Népsport, 1949. január (5. évfolyam, 1-21. szám)
1949-01-03 / 1. szám
a! ^ M || ||||| Hogyan emelkedett az utolsó békeév• • hez viszonyítva a „sportszinvonal” ? Az argentin labdarúgósztrájk következménye: . Visszaemlékezés és mérleg 1938-hoz, az „utolsó békeév”-hez viszonyítják a magyar gazdasági fejlődést- Ez az összehasonlítási alap. 1945 elején, a pusztulás közepette az 1938-as életszínvonal elérése szinte elérhetetlen ábrándnak tűnt fel. Ma? Ezt a színvonalat már számottevően túlhaladtuk,, nagyobb mértékben, mint azt a „S évs terv” előirányozta. Hogyan állunk ezzel a színvonalemelkedéssel a sportban ? Hogyan viszonyult az elmúlt év, 1948 sportja — 1938 sportjához? Túlszárnyaltuk-e az utolsó békeév sportját a háborús pusztulások és a talpraállás óriási erőfeszítései után? Kiállja-e az összehasonlítást a hároméves terv második évének sportja az utolsó békeév sportjával? A gazdasági életszínvonal emelkedése lemérhető-e a sportban is? Kimutatható-e a sportban is, hogy minden nehézség ellenére is jobbat, többet tud produkálni a fiatal népi demokrácia, mint a Horthy-ország ,békére ? Nézzük meg az egyes sportágak teljesítményeit — a tízéves különbség tükrében- Labdarúgás 1938: Egyik legsikerültebb éve volt a labdarúgássportnak A VB-n második helyet értünk el Olaszország mögött. A Ferencváros a KK-ban második lett. Válogatott csapatunk azonban két súlyos vereséget szenvedett, a portugáloktól 4:0-ra, Skóciában pedig 3:1-re kapott ki. Végeredményben tehát 9 válogatott mérkőzésből 5 ízben győzött, háromszor vesztett egy alkalommal pedig döntetlent ért el a válogatott. 1948-ban ie kilenc nemzetközi mérkőzést játszott válogatottunk. Hat győzelem, két idegenben elszenvedett vereség és egy döntetlen mutatja válogatott csapatunk végső mét-Megjegyezzük, hogy a londoni olimpián, ahol talán győzelmi esélyeink lehettek volna , nem indultunk ellentétben azoknak a nemzeteknek a csapataival amelyek az amatőrség álarcában indultak Megemlítendő még, hogy a félbemaradt BKJ-n válogatottunk veretlenül az első helyen állt Atlétika 1938. A vártnál gyengébb eredményeket értek el atlétáink, annak ellenére, hogy a békeév ma idén nyugodt lehetőség© rendelkezésre állt. Válogatottjaink, finn CK- tól 87.5—73.5 arányban kaptak ki. Gyenge vigasznak számít, hogy a jóval gyengébb észtek ellen 95:66-ra győztünk. Az év legnagyobb eseményére, a párisi EB-re igen nagyszámú csapat utazott ki. Szereplésük nagy csalódást okozott, mert csak Kovács (400 gáton második) és Várszegi (gerelyhajításban harmadik) került be az első három helyezett közé és a pontversenyben a nyolcadik helyen kötöttünk ki. Atlétanőink az olaszoktól 61:31 arányú Súlyos vereséget szenvedtek. Nemzetközi viszonylatban egyedül K. Csák Ibolya emelkedett ki, aki a bécsi nemzetközi bajnokságon megnyerte a magasugrást 1948. Az idény fájó vereséggel indult: férfiatlétáink kikaptak a csehszlovákoktól, de a hollandok felett győzelmet arattak. Atlétáink olimpiai szereplése azonban feledtette a kezdeti balsikert: két olmpiai bajnoksággal (Németh Imre és Gyarmati Olga*, egy harmadik (Várszegi József), egy negyedik (4X100 m férfi váltó) és egy ötödik (Klics Ferenc) helyezéssel minden idők legnagyobb magyar atlétikai sikereit értük el az olimpán, Németh Imre kalapácsvetésben 59,02 cm-es új válságcsúcsot állított fel. Női atlétikánk óriási fejlődésnek indult. 19 új csúcseredmény közül kiemelkedik Gyarmati Olga 599 cm-es távolugrása (1948-ban a világ legjobb eredménye!) A bukaresti nemzetközi versenyben a csehszlovák, lengyel és román atlétákkal szemben 13 győzelemmel s megnyertük a pontversenyt Ijszás 1938. Annak ellenére, hogy a sportközvélemény az 1936-os olimpia után úszó sportunk nagy fellendülésére számított, ennek éppen az ellenkezője történt. A londoni EB-n mindössze két harmadik helyet sikerült (Lengyel, Hídvégi) elérni Jellemző a visszaesésre, hogy ebben az évben Csik, az 1936.D'S olimpiai bajnok csak 1:00.8-at, Gróf 20:37.8-at, 4 X 200-as váltónk pedig 9:29-es időt ért el. Nőúszóink még ennél is rosszabb időket értek el. Egyedül vízilabdacsapatuik őrizte meg vezető szerepét. Az EB-n hét nemzet közül első lett. 1948: Úszósportunk legfényesebb esztendeje Legyőztük a jugoszlávokat és két Európa-csúcsot állítottunk fel (Mitró 800 rinen és a 4X200-as váltó). Az olimpián bebizonyítottuk, hogy Magyarország Európa legelső úszónemzete Ha olimpiai bajnokságot nem is szereztünk, de számos helyezést értünk el. 4X200 : I un i ||| Az újjászületett magyar imp? sport diadala Ilii pS TATÁTÓL LONDONIG |1 pl A jövő hét filmeseménye | Bili | mes váltónk a régi világcsúcsot megjavítva, újabb Európa.csúccsal második lett. Kádas, Novák Éva és Mitró 3-ik, Csordás, Kádas, Novák Ilona és Székely Éva 4-ik, Mitró és a 4 X 100-as női gyors, váltónk 5-ik helyezést ért el. Az olimpia után a svédeket láttuk vendégül. Az ugró számokat kivéve minden számban győzelmet arattunk. Úszóink 27 új országos, köztük öt Európa-csúcsot állítottak fel. A vízilabdában az olimpián második helyzést értünk el. A svédeket később 4:0 arányban győztük le. Ökölvívás 1938: Ettől a sportágtól is sokat vártak ebben az esztendőben. Nemzeti válogatottunk 7 mérkőzést vívott és abból ötöt elvesztett, egyszer döntetlent ért el és csak Morvaország ellen tudott győzni 1948, ökölvívósportunk diadaléve. Nemzeti és Budapest-válogatottunk 13 alkalommal vívott nemzetközi mérkőzést Kilenc győzelem és négy döntetlen jelzi a páratlan siker útját Az olimpián Csík és Papp biztosan nyert olimpiai bajnokságot. Nemzeti válogatottunk ebben az évben veretlen volt. Birkózás 1938: Birkózóink nyolc válogatott mérkőzés közül hármat nyertek Az USA-tól a svédektől és kétszer az ősszel, tól vereséget szenvedtek. (Pedig az 1936-os olimpián birkózóink jól szerepeltek). 1948: Válogatottunk négy nemzetközi mérkőzést vívott. Mind a négy alkalommal győzött Az olimpián Bóbis Gyula bajnokságot nyert, ezen kívül tíz helyezést értünk el. Ez a tény birkózómortunk nagy fejlődését mutatja. Tenír1/ 1933: Nemzetközi viszonylatban előak ótaAz ország legyőzése Szatellit sikernek. A DK-ban már az első fordulóban kikaptunk a németektől Ekkor tűnt fel a fiatal Asbóth, aki a világbajnok Budgette legyőzte egy félbemaradt bemutatón. Női teniszezőink viszont a várakozáson felül szerepeltek: megnyerték a női KK-t. A férfi KK-n a negyedik helyet érték el teniszezőink. Szól eredménynek számít Szigeti Ottó hamburgi győzelme. Említésre méltó még a Gábori—Szigeti kettős harmadik helye a francia bajnokságban. 1948: A magyar teniszsport legértékesebb éve. A DK-ban legyőztük saját pályájukon a franciákat. Asbóth a wimbledoni világbajnokságon sok világnagyság legyőzése után a harmadik helyen végzett. De hasonlóam nagy eredménynek számít Körmöczy Zsuzsi brüsszeli második helye. Körmöczy Hartot, a wimbledoni Második helyezettet győzte le. A francia Riviérán Asbóth, Körmöczy Zsuzsi és Peterdi Márta a legtöbb versenyét megnyerte. Különösen Asbóth eredményei értékesek , hiszen Asbóth két ízben győzött Patty ellen és Drobnyt is kétvállra fektette. A jól sikerült idényt a románok elleni bukaresti győzelemmel fejezték be teniszezőink. Asbóth és Körmöczy nagyerem eredményeit fémjelzi, hogy a világranglistákon mindketten az ötödik helyen szerepelnek Jégsport ! 1938: Gyorskorcsolyázásban csakHídvégi tízezer méteren elért 17:19 6-os országos csúcsa komoly eredmény. Az EB-n gyengén szerepeltek gyorskeresőlyázóinál, il.ik volt a legjobb helyezésünk. A VB. fi Hídvégi ugyan 13:012-t futott, de ezzel is csak kilencedik tudott tenni A műkorcsolya EB-n Terták 5-ik, Szekrénye^sy testvérpár * 4_ik lett A VB-n Terták 6-ik Sze rénye^yék 5,ikek lettek. A jégkoromgban Magyarország a 7ik helyen végzett. 1948: A Kékesffy—Király pár Európa-bajnok. '* ságot nyert. N: De komoly sikernek számít még az egyéniben Király Ede 4-ik helyezése Az olimpián a Kékessy—Király Pártlepontozták és ezért csak másodikak lettek. Ugyanez volt a helyzet a VB-n is Király az olimpián ötödik, a VB-n harmadik lett. Gyorskorcsolyázóink is sikeresen szerepeltek-Pajor tízezer méteren elért negyedik helye nagyon komoly eredménynek számít. Válogatott csapatunk Stockholmban legyőzte a svéd főváros legjobb gyors,korcsolyázó gárdáját. Korontoróink erősen visszaestek- Asztalitenisz 1938, A gyászos 1937-es év után ebben az évben már jobban szerepeltek asztaliteniszezőink, teljes értékű győzelmet azonban csak férficsapatunk ért el: Ausztria legyőzésével világbajnok lett. az egyes számokban Bellák az angol Woodhread-dal vegyespárosban nyert VB 1. Bona. Házi Bellák Fereniczy Ide és Beregi Dóra csak helyezéseket ért el. Külföldön és nemzetközi mérkőzéseken is váltakozó eredményeket mutathat fel ekkor asztaliteniszsportunk. 1948: A londoni VB-n nagy reményekkel indultunk, de végül kénytelenek voltunk megelégedni Farkas Gizi világbajnokságával. Férfipárosban Soós az angol Haydonnal második. Sidó a román Roseauuval harmadik helyen végzett. Női csapatunk ismét második lett. A nemzetközi mérkőzések során nő csapatunk háromszor, férficsapatunk kétszer győzött, a csehszlovákoktól azonban vereséget szenvedett Megemlítjük, hogy a Prága elleni győzelem a valóságban világbajnok csehszlovák csapat egyezését jelentette. Vívás 1938: Vívósportunk ebben az évben is megőrizte az 1956-os olimpiai színvonalat. Csati egy alkalommal volt nemzetközi mekönte, az Olaszok ellen. Legnagyobb vetélytájukat ezúttal is legyőzték vívóink — ámbár csak találatará'mival. 1948: A magyar penge ismét a régi fényében ragyog. Az olipia előtt San Remóban vertük meg az olaszokat A BKJ-n Gerevich, Berricher és Elek Ilona győző. Az olimpia telj®s magyar vívósikert hozott. Gerevich Aladár, Elek Ilona és férficsapatunk aranyérmet hozott haza Kovács Pál, Maszlay Lajos 3-ik, a férfi tőrcsapat 5-ik, Elek Margit pedig 6.ik lett. A három olimpiai bajnokság és az értéke® helyezések önmaguk beszélnek. 1 Torna 1938: Egyetlen ír nemzetközi mérkőzésünk volt: az olaszok feljen, Rizt , noha csekély pontkülönbséggel de elvesztették tornászaink. A vB-n nem indultak a magyarok. 1948: Fontos esztendeje a fellendülés előtt álló magyar tornasportnak. Csak egy nemzetközi mérkőzés volt. Az osztrákoikat győzték le tornászaink. Az olimpia mérlege így fest: Pataki Ferenc műszabadgyakorlatokban olimpiai bajnok. Ugyanebben a számban Mogyoróssy második lett. Férfi csapatunk a 3-ik helyen végzett. A különböző szereken Pataki, Sárihadi (három számban) helyezéseket értek el. Női tornász csapatunk — legjobb tagjának, S. Keleti Ágnesnek sérülése miatt — a második helyen végzett. Kosárlabda 1938: Ez a sportág ekkor nálunk még gyerekcipőben járt. Mindössze két nemzetközi mérkőzés volt- Legyőztük a bolgárokat 26:12 arányban. Főiskolás válogatottunk viszont kikapott a bolgároktól 1948. A BRJ-n mind a férfi, mind a női csapatunk kitűnőjátékkal, hét győzelemmel került az első helyre. Kosarasaink több alkalommal legyőzték Európa második legjobb csapatát, a csehszlovákokat. Az olimpián csak a tengerentúliaktól szenvedtünk vereséget. Az egyéb sportágaknál figyelembe kell vennünk Takács Károly olimpiai bajnokságát, evezőseink és kajakozóink jó helyezését, öttusázóink svédországi második helyét. Kézilabdában 1938-ban a VB-n a harmadik helyezést értük el. JülS-ban kézilabdáinnk nagy reményekkel indultak a VB-n de a selejtezőben vereséget szenvedtek. Úgy hisszük, a rideg statisztika mindennél ékesebben beszél, 1938-at — elvben — hosszú, békés időszak előzte meg. 1948-at háború, infláció, az újjáépítés hősi erőfeszítése. És mégis magasan túlszárnyaltuk az 1938. évi békeszínvonalat a sportban is. Miért? Mert ma népi demokráciában élünk, akkor pedig a félfeudális Horthy-reakció a sportban sem engedte meg kibontakozni a magyar nép igazi erejét. A tömegek bevonása terén még ma is sok a tennivaló. Mi elégedetlenek vagyunk a magyar sportoló tömegek méreteivel. De milyen nagy fejlődést jelent ez is a „békeszínvonal”-lal szemben. 1938-ban 1202 sportegyesületnek összesen 29.000 versenyzője volt. 1948-ban az olimpia előtt 1379 egyesület 68.000, versenyzőt tartott számon Az olimpia után pedig az egyesületek száma 1482 lett — 120 000 igazolt versenyzővel. Pedig az igazi népi sportmozgalom még csak ezután következik. ★ A számok beszélnek■ Hallgassuk meg, mit mondanak. Vádolják Horthyék népellenes politikáját s lelkesen beszélnek a magyar nép jelszabadtutójáról, munkás, hősi jelenéről és gyönyörű szocialista jövőjéről. ■■ , 1 mm átlátszó esőkabát, lóden- és viharkabát SIRUHAK mirtok és szísz "ítS 3 539 játékost két évre eltiltottak Megírtuk hogy Argentínában sztrájk tört ki a labdarúgók között s emiatt félbe,szakították a bajnokságot A sztrájk első ítélete most született meg: 539 játékost — az I. osztályból 301, a II. osztályból 238 játékost — két évre eltiltottak a játéktól Az ell lottak között szerepel valamennyi válogatott játékos s emiatt az argentin szövetség lemondta a februárra és márciusra tervezett európai portyáját. A fenti ítélet után kérdéses az, hogy Argentína résztvesz-e 1949-ben a Délamerikai Bajnokságon s hogy 1960-ben indul-e a Világbajnokságon Az eltilott játékosok a FIFA szabályai értelmében a FIFA más tagállamaiban sem játszihatnak, tehát például nem jöhetnek át Glaszzországba játszani. Mi is történt Argentínában? 1931-ben vezték be Argentínába a profizmust s két, három évvel később kezdődtek a bajnokságok A játékosok rájöttek, hogy a délamerikai futballcö egyvállalatnak ők csak a rabszolgái. A ftballpiacon a játékos az árus rabszolgabérrel Argentínában százezres tömegek látogatják a mérkőzéseket hatalmas összegek kerülnek az egyesületek kaszszáiba, de a játékosoknak csak morzsák jutnak. A játékosok amolyan szakszervezetfélébe tömörültek felléptek az egyesületek ellen s valami engedményben részesültek. ..Szakszervezetüket a szövetség is elismerte. Három évvel ezelőtt tört ki az első sztrájk, ennek eredménye több eltiltás lett, de az eltiltásokat késői felfüggesztették Ugyanakkor a szövetség kimondta hogy nem ismeri el tovább a játékosok , szakszervezetét.A játékosok helyzete továbbra sem változott, követeléseiket nem teljesítették s így tört ki néhány héttel ezelőtt az elsőnél sokkal nagyobb arányú sztrájk s ennek eredménye lett a fent említett tömeges eltiltás. Mi a tanulság az egészből? Argentinéban a labdarúgást nem tekintik szórakozásnak sportnak, hanem tisztán csak üzletnek. Olyan üzlet ez, amelyben a tőkés szerepét az egyesületek játsszák s a kizsákmányoltak a játékosok Nem akarjuk azonban védelembe venni a játékosokat sem. A délamerikai labdarúgó csak játékos és semmi más. A labdarúgásból akar megélni. A góltermelésen kívül más termelő munkát nem ismer. Ezért van tökéletesen kiszolgáltatva a sporttőkéseknek — Lehiet-e tömegsport a vívásból? A magyar sport időszerű kérdései a „Testkultúra” új számában Még csak rövid pályafutásra tekinthet vissza a ,,Testkultúra , az Országos Sporthivatal szakfolyóirata, de máris kétségtelen, hogy jól tölti be a magyar sportban rá váró nevelő szerepet. Minden egyes újabb száma határozott fejlődést mutat. Szerkesztői a magyar sport ütőerén tartják kezüket s igyekeznek minden olyan időszerű kérdést felvetni amelynek a megoldása a sportban is a szocializmust építi. A ,,Testkultúra1" decemberi száma is ugyanezt a törekvést tükrözi vissza. Vezetőhelyen Újhelyi Józsefnek a kommunista mozgalom harmincadik évfordulója alkalmából elhangzott beszédét közl.". Újhelyi méltatja a kommunisták önfeláldozó harcait, munkáját, amelynek nyomán a magyar nép lerázta bilincseit és új, szilárd, demokratikus rendszerben építi hazáját Megemlékezik arról is, hogy a sportban is fel-felbukkanó reakciós erőkkel szemben a Kommunista Párt nagyszerű eredményeket ért el sportunk felépítésében. Az 1948-as olimpiai év világra szóló magyar sikerei után sem áll meg a Párt sportmunkája. ..Meg fogjuk teremteni az i1j szellemű, új erkölcsi tartalommal megtöltött sportot." Eger megváltozott sportéletéről Alberti József számol be Az Egri Szakszervezet/ Testgyakorlók körének a megalakítása egy csapásra más arculatot adott az egri sportnak. Ma már nem csupán egy maroknyi úszógárdajelenti a város sportját, hanem a többi sportág is virágzik. Tömegek sportolnak Egerben, ahol munkásság és a paraszt, ifjúság összefogása hozta létre az új sportlétsítményeket. Arégen Eger a fekete reakció egyik hírhedt fellegvára volt s ez rányomta a bélyegét a sportra is. Mai Egerben becsületbeli kérdés, hog ki mit tetta demokrácia sportjáért És ami különösen semreméltó: az egriek nem az államot ostromolták segélykérelmeikkel, nem is várták a ,,sült galambot**, hanem öntevékenyen, saját erejükből teremtették elő az anyagi feltételeket. ,_Az ipari szervezkedés és a sport** (írója Barát György) azt fejtegeti, hogy a szakmai szakszervezeteknek ipari szakszervezetekké való átalakítása jelentős fejlődést hoz a sport számára is Az egy üzemben dolgozó munkások és értelmiségek ugyanannak a szakszervezeteknek lesznek tagjai tehát együttes erővel, oldhatják meg a munkaverseny, a szociális feladatok, a kultúra és ebben a sport kérdéseit is A felállítandó üzemi bizottságok biztosítják majd a sportolás lehetőségeit, a sportolók szakszerű kiképzését és demokratikus nevelését. Ez az út vezet majd az elmúlt idők ..kirakatsportjával** szemben a népi tömegsporthoz A cikkíró első feladatként a bajnokságok és versenyek szűk területre való decentralizálását jelöli meg mert ezzel a felesleges munkaidő veszteséget lehet kiküszöbölni és az útiköltségmegtakarítás a sportot olcsóbbá teszi. Szerintünk ezveszélyes lépés lenne, mert gátolná az élsport fejlődését, amelynek fontos propagandaértéke, a tömegekre gyakorolt hatása serkentő hivatása kétségtelen, tehát végső fokon a termelés emelkedését szolgálja Ez a kérdés gondos megvizsgálást igényel Figyelemreméltó néhány sportág vezetőjének beszámolója sportjának ,mérlegéről és feladatairól . Különösen a vívási részt olvastuk érdeklődéssel. Soproni János drás Zöld Ferenc dr .megállapítja, hogy haladéktalanul hozzá kell látni új elemek bevonásához, új káderek neveléséhez és a vívómesterkérdés megoldásához. Minthogy tudvalevőleg az utánpótlás a vívás mai legégetőbb problémája, fontos Soproniék állásfoglalása. A vívószövetség vezetői az ipari munkásságtól vár felfrissítést Felteszik a kérdést: alkalmas-e a vívás arra, hogy széles tömegek testedzéséül szolgáljon? A vívás a testedzésen túl fegyelmez, gyorsaságra ösztökél, a gyors döntés szükségessége, határozottságot fejleszt ki sportintelligenciát ad Emellett állandós edzést kívánó küzdősport, amely tervszerű és módszeres foglalkozás igényel A cikkírók választ is adnak. Ahol a munkásosztály történelmileg kialakult igénye: magasabbak és kiterjedtebbek, ott egészen természetes, hogy tömegek, munkások foglalkoznak a vívással. Tehát a magyar dolgozók igényeinek, életszínvonalának emelkedésével együtt tart majd lépést a vívósportunk ._Nem kergettünk ábrándokat. Komoly erőfeszítésre, sok kísérletezésre lesz szükség, amíg a tervezett 1000—1500 friss erőnek megfelelő kiképzést tudunk nyújtani — írják. A tömegsport megvalósítását tartja szem előtt a többi beszámoló szerzője is. Berend . István dr. sürgeti, hogy a nagy tömegek számára adjunk minél nagyobb számban megfelelő, versenyzésre is alkalmas hajókat. Balogh Ambrus* egyik legkiválóbb céljavunk a versenyző formaingadozásáról megállapítja, hogy az az állóképesség hiányára vezethető vissza. A múltban helytelenül pihenést rendeltek el, ha fáradtságot észleltek a csapaton. Nyugodtan elfogadhatjuk Takács erős, szinte népszerűsített edzésrendszerét. A téli holtidény káros befolyását csak a korszerű fedett lőtér megvalósításával tüntethetjük el ,,Sz. J*’ a fedett tenniszpályák fontosságáról ír, a hibák téli javításában és a tömegek nevelésében. Terták Elemér dr* volt műkorcsolyázóbajnokunk megállapítja, hogy a korcsolyázóspontunk jövője nem tekinthető biztosítottnak: hiányzik a tömegbázis Az egyik oka ennek a műjégpályák hiánya, a másik pedig az, hogy a múltban a drága, korcsolyázósportba csak a tehetős polgárság tudott bekapcsolódni, a szegény munkásságot elzárták a korcsolyázósport elöl. A munkásrétegekkel való kapcsolat kevés volt arra, hogy a felszabadulás után rövid idő alatt, helyrehozzák a mulasztást. Az újjáalakuló korcsolyázószövetség a szakszervezetekkel karöltve kezdte meg az üzemi munkásság bevonását. Az addigi eredmények máris biztatóak. Sajnos, helyszűke miatt nem foglalkozhatunk minden egyes cikkel érdeme szerint Kiemeljük Hepp Ferenc dr. értékes összefoglalóját a gyorsaság szerepéről a sportban Szabó János ismertetését a példát mutató szovjet kosárlabdasportról. Motu Ljanszkaja orvosi tanácsait az ifjúsági sízőknek, Zempléni Imre dr. a vitaminok használatáról, valamint Asztalos Lajos dr. érdekes beszámolóját arról, hogy hogyan készülnek a sakkbajnokok a mérkőzésekre. Újhelyi József a sportpropaganda feladatait vázolja. Bartos Géza pedig a Ferencváros-ügyben áll ki a demokratikus sport mellett, a lapszemlében pedig a .,Szovjetszkij Szport“ két cikke világít rá a nyugati sport jellemző, üzleties vonásaira. Horváth Sándor kitűnő szakkcikkét a magasugrás forradalmi változásáról már ismertetettük, most ismét felhívjuk rá a szakemberek figyelmét. Vető József. --------------------- Díjkiosztás a Vasasban Hegyi Gyula sportállamtitkár és a VaSas teljes vezetősége jelenlétében került sor pénteken a Vasas-székházban a Vasas labdarúgó szakosztályának díjkiosztójára. Krajcsovics István sz. D. elnök megnyittója után Kiss Hugó társelnök osztotta ki az 1947—48-as bajnokság második helyéért és a Centenáris Kupa raásodik helyéért .kapott érmeket a játékosok között A játékosokon kívül" értékés munkájáét Jávor Pál, Gutchlag Imre, Korbacsics Pál, Dóczi Lajos, Koltai István Zsámbéki János Sárosi Imre és Kohl Rudolf kapott érmet a vezetők közül. Saroveczky Gyula — a Vasasban eltöltött játékos múltjáért — az egyesület arany pecsétgyűrűjét kapta A díjkiosztó után a játékosok a többi Szakosztály tagjaival együtt részt vettek a Vasas szilveszteri mulatságán- Szakszervezeti sportnap a Sportcsarnokban A Kereskedelmi Alkalmazottak Oreaágos Szakszervezete és a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete a két szakszervezet közötti sportbarátság, kimélyítésre céljából vasárnap délelőtt versenyt rendezett a Sportcsarnokban. 2100 néző előtt négy Sportágban mérkőztek egymással a versenyzők. Mindkét é szakszervezet csapatában igen sok elővonalbeli játékos szerepelt. A szünetekben az MMSzSz gálacsapata tartott bemutatót. Pataki Ferenc olimpiai bajnokunk olimpiai műszabadgyakorlata igen nagy sikert aratott. Eredmények: Röplabda. Női: MMSzSz—KAOSz 30:24 (13:17). V: Kovách. MMSzSz: Kiás. Holik. Kovács — Szíjgyártó. Malaga. Futó. Cs: Laczkó. KAOSz Sztankovics. Fehérné, Mertimné — Kovács. Tótné. Paulinné. Cs: Papné. Jó: Kovács és Holik. ill. Paulinné. Férfi: MMSzSz—KAOSz 36:32 (19:16). V. Spányik. MMSzSz: Széki. Versenyi. Székerés — Szabó. Kökényes I, Balogh. Cs: Mihályfalv,. KAOSz: Széplaki 1, Széplák II, Terényi — Szani Iszló, Szalai, Róka Cs. Muhr. Jó: Szekeres és Széki, ill Terényi. Asztalitenisz. Férfi: KAOSz—MMSzSz, 3:1. KAOSz: Sárosi, Schrett, Gárdos, Hámori. MMSzSz: Gál dr. Balázs. Lederer. Szamosi, Gy: Sárosi. Schrett és Hámori, ill. Gól dr. Kosárlabda: Férfi: KAoSter-MMSaSa 2:21 (8:10). V: Bánkuti. KAOSz: Hámori — Bálla, Balázs — Budai, Mészáros. MMSzSz: Somogyi — Derbák, Surányi —* Czinkár, Crémay. Cs. Bánhegyi, Achler. Nagyiramú mérkőzésen a hajrában fordította meg a mérkőzés sorsát, a KAOSz, Kd: Mészáros (8), Hámori Bolla (7—7), Balász (4) és Budai, ill. Somogyi. Dér, Dák, Rémay, Bánhegyi (4—4), Czinkár (3) és Surányi (2). Jó: Bolla. Balázs, ill. Somogyi. Női: KAOSz—IdMSzSz 17:7 (10:2) V: Bolla, Balázs. Kd: Gorondi (6), Rébi (4), Szilágyi (3), Ligeti és Szmertnik (2—2), ill. Szabó, Szilágyi, Cseri (2—2) és Róth. Jó: Rébi és Gorondi, ill. Szabó. Kézilabda. Férfi: KAOSz—MMSzSZ 25:13 (11:6). V: Rózsa. KAO6fc: Réti — Horváth. Kapocsi — Lutz, Nagy J. Bolla. Cs.: Balázs, Hámori, Kiss K. — MMSzS?: Féczfeli — Piánk, Bojerovszki — Gömöri. Geecheit Tammer C.: Ob. G: Bolla (16), Nagy J. (4), Horváth. Kapocsi (2—2) és Lutz, ill. Oláh (6), Gömöri (5) Geecheit (2). Jó* Bolla és Horváth, ill. Oláh ÚTLEVÉLKÉPEK[3S 15 darab rendelésnél DARABjA 3 forint FOTO PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ