­, tel meg lehetett volna rövidíteni a kény­szerű pihenőt. A MASz hajlandó is volt 100 pengővel hozzájárulni a letakarítási munkálatokhoz, a pályatulajdonos MAO. azonban ol­yan nehéz anyagi helyzetben van, hogy erre nem talál fedezetet, így bizony márciusban még nehez­n fogja elkezdeni a válogatott keret a pályaed­­zést. GYENES GYULA, kiváló vágtázó bajnokunk visszatért nászútjáról és vasárnap már meg is kezd­te az edzést- kijelentése szerint újra ko­moly munkába kezd. A CUKOR­ UTCA 1. SZÁM ALATT mutatja be ma este 7 órakor a MASz oktatófilmj­ét a budapesti katonai pa­rancsnokság. Az előadáson szívesen lát­ják azokat az atlétákat is, akiknek eddig még nem volt módjuk a film megtekin­tésére, vagy akik még egyszer meg akar­ják nézni- NEM LESZ VASÁRNAP MEZEI VERSENY A versenynaptár szerint március 6-án a MAC-nak kellett volna mezei versenyt rendezni. A szigeti utakon egy kis jó­akarattal meg is lehetett volna tar­ani a kezdő mezei versenyt, kiderült azon­ban, hogy a MAC-nak nincsen szándéká­­ban versenyt rendezni, ezt a Versenyt Jo’-fi nem is jelentette be. Az atlétikai­­d 'V­­-’nál csak március 10-án kezdődik a Postás mezei versenyével. A március 3-ra tervezett női fedett pályaversenyt is elhalasztották.

Next