Népsport, 1951. június (7. évfolyam, 108-128. szám)

1951-06-03 / 109. szám

Még nem jutott el a sportfejlesztési terv Bábolnára,­­ de a híre máris mozgásba hozta a község sportéletét . Évszázados fái árnyékában, gondozott iabdiarÚ£Ói pályán­ puffanva pattog a labda, a röplabdázó lányok kacagása messzire hangzik az­ össze­boru­ló Lombok között. Az állami gazdaság kas­tél­yazott főlépü­lletéből nézzük a vidám képet, a mimika­­ után a sportolásba elmerült fal­us­i fiatalok önfeledt szórakozását. Búbal mán vagyunk, a lótenyészté­séről híres dunántúli községben, amely szin­tén magára öltötte az ötéves terv máso­dik­­ évében új arcát, szebb, boldogabb, vidámabb életformáját. A 12 ezer holdas­­állami gazdaság másfél ezernyi munkás­­serege a náci­ dúlás nyomai­t a ménes­ben, a tehenészet­ben, a berendezési tár­gyakban már teljesen eltüntette. Bá­bolna ma szebb, gazdagabb, mint volt. Ide a most folyó munkák azt ígérik, hogy holnap még szebb és még gazdagabb lesz. Ez a szépség és ez a gazdagság azonban már nem egyeseké, hanem min­denkié, elsősorban pedig azoké, akik két kezük munkájával, szaktudásukkal a háború utáni mélypontról idevarázsolták ezt a csodát. Érthető, ha ilyen környezetben úgy­szólván a semmiből erős fejlődésnek indult a sportélet is. Szv­sztnai László, a gazdaság vezetője, lelkes sportbarát, hiszen maga is fiatalember még, de Baricza László, a sportkör vezetője is úgyszólván minden szabadidejét a sport fejlesztésének szen­teli. Most is ebben az ügyben van oda a gazdaság vasdinnyei üzemegységében, ahol külön sportkört szerveztek, hogy a nagy távolságból ne kelljen Bábolnára járni. Helyettese, Asbóth Elemér, te­niszbajnokunk unokaöccse, aki még tényleges labdarúgó, de mint a gazda­ság könyvelője, a sportkör anyagi ügyeit is ő intézi. Amikor a sportfej­­lesztési terv felől érdeklődünk, kissé meglepődik. Hozzájuk még nem érkezett el a sportfejlesztési terv rájuk vonatkozó része.­­ Ez azonban nem volt akadály, mert a sajtón keresztül értesültünk a sport­­fejlesztési terv lényegéről és helyi vi­szonyainkhoz alkalmazva, saját ter­veink szerint megcsináltuk évi munka­­programmunkat — mondja Asbóth. — A labdarúgó szakosztály mellé női és férfi röplabdacsapatot szerveztünk, ré­szükre pályát készítettünk, saját erőnk­ből. Céllövő szakosztályt is alakítottunk és a lovassport ápolása céljából a me­gyei lovasversenyekre mozgósítottuk dolgozóinkat. Itt fiatal lóállományunk­kal országos viszonylatban is kitűnő eredményeket értünk el, főleg ugratás­ban. Célul tűztük ki, hogy a falusi fiatalok részére a park legszebb helyén teniszpályát építünk és az MHK-aka­­dálypályáb­a is összehoztuk az anyagot. Ugyancsak falusi sportfejlesztési ter­vünkben szerepel az elhanyagolt, hasz­nálaton kívül levő 25 méteres úszó­medence rendbehozatala. Sportfelszere­lésünket gazdaság támogatásával ki­egészítettük, s így megvan az alap a komoly sportélet megszervezésére. A sportból­ eredmények is szépek: a labdarúgócs­apat 37:3-as gólaránnyal ve­zet a járási bajnokságban és a­ Lapos a remény, hogy jövőre már megyei baj­noki mérkőzéseik lesznek Bábolnán. A járási és a megyei TSB-vel való hiányos kapcsolat azonban érezteti hát­rányos h­a­tását. A részeire bontott sport­­fejlesztési terv hiánya tervszerű­tl­enné teszi az alulról jövő szép kezdeményezé­seke­t Nincs HHK-éset, mert itt tévesen úgy tudják, hogy csak a nagy mezőgazdasági munkaidény után kell majd felkapcsolódniuk az MHK-ba. Farkas Mária röp­labdázó szerint a me­gyei és járási TSB vezetőinek előadást kellene tartaniok a gazdaság vezetőinek jelenlétében, mert az öregek közt még sok az előítélet a sport iránt. Szakács Ferenc labdarúgó szer­in­t az üzemegysé­gekben MHK-be­r­futót kellene rendez­niük városi sportolóknak. Látogatásunk sorá­n lesz­űrőd­ött az a tanulság, hogy a TSB-knek jóval töb­bet kell foglalkozniu­k a szocialista mező­gazdasági szektor sportprobl­émáival, főleg személyes kapcsoltatok kiépítése révén. A falu vezetést vár el a mezőgazdasági termelésben élenjáró szocialista gazda­ságoktól és a fluort munkában a TSB-k ebben a megyében kissé elhanyagol­ják a vezető állami gazdaságokat, na­gyobb gépállomásokat és termelőszövet­kezeteket Hogy ez nem elszigetelt jelenség, a­zt bizonyítja az is, hogy a Bábolnával szomszéd Kisbér sportpályáját derék magasságig érő gyom veri fel, a kapu­fák dúl fedeznék és a kisbéri sportkör egyáltalán nem fejt ki működést. Itt te­hát nincs meg az a helyi lelkesedés, amely Bábolnán a magárahagyatottság­­ban is előreviszi a sport ügyét. Az új megyei és járási sportszervezet feladata, hogy ilyen helyeken a spor­tfej­leszt­ési terv megvalósítását útnak indítsa és lendületbe hozza. ! Hány karcsapással ússza Nyéki a 25 métert? A szovjet edzők tudományos alapossága m, magyar úszóedzők rengeteget tanul­tunk a Szovjetunióban. Alig győzzük el­raktározni magunkban azt a sok-sok értékes tapasztalatot, amelyet háromhetes moszkvai tartózkodásunk alatt szereztünk. Ezúttal egy-két érdekes példát ragadok ki a sok közül, amelyek élesen rávilágítanak arra, hogy a Szovjetunióban milyen tudo­mányos alapossággal vezetik az úszóedzé­seket is. A negyedik edzésnapon Nyéki Imre úszott 100 métert lendületből, könnyedén. Szoká­som szerint jegyeztem a 100 méterek ide­jét. A táv leúszása után odajött hozzám az egyik szovjet edző és megkérdezte, hogy Ny­ild hány karcsapással úszta a 25 métere­ket és hogy a fordulók mennyi időt vet­tek igénybe. Megmoradltam, hogy ezideig nem számoltam a karcsapásokat és a fordulókat sem mértem. Szovjet kartársam­ megmagya­rázta, hogy a 100 métereknek a mérése ke­vés a helyes és gazdaságos tempó megálla­pításához. Szükséges és fontos a karcsapások számolása és a forduló idejének mérése is. A fordulások mérése ellenőrzi, hogy az úszó pihen-e fordulás közben, vagy időt nyer.* Minden élvonalbeli szovjet Aszóról filmet készítenek, amelyet többször levetítenek. A megbeszélésen nemcsak a közvetlenül érde­keltek vannak jelen, hanem más edzők és versenyzők is. Az értékelés közösen tör­ténik és együttesen állapítják meg, hogy a szóbanforgó versenyző számára mi lenne a legjobb javítási módszer* * Olyan korszerű sportorvos­ berendezést, mint Moszkvában, még sehol sem láttam. A sportorvos szerepét különösen nagyra értékelik a Szovjetunióban. A sportorvos tanácsát minden esetben ki­kérik. A mi versenyzőinket is megvizsgál­ták. Novák Ilonáról és Éváról, valamint Nyéki Imréről megállapították, hogy még több sportmunka elvégzésére is alkalmas szervezettel bírnak.★ A filmfelvételek nagyon fontos szerepet játszanak a Szovjetunióban. A mi úszóink­ról is készítettek felvételeket. Megpróbálom leírni, hogyan történik egy ilyen filmfelvé­tel. Az uszodában 10 Jupiter-lámpát és 20 reflektort állítottak be. Felvevőgép volt a 10 méteres és az 5 mé­teres ugrótoronyban, a lelátó három olda­lán, egy-egy az uszoda két partján és sí­nen járó kocsira szerelve egy vízalatti fel­­vevőgép is dolgozott. Kézi felvevőgép volt a fordulóknál is. Ilyen tökéletes technikai felkészültséggel dolgoztak a szovjet film operatőrök! Most láttuk csak igazán, mi az alapos, tudományos munkamódszer, mi a szovjet sport sikereinek egyik titka. Felvételt készítettek külön a kéz és külön a láb üteméről —a víz felett és víz alatt. A felvevőgépek különböző elhelyezése ré­vén tudják megvalósítani, hogy minden helyzetből látják az úszó mozgását, meg­figyelhetik stílusát. A felvétel előtt meg­mondták, hogy úszóink milyen sebességgel ússza­nak, s ezt pontosan ellenőrizték is. Ez azért lényeges, mert az úszó vízfekvése aszerint változik, hogy a versenyző milyen távot úszik, milyen sebességgel. Ezekből a felvételekből szemléltető, kar­tonra másolt képsorozatokat is készítenek, amelyek 16 képből állanak. Az edzők ál­landóan tanulmányozzák az úszóikról ké­szült képsorozatot. Láttam ilyen mozgás­sorozatot úszókról, műugrókról és vízilab­dázókról is. Hogy ez mit jelent, annak meg­értéséhez tudni kell, hogy a fejlődés során az úszók moz­gása állandóan változik. ’A képsorozatokból a változások szemmel kö­vethetők s ezekből következtetéseket lehet t:­levonni az úszó további fejlődésére. Igen is fontos emellett az a hatalmas nevelő és ta­­­nító hatás, amelyet ezek a képek a fiatal­­ úszók irányításához segítségül nyújtanak. is A mítugróknál például pontosan lehet látni," hol követte el az ugró a hibát. Láttam egy­. vízilabda-kapusról készült sorozatot. Polk­o-­­ tan meg lehetett figyelni, hogy a kapus mikor emelkedett ki ké­sőn a vízből és ezen keresztül lehet azután megállapítani azt is, hogy a kapus milyen feltételek mel­lett fogja meg a legbiztosabban a hozzá­jövő labdát. Nagyon sok edző hord magával állandóan fényképezőgépet, de sok olyan van, aki filmfelvevőgéppel dolgozik. Mint minden szovjet ember, az úszóedzők és a verseny­zők is állandóan a jobb, a magasabb ered­mények elérésére törekednek. Tudásuk, kép­zettségük állandó fejlesztésével igyekeznek a csúcseredmények megdöntésére. Sáros­ Imre. Egy versenynap se maradjon kihasználatlanul! Élversenyzőink moszkvai útja miatt később indult meg az úszóidény, mint máskor. Most természetesen minden úszó várja az alkalmat, hogy verse­nyezzen, hogy tudását fejlessze. A ver­senynaptár szerint június 2-án a NIM rendezett volna versenyt Ezt a ver­senyt azonban a NIM nem rendezi meg. Jóllehet, már előzőleg tudták, hogy a szombati nap üres lesz, nem gondoskodtak arról, hogy ez a nap ne maradjon kihasználatlanul. Ha a sportkörökben nem volt meg a vállal­kozókedv, akkor a BTSB-nek kellett volna versenyt rendeznie szombaton. Minél több alkalmat, kell adni az úszóknak a versenyzésre. Miért nem pihentették hosszabb ideig Biziket Szófiában ?­ ­ A röplabdajáték szabályai szerint a Z csapat edzője vagy kapitánya bármikor­­ változtathat a csapaton, ha egyik, vagy Z másik játékosa fáradt, vagy gyengéb­ben játszik. Igen gyakran egy jól al­kalmazott csere eldöntheti a mérkőzés sorsát, mégis legtöbb edző fél a cserék­­ alkalmazásától. Ilyen eset fordult elő Z Szófiában vasárnap a bolgár—magyar | férfi válogatott mérkőzésen. A magyar | csapatban játszott az igen kitűnően ütő Z és a jól védő Bízik. Bízik az első játsz­­­­mában a magyar csapat egyik legjobbja ♦ volt, utána azonban az erős iram és a | nagy meleg miatt a fáradtság jelei | kezdtek mutatkozni rajta. Bízik nem 2 tartozik a legjobb erőnlétes játékosok | közé, nem bírja végig a három, vagy ♦ több játszmát. Csapatában, a Bp. Va­­♦ sasban le szokták cserélni és később 2 pihenten újra visszaáll. Ez lett volna ♦ helyes a válogatott mérkőzésen is.. A ♦ csapat vezetői azonban elkövették azt a ♦ hibát, hogy­ csak a negyedik játszmá­­­­ban cserélték le és akkor is csak pár 2 percre, így aztán fáradtan nem tudta a tudása legjavát adni, és noha a me­­­­zőnyben jól játszott, ütésre vagy nem­ 2 vállalkozott, vagy pedig gyengén ütött.­­ Helyes lett volna már a második vagy­­ a harmadik játszma után pihentetni és 2 később újból beállítani a csapatba, ak­­­ kor bizonyára sokkal jobban ment volna 2 neki a játék és talán a mérkőzés ered­­­­ménye is máskép alakult volna. Sportaktíva értekezleten számolnak be az úszók szovjetunióbeli tapasztalataikról Az OTSB június 8-án, pénteken sport­aktíva értekezletet rendez, amelyen a Szovjetunióban járt úszók, edzők és veze­tők számolnak be élményeikről és tapasz­talataikról. Ismertetik azokat az edzés­­módszereket, amelyeket a közös edzések utáni megbeszélésen — tapasztalatcsere formájában — tárgyaltak meg. nagyszabású MHK-tömegversenyt rendeznek vasárnap Dorogon, a bányász sportkörök vezetőség­­választásának alkalmából A járási TSB és a bányaipari dolgo­­z­ók járási sportbizottsága a dorogi szén­­medencében működő bányász sportkörök vezetőségválasztó gyűléssei alkalmából va­sárnap járási MHK-tömeg versenyt ren­dez Dorogon. A tizenkét bányász sport­kör, továbbá az Esztergomi Szerszám­ | Próba — szerencse ? Nem !­­ Rendszeres edzés — próba! | gépgyár, a Nyergesuj­falui Viscosa,­­ a Lábatlani Cementgyár, a Süttői Kőfa­ragó Üzem, a Tokodi Üveggyár és a Dorogi Építők sportkörei többszáz pró­­bázót neveztek be a versenyre. A ver­senyt az MPIK szabadjon választható kö­vetelményeiből rendezik meg a Dorogi Bányász SK sporttelepén. Az MHK- verseny Lebonyolítása után kerül sorra a Dorogi Bányász—Salgótarjáni Bányász NB I „bányászrangadó** labdarúgó mérkőzés. 1 Megjelent a „Tekesport az MHK-ban“ E héten újabb MHK-kiadvány jelent meg a SFORT Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat kiadásában ,„Tekesport az MHK- ban“ címmel. A tekesport az MHK test­nevelési rendszer I. és II. fokozatában a szabadon választható követelmények II. csoportjában szerepel. Az új kiadvány ábrák segítségével ismerteti a tekepálya és felszerelésének méreteit, részletesen foglalkozik a tekézés technikájával, az edzéssel, a tekeverseny (próba) rendezé­sével és közli a tekesport legfontosabb szabályait. A kiadvány 1 forintos árban került forgalomba. DISz-h­atározatok a fiataloknak az MHK-ba való bevonásáról és az akadálypályák építéséről A DISz Központi Vezetőség titkársága határozatot fogadott el a fiatalok­nak az MHK-ba való bevonásáról. A határozat kimondja, hogy a DISz-szer­­vezeteknek a munka megjavításával el kell érniök, hogy június 15-ig a pró­bázásra előirányzott fiatalok számának 125 százaléka jelentkezzen az MHK testnevelési rendszerben való részvételre. Ugyanakkor el kell érni, hogy június 30-ig az MHKra jelentkezett fiatalok harminc százaléka minden szám­ból próbázzék. Ennek érdekében a DISz-bizottságok tagjai példamutatóan vegyenek részt a testnevelési rendszer edzésein és próbázásain. A DISz­­bizottságoknak meg kell szilárdításuk a kapcsolatukat a helyi TSB-k­kel. Fel­világosító munkát kell végezni a fiatalok között, s a szervezetekben az MHK- val foglalkozó faliújságot kell készíteni. A határozat intézkedik arról ,s­ hogy a középiskolásokból MHK-brigádokat kell alakítani, akik bemutatják a dolgozóknak az MMK-sza­badgyakorlatot és segítenek annak megtanulásában. A DISz­KV intézőbizottsága pedig határozatot hozott az MHK-akadály­­pályák építéséről. A határozat kimondja, hogy a D­Sz-fiataloknak brigádokat kell alakítaniuk a szervezeten kívül ifjak és az idősebbek bevonásával. Augusz­tus 20-ig el kell érni, hogy a brigádok felépítsék az 1951. évi sportfejleszd­­­ési tervben szereplő akadálypályákat. Az akadálypálya építésben legjobban dolgozó megye fiataljai az intézőbizottság vándorzászlaját kapják. A gyermeknap ünnepségeinek keretében mindenütt zs­örő sportversenyek is lesznek Vasárnap ünnepük világszerte a Nemzet­­­közi Gyermeknapot. Hazánkban is min­denütt ünnepségeket rendeznek ezen a napon. Budapesten és vidéken az ünnepségek ke­retében mindenütt úttörő sportversenyek is lesznek majd. Budapesten vasárnap reggel 9 órakor kez­dődik az Úttörő-sporttelepen az úttörő spor­tolók nagy bemutatója. A fiatalok felvonu­lása után a II. kerületi úttörők 200 tagú csoportja mutat be karikagyakorlatokat. A XIII. kerületi úttörők az LMI­A szabad­ gyakorlatait mutatják majd be csoportosan. Az ünnepségen a legjobb budapesti úttörő atléták részére 60 méteres futóversenyt és 8x50 méteres váltófutást rendeznek. A ver­senyeken két korcsoportban a kerületek leg­jobbjai vesznek részt, s röplabda villám­­tornát is rendeznek. Az ünnepség kereté­ben osztják ki az úttörők „Ifjú Békeharcos,”­­sportversenyének díjait a győzteseknek és a helyezetteknek. Az ünnepség versenyein győzelmet, vagy helyezést elért úttörők is díjat kapnak majd. Készülődés az MTSE szpártákiádjára Az MTSE hírei A Munkaerőtartalékok sportolói ország­szerte vetélkednek a labdarúgásban, röplabdában, kézilabdában, atlétikában, úszásban és ökölvívásban, hogy kiharcol­ja-­ a június vég­én Budapesten megren­dezendő szpár­tákiádon való indulás jo­gát. Budapesten a területi bajnokságokra 32 csapat nevezett a labdarúgásban. A küzdelem már az elődöntőig jutott el: Vác, Pesterzsébet, a Csernád­ u­tcai iskola és a Csepeli iskola jutott az elődön­tőbe. A bajnokság első két helyezettje képviseli a budapesti területet a Szpár­­tákiábon, de a bajnoki címet területi vo­natkozásban egymás között is eldöntik. Röplabdában a budapesti­­területen 48 csapat indult. A mezőnyt 15 csoportba osztották, mert 15 csapat fogja kép­viselni Budapest színeit a döntőkben. Eddig 6 csoportban fejezték be a küzdel­meket. A nők csoportjában 10 csapat részvételével kiesési rendszerben folyik a küzdelem. Az elődöntőkbe a következő iskolák csapatai jutottak: 7-es (Sorok­sári-út 75), 30-as (Gyáli-út), 369-es (Stan­dard) 35-03 (Venetiáner). Kézilabdában 3 csoportban 11 csapat küzd. A csoportokon belül körmérkőzés formájában döntötték el az elsőséget. A 3 győztes csapat a következő: 353 (Elnök­­utca), 23 (Pesterzsébet), 35 (Venetiáner). A nők csoportjában 4 csapat indult. A küzdelmeket június 1-én fejezik be. A férfiak mezőnyéből 3, a női mezőnyből 2 csapat jut tovább az országos döntőbe. Atlétikában a területi bajnokságokat június 3-án reggel 9 órai kezdettel bonyo­lítják le a népligeti Vasas-pályán. Úszásban a területi döntőket június 3-án délután 6 órai kezdettel bonyolítják le a Császár-uszodában. Ökölvívásban a bajnokságot szombat délután kezdték el a Rákosi Mátyás tanuló otthonban és vasárnap délelőtt 9 órakor ugyanott folytatják. A­z ed­dig beérkezett nevezések száma 77. Megkezdődtek az előkészületek a falusi dolgozók szpártákiádjaira Az OTSB kiírása nyomán országszerte megindult a munka az első falusi szpártákiádok megszervezésére. A köz­ségi, járási, megyei és országos szpár­tákiádok egymásba kapcsolódó rend­szere a magyar sport történetében elő­ször mozgatja meg a falusi fiatalság egészét a versenyszerű sportolás irá­nyában és komoly feladatot ró szerve­zés tekintetében is a TSB-kre, a társa­dalmi aktívákra és a sportolók töme­geire. Több helyem már megalakult, a jogi re­ndezőbizottság. Ez a 3—5 tagú bizottság, amelyet a járási TSB és a községi tanács közösen bíz meg, végzi a szervezés és a rendezés munkáját a községben. A szervezést lépcsőzetesen kell végezni. A községi szpartákládokat megelő­zik az egyes tszcs-k, gépállomások, erdőgazdaságok, mezőgazdasági üze­mek, állami gazdaságok, illetve azok egyes üzemegységei által háziver­senyek formájában rendezendő szpartakiádok. Ezeken a versenyeken el kell dönteni férfiak és nők között külön, hogy kik a legjobbak abban a részlegben 100 k­m-es síkfutásban, 3000 m-es mezei futásban, 20 km-es kerékpározásban, stb. és ezek indulnak a községi ezpártálládon. A röplabda-házibajnokságokat mindenütt kiesési rendszerben kell lebonyolítani. Gondoskodni kell arról, hogy a házi­versenyeket is komoy edzés előzze meg. A háziversenyek győztesei és helye­zettjei indulnak a községi ezpártékládo­­kon. A községi szpártákládokat Augusz­tus 16-ig le kell bonyolítani. Természe­tesen, ahol fejlettebb a község sport­élete és az előkészületeket kim­élyebb el­végezni, ennél korábbi időpontban is megrendezhetik a szpártikiádok. A községi szpártákládo­k egyen­sá­máinak első három helyezettje, további a község válogatott férfi és női röp­l­abdacs­apata vesz részt az augusztus 10-én és 20-án rendez­endő járási szpártá­­kládiokon. A járási szpártékládokon pontnál dönti el a helyezések sorrendjét az egyes községek között. Minden számban az első hat helyezett kap pontot S—6—1—3—2—1 arányban. Az indulók száma szerint a közsé­gek még jutalom­pontokban is részesülnek, így 16 férfi versenyző indulása esetén 8, ettől lefelé ti—4—2 jutalompontot kap az a község, amely legalább 9 férfi verseny­zőt elindít, 15 női versenyző elindításáért 8 ju­­talompont jár. A röplabdacsapatok ebbe a létszámba­­természetesen nem számítanak be. A já­rási szpartakiádon a legtöbb pontjai­mét elért község lesz a járási győztes. Egyenlő pontszám esetén a legtöbb ver­senyzőt indító községé az elsőség. A járási győztesek és h­elyezette­­ indulnak a szeptember l­én ée 2-án rendezendő megyei szpártákládokon, ezek győztesei pedig a szeptember 11-li án Budapesten a Bp. Vasas népligeti sporttelepén rendezendő országos szpártákládon. A községi, járási, magyed és anazogon szpártáklád győztesei és helyeset­tjei éremdíjazásban részesülnek- A szpártákiádokra való előkéent­ető­­ket és magukat a szpártákiádokat is össze lehet kötni, sőt lehetőleg össze kell kötni MHK. próbákkal. A röplabda kivételével a szpártákiádok valamennyi férfi és női számja egyben MHK-szám is. Az MHK-bizottságot és ellenőrző bizottságok tehát a szpárté­­kiádok háziversenyeit és magukat a községi szimirtákiédokat is az indulói kénesére egyben MI­K-tömegversennyé is nyilváníthatják és az itt hitelesen elért eredmények ez esetben egy-eg­y MHK-kövstalanény teljesítését is jelent­hetik. Természetesen a szpartakiádok műsorában nem szereplő követelményeik­ből külön kell majd az év folyamán próbát tenni. NOVÁK ILONA: diétám Ül­ni odú&Veli,eéíUne­ttfe!& 15] Nemcsak az uszodában javítottunk csúcsokat moszkvai tartózkodásunk­­ alatt, hanem az élmény­gyűjtésben is...­­ Az operában már egészen otthon­­ éreztük magunkat. A „Bronzlovas”, az­­ „Iván Szuszanyin” után a „Diótörő”­­ című balett és a „Ruszlán és Ludmilla” is című opera megtekintése következett.­­ A Diótörőt a pesti közönség is jól is­is­meri, hiszen Vojnonnen szovjet balett­ig mester betanításában élvezhettük a mi­­ pesti operánkban is. A „Ruszlán és­­ Ludmilla” Glinka meseoperája, s a ki­­t­vitelezése — meseszép. Az egyik fel­­­­vonás végén a darab hősei varázs­­’­szőnyegen repülnek el, egy másik je­­■­zenetben pedig emeletes ház nagyságú í szörny jelenik meg a színpadon. Ez a­­ szörny szinte él. Arcjátéka kifejező,­­ pislog, lélekzik és amikor a darab hőse , leszúrja, a szeme lecsukódik. A szín- I­­padi technika csodáját láttuk ismét­­• ezen az előadáson. | Látogatás a Kremlben | Nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy engedélyt kaptunk a Kreml megtekin­tésére. (­ A Kreml több épületből áll, s ma is­­ látható körülötte a múltból származó várfal. A Kreml nagy része ma mú­zeum. Felbecsülhetetlen művészeti ér­ték van Itt felhalmozva. Csodálkozva,­­ a látvány szépségétől eltelve jártuk a termeket A rengeteg műemlék közül csak néhányat említek itt meg. A Kremlben felhalmozott művészi tárgyak mind az orosz nép művészetét, alkotó­­készségét bizonyítják. Láttuk például azokat az ajándékokat, amelyeket a cárok kaptak. A legtöbb műkincs a cári idők fényűzésére emlékeztet. Sok mindent kifejeznek ezek a cári drága­ságok. Ha az ember elgondolja, mennyi értéket halmoztak fel ezekben a mesés kincsekben, még kiáltóbbnak látja a múlt Oroszországa népeinek nyomorát Ugyanakkor az orosz nép íj alkotóképességéről tanúskodnak ezek is a művészi társulúiak, amelyeket hatal­­­mas urainak készített. Ma mindenki is számára láthatók ezek a gyönyörű a­­­lk­otások, amelyekre joggal lehet büszke­­ a haladó hagyományait gondosan ápoló­­ szovjet nép. A szovjet, nép megb­esü­­­­léssel emlékezik vissza azokra a cá­­­­rokra is, akik a maguk korában a ha­ladást képviselték és segítették elő. Ezért áll a szobra Nagy Péternek Leningrádban, s ezért emlékeznek megbecsüléssel IV. Ivánra, akit a ha­talmukat féltő bojárok neveztek el „Rettegett”-nek. Itt, a Kremlben láttuk a világ egyik legnagyobb ágyúját, a „cárágyút”. Ezt 1586-ban készítették a Kreml vé­delmére. Az ágyú­k csövének hossza öt méter, átmérője 890 milliméter. Az ágyú súlya 40 tonna, s egyetlen go­lyója két tonna ... Még egy óriást láttunk a Kreml udvarán: a „cárharangot”. 1733-ban ezüstből és bronzból öntötték. Egy tűz­vész alkalmával lezuhant a toronyból és csak 103 év után találtak rá ismét, olyan mélyen fúródott a földbe. Nekem a Kremlben a „Gyorgyin­­szki terem” tetszett a legjobban. Ti­zennyolc oszlop díszíti, amelyeknek te­tején a győzelem szobra látható, padlóját pedig 10 különböző fafajtá­ból készítették. A falakat fehér már­­ványtáblák díszítik. Ebben a teremben zajlott le a békeharc egyik jelentős eseménye. Itt hirdették ki a Szovjet­unióban először a stockholmi béke­felhívást. A Legfelső Tanács ülésterme Végigjártuk a régi Kremlt, s azután kísérőnk megkérdezte: — Meg akarják tekinteni a Legfelső Tanács üléstermét is? Természetesen valamennyien öröm­mel mondtuk: „Igen”. Mély elfogódottság fogott el, amikor beléptünk a Szovjetunió Legfelső Tanácsának egyszerűségében is csodá­latosan szép üléstermébe. Új világot, új életet hirdet itt minden. A falak vakítóan fehérek. A terem egyetlen dísze Lenin hatalmas bronzszobra. Ezt­ a 80 méter hosszúságú termet, ahol 2000 küldött számára van hely, 1934-ben építették. A terem akuszti­kája olyan jó, hogy legtöbbször nem is használják a minden egyes ülő­­helynél beépített hangszórót. Ebben a teremben folynak a Bolse­vik Párt értekezletei. Sokszor beszélt már itt Sztálin elvtárs. Magunk elé képzeltük őt, amint egyszerű szavai­val, kristálytiszta érveivel beszél a küldöttek előtt, utat mutatva a szov­jet nép, a világ valamennyi népe szá­mára.­­ Ebben a teremben hirdette ki Sztálin elvtárs a Szovjetunió alkotmányát, s itt zajlott le a lenini Komszomol tör­ténelmi jelentőségű XI. kongresz­­szusa is. Híres szovjet emberekkel ismerkedtünk meg Moszkvai tartózkodásunk alatt részt vettünk az Antifasiszta Ifjúsági Szö­vetségnek a külföldi küldöttségek tisz­teletére rendezett nagy fogadásán. Nem tudom, hogy a fogadáson a világ vala­mennyi népe képviselve volt-e, de annyi bizonyos, hogy valamennyi vi­lágrészből voltak ott küldöttek. Részt vettek rajta a Moszkvában tartózkodó svéd válogatott tornászok is. A külföldieken kívül ott voltak a szovjet közélet, művészet és sportélet legkiválóbb képviselői is. Ott találkoz­tunk Maresz,­evvel, a Nagy Honvédő Háború hős repülőjével, akiről Polevoj az „Egy igaz ember” című könyvét írta, Petrovval, a Sztálin-díjas színész­­szel, Gurzóval, a nálunk is nagyi sikert aratott „Bátor emberek” fő­szereplőjével. Itt kötöttünk barát­ságot Maria Iszakovával, a gyors­­korcsolyázás világbajnoknőjével és Itt ismerkedtünk meg személyesen Gri­­gorij Novákkal, a súlyemelő világ­­csúcstartóval. A fogadásra a szovjet úszókat is meghívták. Én különösen Gurzóval beszélgettem sokat. Elmondta, hogy ő már járt Ma­gyarországon. Mint a Szovjet Hadsereg harcosa részt vett hazánk felszabadí­tásában. Gurző csapatteste sokáig Cse­pelen állomásozott. Innen mentek azután később Budára. Beszámoltunk neki az ország újjáépítéséről és Gurző örömmel vette tudomásul, hogy ha legközelebb Magyarországra jön, már nem lát kiégett, agyonbombázott há­zakat, hogy Magyarország szebb, vi­rágzóbb, mint valaha volt. Sok nagyszerű szovjet emberrel ta­lálkoztunk ezen a fogadáson. Ezek­­a nagyhírű szovjet emberek főleg sze­rény, egyszerű egyéniségükkel tettek rám mély hatást. Valamennyien ismét egy sereg kedves emléket szereztünk, s a fogadásról hazafelé menet a tér-­ sasgépkocsiban mindenki lelkesen me­sélte, milyen világhírű szovjet embe­­­rekkel kötött ismeretséget. (Folytatjuk.) Eltemették Maróczy Gézát Pénteken délután a Kerepesi teme­tőben helyezték örök nyugalomra Ma­róczy Gézát. A gyászünnepségen meg­jelent Hegyi Gyula, az OTSB elnöke és Madarász Endre, a BTSB elnöke. Az el­hunyt nagymestert a sakkozók százai kísérték e­l u­tolsó útjára. Az OTSB ne­vében Fü­löp Sándor sakkelőadó mondott gyászbeszédet. „Maróczy Géza nemcsak idehaza, hanem az egész világon ki­váltotta a megbecsülést és szeretetet munkásságával — mondotta. — A szov­jet sakkozók is jól ismerték és tisztelték Csigorin nagy kortársát, Maróczy Gé­zát.­" A sakkozók nevében Szabó László nagymester méltatta Maróczy Géza érde­meit. A gyászünnepség után a Főváros Tanácsa által adományozott díszsír­­helyre temették el a Magyar Népköz­társaság sakknagymesterét. 1951 JÚNIUS 3. VASÁRNAP.

Next