Nemzeti Sport, 1943. december (35. évfolyam, 234-254. szám)

1943-12-23 / 249. szám

t ben, vagy csak este érkezhetnek meg. Arra a kérdésünkre, hogy a Fe­rencváros milyen összeállításban szerepel a kétnapos tornán, ezeket mondja Kemenesy főtitkár: — Szombaton a Floridsdorf ellen szóhoz jut két fiatal csatár is. Az ifjúsági válogatott Preiner, aki most Gyulai néven szerepel és Hernádi, akit a Iris Hungáriától szereztünk meg. A védelemben nem lesz válto­­zás. A HASK­. elleni csupá-n* t,— szombaton állítjuk össze. A Ferencváros ezek szerint a Flo­­ridsdorf ellen ebben az összeállítás­ban veszi fel a küzdelmet:­­ Csikós — Rudas, Tátr­ai —• Sárosi III, Kéri, Nagy II , Sípos, Gyulai, Körösi dr, Hernádi, Lukács. A zöld-fehérek táborából egyéb­ként csütörtökön sokan keresték fel jókívánságokkal vitéz Kemenesy Sándor főtitkárt abból az alkalom­ból, hogy hivatalában főtanácsossá nevezték ki. Az erzsébeti Karácsonyi Torna végleges műsora a következő: szombat tél 10 ó : P­MTK -PÁC. 11 .J.1 Hungá­­ria—BTCI Vasárnap fél, 17 ó.: ezd­uhaA veszteseké fél 2 ó.: szombati győztesek. A torna iránt Erzsébeten nagy az ér­deklődés, éppen ezért mindegyik csapat a lehető legjobb összeállításban száll síkra. Az összeállítások: ETC: Tál­lóssi — Perényi, Konta — Seres, Boross (Lu­kács) Gáb­é — Simonics, Csanádi 11, Komires, Réber, Karácsony. Poll TK: Nagy — Fortuna, Talán — Fammer, Dávid, Mezei — Szabó, Szentgyörgyi, Nágó, Papp, Répást. Hungária: Ujfalusi — Dömök, Sasvári — Wilk, Sipőcz, Po­­pulás — Kosaras, Szabó, Lova­s, Sze­ged 1, Sinka. SAC­: Szabó — Schneck Ii, SValtner — Stump, Schneck I, Takács — Péter, Szakm­ai, Fritz, Hoffmann, Hoch­­rein. ✓ ............................ Fila B Szombat: Karácsonyi Kupa mérkőzések: Ferencváros—Floridádért (Bécs), Üllői- út, fél 11. Harangozó (Istvánt­, Kalotait, Nagyvárad—HASK (Zágrábi, t'llői-út, negyed 1. Szőke II (Pataky, Lombos), Erzsébeti Kupa, ETC—Hungária, Erzsébet-u., 11. Újvári Antal (Mocsári J.).­­ SAC—POMTK, fél 16. pie­­raegi.­­Vasárnap: Karácsonyi Kupa mérkőzések: Kagyvirad—Floridsdorf, Üllői-út, fél 11. Kéktél (Rosta, Kuti). Ferencváros-HASK, Üllői-út, negyed 1. Kiss M. Ernő (Szilágyi, Bodor). Erzsébeti Kupa: Szomba­ti győ­ztesek, Erzsébet-tt., fél 1 Palásti (Bernáth J.). Szombati vesztesek, Erzsébet-u., fél 12, 1 Csepregi I. ____ A BSZKRT larmár *_iig piheni, mániáit elkezdi a tornatermi edzéseit , ha az időjárás mest­­engedi, január 20.a körül kimegy a sza­badba. A TÖREKVÉS is pihenőre tért. Január 15-e körül kez­di el az edaceoit a kőbányai kék-feh­ér ­Közönségünk ír­ önöké a ezen rovatunkban ezáltal bo­­csán­atkéréssel kell kezdenünk. Egy kisebb ún.civil baleset következtében néhány levél megteammisü­lt a napi postánkban. Elnézést kérünk azoktól a ke­vec olvasóinktól, akiknek a levele a szomorú sorsú csomag­ban volt s akiknek így nem tudjuk közöl­ni levelét.) Ha netán valaki olyan közér­dekű ügyben írt,­­m­elynek sm­egjelené­sét feitetlenéül kívánatosnak tartja, kérjük, szíveskedjék fi­ból megírni a levelet. Egy­ben hálásan köszönjük „kisleő munkatár­­caim­" karácsonyi és a jó éi­ jókívánságait és azokat mi is hasonló jókívánságokk­al viszonozzuk. Most pedig lássuk a leve­leket.) LEVELEK A FERENCVÁROSRól, ÖSSZEÁLLÍTÁSI JAVASLATOK „Egy Irodista” (teljes név és cím) a Fe­­rencváros e két problémájáról ír. Az egyik szerinte Csikós, aki most van élete leg­jobb formájában, de nagy hibája: könnyen­ elveszti a fejét. A tavalyi Elektrom­­s­­mérkőzést is miatta vesztett** el a Ferenc­város, a Vasas elleni mérkőzésen a játék­vezető jóindulatának köszönhették, hogy nem kaptak három h­-est Csikós­ miatt, mít meg a Csepel ellen Keszthelyit lökte el minden ok nélkül Jobban térünk Csíkós, ha i­lyesmi­vel nem nehezítené meg a többi játékos munkáját. A másik kérdés sze­rinte a fiatalítás. Néhány ferencvárosi játékosnak már át kellene adnia a helyét a fiataloknak, így képzelem el a f­erenc­város „tavaszi” csapatát: Csikós — Rudas, Tátrai — Nagy TI, Kéri,­­Ak­it — Lukács, Sárost m­. Ónody TI, Hernádi. Palkotó. Tófal­vy József Török Ferenc és Péter András (Budapest, Gyál­ út 20-22.) a fia­talok szerepeltetését kéri azt, hog­y Führi­ff orrok teljes szabadkezet adjanak rrendta tekintetben. A karác­ionyi tornám sszt a csapatot ajánlják: Csikót. — Rudas, Polgár — Sárosi I­I. Kéri, Nagy II — Sípos, Sárosi dr. Ónody II, Hernádi, Lukács. „­­ Ifj. Marin Ferche (XIV. Róna­ u. 49.) azt írja hogy a Ferencváros a csatársorá­nak köszön­het­te a leefutóbbi vereségeit. Erősítést cserelne és az alábbi csapatot tad­jft a leffjobbn.hk: Csikó* — Rudas, Tátrai - Sára*i I ft. Kéri: Narry TI — Lukács, Füstös, Deák, Ónody II, B'*ke, (Csak 02 a kérdé­s, mit ez,él ehhez Deák, Füstös és Beke egyesületei) UJVTERBASZ, ÚJPEST, CSEPEL... Kffy olvasónk (teljes név és cím) a nem­­­retien Ujverbaszon lejátszott UCSEK B. Törekvés mérkőzésről számol be. Azt írja, ho­gy eg­yik­ másik újverbászi játékos 3 ro­ssz beivtekezés miatt csúszkált annyit a pályán. Fob­er Jánosi, A jeles balszélső, aki már az első félidőben eldőnthette volna a mérkőzés sorsái­t,A mérkőzés után beszél­­ítettem az egyik ú.iverbászi játékossal. Ke­­rot^rteseel, aki — írja olvasónk — panasz­kodott, lerry esry'ik-mAsik vezető nem v*­Se'li úpy V. szívén n­e^apa-t ezi'repló^t. ah­ogyan ők. ázeretndk.. Az öltöző ée a. pálya korszerűötsír’se­gem történt mest, pe­dig’ anyagi lehetőség volna hozzá. A csa­pat pedig néhány igen jó eredményt elért már ebben az idényben, tehát feltétlenül több nyírértete­t és támogatást érdemelne." Kötvesil­ János (VI. Szinyei-Merse u. 11.) a Csepelnek ajánl csapatot, ezenkívül ver­set is,­­ a csepeli játékosokhoz. Kovács Károly (Orosháza, Ir­oki-u. 2.) csodálkozik egy Fradis szurkoló kitekinnt­­gén aki szerint a Ferencváros a NAC le­győzésével a legjobb magyar klubcsapattá lépett elő. Szerinte egy győzelemmel­ nem lehet ilyen büszke címet elhódítani vala­kitől. Ezen a címen tavaly a Törekvés volt a legjobb magyar ceapat, mert megverte a Ferencvárost is, a NACot is. Ezt iro­nta senki sem állította az Újpestr­ől a két nagy győzelem után. Pedig hát, ren­­delkezik olyan játékosgárdával, mint a Ferencv­áros. Olvastunk ezután gratulál­ásert^el férnek az Őszi gól­királysághoz, baj­nokságot és az alábbi csapatot kívánja a liláknak: Wimmer — Balog I­ II. Szép­hegyi — Kirádi, Nagymarosi, Balogh T — Por­fion­yi, Szusza, Várnai, Zsengelér, Pejauen­, NÉHÁNY „VEGYES” DOLOG... Kalmár Sándor (Újvidék, Mikes K.­u. 4) azt javasolja, hog­y a jövőben csinál­junk statisztikát a játékvezetőkről, a ,,Hét tizenegyébe" került játékosokat kü­lönböző szempontokból flabdakezelés, küzdőképesség, fejjáték stb.) osztályoz­zuk. Egy n­agyváradi sz­urkoló lapját nem ismertethetjük, mert sorait nem írta alá. Dózsa Pál (Bp, VT,, Hegedűs Sándor u. 3­) .,Hajrá Újpest” címmel verset ír a lila fehérek gárdájához Mészáros Pál­­, Szk szkv. (T. p. az. 7—409) kellem­es ünnepeket kíván a’m­­a­­gyar sportolók nagy táborának és a szerkesztőségnek. Rozsnyai József (Kiskemét, Kisfaludy, u 39) azt írja, hogy Palásti játékvezető igenis helyesen járt el a Csepel—Ferenc­város­­mérkőzésen, amikor a Csepel szögletrúgása nyomán 11.-est ítélt a Fe­rencváros ellen, hiszen Csikós két kézzel lökte el Keszthelyit. Ezt a mellettem álló, IT.beli két barátja is ugyanígy látta a gárda.----------4---------­ / Ughy Dezső (Kispest, Zrinyi­ u. 131) szerint az illetékeseknek elsősorban nem a közönséget kell meg rend­szabályozni­uk Legtöbbször vagy a magukról megfeled­kező játékosok, vagy a hibákat elkövető játékvezetők a vétkesek. Tichy a hafos zis (T. p­az. B—2TV)), a magyar kézilabdaválogatott ta­gja sérel­mezi, hogy egyik cikkünk szerint a BTG- nek jót tett a Tichy II—Kuti esete. Kár volna elfeledkezni róla, hiszen tavaly a legjobb góllövők között volt és a válo­gatottban is megállta a hel­yét. Kompóti-Kléber Gábor írja: „Az én időm legjobb csapata" Tizenegy csillag, akiknek a ténye még hosszú idő után is vakítóan ragyog Hat nemzet fiaiból tevődnék össze az általam látott legjobb válogatott csapat Húsz-huszon­két évvel ezelőtt kez­dődött el minden képzeletet fold­l­­lmn­óm­ a labdarúgók világjárása. Attól az időtől számítva a magyar labdargócsapatokat a világ minden tájékán szívesen látták. Abban az időben csak egy-egy jó eredményt kellett valamelyik elsőosztá­lyú csa­patunknak elérnie, máris a tarsolya- Tjí­n'-'érezhette a külföldre való meg­hívást. (Ahhoz, hogy olyan kapó­sok voltunk, kétségtelenül hozzájá­rult országunk akkori gazdasági helyze­tei, olcsóik voltunk ...) Így az­tán­ hamarosan a világ minden tájé­kára elkerültek a magyar labdarú­ jót ismertem. Értve ezalatt termé­szetesen a labdarúgó képességeiket. Előre kell boc­sátanom azt, hogy Angliában még nem jártam és kö­zelről sem ismerem úgy az angolo­kat, mint a többi futballne­metet. Még azt is meg kell említenem, hogy az uruguayi­akat sem láttam soha játszani, így tehát nem is tudok vé­leményt mondani róluk. Nem láttam a túl régieket sem, Woodwardot és társait, hallomás alapján pedig nem akartam ítéletet mondani és dön­teni. Ezeknek az előrebocsátása után megpróbálok legjobb tudásom sze­dát, hanem szénen a legjobb­ helyen álló társához passzolta. Isolia durva nem volt, pedig hatalmas alakjával bárkit meg­ijeszthetett volna Annyira hozzátarto­zott a futballpályához, mint a fu­tbal- ku­puhoz a háló, vagy mint a futball­­.Játékbax 0 labda Aki látta őt játszani, sohasem fogja elfelejteni a játékát. Kozsnaty Amit a labdarúgásban szélsőt i­dezetnek tudnia és nyújtania kell, azt jelentette Kolenity, a csehek talán valaha élt leg­nagyobb tudású labdarúgója. Az ő játéka jelentette a t­lké­etességet, a szépséget és a tudást Hihet­­lenül szép és harmoni­kus volt a, mozgása, amely végtelen finomságokkal volt tele Bámulatos van, hogy milyen Csodálatos egyszerűséggel sz­­ette le ellenfelét és a következő perc­ben ha kellett jobbra, de ha a helyzet úgy kis-finn akkor balra adta, le a lab­dát. Az ő labdáb­a illett legjobban az a kifejezés, hogy „tálcán" ad-­a tovább. A durvaságot hírből sem ismerhette, soha, egy erősebb belemenést, vagy egyéb durvaságot nem lehetett nála látni Világklasszis volt. Orfk Orthről, azaz a játékáról oldalakat le­hetne írni. Sokkal egyszerűbb talán, ha azt a megállapítást teszem, hogy az ő játéka volt a „labdarúgás". Tökélete­sebb művelője ennek a szép játéknak még nem született. Mindegy volt szá­mára, hogy a mezőnyben hol kellett ját­szania. Középfedezetet nem sokáig ját­szott mert egylete az 5 csodálatos tudását a középcsatár helyén sokkal jobban ki tudta aknázni. De én közép­­fedezetbe állítom, mint a világ labda­rúgásának középpontját. Samb­ler A s­panyolok egyik legnagyobb képes­ségű labdarúgója volt demcsok mint fe­dezet, hanem mint csatár is óriási klaer­­sziénak számított. Amikor abban az idő­­ben a magyar csapatok Spanyolországban portyáztak, mid­annyian elra­gad mntirreal hős-­..-t­ű­nik erről a fiúról. Csodálatos mozgékonysággal és m munkabírásbal ál­dotta m­eg az Isten. A fejjátéka élmény volt. Érthetetlen magasságba tudott fel­ugrani a labdáért és úgy fejelte vissza a labdát, mintha ágyúból lőtték volna ki. Kitilttően helyezkedett és mint a vércse csapott le ellerfelére. lightfeeThen­be­n lehetett keresztüljátszani őt, mert másod­­percek töredéke alalit ott termett,„ mjjel szükség volt rá. A péz­zái­m kitűnőek voltak Szpanyolországban, a aéPfizeruoé£V Zam­oráéval vetekedett. Braun • Számtalan jobbszélsőt láttam játszani már, de úgy jobbszélsőt „alakítani"'' mint a feledhetetlen tudású .,Csibi", soha sem láttam. Csodálatosan tudta a társá­val megértetni magát és ő is megérezte, hogy a labdát neki szánják. Labdakeze­­lése tökéletes volt. A szeme folyton azt kereste, hogy ki követi őt és hová kell adnia a labdát. Futás közben úgy tudta pontosan átrenyelni a labdát a tőle legtá­volabbi társához is, ahogyan azt még senki sem. Olyan testcselei voltak, hogy az ellenfél védőit játszi könnyedséggel tudta becsapni. Csodálatos volt a fej­­játéka Bombalövése volt és futás közben élvezet volt látni azt a, szép testtartást, amely csak a legnagyobbaknak volt a tu­lajdonsága. Magyar szélső soha még csak meg sem közelítette a tudását. A világ egyik legjobbja volt. Percek alatt ,ki­tanulta'' ellenfele hibáját és azt azonnal felhasználta saját előnyére. Rj­deli A magyar válogatott csapat egyik északi portyájén ismertem meg. Azóta sem tu­­­dom elfelejteni. Amit ez a szőke svéd fiú a labdáéal cselekedett, az a legna­gyobb művészet volt A mozgása olyan volt mintha nem lett volna csont a tes­tében. Úgy tudott az ellenfele mellett el­­siklani, mint a kígyó. Soha egy szó nem­ hagyta el a száját, de 3 társai így is megértették minden gondolatát. Amellett ő volt a csapatban az uralkodó egyéniség. Hiába támadták meg, a labdát nem le­hetett elvenni tőle. Nem tartotta azonban egy szempillantással sem tovább magánál, csak addig, amíg magára nem vonta el­­lenfelét és aztán máris dobta a szélső­jéhez. Folyton mosolygott és olyan nesz­­tyentil csinált mindent, mintha nem is élőlény lett volna. R­ndell volt a svédek OH,hja. Háromszor­ játszottam ellene, de mindig csodálatosan játszott. Sindellt A világon bárhova mehetett volna, ahol nem ismerték, biztos volt, hogy a mér­kőzés után csodálkozva beszéltek róla Ha „futballintelligenciáról" valaha szob­rot lehetett volna alkotni, Sindetárn -l kellett volna modellt állnia Nem volt olyan helyzet amelyben egy szempillan­tás alatt a lehető leghasznosabb és leg­célszerűbb megoldást meg nem találta volna Ahogyan társának tudta a labdát adni,­ az élmény volt. Egy-egy mozdula­tával úgy tudta ellenfeleit becsapni, hogy arra számítani még csak gondolatban sem lehetett. Mindig az ellenkezőjét csi­nálta, mint amit vártak tőle. Ha lövést vártak, akkor passzolt, ha mindenki azt várta, hogy fejelni fog, akkor bombalö­­vést küldött kapura. Egymaga képes volt mérkőzések sorsát eldönteni. Nemcsak irányító, hanem eredményes játékos is volt. Csak egy nagyobb képességű közép­­csatárt ismertem nálánál és ez Orth volt. (Nem volt szivem Sindit kihegyni ebből a csapatból, és ezért is­ került a­h Cryuri & közép fedelet helyére.) Lescaffe* A világ mírdeo tájékán ismerik a ,,fot brilk­irályt­',­­ Spé'íit Hstíimas lenne!e ellenére is bámulatosan tudott bánni a labdával) Gőlhengerként tört előre ’«« nem volt vele szemben ellenállás. Csívlálatos­ma,írókéntséggel rendelkezett és m­indegy volt, hogy kapásból, vagy állítottból kel­lett azt a kapura küldenie. Sebaffor által küldött kiabda oda mopst, ahová mer­i­io kié­­lett. Hidegvére, önbizalma olyan volt, hogy az ©Mon felét ezzel kétségbe©) tat­te. Mellet© az egészen közepes képe&^j^ru szélén is nagy játékot tudott nyújtani, mert tök oly^n labdákat kapott, hogy azzal gyerekigb'k volt ered­mén­yermek lenni. Hozzá lessen.:«) képességű balösszekötő utaa igen akadt széles e világon. Orsi Scnlet sem nézte volna ki *Ebből ki al­acsony férfiből tét a hihetetlen nagy futballtudást, amivel rendelkezett. Cso­dálatosan bánt a labdával. Végtelen gyorsak voltak a mozdulatai, annak ellenére, hogy a futásban nem is volt az elsők között. Ellenben ördöngős gyor­sasággal tudta egyik lábáról a másikra tenni a labdát és amíg másnak két moz­dulat kellett valamihez. Ő azt egy moz­dulattal végezte el. Egyszerűen nem le­hetett idejében belépni a leszereléséhez, mert egy gondolattal mindig elkésett ez ellene játszó védő. Nagy előnye volt, hogy nem ragadt a helyéhez. Ha kel­lett, akkor akár a jobboldalo­n is har­colt. Kitűnően adott be ésj ő maga is nagyon gólerős volt. • Tucatjával lehetne még felnő­­­­rolni csodálatos képességű játéko­sokat. Igazán gondos mérlegelés u­tán választottam ki a fentieket és meggyőződésem, hogy nem voltam részrehajló. Lehet, hogy talán akad­tak még más világklasszisok is, akiket nem­ láttam, de úgy érzem, hogy a fenti tizenegy ta­gjaináál jobb játékosokat csak gondolatnyi különbségek választhatják el az én­izenegyemtől,­­ ha ugyan egyálta­lán voltak ezeknél jobbak.­­ gólt. Ez nem­csa­k azt eredményezte, hogy labdarúgóink világot vettek, hanem azt is, hogy a labdarúgásunk folyton erősebb lett. Játékosaink­­so­kat tanultak a külföldi nagy futbal­listáktól. Számtalan barátság kelet­kezett így és még ma is,sok labda­rúgónk szívesen beszél azokról, akik­kel külföldön kötött ismeretséget. Az első világháború befejezése után kerültem én is első ízben kül­földre. Aztán tízegynéhány éven ke­resztül folyton jártam a világot és csapatommal, először a V III. ker. TVE-vel, majd később a­z MTK— Hungáriával több világrészt por­­tyáztam be. Egészen természetes volt tehát az, hogy sok nagyszerű és világhíres labdarúgót láttam és is­mertem meg ennyi idő alatt. Nem­csak akkor, amikor mi mentünk kül­földre, hanem akkor is, amikor a külföldiek jöttek el hozzánk. Ez adta meg azt a gondolatot, hogy foglalkozzam egy olyan kép­zeletbeli legjobb csapatnak a® össze­állításával, am­elyiknek a játékosait Ezek a felsorolt játékosok mindannyian a futballtudás legmagasabb fok­iit érték el és a játékuk a labdarúgás legmagasabb művészetét jelentette. Ezek a játékosok mindent, amit cselekedtek a pályán, tö­kéletesen hajtották végre A művészetük legjellemzőbb mozzanata, hogy minden, amit csináltak, a legtermészetesebbnek tűnt fel a néző előtt. Annyira könnyedén vitték véghez a legnehezebb megoldások­­ is, hogy azt a látszatot tudták kelteni, mintha őket a Teremtő egyenesen 3 labdarúgásra teremtette volna. Térjünk azonban át a az egyéni méltatásra. Frank­k* középtermetű, macskaügyességű, gyors, elszánt labdabiztos, óriási reflekszű, ki­tűnő szemű kapus volt. Számtalanszor láttam játszani, de soha sem volt rossz napja. Még akkor sem, amikor néhány évvel ezelőtt Budapesten nyolc gólt rúg­tak a kapujába a fiaink az egyik magyar­­cseh válogatott mérkőzésen. Az akkori bírálat is megemlítette, hogy „l’Aureka a gólokat nem védhette". Számára nem volt védhetetlen labda. Egyformán bizto­san védte a lapos labdákat és azokat, amelyeket pontosan a léc alá irányítot­­tak. Macskaügyességgel dobálta magát egyik sarokból a másikba A szöglet­­rúgásoknál minden magas labdát biztos kézzel húzott le és a közeli bombákat is halálos nyugalommal és biztonsággal tudta megfogni. Több mint tíz éven ke­resztül tartotta a formáját. A helyezke­dését filmszalagra kellett­­ volna felvenni és úgy tanítatt a kapusoknak. Többször beszéltem vele, de mindig a szerénység mintaképe volt. A legjobb Zam­orát, Zsó­fínt összeállítani egy olyan legjobb tizenegyet, amely ellen magam is játszottam és amelyről nyugodt lel­kiismerettel merek véleményt és bí­rálatot mondani. Tudom, hogy so­kan lesznek majd, akik vitázni fog­nak a csapat tagjairól és annak ösz­­szeállításáról. Nem fogok megsér­tődni, ha valakinek más lesz a véle­ménye. Ahány ember, annyiféle a vélemény is. Aki a lapunk hűséges olvasója, az észrevehette már, hogy ézt a világ és minden idők legjobb labdarúgójának Orth Györgyöt tar­tom. Mi­gis sok labdarúgó szakértő­vel találkoztam és beszéltem, aki ezt a véleményemet nem fogadta el. El­képzelhető ezek után, hogy amitkor tizenegy játékost állítok be egy csa­patba és róluk azt állítom, hogy ná­luk jobb labdarúgókat nem ismer­tem, akkor sok ellenvélemény fog kialakulni. Ezek után !...zonban ,térjünk a tárgy­ra. Mindjárt meg is mondom, hogy az én csapatom következő­­két és Pistikét sem tudom vele egyvo­­nalba helyezni. Benne minden jó tulajdon­­ság egyesült, ami ennél a három kapus­nál külön­-külön erény volt. Rosetta Hihetetlen tudású hátvéd volt. Csodála­tos finomsággal lépett közbe az ellenfél támadásainál. Kitűnően rúgott jobbal és ballal, nagyszerűen fejelt és óriási gyor­sasággal rendelkezett. A kezdőbebesseige bámulatos volt. Solsa nem veszítette el a nyugalmát és ez annyira lenyűgözően ha­tott az ellenfélre, hogy sokszor­ már csak emiatt sem tud­ta­k ellene erediményesen játszani Olyan könnyedén végezte a rúgá­sait, hoi­y az ember csak bámulni tudta. Számtalanszor volt olasz válogatott, bazo­­nyára sokan emlékeznek még az olasz fut­ball fellendülésében döntő szerepet játszó világhíres Konetta— Caligaris hátvédpárra. Ennek a remek kettősnek volt K­onetta a szellemi és fizikai vezére. Blum a bécsiek világhíres hátvédje volt a .Papi". ..Világbajnoknak" nevezték őt egész Európában Zömök területe nem árulta el, hogy mennyire gyors tel­­enül. Hiába volt az ellenfélnek valami előnye, tízméteres távolságon behozta. Ez volt egyik előnye Mint egy hadvezér, úgy uralkodott az ellenfél támadósora fölött Mindent előre látott, hogy mi fog történni Mindegy volt, hogy a jobb­lábára, avagy a ballábára jött-e a labda. A legtisztábban rúgó hátvédek egyike volt. Ki vezet volt nézni a fejjátékát. Soh­asem erőlködött és ha a helyzet így kívánta, akkor nem vágta előre a láb. Planicka (cseh) Rosetta Hiúm (olasz) (német) Kolonaty­­ ■ (cseh) Braun Rydefa (magyar) (svéd) Or th (magyar) S in dálar (német) Bum Aller (spanyol) Behat fér (magyar) Orsi (olasz) spo­rt Sportkönyvtárba! Versenydíjnak ! Ajándéknak! ! Kiss Ernő: VIOfIM SPORTMESÉK (Amit a Pitirois mesél) c. könyve megjelent Ara fűzve 12.80 P, kötve 16.80 P. Kapható minden könyvesboltban és a kiadónál XII. Beraith Géea.ntea 15, fszt 3 Péntek. IMS liecembftr 14, Téli Kupa Pályázat 2. Beérkezés! határidő: december 81, déli 18 óra Belgrádi—Budapest vége.............— Belgrád—Budapest I. f. ETC—BVSC (o) I WMTK -SzVAK (0) BTC—UTE (K, f) BLE IX—MTE (K, f) BLE VH- DreSK (K, f) BGSE—WMTK (K, n) Pótverseny: Az alábbiak a pontver­senyben csak akkor számítanak, ha a fenti mérkőzések közül valamelyik elmarad. Rendes enethin a pótver­seny a csak a hetiverseny holtversenyeit dönti el. MPSE—KaSC (K, n) ~,és...! WSC—HaSC (K, n) WMTK—MAFC (K, f) KAC—BSzKRT (K, f) Név, lakhely, utca: A beküldő aláveti mintát a feltételek­nek és szerkesztős­égünk döntéseinek. Minden szelvényhez ép és forgalomban, lévő, használatlan 30 (húsz) filléres bélyeget kell f­ellékelni. Magyarázat. Az első két helyre a Bel­­­­grád német katonai rár —Budapest ka­tonai, vál. labdarúgó mérkőzés került, azután két­­ökölvívó (ö­t ökölvívás) csapat bajn­oki mérkőzés került. Majd férfi és­ női teremkézilabda (K — kézi­labda, t­b férfi, a női) mérkőzések kerültek. Az utóbbiak mind I. osztályú mérkőzések PÁLYÁZATI ÜZENETEK A VII* Országos Tippelő bajnokság eredmény­hird­etésé­vel kapcsolatban több felszólalás érkezett. A Változásokról a hétfői számunkban adunk hírt. —­ Romi: Az ökölvívó csapatbajnokság­oksak ja­nuár 2-ikán kezdődik el. Minden vasárnnap 2 -2 mérkőzést vívt­ak a sorsolást a dera. lít-ik! számunkban közöltük. Molnár J.:­­■ Rendben. 2. Lehet. — Dudika: Lehet­

Next