Népsport, 1950. február (6. évfolyam, 24-43. szám)

1950-02-17 / 35. szám

SpOrtlBályát épít a Rekettye -pusztai! „­Uáród Csillag.” Um­.elo.c4v4Mt (Legutóbb beszámoltunk airr­ól, hogy Tolna me­gyében a terin-e­lő csopor­tok közül a diri­s herényi „Vörös Csillag“ mezőgaz­dasági ternyelőcsoport ala­kított elsőnek sport egyesü­­letét. Ez « berertő csoport, tulaj­donképpen nem fe Diósberényben, hanem Re­­scott­ye-pusztán m­­űködik.) Keresem tudják, hogy atol­ van B­éke 11 - e­s puszta. Tolna,­imogyésben eldungált helyen fekszik, néhány útt Hornét erre Diósbe­rény t­e 41. Amerre a­­nem eMáfé, k­o­­caikaró bors ívj­a a szántó­földeket az országút m­en­­cén. Kihalt a táj, ilyenkor sen­ki mincs kint a határ­­ban. Annak ellenére, hogy szinte teljesen kiesnek a forgalomból, sokat hallat­tak magukról a rakettye­­pusztai dolgozó parasztok. A „Vörös Csiflátg“ toranoM­­­csoportban­ komoly aranka folyik, minden­­mun­káltati az élen járnak a termelő­­csoport tagjai. Sport terén sem afe ár­vák lemaradni és rögtön « csőiké­rt megalakulása u­tán a fiatalok lelkesen munkához fogtak és rö­vid idő alatt összehozták ^a slmagócsspurcot. Ahogy a csoport fejlődik, úgy ínylödék fokozatosan « *: sportélet is. Jelenlegi labda­ru­gopály­á­ju­k­at csak nagy jóakarattal tehet '» labdaiigópélyának növelni­­ A régi birtokról ittmaradt néhány szál gerendából­­ ácsoltak 'kapufát, a­ talaj­­ pedig olyan «ikres-gödrös, s hogy bizony több esetben szenvedtek sérülést emiatt a játékosok.f — A csoport földje most ■ megnagyobbodott és átláb­­i tünk ezen a területen egy­­ olyan, részt, ahol na egy­­­­szerű sportpályát lehet­­ építeni — mondja, a cso­­­port sport fele­lőse. — Ta­­vasszal, Mink as időjárás­a megengedi, rögtön mutithá­­hoz látunk. Nemcsak labda­rúgópályát (hoznak, hanem­­ atlétikai és zöldabrb­ pályái­­ is. Ezekben a sportágak­ban is meg akarjuk indí­tani az életet és reméljük, ■ hogy ez sükerül rá is fog. — A termelőcsoport tag-­i Ja*­wanderb­en támogatják is a sportolókat, mert tesaid­­­ban tarnak azzal, hogy a sportban edzett fiatalok ■ jobban tudják megoldani­­ a rájuk, váró feladatokat.­­ A felszabadulás előtt jó­­l formán azt sem tudtuk,­­ hogy mi fán tereid a, sport , és most már azon, «* úton­­ huhidir.nk, hogy « vabda­­r rúgáson kívül más sport-­­ ágakban, is -m­egind­ul­­ás­hoz. — Visztábom trogyünk a Marikára Harcra Késs­­sportmozg­alom sztárbőségé­vel és a tereetőcsoport tagjainak legalább a fele be is neves. Nagy lelkesedéssel be­szél a jövő tervekről a sportfélelőm. Érezni a hang­ján, mennyire örül annak, hogy a dolgozó paraszt­ok számára is megnyílt a sportolás lehetősége. ..Sok, belvünk van még a­ jövőre. Vasárnapjaikat, pi­henőjüket a­hol­tű­rmunk­a mellett — mert azt­­­seni hanyagolják el — sporto­­latasal akarják eltölteni­, hogy a sport által edződ­jenek meg és a­­kellemes szórakozástól, a­ sportolás örömétől, felfrissül­ve, köny­­nyebb és eredményesebb legyen, munkájuk. Az ceti szürkületben el m­­aradnak mögöttünk az épületek. A házak között fia­ta­l ember­ek igyekeznek gyors léptékkel az ÉPOSz helyisége felé. Estéiket am imái­ nem a kocsm­álban töltik,­­hanem­ itt gyűlnek össze és sportéletük ügyes­bajos cicájaát, problémáit beszélik meg. Sportpálya - ép­ítés, nevezések a« Mii lí­ra — ezek fog­lalkoztatják inverc d­ár őket. Geresdy László A UTÓ-TERV teljesítése minden testnevelési szervezet legfontosabb feladata, valamennyi edző és sportoktató becsületbeli ügye mint a test­nevelétak­ és »imrtb.»ott«á­­gok tagjai sikeresen szervezték meg az előkészületek munkáit és jól ké­szítették elő városokban és tavunk­ban a jelvény megszerzésére irá­nyuló munkát. Minden testnevelési szervezetnek, a sza­kszervezetekkel és a Komszolnollal karöltve minden­­időt fel kell használnia­­arra, hogy minél több ifjú és lány, de az idősebbek közül is minél többen érjék el a kitűzött szinteket. Bár a célt szolgál­ják elsősorban a Szovjetunió minden rés­zében meg­rendezett tömegversenyek, az egye­sületi,­­kolhoz­, főiskolai, kerületi és Városi tömegversenyek. A cikk végül felhívja a figyelmet arra, hogy a GTO-mozgalom népsze­rűsítése érdekében komoly hírverést kell kifejte­­niök a szervezeteknek, a népszerűsítés érdekében fel kell használni­uk a, rádiót, a sajtót, a kü­lönböző sporteseményeket és az ifjú­sági gyűléseket is. Különböző színes, érdekes falragaszokon is hangsú­lyozni kell ennek a mozgalomnak a hazafias jellegét. Végül ezt írja a lap: A GTO-jelvény megszerzésére irá­nyuló terv teljesítése minden test­­nevelési szervezet legfontosabb fel­adata, valamennyi edző és sportok­tató becsületbeli ügye! Egymás után számoltunk be cik­keinkben arról, milyen hatalmas lelkesedéssel indult meg a napok­bani jelentkezés az 1950. évi MHK- mozgalomra. Ezt a mozgalmat a szovjet GTO mintájára és annak gazdag tapasztalatait felhasználva tavaly indítottuk el hazánkban. A mi MHK-mozgalmunk még fiatal a GTO-hoz képest és éppen ezért fo­kozott érdeklődéssel olvasunk min­den olyan közleményt, amely a GTO-val foglalkozik, hogy tanul­hassunk belőle. S amint látjuk, a1 GTO is állan­dóan fejlődésben vem. Irányítói nem elégszenek meg az eddig elért nem kis eredményekkel, hanem még jobb eredmények elérésére tö­­rekszenek. Legutóbb a Szovjetszkij Szpor­t vezércikkben foglalkozott a sport­­­mozgalom helyes megszervezésének a kérdésével, hangsúlyozva, hogy a szovjet sporttársadalom megelé­gedéssel vette tudomásul azokat a komoly sikereket, amelyeket szá­mos testnevelési szervezet a sport­­mozgalomban elért. Többek között ezeket írja: Az egész világon az első helyen áll a szovjet testnevelési rend­szer, amelynek alapját a GTO- m­ozgalom vetette meg. A GTO-mozgalom szerencsésen egye­sí­ti a szovjet ember fizikai és er­­kölcsi tulajdonságainak a kifejlesz­­ését. A GTO-mozgalom helyes meg­tervezését mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a szovjet testnevelési szer­vezetek a sportmozgalmon ke­­sztül is teljesítették hazafias köte­­sségüket és a szovjet sportmozgal­om hozzájárult az erős, egészséges, ákokfalon fejlett, éber szovjet em­be­­rek millióinak, a kommunizmus pitéinek a neveléséhez. Moszkva, valamint sok szövetséges köztársaság túlteljesítette az elő­­rányzatot. Az ukrán testnevelési tervezet­­ elsők között valósította meg a sportmozgalom ütemtervét és a köztársaság valamennyi kerületé­ben százszázalékos eredményt ért el­­, főképpen annak volt tulajdonít­­ata, hogy a pártszervezetek állandó támo­gatásban részesítették, irányí­­tották a szervezetek munkáját. A terv sikere érdekében a Kom szó­­lolt, a szakszervezeteket és más­ársadalmi szerveket is megmozgat­ok. Az elért sikereik azzal is m­ag­yarázhatók, hogy a GTO-jelvény megszerzésére irányuló munka a t­estnevelési közösségek mindennapi evelő, oktató munkájának részévé ált. *­ Ezidőszerint a testnevelési szerv­­­et­ekre az a megtisztelő és felelős­égteljes feladat vár, hogy sikerrel egyenek eleget az 1950. évi GTO- forgalom követelményeinek. Az idei szv különösen a GTO-jelvény má­­sodik fokozatának a megszerzése id­én jóval magasabb követelményeket ám­aszt, mint a tavalyi. A testnevelési szervezeteknek és egyesületeknek az idén sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a jelvényekre pályázók előkészí­­tésére s arra, hogy a GTO-jel­vényezeket minél nagyobb számban vonják be­­ egyes­ szakosztályok munkájába- Nem szabad senkinek sem meg­­téved­nie az eddig elért eredmények­et! Kitartóan újabb és újabb sik­­­ökre kell törekedniök a résztvevők­­ek. Nem szabad megfeledkezni rról a fontos körülményről sem. egy jórészt a téli sportfoglalkoztat­ás megszervezésétől függ a GTO­­»orgaloro sikere. Sok testnevelési szervezet és sport­­egyesület, edzők , oktatók, taláu méh, erősítik szervezetüket az ötéves terv sikeres teljesítésére LELKESEN JELENTKEZNEK A DOLGOZÓK AZ MHK-RA Vidáman, derűs hangulatban jelentkeztek, a Magyar Acél dolgozói közül is igen sokan már szerdán, a jelentkezés első napján az­ MHK-mozgalomra. Boda, József, a gyár üzemi bizottságának MHK-felelőse nem győzi papírra vetni a jelentkezők nevét. A gyár csigafúró-üzemének női dolgozói, Karácson Márta, Fát■­rai Rózsi, Kiss Erzsébet és Takács Magda is az elsők között vannak. Az első jelentkező Petrovics József a gyár sztahanovista vasesztergályosa volt. (A középen, hátul figyeli a fiatalok jelentkezését.) Amint mondta: „Termelési eredményemet ebben az évben fokozni szeretném. Ezért veszek részt az 1950. évi sportmozgalom­ban.“ „ Az egész országban lelkesen jelentkeztek már az első nap a sportmozgalomra a­­ dolgozók tízezrei Nemsokára a sporttelepeken, komoly edzéseken készülnek fel a próbálásokra. A sporton keresztül is készül­­lnek, erősítik szervezetüket .C ötéves texy tdiarxe* WW FROREAR bt, PIcNTEK,­3-F. L. „... becsülettel és eredménnyel...” — Mi azt akarjuk, hogy a fel­adatoknak ránk­ eső részét be­csülettel és eredménnyel elvé­gezzük úgy, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a haladó világ, a hatalmas Szovjetunió és nagy vezérünk, a bölcs, a szeretett Sztálin! Ezekkel­ a szavakkal fejezte be nagy beszédét Rákosi Mátyás a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének ülésén. Ez a beszéd irány­tmutató egész dolgozó népünk számára. Nincs olyan tagja dolgozó népünknek, aki ne meri illetne erőt, útbaigazítást ebből a beszédből, dol­gozzék bárhol, a munka bármelyik területén, az ország bármelyik vá­rosában, vagy helységében, a fővá­rostól kezdve a legkisebb tanyáig. Egész társadalmunk minden terüle­tén irány­­mutató a magyar nép bölcs vezetőjének beszéde, amely átfogó képét­ adja fejlődésünk minden kér­désének, rámutat a hibákra és meg­mutatja a javítás, az el­őr­ehal­adás irányát. Minden becsületes dolgozó ma­gyar embert a győzelmi tudat büszkeségével tölti el népi demo­kráciánk helyzete, a béketábor hatalmas ereje, amely — Rákosi Mátyás szavait idézve — „gyor­san nő és e növekedéssel jelent­­kező új feladatok megoldását követeli tőlünk is a történetem.“ Évszázadok feladatait végzi el évek alatt népi demokráciáink annak a hatalmas vezető erőnek a­­segítségé­­vel, __ amelyet a Magyar Dolgozók Pártja jelent hazánkban. M­indenkinek szóltak Rákosi Mátyás szavai, párttagok­nak és pártonkívülieknek, munkásoknak, dolgozó parasztoknak, a néphez hű értelmiségnek és kisem­bereknek, annak 9­ széles tábornak, amelyet a békéért folyó harc közös célja fog össze. Mindenkinek a maga külön terü­letén is kiértékeli és alkalmazza Rákosi Mátyás útmutatásait, hogy megerősödve végezhesse to­vább munkáját, vívhassa harcát a haladásért. Mint­ sportemberek a sport terüle­tén tekintünk körül Rákosi Mátyás szavainak fényében. Elenyészően cse­kély ma már azoknak a száma, akik a sportot elszigetelt díszparknak te­kintik, politikai, gazdasági összefüg­gések nélkül. A Rajk-banda, a Tito­­klikk, az imperialisták veszett ku­tyái s a nem kevésbbé veszett gazdák mindent el szeretnének pusztítani itt, ami a népé, ami haladó, ami magasabbrendű. Elpusztítanák azt is, amivel a sport területén lehet le­mérni a magyar dolgozó nép fejlő­dését, azt, a merőben új lehetőséget, amely a sportot is a dolgozó nép egyik legfontosabb kultúrtevékenysé­­g­évé emeli fel. Az amerikai imperia­listák, akiknek kémeit és szabotőreit leleplezi népi demokráciánk éber­sége, óriási haragjukban nagyot ütöt­tek­­ asztal­iteniszezőék fejére, el­tiltották őket ugyanis a világbajnoki k­ucsuklabdától. Ezzel a nevetséges intézkedéssel a magyar sportnak akarta­k ártani, de mi ez a még tű­­szúrásnak sem nevezh­ető kellem­ete­­lenkedési kísérlet ahhoz a pusztulás­hoz képest, amely sportunkra is várt volna, ha a Vogelerek, a Handelsek teljesíteni tudják az imperialista gengszter­főn­okok utasításait, ha el tudták volna végezni feladatukat. oksz­­r vott már alkalmunk ki­fejteni azt is, hogy mit k­ö­­szönhetett pártunk a három­éves tervnek s milyen távlatok előtt áll az ötéves tervben. Ami­kor Rákosi Mátyás népi demokrá­ciánk helyzetéről, a tervekről be­szélt, akkor az egészről beszélt, mindenről, ami egyes fejezetekként, számokkal, százalékokkal szerepel a tervekben. A kommunisták a sport terén is kezdeményezők voltak, a kommunisták keltették itt életre a magyar sportot a felszabadulás után, a kommunistáik dolgozták ki­­ a há­roméves terv sportrészét, s a kom­munistáik dolgozták ki az első sport­­programot, amely megindította az egészséges fejlődést sportunkban. A kommunista sportemberek kezdték meg az ideológiai munkát a sport­ban, a Párt szabta meg a fejlődés út­ját a sportban is. Ezért van a sportemberek előtt is egyre na­gyobb tekintélye a Magyar Dől­­gőzök Pártjának, fejlődésünk leg­­főbb erejének, motorjának. A sport kétségtelenül — az egész­hez viszonyítva — részletkérdés. De igen nagy hiba lenne, ha éppen arra való hivatkozással, hogy ki­fejezetten a sportról nem volt szó — a sportban nem keresnék meg a beszéd megfelelő vonatkozásait. Nézzük csak meg, hogyan nyilvá­nulnak meg sportunkban azok a hi­bák,­ "amelyeket Rákosi Mátyás bí­rált. A siker alapvető követelménye a tömegekkel való állandó, élő, szer­ves kapcsolat. Különösért fontos ez sportunkban most, amikor végre isa®án tömegmozgalommá akarjuk fejleszteni a­ sportot. Váljon egyesületeink, szövetsé­geink, élsportolóink megtalálták-e már az igazi kapcsolatot a tö­megekhez, átér­zik-e már annak jelentőségét, hogy létjogosultsá­guk igazi értelmet csak az MHK. mozgalmon keresztül kap, a­hogy hivatásukat akkor teljesítik, ha megtalálták az utat a tömegek­hez. A szakszervezetekkel védő egyesülés nem azt jelenti élcsapataink szá­mára, hogy most biztos talajt kap­nak a ló­buk alá, hanem azt, hogy megnyílt előttük­­ lehetőség a szak­­szervezeti tömegek sportjának elő­segítésére. Egy szakszövetség mun­kájának jóságát nem egyedül az fe­jezi ki, hogy hány csúcsot döntöttek meg versenyzői, hanem az, hogy milyen mértékben tudta megtalálni a tömegekkel való kapcsolatot. Nem áldozat ez az ú. n. nagyegyesületek, vagy a szakszövetségek részéről, ha­nem óriási alkalomm­a, saját megerő­södésükhöz, mert tömegmunkájuk visszahat rájuk, megerősödnek a tömegekkel való kapcsolat következtében, erőt nyernek, fejlődésük, emelkedésük biztosítottá vélik. Harcolni kell az elzárkózás, a töme­gektől való irtózás, az élsport és tömegsport merev szétválasztása el­len. Az egyik nem lehet meg a má­sik nélkül s a kettő tulajdonképpen egy! Az élsport minőségi fokoza­tot jelent, de nem határolható­­ el, nem keríthető körül fallal. A minő­ség pedig semmivé válik, ha nincs mögötte mennyiség. Minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a kiválók kiugrásának lehetősége. A mennyi­ségből minőség lesz. A tömegektől elszakadni. — ez visszafejlődést, bal­sikert jelent. A tömegekkel való kap* csolat — erőt, győzelmet! A­ bürokrácia elleni harc vájjon nem életbevágóan fontos­^ sport­un­k­ban ! Sz­aksz­övetsé­geinknek egyik komoly hibája !* nehézkes adminisztráció, a régi ügy* viteli formákhoz való ragaszkodás, régi elavult lebonyolítási módok,, mint például a mérkőzések bejelen­­tése stb. A régi segédhivatali iktatói szellem komolyan lassíthatja a fej­lődést. Küzdeni kell sportunkban is az ellen a felfogás ellen, hogy a­­legfőbb érték az akta ... S várjon az ifjak és nők kellő mértékben szerepet kaptak-e a sport­­vezetésben? Női sportunk hatalmas mértékben fejlődik. Soha nem látott arányban! Ez népi demokratikus fej­lődésünk egyik legjellemzőbb fok­mérője. De az egyesületek és szövet­ségek vezetőségében vajmi kevés a nő. Sőt jónéhány „női kapitány“ is férfi. A nők egyenjogúságának igazsága egyelőre sok helyen még csak elméleti igazság. * Női polgármestereink, alispán­­jaink, államtitkárjaink már van­nak, női miniszterünk is van, de sem sportegyesületnek, sem sport« szövetségnek nincs még női el­­nöke. A lemaradás világos! Valamivel jobb a helyzet az ifik frontján, ha ezen a téren is szükség lenne bát­rabb kezdeményezésre. Egyre több sportvezető fiat edd képeznek ki. Be is kell állítani őket, a munkába, meg­­felelő helyre, hogy fejlődni, tud­janak s rövid idő alatt, teljes értékű káderek lehessenek a sportvezetés­ben. Ha valaki nagyon panaszkodik, hogy túl van terhelve, abból nem ritkán az következik, hogy az illető mértékjelé)),ül sokat vállal magára, lelkesedésből, vagy önmaga túlérték­­eléséből s nem használja ki azokat a kádereket, akiknek tettvágyát a tétlenség porlasztja. Az is kétségtelen, hogy sportunk­ban még távolról sem végeztünk­­ nacionalista méreggel, s a kispolgári befolyás különösen az ú. n. nagy­­múltú sportága­inkban érezhető. Amiről külön kell beszélnünk, az a kritika és önkritika kérdése sportunkban. Szakítani kell ennek az alapvető fontosságú fegyvernek mechanikus alkalmazásával. Az önkritika és a kritika a hibák feltárásának, a hi­bák kijavításának, eszköze. Valódi hibák őszinte feltárásáról és el­ismeréséről van szó és nem formális önkritikáról. A kritika kérdését any­­nyira fontosnak tartotta Rákosi Mátyás, hogy záróbeszédében külön kitért még rá és idézte Sztálinnak egy mélységesen fontos mondását: „Ha a kritika csak­ öt, vagy tíz szá­zalék igazságot tartalmaz, úgy az ilyen kritikát is üdvözölni kell, meg kell figyelmesen hallgatni és ki kell hámozni belőle az egészséges magot."* Ha azonban valaki a kritikát „tá­­mad­ás­“-nak tekinti, a­z lázasan kutat hiba után a kritikában, hogy vissza­vághasson, az nem­ az öt-tíz száza­lékos igazságot keresi a kritikában, hanem az öt-tíz százalék hibát. Föl kell vetni az éberség kérdé­sét is, amelyet mind magasabb elméleti színvonallal kell meg­alapozni s egyesületeinkben az ideológiai munkát mindjobban meg kell erősíteni. A proletár nemzetköziség érzését sportunkban is ápolnunk kell s fon­tos, hogy élsportolóinkban is mind tudatosabbá váljék, hogy nagyobb az értéke egy varsói szakszervezeti versenynek, mint mondjuk, a wimble­doni világüzletnek. S minél inkább elmélyül spor­tunkban a szovjet sport szere­tete, annál nagyobb fejlődés előtt állunk, annál nagyobb a lehető­sége annak, hogy fel tudjuk hasz­nálni a szovjet sport felmérhe­tetlen értékű tapasztalatait. Rákosi Mátyás beszédéből ezúttal is, mint mindig, óriási erő áradt. Észrevételei fényszóró módjára vilá­gítanak rá a tennivalókra. Aki be­hunyja a szemét e fény előtt, az nem akar látni. Mi azonban látni akarunk, minél messzebbre s mind magasabbra. Ezt jelenti Rákosi Má­tyás beszéde számunkra, sportolók számára is, hogy mi is becsülettel és eredménnyel végezhessük el a fel­adatok ránk eső részét.

Next