Népsport, 1950. február (6. évfolyam, 24-43. szám)
1950-02-17 / 35. szám
SpOrtlBályát épít a Rekettye -pusztai! „Uáród Csillag.” Um.elo.c4v4Mt (Legutóbb beszámoltunk airról, hogy Tolna megyében a terin-elő csoportok közül a diris herényi „Vörös Csillag“ mezőgazdasági ternyelőcsoport alakított elsőnek sport egyesületét. Ez « berertő csoport, tulajdonképpen nem fe Diósberényben, hanem Rescottye-pusztán működik.) Keresem tudják, hogy atol van Béke 11 - es puszta. Tolna,imogyésben eldungált helyen fekszik, néhány útt Hornét erre Diósberény te 41. Amerre anem eMáfé, kocaikaró bors ívja a szántóföldeket az országút mencén. Kihalt a táj, ilyenkor senki mincs kint a határban. Annak ellenére, hogy szinte teljesen kiesnek a forgalomból, sokat hallattak magukról a rakettyepusztai dolgozó parasztok. A „Vörös Csiflátg“ toranoMcsoportban komoly aranka folyik, mindenmunkáltati az élen járnak a termelőcsoport tagjai. Sport terén sem afe árvák lemaradni és rögtön « csőikért megalakulása után a fiatalok lelkesen munkához fogtak és rövid idő alatt összehozták ^a slmagócsspurcot. Ahogy a csoport fejlődik, úgy ínylödék fokozatosan « *: sportélet is. Jelenlegi labdarugopályájukat csak nagy jóakarattal tehet '» labdaiigópélyának növelni A régi birtokról ittmaradt néhány szál gerendából ácsoltak 'kapufát, a talaj pedig olyan «ikres-gödrös, s hogy bizony több esetben szenvedtek sérülést emiatt a játékosok.f — A csoport földje most ■ megnagyobbodott és átlábi tünk ezen a területen egy olyan, részt, ahol na egyszerű sportpályát lehet építeni — mondja, a csoport sport felelőse. — Tavasszal, Mink as időjárása megengedi, rögtön mutithához látunk. Nemcsak labdarúgópályát (hoznak, hanem atlétikai és zöldabrb pályái is. Ezekben a sportágakban is meg akarjuk indítani az életet és reméljük, ■ hogy ez sükerül rá is fog. — A termelőcsoport tag-i Ja*wanderben támogatják is a sportolókat, mert tesaidban tarnak azzal, hogy a sportban edzett fiatalok ■ jobban tudják megoldani a rájuk, váró feladatokat. A felszabadulás előtt jól formán azt sem tudtuk, hogy mi fán tereid a, sport , és most már azon, «* úton huhidir.nk, hogy « vabdar rúgáson kívül más sport- ágakban, is -meginduláshoz. — Visztábom trogyünk a Marikára Harcra Késssportmozgalom sztárbőségével és a tereetőcsoport tagjainak legalább a fele be is neves. Nagy lelkesedéssel beszél a jövő tervekről a sportfélelőm. Érezni a hangján, mennyire örül annak, hogy a dolgozó parasztok számára is megnyílt a sportolás lehetősége. ..Sok, belvünk van még a jövőre. Vasárnapjaikat, pihenőjüket aholtűrmunka mellett — mert aztseni hanyagolják el — sportolatasal akarják eltölteni, hogy a sport által edződjenek meg és akellemes szórakozástól, a sportolás örömétől, felfrissülve, könynyebb és eredményesebb legyen, munkájuk. Az ceti szürkületben el maradnak mögöttünk az épületek. A házak között fiatal emberek igyekeznek gyors léptékkel az ÉPOSz helyisége felé. Estéiket am imái nem a kocsmálban töltik,hanem itt gyűlnek össze és sportéletük ügyesbajos cicájaát, problémáit beszélik meg. Sportpálya - építés, nevezések a« Mii líra — ezek foglalkoztatják inverc dár őket. Geresdy László A UTÓ-TERV teljesítése minden testnevelési szervezet legfontosabb feladata, valamennyi edző és sportoktató becsületbeli ügye mint a testnevelétak és »imrtb.»ott«ágok tagjai sikeresen szervezték meg az előkészületek munkáit és jól készítették elő városokban és tavunkban a jelvény megszerzésére irányuló munkát. Minden testnevelési szervezetnek, a szakszervezetekkel és a Komszolnollal karöltve mindenidőt fel kell használniaarra, hogy minél több ifjú és lány, de az idősebbek közül is minél többen érjék el a kitűzött szinteket. Bár a célt szolgálják elsősorban a Szovjetunió minden részében megrendezett tömegversenyek, az egyesületi,kolhoz, főiskolai, kerületi és Városi tömegversenyek. A cikk végül felhívja a figyelmet arra, hogy a GTO-mozgalom népszerűsítése érdekében komoly hírverést kell kifejteniök a szervezeteknek, a népszerűsítés érdekében fel kell használniuk a, rádiót, a sajtót, a különböző sporteseményeket és az ifjúsági gyűléseket is. Különböző színes, érdekes falragaszokon is hangsúlyozni kell ennek a mozgalomnak a hazafias jellegét. Végül ezt írja a lap: A GTO-jelvény megszerzésére irányuló terv teljesítése minden testnevelési szervezet legfontosabb feladata, valamennyi edző és sportoktató becsületbeli ügye! Egymás után számoltunk be cikkeinkben arról, milyen hatalmas lelkesedéssel indult meg a napokbani jelentkezés az 1950. évi MHK- mozgalomra. Ezt a mozgalmat a szovjet GTO mintájára és annak gazdag tapasztalatait felhasználva tavaly indítottuk el hazánkban. A mi MHK-mozgalmunk még fiatal a GTO-hoz képest és éppen ezért fokozott érdeklődéssel olvasunk minden olyan közleményt, amely a GTO-val foglalkozik, hogy tanulhassunk belőle. S amint látjuk, a1 GTO is állandóan fejlődésben vem. Irányítói nem elégszenek meg az eddig elért nem kis eredményekkel, hanem még jobb eredmények elérésére törekszenek. Legutóbb a Szovjetszkij Szport vezércikkben foglalkozott a sportmozgalom helyes megszervezésének a kérdésével, hangsúlyozva, hogy a szovjet sporttársadalom megelégedéssel vette tudomásul azokat a komoly sikereket, amelyeket számos testnevelési szervezet a sportmozgalomban elért. Többek között ezeket írja: Az egész világon az első helyen áll a szovjet testnevelési rendszer, amelynek alapját a GTO- mozgalom vetette meg. A GTO-mozgalom szerencsésen egyesíti a szovjet ember fizikai és erkölcsi tulajdonságainak a kifejleszését. A GTO-mozgalom helyes megtervezését mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a szovjet testnevelési szervezetek a sportmozgalmon kesztül is teljesítették hazafias kötességüket és a szovjet sportmozgalom hozzájárult az erős, egészséges, ákokfalon fejlett, éber szovjet emberek millióinak, a kommunizmus pitéinek a neveléséhez. Moszkva, valamint sok szövetséges köztársaság túlteljesítette az előrányzatot. Az ukrán testnevelési tervezet elsők között valósította meg a sportmozgalom ütemtervét és a köztársaság valamennyi kerületében százszázalékos eredményt ért el, főképpen annak volt tulajdonítata, hogy a pártszervezetek állandó támogatásban részesítették, irányították a szervezetek munkáját. A terv sikere érdekében a Kom szólolt, a szakszervezeteket és másársadalmi szerveket is megmozgatok. Az elért sikereik azzal is magyarázhatók, hogy a GTO-jelvény megszerzésére irányuló munka a testnevelési közösségek mindennapi evelő, oktató munkájának részévé ált. * Ezidőszerint a testnevelési szervetekre az a megtisztelő és felelőségteljes feladat vár, hogy sikerrel egyenek eleget az 1950. évi GTO- forgalom követelményeinek. Az idei szv különösen a GTO-jelvény második fokozatának a megszerzése idén jóval magasabb követelményeket ámaszt, mint a tavalyi. A testnevelési szervezeteknek és egyesületeknek az idén sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a jelvényekre pályázók előkészítésére s arra, hogy a GTO-jelvényezeket minél nagyobb számban vonják be egyes szakosztályok munkájába- Nem szabad senkinek sem megtévednie az eddig elért eredményeket! Kitartóan újabb és újabb sikökre kell törekedniök a résztvevőkek. Nem szabad megfeledkezni rról a fontos körülményről sem. egy jórészt a téli sportfoglalkoztatás megszervezésétől függ a GTO»orgaloro sikere. Sok testnevelési szervezet és sportegyesület, edzők , oktatók, taláu méh, erősítik szervezetüket az ötéves terv sikeres teljesítésére LELKESEN JELENTKEZNEK A DOLGOZÓK AZ MHK-RA Vidáman, derűs hangulatban jelentkeztek, a Magyar Acél dolgozói közül is igen sokan már szerdán, a jelentkezés első napján az MHK-mozgalomra. Boda, József, a gyár üzemi bizottságának MHK-felelőse nem győzi papírra vetni a jelentkezők nevét. A gyár csigafúró-üzemének női dolgozói, Karácson Márta, Fát■rai Rózsi, Kiss Erzsébet és Takács Magda is az elsők között vannak. Az első jelentkező Petrovics József a gyár sztahanovista vasesztergályosa volt. (A középen, hátul figyeli a fiatalok jelentkezését.) Amint mondta: „Termelési eredményemet ebben az évben fokozni szeretném. Ezért veszek részt az 1950. évi sportmozgalomban.“ „ Az egész országban lelkesen jelentkeztek már az első nap a sportmozgalomra a dolgozók tízezrei Nemsokára a sporttelepeken, komoly edzéseken készülnek fel a próbálásokra. A sporton keresztül is készüllnek, erősítik szervezetüket .C ötéves texy tdiarxe* WW FROREAR bt, PIcNTEK,3-F. L. „... becsülettel és eredménnyel...” — Mi azt akarjuk, hogy a feladatoknak ránk eső részét becsülettel és eredménnyel elvégezzük úgy, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a haladó világ, a hatalmas Szovjetunió és nagy vezérünk, a bölcs, a szeretett Sztálin! Ezekkel a szavakkal fejezte be nagy beszédét Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén. Ez a beszéd iránytmutató egész dolgozó népünk számára. Nincs olyan tagja dolgozó népünknek, aki ne meri illetne erőt, útbaigazítást ebből a beszédből, dolgozzék bárhol, a munka bármelyik területén, az ország bármelyik városában, vagy helységében, a fővárostól kezdve a legkisebb tanyáig. Egész társadalmunk minden területén iránymutató a magyar nép bölcs vezetőjének beszéde, amely átfogó képét adja fejlődésünk minden kérdésének, rámutat a hibákra és megmutatja a javítás, az előrehaladás irányát. Minden becsületes dolgozó magyar embert a győzelmi tudat büszkeségével tölti el népi demokráciánk helyzete, a béketábor hatalmas ereje, amely — Rákosi Mátyás szavait idézve — „gyorsan nő és e növekedéssel jelentkező új feladatok megoldását követeli tőlünk is a történetem.“ Évszázadok feladatait végzi el évek alatt népi demokráciáink annak a hatalmas vezető erőnek asegítségével, __ amelyet a Magyar Dolgozók Pártja jelent hazánkban. Mindenkinek szóltak Rákosi Mátyás szavai, párttagoknak és pártonkívülieknek, munkásoknak, dolgozó parasztoknak, a néphez hű értelmiségnek és kisembereknek, annak 9 széles tábornak, amelyet a békéért folyó harc közös célja fog össze. Mindenkinek a maga külön területén is kiértékeli és alkalmazza Rákosi Mátyás útmutatásait, hogy megerősödve végezhesse tovább munkáját, vívhassa harcát a haladásért. Mint sportemberek a sport területén tekintünk körül Rákosi Mátyás szavainak fényében. Elenyészően csekély ma már azoknak a száma, akik a sportot elszigetelt díszparknak tekintik, politikai, gazdasági összefüggések nélkül. A Rajk-banda, a Titoklikk, az imperialisták veszett kutyái s a nem kevésbbé veszett gazdák mindent el szeretnének pusztítani itt, ami a népé, ami haladó, ami magasabbrendű. Elpusztítanák azt is, amivel a sport területén lehet lemérni a magyar dolgozó nép fejlődését, azt, a merőben új lehetőséget, amely a sportot is a dolgozó nép egyik legfontosabb kultúrtevékenységévé emeli fel. Az amerikai imperialisták, akiknek kémeit és szabotőreit leleplezi népi demokráciánk ébersége, óriási haragjukban nagyot ütöttek asztaliteniszezőék fejére, eltiltották őket ugyanis a világbajnoki kucsuklabdától. Ezzel a nevetséges intézkedéssel a magyar sportnak akartak ártani, de mi ez a még tűszúrásnak sem nevezhető kellemetelenkedési kísérlet ahhoz a pusztuláshoz képest, amely sportunkra is várt volna, ha a Vogelerek, a Handelsek teljesíteni tudják az imperialista gengszterfőnokok utasításait, ha el tudták volna végezni feladatukat. okszr vott már alkalmunk kifejteni azt is, hogy mit köszönhetett pártunk a hároméves tervnek s milyen távlatok előtt áll az ötéves tervben. Amikor Rákosi Mátyás népi demokráciánk helyzetéről, a tervekről beszélt, akkor az egészről beszélt, mindenről, ami egyes fejezetekként, számokkal, százalékokkal szerepel a tervekben. A kommunisták a sport terén is kezdeményezők voltak, a kommunisták keltették itt életre a magyar sportot a felszabadulás után, a kommunistáik dolgozták ki a hároméves terv sportrészét, s a kommunistáik dolgozták ki az első sportprogramot, amely megindította az egészséges fejlődést sportunkban. A kommunista sportemberek kezdték meg az ideológiai munkát a sportban, a Párt szabta meg a fejlődés útját a sportban is. Ezért van a sportemberek előtt is egyre nagyobb tekintélye a Magyar Dőlgőzök Pártjának, fejlődésünk legfőbb erejének, motorjának. A sport kétségtelenül — az egészhez viszonyítva — részletkérdés. De igen nagy hiba lenne, ha éppen arra való hivatkozással, hogy kifejezetten a sportról nem volt szó — a sportban nem keresnék meg a beszéd megfelelő vonatkozásait. Nézzük csak meg, hogyan nyilvánulnak meg sportunkban azok a hibák, "amelyeket Rákosi Mátyás bírált. A siker alapvető követelménye a tömegekkel való állandó, élő, szerves kapcsolat. Különösért fontos ez sportunkban most, amikor végre isa®án tömegmozgalommá akarjuk fejleszteni a sportot. Váljon egyesületeink, szövetségeink, élsportolóink megtalálták-e már az igazi kapcsolatot a tömegekhez, átérzik-e már annak jelentőségét, hogy létjogosultságuk igazi értelmet csak az MHK. mozgalmon keresztül kap, ahogy hivatásukat akkor teljesítik, ha megtalálták az utat a tömegekhez. A szakszervezetekkel védő egyesülés nem azt jelenti élcsapataink számára, hogy most biztos talajt kapnak a lóbuk alá, hanem azt, hogy megnyílt előttük lehetőség a szakszervezeti tömegek sportjának elősegítésére. Egy szakszövetség munkájának jóságát nem egyedül az fejezi ki, hogy hány csúcsot döntöttek meg versenyzői, hanem az, hogy milyen mértékben tudta megtalálni a tömegekkel való kapcsolatot. Nem áldozat ez az ú. n. nagyegyesületek, vagy a szakszövetségek részéről, hanem óriási alkalomma, saját megerősödésükhöz, mert tömegmunkájuk visszahat rájuk, megerősödnek a tömegekkel való kapcsolat következtében, erőt nyernek, fejlődésük, emelkedésük biztosítottá vélik. Harcolni kell az elzárkózás, a tömegektől való irtózás, az élsport és tömegsport merev szétválasztása ellen. Az egyik nem lehet meg a másik nélkül s a kettő tulajdonképpen egy! Az élsport minőségi fokozatot jelent, de nem határolható el, nem keríthető körül fallal. A minőség pedig semmivé válik, ha nincs mögötte mennyiség. Minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a kiválók kiugrásának lehetősége. A mennyiségből minőség lesz. A tömegektől elszakadni. — ez visszafejlődést, balsikert jelent. A tömegekkel való kap* csolat — erőt, győzelmet! A bürokrácia elleni harc vájjon nem életbevágóan fontos^ sportunkban ! Szakszövetségeinknek egyik komoly hibája !* nehézkes adminisztráció, a régi ügy* viteli formákhoz való ragaszkodás, régi elavult lebonyolítási módok,, mint például a mérkőzések bejelentése stb. A régi segédhivatali iktatói szellem komolyan lassíthatja a fejlődést. Küzdeni kell sportunkban is az ellen a felfogás ellen, hogy alegfőbb érték az akta ... S várjon az ifjak és nők kellő mértékben szerepet kaptak-e a sportvezetésben? Női sportunk hatalmas mértékben fejlődik. Soha nem látott arányban! Ez népi demokratikus fejlődésünk egyik legjellemzőbb fokmérője. De az egyesületek és szövetségek vezetőségében vajmi kevés a nő. Sőt jónéhány „női kapitány“ is férfi. A nők egyenjogúságának igazsága egyelőre sok helyen még csak elméleti igazság. * Női polgármestereink, alispánjaink, államtitkárjaink már vannak, női miniszterünk is van, de sem sportegyesületnek, sem sport« szövetségnek nincs még női elnöke. A lemaradás világos! Valamivel jobb a helyzet az ifik frontján, ha ezen a téren is szükség lenne bátrabb kezdeményezésre. Egyre több sportvezető fiat edd képeznek ki. Be is kell állítani őket, a munkába, megfelelő helyre, hogy fejlődni, tudjanak s rövid idő alatt, teljes értékű káderek lehessenek a sportvezetésben. Ha valaki nagyon panaszkodik, hogy túl van terhelve, abból nem ritkán az következik, hogy az illető mértékjelé)),ül sokat vállal magára, lelkesedésből, vagy önmaga túlértékeléséből s nem használja ki azokat a kádereket, akiknek tettvágyát a tétlenség porlasztja. Az is kétségtelen, hogy sportunkban még távolról sem végeztünk nacionalista méreggel, s a kispolgári befolyás különösen az ú. n. nagymúltú sportágainkban érezhető. Amiről külön kell beszélnünk, az a kritika és önkritika kérdése sportunkban. Szakítani kell ennek az alapvető fontosságú fegyvernek mechanikus alkalmazásával. Az önkritika és a kritika a hibák feltárásának, a hibák kijavításának, eszköze. Valódi hibák őszinte feltárásáról és elismeréséről van szó és nem formális önkritikáról. A kritika kérdését anynyira fontosnak tartotta Rákosi Mátyás, hogy záróbeszédében külön kitért még rá és idézte Sztálinnak egy mélységesen fontos mondását: „Ha a kritika csak öt, vagy tíz százalék igazságot tartalmaz, úgy az ilyen kritikát is üdvözölni kell, meg kell figyelmesen hallgatni és ki kell hámozni belőle az egészséges magot."* Ha azonban valaki a kritikát „támadás“-nak tekinti, az lázasan kutat hiba után a kritikában, hogy visszavághasson, az nem az öt-tíz százalékos igazságot keresi a kritikában, hanem az öt-tíz százalék hibát. Föl kell vetni az éberség kérdését is, amelyet mind magasabb elméleti színvonallal kell megalapozni s egyesületeinkben az ideológiai munkát mindjobban meg kell erősíteni. A proletár nemzetköziség érzését sportunkban is ápolnunk kell s fontos, hogy élsportolóinkban is mind tudatosabbá váljék, hogy nagyobb az értéke egy varsói szakszervezeti versenynek, mint mondjuk, a wimbledoni világüzletnek. S minél inkább elmélyül sportunkban a szovjet sport szeretete, annál nagyobb fejlődés előtt állunk, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy fel tudjuk használni a szovjet sport felmérhetetlen értékű tapasztalatait. Rákosi Mátyás beszédéből ezúttal is, mint mindig, óriási erő áradt. Észrevételei fényszóró módjára világítanak rá a tennivalókra. Aki behunyja a szemét e fény előtt, az nem akar látni. Mi azonban látni akarunk, minél messzebbre s mind magasabbra. Ezt jelenti Rákosi Mátyás beszéde számunkra, sportolók számára is, hogy mi is becsülettel és eredménnyel végezhessük el a feladatok ránk eső részét.