Népsport, 1955. január (11. évfolyam, 1-23. szám)
1955-01-20 / 14. szám
-2 MIÉRT NEM FEJLŐDIK JOBBAN SÚLYEMELŐ-SPORTUNK ? Mit ilyen volt súlytemetősportunk múlt esztendeje? Erről beszélgettünk legutóbb Keleti Emil edzővel, az országos társadalomű szövetség k fciikúráival. — Ha általánosságban nézzük a sportágat — kezdte Keleti —, akkor azt kell megállapítanunk, hogy az előző esztendőhöz viszonyítva 1951-ben történt némi előrehaladás. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy az egyes súlycsoportok legjobbjai 1951-ben léphet emeltek, nagyobb teljesítményeket értek el, mint 1953 ban. A legtöbb súlycsoportban jobbak az átlageredmények is az előző évekéhez viszonyítva. — És kifedezgető ez a fejlődés? — Ezt már nem mondhatjuk. Még legjobbjaink eredményei is igen messze vannak a nemzetközi, színvonaltól. Úgy gondolom azonban, hogy 1955-ben jelentősebb lesz a fejlődés, ebben az esztendőben közelebb kerülünk majd a világ legjobbjaihoz. Azért mondom ezt, mert mindent elkövetünk majd az eddigi súlyos hibák, mulasztások felszámolására. Mert bizony súlyemelősportunk telve van hibákkal. — Melyek ezek a babák? — Az elmúlt években nagyon nagyot hibáztunk például akkor, amikor az utánpótlás nevelését teljesen elhanyagoltuk, s csak az élvonalbeli versenyzőkkel törődtünk. Márpedig súlyemelésben az a helyzet, hogy az élvonalbeliek, a válogatottak mind-mind idős, „öreg” versenyzők, akiktől további fejlődés már nemigen várható, vagy legalábbis nem mindegyiküktől. A múlt évben valamennyire már felismertük ezt a tényt, s úgy ahogy hozzáláttunk a fiatalság felkarolásához. A fiatalok tehetségesek. Némelyikük olyannyira az, hogy biztos vagyok abban: igen-igen rövid idő alatt nemcsak elérik majd az idősebbek által tartott csúcsokat, hanem túl is szárnyalják azokat. A hibákkal kapcsolatban megemlítette Keleti, hogy súlyemelésben is femnád az edzővilagig. Pedig sok jó edzőink van. Egymás hozzáértését azonban nem ismerik el. " Talán nincs még egyetlen sportágunk sem, ahol olyan könnyen és meggondolatlanul rámondaná egyik edző a másikra. hogy■ ..Ugyan, az nem ért hozzá, az analfabéta . .Ez az edzők közötti rossz szellem rendkívül káros hatással van a versenyzőkre Az edzők ugyanis valósággal maffyái köré csoportosítanak versenyzőket, akik aztán kín nőt-békát kiabálnak a többi edzőre Elterjedt és meghonosodott például az a nézet, hogy súlyemelésben csak az lehet jó edző, aki maga is válogatott versenyző volt. Mondanom sem ,kell, hogy ez a nézet. helytelen. Elmondtam például némelyiküknek, hogy az a Bob Hoffmann, aki eddig rengeteg világcsúcstartót nevelt soha nem volt neves súlyemelőt. Viszont mint edző jószemű hozzáértő szakember .. . A beszélgetés során kitinthetett arra is hogy hely terén súlyemelőink edzésmódszerre A megvár versenyek keveset edzenek. Legtöbbjük megelégszik azzal, hogy lemegy az edzésre, néhányszor felemel egy-két ikitót, s otthagyja a nitmikát. — Amikor nálunk jártak a szovjet súlyemelők, megkérdeztem edzőjüket, Nazarovot, hogy a szovjet súlyemelők menynyit edzenek? Nazarov nevetve válaszolta: Reggeltől estig, de ha van egy kis idejük, akkor estétől reggelig ..Később aztán komolyra fordítva a szót, elmondotta, hogy a szovjet súlyemelők mindennap edzenek, gyakorolnak, munkájuk végeztével lejárnak a tornatermekbe, s állandóan csiszolják technikájukat, vagy fejlesztik gyorsaságukat, ügyességüket, erejüket. Bizony, nálunk is így kellene ezt csinálni... Hibaként említette megazt is, hogy ■a társadalmi szövetség vezetői nem dolgoznak jól. A legfontosabb hibák feltárása után versenynőnk múlt évi teljesítményeről beszélgettünk Keleti Emillel. Két nagycsoportra osztotta a mezőnyt: a fenyilő-, bőkéres, tehetséges fiatalokra és azokraaz idősebb versenyzőkre,akik régy fejlődhetnek ekdktre nemzetközi viadalokon még számíthatuunk. Nézzük először a fiatalokat. Kik számítanak tehetségesnek ? — Légsúlyban például Macsánszky. Ő technikailag is eléggé képzett, nyomásban viszont javulnia kell. Ez azt jelenti, hogy nem elég nagy az alapereje. Ezt több és tervszerűbb edzéssel érheti el. Pehelysúlyban Simkó az, akitől várjuk, hogy átveszi majd Ambrózi helyét. Hajlékony, jó adottságokkal rendelkező versenyző, aki feltétlenül képes lesz 325—330 körüli teljesítményre. Sőt még többre is, ha szorgalmasan edz és betartja az edzői utasításokat. Váltósúlyban Markovics és Zámbó a legnapiobb ígéret. Mindketten tehetségesek, különösen Zámbó jön felfelé rohamosan. Középsúlyban máris két fiatal versenyző áll az élen: Páll és Horváth. Mindketten szépen fejlődnek, szinte versenyről versenyre javulnak. Gyors előrehaladásukat elősegíti az, hogy egyazon súlycsoportban vannak, így állandó versenyben állnak egymással. Sokat várunk Simon Artúrtól, aki félnehézsúlyban számít ígéretnek. Nagyszerűek az adottságai, eszményi a testalkata, s hatalmas ereje van, amit az is mutat, hogy nyomásban a legerősebb. Ahhoz azonban, hogy igazán nagy eredményekre legyen képes, igen sokat kell fejlődnie a technikai számokban, főleg szakításban. Pontosan ugyanez mondható el a csepeli Rákócziról is. Az idősebb versenyzőkkel kapcsolatban hangsúlyozta Keleti, hogy ebben a sportágban az idősebbek is jelentősen fejlődhetnek. " Sokat várunk például még B. Nagytól. Ő még legalább húsz kilóval emelhet többet jelenlegi legjobb eredményénél, s előreláthatólag fog is emelni ennyit, hiszen ő a legszorgalmasabb versenyzők egyike, ez pedig döntő. Technikája kifogástalan, s ő ,.gondolkodik“ is versenyzés közben. Ha pedig mostani eredményéhez húsz kilót hozzáadunk, egyszeriben Európa legjobbjai közé kerül. Sőt. . . Nem érte még el legjobb eredményét Varga Gyula sem. Mi is technikás versenyző, de többet kell edzenie. Nehézsúlyban Tóth elé az idén 400 kilót tűztünk ki. Ennyire feltétlenül képes, hiszenhatatlanul erős versenyző. Roppant nyomóereje mellett azonban igen fogyatékos a technikája, rúd felvétele, fis alon itt van f Buronyi... — Igen. Buronyi . . . Bár csúcsot javított mintha megállt volna a fejlődésben Pedig őt külföldön is nagy tehetségnek tartották Mi van vele? — Buronyi változatlanul a súlyemelő sport Papp Lacija. Nem véletlenül mondom ezt, ugyanis vele pontosan az a helyzet, ami Papp Lászlóval, nincs idehaza megfelelő elenfele. Ha nem jár le edzésre, akkor is 20—30 kilóval emel többet az utána következőnél. De.. Amíg Papp Laci változatlan szorgalommal dolgozott hasonló körülmények között is, s mindent megtett annak érdekében hogy megtartsa formáját hogy erőnléte megmaradjon, addig Buronyi . . . beletörődött abba hogy ő idehaza úgyis a legjobb, s nem vette komolyan az edzéseket. Képességei alapján Buronyi nyugodtan érhetne el nemzetközi eredményeket. „Függetleníteniett kellene magát a hazai eredményeitől . . Retvén jük 1955- ben így lesz, s akkor Baronyi válozatlanul erőssége lesz a magyar rabontottunk. Befejezésül Keleti Emil hangsúlyozta, hogy a sportág színvonalának emelése érdekében már most a téli időszakban meg kell kezdeni az alapos, minden eddiginél tervszerűbb munkát. (nagymarosi) Jelentős tervek birkózósportunk továbbfejlesztésére Az országos birkózóértekezlet egyik jellemzője már évek óta, hogy a résztvevők keményen bírálják a birkózósportban mutatkozó hibákat, s felszínre hozzák a fejlődést gátló okokat. A legutóbbi országos értekezlet is alapos mulikat végzett. A hibák őszinte feltárása mellett rámutattak a fejlődés útjára is. Az országos értekezleten a vidéki társadalmi szövetségek és sportkörök vezetői feltárták azokat az okokat, amelyek miatt vidéken nem fejlődik birkózósportunk és amelyeknek kiküszöbölése az egész magyar birkózósport elsőrendű feladata. Incze József, az országos társadalmi szövetség elnöke beszámolójában foglalkozott az elmúlt év eseményeivel, s részletesen ismertette a birkózósport vezetőire háruló feladatokat. 1954-ben gazdag versenyműsort bonyolítottak le. A fővárosban 101, vidéken pedig 81 versenyt rendeztek. 19 érdemes, 150 I. osztályú, 128 II. osztályú, 235 TII osztályú, 1566 rajtengedélyes és 389 ifjúsági és serdülő birkózó lépett szőnyegre bajnoki küzdelmek és egyéb versenyek során. A felsoroltak mellett több mint 2000 azoknak a fiataloknak száma, akik bér rendszeres edzésben vannak, nyilvános versenyeken azonban még nem vettek részt. Sok sikeres nemzetközi szereplés Az elmúlt idény nemzetközi eredményeivel általánosságban elégedettek lehetünk. Kiemelkedő győzelmeket értek el birkózóink a Főiskolai Világbajnokság szabad- és kötöttfogású küzdelmein, két alkalommal is győztünk a csehszlovák válogatott ellen. Szép eredményeket értünk el a négy nemzet versenyén: a bolgár és a csehszlovák csapat legyőzése mellett győztünk a Szovjetunió II. csapata ellen és csak a Szovjetunió I. csapatától szenvedtünk vereséget. A versenyek során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy birkózósportunk minőségi szempontból ismét lépett egyet előre. Csak a tokiói szabadfogású világbajnokság hozott számunkra mérsékeltebb sikert. Itt Bencze Lajos súlycsoportjában második lett. A többiek nem értek el jobb helyezést. Ifjúsági birkózásunk színvonalemelkedése örvendetes volt a fejlődés az Ifjúságiak csoportjában is. Ifjúsági birkózóink elsősorban a bajnoki küzdelmek során mutatták be fejlett tudásukat. Versenyeiken sportszerűen küzdöttek, a fogásokat gyorsan vitték keresztül és felnőtt birkózóinkkal ellentétben a dobásfogások helyes végrehajtásában is jeleskedtek. Jó felkészülésükre mutatott többek között az is, hogy fáradhatatlanul küzdöttek. A győzelmek nagy részét egymás ellen csak a legkisebb pontkülönbséggel szerezték. A fiatalok találkozói során gyakori volt a kétvállas győzelem. Ifjúsági versenyzőink minden helyzetből jól indították el a támadásokat, mérkőzéseiken alig láttunk tologatásokat. Valamennyi súlycsoportban 4 — 5 olyan versenyző is akadt, aki néhány év múlva a felnőttek között is megállhatja a helyét, magas színvonalú küzdelmeket hoztak. A csapatok két eset kivételével mindkét csoportban valamennyi mérkőzésüket lebonyolították, szőnyegre állították sportkörük legjobbjait is és kemény vetélkedés folyt az elsőségért. A Béke Kupa-mérkőzések sikerének eredményeként alakult ki az a helyes álláspont, hogy a csapatküzdelmeket tovább kell fejleszteni és elsősorban vidéken a kisebb sportkörök versenyzőinek bevonásával csapatküzdelmeket kell rendszeresíteni. A tervek szerint 1955- ben az I. és a II. csoportbeli CsB-n kívül a sportköröket 5 területre osztva fejlesztik ki a CsB-ket. Nagyarányú javulás volt észlelhető a bíráskodás terén is. Versenybíráink felfogása egységesebb lett és így a versenyeken a súrlódások csaknem teljesen eltűntek. Felnőtt birkózóink hibáiról Az elnöki beszámolóból azonban kiderült az is, hogy birkózósportunk vezetői nem elégedettek az eredményekkel. Minősített versenyzőink nem eléggé robbanékonyak, lassúak a támadások elindításában és végrehajtásában. Állásból túlzásba viszik az óvatosságot, s támadószellemük helytelen a lenti munkában is: nem kezdeményeznek fogásokat, csak arra törekednek, hogy az ellenfél támadásait elhárítsák. Megállapítható ez a helytelen küzdőmodor élversenyzőink nagyobb részénél is. Különösen kötöttfogású birkózóinkban vannak hiányosságok. Nem a technikai felkészültségre törekednek, hanem a jobb erőnlétre — arra számítva, hogy az állandó „hajtással” eldönthetik a mérkőzések sorsát. Ebben elsősorban a sportköri edzők a hibásak, akik engedékenységükkel elősegítik, hogy a versenyzők mindent az erőből való birkózásra építsenek. Élversenyzőink körében visszaesett a versenyek iránti érdeklődés. Gyakran nem indulnak el a versenyeken, nem mutatnak jó példát a fiatalabbaknak és ha mint versenyzők nem vesznek részt egyik-másik viadalon, akkor mint nézők sem kíváncsiak a többi versenyző munkájára, pedig még a legjobb versenyző számára is akad minden versenyen valami tanulnivaló. Élversenyzőinknek ez a magatartása átragadt a kisebb képességű birkózókra is és ez is oka annak, hogy a birkózómérkőzések látogatottsága csökkent. Hiba az is, hogy ha élversenyzőink kisebb jelentőségű versenyeken szőnyegre is lépnek, ezt nem a rendes súlycsoportjukban teszik, hanem egy-két súlycsoporttal feljebb. Az új feladatok közé tartozik kiépíteni minden TSB mellé a társadalmi szövetséget és megfelelő aktívahálózatot biztosítani. Meg kell szüntetni a több megyében észlelt személyi torzsalkodásokat. A TSB-k nem jelentik időben, gyakran pedig egyáltalán nem a területükön előforduló eseményeket. Ennek az a következménye, hogy az OTSB nehézatlétikai osztálya nem tudja, hogy például hol alakult birkózó-szakosztály, vagy hol szüntették meg azt. Értesülések hiányában természetesen nem tud segítséget nyújtani az OTSB. Az állami edző véleménye A több mint hatórás értekezleten Matura Mihály állami edző beszélt birkózósportunk minőségi fejlődéséről. Hangoztatta azonban, hogy rohamosabb fejlődésre csak abban az esetben lehet reményünk, ha a sportköri edzéseken a versenyzőket alaposabban készítik fel. Válogatott birkózóink is szorgalmasabban járjanak el sportköreik edzésére, hogy a válogatott keret edzéseinek már ne legyen más célja, mint a versenyzők tudásának továbbcsiszolása. Nagyon fontos, hogy a sportköri edzők a nevelés terén ne járjanak külön utakon, fogadják el tanítási alapul azokat a tapasztalatokat, amelyeket a nemzetközi és egyéb versenyek során szerettek a magyar birkózósport vezetői. Beszélt a közönségszervezésről is. Minél nagyobb a birkózóversenyek látogatottsága, annál. Inkább javul a versenyző versenyzési kedve. A közönség buzdító magatartása igen jótékonyan hat minden sportolóra. A kedvezményes vasúti utazásról is sok szó esett. Egyöntetű volt a vélemény, hogy ha visszaállítanák az utazási kedvezményt, a sportkörök lényegesen több versenyt rendeznének. Felmerült az a kívánság, hogy a vidéki versenybírákat többet foglalkoztassák országos jellegű küzdelmeken is. Ezzel a kérdéssel függ össze a továbbképző tanfolyamok minél gyakoribb megrendezése is. Több bejelentés érkezett, hogy a falusi sportkörökben nagyobb lett az érdeklődés a birkózást iránt és a falvakban egyre-másra alakítanak birkózó-szakosztályt. Bejelentették, hogy Pécsett egyik-másik testnevelőtanár akadályozni igyekszik, hogy a diákok birkózzanak, arra akarják szorítani a diákokat, hogy hagyjanak fel a birkózással és inkább atlétizáljanak. Papp László dr. a válogatott keret edzője megállapította, hogy elmúlt évi eredményeink nagyobbak, mint a hiányosságok. Birkózósportunk fejlődése elsősorban edzőink munkájától függ. Az OTSB lépjen közbe, hogy a varsói VIT műsorába iktassák be a birkózást is. Tervek A határozati javaslatok sokaságából meg lehetett állapítani, hogy az országos értekezlet résztvevői és az országos társadalmi szövetség is jól felkészült a tennivalókra. Egyik fontos feladat, hogy a versenybírákat és az edzőket különválasszák, hogy ezzel elkerüljék az elfogultságnak még a látszatát is. Szaklap megindítását tervezik — egyelőre évente nyolcszori megjelenéssel. Gondoskodnak a külföldi szakirodalom ismertetéséről és még ebben az évben sor kerül a kötöttfogású birkózószakkönyv megírására Megszervezik az agitációs és propaganda-bizottságot és jobb kapcsolatot teremtenek a sajtóval. Az országos társadalmi szövetség elnökségi üléseire meghívják a szövetségek és sportegyesületek képviselőit. Vándordíjjal fogják jutalmazni a legjobban működő és a legjobb szerelőmunkát végző sportkört és megfelelő felvilágosító munkával biztosítják, hogy élversenyzőink a kisebb jelentőségű versenyeken is vegyenek részt. A vidéki birkózógócpontok megteremtése céljából hatékonyan segíteni fogják a Traktor SE munkáját, rendszeresítik a megyék közötti válogatott találkozókat, az edzők közötti tapasztalatcserét és gondoskodnak szakmai továbbképző tanfolyamokról, mind a vidéken, mind pedig Budapesten. Hibáztatjuk, hogy az értekezlet napján a fővárosban ifjúsági versenyt rendeztek és emiatt több mint 20 versenybíró és szakember maradt távol. Sajnálatos az is, hogy válogatott birkózóink nem jelentek meg a nagyjelentőségű megbeszélésen. J. K. A sportköri Béke Kupa CsB kiépítése Az elmúlt év sikereihez tartozik, hogy a sportköri Béke Kupa-küzdelmek 1955 Január 20. csütörtök 200 FOGAI)O 400 TIPP JE a Sportfogadási Osztályhoz szerdáig beérkezett szelvények közül x 1 1. Inter—Fiorentina 1xx12xx2 11xx 131 153 116 x 2. Catania—Roma 21xxx2 12x1x2 129 138 133 x 3. Pro Patria—Bologna 21 1 2x21 1 12x1 143 117 140 1 4. Spal — Milán 2 2 x 2 2 x x 2 2 1 2 1 105 17 168 2 5. Udinese—Torino x 2 1 1 1 2 X 2 1 2 1 X 149 109 147 1 6. Lazio—Triestina 1 x 1 x 1 1 2 1 x 2 11 162 121 117 1 7. Troyes—St. Etienne 2 1 2 1 1 x 1 12 221 156 112 132 1 8. Toulouse—Reims xx2 1 1 1 2 xx2 xx 134 140 126 x 9. Metz—Lens Ix 1 xx 1 x2 2 1x2 144 148 108 x 10. Bordeaux—Strasbourg 1 1 x 1 2 1 1 1 x 121 151 138 111 1 11. Váci VL—B.-csabai Lók. 2 1 2 x 2 2 x 2 1 2 2 x 99 117 184 2 12. Győri Vasas—Misk. Lók. 12xx21 221 122 114 136 150 2 Az első 12 oszlopban eszvesry fokadó tippjel szerepelnek, az ezt követő három oszlopban 200 fogadó 400 tipplét összesítve, az utolsó oszlopban a legtöbbet előforduló tippeket tünteti fel a Sportfogadási Osztály. Ottó 18'éTtt£mFi 1054. évi rangsorét Papp László két súlycsoportban is első lett (IV.) Nagyváltósúlyban a legutóbbi ranglistához képest aránylag kevés változás történt. Hét versenyző megőrizte helyét az első tíz között, csak három maradt ki a legjobbak közül: Madosfalvi, Vác és Fábián. Madosfalvi hivatali elfoglaltsága miatt kevés versenyen indult, Vác visszavonult. Fábián nem ért el számottevő eredményeket. A többiek közül Csiszár fejlődött a legtöbbet, a tizedik helyről a hatodikra ugrott fel. Kiharcolta a rangsorolást Réduly, Desi és a fiatal Pavits is. Főiskolai világbajnok az élen NAGYVÁLTÓSÚLY 1953- ban: 1. Papp László (Bp. Vasas), 1954- ben: 1. Papp László (Bp Vasas), 2. Márton (Debr. Lók ), 3. Ráduly (Bp. Hornád), 4. Firócz (Bp. Dózsa), 5. Dés-i (Kaposv. Dózsa), 6. Császár (EMAG), 7. Hollós (Bp. Kinizsi), 8. Dióslaki (Pécsi Bányász), 9. Pavics (Bp. Vasas), 10. Molnár Zoltán (T. Bányász). Szóba került még: Steier (Bp. Vörös Lobogó), Hergert (Kaposvári Dózsa), Szóka (Győri Vasas) és Hiba (Pécsi Bányász). PAPP ebben a súlycsoportban főiskolai világbajnokságot nyert, első lett a felszabadulást nemzetközi versenyen és a II. német ifjúsági találkozón. Minden válogatott és hazai mérkőzését megnyerte. Kimagaslott a mezőnyből. Győzött a svéd B. Larsson, az osztrák Wolf, Weikinger, Skrouzny, a csehszlovák Krocsák, a román Popescu, a bolgár Mitrev, Georgiev (kétszer), a német Haas (kétszer), a szovjet Darbasszek és a lengyel Pietrzikowski ellent. Tizennégy nemzetközi győzelem! A hazai mérkőzések során legyőzte az országos bajnok Mártont, s többek között Csiszárt, Vépít, Misovitsot, s Budapest-bajnokságot nyert. Márton nagy küzdelem után megszerezte a magyar bajnoki címet. Csak Papptól kapott ki! Megverte Csiszárt, Hollóst, Dióslakit, Molnár Zoltánt, Forintost, Bindert, Fábiánt, Hermannt, V. Tóthot. Minden CsB-mérkőzésen biztos pontja volt csapatának. Ráduly ötször voltválogatott s ezzel a harmadik helyre került: győzött a csehszlovák Jansta, a német Kaczerowski ellen, kikapott Pietrzikowskitól, Georgievtől és a szovjet Tolsztyikovtól. Sipőcz sokkal kevesebbszer indult nagyváltósúlyban, mint az előző évek során. Minden mérkőzését megnyerte, de előbbre nem kerülhetett, mert az élmezőny tagjai közül senkivel sem mérkőzött. Dőri ebben a súlyban is otthonosan mozgott. Legyőzte Csontost, Budai Pált, Szókát, Halászt, Pállá 11-t, Antalt, Argyelánt, Pavicstől kikapott. Csiszár hadseregbajnokságot nyert. Kétszer legyőzte Hollóst, egyszer Pápait és Madosfalvit, s több kisebb képességű öklözőt. Alulmaradt Papppal és Mártonnal szemben. Hollós eredményeinek mérlege: győzelem Süveges, Halász, Tóth E., Váratlak Molnár Zoltán. Boltok, Bogi ellen, vereség Csiszártól, Mártontól. Dióslaki elsősorban az országos bajnokságon kiharcolt második helyének köszönheti helyezését. Pavlis néhány szép győzelemmel vonta magára a figyelmet. Ezek közül magasan kiemelkedik Déri legyőzése. A CIB első csoportjában résztvett csapatok versenyzői közül legyőzte még Eglét is, említést érdemel míg Magony elleni győzelme. Molnár Zoltán megverte Károlyfit, Strassert, B. Nagyot, Molnár Ií-t, Kovácsot, s még néhány vidéki öklözőt, döntetlenül mérkőzött Tóth E. ellen, kikapott Hollóstól és Mártontól. Papp középsúlyban bajnokságot nyert Középsúlyban már jelentős változás történt a ranglistán. Papp a magyar bajnokságon ebben a súlyban indult, s nemcsak ezen a nagyszabású versenysorozaton győzedelmeskedett, hanem CsB-mérkőzésein is. Ezért ebben a súlycsoportban is rangsorolni kellett. Páder, Csontos, Salamon, Kéki és Pápai nem tudott bekerülni a legjobb tíz közé, viszont helyettük fiatalok törtek előre: Legény, Pállá II, Mogony és Cseke. Kéki 1954-ben sokat betegeskedett. Csontos visszavonult. Páder és Pápai nagyon visszaesett. Salamon kevés mérkőzést vívott. KÖZÉPSÚLY 1953- ban: 7. Plachy Mátyás (Bp Dózsa). 1954- ben: 1. Papp László (Bp. Vasas), 2. Plachy (Bp. Dózsa), 3. Páduly (Bp. Honvéd), 4. Sipőcz (Bp. Dózsa), 5. Simon (EMAG), 6. Legény (Műszaki Egy.), 7. Pállá II (Bp. Kinizsi), 8. Magony (Szentendr. Honv.), 9. Cseke (Dombóvári lak.), 10. Molnár I Sándor (M. Honv.). Szóba került még: Németh Ernő (Bp. Vörös Lobogó), Gyurkota (Miskolci Honvéd). PAPP több győzelmet aratott, mint bármelyik versenyző. A magyar bajnokságot játszi könnyedséggel nyerte, s a CIB-mérkőzéseken többnyire középsúlyban indult. A súlycsoport egyik legjobbját, Rádulyt például háromszor legyőzte. Győzedelmeskedett többek között Csontos, Páder, Király, Legény, Sulyok, Pállá II. Simon és Gulyás ellen. Svédországban diadalmaskodott az Európa-bajnok Sjölin ellen, s az FSGT versenyén is két győzelmet aratott. Plachy főleg azzal előzte meg Rádulyt, hogy többször volt válogatott. Ebben a súlyban a szófiai nemzetközi tornán is ő képviselte a magyar színeket. Külföldi ellenfelei közül győzött a lengyel Piorkowski, a csehszlovák Koutny, a német Marr ellen, kikapott a román Negreától, a bolgár Koztovtól, a szovjet Salkovtól és egyszer Piorkowskitól is. Magyar versenyzőtől nem kapott ki, viszont nem mérkőzött Papp és Ráduly ellen. Győzött Hergert, Süveges, Tauzin, Molnár Sándor, Magony, Manninger és Kocsis ellen. Ráduly hivatalos válogatott mérkőzésen csak egyszer indult középsúlyban: az osztrákok ellen. Kitűnően szerepelt a felszabadulási versenyen, s más nemzetközi találkozók alkalmával is győzött az osztrák Bischof, Bothe, a svéd Danielsson és Ludwig ellen, kikapott a bolgár Szpaszovtól. Hazai eredményei közül Sinecz, Madosfalvi, Simon és Pállá II legyőzése emelkedik ki. Négyszer kapott ki: háromszor Papptól és egyszer Simontól. Sipőcz csak Rádulytól szenvedett vereséget. Pádért, Papócst, Hollóst és a győri Budait legyőzte. Simon nagyszerűen harcolt a Budapest-bajnokságon és az országos CsB-n. Legszebb fegyverténye: Ráduly elleni győzelme. Megverte ■ Legényt, Mogonyt, Zöllert, Emmert és másokat. Legény második lett az országos bajnokságon, csak két vereséget szenvedett: Papptól és Simontól. A ■ rangsorolt versenyzők közül még Mo■ gonnyal és Csekével mérkőzött. Mind■ kettőjüket megverte. Patlas, az után• Pótlás egyik tehetséges tagja. Feles Budapest-bajnokságával érdemelte ki szép helyezését. Mogony sok nehéz mérkőzést vívott, ötször kapott, ki: Plachytól • Simontól, Gyurkotától és kétszer Lelgénytől. Gyurkotának visszavágott, s legyőzte többek között Dióslakit és Molnár Sándort is. Cseke vidéki ellenfelei- vel szemben több kiütéses győzelmet aratott, a rangsoroltak közül Molnárt verte meg, Molnár I Sándor a tizedik í pyre. Tóth, Sinka, Németh Ernő, Burjáki, K. Kovács és Krajcsi legyőzésével került. (Folytattuk) Téli öttusázók nyomában... Kevés bonyolultabb feladat lehet, mint bajnokságra készülő öttusázókkal találkozni. Hol is keressük őket? A vívóteremben, a lovarda táján vasrú a lőtéren, esetleg a Szabadszerd terv lejtőin? Most végig gondolni is elég, nem hoszú nyomukat kenni. De ezúttal ezermesénk volt, mégis ccsak ráljunk bukkan't tini...c . . . A Normafa környékén már tenyérnyire olvadoznak a hófoltok de még így is látni síelőt eleget. „A síelő sohasem tudja, hogy mit hoz a jövő — mondogatják — addig kell edzeni, amíg hó van". És edzenek i$, amennyi idejük van rá. Villányi András, háromtusa-bainak a téli versenyzésre egyetemista kollegáival készül s mint jó síelő, oktatja, segíti őket. — Mi, műszaki egyetemisták az idén már külön öttusa-csapatot indítunk — mondja két alkalmi leckeóra között. — Nagyon büszkék vagyunk arra hogy olyan tagjaink vannak, akik nálunk kezdtek dolgozni már háromtusázó korukban is és itt nőttek öttusázóvá. A Nemzeti Lovarda újmódi ,téli lovardájában*4. a délután szürkületébe rejtőzve éppen a Dózsásaik tartanak edzőt?t. Már amennyire edzésnek nevezhető az amikor a sejtelmes sötétségben óvatosan lépegetve néhány merész, futástól, sártól, piszoktól vissza nem rettenő öttusázó lovagio körbe a sebtiben kitakarított gyakorlótér egyik sarkában. _ Hát bizony alaposabb téli munka is ránk fért volna — vélekedik Nyúlásai János, a Bp. Dózsa újdonsült szakosztályának egyik tehetséges tagja. — De ha már lovardánk nincs megfelelő, így esőnként mégis csak lovagolunk. Remélem, Tóth Béla bácsi gondol majd ránk a bajnoksági pálya kijelölésekor és könnyebb akadályokat állít a szokottnál. Tóth Béla edzőnek az a véleménye, hogy a bajnokságot fedett helyen kell megrendezni, s erre ma Budapesten a Kórsui th Akadémia csarnokaiban van csak lehetőség. De nem ártana már most ott edzeni. Legalább némileg felkészülhetnénk a bajnokságra. A Dózsa csapata azonban a motoha lovaglási lehetőség ellenére is keményen dolgozik — főként a többi versenyszámban. Benedek Ferenc, Nyulászi, Christián és Bárány már hetek óta csak sícipőben látható, mert amikor éppen akics lovas vagy vívóedzés és Kisgyörgy Lajos is befejezte velük a napi pisztolylövészetet, sietnek fel a hegyre, hogy egy kicsit síeljenek is. Mégis csak a téli bajnokságra készülnek és az egyre rogyó havat minél jobban ki kell használni. .. A Bp. Haladás tagjait, Kovácsit a többszörös téli bajnokot, Mezeit, Kovács Ákost és a többieket csak Dobogókőn lehetne megtalálni. Itt töltik egyetemi szünidejüket és közösen készülnek — főként a sr számokban, így csak a Bp. Honvéd csapatával találkoztunk este a Semmelweis utcai vívóteremben. A Honvéd nem sokat erősödött tavaly óta, csupán Ferdinándy és László István indul az idei versenyeken. De hiába a lelkesedése, sok akadálya van a felkészülésnek. Erről panaszkodik László István:• Már ősszel megígérte a síszakosztály, hogy segít a felkészülésben, ad edzőt, megfelelő felszerelést, hogy az idén már szégyenszemre ne kölcsönlécekkel kelljen indulnunk a téli bajnokságon. Sajnos, mindez csak ígéret maradt, edzőt mai napig sem láttunk, a felszerelés pedig maga helyett beszél. Szólag a sarokban szármárkodó néhány ócska lécre mutat. Kaptak három rossz futólécet, aminek még a javítását sem vállalta el a síjavító szövetkezet, úgy mondták, kár pénzt költeni rá.. Aztán kaptak négy lesikló-lécet, ezek közül három már toldott-tédett ócska deszka. Bot pedig egyeben egy sincs. — Ezekkel nem hogy eredményt nem érhetünk el, de még testi épségünket is kockára tesszük — alapítja meg elkeseredve Ferdinándy Géza. — A síelpőkről aztán jobb nem beszélni és arról sem, hogy javításuk majd csak a jövő héten fejeződik be. Míg minden jól megy, a Budapest-bajnokságra éppen elkészülnek ... A Honvéd síszakosztélya egyike az ország legjobban felszerelt szakosztályainak. Egy egy közepes képességű versenyzőnek két, sőt három léce is van. Ebből talán az öttusázóknak is juthatna valami-itt öröm, ott panasz, de készülődés mindenütt, mert a hét utolján itt az évadnyitó verseny. S addigra talán a Honvéd-versenyzők is megkapják a lícinciket, sőt esetileg egy-két használható lécet is kölcsönöznek majd nekik a síelők.