Népsport, 1955. október (11. évfolyam, 194-215. szám)
1955-10-04 / 196. szám
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA KEDD, 1955. OKTÓBER 4 . Ája: Co fillér ★ XI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Küzdőszellemben jelentősen javult az A-válogatott Vélemények, megjegyzések labdarúgóink győzelmes prágai szerepléséről Vasárnap Prágában a mérkőzés után a csehszlovák szurkolók rossz hangulatban távoztak a Hadsereg-stadionból. Kitűnően játszott ezen a mérkőzésen a mezőnyben a hazai csapat, de csatársora a nagyszerű helyzetek egész sorát nem tudta értékesíteni. Ellenünk most úgy jártak a csehszlovákok, mint mi annyiszor az olaszok ellen. Támadtak, támadtak, csak a góllövés nem ment. Nagyon bizakodó volt a hazaiak hangulata a mérkőzés előtt Prágában, s a mérkőzés képe azt mutatta, hogy ez a bizakodás nem volt alaptalan. A csehszlovákok bebizonyították: sokat fejlődtek. Támadójátékuk színes, mozgásos, gyors volt, csak a kapura nem eléggé veszélyes. A magyar csapat győzelmének értékét növeli, hogy tartalékosan, nem a legjobb formájában olyan együttest győzött le idegen környezetben, amely a csehszlovák szakemberek egyöntetű véleménye szerint ilyen kitűnően már évek óta nem játszott. Egyik rendkívül örvendetes tapasztalata ennek a mérkőzésnek az volt, hogy fiataljaink nem okoztakcsalódást, s az, hogy jelentősen fejlődött játékosaink harci szelleme, küzdőképessége. A csehszlovák csapat tagjai közül néhányan a játék hevében szabálytalankodtak, ezt a mieink nem viszonozták, hanem igyekeztek teljes tudásukat latbavetve győzni. A mérkőzést követő ünnepi vacsorán a magyar és a csehszlovák vezetők és játékosok sokat beszélgettek a találkozóról. Csehszlovák barátaink elismerték, hogy magyarok elleni mérkőzésen régóta nem bíztak annyira a csehszlovák sikerben, mint most. " Csapatunk nagybőn jól játszott az osztrákok és a belgák ellen, s ez volt az oka annak, hogy kissé túlságosan is bizakodtunk — mondta A. Rygr, a csehszlovákok állami edzője. — Természetesen, nem lehet azt mondani, hogy ezen a mérkőzésen mi voltunk az esélyesek. De reménykedtünk a döntetlenben. Ez nem sikerült ugyan, de csapatunk teljesítményével, elsősorban mezőnybeli játékával mégis elégedettek vagyunk. Lelkesen, szívvel-lélekkel küzdöttek a mieink, s azt hiszem, bebizonyították, hogy fejlődtek. Sajnos, támadósorunk tagjai a legjobb gólhelyzeteket sem tudták értékesíteni, s ennek tulajdonítható, hogy a várva várt döntetlen elmaradt. A magyar csapat változatlanul nagy tudású együttes, nekem különösen Bozsik és Kertész játéka tetszett. Feltűnt azonban, hogy a magyar csatárok időnként milyen pontatlanul adogattak. A gólhelyzeteket viszont kitűnően kihasználták. Szerepe van a magyarok győzelmében jó taktikájuknak is. Különösen váratlanul érintett bennünket Bozsik védekező szerepe. E. Seiffert, az ifjúságiak edzője nagyon elismerően beszélt a magyar labdarúgásról. Hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik arról beszélnek, hogy a magyar labdarúgósport hanyatlóban van. Szerinte a magyar fiatalok rendkívül tehetségesek, s méltó utódjai lehetnek Puskásnak és társainak. — Őszintén bevallom, a magyar ifjúsági válogatott időnkénti magas színvonalú játéka meglepett — mondta Seiffert. — Labdakezelésben igen jók ezek a fiatalok és játékmodoruk sok tekintetben hasonlít a nagyokéhoz. A mi játékosaink technikai és taktikai téren egyaránt a magyarok mögött maradtak. Nekünk elsősorban technikailag kell fejlődnünk. Ez a megállapításom vonatkozik legjobbjainkra is. Szerintem csatáraink a magyarok elleni helyzetek közül azért nem tudtak többet góllá értékesíteni, mert nem tudnak mindkét lábbal egyformán jól rúgni. Elmondta még azt is Seiffert: a magyar csapat győzelmében nagy szerepet játszott, hogy az együttes tapasztalt játékosai a legnehezebb helyzetekben is feltalálták magukat. Érdekes Pazickynak, a mérkőzés egyik legjobb csatárának a véleménye: — Budapesten láttam a szovjet—magyar mérkőzést. Azon a találkozón bizony nagyon sok hibával játszott a magyar csapat, s úgy gondoltam, hogy végre vasárnap a Hadsereg-stadionban megtörhetjük a magyarok velünk szembeni közel ötéves veretlenségét. Hogy ez nem sikerült, az egyrészt a mi hibánk, másrészt a magyar játékosok érdeme. A magyarok viszonylagos gyengébb formájukat pótolni tudták lelkesedéssel, akaraterővel. A magyar vezetők elégedettek voltak az eredménnyel, a játékkal már kevésbé. Sebes Gusztávnak, az OTSB elnökhelyettesének véleménye szerint a magyar csapat az első félórában sok hibát vétett. Nem voltak eléggé gördülékenyek ebben az időszakban a támadások, s a fiatalok sem lendültek még igazán bele. Ebben az időszakban a csehszlovákok hatalmas erőkifejtést tettek a gól elérésére, de a magyar játékosok szíve a helyén volt. — Szünet után feljavult együttesünk csapatmunkája — folytatta Sebes Gusztáv. — A fiatalok lelkesedése jó játékkal párosult. Időről időre már javulást észleltem együttesünk játékában. Remélem, hogy az értékes győzelem visszaadja a falk önbizalmát. Örülök annak, hogy lassan kezd kialakulni egy olyan válogatott csapat, amelyben helyet kapnak a fiatalok is. VincsaJenő, az ifjúsági csapat edzője örömmel hallgatta a vacsorán fiataljaink dícséretét. — Számunkra az a legnagyobb dicséret — jegyezte meg —, hogy többen is megállapították: ifjúsági labdarúgóink a nagyok nyomdokába léphetnek. Ez a törekvésünk, s örülünk, ha ennek már vannak jelei. Az új játékosok — Völgyi, Matesz és Kökény — beállítása nem bontotta meg a csapat egységét. A RUDÉ PRÁVO című prágai lap hétfői számában nagy terjedelemben foglalkozik a mérkőzéssel, s érdekes bírálatot ad a két csapat játékáról. A cikk címe: ,,Magyarország az Európa Kupa élén!” A cikk beszámol arról, hogy a nagy érdeklődés indokolt volt a mérkőzés iránt, de, sajnos, hely hiányában ezrek nem láthatták a két csapat küzdelmét. „Úgy látszik, állandósul a mieink formája. A hétgólos vereség ellenére is elmondhatjuk, hogy csapatunk a legjobb játékát nyújtotta az idén... De ez nem volt elég, mert a nagyszerűen kidolgozott helyzeteket nem tudták értékesíteni” — írja a lap. Az eyik alcím: „A mieink játszottak, az ellenfél lőtte a gólokat.“ Megállapítja a cikkíró, hogy a csehszlovák csapat nagy lendülettel játszott, s különösen az első félidőben jelentős fölényt harcolt ki, a magyar csapat ebben a játékrészben többnyire védekezésre kényszerült.. „Szünet után a magyar csapat feljutott játékosai pontosabban adogattak, s védelmünknek egy-egy pillanatnyi kihagyása elég volt ahhoz, hogy a magyarok gólokat lőjenek/* „Miben múltak felül bennünket a magyarok?” alcím alatt a cikkíró leszögezi, hogy a csehszlovák csapat mindenben egyenrangú ellenfele volt a magyar együttesnek, csak egyben nem: a helyzetek kihasználásában. És ez döntötte el a mérkőzés kimenetelét. A lap érdekes statisztikát is közöl, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy a magyar csatárok sokkal pontosabban lőttek. Végül megállapítja a lap: „1950 óta nem álltunk olyan közel a győzelemhez, mint vasárnap Strahovban... A magyarok most is rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek további sikerek eléréséhez szükségesek.” Nagyon elismerően ír a lap a magyar ifjúságiak játékáról is. A cikk szerzője ilyen megállapításokat használ: „Gyönyörűen játszottak a magyarok, győzelmük teljesen megérdemelt!” Egyénileg Karádit, Ilkut és Völgyit dicséri. Megállapítja róluk, hogy még sokra vihetik. Hamar elröppent az idő Prágában. Hétfőn délelőtt már útnak indult a csapat hazafelé. 3 óra volt, amikor Ferihegyen leszállt az a két repülőgoor, amely győztes csapatokat hozott Budapestre . . . Németh Gyula A Magyarország A —Csehszlovákia A labdarúgó-mérkőzés második gólja: Kocsis előreadásából a középre húzódott Czibor félmagasan, nagy erővel lövi a labdát a kimozduló csehszlovák kapus mellett a hálóba. A képen balról jobbra: Czibor (mögötte jórészt eltakarva Hledik), Schreiff. (Magyar Fotó: Bojár Sándor felv.) Budapesti tapasztalatok Vasárnap este, a budapesti ünnepi vacsorán igen sok szó esett a magyarcsehszlovák labdarúgó-találkozókról. Annak ellenére, hogy a négy mérkőzésből hármat megnyertünk, a magyar játékosok sokat beszéltek az észlelt hibákról. A legtöbb szó természetesen a magyar utánpótlás vereségéről esett. A nagyszámú nézősereg csalódottan szemlélte a csapat játékát. Hogy valóban roszszul játszott a csapat, azt valamennyi tagja elismerte a vacsorán. Általános volt a vélemény, hogy a vereség legfőbb okát a csatársor játékában kell keresni. Bár a mérkőzés nagy részében fölényben volt a magyar utánpótlás csapat, a csehszlovák kapura , nem jelentett nagy veszélyt. Még a nyomát is alig lehetett felfedezni a támadósor mozgásában a korszerű magyar csatárjátéknak. Állandóan oldalt, vagy hátrafelé adogattak. Gyakran előfordult, hogy a csatároktól a fedezeteken keresztül egészen a magyar hátvédekig jutott vissza a labda. Helycseréket, gyors lyukrafutást szinte egyet sem lehetett látni. Ha mégis lövőhelyzetbe került valamelyik csatár, gyenge vagy rosszul helyezett lövés volt a befejezés. A mérkőzés folyamán feltűnt még az is, hogy milyen rosszul fejeltek csatáraink. Szinte minden magas labdát csehszlovák játékos fejelt el. Cimra, a csehszlovák csapat középcsatára elmondta, hogy ők biztos vereségre számítottak, mert a magyar utánpótlás csapatban csupa ismert név szerepelt, míg a csehszlovák csapatnak több mint a fele nem állandó tagja NB I-es csapatnak. A B-válogatottak játékát is megbeszéltét. Itt sem volt hibátlan a játék. Ezen a mérkőzésen fel-felcsillant ugyan a korszerű csatárjáték, de akadtak hibák is. A legnagyobb hiba az volt, hogy a lyukra futó játékosnak nem adták időben a labdát, így azután les lett belőle, vagy időközben fedezték a csatárt. Érdekes dolgot mesélt el Börzsei, a B-csapat középhátvédje. Elmondta, már az első percekben észrevette, hogy a csehszlovákok két előretolt összekötővel játszanak. Mérkőzés közben figyelmeztette a magyar fedezeteket, hogy húzódjanak hátrább, ezt azonban néhányszor elmulasztották. Ez volt az oka annak, hogy időnként kevesebb volt a magyar kapu előtt a védőjátékos, mint a támadó csehszlovák csatár. A szurkolóknak feltűnt, hogy a mérkőzés folyamán Baróti Lajos edző nem a gyengébben játszó Csordást cserélte le, hanem Virágot. Baróti ezt azzal magyarázta, hogy Csordás most feljövőben van és nem akarta elvenni a jobbösszekötő önbizalmát. ★ Mindahhoz, ami a vezetők és a játékosok között a baráti vacsorán elhangzott, mi még az alábbiakat tesszük hozzá. Az utánpótlás-válogatott játéka, különösen pedig támadójátéka kiábrándító volt. Nem vitás, hogy a csapat tagjai összeszokatlanok voltak, hiszen nem sokat játszottak még együtt, de azért egyénileg eléggé jól képzett csatároknak például sokkal jobban meg kellett volna érteniök egymás elgondolásait, elvégre valamennyi sportkörünkben a mozgásos támadójátékra oktatják a játékosokat, ha más módszerrel is itt-ott, de végeredményben egyazon elvek szerint. Vagy talán nem így történik? A mérkőzésen a rendszeres tanulás és gyakorlás eredményéből semmit sem láttunk. Ha megkapta az égjül csatár a labdát, a másik nem indult meg, nem helyezkedett megfelelően; ha megindult, nem kapta meg (vagy elkésve kapta meg) a labdát stb. Hányszor hördült fel a közönség, amikor egyik, vagy másik csatár labdaátvételével, lassú labdavezetésével, vagy felesleges cselezgetéssel leállította a gyorsnak induló támadást . Atlétikánk nemzetközi helyzete Taktikából és technikából jól vizsgáztak kajakozóink és kenusaink a svédek elleni viadalon NB I-es labdarúgó-mérkőzés lesz szombaton és vasárnap a magyar-svéd atlétikai viadal előtt A római vívóvitát a bajnokság elött Kuc 28:59.2-vel nyerte a 10 000 m-t hétfőn Bukarestben A magyarok közül Csermák és Kazi szerepelt a legjobban — Távbeszélő-jelentésünk — (Bukarest, október 3.) Hétfőn délután szeles, hűvös időben, 30 000 néző előtt fejeződtek be a Köztársaság-stadionban a Román Népköztársaság VIII. nemzetközi atlétikai bajnokságainak küzdelmei. A célegyenesben most is erős ellenszél fújt. 200 m: 1. Kaufmarmn (német) 21.3, 2. Ruddy (angol) 21.4, 3. J. Carlsson (svéd) 21.5, 4. Konovalov (szovjet) 21.5. 200 m női: 1. Itkina (szovjet) 24.5, 2. Szafronova (szovjet) 24.6, 3. Köbler(német) 24.9. Gerhardt 26.8-cal és Söjtörné 27.5-tel kiesett az előfutamban. Magas: 1. Sötér (román) 200, 2. Kővár (csehszlovák) és Koskarov (szovjet) 195. Kalapács: 1. Krivonoszov (szovjet) 63,53, 2. Csermák (magyar) 61,05, 3. Dumitru (román) 56,95, 4. Arday (angol) 56.51, 5. Németh (magyar) 56.50. Krivonoszov sorozata: 63.39, 63,33, ki, 63.53, 62.47, 62,46. Csermáti 58-as dobások után a végére jött igazán bele, akkor 59.47-et, majd utolsóra 61.05-öt dobott. Meglepetés, hogy a német Storch 55.19-cel és a csehszlovák Engl 55.16-tal nem került a döntőbe. 110 m gát: 1. Opris (román) 14.6, 2. Sztoljarov (szovjet) 14.7, 3. Hildreth (angol) 14.7, 4. Lorger (jugoszláv) 15.1. 80 mn gát női: 1. Gastl (német) 11.2, 2. Grunwald (szovjet) 11.3, 3. Kohler (német) 11.4. 10 000 m: 1. Kuc (szovjet) 28.59,2. szovjet csúcs, 2. Konrad (német) 30:33.4, 3. Tomis (csehszlovák) 30:53,2. Kuc elejétől kezdve nagy iramot ment. 8000 m-ig kilátás volt a világcsúcsra, de az utolsó 2 km-en Kuc kissé visszaesett. Részidői km-ként: 2:48.8, 5:43.4, 8:38, 11:31.8, 14:25, 11:19.8, 20:15, 23:11.8, 26:12. Hármas: 1. Scserbakov (szovjet) 13.85, 2. Rehák (csehszlovák) 15.80, csehszlovák csúcs, 3. Riikonen (finn) 14.58. Oldalszél. Súly női: 1. Zibina (szovjet) 16.20, 2. Tews (német) 14.36, 3. Grunwald (szovjet) 13.58, 4. Ciach (lengyel) 13.54, 5. Roth (román) 13.34, 6. Fehér (magyar) 13.08. Zibina ragyogó formában van, Fehér igen erős fogbántalmai miatt szerepelt a várakozáson alul. 1500 m: 1. Richtzenhain (német) 3:45.6, 2. Oborokov (szovjet) 3:45.8, 3. Mugosa (jugoszláv) 3:45.8, jugoszláv csúcs, 4. S. Herrmann (német) 3:46, 5. Cikel (csehszlovák) 3:46.8, 6. Béres (magyar)3:48.4, 7. Ceglédi (magyar) 3:48.6. — Végig együtt volt a mezőny.. Az első hely sorsa 59, 2:01 és 3:04-es részidők után az utolsó 30 m-en dőlt el Richtzenhain javára. Mugosa az 5. helyről nyomult fel. Béres végig ez élbolyban volt, de a hajrát nem bírta. Ceglédi túlságosan bátran versenyzett, 1200-nál korán előretört másodiknak és a végén visszaesett. 800 m női: 1. Olkalenko (szovjet) 2:06.6, 2. Donath (német) 2:08, német csúcs, 3. Kazi (magyar) 2:09.2, 4. Seather (angol) 2:09.7, 5. Pestka (lengyel) 2:12.8. — Az angol Leather vezetett 400-nál 61-gyel, Kazi ideje 63 mp volt. Olkalenko 600-nál ment előre és biztosan győzött. A második körben Kazi kissé bátortalanul futott, negyedik volt, de a hajrában sikerült — első ízben — Leather-t megelőznie és Donath-on is hozott. Idei legjobb eredményét érte el. 4x100 m női: Szovjetunió (Polinyicsenko, Vinogradova, Szafronova, latina) 46.1, 2. Lengyelország 47.1, 3. Anglia 47.3. 4x400 m: 1. Szovjetunió (Tokarjev, Julia, Ivakin, Ignatyev) 9:12. 2. Németország 3:14.6, 3. Svédország 3:15.8. Az igen látványos' záróünnepélyt e résztvevők felvonulásával már vilanyfényben tartották meg. A magyar atlétacsapat előreláthatólag szerdán este utazik el Bukareseből és csütörtökön este érkezik Budapestre. Simonyi Gábor Néhány számban még vitás a svéd atléta-válogatott összeállítása — Távbeszélő-jelentésünk — (Stockholm, október 3.) A svéd válogatott atléta-csapatokat tulajdonképpen már az elmúlt héten kijelölték a magyarok elleni viadalra, az eredeti összeállításon azonban előreláthatólag több változás lesz, így Lorentzon, a legjobb 1obas már több napja sérült és bizonytalan, hogy indulhat-e Budapesten. Ebben az esetben valószínűleg Christersson fogja helyettesíteni, aki eléggé megbízható formában van: vasárnap kétszer futott 10.8-at. Lerándult a második távolugró, Bergman is. Ha nem jönne rendbe, minden bizonnyal J. Magnusson lesz a válogatott. Magnusson vasárnap 736 cm-rel (!) legyőzte a bajnok Waklander-t (735). Nem dőlt el még véglegesen a válogatottság kérdése a gerelyhajításban sem. Biztos pontnak csak Berglund tekinthető, mert a melléje kijelölt Bengtsson Bukarestben vasárnap nagyon gyengén szerepelt, csak 7. lett 65.78 m-rel, így előreláthatólag Sjöström mellett döntenek, ő az elmúlt héten 72.86-ot hajított egy versenyen. A válogatott dobók közül egyébként Uddebom 35.96-ot lökött súllyal, Lindman pedig 49.84-et (egyéni csúcs) dobott diszkosszal a hétvégi versenyek során. A női csapatban még súlylökésben nem végleges a második válogatott személye. Larking, a legjobb magasugrónő tanulmányai, Cronholm, a gátfutó csúcstartónő pedig sérülése miatt nem tud Budapestre jönni. A csapatok összeállítása a következő: Férfiak. 100 m: J. Carlsson, Lorentzon (Christersson). 200 m: J. Carlsson, Malmroos. 4x100 m: J. Carlsson, Lorentzon, Malmroos, Westlund, Christersson. 400 m: Brannström, A. Pettersson. 4x400 m: Brannström, A. Pettersson. Elofsson, Wolfbrandt. 800 m: Gotífridsson,* Aberg. 1.500 m: I. Ericsson, H. Gusfcavsson. 5000 m: Kállevagh, A. Andersson. 10 000 m: Nyberg, Ahlund. 110 m gát: K. Johansson, P. E. Johansson. 400 m: S. O. Eriksson, K. G. Johnsson. 3000 m akadály: Söderberg, Boudrie. Magas: B. Nilsson, S. Pettersson. Távol: Wahlander, Bergman <J.. Magnusson). Rúd: R. Lundberg, Lind. Hármas: Norman, S. Erickson. Súly: Uddebom, Lemos. Diszkosz: L. Árvádsson, Lindman. Gerely: Berglund, 2. Kalapács: Asplund, Norén. Nők. 100 m: Olofsson, Martensson. 200 m: Olofsson. Augustsson. 800 m: J. Carlsson, Dahlbeck. 80 m gát: M. Johansson. Hjertberg. Magas: Söderlind, Gyborn. Távol: A. Larsson, G. Magnu.sson. Súly: Olsson, Schönborg (Stolpe). Diszkosz: Schönborg, Olander. Gerely: Almqvist, Widenfelt. A 4x100 m-es váltót a helyszínen jelölik majd ki. * B. L★ A magyar válogatott csapatokat a hét közepén állítják össze. Sajnos, férfi válogatottunk előreláthatólag nem számíthat a még mindig sérült Adamikra, továbbá a Pozsonyban megsérült Botárra, s így ismét tartalékos lesz. Remélhet© azonban, hogy az erős meghűléssel bajlódó Gyarmati s a könnyebben megsérült Szentgáli teljesen rendbejön a viadalig. A magyar-svéd válogatott atlétikai viadal szombaton és vasárnap délután egyaránt 15 órai kezdettel a Népstadionban kerül sorra. A versenyre a bérletsorozat érvényes. Jegyek elővételben október 4-től kezdve naponta 10-től. 19 óráig vásárolhatók a Vorosilov úti 1-es számú pénztárnál. A szovjet sportolók nemzetközi versenyei októberben A szovjet sportolók októberben is több nagy jelentőségű nemzetközi versenyen vesznek részt. Afganisztán válogatott labdarúgó-csapata már megérkezett a Szovjetunióba, s ott több mérkőzést játszik. Moszkvában a hó végén kerül sor a nagy érdeklődéssel várt Szovjetunió — Franciaország labdarúgó-mérkőzésre. A leningrádi Zenit Kínába, a CDSZA pedig Norvégiába látogat több mérkőzésből álló vendégszereplésre. A Szovjetunió ökölvívóválogatottja ebben a hónapban Angliával és Skóciával mérkőzik. A szovjet sportolók három világbajnokságon vesznek részt. Münchenben a súlyemelő VB-n, Rómában a vívó VB-n és Svájcban az öttusa VB-n. A kajakozók, kenusok és evezősök Csehszlovákiában szerepelnek. Helytelen beidegzések nyomait láttuk az utánpótlás-válogatott legtöbb tagján. Ezeket a sportköri edzéseken kell kiküszöbölni. Az összeszokatlanságon úgy lehetne segíteni, ha nagyjából állandó IS—20-as keretet létesítenének és ezek tagjai legalább kéthetenként egyszer együtt gyakorolnának. Ehhez szükség lenne egy állandó szervezőre — ,,utánpótlás-kapitányr’ félére — és egy állandó edzőre is a keret mellett. • Az összeszokott csapat elvét a B-válogatottnál is érvényesíteni kellene. Nem úgy, hogy állandóan ugyanaz a tizenegy játsszék, hanem úgy, hogy lehetőleg egy állandóan együtt gyakorló és játszó keretből kerülne ki a válogatott együttes. Természetesen épülhetne ez az együttes egy-két sportköri csapatra is. Fontos, hogy a válogatott együttes öszszeállítása ne változzék meg folyton, s ha változik, egy-egy alkalommal legfeljebb két-három csapathelyen. Sok tehetséges játékos van a B-válogatottban is, az utánpótlás-válogatottban is, mindkét csapat jóval nagyobb teljesítményekre lenne képes, mint amilyeneket eddig láttunk tőlük.