Népsport, 1949. március (5. évfolyam, 42-63. szám)
1949-03-01 / 42. szám
mbiiul Gensibi (Bírálat, vélemények hírek ökölvívóinkról) Régi ismerősünk már ez a kijelentés. Gyakran halljuk a futballpályán, amikor az elkeseredett vidékiek így adnak kifejezést nemtetszésüknek. Meg kell mondani őszintén: van menni igazság abban, hogy a vidék egy kissé álmgyermeknek érzi magát a fővárossal szemben. Ez nemcsak a sportban van így. Általános jelenség ez Magyarországon. A Horthy-éra alatt a félhübéri társadalmi rendszer szívósan tartotta magát még vidéki nagyvárosokban is, mert ezt követelte a százezer holdasok, a grófok, hercegek és püspökök érdeke. Örök igazság, hogy ahová behatol az ipar, a kultúra és a sport, ott kell lenniük a munkásközpontoknak is és ez sohasem volt ínyére a magyar vidék urainak. Helyesen felismerték a sport óriási szervező erejét, kulturértékét s ezért igyekeztek belefullasztani a közöny, a nemtörő dl'ms'g sivatagába. A fővárosban hamarabb áttörte a fejlődő kapitalizmus a hűbéri rendszert s ez döntően kihatott a politikai, gazdasági és a sporthall fejlődésre is, így történt, hogy a vidéket mesterségesen elszakították a fővárostól. Sportvonatkozásban ez rendkívül nagy mértékben észlelhető. De nézzük meg ezt a kérdést a másik oldalról. Mit tett a vidék sportvonctkozásban a saját felemeléséért? Mit mutat az elmúlt negyedszázad sporttörténelme a vidék sportpolitikáját illetően? Beszéljünk őszintén azt a tényt, hogy a vidéki vagyás középvárosok erősen alárendel szerepet játszanak a magyar apákban, — nagyrészt saját maguknak, helytelen sportpolitikájuknak köszönhetik . Nézzük meg az uralkodó sportágat, a tömegeket legjobban megmozgató labdarúgást. Debrecenben, Szegettven, Szombathelyen, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon, Győrött stb. a lehetőségekhez mérten aránytalanul csekély tábor érdeklődik a sport iránt. A vidéki közönség helyesen és joggal kíván és követől komoly sportot s így ezdeig egyéb erő híján távolmaradásával tüntetett a helytelen sportvezetés ellen. Ez a folyamat, ha ennyiben hagyjuk, a vidék sportjának halálát jelenti. Ha elsorvad a vidéki minőségi sport, ez döntően visszahat fejlődésnek induló tömegsportunk kialakulására. Mit kell tehát tennünk? Menjünk bem mélyebben a kérdés vizsgálatába. Vidéki csapat csak egyetlen egyszer nyert bajnokságot Magyarországon, pedig a NAC profi sztárcsapatán kívül volt egy nagy játékerőt képviselő Sbáriánk, Bocskaink, egy első vonalbeli Szolnokunk, szegedi Bástyánk. Ezek a nemzetközi viszonylatban is komoly nagycsapatok rövid tündöklésük idején hólabdaszerűen növelték a helyi sportrajongói táborát mindadig, amíg meg nem jelentek az üzletemberek, akik önző egyéni érdekeikért eladták, elsorvasztották a vidék élsportját. A kiugró tehetségeket vásárra vitték az arra licitáló pesti, vagy külföldi egyesületeknek, így a vidéki egyesületet lelkileg és fizikailag is megcsonkították és fokozatosan a sereghajtó, a pofozógép szerepére ítélték. Ugyanez történt atlétikai, birkózó, úszóviszonylatban is. Ennek a megvilágításnak a tükrében nem jogos e a vidéki közönség tüntető közönye és távolmaradása a ■sporttól? Teljesen érthető, hogy például a szegedi munkás, a paraszt, az értelmiségi, vagy a polgár nem tud, nem akar lelkesedni akkor, amikor városának születte, klubjának neveltje az egyik nagy fővárosi egyesület színeiben csillogtatja képességeit — saját anyacsapatával szemben. Ragadjunk ki egy példát. A 137.000 lakosú Szeged sportja katasztrófáibban gyenge. Jelenlegi játékosai ományának képességei nem fedik a város jogos sportkívánalmait. Pedig Szeged jó sporttermőföld. Innen kelnek ki a Korányiak, innen indult el, itt lett nagy Pálinkás, Lakat, Tóth György, Bökő, Sándor, Szoyka. Vagy nézzük meg a közönség által joggal elhagyott Szolnokot. Innen vitték el Kispétert, Szűcsöt, Laborcot, Horváthot Nagyot, hogy csak a legnevesebbekről szóljunk. A ,,szakmagyarázat" úgy szólt és úgy szól az ilyen esetekben, hogy a szűk vidéki keretben nem tudnak kifejlődni ezek a tehetségek. Ez nem más, mint ködösítés. Minden egyes név mögött üzletről volt szó, mégpedig nem a játékosok, hanem főleg a névtelenség homályába burkolódzó „szakember" számára. Az említett nevekkel ezek az egyesületek ma nem ez első osztály kiesési csoportjában lézengenének, hanem a bajnokságra törő tejes értékű harcosai lehetnének a magyar NB-nek. A budapesti egyesületeknek nincs is feltétlenül szükségük ezekre a vidéki tehetségekre. Természetesen megkönynyíti a fővárosi vezetők és edzők munkáját az, ha nem a fiatalság tízezreiből kell kibányászniok ez utánpótlást, hanem már csak csiszolniok kell a vidéki sporttehetségeket. Ne féltsük a fővárost. Ha magára lesz is utalva, akkor is tud bőven gondoskodni saját utáncellájáról és élsportjának biztosításáról. Ismerjük előre az ellenvetéseket a mentegetőrizéseket, amelyeket majd vidéki vonalon hallunk. „Nem segít a közigazgatás, a város, a közönség stb." Tárgyi bkonyíciók alapján visszautasítjuk v-'eket a mellébeszéléseket. Ha a múltban bizonyos fokig fenn is álltak ezek a nehézségek, ma a népi demokrácia közigazgatása, a tömegszervezetek a legkisebb poros faluban is a sport mögé állanak. A hiba ott van, hogy egyes vezetők nem is akarnak bevonni senkit a vezetésbe, mert az egyesületet magántulajdonnak, egyéni vadászterületnek tekintik. Szándékosan arra nevelték Budapestet és hozzászoktatták a vidéket, hogy az ország sportanyagát tenyészetnek tekintsék a legjobbban fizető vásárló számára. Már maguk a keretek is ilyenek voltak. Szegeden például nincs klubélet, amely összehozná a játékosokat és a sport baráti körét. Egy öreg bérház első emeletén két barátságtalan szoba a második legnagyobb magyar város sportolóinak „otthona". , De nem jobb a helyzet Nagykanizsán, Pécsett, Szolnokon, Salgótarjánban sem. Nincs közösségi, politikai, kulturális kapcsolat a város új vezetőivel, a Népfront haladó tömegeivel, az EPOSz-szal, a DÉFOSz szal, a diáksággal, a munkás fiatalsággal■ ez országot éltet a legnagyobb erővel, a Magyar Dolgozók Pártjával. Mereven tartja magát igen sok helyen a múltan mesterségesen kialacított kettős, vagy hármas klub rendszer egy városa belül, mert társadalmi kőfalat volt hivatva építeni a munkásság és a értelmiség között. „Nincs elég pélzs, — sírják, ds ezt a néhány fillért -s három fele használják fel — tervszerűtlenül, rosszul. Vannak olyan helyek is — kirívó példa erre Pécs, Miskolc — ahol két három mánkás egy astilei vad klub sovinizmusa ö meg a nagyméretű minőségi és tömegsport kialkutását. A közeljövőben indul az új ötéves terv! Az új Magyarország ipara, kereskedelme, kultúrája, sporja nem cím a fővárosra, de az egész országra épül. Ennek keretében új városok, ipari központok fognak létesülni. Elhanyagolt, fejlődtsben viszszamaradt városok fognak réhmépetekkel elindulni a fejlődés ajárta. Ezeknek a lehetőségeknek a birtokában kell soha nem látott mvaslatokra emelni a vidéki sportkultúrát- Ki kell seprűzni, le kell váltani a sport vámszedőit, lelketen ügynökeit, a vidék sportának tehetetlen, a EU szándékos sírásóit. Meg kell szüntetni a szűk helyi vetélkedést a magasabbrendű egységes helyi sport kedvéért. Be kell venni a soronkövetkező közgyűlések alkalmával a helység munkásvezetőit a sport irányító munkájába, mert kizárólag az ő kezükben van biztosítva a fejlődés lehetősége. Szolnok, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Szombathely, Győr, Kaposvár, Mohács, Sopron, Székesfehérvár, Cegléd, Kecskemét joggal kér helyet a legjobbak között. Ez az út vezet oda, hogy a fenti városban a közeljövőben teljesértékű sportéle legyen, nemzetközi tornák bonyolódjanak le, hogy külföldi portyák alkalmával öregbítsék a magyar népi demokrácia hírnévé , sp.r.kutúráját a műveltség minden ágazatában. Csak így látjuk biztosítva, hogy a közelövőben büszkén ünnepelhetünk vidéki labdarúgó bajnokcsapatot. Mi felvetettük a kérdést. Most szóljanak hozzá ez érdekeltek, de elsősorban a vidéki közönség. Tárgyaljuk meg széles viták során klubban, szövetségben, sportbaráti körben egyaránt. Mozgassuk meg az ország sport közvéleményét, i olsunk ! ha mai a vidék sportjának ötéves tervéért, amelynek szolgálatában megyőződéssel, szívvel-lélekkel kíván küzdeni a Népsport. Marschall László NYOMJÁK A VIDÉKET? Indulót az MHK-nak! Pályázatot hirdet az OSH a „Munkára, harcra kész"mozgalom indulója szövegének és zenéjének megírására Az Országos Sport Hivatalban hétfőn délben a következőket közölték velünk: ,.Az Országos Sport Hivatal pályázatot hirdet a „Munkára, harcra kész" sportmozgalom indultjának. « 03113 az induló szövegének és zenéjének a megírására. A párásaton mindenki rtszlvbhec. A pályázat határideje IS '0 március 15. Az induló szövege Izgfelebb három sz hasz lehet, sz k szóként Izgfljelb négy sorral, esetleg refrénnel. Az induló tevéje könnyen e’.sajátható, tömeges évek és. e- atka más d . m.t legyen.. Pályázni lehet külön szöveggel és külön zenével is. Páyadijak: 1. díj000 forint, 2 dlj: COO forint, 3. díj: 003 forint. Külön vj'i páyázás esetén a Kifer.es szövegíró, a fenti dija k felit kapja A pályaművek az Országos Sport Hivatalba (Budapest, V., Alkotmány-u 3) küldendők be." örömmel üdvözölük az OSH pályázatának kiírását. Biztosak vagyunk benne, hogy az egész országban egyre nagyobb érdeklődést kiváltó MHK-sportmozgalomnaak rövidesen jellegzetes, pattogó ütemű, kitűnő dallamú és a jelvényszerző próbaversenyek jelentőségát kiértékelő szövegű indulója lesz. Biztosak vagyunk abban is, hogy április 4 én, az MHK sportmozgalom ünnepélyes rajtjának napján már felrendienek az MHK induló hangjai szerte az országban. Ifj magyar csúcsot ugrott Mész Zakopanéban! — Távbeszélő jelentésünk. — Zakopane február 28. Az ugrói versenyt vasárnap délben naple időben kezdték elZakopanéban* 0z. c -36 ugrások után azonban már bekerült az ég és a verseny további része már cz.3 e.3 ban és havazásban folyt le. A szél roppant zavarta a versenyzőket és lenyújtotta a versenyt, mivel időközönként olyan erős volt, hogy miatta szüneteket kellett tartani. Az 55 főnyi mezőnyben alig akadt olyan, aki mindkét ugrását állta volna. A szél gyakran egészen elfordította a levegőben az ugrókat. Csak azok az ugrások elkerültek, amít i'yí'' et pillanatnyi szélcsendben látottak végre. A lengyel Stanislaw Mr. -Jarz fis fél misére,3 ugrással új sánccsúcsvot áhított fel, második 85 m-es iigrés áról tónban bukott és végül holtversenyben kesrít az első helyre. A l'gy mn'j*az ugró a körü'm'nye'’'' tiCT bens 161 sz r.'pr.ét. llmuik 6“ Csi s ér az első, Rész és broska a második ugrásánál bukott Bősz elsőre 7$ és fél métert ugrott és ezzel vj m ., .ír cs..cs.reuményt ért el. Csiszár sínbetett kézzel ugrott. Ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 10~ 40 ugróedzéssel vette fel a küzdelmet ezen a nagy sáncon a lengyelekkel és a csehszlovákoknál, akiknek legalább 250- 309 edzésük volt, akkor teljesítményüikért, bátor elugrásukért igazán dicséretet érdemelnek, hiszen nagyobbat eddig még egyikük sem ugrott. Síugrás: 1—2. Zenemayer (csehszlovák) 269 p (uv.5, 75 m és S. Marussiz (lengyel) 200. (53.5, 55 bukott), 3. Kula (lengyel) ‘romo (69, 73.5), 4. Gasienica (lengyel) 201 (09, 74.3), 5. Znoer (lengyel) 195.5 (09, 71.5), 6. Scliva (lengyel) 195/209. 7.5 , 7. Femza (csehszlovák) 133 (75 73).................29. Henrik 353.5 (65 bukott, H.5), 2. Piroska 1*1 (6?. 69.5 bukott), 20. Joszlá 9 (70.5, 68 bukott), .... 35. Csiszár, Emánuel Antal Lámpás feemiaratóval ért véget sí JégMény A 'Uülégr az egyik leglátogatottabb sport létekitménya volt Budapestnek a tél folyamán. Júrd’món alig volt n'yr.n hét, amikor a műjégen bajnokság, nemzetközi verseny, jégünnepély vagy táncver- . y ne lett vom. A közön sót megseria a mecsek akármilyen versenyt r ’ etek, örömmel kiment minken esc Hiányra. Vaeá.nap i oní't ír m'ef':ö: i mű ker. o'úszó bemutató volt a möjc- n. A m ozeticás c ru.Ike.i, hírver's nélkül rendezte ezt a kermiteti , mégis 2001 nézője volt a réslrétig utolsó eseményének. A ben’0 telón felvonult az egész. íragyar műkorcsolyázó gárda és a világbajnok ■ágon dicsőségesen szerepelt bajokrt is. Egyedül Kékessy Andrea hiányzott. A páros vilás bajnokság hölgy tagja a hágai bemutató után súlyosan megbetegedett s ezért nem tudott Kirily Edével hazajönni. Király Ede és a Rrago-testvérek káprázatos bemutatót futottak. A közönség percekig ünnepelte a kiváló sportembereket. Kr.son jó sikert aratott Druief francia bajnoknő, a Hot j 'ns-ló —Bodij kettes é a Sadry-testvérek is A bemutatóban kialudtak a Műjég ívlámpái s e tök majd novemberben gyulladnak majd ki újra, hogy még az ideinél is nagyobb sikereknek világítsanak. Ára: ^ IV .Mr Előfizetés egy hóra 14 forint stíl f f l|p|^ V. évfolyam, 42. szám tm Külföldre-----------25 forint ftílElsül A FIFA hivatalos átirata MLSz-hez KUBLA MARIK ügyében A nézniÉr gaálysniBflófia tiszkara!... VASÁRNAPI MEGJEGYZÉSEK . Újólag csak azt hangoztathatjuk, hogy a sportszerűtlenségek megakadályozása nem a mérkőzésen, hanem az edzésen adható meg. Elsősorban nem a játékvezető dolga, hanem az edzőé. Egy példa: ez f egyik SIAC védő kézzel „védett“ ki egy előre adott magas szöktetést. (Ez a fajta „szerelés" is kezdveszedelmesen elharapódzni.) Az így megfogott labdát jó messzire eldobta, hogy legyen bejük helyezkedni. Egy másik SzAC-ista pedig odaáért a már szabadrúgásra leállított labda mellé hogy még tovább késleltesse az elrúgást. Három apróság... A játékvezetőnek egy szava sem volt, de - az edzőnek sem hétközben... Tovább tart a csípőre tett kézzel jelzett felháborodás, a hadonászó reklamálás, a karok széttárása az ég felé... Mindez különösen azért veszélyes, mert utólag meg kell állapítanunk — minden sportszerűtlenség a pályáról indul el. A nézőtér a páyán történik vissza.argy:". Ha a Pályán botrány van, a nézőtéren is botrány van. Ha a pályán unalmas a játék, alszik a közönség. Ha gólt rúgnak, a közönség fellelkesül. Ha sportszerűtlenségek történnek a pályán, akkor kitérnek a nézőkből is a káros hajlamok. Tehát: kezdjék a sportszerűséget esősorban a játékos sporttársak! * Mennyi ideig tart a szünet? Tudtunfóből öt perc is. Ezzel szemben negyedárás szüneteket tartani.... Hozzá akarják szoktatni a közönséget a félidőben regényolvasáshoz? A talpalás szabályos mindaddig, amin :i labda megszerzésére irányul és nem feszélyezteti az ellenfél testi épségét. V JT előadás keretében foglalkozott ez pl .A kérdéval. Mégis mit tapasztalhatunk? A játékvezetők még most is felutjék a lagszabályosabb tapadisokat is. Sürgős intézkedés, kérünk ebben a kérdésben az IT-től! * A forduló legnagyobb fegyverténye a Vasas győzelme volt ez MTK felett. Kántor sérülése, majd Ulovszki és Lőrinc kiálítása után csak nyolc és „fél" emberrel vívta ki a Vasas a győzelmet, srégen láttuk a piros kékeket ilyen lelkesen harcolni. De nemcsik harcoltak, hanem kitűnően is játszottak. Nem tudunk azonban mentséget találni a két kiállított játékos számára. Meggondsolatan cselekedetökkel kockáztatták a győzelmit, kiállításuk miatt óriási munkatöbblet hárult a többi Vasas székira. A korszerű labdarúgásban az öszszekötők egyik fontos feladata, hogy a középes pkrt kiugrassák, gólhelyzetbe hozzák. Állapítsuk meg, hogy erre a feladatra kevés összekötőcsatárunk akalmas. Kocsis, Mészáros és Hidegkúti például alkalmas. Hidegkúti, az MTK jobbösszekötője kitűnő előkészítő, de rossz középcsatár. Ezt bizonyítják a Vasas—MTK mérkőzésen látottak lelki okokkal magyarázható a Ferencváros gyengébb játéka. Játékórái lebecülték a Soroksárt. A Soroksár nagy lelkesüléssel, keményen, de t'aztán, sportszerűen harcoltak. Éppen ezért nem helyeseljük a Ferencváros edzőjének azt a nyilatkozatát, melyben kifogásolja, hogy kissé keményen küzdöttek a sorok síri játékosok. Hiába igyekszik kiállni az edzők egy része és a játékvezetői kar amellett, hogy nálunk végre a testi erőt szabályos keretek között , használhassák a játékosok, ha akadnak olyan edzők, akik emiatt tiltakoznak. Sportszerűbb lett volna, ha a Fradi edzője elismerte volna, hogy Jatáncén játszott a soroksári védelem és ezen a mérkőzésen a Ferencvárosnak nem ment jól a játék. A képszerű játék egyik szerezője és fontos „kelléke az ellenfél a társdójátékosok lelkiismeretes lefúgása, őrzése. Különösen a három előretolt csatárt — a két sz.laőt és a középcsatárt — kell nagy figyelemben részesíteni. Még s azt t.p. sz.al hatuk, hogy az é von leli vb..játékosok közül sokan nem tartják fntosnak az elleni -1 szoros lef des-it. Balogh II a múlt héten az MTI ellen, most pedig a SzAC elleni mit sokszor elkalandozott szét sújt től. Így aztán a fedezetlenül álló szélső ,0 kezeltette a labdát és a zár ad.ó hátvédet könnyen átlátszhatta. Villány is gyakran á távol Szuszától. Így aztán Szuszának sokszor volt ideje kényelmesen átvenni a labdát és tudott kapura törni, lőni. A szerepét könnyelműen végző játékos sokszor pótol-fatlan kárt okozhat fiának, játékostársainak. Arról nem is szólva, hogy saját teljesítményének értékét is leronthatja. Népszerű eredmény a Totóra! Hétfőn Győr 1t volt, szerdán Debrecenben lesz ünnélyes díjkiosztás Vasárnap este mindenki azt hitte, hogy sok nyertes lesz a Totóban. Az első percekben még a Totó-osztályon is arra gondoltak, hogy 15—20 09 nyertessel kell számolni. Végül azonban kiderült, hogy csak 4346 nyertes akadt. Népszerű eredmény született, az I. csoportban nem túlnagyok, a Ill. csopotban meg nem túl kicsik a nyeremények. Mivel csak egy x szerepelt a 12 találatos szelvényen, a 12 találatot elértek aligha gondoltak arra, hogy 11.000 forintot nyerek. A vasárnap esti ellenőrző-számoláskor kiderült, hogy a beküldött szelvények száma a múlt hetihez képest 16.000 darabbal emelkedett. Ha arra gondolnak, hogy a hó elején vagyunk s a Totó iránt változatlanul nagy az érdeklődés, akkor azt kell mondanunk, hogy ezen a héten további emelkedés lesz. A Totó egyébként hétfőn folytatta a mér országszerte közkedvelt ünnepélye.* dijszlos'it'hi. Hétfőn Győrött Pál Gyulának adták át a múltheti 30.000 forintos nyereményét, szerdán meg Debrecenben Szikora Jávornak adják át ünnepélyesen a nyereményt. A $. hét hivatalos ered-r**gc: Beérkezett 320.470 darab fogadólap, azaz "0.n4b tip, felosztásra került $28.773 forint r/? fillér* /. csoport, 12 találattal 16 darab, nyeremény egyenként: 11.016 forint. A nyertesek (elől zárójelben a szelvény száma): (029.393) „Paro-^a“ Debrecen, (079.082) „Négy jó brr.i“ Hegyeshalom, (033.973) Németh Ferenc Győr* (100.027) Bognár Jenő Tapolca, (150.119) Orosz Lászlóné Csepel, (180.301) „Kék csillag" Soroksár, (193.133) Név nem közölhető, (210.025) Euermann Tamás Mária remete, (243.864) „Békegalamb“, (201.020) „1T (500.027) „Lakatos‘% (1JO lül) „Bea* Budapest, (304.849) Tóth Sándor Budapest, (323.541) „Baross 15“ (103.902) Balogh Sándorné Budapest, (423.913) „Jószerencsét“ Budapest. II. csoport, 11 találattal 402 darab nyeremény, egyenként 438 forint. III- csoport, 10 találtal 3928 darab nyeremény, egyenként 41 forint 50 filér. A nyeremények 1949. évi március hó 8-tól kerülnek kifizetésre. A fenti határidőt követő 3 napon belül fel nem vett nyereményeket a nyertesek részére posz