Nemzeti Sport, 1942. december (34. évfolyam, 234-253. szám)

1942-12-28 / 252. szám

­tfő, 1942 december 28. Jlövés­ztríják í rta:­­Beekfald Jakab aij.­á. ezredei. minden sportág­na­k megvannak a mura ,adomái, tréfái. Sokkor a jó eredmény :szik­r­a jókedvvel együtt a tréfálj n­o*,a kere'-ü vigaszt jelent a balsik­erefi verseny­­­őnek; gyakran igen jó „idegob­or akkor, romi dán nemzetközi vagy, re meny okén tó! nagy ..légnyomás miatt lattanáéig feszültek. az idegtó,ak í^i u időben edkóvet-rtt m­egte­r’ö tréfának olyan s határa ilyenkor, mint a. paráiKífrftOufi xésíy­.'el béesit t jóba mór a fc&tona t'^.fag m­egáil­ámításainak, amelyekfcel f^lvi a­­n?w*x a kimer illéstől ked«ft'len. ingryuU laenetelő századot. — A követke*'jenen -h'.ull mintoek roca néhány megtörtént esetet az enyészettől.»* Luzern­ben történt 1939-ben, a céllövi­ világbajnokság idején. Luktina ör., — ha jól emlékszem — akkor h vizsgázott „nemzetközi" verseny él. ■Eredménye kissé szerényebbre sike­rült, mint odahaza. (Megtörtént né-­­hány rutinhájjal megkeni „stand­­■brli" versenyzővel is!) Tehát ..huz­atuk” egy keveset, amire szende, mo­­■solygós természete erősen ingerelte "az embert A svájciak kirándulni vittek ben­nünket a Rigi-h­egyre. Gyönyörű volt a vidék, a tó alattunk, de k­özbe-kös,be mégisesik a versenyek- s jól beszélgettünk. . No,­álért biztosra veszem­ — vetettem közbe —, hogy Lukács rö­videsen eléri azt a magasságot, ame­lyen a világbajnok Ullmann más­ul van. Lukács szemlesütve, szerényen tiltakozott, hogy hát azért az n­em olyan biztos és bizony nehéz dolog. — Mégis rövidesen be fog követ­­kezni — felelteim —, mert Wimann az elásó vonallal ment fel a Rigire, ahová mindjárt mi is felérünk. A következő eset tavaly történt Lukácscsal.. aht. Még soká kell versenyezned. H*egy olyan híres légy, mint én! íki,rólam utcát neveztek el Budapes­ten! .: — r — En: — Hát az Ezredes­ utcát a II. kerületben. De Lukács lel fontolt, mondván: -i.. Az is valami ? fiúrólam már régisrégen egy eg­ész fü­rdöt nevez­tet el: a Lukács-fürdőt! * A német hatalamos csapatnak tó­­erössége az elpusztíthatatlan v in O­yon, a berlini olimpiai bajnok. Az idén Karlsruhe-ben is ő volt a leg­jobb __Tudod nt i­­­'s vesztettük el a ''versenyt a németekkel szemben! —• kérdezte egyikünk. És meg is felelt rá: — Mert náluk van Oyen, nálunk mi g * msen olyen. * f Valaki panaszkodott, hogy a hat­­ikos­­fdlsenyen neki mindig a lég üsd soroz­at a legnehezebb. --Lődd elsőnek. — tanácsolj­a neki a lövészbajtársa. A Horthy Miklós-lőtéren lévő há­rom­­állásra gyora fizető­pálya a legjobb az országban, sőt alighanem a világon. Stadler Béla lőtérgondnok és a pálya építője érzékenyen félti is a tökéletességét és a hírnévét. A közöső pályán az egyik lövő hi­bázott. — Meg fogom óvni a versenyt ! — fakadt ki müdühhel. — És miért, ha szabad kérdez­nem? — vibrált Stadler. — Mert lejt a pálya! — vágta vissza a lövő. — De bocsánatot kérek: miért lejtene ez a pálya? — kérdezte in­gerülten Stadler Béla. — Mert a jobboldali lőálláson együk van pados és Szabados. — volt a nevetős válasz. (Tudni kell, hogy mindegyikük felette van a 100 kilón.)* Szabados­ról, — akinek dehogy is van pocakja, csak a hatalmas melle­n csúszott egy kicsikét lejjebb — Szó- Vicidos-ról mondta Rosszmáj, hogy lázért hagyott fel a hadipuska lövé­­­szettel, mert a puska elsütésekor ■eletkező lökéstől oly erős ingásba ■itt a hasán, hogy percekig tartott, ■lg újra megnyugodott. Ugyanez a t­ranzmáj azt is mondta, hogy Sza- Indra-nak, ha „Tűz” vezényszóra s hasára erős, et­t pisztolytáskáját ki akarja nyitni, egy lépás: előre kell tennie, hogy elérje. Balogh Ambrus, a többszörös ma­­yar bajnok, bevonult katonának, k­öztudomású — annak, aki tudja! • hogy Balogh célzás közben nem ■pja be a balszemét. Amikor ki­­■ws közben ezt meglátta a sza­kvezetője, keményen kioktatta ■ozzátett­: ■ A maga kezében sem lehetett ■ puska! wlogli továbbra is nyitott szem­­leélzett és lőtte egyik tizest a fk után. Amikor a szakaszvese­tet k"'"’h megkérdezték, miért volt olyan dühös arra az újoncra, hiszen kitűnően lőtt, azt felelte: —­ Hiszen éppen ez az, ha hibá­zott volna nyílott balszemmel, az rendben lett volna, de két nyitott szemmel csupa tízest lőni, az nem Szak­állas. * ■ Egyszer Balogh mellett lőttem céllövőpisztolyt, felváltva lőttünk. Ha valaki tízest talált, akkor piros korongot tettek ki a céltábla jobb szélének közepére, nyolcasnál ugyan­oda feketét. Kilencesnél a tábla bal­szélére erősített, piros koronggal, a hetest ugyanoda helyezett fekete, koronggal jelezték. Persze Balogh­­naft sok volt a piros, nekem meg több volt a fekete korongom. Bodrossy ezredes, aki mögöttünk figyelte a versenyt, kérdezte tő­lem: — No, öreg, hogy megy ! — Hát körülbelül úgy, mint­ Ba­­loghnak, — feleltem. — Árnyalati különbség azért nem közöttünk... színárnyalati: amikor neki piros, ak­kor nekem fekete. * Amikor egy ízben kiértem a Marci­­bányi-lőtérre, Kiss György éppen az 50 méteres pisztoly­számot lőtte. Cél­zás közben volt. Megvártam, míg le­adta a lövést és gyorsan utána táv­csövezett a golyóbisnak. — Szervusz, Kiss György, hogy állsz! — kérdeztem. — Köszönöm, jól, eddig kilences átlag! — felelte. —­ Mifene, mifene — állapítottam meg,­­— hiszen ez 9X00, annyi mint 540 egység. Ezzel meg is nyerheted a versenyt ... És még hány törésed van hátra ! — kérdeztem elmenőleg. — Még 59. — felelte kuncogva, — mert ez volt az elitő, ez a kilences. • Az­ idén, Németországban történt. Megtekintettük Strassburgot. Töl­­gyessy, a híres esztergomi pisz­­tolylövő mellém szegődött,­­ mert igen keveset tud csak németü­l, és azt sem érti meg kívüle senki. Elég sok és szép árut lehetett látni. Töl­­gyessy nézegette-nézegette, mit is lehetne a még meglévő márkákon jutányosan vásárolni. Az egyik ki­rakat előtt egyszerre csak a karom­hoz kap: — Ezredes úr, ezt tessék nézni: egy villamoskészülék nagyothallók­nak . .. potom 10 márka! Hej, de kár, hogy nem vagyok nagy­othalló! * Ez is Strassburgban történt. Amo­lyan történettudós vezető cipelt min­ket a város negyedén végig. Meg­álltunk. Felmulatott egy keskeny, rozzant emeletes házra. — Ez, uraim, Strassburg legrégibb háza. 19.10-ban építették. Napóleon is ebben a házban lakott, amikor itt járt. Tovább ballagtunk. Vagy tíz lépés után felkapja egyik lángeszünk a fejét és megállapítja: — De uraim, ez nem lehet, hiszen Napóleon nem is élt még I­SO-ban! (Kis ilyen embernek nem gyullad meg a kalapja!)« Különben: boldog újévet, kedves lövészba­jtársaim! r ----------------♦---------------­ A BSzKRT nyerte a karácsonyi nemzet­közi kosárlabda vil­lámtornát A szófiai „AC 23“ együttese ellen a BEAC is szép győzelmet aratott A Sportcsarnokban karácsony­ első napján több, mint 1000 néző előtt került sorra a magyar-bolgár nem­zetközi kosárlabda-torna, amelyen a két fővárosi csapaton, a F­SzKRT-on és a BEAC-on kívül részt vett a bol­gárok sokszoros bajnokcsapata, a szófiai „AC 23“ kosárlabdázó együt­tese is. A nagyszerű és igen változatos sportot hozó izgalmas körmérkőzést érdemes volt a szövetségnek megren­deznie, mert csakúgy, mint az el­múlt hetekben az olaszok bajnoka ellen, a bolgárokkal szemben is fé­nyesen vizsgáltak a magyar kosár­­labdások. A karácsonyi nemzetközi tornán is igazolták, hogy tudásban már jóval a bolgárok előtt járunk. A sportbelileg nagyszerűen sike­rült villámtorna létrehozásáért első­sorban az OSK vezetőit é lett a kö­szönet. A legfelsőbb sporthatóság gyors és azonnali intézkedésén mú­lott, hogy kosarasainknak ismét al­kalmuk nyílott nemzetközi mérkőzé­sen megmutatniuk felfelé ívelő tudá­sukat. Ha az OSK nem támogatta volna teljes súlyával kosárlabdá­zóinkat, akkor ma nem ünnepelhet­nénk a bolgárok legjobbjai felett aratott kettős győzelmünket. A villámtorna egyes mérkőzéseiről az alábbaikban számolunk be: A lelkesebb BSzRM szép küzdelemben biztosan győzött . BSzKRT-BEAC 28:20 08.il. Vezette: Kamarás és Paku. A villámtorna első mérkőzésén a két nagy ellenlábas állt egymással szemben, így álltak fel: BSzKRT: Boldizsár, Kardos — Mogyorósi — Szamosi, Velkey. Csere: Mátyási, Németh, Ács. BEAC: Csányi Z., Stolpa Git. — Csontyi S. — Kocsis, Bajári. Csere: Rébay, Szabó J. A BSzKRT fergeteges támadások­kal kezd és Szamosi, majd Mogyo­rósi kosaraival már 3:6-ra vezet. Az egyetemiek gépezete is kezd mind­jobban belejönni és rövidesen Bajári és Csányi S. labdái jutnak a BSzKRT hálójába. 4:4. Most ismét a villamo­­siaiké a szó. Mogyorósi, majd nyom­ban utána Velkey góljával már 8:4-re áll a mérkőzés. (5. perc). Boldizsár gyengén mozog. Mátyási váltja fel a kispestiek kapuvédőjét. A fürge Mátyási mindjárt eredményes is. 10:4- Csányi S. labdája érintés nél­kül jut át a hálón. 16:6- Csányi 3. és Kardos kihagy egy-egy büntetőt. Velkey hosszú labd­áját Mogyorósi egye­s fordulattal a palánk­ra­ be­pöccinti. 12:(1. Kocsis válaszol­t rá. 12:8. A 11. percben jár az óra mu­tatója, amikor Szamosi és Mogyo­rósi szerez pontot. 16:8. Kocsis egy büntetőt és egy ke­tős kosarat ér el. A 15 perces félidő előtt Velkey és Mátyási labdája táncol a BEAC kosaráb­an. Kosárc­sere után Szamosi helyére Boldizsár áll be. Csányi S. pont­jaira Boldizsár válaszol. 26: 11. Szép a játék. Most a BEAC támad többet, de sokat mellé dobnak a csatárok. Csányi S. és Bajári remek góljaival erősen feljön a BEAC. 20:17. Szamosi jön be Boldizsár helyére. Kardos kitör. 22:17­ (4­ perc). Bajárinak négy személyiért el kell hagynia a pályát. (12. perc). A játék végén a vilteb­osiak irányítják a játékot- Vel­key, Németh, Mátyási a gólszerző. 28:17- Csányi Z. egykezes­ével, majd Stolpa Gy. és Csányi S. kosaraival ér véget a mérkőzés. A BSzKRT megérdemelte a győ­zelmet. Gyors BSzKRT-gólok után a villamosiak páholyban érezhették magukat. A BEAC reménye csak a második félidőben csillant fel egy darabig, de újabb BSzKRT-rohamok után jobb tedobóival bebiztosította a győzelmét. Egyénileg a győztesek közül Szamosi, Mogyorósi és Kardos játszott jól. A BEAC-ból Kocsis és Stolpa Gy. játékát dicsérhetjük Kosárdobó: Mogyorósi (7), Velkey (6), Szamosi és Kardos (4—4),­Má­tyási (3), Boldizsár és Németh (2—2), illetve Csányi III (6), Ko­csis és Bajár­ (5­­5), Stolpa Gy. és Csányi Z. (2—2). Majdnem ráfizetett a BSzKRT a könnyelműsé­gére . BSzKRT—„A C 2.” (Szófia) 27:26 (21:8). Vezette: Paksi és Kamarás. BSzKRT: Boldizsár, Kardos — Mogyorósi —­ Szamosi, Velkey. ..AC &S“: Elenkoff, Detroff — Ka­­terinsky — Panayotoff — Waseff. Kardos szerzi a BSzKRT első pontját büntetőből. Mogyorósi és Boldizsár kettős kosarára Panayo­toff válaszol. 5:2. Katerinsky ügye­sen elhúz a magyar védők mellett és a kosárba helyezi a labdát. 5:4. Bol­dizsárt Németh váltja fel eredmé­nyesen. 7:4. A 4. percben Waseff góljával 7:6-ra áll a mérkőzés. Ettől kezdve hosszú perceken át a BSz­KRT az úr a pályán. Mogyorósi, Kardos, Szamosi és Velkey növeli a BSzKRT előnyét. 15:6. (12. perc.) Szamosi még mielőtt cserébne Má­tyásival 17:6-ra „javít”. Nagyon megy a BSzKRT-nak, a bolgárok is igen jól játszanak, csak a dobások­kal állnak hadilábon. A balszeren­cse is üldözi őket. Waseff góljára a túlsó kosárba Mátyási, majd Velkey dob be pontosan. Fordulás után Mogyorósi Boldi­zsárral cserél. A BSzKRT-ot mintha kicserélték volna. Igen könnyelműen játszik a magyar csapat. Jönnek a bolgárok. Waseff, Pamajotoff, Ka­­teminsky, majd ismét Panajotoff ko­saraival 21:16-ra közelítelék meg a BS­­KRT-ot. (5. perc.) Boldizsár végre bedob egy labdát. 23:16. Pa­­mjotoff most a bolgárok gólszerzője. 23:18. Velkey kosara után már a bolgár csatárok, Kate­misky, Elen­­koff góljai következnek. 25:22. (9. perc.) Kardos megunja a BSzKRT bedobolt tehetetlenségét és ő megy előre gólt dobni. 27:22. Nagy a fe­­jelenség a vá­amosiak közt. Bol­dizsár Némethnel, Magyarosi pedig Mátyásival esetel, így sem megy a játék. (13. perc.) Nagyon szorongat­nak a bolgárok. A kiegyenlítés a le­vegőben lóg. Panaj­­off gólja után már csak egy kosárral vezetnek a villamosiak. 27:26. A játék végét jelző sípszó azonban eldönti a mér­kőzést a BSZKRT javára. A mérkőzés úgy indult, hogy a BSzKRT fölényes győzelmet fog aratni. Az első félidőben lényegesen jobb volt ellenfelénél, fordulás után a vendégeink egyre veszélyesebbek lettek és a második félidő jó játéka alapján majdnem elhóditották a győzelmeit a túl könnyelműen játszó magyar bajnok elől. A BSzKRT-ból ismét Kardos je­leskedett. Az „AC 23“-ból Panayo­toff és Waseff igen veszélyes és nagyszerű játékos. Kosárdobó: Kardos (5), Boldizsár, Szamosi, Mátyási, Velkey és Mogyo­rósi (4—4), Németh (2), illetve Pa­­najotoff (10), Waseff (8), Kater­­insky (8). Tűzijátékot rendezett a BEAC: BEAC­.AC 230 (Szófia) 38:20 (22:5) Vezette: Paku és Tarr. BEAC: Csányi Z., Stolpa Gy. — Csányi S. — Kocsis, Bajári. Csere: Rébay és Szabó J. „AC 23“: Elenkoff, Detroff — Katerinsky — Panajotoff, Waseff. Csere: Dankoff, Georgieff. Pillanatok alatt elhúznak az egye­temiek Csányi S., Bajári, Stolpa és Kocsis kosaraival 8:0-ra. Az 5. perc­ben dobják az első gólt a bolgá­rok büntetőből Panajotoff révén. 3:1. Bajári és Kocsis nagyszerűen megérti egymást, nagyon sok tap­sot kapnak bravúros húzásaikért. Továbbra is 3 REAC irányítja a já­tékot, a bolgárok csak állnak a pá­lyán. Bajári kétszer is eredményes, majd Stolpa Gy. kosara következik. Kocsis kap nagy tapsot egy reme­kül sikerült góljáért 14:1 (13. perc). Georgieff és Panayotoff messziről kísérleteznek — sikerrel. 14:5. Most a nagyszerűen játszó Kocsis percei következnek. Egymásután három kettős kosarat dob a bolgárok háló­jába. Nagyszerű teljesítmény volt. Csányi S. tesz pontot a félidőre. Szünet után a bolgárok rohamoz­nak. Waseff, Katerinsky és Geor­gieff eredményes. 22:11 (4. perc). Csányi S., Stolea Gy. Bajári, majd Csányi S. veszi be a bolgárok kosa­rát. 30:11. A bolgárok részéről Pana­jotoff a bedobó. Igen szép és gyors a játék. A közönség hatalmas hang­orkánnal biztatja a BEAC-ot. Az egyetemiek hálásak is a buzdí­tásért, mert csak úgy szórják a ko­sarakat a tiszti klub hálójába A 14. percben 34:18-ra áll a BEAC ja­vár­a a mérkőzés. Az utolsó percben Csányi Z.-nak és Rébaynak­ sikerül gólt elérnie. A BEAC-ban szinte az egyik pillanatról a másikra támadnak fel olyan erények, amelyeket a BSzKRT elleni mérkőzésen hiába is kerestünk volna. A bolgárok védelmét teljesen megzavarták ötletes húzásaikkal és a lelkesedés és a küzdeniakarás is hiánytalan volt a győztes egyetemi csapatban. A bolgárok kissé fár­ad­tan mozogtak, bár ez nem lehet mentségük a nagyarányú vereségre. A csapat és egyben a torna leg­jobb játékosa Kocsis volt. Nem ma­radt el azonban messze tőle Bajári sem. Jól játszott még Csányi S. és Stolpa is. A bolgár együttesből Georgieff volt a legjobb. Kosárdobó: Kocsis (10), Csányi L. és Bajári (9—9), Stolpa Gy. (5), Rébay (3), Csányi Z. (2), illetve Georgieff (6), Panajotoff (5), Ka­­temisky (4), Dankoff (3), Waseff (2). A Karácsonyi torna végeredmé­nye: 1. BSzKRT 4 pont, 2. BEAC 2, 3. „AC 23“ (Szófia) 0 pont. NYI­LATKOZATOK: Kunncze Géza dr, a kosárlabda szövetség elnöke: A bolgár csapat igen fejlődő együttes. Kellő gyakor­lattal igen sokra fogják még vinni. A mieinken meglátszott az egymás ellen vívott erős mérkőzés fára­dalma. Károlyi József dr ügyvezető el­nök: Meglepett a bolgárok nagy­szerű játéka, őszintén szólva — az edzésük után ítélve — nem vártam tőlük ennyit. Már jövőre is lekötöt­tem velük mérkőzést. Király István, szövetségi kapi­tány: A bolgár csapat igen nagysze­rűen összehangolt együttes. Igen ko­moly, játékerőt képviselnek, elsősor­ban összeszokottságuk révén. Stolpa Gyula, a BEAC ifjúsági el­­nöke: Ha a BSzKRT ellen is olyan jól ment volna a kosárradobás, mint a bolgárok ellen, akkor mi nyertük volna a tornát. Jelen volt a mérkőzésen Toseff bolgár követ is, titkárával. Sokszor ragadta őket tapsra a szép játék. 7 „Tisztes" eredményt értek el a bolgárok és eg­­yéb p diánálfelvéte­ ,­lek a karácsonyi kosár­labdamér­kőzésekről A ka­rá­csonyi kosárlabdamérkőzé­­sek igen nagy sikert arattak. Külö­nösen a bolgár tisztek csapatát tap­solta meg­ a Sportcsarnokban szép­­számban megjelent szurkolóhad. Néhány érdekes dolgot jegyeztünk fel a mérkőzésekkel kapcsolatban. • Akik még nem láttak kosárlabda-, mérkőzést, azoknak tüstént feltűnt, hogy két játékvezető is működik. — Minek ide két játékvezető a kis pályához és a­ tíz játékoshoz ? — kér­dezte az egyik labdarúgó szurkoló. — Mert két játékvezető mégis csak több hibát tud csinálni mint egy __ „világosította” fel az illetőt a szom­szédja. * Ha a bolgár játékosok vezetőjétől megkérdeztük volna, hogy miért kapták azt a sok „gólt”, bizonyára azt felelte vo­lna: — A magyarok 20. gólja lesből esett é­s ez letörte a csapatot. * A műsorban szerepelt a MAFC— Gamma női mérkőzés is. Az első félidőben történt az alábbi eset: Az egyik Gammás-hölgy igen csúnyán nézett az őt elbuktató ellenfélre, majd valamit mormogott is. Az egyik férfiszurkoló bels­éitől: — Drága kisasszony, halkabban hiszen itt férfiak is vannak! * Ha már a hölgymérkőzésnél tar­tunk, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a sok csinos hölgy között — mi tagadás — volt egy­két nem éppen „regényálom” is. Az egyik , ✓ cnsképű hölgy­nagyság láttára jegyezte meg az egyik, kö­zelünkben ülő úr: — Hát nem bánnám, ha ettől a hölgytől kosarat kapnék! , * A mérkőzésről távozóban hallot­tuk,­­ amint magában tép el ötlött egy szurkoló: — Vájjon „tisztes" vereséggel tá­voztak-e a bolgár lisztek? Barátságos női mérkőzések Gamma — Isokor NAASI 13:13 (6:8) Sportcsarnok. Vezette: Takia és Tarr Gammfi. Tumbáczné, Sxa’nosiné — Mol­nár — Au­ra, Bánky. Csere: Farkasé. MAFC: Medveczky, Gábory — Gallher­­n­e — Várad­i Es Váradi Zs. Gsere: B­ eskó B., Mooznijv. A m­űeg­­y­e tem­­­e*k oks­zeríítlen cserél­te­­tések miatt vesztettek. Gaunteim­­ és Med­­veczky, a két te­nifi­xező nagyszerűen ját­szott. Ivásárdobó: Auda (4), Bánky, Sza­­mosieé és Molnár (2—2), illet­ve G­arb­era­ (4) , Várndi Zs. (St. Váradi E. (2). Gamma—MAFC 10:0 (5:4) Sportcsarnok. Vehette: Tarr és Kamarás. Gamm­a: Tunniáczné, Anda — Mek­sár* — Szamosiné Bánky. Csere: Farkas. Csokor. Csokor XAMI: Kövér. Fekete — Kiss E. — Réhy, Bátkyné. Csere: Adorján, Balogh., Eördögh. Elkesered­ett­­ arc után a „XAMI” be­hozta a Gamma előnyét és majdnem megszerezte a győzelmet is. Jó: Bánky és Molnár, illetve Bátkyné. Kiss­­ E. Fekete és Kövér. Kosárdobó: Bánky (6), Mol­nár (4), Szamosi­né (3), illetve Kiss E. (5) , Fekete (4), Kövér és Bátkyné (2—2). NEMZETI SPORT Megjelenik szerda és szombat kivételé­vel minden nap. Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Budapest. VIII., Rökk Szilárd­­utca 4. Távbeszélő 132-400 fs 183—977. Zievércím: Budapest 741 Postafiók: 42. Postatakarék: 53.366. Főszerkesztő: Vadas Gyula dr. Felelős szerkesztő: Hoppé László. Felelős kiadó: Kucsár István. Előfizetési díj: Belföldre egy bőre 2.60, negyedévre 7.50, külfő­dre 10.0 P: Nyomatott a Stádium Rt. körforgó gépein. Felelős: Giétéry Aladár igazgató

Next