Népsport, 1954. január (10. évfolyam, 1-22. szám)

1954-01-01 / 1. szám

Mit ítél akkor, ha... CMinősítő vizsgák a labdarúgó IT-ben A fővárosi labdarúgó-játékvezetők ta­ácsának helyisége általában minden este zsúfol­t,. Ezekben ■­ napok baji azonban talán még­­többen vannak itt, mint más­kor. Hogy miért? Azért, mert most fol­y­nak a játékvezetői minősítéshez szüksé­g­es vizsgák. Az­ előszobában igen „vizs­­­gai“ a hangulat. Itt is, ott ss kis csopor­tok alakul női, s vitatkoznak egy sebté­ben felvetett szabály­kérdésen, időnként igen parázs viták fejlődnek ki. Nem egy­szer ki kell szólni a belső szobából: — Sporttársak, csendesebben!, Odabenn vizsga folyik­ •A vizsgáztató bizottságok tagjai az­ asz­tal mellett ülnek, előttük jegyzetek, az asztalon fehér papír,­­amelyre gondos ke­rak labdarúgó-pályát rajzoltak fel. A pá­pyán piros és kék bábuk, a játékosok. Mélig szá­znyolcvan kérdésből áll a vizsga anyaga, s ebből negyven kérdésre il megfelelnie minden játékvezetőnek. így eíik az ajtó. Bánkúti, Miklós játék­vezető lép be. Barna Béla és Fenyvesi Miklós ,a vizsgabiztos. A feladat: írjon egy találomra kiragadott sportsze­rűtlenségi jelenetet jelentés formájában Bánkú­ti előveszi a ceruzáját, gondol­ko­dnic, majd írni kezd. Amíg Bánkuti ír addig Barna Béla halkan ezt mondja: —■ Erre azért van szükség, mert igen sok pontatlan jelentés érkezik be hoz­­zánk egy-egy sportszerűtlenségről, s a tár­sadalmi szövetség fegyelmi bizottsága sok esetben nem látja világosan, hogy mi­­lyen sportszerűtlenség is történt tulaj­donképpen. Most rávezetjük játékveze­tőinket a jelentés helyes megírására. Bánkuti nemsokára készen van, átadja az írást. A jelentés nyilván jól sikerült, mert a bizottság tagjai helyeslően bólin­tanak. Aztán elhangzik az első kérdés: — Mit ítél, ha szabadi­ tágáskor az ellen­fél sorfala feláll ugyan a szabályos kilenc méterre, de fütty után a sorfal lassan előre jön és az el­ligás pillanatában már csak hat méter a távolság a rúgó játékos és a sorfal között, a játékos fő, s a labda a­ sorfal fölött a hálóba száll? — Alkalmazom az előnyszabályt, s meg­adom a gólt — feleli habozás nélkül Bán­kuti — Helyes. Egymásután hangzanak el­­ a kérdések Egy a sok közül: — A 2-es pont tájékán egyszerre ugrik a labdáért a kapus és a támadó csatár. Még egyik sem érte el a labdát, amikor a csatár mellel elsodorja a korpást, majd '­ labdát a hálóba fejeli, mit ítélt — Gólt — hangzik a válasz. Az indok­o­lás: A kapus csak az ötösön belül nem támadható akkor, ha nincs birtokában az labda. Nemsokára vége a kérdésözönnek. Bán­kiéi 98 százalékos eredménnyel vizsgá­zott. A bizottság tagjai gratulálnak neki Barna Béla megjegyzi: — Aztán a pályán is úgy vizsgázz, ahogy itt! Előkerül a kis karton, s a megjegyzés rovatba"ez a szöveg kerül: „Magasabb minősítésre javasolva !" Már jön is a következő játékvezető: Surmann Gyula. Jelentés-írás, s már kapja is az első kérdést: — Szabad-e fejmagasságba emelni 8 lábat? — Szabadi — Mikor? — Mik­or, ha nincs közvetlen közelben más játékos! Ilyen szabatos a többi 39 kérdésre adott válasza is. A vizsga eredménye: Itaz szá­zal­ékos. A másik szobában Krémer Ferenc és Szabados Sándor vizsgáztatja Borszéki István játékvezetőt. — Szabadrúgás van a védőcsapat javára a büntetőterületen belü­l. Az elrúgott lab­dát a befutó csatár még a láboson belül eléri és a kapuba lövi. ítélet. — Újból rúgatom­, mert a labda még nem hagyta el a büntetőterületet — vá­laszol Borszéki. Jól felelt. Újabb kérdés jön: — A támadó pirosmezes csapat egyik játékosát a védekező fehérmezes csapat egyik tagja elgáncsolja. A játékvezető szabadrúgást ítél. Az elgáncsolt játékos a szabadrúgás elvégzésére jelt adó sípszó elöli az őt elgáncsoló játékosba rág. ítéleti — Amikor a labda nincs játékban — mint ebben a­z esetben — a játékvezető­nek csak büntető — és nem ítélkező — joga van. Ezért a pirosmezes játékost rá­­állítom és a szabadrúgást változatlanul végrehajttatom. A feleleteken látszik, hogy általában jól felkészültek játékvezetőink a minősítésükhöz szükséges vizsgákra. Persze van olyan is, aki meglehetősen készületlenül jött el vizsgázni. Ilyen volt Guttmarnn László is, aki a Gerö, Somogyi-bizottság elé került. Szá­mos olyan kérdés volt, amelyre rossz vá­laszt adott, vagy egyáltalán nem tudott megfelelni. Gere Ferenc szemrehányást is tett neki. — Nem volt időm készülni — válaszolt a játékvezető. Gyors számítás: a vizsgázó csak 50 szá­zalákban felelt meg a negyven kérdésre. Javaslat: visszaminősítést­ek így folynak a fővárosi labdarúgó játék­vezetők namnosítő­ vizsgái. Ezek is labda­rúgásunk szinvénájénak emelését szolgál­ják. Z. F. IFJÚSÁG Másodszor kerül megrendezésre a Mintaerőtartalékok „Február 2.” tor­­nász-csapatbajnoksága. A sportkörök­ben mindenütt lelkesen készülnek a ver­senyekre. Különösen jó munkát vesz et az észa­kmagyarországi terület­­ elnöksége. A® t Vzdi JWIsK 10 fiú és 3 lány, a Diós­győri MifiSK 33 fiú és 5 leány, a Mis­kolci MTSK 10 fiú csapattal vesz részt a sportköri bajnokságon. -4­­%%A Január 1, péntek Kutatás a fiókban ilyenkor, esztendő utolsó napjának u­tolsó óráiban rendszerint számadást csinálnak az emberek arról, hogy a ti­zenkét hónap ötvenkét hetében, a háromszázhatvanöt nap óráiban milyen munkát végeztek. A mérlegkészítés órái­­ban rendezgetjük gondolatainkat, em­lékezünk az elmúlt időkre, a közben igyekszünk rendet teremteni az Író­asztal fiókjaiban is. Miként az emlé­kezés kincsestára nem folyy ki , a fiókok mélyéből halomszámra kerülnek elő a régi, sűrű sorokkal teleírt rep­r­­zetfü­zetek. Felj­egy­zései­, riport -tém­ák, meg nem. irt cikkek adatai. A sebti­ben odavetett sorok között bizony csak nehezen­ ismeri ki magát az is, aki pa­pírra rótta a feljegyzéseket. JETEMCSIK EX­N­EK AZ ESZTEN­DŐN­EK, az 1953-as évnek — amelynek ajtaját nemsokára becsukjuk — a feljegyzései kerülnek elő a „leltár­­készítés“ és a fiók­rendezés során . . . Vannak régebbiek, is. Előkerül például a fiók mélyéről egy elsárgult papírlap is, rajta, halvány ceruzaírással néhány feljegyzés ... A papír­lap felső részén dátum: „1947 december Aztán egy név: Grosics . . .*•" Utána kétszer is aláhúzva két szó — „íj csillag . . .“ To­vábbi, rejtélyesnek tűnő szavak: „Ko­márom, teherautó . . Tűnődve vizsgál­juk a nyilván cikkhez készült adatok befejező feljegyzéseit: „Ajándék szü­leimnek ... Két-három gyereket szeret­nék . . Még egy­szer végigfutunk a papírra ve­tett szavakon. Van úgy néha, hogy az ember nehezen emlékezik vissza egy né­hány héttel ezelőtt odavetett emlékez­tetőre, de sokszor van úgy is, hogy a hosszú évekkel ezelőtt írásba rögzített pár szó is felfrissíti emlékezetünket, így van ez ezzel­, a hat esztendővel előtti, fakóh­a­sú cédulácskával is. . .. Hat esztendővel ezelőtt történt. Szintén december végén, csak azzal a különbséggel, hogy­­1947 decemberében nagy hó borította Budapest utcáit, a Ba­­ross­ utcát is, ahol az egyik földszinti irodahelyiség ajtajában egy nyurga fia­talember állt jegyzetfüzet­tel a kezében és feljegyezte az iroda előtt felsorakozó tehergépkocsik rendszámtábláját... A fiatalember köszönt, majd a csípős hi­degben kezét dörzsölve bein­c­itált a­ f­ű­tött helyiségbe, leült íróasztala mellé. Te­lefonon, intézkedett a bej­ávó és kifutó gépkocsik sorsáról. "Egy lé­­gzetvételnyi szünetet felhasznál­va beszélgetni kezdett a vendéggel... Abban az évben, 1947-ben, zajlot­­t­ Bukarestben a magyar—román­ vá­logatott labdarúgó mérkőzés és a mér­kőzés tudósításában sok szó esett a fia­tal, húszesztendős magyar kapusr­ól, Grosicsról, akit új „üstökösként"* emle­gettek annak idején a labdarúgó-életben. Az új „üstökös", Grosics Gyula szeré­nyen hárította el magától ezt a jelzőt. Szűk ruhában áll az íróasztal mellett, a kabátja jobboldalán lévő műtőmég arra mutatott, hogy ezt a kinőtt ruhá­jét is ki kellett fordítania. „Komárom . . . teherautó . . .** — az emlékezés fénye most megvilágítja eze­ket a szavakat, is... A húszéves Grosics ugyanis nevetve mondta, hogy amikor ját­szara kezdett a Dorog csapatában, nem a kaput védte, hanem a mezőnyben játszatták őt. középcsatár véd és Csak véletlenül került hátra­ a kapuba. Grosicsot ugyanis mint középcsatárt nem vették komolyan a dorogi sport­­vezetők, az első csapatban voltak nála eredményesebb csatáról­ is. Vasárnapon­ként, miközben a­z első csapat bajnoki­­mérkőzést játszott vidéken, a Gyula-fiú a labdarúgásán kerül egy másik széd­re­ne sportágnak, a kerékpározásnak be­­dőlt. így volt ez azon a vasárnapon is, amikor a Dorog Csapata Komáromba utazott tehergépkocsival és az ország­úton találkoztak a kerékpározó fiatal Grosic­­csal... A kocsi lefékezett, s Gyula nem tudta mire vélni a vezetők és a játékosok örömét, amint asok­ kö­rülvették,­ ölelgették a kerékpárját az országúti fához támasztó ifjúsági közér­­c­satárt . . . Kiderült aztán, hogy bár két kapusa is volt a­ Dorognak, egyik sem jött el és így kapus nélkül vágott neki a csapat a komáromi útnak ... .A kerék­pár és Grosics felkerült a gépkocsira ... A mérkőzést 2:0-ra megnyerték, a­­doro­giak és ettől kezdve az újdonsült, or­szágúton szerzett kapus, nem tette ki a lábát a Dorog kapujából, legfeljebb csak akkor, ha kifutott egy táma­dásra ... Aztán­­Pestre került a húszéves Gro­sics, a MATEOSz, s onnan a válogatótt csapat kapujába... A fuvaros­ vállalat íróasztala mellé, ahová betessékelte az utcáról a sportújságírót. Újabb kocsik érkeztek, be kellett fejezni a beszélge­tést . . . I­TT VAN még valami jegyzet, arra is illik emlékeznünk, ha már a többi feljegyzés láttán ilyen élesen vág az emlékezet:­­„Ajándék szüleimnek . . Grosics hat esztendővel ezelőtt meghatva beszélt­ szülei­ről. Büszkén mutatóit az iroda sarkába helyezett néhány cso­­magra: „Nagy boldogság az, hogy már a já­ndé­kot vihetek haza a családom«•­­nak • . A rövid beszélgetés végén Grosics, mint az fiatal élsportolóhoz illik, nyi­latkozott is. Erről beszél az utolsó fel­jegyzés. Almairól, terveiről így beszélt akkor: „Családot szeretnék, két-három gyereke! .. . És mind fia legyen! Mert­ labdar­ugat szeretnék nevelni belőlük..." Bizonyos mértékig meg­valósultak a húszéves Grosics álmai. Világhírű ka­pus félt . . . Családot szeretett volna alapítani a fiatal kapus. Valóravált ez az álomu is. Csakhogy ő fiat­al szeretett volna, úgy véljük, hogy válogatott ka­pusunk két gyönyörű kislányában is ■megtalálja azokat a családapái öröme­ket, amelyeket keresett. A két lányká­ból persze nem nevelhet labdarúgót, de úszót, röplabdázót, kosárlabdázót nevel­het belőlük Grosics „papa". „A legnagyobb, boldogság az, hogy ajándékot vihetek haza ,családom­nak .. ." — mondottét, hat esztendővel ezelőtt. Az értékes, gazdag ajándék biz­tosan nem maradt el ez évben sem. A legszebb, a legfényesebb ajándékot azon­ban Grosics Gyula, és tizenegy társa a „hat-három’*-m­al adta családjának. A kis,­ szűkebb családnak és a nagy csa­ládnak, az ország népének, városok, falvak, lakóinak... Ez az ajándék fé­nyesen fog csillogni, ötövig számon tart­ják ezen a világon a kerek börlabda pattogását... Az elsárgult, gyűrött feljegyzést, a néhány szavas papírlapot kisimítjuk és újra­ a fiókba helyezzük. Olykor jól esik ezek­et a régi feljegyzéseket olvasgatni, elővenni. Fekete Pál HÍREK, eredmények Négy tornaszakosztály működik már Kaposvárott To­rnaspo­rtunk fejlődésének hatása vidéken is megmutatkozik. Kaposvár is azok közé a vidéki városok közé tartozik, ahol rohamléptekkel halad a tornasport a fejlődés útján. Jelenleg már négy tornászak­osztály működik a városban: a Kinizsié, a Vörös Meteoré, a Dózsáé és a Vörös Lobogóé. Nemrég jól sikerült női és férfi alap­­fokú versenyt rendeztek Kapos­várott. A női versenyen 54, a férfi versenyen pedig több mint 40 tornász állt­ rajt­hoz és mutatott be igen jól sikerült gyakorlatokat. Különösen a Kinizsi es te Vörös Meteor tornaszakosztályában virágzó az élet, itt van a legtöbb le­hetséges férfi és női tornász. ★ Zala megyében a bstyki termelőszövet keletben hozzákezdtek a sportkör szerve­­zeéshez. út A Taasis Kismotor SK férfi röplabda­­•TAkoszt­álya egyesült, a Vasas Labor SE röpla­bda-szakosz­tály­á­val. M TA Szegedi Petőfi a városi tanácsnál, a járási tanácsnál és a járásbíróságnál sportcsoportokat alakított. A három sportcsoport között jelenleg asztalitenisz­ és sakkverseny­ek folynak. KOSÁRLABDA A Pest megyei TSE december 16-án ko­kálabda Béke Kupa-tornát indított el. A mérkőzéseket hétről-hétre­ Pestlőrinc­en, a ka­ssai u­tcai t­orna­teremben rendezik. A férfiak csoportjában a Székesfehérvári Honvéd, Kiskunfélegyházi Lokomotív, Ceglédi Lokomotív, Csepel Autó, Szent­endrei Honvéd, Gödöllői Haladás, Nagy­kőrösi Kinizsi, Szobi Lokomotív és a Bp. Dózsa, a nők csopor­tában a Ceglédi Lo­komotív, Szobi Lokomotív, Bp. Rózsa, Nagykőrösi Fáklya, Vörös Meteor Beru­házási Bank (Bp.) és az Előre Közleke­dési Minisztérium csapata küzd. A torna h­agy hiányosságra, hogy több csapat nem tartja be a kitűzött időpontokat, s emiatt a­z eddigi 3 fordulóból is jónéhány mér­kőzés már elmaradt. A Szegedi városi TSE mellett működő társadalmi kosárlabda-szövetség a város­ban működő csapatok téli foglalkoztatá­­sára körmérkőzéseket írt ki. A tornán 8­ férfi és 5 női csapat vesz részt. LABDARÚGÁS A csongrád megyei ifjúsági Labdarúgó bajnokságot 1993-ban két csoportban bo­­nyolgottá­k le. A két csoportgyőztes a Szegedi Lokomotív és a Szegedi Honvéd lett. A bajnokságot eldöntő mindkét mér­kőzést a vasu­ten­sek együttese nyerte. A bajnoki cím megszerzi méltó jutalma annak a rendszeres munkának, amely a Szegedi Lokomotív­ban az ifjúsági Labda­rúgók nevelé­se terén folyik. Az év folya­mán alig volt olyan NB II-s mérkőzés, amikor 3—4 ifjúsági játékos ne játsz­ott volna a Szegedi Lokomotív NB II-s csa­patába­n. Vajdar Bihar megy­ében nei, eddig ren­dezett kétcsoportos bajnoksággal szemben egycsoportos megyei­­labdarúgó-bajnok­ságot rendeznek 1954-ben. Ezenkívül a falusi labdarúgó-csa­patok minőségi ez­en vonalának emelésére három csoportban minőségi járási bajnokságot terveznek. 1954-ben nem rendezik meg a megyei tartalék-bajnokságot. A megyei bajnoksá­gon az 1951. évi 28 csapattal szemben a következő 11 együttes játszik: MÁV igazgatóság (Debrecen), Debreceni Pos­tás, Állomás (Debrecen), Debreceni Épí­tők, Debr. Dózsa, Debr. Vörös Meteor, Debr. Haladás, Debr. Kinizsi, Püspök­a­dányi Lek., Berettyóújfalu*?! Vörös Me­teor, Hajdúnánási Traktor, Hajdúszobosz­lói Petőfi., Hajduc­orogi SK, Debr. Petőfi. Pest megyében lASS-ban * megy A baj­nokság melett a megye legjobb csa­patainak részvételével nagycsoportos területi bajnokságot is rendeztek. Egy­­egy csoportban 14 csapat indult. Vért eredmény. A-csoport: 1. Nagymaros 43 pont, 2. Alsógöd 40, 3. Vámosmikola 41, 4. Lót 3­7, 5. Váci Forte 36. B-cso­port­: 1. Nagy­kába 38, 3. Üllő 35, 3. Pu­sztavics 31, 4. Nagykőrösi Vörös Meteor­­itt, 3 Péteri 26. D-csoport: 1. Ráckeve 41, 2 Szigeszentmiklóse 3. Halászléké 32, 4. Pilisvörösvár 29, 5. Aszódi Honvéd W. D-csoport: 1. Isaszeg 41 2. Aszódi l.ok. h), 3. Gödöllői G. 36, 4. Szósdi Csapágy 30. Nógrád megyében s megyei labdarúgó bajnokság mellett a m­egye-jobb csapatai­nak­ részvételével a járási bajnokságokon m­inil kiem­elt járási bajn­okságot is ren­dezett a megyei TSB. Végeredmény: 3. Salgótarján­ Vörös Meteor 41­­pont. 2. Zagyvapálfalvi Bányagép­gyár 40 vont, 3 Kistereny^T Lokomotív 38 pont. 3. Trarancsaljai Bányász 33, 5. Somoskőúj­falui Építők nr. 6. Salgótarjáni Bájává, 7. Bogeárlapúj­tő, 8. Virslisi Bányász, 9. Ka­távi Bán­yájsz, 10. Szécsényi SK, 11. Salgó­tarjáni Erőmű, 1l Sajgói Bányász, 13 Parótém SK, 14. Homokterenyei SK. Tolna megyében az egycsoportos megyei bajnokság mellett 14—14 csapat részvéte­lével mi­nőségi ,i­­ám bajnokságot ren­deztek a járási bajnokságokon kívül. A Nyugati csoport élő helyén a Hőgrészi Tratator végzett a G­vönki SK, a Dombó­­­vári, IV1 első, a Dombóvári Spartacus és a Döbröközi SK előtt., a Keleti eső­por!­risó helyeze­ttje a Paksi K­oi.zsi lett a Paksi Traktor, az Öc­sényi SK, a Faddi Kinizsi és a Bök­e­kei SiK előtt. Az első helyezettek bejutottak a megyei bajnok­ság 1954. évi mezőnyébe. TENISZ Pécsett a megyei társadalmi tenisz­­szövetség elkészítette a megye tenisze­zőinek Istőn. évi rangsorát. I. o. férfiak: 1. Laczkó P. (Pécsi Vörös Meteor), 2 Hook (P. Haladás), 8. Molnár, 4. Fü­­­löp (mindkettő P. V. Meteor). I. o. nők: 1. Tamásy­­(P. Haladás), 2. Kom­játhyné, 3. Bistague, 1. Mácsovicsné (mindhá­rom P. V. Meteor). II. o. férfiak: 1. Lőcze (P. V. Meteor). II. p. nők: Lacz­­­­óné (P. V. Meteor). Férfi ifjúsági: 1. Gösdhinger (P. Lokomotív). Nőt ifjúsági: 1. Kerpti­f P. Hal­stdieli Március 1-ig meghosszabbították a minősítési kérelmek beadásának határidejét Az OTSB a következő közleményt adta ki: ..Azok a sportolók, akik real minő­sítési könyvvel rendelkeznek (1951 óta kiadott feketefedelű minősítési könyvvel) Af, OTSB elnökének 881­0— 22/1952. számú utasítása értelmében kötelesek lettek volna az 1953. év folyamán az új minő­sítési szabályzatnak megfelelően minő­ítésüket kérni. Tekintettel a minősítés terén mutat­kozó nagyfokú lemaradásra, a sport­­i körök 1954 március 1-ig kérhetik spor­­­tolóik minősítését az 1953. évi eredmé­nyek alapján. Azok­ a sportolók, akik 1954 március 1-ig nem kérik minősítésüket, 1954 már­cius 1. után csak rajt- vagy játékenge­déllyei szerepelhetnek a bajnokságokon, hivatalos versenyeken. 1954 március 1-e után tehát csak új minősítési könyv­vel vagy rajt- és játékengedéllyel lehet bajnokságban, hivatalos versenyeken résztvenni.‘* 1 ★ A sportegyesületek, sportkörök az év folyamán a gyakori figyelmeztetések ellenére igen elhanyagolták a r minősí­­tési m­­unkát, nem törődtek azzal, hogy sportolóik részére idejében, legkésőbb az év végéig kérjék a minősítést az új szabályzatnak megfelelően. Felesleges most újra felsorolnunk mindazokat a hibákat, amelyek a nagymértékű lema­radát­ előidézték. A határidő meghozz­ázabbításával az OTSB elsősorban a sportolók érdekét szolgálja, nem akarja azt, hogy a sportolók az év folyamán elért eredményeik­­ ellenére, a sportköri vezetők hanyagsága miatt elveszítsék m­i­nősítés­üket. Ha sorra vesszük a sportágakat, különösen nagy lemaradás tapasz­talható a csapatsportokban, minde­nekelőtt éppen a legnagyobb töme­geket megmozgató sportágban, a lab­darúgásban. Kétségtelen, hogy a csapatsportokban csak a bajnokságok befejezése után ke­rülhet sor­ a minősítési munkára. A labdarúgásban azonban csak az NB I küzdelmei fejeződtek be december vé­gén, a budapesti, megyei bajnokságok,, továbbá az N­B II befejezése óta már elegendő alkalma nyílt volna a sport­köröknek a minősítési kérelmek beadá­sára. Ennek ellenére akadnak olyan megyék, mihol jónéhány sportkör eddig még a minősítéshez szükséges nyomtál vágyókat sem szerezte be sportolói ré­szére. Több­é-kevésbbé hasonló mértékű­ hiányosságok mutatkoznak kosárlabdá­ban, röplabdában és kézilabdában is. Bár ezekben a sportágakban nemcsak az alsóbb­­fokú de az országos bajnokságok is régen véget értek, egyedül kézilabdában­ kér­tek eddig valamennyi országos bajnok­csapat részére minősítést. A szabályzat szerint minden minősítést szerzett sportolónak kérnie kell minősítését az 1953. évi eredmények alapján, abban az esetben is, ha nem érte el az eddigi minősíté­sének előírt követelményt. Ismét hangsúlyozni kell tehát azt, hogy azoknak a sportolóknak, akik 1953-ban nem erősítették m­eg minősítésüket, egy osztállyal alacsonyabb minősítést kell kérni, illetve az eddigi III. osztályú és ifjúsági sportolók elvesztik minősítésüket. Az érdemes és 1. osztályú minősítési ké­relmeket továbbra is változatlanul az OTSB hez, az a­l­a­cs­o­n­ya­bb os­z­tály­ú minő­sítéseket pedig az illetékes alsóbb TSB-khez kell benyújtani. A már minősített, tehát feketefedelű minősítésű könyvvel rendel­kező sportoló kérelméhez négy kitöltött nyilvántartási lapot és három fényképet kell mellékelni az elért eredmény igazo­lásán kívül. Viszont, ha rajt-, vagy játék­engedéllyel rendelkező sportoló részére kérnek minősítést, a­kkor csak egy fény­képet kell mellékelni, hiszen a sportoló az engedély kérésekor már nyilvántar­tásba került. A kérelem elintézése után a régi minősítési könyv, illetve a rajt-, vagy játékengedély beadása ellenében kapja meg a sportoló az új, pirosfedelű minősítési könyvet és az osztályának meg­felelő jelvényt. Az év utolsó napjaiban a ,.későn ébred­t­ sportköri vezetők valósággal megroha­mozták kérelmeikkel az illetékes TSB-ket, különösen a BTSB-t, a kéthónapos meg­hosszabbítás egy pillanatig sem jelent­heti azt, hogy a lemaradt sportkörök most ismét elhanyagolják és a határidő végére, február utolsó napjaira hagyják a minő­sítések benyújtását. • A sportköröknek úgy kell végezniük a munkájukat, hogy a meghosszabbí­tás minden napját jól kihasználják és a hátralevő kérelmeket lehetőleg már januárban adják be. Ellenkező esetben ismét súlyos torlódáso­kat idézhetnek elő és esetleg határidőig sem tudják elvégezni m­unkájukat. Már­ci­us 1. után pedig azok, akik új minő­sítési könyvvel nem rendelkeznek, már csak rajt-, vagy játékengedély kérés ese­tén szerepelhetnek a bajnokságokon és versenyeken. Az utolsó napok tapasztalatai arra mu­tatnak, hogy a következő hetekben igen nagy munka vár a kérelmeket intéző, a nyilvántartást végző sport­­szervezetekre. Erre a feladatra alaposan fel kell ké­szülni. Az OTSB központi nyilvántartásá­nak sürgősen meg kell vizsgálnia, hogy jelenlegi létszáma megfelelő-e az előre láthatólag napról napra növekvő teendők ellátására és ellenkező esetben gondos­kod­ni kell a szervezet megerősítés­ér­ő. Vonatkozik ez az alsóbb TSB-k, elsősor­ban a BTS­B munkájára is. A nyilván­tartást végző szervek munkájához, nagy segítséget adhatnak a társadalmi szövet­ségek aktívái, a következő hetekben tehát még fokozottabb mértékben kell mozgó­sítani a mi,'kntö­ítésű bizottságok tagjait. Csak így, megerősített szervezettel, rálk vetett munkával lehet valóban kihasz­nálni a kéthónapos meghosszabbítást a le­maradás felszámolására. A budapesti társadalmi labdarúgó-szövetség egyéves munkája a sportszerű­ségi verseny tükrében Amikor a labdarúgóidény elején a BTSE kiírta a sportszerű­ségi versenyt, a buda­pesti társadalmi labdarúgó-szövetség tag­jai elhatározták: minden erejükkel azon lesznek, hogy a Budapest-bajnokságban a sportszerítségi verseny mi-nél nagyobb si­kerrel záruljon. A társadalmi aktívák már a bajnoki idény első hetei után meg­kezdték a sportkörök látogatását. Elsősor­­ban azoknak a laparúgó-szakosztályok­­nak az üléseire látogattak el, amelyek fegyelme, magatartása ellen észrevételek merültek fel a játékvezetők és szövetségi ellenőrök részéről. A látogatások során a sportkörök vezetőivel megtárgyalták azo­kat a teendőket, amelyek révén remél­hető volt, hogy a fegyelem­ visszaáll. Gyakran órákon át beszélgettek a játékosokkal is. Kikérdezték őket, milyen okok váltot­ták ki belőlük a fegyelmezetlenségeket és megmagyarázták a játékosoknak, hogy milyen sokat ártanak maguknak, sport körüknek és a magyar labdarúgás hírne­vének, amikor a pályán a sportemberhez nem illő magatartást tanúsítanak. Érde­kes volt például Deutsch Bélának, a Kis­­text tehetséges ifjúsági válogatott játéko­sának esete. Deutsch Bélát egymásután két bajnoki mérkőzésen kiállították fegyel­mezetlen magatartása miatt. A játékost behívták a BTSB-be és többször­ hosszasan elbeszélgettek vele. A játékossal való ba­ráti foglalkozásnak az lett az eredménye, hogy Deutsch Bélával azóta nem volt baja a játékvezetőknek, sem pedig a fegyelmi bizottságnak. A fiatal labdarúgó azóta nemcsak csapata legjobb játékosa, hanem példaszerűen is viselkedik. A torsadalmi aktívák az év elejétől kezdve sorra látogatták az üzemeket gyárakat, , igyekeztek meggyőzni az üzemek vezetőit a sportolás fontosságáról. Ez a munkájuk sem maradt eredménytelen. Nem egy eset­ben a társadalmi aktíva látogatása után az üzem­,, a gyár vezetője lett a csapat leglelkesebb szurkolóinak egyike, gondos­kodott a lehetőségekhez mérten a jobb felszerelésről, néhány esetben az üzem vezetője pályához is juttatta a csapatot. Az érdekesebb esetek közé tartozik a XVI. ker. Petőfi ügye is. Állandóan ér­keztek a panaszok, h­ogy a XVI. ker. Pe­tőfi játékosai, sőt még a szakosztály veze­tői sem viselkedtek példaadó módon. Ami­­kor a figyelmeztetések nem hozták meg a kellő eredményt, a BTSE felhívással for­dult a Petőfi SE elnökségéhez. Az elnök­ség haladéktalanul közbelépett. Az ered­mény: visszaállt a rend a XVI. ker. Pe­tőfi házatáján és a csapat a sportszerű­­ségi versenyben csoportjában a második helyre küzdötte fel magát. Egy másik példa. Az ecseri úti pályán gyakoriak voltak a botrányok, sok mér­kőzés szakadt félbe a nézők helytelen maga­tartása miatt. Ez a viselkedés káro­san befolyásolta a játékosokat is. A jó nevelőmunnka hatására ebben az évben a II. osztály V. csoportjában a Jíakodás nyerte­­ a sportszerűségi versenyt.­­ a­z ecseri úti pályán sem „fenegyerekek*, már a nézők. A budapesti labdarúgó-bajnokságban vasárnaponként több mint 10.000 játékos lép pályára.. A bajnoki küzdelmek során az 1953-as évben is előfordultak fegyelme­zetlenségek, de már lényegesen kevesebb esetben kellett fegyelmező eszközöket igénybe venni, mint a korábbi években. A budapesti labdarúgó-bajnokságban sze-­­­re­plő hatalmas játékosgárda nevelési munkája még sok időt­ és türelmet kíván, de ha a sportszerűség! verseny során ta­pasztalt nagyarányú javulást látjuk, in­dokolt as a remény, hogy az új bajnoki esztendőben a fegyelmezetlenségek még jobban csökkenni fognak. A csat­atok nemes vetélkedése a sport­szerűség! versenyben arra enged következ­tetni, hogy a BTSB társadalmi aktívái ezen a területen igen eredményes munkát v­égeztek. A sportsietőségi verseny értékelését nemrégiben végezte el a tár­sadalmi szövetség vezetősége. Az 1. osztály 1. csoportjában az elsőő helyre a Vízművek került 117.1 ponttal, 2. Rákosrendezői Lokomotív 118 2, 3. Elek­tromos 11.­3 ponttal. A 11. csoportban a Testnevelési Főiskola lett az első 110.5 ponttal. 2. Pénzügyőrök 110, 3. Óbudai Hajógyár 107.5 ponttal. A III. csoportban a Dan­ovin 111.8­­ pontot szerzett, a XVI. ker. Petőfi 1­10.4, az Aszfaltozok HP pon­tok A IV. csoportban a Goldb­erger ll6.S ponttal foglalta el az első helyet, nyomá­ban halad a 21. ,7. Építőtroiszt 113 4 pont­tal, 3. I­. Pásztó 111.7 ponttal. Az V. cso­portban a Fémtömegc­ikk 113.6 ponttal lett az első, 2. Köb. Drasche 110.5, 3. Húsos III.2 ponttal. A II. ősitől 11 B csoportjában az Orion került az élre 163 ponttal a Darugyár Zli( 3 pont) és a Cérnagyár 1101 pont) előtt. A 11. csoportban a Mezőtervé az elsőség 108 9 ponttal megelőzte a Hídépítőket (107.9 pont) ,* Budafoki Z­om­áncot (104.4 pont). A 111. csoportban a , XVII. ker. Közért lett az­ első 102.6 ponttal, a Bánya és Energiaügyi minisztérium csa­pata 94.8, az Ikarus pedig 94.1 pontot szerzett. A IV. csoportban a Gamma 116.1 ponttal szerezte meg az első helyet, meg­előzte a 108.7 pontot szerzett 37. sz. Spar­­tacust és a 107.4 pontot szerzett Iroda­gépet.. .4. V. csoportban a Rakodás 128.7 ponttal lett az első. 2. Atra 11.2, 3. 44. sz. Építők 11.7 ponttal. A Magyar Filmhíradó legújabb számában látható: 1. Fenyőfa­ünnepély. 2. Disznótor Sükösdön. 3. Kéményseprőt látok... 4. Har­sány! híradó. n­épsport A Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa mellett működő Országos Test­­nevelési és Sportbizottság lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Szerkesztőség: Bp., VI!?.. Rökk Szilárd­­utca 6. (Postái címe:­­ap. 3. postafiók­ 10.) Távbeszélő: 338—SGT. Kiadja a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Kiadó­hivatal: Bp. tér 1., Baross-tér 2. Távb.: 143—629. Terjeszti: Posta Köz­pont) Hírlapíródó Vállalat. Bp., V. József nádor-tér 1. Távb.: 180—850. Budapesti előfizetés: a kerületi kézbe­sítő postahivataloknál, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahiva­­talokban és postai kézbesítőknél. Előfizetési díj 14 évre 42­0 Ft. Megjelenik: hétfőn, kedden csütörtökön pénteken és vasárnap Szikra Lapnyomda.

Next