Népsport, 1953. november (9. évfolyam, 218-239. szám)

1953-11-26 / 236. szám

Itt a harmadik! (Folytatás az 1. oldalról.) A 25. percben Budai II gyöktetésével a mozgékony Czibor a jobbszélen fut el lendülete­­sen, jobblábas beadása Puskás elé kerül. A balösszekötő a hatos sarkán leveszi a labdát, aztán ballábbal óriási erővel fej­magasságban a bal sarokba bombáz.­­3:1. Ennél a gólnál képtelenek voltak fel­tartóztatni a magyar csatárokat az an­gol védők. Ezután a hazai együttes vezet néhány veszélyes támadást, feltűnik, hogy az angol csatárok igen gyakran zavarják Grosicsot, Grosics azonban ügyes cselek­kel lerázza magáról a támadókat, gyor­san kisiklik közülük és így akadálytala­nul végzi el a kirúgást. Megint a magyar csapat rohamoz. Ko­­csi­s melléfejel. És itt a negyedik is! A 29. percben Budai II vezeti a labdát, amikor 23 méternyire az angol kaputól dancsolják. A szabadrúgás elé az angolok nem állnak sorfalat. Bozsik fut neki a labdának, lővén© után a kaputól 12 méternyire lévő Puskás beleteszi a labdába a lábát s az ballábáról a meglepett Merrick mellett a jobb alsó sarokba vágódik. 1: 1 A közönség gyakran nyilvánítja tét ízesét, sokszor ütemesen fel­csat­tan a taps. Erősen támad a magyar csapat. Hidegkúti lövését védi Merrick, majd a másik oldalon Wright szabadrúgását Gro­sics szépen öklözi vissza a mezőnybe. A 84. percben egy szögletrúgás után Ko­csis fejesét védi igen szépen Merrick. A fejes és a védés egyaránt nagy tapsot kap. Hidegkúti tör előre, villámgyorsan kígyózik az angolok térfelén, lövése azon­ban emberben akad el Teljesen beszorítjuk az angol válo­gatottat,­­ csak néhány perc múlva szabadul fel a nyomás alól Merrick kapuja Ekkor azonban igen gyors, gól­veszélyes támadást vezetnek az angolok. Matthews száguld el a szélen, boszorkányos csel sorozatok után középre íveli a labdát, Hobb igen jó ütemben be­fut, s a levegő­ben úszva éles fejest küld a kapu bal Mirka felé. Már gólnak látszik a fejes, amikor Grosics párducként vetődve nagy bravúrral szögletre nyomja a labdát Szépít az angol csapat Szép támadás után Czibor Merrick ke­zébe lövi a labdát, majd Robb elől szép szereléssel szerzi meg a labdát Buzánszky A 38. percben az angolok baloldali tá­madása után Robbhoz kerül a labda, védőink meg támadás helyett hátrálnak, a balszélső kiugratja a gyors Mortensent. A középcsatár egy csel után 12 méter­ről lő, s a labda védhetetlenül száll a vetődő Grosics mellett a kapu jobb alsó sarkába 4:2. Idegesen kapkodnak az angol védők, erre vall az is, amikor a 40. percben Merrick röviden rúgja ki a labdát, s az a kaputól 30 méternyire álló Bózsikhoz száll. A jobbfedezet felismeri a helyzetet, megcélozza az üresen hagyott kaput, lő, a labda azonban a jobb kapufa mellett elsuhan. Nagyon izgalmas a játéknak ez az időszaka, Mortensen gólveszélyes táma­dását Grosics és Lóránt közös erővel sze­reli. Ellentámadás során Kocsis lövését védi Merrick. Változatos hullámzó a já­ték, az angolok néhány gyors támadást vezetnek, de aztán ismét jönnek a mieink. Budai II nagy lövése kapu mellé száll. Az utolsó percben egy hosszú magas át­adás után Mortensen tör kapura. Grosics azonban nagyszerű érzékkel kifut és a 16-os vonalán lábbal szabadít fel, hatal­mas rúgása nyomán a labda az oldal­vonalon túlra száll. Amikor a játékvezető a félidő végét jelzi, a közönség óriási tapssal üdvözli a magyar válogatott nagy­szerű játékát. Nagy az üröm a magyar öltözőben Még akkor is zúg a tapsvihar, amikor a magyar csapat már levonult a pályá­ról. Ez a tetszésnyilvánítás mutatja meg igazán, mennyire értékelik az angolok is a magyar csapat minden várakozást felülmúló játékát. A mieink öltözőjében természetesen nagy az öröm, de nem túlságosan derü­látó a hangulat. A játékosok egymást fi­gyelmeztetik, hogy még nincs vége a mérkőzésnek. Így kell tovább játszani és akkor nem lesz baj. Sebes Gusztáv ezt mondta: — Továbbra is inkább a labdát fut­tassátok, akkor nem fogtok elfáradni. Többen panaszkodnak, hogy az eléggé mély talaj meglehetősen fárasztja a lábát. Az angolok öltözőjében csend van. Egy-k­ét fejcsóválás árulja csak el hogy mit éreznek a vezetők és a játé­kosok. Winterbottom és Trotter arra inti a játékosokat, hogy szorosabban fedezze­nek és igyekezzenek gyorsabban sze­relni, mert a magyarok nagyon gyor­sak. Két nagyszerű magyar gól a II. félidő első tíz percében Változatlan összeállításban fut ki mind­két csapat. Az angolok kezdenek és mind­járt veszélyesen támadunk. Matthews be­adását azonban Grosics lehúzza és azon­nal ki is rúgja, nehogy valamelyik angol csatár megzavarhassa. Ezután Mattheiust szögletre szerelik a mieink, a születet Sewell élesen a kapura fejeli, de Grosics bravúros öklözéssel üti ki a labdát. Esry összecsapás után Wright rosszul esik és sokáig ápolják a pályán, de kis szünet után a közönség nagy tapsvihará­tól kísérve folytatódik a játék. Az 5. percben nagyon szép magyar támadás után Kocsis fejese ti bal kapufát találja el. A visszapattanó labdát mentik az angolok, de Puskás elcsípi a felszabadító rúgást és hátrajátszik Rózsikhoz. Rózsik ráfut a labdára és­­15 méterről nagy­szerűen eltalált erős lövéssel a kapu jobboldalán a léc alá rakta 5:2 .A magyar csapat továbbra is nagy­szerűen játszik. Futtatják a labdát­­:•­­három perc múlva, a 8. percben egy újabb élményszámba menő támadás hé­­tfőn Puskás a 16-os baloldaláról átemeli a labdát a jobboldalra. Hidegkúti jó helyen áll és 12 méterről kapásból a bal alsó sarokba bombáz. 6:2. A magyar tábor örüme leírhatatlan. Ezután Puskás I.aztán tör ki, de ketten­­ rohannak utána. Közrefogtak. A játék­vezető sípol, úgy látta, hogy Puskás kö­nyök­ölt, mi viszont úgy láttuk, hogy az angol védők dancsoltak. Két szög­letet érünk el, a másodiknál komoly helyze­tünk is adódik, de Budai lemarad a lab­dáról, l­-esből kapunk gólt A 12. percben Grosics nem tud elfogni egy lövést, a kipattanó labda Sewell elé kerül. Sewell lő, Grosics jobbra vetődve igyekezik megfogni a labdát, de az ki­perdül a kezéből. A magyar kapus meg akarja kaparin­tani a labdát, nyúl utána és közben elhúzza Sewell lábát. 11-es. A bünte­tőt Ramsey védhetetlenül vágja a hálóba. 6:3. Fölényes magyar túraadások gördülnek továbbr'­ is A 14. percben Czibor beadá­sát Budai mellélövi. Ezután szabadrúgás­hoz jutunk, körülbelül 18 méterre az angol kaputól. Bozsik átlépi a labdát Lantos lövése visszapattan a sorfalról, Zakariás elé, a fedezet újra lő, de az ő labdája is visszapattan az angolokról akik az ilyen esetekben nagyszerűen esi merülnek. Alkonyodui kezd, párosodik a levegő. A 17. percben Puskás éles lövése száll mellé. Nem sokkal később Hidegkuti 17 méterről lő ugyancsak mellé. Aztán a közönség felszisszen, mert Mathews el­enged egy szöktetit,sz. Czibor sz­abályta­lanu­l szereli Matthewst, a másik oldalon pedig Budai veszélyes beadását mentik az angolok. Változatos a játék, de a magyar tá­madásokban sokkal több a meglepő elem- Az angolok kevés helycserével támadnak. A 22. percban Kocsis föléfűvése is jelzi újra kiharcolt fölényünket. Ezután Eekersley a 16-oson belül szabályta­­lanul szereti Budait, de nincs 11-es! Válaszul Mortensen tisztán ugrik ki, senki sincs szemben vele, csak Grosics- Grosics azonban nem veszti el lélokji­­létét, határozottan kifut és önfeláldozóan ellövetődve megfogja a labdát. Lantos szögletre szereli Mattheu­st, majd a 25. percben szép Puskás—Kocsis össz- játék után Puskás mellé lő. A magyar támadások nemcsak tetszető­sek, de igen veszélyesek is. Komoly hely­zet az is, amikor Kocsis lekésik egy lab­dáról. Állandóan támadunk, de most nem lőnek annyit a csatáraink. A. M. percben óriási magyar helyzet tám­­ad az angol kapu előtt, de sajnos, Kocsis tétovázik, valószínűleg azért, mert barlabára ment a labda, s így az angolok közbe tudnak lépni Langhul a játék irama, mindkét csapat játékosain látszik, hogy a mérkőzés sokat kivett belőlük, így is veszélyesen támadunk. A M peroben Czi­bor mellé gurít. Aztán Grosics­­ futva csípi el a Labdát a kitörő Mortensen elől. Védés közben a kapus megüti a kar­ját, lemegy a pályáról, s Gallér áll be helyette. Még ugyanebben a percben Puskás szép, éles lövése vágódik az oldal­hálóba. A 36 percben balösszekötőnk kiugratja Hideg­kutit, a középcsatár tizennégy méteres, gyilkos erejű bombáját Merrick csak minden tudásának latbavetésével tudja hárítani Angol támadás végén Buzánszky szög­letre fejel Stobb elől. Rögtön utána is­mét mi támadunk. Hidegkútit azonban két ang­ol védő egyesült erővel szere­z Rózsik egyéni száma következik: a fede­zet több angol játékost kicselez, de vé­gül kiviszi a labdát az alapvonalon. A 21. percben Gellér magasra kiemel­kedve öklöz egy előreívelt labdát. Most m­r alig látni, számottevő akciót, a játéko­sok fáradtak és szemmel láthatólag bele­nyugodtak az eredménybe. Majdnem tel­jes sötétben ér véget a játék Szögletarány: 5:3 (3:1) Magyarország javára. Óriási tapssal köszönti a közön­ség a Magyar Népköztársaság válogatott­­csapatát, amely az angolok kilencven éves hazai veretlenségét törte meg. A magyar csapat felsorakozik a pálya kö­zepén, megrohantak a fényképészeik eztán az angol himnusz hangjai közben egy sorban vonul le a győztes magyar együttes a pályáról A nézőtéren elragadtatott felkiál­tások röpködnek. Megegyeznek a vélemények abban, hogy itt mé­g soha nem látott ragyogó játékkal győ­zött a magyar csapat. „Phantastict", „amazing!“ (káprázatos), „terrific!"­ (szédületes) — hangzik mindenfelől a nem éppen könnyen lelkesedő angolok szájából. A külföldi újságíróik véleménye sze­rint a megvár győzelem még nagyobb arányai is lehetett volna. Néhány kül­­földi újságíróval beszéltem is az öltö­zőbe menet. Bernard ,Toy: A lényegesen jobb csapat győzött, önök büszkék lehetnek labda­rúgóikba. John IlaoAdam: Semmi mentségünk nincs és nem is tehet a vereségre. Az önök csapata, különösen a csatársora egyenesen csodálatos. Jean Eskonazi, francia sportújságíró Győztünk — már úgy értem, hogy gy­s­­zött­ a kontinens. Nagyszerű játék volt. A magyar öltözőbe fáradtan, csapzol­tan, de­ ­k­iáb­u­ló boldogsággal érnek be a fiúk, ölelgetik egymást, gra­tu­álnak egymásnak a történelmi legalább is sporttörténelmi jelentőségű győzelem­hez. Pillanat­ok­ alatt zsúfolásig megtelik az öltöző fényképészekkel és filmesekkel, ők is kivétel nélkül elragad­tatottan gratulálnak. A magyar válogatott csapat úgy ját­szott ezen a mérkőzésen, hogy játékára rámondhatjuk: mérföldkövet jelent a labdarúgás történetében. Játéka, győzel­me olyan magasfokú tudást mutatott, amilyenre a legöregebb szakemberek sem emlékeznek, játéka új fejlődést jelent a labdarúgásban. De nemcsak ez teszi mér­földkővé labdarúgó-válogatottunk játé­kát, hanem ez is, hogy közel egy évszá­zados veretlenséget szüntetett meg: le­győzte az odahaza 90 éve veretlen angolo­kat, a labdarúgás úttörőit. Ezzel befeje­ződ­ött az a korszak, amelyre az angol sport oly hosszú ideje annyira büszke volt. Most már nem látszik túlzásnak a jelző: „Az évszázad mérkőzéseA ma­gyar válogatott úgy játszott, olyan ered előnyt ért el, amelyet közel egy évszá­z­ad alatt egyetlen európai csapat sem tudott felmutatni angol földön. Hogyan sikerült ez a hatalmas győ­zelem? A magyar labdarúgók sokat beszéltek a mérkőzés előtt arról, hogy itt Londonban a sikeres szerepléshez a csapat minden tagjának legnagyobb tudására, lelkesedé­sére, harci szellemére szüksége van. Nem véletlen, hogy éppen ennek a csapatnak a magyar labdarúgó-válogatottnak, a ma­­gyar labdarúgás legjobbjainak sikerült ez a diadal, akik a felszabadulás után párat­lan fejlődést értek el és képessé váltak az óriási bravúrt jelentő győzelem kiharco­lására. Ez a magyar csapat képviselte lab­darúgásunk régi nagy hagyományait, technikai tudását, szellemességét, öt­letességét, az Orthok, Sch­afferek és Braunok labdarúgó kultúráját és mindezt megsokszorozta az a szív, amely felett népköztársaságunk cí­mere díszlett. Válogatott labdarúgóink eddig elért nagy sikerei és ez a hatalmas, újabb dia­dal megmutatta, mit jelent a játékosok öntudata, lelkesedése, megmutatta, mit jelent az, ha egy sportcsapat mögött ott áll az egész ország, annak minden fia lelkesedésével és lelkesítésével. Tudás és szív. Szellemesség és harci készség. Ezek az erőpárok emelték egé­szen magasra a magyar labdarúgó-válo­gratott teljesítőképességét. Ez a londoni győzelem sok elemből te­vődik össze A magyar csapat pontosan úgy ját­szott, ahogy szerdán délelőtt a tak­tikai értekezleten megbeszélték. A játékosok nem voltak megilletődve, idegesség nem látszott rajtuk, öntudatuk­ból, tudásukból fakadó önbizalmuk lehe­tővé tette, hogy mindegyikük teljes tudá­sát nyújthassa. Nyugodtan játszottak, valóban a labdát futtatták, s igyekeztek minél kevesebb időveszteséggel felépíteni támadásaikat. Az angol közönség, a Wembley-stadion százezer főnyi tömege, számtalanszor adózott elismeréssel a mieink támadójátékának. Sokszor hang­zott el a taps, amikor gyors adogatással, helyváltoztatással, helycserével és villám­gyors kitöréssel kialakult egy-egy veszé­lyes támadás. Meg lehetett állapítani, hogy az angol csapat kitűnő játékosokból állt, de nem voltak benne olyan kiemelkedő tudásúak, mint amilyenek a magyar válogatottban vannak. Ez a körülmény rányomta bélyegét az egész játékra. A gyorsan, szellemesen, gyakran egészen váratlanul alakuló tá­m­adások ellen az angol védelem időn­ként nem tudott mit tenni. Nem volt el­lenszere, pedig nagy becsvággyal har­colt.A labdakezelése, gyorsasága, nagyszerű szerelései, keménysége ezúttal is nagy­szerűen megmutatkozott. Hiába volt azonban mindez, hiába volt a­ szívós küzdeni tudns, hiába voltak a jól begyakorolt, hosszú el­őre a­dósok és keresztlabdák, a jól helyezkedő magyar védőket és a védelmet támogató fedeze­teket ritkán tudták áttörni az angol csa­tárok A magyar labdarúgók sokmozgásos, az állandó helyváltoztatásra, lyukra­­adásokra és lyukrafutásokra épült összjátéka, ötletes megoldásai az együttest a felképzett angol profik csapata ki is emelte. Nagyon helyes taktikának bizonyult az, hogy a széles pályán szélsőinket már a félpályánál hosszús labdákkal futtatták társaik és így nem engedték, hogy­ az angol védők kapujuk előtt tömörülhesse­nek és szorosan elzárhassák csatáraink elől az utat. Nagyszerű támogatást kaptak tám­a­dóink az óriási formában játszó és küzdő Rózsiktól, valamint a gyorsan és jól ját­szó Zakariástól. Ők tették lehetővé azt is, hogy a magyar labdarúgó-válogatot többnyire mezőnyför­­nyben játsszék és lé­n­yegesen többet támadjon nagy tudású el­lenfelénél. Ez a két fedezetünk kellő se­gítség­et nyújtott a hátvédsornak is. Sőt időnként a két szélső, nem egyszer a belső csatárok is, hátramentek és segítet­tek az angolok támadásait megakadá­lyozni. Ez a védekezői játék az angolok szá­mára szem­nel láthatólag egészen szo­katlan volt. Eltért a ,,sablontól**. Soha sem tudták mire számítsanak, ki támadja meg őket, k­re ügyeljenek. Előfordult, hogy Czibor szerelte Mattheiust, az angolok kiváló jobbszélsőjét és az is, hogy Budai vette el a labdát az újonc Robbtól. Az angol fedezetek és összekötők gyak­ran bizonytalanságban voltak, kit fogjanak, kit támadjanak meg. Két összekötőnket úgyszólván egyáltalán nem tudták a támadások kezdeményezésé­ben, kialakításában megakadályozni. A játék igen szép volt, ez esem dúlt ki mind a szakértők, min­d a kevésbbé hoz­záértő nézőik e­gy-egy meg­jegy­zési­ből, tetszétsunyid-vámításiábóil. A szép játék kl­Grosics A játék változatossága következtében a magyar kapusnak bőven volt alkalma tudása bebizonyítására. Grosics ragyo­góan látta el feladatát. Volt néhány olyan ragyogó védése, amelyre csak igazán nagyklasszisú, jó formában levő kapus képes. Ezek közül is kiemelkedett egy nagyszerű ütemű kifutása, mikor lábbal mentett és egy nagy védése a gólvonalon. Mindig megőrizte higgadtságát, nyugodt­ságát. Egyszerűen nem lehetett zavarba hozni, öklözött, ha arra szükség volt és megfogta a labdát, amikor az látszott a legjobb megoldásnak. Hosszabb beteges­­kedése után nehezen volt elképzelhető, hogy Grosics ilyen nagyszerűen játsszék. Buzánszky is kitűnő teljesítményt nyújtott, Robbot, az angol válogatott balszélsőjét — akitől az angolok mérkőzés-nyerést vártak — szinte teljesen kikapcsolta a játékból. Nagyszerűen helyezkedett, kitűnően fejelt,­­ mindezek mellett ragyogó átadásokkal indított el támadásokat. Buzáns­ky ezút­tal is egyike volt a magyar csapat legjobb­jainak. Lóránt legutóbbi formáját alapulvéve szintén felülmúlta a­ várakozást. Kitűnően helyez­kedett, nagyon hasznosak voltak a közbe­lépései, a legjobb azonban a fejjátéka volt. A magas labdákat rendre elfejelte az angol csatárok elől. Jó néhány veszé­lyes támadást hárított Jól időzített közbe­lépéseivel Lantos nehéz harcot vívott a boszorkányosan cselező Matthewssel. Ez a harc váltakozó kimenetelű volt, s ebben a harcban Lan­tos valamivel többször diadalmaskodott. Ha úgy látta, hogy nem tudja elvonni az angol szélsőtől a labdát, akkor mellette futott, igyekezett a támadást lassítani, hogy a magyar védelemnek legyen ideje felzárkózni. Okosan, hasznosan játszott a magyar balhátvéd is Bozsik talán élete legjobb játékát nyújtotta ezen a mérkőzésen. Betartotta a taktikai uta­sítást, kifogástalanul, ragyogóan látta el nehéz szerepét. Kettős faladat hárult rá Teljes értékű védőmunkát kellett nyúj­tania, s amellett a támadások elindításá­ban is reá hárult a döntő szerep. Hatal­mas munkabírással és ragyogó techniká­val oldotta meg ezt a kettős feladatot- Sok nehéz helyzetet tisztázott a magyar kapu előtt. Keményen, bátran, harcosan szerelt, hogy aztán mindjárt utána ragyogó cse­lekkel vigye fel a labdát és lehető leg­jobb támadásokat indítsa. Emellett elöl is olyan veszélyesnek bizonyult, mint egy vérbeli csatár. Könnyedén ment át az an­gol védőjátékosokon és ha alkalma nyílt, rá, félelmetesen lőtt is. A gólja egyenesen csodá­latos teljesítmény volt. Olyan ma­gasfokú játékintelligenciát csillogtatott, amilyenhez hasonlót nem láttak angol pályán. Zakariás sz­in­tje mjiincheni telkivitettben meflitó volt ki­­váló fedezet­társai­hoz,. Egyszerű esz­k­özök­­kel, de rendik­ívül otkotfaji és hanzivasaiti játszott. Taylo­n, az angolok egyik leg­veszélyesebb csatáráit színte teljesen- Jean- regysíteni tudta. S ha megszerezte a lab­dát gyorsam, jól adta e­lőre. Ő nem húzó­dott előre, mint Bogu­k, mert hiszem si­em­ ez vol­t a feladata. Elsősorban a veder­­­emne­k kellett segíteni... Ezt a feladatát ragyogóan oldotta meg, s ugyaniakkor mindig nagyszik­ irű Labdákkal támogatta a tám­ancosokat is. Budai II. is nagyszerű teljesítm­ényel járult hozzá a ragyogó győzelemhez. Minden síptula­­­donságát csalog­atta ezen a­­ mérkőzésen. Gyors volt, jól cselezett, beadásai hasz­nálhatóak voltak, « ame­lett kapura­­» lőtt, ha arra alkalma nyílott. Eekersley jóformán tehetetlen volt Budai viharzó támadásaival szemben Igen nagy ár­verne még, hogy hallatlan munkabírással rengeteget segített a véde­lmnek is­. Gyorsaságával lelkes játékával igen sok veszélyesnek indító angol támadást akasztott meg, de mindig volt ereje ahhoz is, hogy a következő pillanatban már gyors támadást vezessen Kocsis : is vár,alkotáson felüli teljesítményt ny­uj­­­tott. Elöösi.- ban jó erőnléte volt meglepő ! Igen sok támadásban vett részt és kitűnő­­ labdákat adott ,votártáron­nak, jobbra , se, balkra :b. Néhány ragyogó fejecset kap­­, réztiíitta e­l az angol közönséget, amivel beigazolva hogy nem hiába áll a világ : együk isal jobb fejelő csatára hírében. Ő is ’ nagy kedvvel, lelkesen játszott, sok hely­cserét hajtott végre, elsősorban Budaival és Hidegkútival. Hidegkúti bizonyult a csatársor legjobbjának Fá­radhatatlanul küzdött ragyogó labdákat adott társainak, veszetle­ ksssn lőtt és e fejelés tétén se­k­sznt. Nagyszerű tech­­­nikája igen jól érvényesült. Ragyogó eső­teket lá­tünk tőle, különösen azok arattak nagy tetszést, amelyekkel saját m­agát hozta tiszta helyzetbe. Nagy munka leírására jellemző, hogy igen sokat volt hátul, segített a közvetlen védelemnek is. Ragyogóan hozta fel hátulról a lab­dákat és igen sok veszélyes támadást kezdeményezett. Nagyszerű lövőformában is vol­t ezen a mérkőzésen, s talán élete legjobb formájában játszott. Puskás Neki, mimit a magyar csatársor leg­­nagyobb hírű tagj­ainát igen nehéz dolgát retróiliag a káprázatos magyar tám­a­dó JA" tő "imáik köszönhető. Ilyen támadójátékot — ahogyan a mérkőzés alatt és a mérkőzés után lépten, nyomon hallo­­ták — Angliá­ban még nem láttak. Ez a játék felőrölte az ellenfél erejét, gyak­ran pomta­ tik­am­iságokb­a kényszer! tett© az össz játék­ban és így az angol csapat legjobb támadás-kezdeményezése idő előtt elakadt. 3:1 után látszott a játék képén, hogy a magyar csapat sokkal jobb ellenfelénél győzelméhez nem férhet kétség. Sokk­al jobb volt a magyar csapat, mind a tám­a­dásban, mind a védekezésben lényegesen jobb teljesítményt nyújtott és megérde­melten győzött. Sőt, ez a győzelem még nagyobb arányú is lehetett volna. Gondol­junk csak a meg nem adott teljesen sza­bályos gólra és a rengeteg kihagyott gól helyzetre, vonlt szem a mérkőzésen. Az angolok külö­nös figyelmet szenteltek neki, elsősorban azzal, hogy az ő lefogását a legjobb an­gol játékosra, — Wrightre — bízták. Emellett azonban még az angol közép­­ház,­v­éd is vigyázott reá. Puszkás azonban eineik ellenére is nagyon hasznos, kitűnő tagja ott lenni a magyar ötöefogat­nak. Rengeteget mozgott, sok nagy­szerű támadást indított el és mindig ott volt a b©feírv-­veknél is. Ezúttal is annak a nagyszerű­­ wsikálnak bizonyult, aki sok nehéz nemzetközi csatában vívta ki a villáig Legjobb labdarúgó swalkertörn­jeik legink­agyobb eli ismerősét. Czibor cikázó, villámgyors játéka egyszerűen megoldhatatlan feladat elé állította Ramseyt. Villámgyors támadásokat ve­zetett, s azokat rendre jól fejezte be, vagy ivett beadással, vagy az alapvonal­ról hátragurított lá­rdákkal, vagy lóvéts­sel. Czibor hátul is igen hasznosan ját­­szott. Amikor az angolok támadtak, sok­szor látni lehetett a magyar térfélen, s kül­önösen a veszélyes Matthewsre fordí­tott gondot. Nagy gyorsasága révén sok­szor utolér­te az angol jobbszélsőt, ami­kor az már túljutott Lantoson és veszé­lyesen húzott a magyar kapu felé. Mind­ezek mellett még arra is volt ereje, hogy a jobboldalon is vezessen támadásokat, ha a helyzet úgy kívánta. Gellér csak kevés ideig játszott, s ez alatt nem sokszor kellett beavatkoznia a játékba. Egy nagyon szép öklözésével azonban bebizonyította, hogy jó formában van. Az angol válogatott legjobbja Merrick kapu­s volt Merrick kapusra ha­ n,mai­ feladat há­rult. A magyar csatárok alaposan pró­bára tették felkészültségét. Néhány eset­ben bravúrosan védett, kifogásta­lanul öklözött, biztos volt a labdafogása. Ő mindkét oldalra egyaránt jól ve­tődött. A gólokat nem védhette­ A hátvédek meglehetősen gyakran zavar­­ba jöttek a m­eg­­megújuó hely­cser­és magyar támadások so­rán.* Többnyire későn támadtak­ meg a csatáro­ Merrick­ént, s amikor azok­ átvették a labdát, sokszor egyenesen nem tudtak mit kezdeni vele. Johnston sofazor képtelen volt tartani a nagyszerűen ját­szó Hidegkútit. Nagyon zavarta őt az, hogy a középcsatár hátra vontan játszot­t. Stamsky Czibor helyváltoztatásaival szem­ben gyakran tehetetlennek bizonyult. A jobbhátvéd lassúsága is kiütközött. I­tr­­,jobban Bekersley játszott közülük. Ő akasztotta meg a legtöb­b támadást, gyorsaságban és szerelési készségben egyaránt felülmúlta társait. Budai IT-­t azonban ő sem tudta meggátolni a beadá­sokban. Merrick után Wright volt az angolok legjobb­ja. Rengeteget segített a védelem­nek, t­ok pontos labdát adott előre. Tőle indult el a legtöbb támadás. A jobb fede­zet e­sősorban Puskás­­ d­ogására ésszpon­­toníto­tta erejét, ez a célkitűzés azonban n­em járt sikerrel, nem tudta tartani a magyar ba­ks­szekötőt. Dickinsont sokszor á­tjátszották, ő a védőfela­datát sem tudta megfelelően ellátni. A támadósor legjobbja Mortensen kö­zépcsatár volt. Veszélyesen tört kapura, ügyesen kezele a labdát és gyors ki­ugrások után néhányszor pontos lövéssel fejezte be a támadásokat. Gólt is lőtt. Matthews technikailag képzett csatár, nagyszerűen bá­nt a labdával, szédületesen cselezett, sokszor azonban fele­slegesen. Ezzel jónéhányszor lefékezte a támadá­sok lendületét, időt adó ♦ a magyar vé­­d­elemnek a helyezkedésre, a közbe­lé­pésre. Hibája, hogy szép megoldások után támadásait többször nem lendüle­tes kapura húzással, h­annem beadással fe­jezte be. Sewell igen jól képzett, já­tékoss, gyakran veszélyesen húzott kapura, lö­vésekre is váll­alkozott. Bozsik azonban túlságosan nehéz ellenfélnek bizonyult számára Robb ló­­fejel gyors, lendü­le­­tesen játszó szélső, ezúttal azonban nem bo­dogult a kitűnő Bizánszkyval szem­ben. A jobb teljesítmény kifejtésé­ben akadályozta az is, hogy keveset foglal­koztatták. E. Taylor s­­rv­a ko­rá­mni har­colt. A mezőnymunkában, általában az előkészí­t­sben jeleskedett, de gyakran csúszott hiba a játékába. Időnként tel­jesen eltűnt, a kapura sem volt veszé­lyes. Zakariás semlegesíteni tudta őt. Leó Ilonic­­itékvedi,­ő a mérkőzés folyamán többször is téve­dett, pedig ez a tall­lkozó nem állította túlságosan nehéz feladat elé. A leg­­nagyobb hibát akkor követte el, amikor nem ad­a meg Hidegkút­ teljesen szabá­lyos gólját. A testtel való játék meg­üttesében nem volt következetes, a táma­dásokról le lemaradozott, s nem torolt meg fléfeánl szabálytalanul sikerült be­csúszó Szire!'őt sem. A magyar csapat ellen megítélt 11-em jogos volt. (Folytatás a 3. oldalon) Ez a játék valóban mérföldkő a labdarúgás történetében A sok jó közül is kiemelkedi­ő Bozsik, Slidegkuti, Puskás és Zakariás teljesítm­énye Merrick 1953 november 26, csütörtök 6:3-műszak „Mennyi esztergapad és hány méter t ; szövet lesz ebből a győzelemből!" Ez a l . felkiálltás nem is egy — pontosan tizenhat .­­ — alkalommal hangzott el a helsinki i­­ olimpia magyar sikerei nyomán. A ma­­­­­gyar élsportolók jól tudják, milyen ha­g­­­tattal van a dolgozókra egy-egy nagy « , külföldi vagy hazai sikerük.­­ S lám, még alig­­ért véget a londoni­­ : magyar—angol labdarúgó-mérkőzés rá- I . diáközvetítése, munkatársaink még a I . távbeszélőnél ültek, hogy részleteiben is i . felveg­zék kiküldött munkatársunk fe­ j­e­lentését, amikor egy­ másik számon már Z : jelentkezett Igaz József, az újpesti Ma• 1 : gyár Pamutipar sztahanovista brigád- $ ; vezetője: | ; — Hallá, itt Igaz József, a Magyar x | Pamut sztahanovista brigádvezetője, 2 ; illetve labdarúgója ... no, szóval mind- X ; kettő egy szemé­tben beszél. Elvtársak, j ; felajánlást akarunk tenni. Mi, a Ma­­f­­­gyár Pamut Igaz-brigádja fogadjuk, ♦ hogy jövő szerdán, december 1-jén,­­ vagyis pontosan a londoni győzelemhez­­ egy hétre „6­-1-as műszakot" tartunk. X : Ezen a műszakon minden edd­gi telje- X s­tményü­nket felül akarjuk múlni, mint­­ ahogy labdarúgóink is felülmúlták min- | < Ha eddigi teljesítményüket Londonban■ | ; Felhívjuk az egész ország sportszerető J ; közönségét, hogy csatlakozzék hozzánk- X ; Gyárakban, üzemekben, állami gazdasá- »­­ gokban, termelőszövetkezetekben mutas- | ; ják meg a magyar dolgozók, milyen * : nagyra értékelik fiaink győzelmét. ír- | | ják meg a ..Népsport" nők, hogy ki | csatlakozik, hogy m is örüljünk és X örüljenek a fiúk is. itt kint L­mdonban. X l úgy kérhetek valamit" Ha még beszél- X nek Londonnal, mondják meg nekik­­ még ma. Megteszik? Hát lehet ilyen kérésnek ellenállnit ! Megvette már Totó-szelvényeit?

Next