Népsport, 1956. február (12. évfolyam, 24-43. szám)

1956-02-14 / 33. szám

A sportm­­inősítés szabályai A Népsport február 12-i, vasárnapi számában közöltük a sportminősítés szabályainak első részét. Mai szá­munkban befejezzük a szabályok is­mertetését. A minősítési könyvek és jelvények kiadása 2®. A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója különleges igazolványt és Jelvényt kap. A Magyar Népköztársaság Érdemes, I., II., III. és ifjúsági spor­tolói térítés ellenében az OTSB által jóváhagyott egységes formájú minősítési könyvet és jelvényt kapnak. Az ifjúsági sportolók a jelvényt térítés nélkül kap­ják. A sakkozók, a nagymester, mester, I. , II., III. és IV. osztályú sportolók térítés ellenében sakkjelvényt kapnak. A nagymester- és a mesterjelvényt az OTSB adja ki. I., II., III. és IV. osz­tályú sakkozók részére a jelvényt a sportkör helye szerint illetékes TSB adja ki. A Magyar Népköztársaság kiváló és érdemes sportolói részére szóló igazol­ványt és jelvényt az OTSB adja ki. A Magyar Népköztársaság I., II., II. és ifjúsági osztályú sportolói részére a minősítési könyvet és jelvényt a sport­kör helye szerint illetékes TSB adja ki. 30. Az 1956. január 1-től kiadott minő­sítési könyveket a járási TSB-k a kö­vetkezők szerint vegyék nyilvántartásba: a) valamennyi megye, Budapest és kiemelt város betűjelzést kap. A betű­jelzés melletti törtvonal alatt a járás, a város, illetve a budapesti kerület szá­mát kell feltüntetni. b) a megyék, azok járásai, városai, Budapest, valamint a kerületek és a kiemelt városok a következő betűjelzést és számot kapják: A — Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A/1 Abaújszántói járás. A/2 Edelényi j. , A/3 Encsi j., A/4 Mezőcsáti j., A/5 Mezőkövesdi j., A/6 Miskolci j., A/7 ózdi j., A/8 Putnoki j., A/9 Ricsei j., A/10 Sárospataki j., A/11 Sátoraljaúj­helyi j., A/12 Szerencsi j., A/13 Szik­szói j., A/14 Kazincbarcika város, A/15 Ózd város, A/16 Sátoraljaújhely város. B 2 Budapest, kerületek számozása: I—XXII-ig. C /2 Csongrád megye, C/1 Csongrádi járás, C/2 Hódmezővásárhely város, C/3 Makói j.. C/4 Szegedi j.. C/5 Szen­tesi j. D Debrecen város. E 1 Veszprém megye. E/1 Balaton­füredi járás. E/2 Devecseri j.. E/3 Keszthelyi j.. E/4 Pápai j.. E/5 Sümegi j.. E/6 Tapolcai j.. E/7 Várpalota vá­ros, E/8 Veszprém város. E/9 Veszpré­mi j.. E/10 Zirci J. F ■■ Fejér megye. F/1 Székesfehér­vár város. F/2 Sztálinváros város. F/3 Adonyi járás. F/4 Bicskei j.. F/5 Enyin­gi j.. F/6 Móri j.. F/7 Sárbogárdi j. F/8 Székesfehérvári j. G — Győr-Sopron megye. G/1 Győr város. G/2 Sopron város. G/3 Magyar­óvári járás. G/4 Győri j.. G/5 Soproni j.. G/6 Csornai j., G/7 Kapuvári j. H -4 Hajdú-Bihar megye, H/1 Berety­­lyóújfalusi járás, H/2 Biharkeresztesi j., H/3 Debreceni j., H/4 Derecskei j. H/5 Polgári j., H/6 Püspökladányi j., H/7 Hajdúböszörmény város, H/8 Haj­dúnánás város, H/9 Hajdúszoboszló város. I — Békés megye. 1/1 Békési járás, 1/2 Békéscsaba város, 1/3 Gyomai j., 1/4 Gyulai j., 1/5 Mezőkovácsházi 1/6 Orosházi j., 1/7 Sarkadi j., 1/8 Szarvasi j. 1/9 Szeghalmi­ j. J . Heves megye. 1/1 Eger város, 1/2 Egri járás, 1/3 Füzesabonyi j., 1/4 Gyöngyösi j., 1/5 Hatvani j., 1/6 Hevesi j. 1/7 Pétervásári j. K . Komárom megye, K/1 Tata­bánya város, K/2 Tatai járá­s, K/3 Komáromi j., K/4 Dorogi j. L — Bács-Kiskun megye, L/1 Kecske­mét város, L/2 Kecskeméti járás, L/3 Balja város, L/4 Bajai j., L/5 Bácsal­mási j., L/6 Kiskunhalasi j., L/7 Kis­kunfélegyházi j., L/8 Kiskőrösi j., L/9 Kalocsai j.. L/10 Dunavecsei j. M — Miskolc város. N — Nógrád megye. N/1 Balassagyar­mati j„ N/2 Pásztói j.. N/3 Rétsági j.. N/4 Salgótarjáni j.. N/5 Salgótarján város. N/6 Szécsényi j. O — Pécs város. P — Pest megye. P/1 Aszódi járás. P/2 Buda­i j.. P/3 Ceglédi j„ P/4 Dabasi j.. P/5 Gödöllői j., P/6 Monori j., P/7 Nagykátai j., P/8 Ráckevei j., P/9 Szentendrei J„ P/10 Szobi j., P/11 Váci j. R 1 Szolnok megye. R/1 Jászberényi járás, R/2 Jászapáti j„ R/3 Kun­hegyes­ j.. R/4 Kunszentmártoni j„ R/5 Szolnoki j.. R/6 Tiszafüredi j., R/7 Törökszentmiklósi j.. R/8 Karcag város. R/9 Kisújszállás város, R/10 Túrkeve-Mezőtúr város. R/11 Szolnok város, S 1 Somogy megye. S/1 Kaposvár város, S/2 Kaposvári járás, S/3 Barcsi j., S/4 Csurgói j., S/5 Fonyód­ j., S/6 Marcali j., S/7 Nagyatádi j., S/8 Sió­foki j. S/9 Tabi J. SZ - Szabolcs-Szatmár megye. SZ/1 Nyíregyháza város, SZ/2 Nyíregyházi járás, SZ/3 Nagykállói j., SZ/4 Nyir­bátori j., SZ/5 Mátészalkai J. SZ/6 Fehérgyarmati j., SZ/7 Csengeri j., SZ/8 Kemecsei j., SZ/9 Kiisvárdai j., SZ/10 Baktalórántházi j., SZ/11 Város­­naményi j. SZ/12 Tiszalöki j. T . Tolna megye, T/1 Bonyhádi já­rás, T/2 Dombóvári j., T/3 Gyönki j„ T/4 Paksi j., T/5 Szekszárdi j., T/­6 Szekszárd város. T/7 Tamási j. V /5 Szeged város. V = Vas megye. V/1 Szombathely város, V/2 Szombathelyi járás. V/3 Sárvári j., V/4 Celldömölki j„ V/5 Vasvári j., V/6 Körmendi j., V/7 Szent­gotthárdi j. V = Baranya megye. W/1 Komló város, W/2 Mohácsi járás, W/3 Pécsi j., W/4 Pécsváradi j., W/5 Sásdi j., W/6 Sellyei j., W/7 Siklósi j., W/8 Szi­getvári j., W/9 Villányi j. Z­­ Zala megye, Z/1 Nagykanizsa város, Z/2 Nagykanizsai járás, Z/3 Le­­tenyei j., Z/4 Lenti j., Z/5 Zalaeger­szeg város, Z/6 Zalaegerszegi j., Z/7 Zalaszentgróti J. Pl.: A/7/12 Borsod-Abaúj megye. Ózdi járás 12.-nek kiadott minősítési könyve. A betűjelzés és a járási kerületi szám után a törtvonal mellé a minősítési könyv számát kell írni. A minősítési könyv sorszáma a kiadás sorrendjében 1-től kezdődik járásonként. A kiemelt városok betűjelzése mellé csak az iga­zolvány sorszámát kell beírni. Pl.: U/1 Szeged városban elsőnek ki­adott minősítési könyv. 31. A sportoló mindazokban a sport­ágakban, amelyekben osztályba sorol­ták, megkapja a megfelelő jelvényt. 32. A nyilvántartási könyvet, a nyil­vántartási lapokat, valamint az ered­ményt igazoló jegyzőkönyvet (jegyző­­könyvi kivonatot) a TSB-k és sportkö­rök mindaddig kötelesek megőrizni, amíg az OTSB megsemmisítésükről nem rendelkezik. 33. A minősítési könyvet (rajt- és já­tékengedélyt) a versenybíró vagy a já­tékvezető felhívására fel kell mutatni. Hiánya a versenyből, mérkőzésből való kizárást vonja maga után. A játékve­zetőnek, versenybírónak minden verse­nyen, mérkőzésen be kell vezetnie a sportoló minősítési könyvébe (rajt- és játékengedélyébe) a sportoló minősítésére kiható elért eredményt. 34. A versenyjegyzőkönyvek, mérkőzés­­jegyzőkönyvek alapján az illetékes TSB-k társadalmi sportszövetségeinek minősítő bizottságai vezessenek nyilván­tartást, amelynek alapján a sportolók minősítési kérését elbírálhatják. A sportolók átlépése 35. A sportoló átlépési kérését az új sportkör nyújtja be az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. a) Az átjelentő laphoz csatolni kell: az új sportkör kérését, a sportoló nyilatkozatát, a régi sportkör kiadását és igazolását a sportoló legutóbbi baj­noki, vagy hivatalos versenyen történő szereplésének időpontjáról, valamint a munkahelyi igazolást. b) A sportoló ugyanabban az évben csak egy sportkör színeiben vehet részt valamely sportág bajnokságában. Baj­nokságnak nevezik azt a versenysoro­zatot, amelyet az OTSB által kiadott „Egységes sportnaptár”, „bajnoki” meg­jelöléssel tartalmaz, bajnoki mérkőzés­nek számítanak a Magyar Népköztársa­sági Kupa mérkőzései a sportjátékok­ban, bajnoki szereplésnek számít azon a versenyen való részvétel, amely a sportkör számára pontot szerez, vagy a sportkörök közötti versengésben a sport­kör helyezésére kihat. PL valamennyi Béke Kupa verseny. Más, egyéb — barát­ságos, házi, helyi kupa, ünnepség, be­mutató — versenyeken az átlépett spor­toló új sportkörének színeiben részt ve­het. c) Amennyiben a sportoló a sportkör­nek megfelelő munkahelyi igazolással nem rendelkezik, az átlépés elbírálása szempontjából illetékes TSB ettől kivéte­les esetekben eltekinthet. d) Ha a régi sportkör a kiadatáshoz nem járul hozzá, a sportoló gyeplabda, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labda­rúgás, röplabda, vízilabda sportágakban a legutolsó szerepléstől számított egy év múlva kiadatás nélkül is igazolható új sportkörébe. A többi sportágban a vára­kozási idő az utolsó szerepléstől számí­tott hat hónapig tart. e) A minősítési könyv a sportoló tulaj­dona, a sportkör tehát köteles azt a sportoló rendelkezésére bocsátani. Ennek megtagadása sportfegyelmi eljárást von maga után. 36. A Magyar Népköztársaság Kiváló, Érdemes Sportolójának, I. osztályú mi­nősített sportolónak, ezenkívül a labda­rúgó-bajnokság NB I., II., valamint a kosárlabda, nagypályás kézilabda orszá­gos bajnokságban, a vízilabda OB I., n.­­ben szereplő sportolók átlépésének ké­relmét az OTSB Sportoktatási Hivatala illetékes osztályára kell benyújtani. Az országos társadalmi sportszövetségek ja­vaslatai alapján a Sportoktatási Hivatal illetékes osztályainak vezetői az átlépési kéréseket jóváhagyják. Erről értesítik az érdekelt TSB-ket és a sportkört. 37. A II. osztályú sportolók és a sport­játékokban a megyei, budapesti bajnok­ságban részt vevő sportolók átlépési ké­relmét a megyei, budapesti, kiemelt vá­rosi TSB-hez kell benyújtani. A megyei, budapesti, kiemelt városi társadalmi szö­vetségek javaslata alapján a TSB elnöke hagyja jóvá az átlépési kéréseket. Erről értesíti az érdekelt TSB-ket és a sport­kört. Az értesítés vétele után az előző sportkör szerint illetékes járási, városi, kerületi TSB és megyei, Budapesti TSB a sportoló új sportköre szerint illetékes járási, városi, Bp. kerületi, illetve me­gyei, Budapesti TSB-nek 14 napon belül küldje meg a sportoló nyilvántartási lapjait. 38. A III. osztályú és ifjúsági sportolók, valamint rajt- és játékengedéllyel rendel­kező sportolók átlépését a területileg illetékes járási, városi, város­kerületi TSB-hez kell benyújtani. A járási, vá­rosi, Bp. kerületi társadalmi sportszövet­ség javaslata alapján a TSB elnöke jó­váhagyja az átlépési kérelmeket. Erről értesíti az érdekelt TSB-ket és a sport­kört. Az értesítés vétele után az előző sportkör szerint illetékes járási, városi, Bp. kerületi TSB az új sportkör szerint illetékes járási, városi, Bp. kerületi TSB- nek 14 napon belül küldje meg a spor­toló nyilvántartási lapjait. Amennyiben a TSB nem a saját ren­dezésében lebonyolított bajnokság szá­mára hagyja jóvá az átlépési kérést, szükséges, hogy a sportoló kérése a ren­dező TSB igazoló aláírásával rendelkez­zék. Például: Bp. I. osztályú csapatban szereplő ifjúsági, illetőleg HI. osztályú sportoló átlépéséhez szükséges a BTSE hozzájárulása is. 39. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók, valamint a Munkaerőtartalékok Hi­vatala kötelékébe tartozó sportolók ta­nulmányaik megkezdésekor azonnal át­léphetnek a Haladás, illetve az MTSE megfelelő sportkörébe. Tanulmányaik befejezése után, valamint az érettségizet­tek a munkahelyük szerint illetékes sportkörbe, illetve régi sportkörükbe azonnal átléphetnek. Szereplésükre vo­natkozóan a 35/b pont rendelkezései irányadók. Az átlépéshez szükséges a beiratkozás igazolása, az új sportkör kérése, a régi sportkör kiadása, a sportoló kérése, va­lamint a kitöltött átjelentő lapok. A régi sportkör az ifjúsági, III., II. osztályú sportolókat köteles kiadni. Az I. osztá­lyú és érdemes sportolók átlépését az OTSB felülvizsgálja. 40. A sportoló tényleges katonai szol­gálatának megkezdésekor azonnal átlép­het a szolgálati helyének megfelelő sportkörbe. Szereplésére vonatkozóan azonban a 35/b pont rendelkezései irány­adók. A tényleges katonai szolgálat befejezé­sekor a sportoló azonnal átléphet a mun­kahelyének megfelelő sportkörbe. Sze­replésére vonatkozóan a 35/b pont ren­delkezései irányadók. Az átlépéshez szükséges a sportoló ké­rése, régi sportkörének kiadása, új sport­körének kérése, a szolgálat megkezdé­sének, vagy befejezésének igazolása, va­lamint a kitöltött átjelentő lapok. A régi sportkör az ifjúsági, III. és II. osztályú sportolókat köteles kiadni. Az I. osztályú és érdemes sportolók átlépé­sét az OTSB felülvizsgálja. A néphadsereg kötelékébe hivatássze­rűen belépőkre a minősítési szabályzat általános rendelkezései irányadók. A nem tényleges katonai szolgálatra (to­vábbképzésre) bevonuló sportolók nem léphetnek át a szolgálati helyüknek meg­felelő sportkörbe. 41. Ha valamely sportkör az illeté­kes TSB hozzájárulásával évközben megszűnik, sportolói azonnal átléphet­nek más sportkörbe. A megszűnő szakosztályok sportolói szereplésére vonatkozóan a 35/b. pont rendelkezései irányadóak­. A központi szakosztályokba történő átlépés eseté­ben a szabályzat 35/b. pontja szerint kell eljárni. 42. A sportoló egy sportágban két rajt- és játékengedélyt nem kérhet. 43. A járási, városi, városkerületi TSB-k az ifjúsági III. osztályú spor­tolók létszámát sportáganként össze­állítva tartoznak minden év január 10-ig és június 10-ig a megyei (Buda­pesti) TSB-nek megküldeni. A megyei TSB (BTSB) minden év január 20-ig és június 20-ig a sportolók létszámát sportáganként minősítési osztályok szerint (ifjúsági, III., II. oszt.) tartozik az OTSB-nek megküldeni. 44. Az OTSB évente megállapítja az egyes sportágakban minősített spor­tolók számát. A január 1-i állapotnak megfelelően az OTSB Közlönyben közli a Magyar Népköztársaság érdemes sportolói és I. osztályú sportolói név­ A II. és III. osztályú, valamint ez ifjúsági osztályú sportolók névsorának nyilvánosságra hozataláról az MTSB, illetve a BTSB gondoskodik. 45. A versenyeket rendező sport­­szervezetek, amennyiben a verseny­­kiírás másképp nem intézkedik, 6 na­pon belül kötelesek benyújtani a ver­senyek jegyzőkönyveit. Járási, városi versenyek esetében a területileg ille­tékes TSB-nek, budapesti versenyek esetében a BTSB-nek, megyei verse­nyek esetében az MTSB-nek, országos versenyek, I. osztályú versenyek és egyesületi bajnokságok esetében az OTSB-nek. 46. Ha a sportoló minősítési köny­vét vagy jelvényét elveszíti, köteles ezt a minősítési könyvet vagy jelvényt kiadó TSB-nek azonnal jelenteni. A sportkör javaslatára a TSB térítés ellenében új minősítési könyvet, illetve jelvényt adhat a sportolónak. 47. Ha a minősítési könyv egyes rovatai betelnek, a területileg illetékes járási (város!) TSB, Budapestem a BTSB a könyvet kicseréli. Az új minősítési könyvbe a jelenlegi minősítési osztályt és azokat az ered­ményeket kell bejegyezni, amelyek a magasabb osztályba jutáshoz szüksége­ 48. A sportköröknek, TSB-knek, minő­sítés ügyében az OTSB-hez küldött leveleik borítékján a címzés mellett szembetűnően a „Sportminősítés'’ szót fel kell tüntetniük. 49. A sakkozók, természetjárók minő­sítése különleges rendelkezések alapján történik. Ezek a rendelkezések a „Sportminősítés szabályai” sakk és ter­mészetjárás rovatában szerepelnek. 50. Mindazok, akik a sportminősítési szabályzat rendelkezéseit megszegik vagy kijátsszák, az illető sportág ver­senyszabályzata és a fegyelmi szabály­zat alapján fegyelmi eljárás alá kerül­­nek. Menekülés Franciaországba Rendezte: MARIO SOLDATI Főszerepben: FOLCO LULLI Bemutatásra kerül február 16-tól 1956. február 14. kedd Kamuti (Bp. Törekvés) győzött Budapest ifjúsági tőrvívó-bajnokságában A BTSE rendezésében 63 vívó részvé­telével vasárnap bonyolították le a Sportcsarnok edzőtermében Budapest 1956. évi férfi tőr egyéni bajnokságát. A döntőben általában szép, technikás vívást láttunk. A bajnokságot a várako­zásnak megfelelően Kamuti nyerte, aki a döntő során minden mérkőzését meg­nyerte. A további helyezésekért nagy küzdelem folyt. ............. Budapest 1956. évi ifjúsági férfi tőr­­bajnoka: Kamuti Jenő (Bp. Törekvés) 8 gy.. 2. Rózsa (Csepeli Vasas) 6 gy. 3. Gyomlay (Bp. Honvéd) 5 gy.. 4. Veczán (Elektromos) 4 gy.. 11 k. t„ 5. Gombai F. (Bp. Honvéd) 4 gy.. 13 k. t„ 6. Gom­bai S. (Bp. Honvéd) 3 gy., 3 k. t., 7. Er­dős (Bp. Törekvés) 3 gy.. 5 k. t„ 8. Krá- Izk (Bp. Vasas) 2 gy., 9. Szőcs (Bástya Tervhivatal) 1 gy. Kamudnak három győzelme 5:4 ará­nyú volt. Gyorsaságával, nagyszerű tá­madókészségével és jó taktikai elgondo­lásaival megérdemelten nyerte a baj­nokságot. Rózsa finom pengevezetéssel tűnt ki. Jó volna, ha ehhez nagyobb küzdőképesség járulna. A döntő többi tagja közül Veczánt kell még kiemelni, aki komolyan fejlődött az utóbbi idő­ben. Ökölvívó Béke Kupa CSB II. csoport Nagykanizsai Bányász —Alumínium (Bp.) 12:8. Nagykanizsa, 400 néző, V: Nagy Lajos. A hazai együttes végig veze­tett, többek között 6:0-ra és 12:6-ra i­s. Vlasics döntő fölénnyel győzött Pritz el­len. A kisváltó és a nagyváltósúlyú mérkőzés nagy küzdelmet hozott. Lég­súlyban Baranyai (N), nehézsúlyban Pavlovits (A) ellenfél nélkül győzött. Eredmények (harmatsúlytól félnehéz­súlyig): Vlasics (N) Pritzet, Kanyó (N) Horváthot, Fodor (A) Baloghot győzte le. Redl (N)—Szabó Tibor (A) döntetlen. Steier (A)—Nollt verte meg. Köveskáli (N) döntetlenül mérkőzött Skolnikkal (A). Németh Zoltán (N) Zöller ellen, Né­meth József (N) Lukács ellen győzött. Levelek a Szerkesztőséghez A tápszentmiklósi általános iskolások és az olimpia „Kedves szerkesztő bácsi!” Már a meg­szólítása is kedves annak a levélnek, amelyet a Tápszentmiklósi Általános Isko­la „olimpiai bizottsága” nevében írt szer­kesztőségünkhöz Pintér Éva és Samu Jo­lán pajtás. Hát még a levél tartalma. A pajtások ezt írják többek közt: „A múlt héten lelkes rajgyűlés zajlott le iskolánkban. Az igazgató bácsi ismer­tette az olimpiák történetét. Régen fi­gyeltek úgy a pajtások az igazgató bácsi szavaira, mint ezúttal. A rajgyűlésen megismerkedtünk az ókori olimpiákkal, s megtudtuk azt, hogy az első újkori olimpiát 1896-ban rendezték.” A kis levélírók ezután arról számolnak be, hogy mennyire népszerűek olimpiai bajnokaink az ő iskolájuknak tanulói kö­zött is, majd így fejezik be levelüket: „A legközelebbi nyári olimpián mi is ott leszünk gondolatban a magyar ver­senyzőkkel a messzi Ausztráliában. Most már négy évvel idősebbek vagyunk, mint voltunk a helsinki olimpia idején, s a magyar versenyzők esetleges sikereinek sokkal tudatosabban örülünk majd, mint akkor. Talán kissé korai, de mi már most sok sikert kívánunk sportolóinknak.” Több segítséget a nem szakos testnevelőknek! Már többször fordultam kéréssel az illetékes testnevelési szervekhez, hogy foglalkozzanak a tízen felüli óraszámban testnevelést tanító nevelők továbbképzé­sével. Az Oktatásügyi Minisztérium meg­határozta az általános iskolai sport 1956. évi programjában a feladatokat a test­nevelés valamennyi szakára. Ez a prog­ram — úgy gondolom — törvény. A tör­vényt pedig be kell tartani és végre kell hajtani. Most csak az a kérdésem, hogy a feladatot hogyan hajtsam végre, ami­kor az anyag továbbképzést kívánna. A tanítóképző nem nevel testnevelőnek! Csak abból élek, amit Talii Péter tané­­rom belém ültetett. Tudásom például hé­­zagos a kosárlabdában, a kézilabdában és a tornában is. Nagyon szeretnék a fejlődéssel halad­­ni. Testnevelő szaktanár szeretnék lenni. Nemcsak azért, hogy iskolánk testneve­lési munkáját magasabb színvonalra emeljem, hanem azért is, hogy a kör­nyék fiatalsága sportéletének is hozzá­­értő vezetője lehessek. Szalai Ferenc tanító, Olaszfa. Egy héttel elhalasztották a labdarúgó NB I rajtját NB I-es labdarúgó csapataink képvise­lői hétfőn délután tartották első idei megbeszélésüket az OTSB labdarúgó osztályán. A megbeszélésen főleg a lab­darúgó NB I nyitányával és a Magyar Népköztársasági Kupa soron következő fordulójával kapcsolatos kérdéseket vi­tatták meg. Komlósi Győző, a labdarúgó­­osztály helyettes vezetője tájékoztatta a csapatok vezetőit más természetű kérdé­sekről is. Véglegessé vált, hogy a labdarúgó NB I első fordulóját nem február 16-án, ha­nem március 4-én rendezik meg. Ezen a napon a következő mérkőzésekkel indul a bajnoki idény: Salgótarjáni Bányász—Bp. Vasas, Pé­csi Dózsa—Bp. Kinizsi, Szegedi Hala­dás-Szombathelyi Törekvés, Bp. Dózsa —Tatabányai Bányász, Bp. Vörös Lo­bogó-Dorogi Bányász, Bp. Honvéd- Csepeli Vasas. Az NB II-ben — az eredeti tervek­nek megfelelően — február 26-án in­dul a bajnokság. Az NB I február 26-ra kisorsolt fordulóját valószínűleg ápri­lis 15-én játsszák le.★ A Népköztársasági Kupa három el­maradt mérkőzését — a Szombathelyi Törekvés—Szombathelyi Vasas, a Vár­palotai Bányász—Óbudai Hajógyár és a Bázakerettyei Bányász—Pécsi Dózsa találkozót — február 15-én, szerdán játsszák le. A Népköztársasági Kupa soron kö­vetkező fordulója február 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap kerül sorra. Ennek sorsolása a következő: Szombaton: Bp. Dózsa—Csepeli Vasas, Megyeri út, 14.30. Vasárnap: Bp. Kini­zsi-Tatabányai Bányász, Üllői út, 14.30. Bp. Vörös Lobogó — Pereces, Bányász (?), Bázakerettyei Bányász—Pécsi Dózsa mérkőzés győztese—Dorogi Bányász (7) Józsefvárosi Szállítók —Salgótarjáni Bá­nyász, Gyömrői út, 14.30. Várpalotai Bányász—Óbudai Hajógyár mérkőzés győztese—Szombathelyi Törekvés- Szombathelyi Vasas mérkőzés győztese (?), Szegedi Törekvés—Szegedi Haladás, Szeged, 14.30. A Bp. Honvéd—Bp. Va­sas mérkőzést február 26-án játsszák. A Magyarországon vendégszereplő CWKS vasárnap Diósgyőrött mérkőzik. Ellenfele a Diósgyőri Vasas lesz. Március 25-én Budapesten kerül sorra a Magyarország utánpótlás-válogatott— Franciaország utánpótlás-válogatott lab­darúgó mérkőzés. A magyar csapat a jövő héten kezdi meg az előkészületeket a találkozóra. Bérezik nyerte a férfi, Kerekesné a női egyest a Kinizsi SE asztalitenisz-versenyén A Kinizsi SE rendezésében sorra ke­rülő asztalitenisz Béke Kupa egyéni­csapatverseny során szombaton este az elődöntőkig bonyolították le a férfi egyes mérkőzéseit. A találkozók között volt néhány színvonalas, izgalmas mér­kőzés. Földy­­hatalmas küzdelemben (a döntő játszmában 24:22 arányban), hosszú szép labdamenetekből álló mér­kőzésen győzte le Kócziánt, Lippay pe­dig Gyetvait verte ki. (Mióta Lippay szi­vaccsal játszik, ez volt a harmadik ta­lálkozásuk, s mindháromszor Lippay győzött.) Férfi egyes az elődöntőbe jutásért: Sidó—Farkas J. 3:0, Földy—­Kóczián 3:2, Berczik—Gál dr. 3:1, Lippay—Gyetvai 3:0. Vasárnap délután nagyszámú érdeklődő előtt került sor az elődöntőkre, a döntők­re és a 3. helyet eldöntő mérkőzésekre. A legnagyobb meglepetést a férfi egyes döntője hozta: a szinte száz százalékos labdabiztossággal játszó Berezik legyőzte Sidót. A fiatal versenyző első helye a teljes élgárdát felvonultató mezőnyben igen nagy sikernek számít. Nem a várt eredményt hozta a női döntő sem: Ke­rekesné győzött a kissé fáradtan mozgó Farkas ellen. Női egyes elődöntő: Farkas—Jávorné 3:1 (—14, 14, 13, 16). Színvonalas já­tékot hozott a találkozó. Mindkét ver­senyző sokat támadott, sok változatos labdamenetet, jó ütésváltásokat látha­tott a közönség. Kerekesné—Kóczián 3:1 (15, —18, 13, 12). Kóczián kezde­ményezett többet, de igen sok könnyű labdát rontott. Női egyes döntő: Kerekesné—Farkas 3:2 (12, 18. —17. —11, 14). Farkas mintha fáradt lett volna egy kicsit. Keveset mozgott, s fonákjait is igen nagy hibaszázalékkal ütötte. Kerekes­né jól védett, s megfelelő időben jól ütött közbe. A 3. helyért: Jávorné— Kóczián 3:1 (18, 22, —17, 14). Szép mérkőzésen Jávorné állandóan támadva győzött. Férfi egyes elődöntő: Sidó—Földy 3:0 (13, 8, 10). Sidó mindkét oldalról jól ütött, különösen védhetetlen fonák­jaival szerzett sok pontot. Bérezik— Lippay 3:0 (5, 15, 13). Férfi egyes döntő: Bérezik—Sidó 3:2 (19. —10. —19, 9, 17). Bérezik első­sorban kiváló védekezésével, nagy lab­dabiztonságával szerezte meg a győ­zelmet. Volt néhány jó közbeütése is. Sidó nehezen tudta megütni az erősen nyesett labdákat. A 3. helyért: Földy— Lippay 3:2 (—19, 18, —15, 14, 12). Végig pötyögtetés folyt a mérkőzésen. A sportlövészet és a kiegészítő sportok Ezzel a témakörrel eddig nem igen foglalkozott a sportlövészet szakirodal­ma, vagy csak futólag említette meg, hogy szükség van a kiegészítő sportok­ra. De, hogy miért és milyen sportokra, arra nem adott felvilágosítást. Pedig az olimpia évében és annak előkészületi időszakában ez igen idő­szerű kérdés. A test előkészítését a versenyszerű sportlövészetben két részre lehet osz­tani: 1. a céllövészethez szükséges speciá­lis izomzat kifejlesztése és erősítése, 2. a jó erőnlét megteremtése. Az első kérdés rövid ismertetése előtt azt a tévhitet kell eloszlatni, hogy a sportlövészet csak idegsport. Egy kisöbű sportpuska súlya 7—8 kg és a verseny időtartama 6 óra (40 lövés fekvő, 40 lövés álló és 40 lövés térdelő testhelyzetből). Erős, edzett izomzat kell ahhoz, hogy a nehéz pus­kát 40 lövésen keresztül, például állva, mozdulatlanul tartsa a versenyző, rá­adásul a testet biztos egyensúlyi hely­zetbe kell hozni, hogy a legkisebb ki­lengés vagy rezdülés se zavarja a pus­ka elsütésének pillanatát. Ha egyetlen izomcsoport is jobban feszül, mint a működésben lévő többi, már nem töké­letes az egyensúlyi helyzet és a legki­sebb kirezgés 10-esen kívüli találatot ad. Tökéletes összhangban kell működnie minden izomnak, amikor a pisztoly el­sütésének pillanatában teljes mozdulat­lanságot parancsol az agy a testnek. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió és az északi országok céllövői a legjobbak a világon. Az ő edzésrendszerük a kiegészítő tornára és sportokra épül fel, s nemcsak az átmeneti időszakban, hanem az egész évben rendszere­sen. A sportlövészet egyes versenyszá­­mainak megfelelően kell a szükséges izomzatot erősíteni. A váll, a nyak, a derék, vagy például a térdelő testhely­zethez a jobb comb izomzatát. Ehhez rendszeres edzés szükséges, de az ered­mény nem is marad el. Mindezekhez az MHK-ban szereplő sportágak a leg­célszerűbbek A napi rendszeres torna és a ka­rok erősítésére szolgáló súlyzó­ gyakor­latok alkossák a sportlövő reggeli rö­vid műsorát. A téli időszakban a legjobb kiegé­szítő sport a sífutás, amely a váll-, a nyak- és a combizomzat erősítésén kí­vül még az egyensúly­érzéket és a tü­dőt is fejleszti. Tavasszal ezt a mezei futás és a ter­mészetjárás váltja fel, a versenyidő­­szak alatt pedig csatlakozik hozzá az úszás, amely az idegekre is jótékonyan hat. E három sportág az egész ver­senyévad alatt kísérje végig a versenyzőt, mint a jó testi és idegi erőnlét eszköze. Természetesen e sportok űzése min­denkor könnyű és játékos legyen és célszerűen egészítse ki a szakmai munkát. A kapáslövészethez (futószarvas- és koronglövés) és a gyorstüzeléshez (ön­működő sportpisztoly) szükséges ref­lexek fejlesztésére igen alkalmas az asztalitenisz és minden labdajáték. A kiegészítő sportok segítségével jó erőben lesz a versenyző, könnyebben viseli az utazás fáradalmait, az időjá­rás nehézségeit és a megszokott élet­módból való kizökkenést. A 0 órás edzés, vagy verseny fá­radalmait néhány perces lazító torna eltünteti és nemcsak testileg, hanem idegileg is felfrissül a versenyző. A sportlövő-versenyzők nagy része hajlamos arra, hogy a versenyek előtt túledzi magát és a fáradtság, elnehe­­zedettség az idegeket is megviseli. Nem tud kikapcsolódni egy pillanatra sem. ..agyonizgulja” magát és nem tud komoly eredményt felmutatni. Élsportolóink egy része már fel­ismerte a kiegészítő sportok ki­tűnő hatását, de a nagyobb rész még mindig idegenkedik tőlük. Pedig ez is egyik oka annak, hogy céllövősportunk nemzetközi viszonylat­ban nem tudja kivívni azt a helyet, amelyet méltán vár el tőle a magyar sportközvélemény. Remélem, sportlövő-szakvezetőink és edzőink a versenyzők idei felkészíté­sében komoly szerepet adnak a kiegé­szítő sportoknak. Kisgyörgy Lajosné érdemes sportoló""*1

Next