Népsport, 1952. szeptember (8. évfolyam, 180-200. szám)

1952-09-05 / 182. szám

A szászvári sztahanovista bányász-sportbrigád A PÉCSRŐL INDULT társasgép­­kocsi nagyokat zökkenve robog, az or­szágúton a Mecseken keresztül. Más­­félórás út után tábla jelzi: Szászvár. A főtéren áll meg a kocsi. A bánya­üzemhez keskeny út vezet az erdőn ke­resztül. Az erdő fái között zakatolva futnak egymást követve a kis bánya vonatok, megrakva a fekete gyémánt­tal, a szénnel. Nagykilom­éterett séta utasa érkezik a látogató a bányához Az erdőben, ahonnan valamikor Horthy csend­őr pribékei véres szuro­nyokkal tértek vissza a fegy­vertelen bányászok ellen vívott „győztes“ csa­tákból, most a szabad, boldog, a lük­tető munka zaja veri fel a csendet. N­EM MESSZE A bányaüzem be­járatától hatalmas versen­y­tábla lát­ható, ezzel a felírással: „A BH leg­­jobba­n teljesítő brigádja a sportbr­igád, h­d százalékos eredménnyel." Alatta egymásután sorakoznak a jobbnál jobb munkateljesítmények. Az üzem iro­dája előtt nagy csoportosulás. A szén­portól fe­kete arcokon öröm­ sugárzik. Itt van Sáfáriné János, a Szászvári Bányász SE elnöke, Drnjan­ovszki Béla üzemvezető főmérnök és Kro­­csek Lajos párt­titkár is. Ú 11 labdarúgó-csapa­tunk, tagjai­ból alakult sportbrigádot ünnepeljük — újságolja Sáfárik János. — A sport­­brigád valamennyi tagja sztahanovista lett. Csapatostól jönnek a bányászok. Mindenki szeretné megszorítani a sport­brigád nagy kitüntetésben része­sült tagjainak a kezét. Kőtig János, Bakó József, Somogyvári József, Pa­latínus János, meg a brigád többi tagja alig győzi fogadni a jókíván­ságokat. — Ez a kitüntetés csak még jobb munkára serkent bennünket — mondja Kőtig János, a sportbrigád egyik ve­zetője. — A bányásznapra vállaltuk, hogy szeptember 7-ére befejezzük 1952. évi tervünket. Az egész bányaüzem felajánlása a bányásznapra 21 tonna többlettermelés. Ebből mi is alapo­san igyekszünk kivenni a részün­ket. A SPORT BRIG­AD tagjai valóban büszkék lehetnek eredményeikre. A brigád tagjainak teljesítménye az egész évben 110 százalék volt, az­ utóbbi hetekben azonban gyakran túlszárnyalták ezt az eredményt is. — Ne is lesz itt semmi hiba — jegyzi meg Palatínus János. — Amit vállal­tunk, azt teljesítjük is. Még néhány nap és büszkén jelenthetjük: befejez­tük 193­2. évi tervünket Tombi János vájár-sakkozó hátra­tolja fején a bőrsapkáját, s kis büsz­keséggel a hangjában mondja: — Szép, szép ez a nagy igyekezet.Biztos vagyok benne, hogy amit vál­tottatok, azt teljesítitek is, de azért mi — brigádon kívüli sportolók — sem maradunk te. A bányásznap előtt r­egszaporodtak a versenykihívások. A kézilabdázók versenyeznek a sakkozóikkal, az asztali­­teniszezők a röplabdázókkal és így tovább. — A sportolók tudják talán a leg­jobban, hogy a munkának a verseny adja meg az igazi izét — jegyzi meg Sáfárik János. SoK-SOK VÁLLALAT történt a sportelók részéről. Vannak, akiknek a vállalása beosztásuk miatt nem mér­hető százalékkal, de ezek sem akar­nak lemaradni. Böröcz József labda­rúgó például műszakilag segíti elő a bányászná­pi felajánlások teljesítését. Kovács József villanyszerelő mint népnevelő küzd a munkaidő id­.jeG ki­használásáért és az igazolatlan mű­­­sza­kmulasztások ellen. A röplabdázók az iszaptelepek karbantartását vállal­ták. A külszínen dolgozó kézilabda­ nők — Jónás Ibolya, Der­nádi Rozál, Ku­bicska ttvorgvue­ — az üres csillék biztosítá­sát segítik elő fokozott mértékben és a pala válogatásnál végeznek selejt­mentes m­­unkát. — Nagyon büszkék vagyunk sporto­lóinkra — mondja Drajanovszki Béla főmérnök. .— Bátran állíthatjuk, hogy sportolóink a legjobb dolgozók közé tartoznak. Sportolóinknak nagy rész­alka van abban, hogy a bányásznapra vál­lalt­­-1■0 tonna többlettermelést már tel­jesítettük. A bányász­napi felajánlások során a sportolók húzták magukkal a többieket. A SZÁSZVÁRIAK a kitűnő munka­teljesítményeik mellett büszkék sport­­eredményeikre is. Erről beszél a sport­köri elnök. — Öt működő szakosztályunk van: labdarúgó-, röplabda-, asztalitenisz-, sakk- és női kézilabda-szakosztály. A községnek nincs külön sportköre, a köz­ség többi dolgozója is a Bányász SK-ban sportol, a szakosztályok lapjainak leg­nagyobb része azonban a bányában dol­gozik, a legtöbb közülük fizikai mun­kán. 69 labdarúgójuk,­­’57 női kézilabdázó­juk, 27 röplabdázójuk, 42 sakkozójuk és 14 asztal­i­teniszezőj­ük van a szászvá­riak­nak. Mivel pompás 35 méteres uszoda is van Szászváron, rövidesen megalakul az úszószakosztály is. Az MSZK-ban az idei előirányzat 50 fő próbáztatása volt, de már 110 próbázott. Állandóan jön­nek új dolgozók a bányához, ezeket azonnal bevonják az MHK-ba. Dudaszó hullik. Műszakváltás. A sztahanovista sportbrigád is leszál a mélybe, folytatja a harcot a terv tel­jes éléséért. Az aranypárás alkonyatban Pécs felé robog a társasgépkocsi. Ezalatt a szász­vári bánya mélyén sportban edzett hős bányászok küzdenek bányásznám vál­lalásaik telj­esí­téséé­r­t, az ötéves terv győzelméért. Geresdy László. Nyolc magyar a világ legjobb atlétái között A szeptember 1-ig elért eredmények alapján nyolc magyar atléta szerepel a világ, tizenhárom magyar atléta pedig Európa idei legjobb tíz versenyzője kö­zött,­ az egyéni olimpiai pályabajnoki számokban. A világra­ngl­istán kalapácsvetésben Csermák 60.34-gyel 1-ik, Németh 6010 gyel 2-ik, diszkóé­.vetésben Kites 53.44 gyel 4-ik, 800 m-en Bakos 1:48.9-cel 9-ik és 3000 m akadályon Apró 9:50.4-gyel 10-ik.. Női atlétáink közül távolugrás­ban Gyarmati Mii­tal (másodmagávall 6-ik, diszkoszvetésben Józsáné 46.07-tel 7-ik és 800 m-en Bácskai 2:15,9-cel 9-ik Az európai ranglistán kalapácsvetés­ben Csermák természetesen­­ ugyancsak l-sö és Németh 2-ik, 100 m-en Csünyi 10.6-tel (nyolcadul agával) l-sö, diszkosz­­vetésben Kites 2-ik, 800 m-en Bakos 6-ik, távolugrásban Föld­ess­y 742-vel 6-ik, rúd­­lg v­árója­n U­nmoun-u­g 436-tal 6-ik,-. 200 m-en Goldoványi 21.0-tal­­ negyedmaga vált 7-ik, 400 m gáton Lippay 52,7-tel (másodmagával) 8-ik és 3000 m aka­dályon Apró 9-ik. A női számok közül távol­ugrásban Gyarmati (másodmagá­val) 4-ik, diszkoszvetésben Józsáné 7-ik és 800 m-en Bácskai 9-ik. Az idei legjobb magyar atlétikai eredmények Az alábbiakban közöljük az idén szeptember 1-ig elért legjobb magyar atlétikai eredményeket.. A felsorolás so­rán h-val jelöljük az erős hátszéllel elért eredményeket. Minden szám után közöljük az idei tizes átlagot, zárójelben pedig a tavalyi, évvégi ti­zes átlagot Eltekintettünk a legjobb eredmények fel­sorolásától azokban a bajnoki számok­ban, ahol eddig idehaza, csak egy-egy komoly verseny vet. FÉRFIAK 100 méter: 10.5 Csányi Gy. (Bp. Dózsa), 10.7 Goldoványi (Bp. Dózsa), 10.8 Va­rasdi (Cs. Vasas), Zarándi (TF Haladás) és Dörnyei (Bp. Honvéd). A 10-ik ered­ménye 11 mp. Átlag: 10.83 (10.81). 200 méter: 21.6 Goldoványi, 21.8­ Bán­halmi (M. Pamut), 21.9 Karádi (Bp. Bás­tya), Varasdi és Adamik (Bp. Honvéd). A 10-ik 22.5. Átlag: 22.04 (21.99). 400 méter: 48.3 Szentgáli (Bp. Dózsa), 48.4 Bánhalmi és Adamik, 48.6 Ka­rádi, 48.9 Solymosi (Pécsi Lokomotív). A 10-ik 50.6. Átlag: 49.26 (49.43). 800 méter: 1 :49.9 Bakos (Bp. Hon­véd), 1:51.5 Tanay (Győri Vasas), 1:51.7 Bárkányi (Szegedi Honvéd), 1:52.6 Edőcs (Gy. Vasas), 1:52.9 Béres (TF Haladás) A 10-ik 1:54.8. Átlag: 1:53.01 (1:54.82) 1500 méter: 3:48.2 Béres és Ga­ray (Bp. Vasas), 3:49.4 Iharos (Bp. Hon­véd), 3:50.2 Tölgyesi (Cs. Vasas), 3:51 Apró (Miskolci Lokomotív). A 10-ik 3:57.2. Átlag: 3:52.74 (3:57.48). 5000 méter: 14:19.6 Béres, 14:23.6 Kovács J. (Bp. Bástya), 14:25.2 Pénzes Gy. (Bp. Dózsa), 14:36 Garay, 14:50.2 Csordás (Bp. Bástya), A 10 ik 15:16.2 Átlag: 14 45.22 (14:51.24), 10.000 méter: 30:37.3 Juhász (Bp. Va­sas), 30:56.2 Csordás, 30:58.4 Kovács J. 31:05 Pénzes, 31:49.4 Szegedi (Gy. Vasas), A 10-ik 32:37.6. Átlag: 31:44.53 (31:27.2) 110 m gát: 14.9 Retezár II (Bp. Dó­zsa), 15.3 Kiss B. (Debreceni Honvéd), 15.4 Lombos (Bp. Bástya), 15.5 Csenger (Bp. Bástya), 15.6 Pásti (Bp. Dózsa). A 10 ik 16.3. Átlag: 15.77 (15.73). 200 m gát: 25 Csenger, 25.3 Lombos, 25.4 Kiss E., 25.6 Retezár II, 26 Obert (Bp. Honvéd). A 10-ik 27. Átlag: 26.02 (26.39). 410 m gát: 52.7 Lippay (P. Lokomotív) 54.4 Lombos, 54.5 Kiss 56.3 Csenger 56.4 Bérdi (Bp. Dózsa). A 10-ik 58.3 Átlag: 56.34 (56.15). 3000 m akadály: 9:00.4 Apró, 9:06.2 Jeszenszky (Bp. Bástya), 9:20.6 Csordás, 9:35.4 Uzsoki (Bp. Honvéd), 9:35.8 Laczkó (Cs. Vasas). A 10-ik 9:56.4. át­lag: 9:33.30 (9:38.70). Magasugrás: 196 Hagya (Bp. Dózsa) és Szabó A. (Gy. Vasas), 186 Bencsik (Bp. Kinizsi) és Weszelovszky (Gy. Vasas), 185 Földessy (Bp. Dózsa). A 10-ik ISO Átlag: 184.3 (183.9). Távolugrás: 742 Földessy (Bp. Dózsa) 737 Zajki (Bp. Bástya), 708 Csányi Gy., 689 Marosve­gyi (Bp. Kinizsi) és Dési (Bp. Haladás). A 10-ik 663. Átlag: 691 5 (683.6). Rúdugrás: 426 Homonnay dr. (Bp. Va­sas), 410 Zsitvay (Bp. Bástya), 377 Gaáz (Cs. Vasas), 370 Sárkány (Sz. Honvéd) és Németh dr. (Sz. Honvéd). A 10 ik 340 Átlag: 367.3 (364.3). Hármasugrás: 14.31 Puskás (Bp. Va­­sas), 13.97 Bolyki (Bp. Honvéd), 13.87 Tompay (Bp. Honvéd), 13.78 Kovács I (Gyulai Fáklya), 13.63 Baráth (TF Hala­dás). A 10-ik 13.15. Átlag: 13.631 (13.653) Súlylökés: 14.55 Lévai (Bp. Honvéd), 14.54 Vóki (Bp. Vasas), 14.32 Söjtör (Pécsi Haladás) 13.96 Németvári (Bp. Előre), 13.72 Klics (Bp. Vasas). A 10 ik 13.43. Átlag: 13.883 (13.682). Diszkoszvetés: 53.44 Klics, 47.81 Hor­váth (Ds. Vasas), 47.78 Steiner (Bp. Hala­dás), 47.62 Lévai, 44.37 Kulitzy (Bp. Va­sas). A 10-ik 42.69. Átlag: 45.892 (46.034) Gerelyhajítás: 62.69 Szabolcs (Bp. Va­­sas), 61.69 Krémer (Bp. Dózsa), 59.63 Guzsvári (M. Pamut), 58.58 Várszegi (Bp Vasas), 58.30 Szatmári (Bp. Honvéd). A 10-ik 54.60. Átlag: 58.359 (59.063). Kalapácsvetés: 60.34 Csermák (Tapol­cai Lokomotív), 60.31 Németh (Bp. Va­sas), 54.75 Petike (Bp. Vasas), 54.56 Bonyhádi (Cs. Vasas), 52:03 Bender (Bp. Honvéd). A 10-ik 49:52. Átlag: 53.173 152.342). 10.000 m gyaloglás: 46:32.6 Rácz (Bp. Dózsa), 46:49.6 László (Bp. Dózsa), 47:20 Kun (Sz. Honvéd), 47:27.4 Somogyi (Bp. Bástya), 48:50.2 Ferenczi (Ceglédi Loko­motív). A 10 ik 51:27.8. Átlag: 49:01.30 (49:24.33). NŐK 100 méter: 12.2 Gyarmati (Bp. Vasas), Nikovszky (Bp. Dózsa) és Bartháné (Bp. Vasas), 12.5 Rákhelyné (Bp. Vasas), Dé­nes (Bp. Vörös Meteor), Erdődi K. (Gy Vasas) és Soós (Bp. Dózsa). A 10 ik 12.7. Átlag: 12.46 (12.58). 200 méter: 25.2­ Gyarmati, 25.4h Tilkovszky, 25.5h Soós, 25.7h Bartháné, 25.8 Rákhelyné. A 10-ik 26.7. Átlag: 25.92 (25.95). 400 méter: 58.6 Bo­kori (Bp. Honvéd), 59.6 Oros (Bp. Honvéd), 60.3 Hazucha (Bp. Dózsa), 60.4 Bácskai (Bp. Előre), 60.9 Bende (Bp. Bástya) és Kazi A. (Szol­noki Lokomotív). A 10-ik 62.6. Átlag: 60.82 (60.69). 800 méter: 2:15.9 Bácskai, 2:16.4 Oros, 2:17.6 Köböl buli (Bp. Vörös Meteor), 2:18.7 Kazi A, 2:19.2 Kovács I. (Bp. Dózsa) és Fürst (Bp. Építők). A 10-ik: 2:23. Átlag: 2:19.38 (2:20.06). 80 m gát: 11.6h Gyarmati, 11.9 Soós, 12.4 Pénzes M. (Bp. Bástya), 12.4h Szüle (Szekszárdi Bástya), 12.5h Kozik (Bp. Bástya), 12.5 Benkovits (P. Haladás). A 10 ik 12.8. Átlag: 12.42 (12.53). Magasugrás: 155 Kertes (Bp. Honvéd), 150 Villányi (Bp. Dózsa) és Csáki (Bp. Vasas), 146 Bucsányi E. (P. Dózsa) és Laborczi (Csongrádi Fáklya). A 10 ik 145. Átlag: 147.2 (143.6). Táva ugrás: 596 Garmati, 569 Pénzes M., 561 Kozik, 550 Bucsányi E., 544 Odegnál (Bp. Haladás). A 10-ik 512. Átlag: 541.6 (544). Súlylökés: 13.43 Fehér (Bp. Előre), 12.40 Sikné (Bp. Dózsa), 11.98 Magdáné (Bp. Vasas), 11.88 Krisztián (P. Haladás), 11.26 Józsáné (Bp. Bástya). A 10 ik 10.79. Átlag: 11.564 (11.32). Diszkoszvetés: 46.07 Józsáné, 38.55 Gömzsik (P. Dózsa), 38.31 Sered( (M. Pamut), 37.17 Sátor (Bp. Haladás), 37.12 Bucsányi I. (P. Dózsa). A 10-ik 34.56. Átlag: 37.408 (35.857). Gerelyhajítás: 44.99 Vigh (Bp. Bástya), 40.67 Laczó (Bp. Bástya), 33.02 Magdáné, 36.29 Galambos (Bp. Vasas), 35.92 Dombrádi (Egri Fáklya), A 10-ik 33,80. Átlag: 36.958 (36.466). Legutóbb az­t mutattuk meg, hogy mi­l­­­yen nagy mértékben fejlődött az atlétika az elmúlt négy esztendő alatt. A bel­trinki olimpia azonban nemcsak erre mutatott rá, hanem arra is, hogy milyen nagy­arányú eltolódások történtek a nem­zetközi atlétikában. A­on­dokhoz képest alaposan megerősödött az atlétikai ver­senyek mezőnye, lényegesen nagyobb volt a küzdelem a győzelmekért és a helyezésekért. Még több ország tudott esélyes versenyzőikkel felvonulni, s en­nek következtében job­b­an megoszl­o­nak a pontok. Erre vall az is, hogy Lon­donnán 26, Helsinkiben pedig 18 o or­szág szerzett helyezést. Londonnal ellen­tétben a helsinki olimpián már részt­vet­t a Szovjetunió, továbbá megjelen­tek Ny­ugat-Németország és Japán leg­jobb atlétái is. A legtöbb atlétikai győzelmet az TUSA atlétái szerezték. Ez a bőre látható volt, hiszen az amerikai atlétikának közel 100 éves múlt­ja, óriási nemzetközi gyakor­­­lató, gazdag olimpiai tapasztalata van. Bevált edzőik kitűnő munkájára támasz­kodva ezúttal is kihasználták mindazo­kat a lehetőségeket, amelyeket az atlé­tika számára az amerikai egyetemek és főiskolák sztár­tenyésztő reuma­ere ny­újt. Köztudomású, hogy ezeknek a magán­­vállalkozású egyetemeknek és főisko­­láknak a nagy eredményeket felmu­tató sport és elsősorban a jc atlétika a legfontosabb vonzóerejük, s azok a egyetemek „mennek“ a legjob­ban, amelyeknek a legjobb edzőik vannak. A jó sport képességű „hallgatók” legfon­tosabb foglalkozása a sport, s a jó ered­mények nemcsak a felvétel és az ösztön­díják terén, hanem a tanulmányok „sike­res“ elvégzésében is — enyhén szólva — jelentős segítséget nyújtanak. Ez a rend­szer, ha nem is alkalmas arra, hogy sportolási lehetőséget nyújtson az ameri­kai népnek, arra mindenesetre alkalmas, hogy nagy tudás­ú s­portcsillagok emelked­jenek ki az egyetemi és főiskolai ifjúság soraiból. A kéj­ teljessége érdekében meg kell említeni, hogy az amerikai sport­vezetők ezúttal is igény­be vették a meg­vetett, e nyomott, oly gy­akran meggyalá­zott „színesek” segítségét is. Az olimpiai játékok idejére félreteszik a faji elfogult­ságot (legalább is bizonyos mértékig), s ha közös szobában nem is lakhatnak a nége­rek a fehér sportemberekkel, közös váltó­ban már elindulhatnak. A négereknek joguk volt Helsinkiben négy bajnokság, három ezüst- és két bronzérem megszer­zésére, valamint közreműködhettek két bajnokság és még egy­­ezüstérem elnye­résében. Ugyanakkor, amikor Amerikában az egyes államok törvényei súlyos bünte­tés terhe me­lett tiltják meg a „fehér ember házasságkötését­­négerrel, mulat­tal, vagy olyan személlyel, aki egynyol­­ca az­észben, vagy annál többen néger fajú . . (Mississippi állam törvény­­könyve, 14. szakasz, 368 törvénycikk), ezeknek az üldözötteknek alkalmuk van képviselni az olimpiai játékokon az Egye­sült Álamok színeit, s­ alkun­unk van dicsőséget szerezni egy rendszernek, amely őket gyakran halálra üldözi. A szabadságáért küzdő amerikai négerségi­nek nagy dicsősége, hogy minden üldö­zés, súlyos gazdasági, politikai és kulturá­lis elnyomatás ellenére is ilyen magas sportteljesítményeket tudnak b­e­mutatni. Helsinkiben igen nagy szeretettel és el­ismeréssel ünnepelték a nagytudású amerikai néger atlétákat, Dillardot, Stanfieldet, Bifflet és a többieket, aki­ket dicsőség övezett az olimpián, de rabszolgasors várt Amerikában. Meg­állapítható az is, hogy soha olimpián még igen nagy szükségük nem volt az ameri­kai sportvezetőknek a négerekre, mint éppen Helsinkiben. Ez volt az oka an­nak, hogy az­ olimpiai játékok történeté­ben először futhatott néger futó hajrá­ a 4x100 méteres és a 4x400 méteres váltó­ban. Kétségtelen, hogy az amerikai atléta­­csapat lényegesen erősebb és kiegyen­súlyozottabb volt, mint Londonban. A legjobban ezúttal is a megszokott e­rős számaikban szerepeltek. Kiváló tudásról tettek tanúságot elsősorban súlyt öl­­őik, diszkoszvetőik, rúdugróik, gátfutóik és gyorsrátáik. Változatlanul nem játszot­tál­ komoly szerepet a hosszútáv­futás­ban és a gyaloglásban, továbbá erősen visszaestek kalapácsvetésben. A gerely­­hajításban és a 3000 méteres akadály futásiban aratott váratlan győzelmük egy-egy kivételes képességű versenyző és nem általános színvonaljavulás ered­ménye volt. Az amerikai női atlétika az egy bajnokság ellenére sem nyújtott jobb képet, mint Londonban. Ennek az az oka, hogy a női atlétikára változat­lanul nem fordítanak gondot Ameriká­ban. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy I­rmndaye, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság amerikai elnöke az olimpiai név­szám­ok eltörlésének kérdését komolyan fel meri vetni. A Szovjetunió részvétele atlétikában is jelentősen emelte a versenyek színvonalát A fiatal szovjet atlétika olimpiai bemu­­tatkozása nagy­szerűen sikerült. A szov­jet all­etagárda minden eddigi sikereit messze is elndmulva szerezte meg az atlé­­tikiai pontverseny­ben a mámáik helyet. A Szovjetunió h­at­ pontot szerzett, mint a­ sorrendben mögötte következő Nyugat- Németország és Anglia összesen és magát mögött hagyta az összes többi nagy atlétikai múlttal rendelkező európai és tengerentúli országot, amelyeknek pedig nem­ kellett egy több évtizedes elszige­teltség, a nemzetközi érintkezéstől való elzárás nehézségeit leküzdeniük. A szov­jet atlétika óriási mértékben fejlődött legutolsó nagy erőpróbája, az 199­0. évi brüsszeli Európa-ba­jnokság óta. Bár a szovjet atléták már Brüsszelben is ki­tűnően szerepeltek és a legtöbb pontot szerezték, mégis akkor több szám­ban — elsősorban a nemzetközi versenyeken nélkülözhetetlen tapasztalathiány miat. — elmaradtak a megszokott eredmé­nyeiktől. Helsinkiben viszont a túlnyo­mórészt fiatal­­ versenyzőik nagyszerűen állták meg a helyüket, a küzdelmek idegfeszítő légkörében egymásután javí­tották meg legjobb eredményeiket és bámulatba ejtették a nézőket teljesít­ményeikkel olyan számokban is, ame­lyek­nen egy-két évvel ezelőtt még nem érték el a nemzetközi színvonalat, lutt­m­en és a HC­L-es gátfutásban például egyedül szovjet versenyző került be az európaiak közül a döntőbe. Jó néhány számban csak a szovjet versenyzők (La­­tiijev, Kazan­ce­v, L. Scserbakov, Csu­­rjina, a 4xibi-as váltó) tudtak méltó ellenfelei lenni a tengerentúli győzte­seknek. A már ismert, világhíres atle­ták mellett egy sereg új klasszis ver­senyző, mint például Anufrijev, Igna­tyev, Julin, Cibulenko, F. Kuznyecov, Kegykin, Kolubnicsaja, Tyu­rkina,­­ is ke­vies, Gorcsakova nevét ismerte meg a világ. Női atlétikájuk fölénye ezúttal is meggyőző volt, nemcsak dobóik, hanem futóik és ugróik is kitűnően szerepel­tek. Ami azonban a legnagyobb benyomást tette, az a szovjet atlétacsap­at ki­­egyensúlyozotsága volt. Alig akadt olyan szám, amelyben szovjet ver­senyző ne került volna be a legjob­bak közé. Amíg az USA az összesen M helyezését AJ verseny­számban sze­rezte, addig a Szovjetunió a 1ő helye­zését 21 verseny­számban szerezte és mindössze 7 versenyszámban nem ért el helyezést. A Szovjetunió hatalmas csapattal vett részt Helsinkiben, min­den számban indított versenyzőt, leg­többször teljes létszámban — tehát hármat — azokban a számokban is, ahol jelenleg még nem volt helyezési esélye. Ez a páratlan méretű olimpia atlétikában is hatalmas tapasztalatokat nyújtott és az eddigiek alapján bizonyo­sa­k lehetünk afelől, hogy ezeket a ta­pasztalatokat valamennyi résztvevő or­szág közül a Szovjetunió használja majd fel a legjobban és legeredménye­sebben. Ny­ugat-N­ém­e­tor­szág atlétái a háború után első ízben vehettek részt olimpián. A pontversenyben elért harmadik he­lyük mutatja, hogy atlétikájuk az utolsó években sokat fejlődött, bár szereplé­sük az olimpia előtt elért eredmé­nyeikhez képest — amelyek alapján öt számban volt győzelmi esélyük — nem felelt meg egészen a várakozásnak, mert egyetlen bajnokságot sem nyertek. Voko ■soltabb mértékben áll ez az angolokra, akik ugyan sok értékes helyezést sze­reztek, de a sajtójuk által holtbiztosra vett és alaposan beharangozott hét baj­nokságból egy sem lett. Az angol atlé­ták sokszor megcsillogtatták leg­nagyobb erényüket, azt, hogy nagy versenyen felül tudják múlni magukat, a baj csak ott volt, hogy ezen az olimpián még az ilyen felülmúl­ás sem volt mindig elegendő a győzelemre, sőt néha még az ezüst-, vagy bronzérem megszerzésére sem ... A népi demokráciák közül Csehszlovákia és Magyarország szerepeit a legjobban Csehszlovákiában a Zátope­c-házaspár négy bajnokságával és további négy helyezéssel az ötödik helyre került. Zá­topek volt az olimpia legeredményesebb atlétája, aki azzal, hogy megnyerte az 5000 és 10.000 m-t — amely ugyanazon olimpián még N­urminak sem sikerült — és végül a marathon­­futást is, arany betűkkel írta be a nevét az atlétika történetébe Magyarország szereplése bebizonyí­totta, hogy atlétikánk fejlődött és ugyanakkor, amikor a nagy atléta­országok egy része gyengébben sze­repelt, mint­­Londonban, mi felül tudtuk múlni akkori teljesítményünket. Londonban Magyarország az atlétikai pontversenyben a 10. helyre került. Hel­sinkiben — annak ellenére, hogy a női szu­m­okban nem szereztünk helyezést — a 11. helyen végeztünk és megelőztük a­ bock között a svédeket, a franciakat, a finneket és az olaszokat. A többi népi demokrácia közül Romá­nia i Helsinkiben szerezte első helyezé­sét, mindjárt két hatodik helyet. Len­gyelország te Bulgária nem ért el ugyan helyezést, de atlétái számos kitűnő ered­ményt értek el de ugyancsak fejlődést mutattak. A többi európai ország közül a svéd atlétikáról megállapítható volt, hogy az a hanyatlás, amely már a brüsszeli Európa-bajnokságon mutatkozott, tovább tart. Londonban Svédország bizonyult 5 bajnokságával és számos helyezésével a legerősebb európai atléta-országnak, most pedig a 9. hellyel kellett beérnie. A­ franciák sem tudták megismételni londoni szereplésüket (UHL-ban a 3. he­lyen végeztek), annak ellenére, hogy ők például Brüsszelben még a legjobbak közé tartoztak. A francia atlétika az utolsó két évben esett erősen vissza. A Unnék egyhelyben topognak és ha javultak is valamit, ezt az olimpián nemigen tudták igazolni. Gerelyhaj­tóik csődjéért gyenge vigasz lehet, hogy hosszútávfutóik valamivel jobban szó­rak­és­tek, mint a legutóbbi olimpián. A legsúlyosabb azonban —­ egy bajnok­sága ellenére — az olasz atlétika vissza­esése volt. N­égy helyezésüket mind régi, idős versenyző szerezte, utánpótlásuk nem tud a­ínjlödéssel lépést tartani, a tengerentúli országok közül az U­SA után Ausztrália (6. lett) és Jamaika is lett) szerepelt a legjobban. Előbbi első­sorban kitűnő női gyorsfut­ói, utó­bbi pedig a Kihod­en— Meukemley— m­int hár­más révén. Dél Afrika és új-Zéla­nd a várakozásnak meg­­felelően szerepelt, Kanada atlétikája azonban a múlthoz ké­pest nagyon visszaesett, ezt mutatja 23. helye is. A világháború előtt a leg­jobbak közé tartozó Japán még messze van a régi színvonaltól. Erős számai­ban, az ugrásokban most csak egy eze­ré­ny helyezést ért el, marathon­­futók is t­eljesen sikertelenül szerepeltek. A dél­ameri­kai ország­ok közül Brazília bi­zonyu­lt a legjobbnak. A néger atléták, bár a hideg időjárás általában nem v­olt kedvező számukra, kitűnően szerepeltek Helsinkiben. Az USA csapatában szereplő négerek sike­rein kívül az olimpia történetében elő­ször, tisztán négerekből álló váltóval nyert világbajnokságot Jamaika, s például Brazília valamennyi helyezését­­néger atléta szerezte. Általában négerek­­alkották a közép- és dél amerikai orszá­gok csap­atainak zömét. Végezetül érdemes még megállapí­­tani az európai országok egymás közötti erőviszonyait. Az olimpia eredményei erre is módot adtak és az európai sajtó igen hatha­tóan foglalkozott azzal, hogy­­ melyik ország. A szerepelt legjobban azok­ban a számokban, ahol a győzelmet nem -európai versenyző­­ szerezte meg. Néz­zük meg, hogy hogyan is alakult Hel­sinkiben ez a „nemhivat­a­los­" Európa­ba­jnokság. A Szovjetunió összesen 12 (8 férfi és 4 női) Európa-bajnokságot nyert volna. A Brüsszelben megszerzett elsőségét tehát még jobban megerősítette és fölénye most már nemcsak a női, hanem a férfi szá­ltókban is vitathatatlanná vált. A nyu­­gatnémetek 0 (4 férfi és 2 női), a cseh­szlovákok 4 (3 férfi és 1­ női), a svédek 3­­3 férfi­­bajnokságot szereztek volna, a további sorrend pedig így alakult: Magyarország 2 (Csermák és Földessy), Olaszország 2, Finnország, Luxembourg­, Anglia és Ho­­landia 1—1 bajnokság. Ma­gyar versenyzők közül második helyen végzett vo­na Klics és a 4x10I­-as váltó. Németh és Bóka pedig változatlanul har­madik lett volna. Az olimpia eredményei tehát azt mu­tatják, hogy­ az utolsó évek során az egyes országok erőviszonyában mutatko­zott változások világ- és európai viszony­latban egyaránt a béketábor országai számára igen kedvezően alakultak. A Szovjetunió és a népi demokráciák atlé­tikája a­ helyes úton halad újabb fejlő­dés és újabb nagy sikerek felé. (Legközelebb a magyar csapat teljesít­ményét vesszük sorra). F. L.­­ S. Z. A XV. olimpia tanulságai VI. Nagyarányú eltolódások a nemzetközi atlétikai erőviszonyokban Még mindig nem ismeri a Góltotót? A sportfogadási osztály kirendelt­ségei a Totóval kapcsolatos min­den kérdésre készséggel adnak felvilágosítást, de a Góltotó tudnivalóit elolvashatja a Gól­totó-szelvény hátlapján is. Hétről-hétre emelkedik a beküldött szelvények száma. A csütörtök délutánig beérkezett szelvények újabb emelkedést mutatnak. Az emelkedéssel együtt jár a nyereményalap növeke­dése is. A sportfogadási osztály kiren­deltségei vasárnap délelőtt 8—11 óráig állnak a fogadók rendelke­zésére. Ezúttal a Góltotó szelvé­nyeit is még vasárnap délelőtt is be lehet adni. 1952 szeptember 5. péntek." Hírek a Szovjetunióból A CDSza moszkvai teniszpályáján folytatták a Szovjetunió 1952. évi egyéni tenisz­bajnokságait. Szerdán már a ne­gyed­döntőkre került sor. A női egyes­ben meglepetés született: a húszéves Kuzmina legyőzte Belonenkót, a több szűrös s­z­ovj­e­t bajnoknőt. A férfi egyes­ben N­yegrebec­d­jnak sikerült vissza­vágnia Lukirszkijnak a Leningrad baj­nokságai során elszenvedett vereségért Férfi egyes. Nyolcad­döntő: Ozerov — Klejmenov 1­:2, 6:3, 6:4. Novikov—Ura­jevszkij 7:5, 6:3, 6:1. Nyegrebeckij—Mis­csenko 6:1, 6:2, 6:1. Lukirszkij—Maj­danszkij 1:6, 6:8, 6:2, 6:3, 6:3. Fridland— Belic-Verman 6:3, 6:2, 6:2. Andrejev— Novik 6:2, 6:0, 6:1. Korbut—Ankuzinov 6:1, 6:1, 6:1. Korcsagin­-Gager 6:1, 6:4, 6:1. Negyed­döntő: Ozerov—Novikov 3:6, 6:4, 6:4, 6:4. Andrejev—Fridland 7:5, 6:2, 6:2. Korbut—Korcsagin 6:2, 3:6, 6:4, 3:6 6:3. Nyegrebeckij—Lukivszkij 6:3, 5:7, 2:6, 7:5, 6:0. Az elődöntőben Ozerov Kor­huitel, Andrejev pedig Nyegrebeckij­jel mérkőzik. Női egye­s. Negyed­döntő Nalimov­­—Bajracsnaja 6:2, 6:1, K.Ir­mina —Belon­enko 6:4, 7:5, Korovina—Veros­nyikova 7:5, 6:1, Csuvirina—Filippova 6:2, 6:3. A páros­ bajnokságok elődöntő­jé­ben a következő párok találkoznak: Ko­rovina, Nalimova—Nyifontova, Filippova Borisz­ovit, Belene­nka — Veroznyikova, Ja­riszina (női), Ozerov, Nyegrebeckij—Maj­­danszkij, Lukivszkij, Korcsagin, Markov —Belic,Go­­­man, Andrejev. Szerdán Moszkvában két labdarúgó­ba­noki m­­érkőzé­s v­olt. A Dinamó-stadion­ban a Moszkvai Szpartak 4:1 (0:1) arány­ban legyőzte a Leningrádi Zenitet. Gól­lövő: Farain, Paramonov, Jemisev, Iljin, ill. Vinogradov. Az első félidő végén Ivanov kivédte Belov, a­ Szpartak közép­­hútú,' d.V-nek a Zzenegyes-'-t. A másik mérkőzés a Sztálinyec-Stadionban volt. A VVSz 0:0 arányban végzett a Sztálinéi Sahtyorral. Sz. S. A Szovjetunió atlétikai bajnokságai során néhány szám­ban eddig csak a győztes eredményét közöltük. Az alábbiakban pótlólag közöl­­jük a helyezettek eredményeit is. Férfiak. 400 m: 2. Bondarenko 49.G. 3 Ivakin 49.2, 4. Arharov 49.4. 50 km gya­loglás: 2. Jármi® 4:33:36, 3. Mengisz 4:34:04, 4. Neszterov 4:37:12. Magas: 2. Appart 190, 3. Putyiksz 190. Hármas: 2. Zambrimborc 14.94, 3. Kebr­is­z 14.59, 4. Butte 14.45. 4x100 m: 2. Szakszervezetek Ki 42.3, 3 Hadsereg 42.4. Nők. Magas: 2. Macellina 158, 3. Gauc­­ker 158. 4x100 m­: 2. Dinamó 48.3, 3. Szpar­tak 48.6. Bár az időjárás nem kedvezett a hétnapos bajnoki viadalnak,, igen sok számban kitűnő átlagok születtek és fi­gyelemreméltó eredm­­nyeket értek el azok is, akik nem kerültek az első három helyezes közé, így például 260 m­ gáton az egyformán 23.5-öt futott Litujev, Bulancsik és Lungen mögött Sz. Popov 23.6-tal volt negyedik, Zsib­­­otyagin pedig 23.7-tel ötödik. 5000 m-en Basalajev (14:35.2) és Poisidajev (14:37.2) is 14:10-en belül futott. Kalapácsvetés­ben Rogykin 54.18-cal, súlylökésben pe­dig Bancsenko 1­5.63-tel csak negyedik tudott lenni. Távol­ugrásban 720-on IV.­lül eredményt ért el a negyedik Gri­­gorjev (724) és az ötödik Kotyenko­­ (721) is. 3000 m akadályon heten futot­tak 9:20-on belül, rúddal tizenegyen ugrot­tak 4 m-t. A női számok során 800 m-en 2:15.4 mp például csak a­, ötödik, 80 m gáton 11.6 pedig csak a hatodik helyre volt elég. Diszkosz­vetésben a negyedik helyen Arzumanova végzett­ 46.43 m-rel és az olimpiai má­sodik helyezett. Bagrjanoeva csak ötö­dik lett 44.37-tel.

Next