Nemzeti Sport, 1941. december (33. évfolyam, 233-253. szám)

1941-12-02 / 234. szám

december w nyelvében XXXIII. évb­.yaro 234. s*Am 1 v'— Németországban. 15 Pf, T^R6r Gflzo Franciaországba» — — — — ‘*s* *»• (Lásd: Pintér Jen#: Ma. Svájcban............— — — — — *• °* gyár Nyelvéd# Könyv. ' ■'—IVAban............................... * W 137. és 278. oldaL) Csütörtökön érkeznek e­z olasz ökölvívók­ A Sportcsarnok megnyitásán sze­replő olasz ökölvívók közölték a Magyar Ökölvívó Szövetséggel, hogy válogatott csapatuk csütörtökön délután 3 órakor érkezik a keleti pályaudvarra. Közölték még az olaszok azt is, hogy csapatuk változatlan, vagyis azzal az együttessel állnak ki a magyar válogatott ökölvívók ellen, amelyikkel az EB-n vettek volna részt. Az olasz válogatott így fest (légsúlytól fölfelé): C. Paesani, R. Paoletti, E. Pasquino, P. Tiberi, R. E. Porraccia, R. Bataglia, G. Pan­­cani, C. Latini. E a csapat valóban a legjobb együttes Olaszországban. Az olasz csapatot Leonardi, Bos­­sisio, Anselmo Villa és Natale Rea edző kíséri. Az olaszok fogadtatására a MÖSz illetékes szakosztálya már minden előkészületet megtett. Rubint vezeti az Újpest- Gamma, Ujvári 2. a Ferenc­­város-Szeged mérkőzést Játékvezető-küldés az e heti EB­ mér­kőzésekre! KEDD: NB II. osztály SYSE—Zenta, Sopron, 2. Vezeti: Snab­y Lajos. VASÁRNAP: KB I. osztály Újpest—Gamma: Rubint (Andódy, Gom­­bár). SalBTC—MÁVAG, Harangozó (Lakatos, Takács Sándor). Elektromos—Kolozsvár: Csák (Rozsnyói, Fehér). Ferencváros—Szeged: Újvári F. (K. Nagy Pál, Nagy Ferenc). WMFC—Újvidék: Pusztay (Horváth J., Erőér. SzVSE—Lám­part; Lenkei (Ga­ál, Magyar tfz). Kispest—Szolnok: Horváth dr (Semjén, Bereczky). DiMÁVAG—Nagyvárad: Nagy Lajos (­Hajrá, Maróth). NB III. osztály MOVE RTSE—HAC: Bukó ( MOVE), LaTSE—Hatvani VSE: Petróczi (1 Salgó­tarján). KTK—Csillaghegy: Szepezdi, RTE —Aligeti MOVE: Kollár (1 Duna—Tiszá­hoz), 15TSE—MESE: Benkó (1 Salgótar­ján), SzAC—WSC: Istenes, GyAK—Cs. MOVE: Vilezsál (1 Salgótarján), C. MOVE—SzTK: Pintér (1 Duna—Tisza­köz), Gyula—Makói VSE: Danis (1 Alföld), KAC—BTSE: Szopori ( Alföld), CsAK— O. Bocskai: Hazai (1 Körösvidék), Bácska —Magyar P.: Jódai (1 Alföld), PeMTK —Szentes: Kunvári: SzEAC—Topolya: Bertha (1 Alföld), U. MÁV—HTVE: So­mosközi (­ Alföld). Nagy az érdeklődés Budapest asztali­tenisz bajnoksága Iránt az asztali­tenisz szövetség december 6-án, 7-én és 8-án rendezi Budapest, asztali­tenisz bajnokságait. A verseny iránt országszert© nagy érdeklődés nyil­vánul meg. Biztosra vehető, hogy minden számottevő versenyző indul a bajnokság­ban. A verseny keretében 7-én, vasárnap a budapesti és a vidéki válogatott méri össze erejét. A hármas csapatok össze­állítása még nem végleges. A valószínű csapatok a következők: Budapest: Soós, Sidó, Rózsa. Vidék: Harangozó I, Haran­gozó II, Farkas. A verseny színhelyét még nem jelölték ki véglegesen. A szövetség szeretné a Sportcsarnokban megrendezni a bajnok­ságot. Ha ez azonban nem lehetséges, akkor a Vármegyeháza és harmadsorban a MOVE-székház tornaterme jön számí­tásba. Valami baj van a váradi támadó­sorral ... Nagyváradon kínos meglepetést keltett a NAC kispesti veresége Még hétfőn este is erről beszéltek a NAC-otthonban. — Eddig mindig a védelemmel voltak a bajok — hangoztatta az egyik vezető. — Most meg kell állapítanunk, hogy váloga­­tott játékosokból álló csatársorunk nem is érdemel jobb védelmet, mint amilyen a mostani. A harmadik olyan mérkőzésün­ket játszottuk most, amelyiken egyetlen gólt sem tudtak összehozni Bodola és tár­sai. Valami hiba van a csatárainkkal. Egy másik vezetőségi tagnak ez volt a megállapítása: — Elkényeztetett játékosokból áll a csatársorunk s tartózkodó játékmodoruk­kal keményebb védelemmel szemben nem érvényesülnek Ezen feltétlenül változtat­nunk kell akár gyökeres megoldással is. Lehetséges az is, hogy vasárnap már más összetételben­ játszik a NAC csatár­sora. Súlyos csapás érte Kulcsár Istvánt, lapunk atlétikai rovatának vezetőjét, a Nemzeti Sport felelős kiadóját, édesapja hosszas szenvedés után 77 esztendős korá­ban elhunyt. FTC-pálya ix., Dnói­ öt 129. December 7-én, vasárnap délután negyed 3 órakor Ferencváros— Szeged Nemzeti Bajnoki mérkőzés előtte fél 1 órakor FTC—ENERGÉ barátságos mérkőzés Novák Ilonka 1:19.8 mp-et úszott 100 m háton Vasárnap a késő esti órákban, lapunk zárta után került sor a Nemzeti Sport­uszodában a KBTSE úszóversenyének be­fejező számaira Ezeknek a versenyszá­moknak az eredménye a következő: 66 kétharmad . II. o. hát: 1. Wilczek MOB 1:01,3, 2. Marschard MOB 1:06, 3. Fekete KB 1:08.­­ 200 m III. o. mell: 1 Kovács-Sebestyén HB 3:41, 2. Barton­di MOB 3:41.8, 3. Bánhegyi KB. 100 m meghívásos mell: 1 Fábián MAC 1:14.4, 2. Németh BBTE 1:17.2 mp. Ver­senyen kívül: Szegedi-Czinner 1:16.8 mp Nagyon szép verseny. Fábián kevés ed­zése ellenére is jól úszott. A másik két versenyző eredménye fejlődésüket iga­zolja. 4x66 kétharmad m /. e. Gyorsváltó: 1. KB (Kontsér, Pogány, Del­ Medico, Záb­­rák dr) 2:54.8, 4 PK 2:57.6, 3. PH 3:10.8. 100 m meghívásos hát: 1. Kovács BEAC 1:12.6, 2. Galambos UTE 1:15.8, 3. Szívós MAC 1:16.6 mp. Kovács is. Szívós is ..nyári'* formában van. Galambos jobbat fog úszni egy hét múlva. 100 m hölgy gyors: 1 M. Linchardt Gitta KB 1:26.4, 2. Czégény KB 1:58.4 — 3x66 kétharmad III. o. gyorsvd.któ: 1. KB a) 2:26.4, 2. KB b) 2:31, 3. OFI 2:39. — 9x33 egyharmad vegyesváltó: 1. PSG 3:32­­, 2. KB 3:33.4. 1­66 kétharmad m megh. fiú gyors: 1. Csuvik MAC 40, 2. Mohos FTC 43, 3. Csalay MAC 43.2, versenyen kívül: Szathmáry 40.2 mp. 100 m meghívásos hölgy hát: 1. Novák Ilona MUE 1:19.8, 2 Lovász II FTC 1:33.8, versenyen kívül: Albach 1:30.8 mp. Novák az első és második hosszban nagyszerűen úszott, ha a végén nem gör­­csösödik el a mozgása, megvan az új csúcseredmény. — Újvidék a vártnál is könnyebb ellenfél volt, — mondja móré Szolnok, december 1. Az NB-ben még aligha volt a Szolnoki MÁV-nak olyan könnyű dolga, mint va­sárnap az UAC ellen. A könnyű ellen­féllel szemben azután ment is a csapat­nak a játék. Éppen ezért tartanak a vezetők attól, hogy a csapat elhízza magát éa majd az utolsó mérkőzésen a Kispest ellen baj lesz. Móré János edző is erről beszélt: — Az UAC még a vártnál is könnyebb ellenfél volt. Annál melegebb másfélóránk lesz Kispesten, legalább is az előjelek erre vallanak. A kispestieknek a NAC elleni győzelmük nagy fegyvertény. Remélem azért, hogy a fiúk az utolsó mérkőzésen már nem fogják elrontani a csapat jó hírnevét. A BBderta elle svéd . Jégkorongbajnok­csapat Berlinben szombaton a Berlint Kor­csolyázó Egylet csapatával 1:1 arányban döntetlenül végzett. A Bécs—Krakkó városok közötti váloga­tott jégkorong mérkőzést a bécsiek nyer­ték 12:0 arányban. Rangadó után... Megjegyzések a vasárnapi fordulóról 20.000 néző és 8 gól. Bolt méző és sok gól... A közönség a tiszta sportszempon­tokat tekintve elégedett lehetett a látottakkal. Magas színvonalú mér­kőzés volt a rangadó, izgalmas is volt s ha a 6:2 fölényes számszerű győzelmet is jelent, a játék képe nem volt egyoldalú. A Ferencváros nem játszott alárendelt szerepet. Kétségtelen azonban, hogy az Új­pestben „több volt“ , ezzel ki tudta kényszeríteni a győzelmet. Az is bi­zonyos, hogy a Ferencvárosnak nem volt szerencséje. Ha azonban mind­ezt leszámítjuk, legfeljebb kisebb gól­arányú győzelem jön ki az Újpest javára. A győzelem megérdemeltsége azonban vitán felüli. A­z Újpest győzelme voltaképpen a kitartás, a munka, az el nem csü­ggedés diadala. Amikor a Ferencváros 5:0-ra verte az Újpestet Újpesten, sok újpesti szurkoló keseredett el a végletekig. Az újpesti vezetőség sóhajtott egyet és dol­gozott tovább, bízva a jövőben. Tavasszal már csak 5:2 volt az eredmény , itt már az Újpest közelebb volt nagy ellenfeléhez. A bajnokságban messze lemaradt. Nem baj, mondták az Újpestben, fiatalítottunk, az új csapatnak idő kell. Hiszen a régi Újpestből már csak a lila-fehér mez maradt meg. Újabb erősítések következtek. Csata­sorba állt például a két tokodi. És az esti mérkőzésen újabb katasztrofális vereség született . 7:1 ... Jól emlékszünk még azokra az elhamarkodott következtetések­re, amelyeket nagyon sokat levontak ebből az eredményből. Ezek a következ­tetések végeredmény­ben a Ferencváros­nak ártottak (elbizakodtak a fradisták), itt ren­­iztittek­­t. Újpestnek,­­mert­­az­ újpestiek nem veszítették el a fejüket, hanem továb dolgoztak, még erősebben, még lelkiismeretesebben. A csapatban fegyelmet tartottak, széthúzás, veszekedés nem volt, az edzések komolyak voltak és­­ lassan-lassan jött fel az Újpest. Ma az RB I egyelős veretlen csapata, a legutóbbi három e­redménye pedig ez: WMFC ellen 4:1, NAC ellen 4:1, Ferencváros ellen 6:2. Az Újpest a Ferencv­áros fölé kere­kedett. Nagy dolog, ha egy csapat egysé­ges. A játékosok közt baráti viszony van, nincs széthúzás, lelkileg egy a csapat. Az Újpestben is voltak egy­­időben ingadozások. Voltak ellenvé­lemények ilyen, vagy olyan játékel­gondolás tekintetében. Voltak habo­zások, megtérések és visszatérések, viták, vélemények, de­­ mindez vé­gül is úgy elmúlt, mint a gyermek­­betegség. Ma már ennek nyomai sincsenek az Újpestben. Ma már csak játszanak... Mindenki betölti a he­lyét, úgy játszik az Újpest, mint — mondjuk — egy tizenegytagú zene­kar, amelynek minden tagja más hangszeren játszik, egyéni tehetség­gel, de — az összhang érdekében. Az Újpest ebben a tekintetben is felülmúlta a Ferencvárost. Ha visszaemlékezünk az egy év­vel ezelőtt Újpesten lejátszott 6:0-ás Fradi-győzelemre, eszünkbe juthat az is, hogy ott is nehezen billent át a mérleg nyelve az egyik fél javára. Kiegyenlített játék után lőtte a Fe­rencváros az első gólt, amelyet az­tán még négy követett. Igazán azon­ban csak a második félidőben jutott fölénybe a Ferencváros. Most is így volt. Győrvári gólja „nagyon kellett" az Újpestnek. Ez törte meg a jeget. Lehet most is gondolkozni azon, hogy mi lett vol­na, ha a Ferencváros lőtte volna az első gólt. Az ilyen következtetés azonban helytelen irányba vezetné a kérdést. Az Újpest jobb formáját ugyanis többek között az is jelezte, hogy­­ az Újpest lőtte az első gólt. Mint ahogyan végül is az sem volt véletlen, hogy az egy év előtti 5:0-ás mérkőzésen a Ferencváros lőtte az első gólt. Az pedig a labdarúgás nagyszerű tulajdonságaira, vál­tozatosságára, bizonytalanságára vall, hogy mindig lehet utólag vitatkozni: mi is lett volna, ha...• A mérkőzéseket nem mindig * klasszis­játékosok nyerik meg és sokszor a* úgy­nevezett szürke játékos többet tud hasz­nálni a csapatának, mint­ a csillogó játé­kos. A „pontosság a királyok udvarias­sága1* — mondás példájára azt mondhat­juk, hogy ..megbízhatóság a védőjátékos zsenialitása'*. A szélsőfedezetnek a támadásban is van lehetőséget, de van egy elsősorban elvégzendő védőfeladata, az ellenfél összekötőjének semlegesítése, sakkbantartása, megzavarása. Ezt a feladatot a „szürke*’ Kármán kifogás­talanul végezte el. Sem Sárosi dr, sem­mi ott nem élt mellette. A kis Sárosi pedig nagyobb egyéni képességű játékos, mint Kármán s mégis kisebb hasznára volt csapatának. Emlékezzünk csak az első, igen fontos újpesti gólra. Győrvári úgy vette át és úgy lőtte kapura a lab­dát, hogy Sárosi III sehol sem volt. Jó érzés lehet egy védőjátékos számára, amikor ünnepük. Egy-egy tapsot még kifoghat a hátvéd, ha jól szerel, vagy jól rúg. De az ütemes biztatást általában a csatárok szok­ták „learatni". Akkor kiabálja a közönség kórusban a játékos nevét, ha az felhőfejessel, vagy húszméte­res bombalövéssel talál bele a felső sarokba. Éppen ezért volt figyelem­reméltó, hogy a játék közben s a mérkőzés után is Mészárost, az Új­pest fiatal kullancs-középfedezetét ütemes biztatással ünnepelte a kö­zönség. Remélhetőleg a derék tokod! fiú nem bízza el magát és éppen olyan szorgalmasan dolgozik tovább, mint eddig. Mert ennek a szorgalmas munká­nak köszönheti, hogy eljutott idáig. Volt idő, amikor sok újpesti szurkoló szerette volna kint látni a csapatból. Hogy merev, hogy favágó... Mészáros egyike a legnagyobbra hivatott magyar játékosoknak. De ezt csak komoly munkával, sport­szerű életmóddal lehet elérni. Eddig nem volt hiba nála ebben a tekintet­ben, r­em­élkük, a nagy népszerűség ezután sem zavarja meg. A sorfalára nem lehet büszke az újpesti védelem. Ha a legalább öt emberből álló sorfal tisztességesen elállja az egész kaput, akkor a lab­dát nem lehet kapura bombázni. (Kü­lönösen nem laposan!) Legfeljebb alányesve lehet a léc alá pörgetni, ez a labda azonban lassú s a kapus­­nak ki kell tudni ütnie. A kapura bombázott szabadrúgás a sorfal rosszaságát jelenti. Az is fontos sza­bály, hogy a sorfalnak nem szabad szétugrania, így csinálhatott Sárosi dr rúgásszínleléssel rést öccse ré­szére. A második szabadrúgás-gólra még ez a mentsége sincs az újpesti sorfalnak. A fál már eredetileg lyu­kas volt... Nézzünk körül egy kicsit a többi mér­­kőzéseken. A NAC gólképtelensége tovább tart. Pedig a Ferencváros elleni napf?­ győzelme után még­ bajnoki reményei is lehettek. A NAC-nak talán azt kellene megtanulnia, hogyan kell a huszár-­ bravúrokat szolid állandó formára átalakít­­ani. Csak a rosszul megalapozott fontusa ingadozik sokat. Ha a játékos formájai mögött komoly munka van, akkor könnyebb megelőzni a formahanyatlást , különösen a hirtelen formahanyatlást. A Kispest pedig — úg­y látszik — az a csapatunk lesz, amelyik mindenféle vér­­veszteséget ki tud heverni. Pedig Szabói II hiánya óriási veszteség volt védelmé­­nek.• Ezzel körülbelül végeztünk is el meglepetésekkel Nem meglepetés, hogy Gáspár jó kapus (kövér kapus nem rossz kapus...), nem meglep®* rés a salgótarjáni döntetlen sem, sőt a Lampart erős ellen­állása a WMFC-vel szemben sem számít meglepetésnek. A MÁVAG—Szeged mérkőzésen az a meglepetés, hogy a Szeged meg tudta akadályozni a MAVAG győzelmét... (Ez azonban csak a mérkőzés alatt alakult meg­­lepetésnek.) Nem meglepetés a Ko­lozsvár kisgólarányú győzelme és a Szolnok nagygólarányú győzelme Még mindig három csapat lehet első. És az is lehetséges — áldott bizonytalanság! — hogy az első há­rom helyen a gólarány szabja meg a sorrendet! „Fenomenális szenzációs...“ Svéd lapvélemény a zürichi Dragjaromág-kvájc mérkő­zésről A mai rendkívüli időkben meglas­­súdott a külföldi lapok útja hoz­zánk. Most érkezett meg például a november 21-iki svéd Idrottsbladet, amelyben hosszú cikket találunk két válogatott mérkőzésről, a német —dánról és a magyar—svájciról. Minket az utóbbi érdekel s talán még most sem érdektelen visszaem­lékezni erre a mérkőzésre. „A magyarok fenomenális játéka Svájc ellen” — ilyen hízelgő címet használ a tudósító a győzelem jel­lemzésére. Alcim: „Szenzáció Zürich­ben.” A tudósító megemlíti cikke ele­jén, hogy a magyar csapat ebben az évben súlyos vereséget szenvedett Kölnben, Budapest csapata pedig Bécsben. Már-már gyanakodtak, hogy az újonnan bevezetett játék­­rendszerben van a hiba, amikor Svájc ellen szakítottak a budapes­tiekkel s mindössze hármat válogat­tak be. Az eredmény: „Új labdarúgó nagyhatalom született Európában­’ (Voltunk mi már labdarúgó nagyha­talom, mégis jól esik olvasni, hogy újra azok vagyunk, fiatal csapatunk révén. — A Szerk.) A magyar játékosok közül első­sorban Kincsest dicséri, másodsor­ban Tóthot, a kapust, de Szűcsöt is a mérkőzés egyik szenzációjának tartja, különösen mesteri fejjátéka révén. A svájci csapatban Ballabroról megállapítja, hogy egyedül ő akadá­lyozta meg az egészen súlyos arányú vereséget. Dicséri Lehmannt a fő­leg a Rich­ele Amadei jobbszárnyat s megjegyzi, hogy Bich­el teljesít­ménye egészen közel volt Kincsesé­hez. Buchouxról, a svájciak támadó középfedezetéről azt írja, hogy tehe­tetlen volt a magyar belsőkkel szemben s a legtöbbször „nem is tudta megszagolni sem a labdát". A tudósító szerint a svájci közönség bármennyire is szerette­ volna a ki­­egyenlítést Monnard gólja után, tár­gyilagosan elismerte, hogy ezt nem érdemelte volna meg a svájci csa­pat A tudósító megállapítja még, hogy a svájci csapat nagyon jól ját­szott, de ezen a napon erősebb ellen­féllel került szembe. Végül felszólítja a svéd szövetsé­get, hogy feltétlenül kössék le a ma­gyar csapatot 1912-re a svéd váloga­tott ellen. Ez lesz a váloga­tottunk az olaszok ellen Az olaszok ellen készülődő ma­gyar ökölvívók csapatát hétfőn est® Sulkó Béla szövetségi kapitány így állította össze (légsúlytól feljebb)­ Podány, Bogács, Frigyes, Sz®­Jezsán, Torma II, Csontos, Já­szai, Homolya. (Hétfőn este kellett volna — mint másutt megírjuk — az olaszok el­len kiállítandó magyar ökölvívó vá­logatott könnyűsúlyú helyéért küz­denie Benének és Szelezsánnak. A mérkőzés elmaradt — felsőbb uta­sításra. Az illetékes vezetők ugyanis nem látják értelmét a találkozónak, mert Bene is, Vojnovich is — Sze­­lezsán két ellenlábasa — vereséget szenvedett Szelezsántól. Ezek sze­rint majdnem bizonyos Szelezsán válogatottsága.) — A csapat most már inkább az erőnlét fokozására fordítja a hátra­lévő időt. Csak amolyan „játék­­kesztyűzések”” lesznek csütörtökig! ---------------«#--------------­A Miskolci VSC osapa­­át 200 szurkoló kísérte Perecesre. — Egy góllal jobbak voltunk, — hangoztatják a vezetők — megérdemeltük volna a győzelme! A P­ereces az első félidőben nem volt any­­nyival .Jobb, mint mi a játékidő második részében. A szurkolók szerint kissé ke­mény, de ezért vérig jó mérkőzés­­ért

Next