Népsport, 1956. július (12. évfolyam, 131-153. szám)

1956-07-02 / 132. szám

A vabdaraígó .VB 1-ért Bp. Honvéd—Csepeli Vasas 7:1 (2:1) Népstadion, 40 000 néző. Vezette: Gere (Fehérvári, Radnai). Bp. Honvéd: Garamvölgyi — Dudás, Bányai, Solti — Bozsik, Kotász — Budai, Kocsis, Machos, Tichy, Czibor. Edző: Kalmár Jenő. Csepeli Vasas: Bakó — Bulla, Mednyánszky, Kékesi — Ughy, Kó­­czián II — Tóth II, Szentesi, Keszt­helyi, Molnár, Beke. Edző: Jávor Pál. Góllövő: Kocsis, Czibor, Molnár, Czibor, Machos, Czibor, Czibor, Czibor. Szög­letarány: 3:3 (1:0 a Bp. Honvéd ja­vára). Már erre a mérkőzésre szén számú szurkolósereg gyűlt egybe, a já­ték azonban csalódást okozott, mert már az első percekben látszott, hogy meglehetősen lagymatag lesz a játék a nagy meleg miatt. Úgy is történt. A mérkőzésnek csak egy-egy kisebb szakaszában volt jó iramú a játék. A Honvéd már a harmadik percben megszerezte a vezetést. Kocsis Tichy labdájával futott el a jobbszélen, át­adta Czibornak. Czibor visszatette a balösszekötőbe futó Kocsis elé, s ő a tétovázó csepeli védőik között félmaga­­san a kapu bal oldalába helyezte a labdát. 1:0 a Bp. Honvéd javára. A gól után perceken keresztül a csepe­liek irányították a játékot, de komoly helyzetet nem tudtak teremteni. A 7. percben Tichy, Budai, Czibor volt a labda útja, Czibor a középcsatár he­lyén lyukra futott és két lépésről a léc alá vágta a labdát. 2:0. Ezután ellapo­sodott a játék, mindkét csapat játéko­sai a legtöbbször állva várták a lab­dát. Azonkívül rengeteg volt a hibás, pontatlan átadás is. A 25. percben Tóth II.Szentesi adogatás után Szen­tesi meredek labdával ugratta ki Mol­nárt, a csepeli balösszekötő két védő között kitört és a kifutó Garamvölgyi mellett a 11-es pontról a kapu jobb sar­kába helyezte a labdát. 2:1. Most is­mét élénkült egy kissé a játék, de a színvonal semmivel sem emelkedett. A játéknak ebben a szakaszában a Bp. Honvéd csatárai is igen színtelenül szőtték támadásaikat. A 40. percben egyenlíthetett volna Beke, de az ötös­ről föléfejelte a labdát. Szünet után kissé élénkebben és erő­teljesebben játszott a Bp. Honvéd. A 46. percben Czibor a jobbösszekötő helyén ugrott ki és 7 méterről, elég nehéz szögből félmagasan a kapu bal oldalá­ba lőtt. 3:1. Az 51. percben Czibor a jobbszélen vezetett ismét támadást, középre adott labdáját a csepeli védők csak nézték és Machos mintegy 8 mé­terről laposan a jobb sarokba helyezte a labdát. 4:1. A 67. percben a játék­vezető óriási hibát vétett: Molnár egye­dül tört a kapu felé, az utána rohanó Soltt a 16-oson belül hátulról felvágta. A játékvezető azonban nem ítélt bün­tetőt, ami miatt a közönség viharosan tüntetett. Amikor a kedélyek lecsilla­podtak, unalmas állójáték alakult ki. A Csepel láthatóan beletörődött a vere­ségbe, a Honvéd pedig játszogatott, nem erőltette magát a nagy melegben. A 76. percben Tóth II a Honvéd-kapu előtt, Czibor pedig a csepeli kapu­ előtt hagyott ki nagy helyzetet. A 84. perc­ben súlyos védelmi hibából újabb gólt ért el a Bp. Honvéd: a senkitől sem zavart Kékesi ahelyett, hogy erőteljesen felszabadított volna, éppen csak elpöc­cintette a labdát, s Czibor mintegy 8 méterről félmagasan a kapu jobb olda­lába küldte. 5:1. A 87. percben Machos, Kocsis adogatás után Czibor nagy len­dülettel futott Kocsis labdájára és az ötös sarkából a bal sarokba lőtt. 6:1. Egy perc múlva Machos távoli erős lö­vését Bakó csak kiütni tudta, a be­futó Czibor közelről bevágta a labdát. 7:1. A hátralévő időt szinte végigállták a játékosok. A Bp. Honvédban Garamvölgyinek nem sok dolga akadt, néhány ügyes kifutást láttunk tőle. Bá­nyai bizonyult a hátvédhármas legjobb­jának és ügyesen tette is a labdát. Solti sokszor durván avatkozott a játékba. A fedezetpárban Ziotdsz játszott átlagon fe­lül, különösen támadás-indításai voltak hasznára csapatának. A támadósor len­­dítője az örökké mozgó Czibor volt. Ő volt az egyetlen csatár, akit a csatársor minden helyén lehetett látni. Külön di­cséret filért rendkívüli gólképességéért. Budai is vezetett néhány jó támadást. A többiek váltakozó sikerrel szerepeltek. A Csepeli Vasas kapujában Bakó jobb helyezkedéssel egy-két gólt talán háríthatott volna. A hátvédhármas­­ban Mednyánszkyra igen nagy munka hárult, mert Bulla is, Kékesi is igen las­súnak bizonyult és így sokszor kellett kisegítenie hátvédtársait. Ughy alatta maradt szokott formájának. Kóczián 11 sem találta a helyét. A támadósor­ban csak Molnárt és Keszthelyit lehet dicsérni. Keszthelyit átadásaiért, Molnárt kapuratöréseiért. A másik három csatár nagyon gyengén játszott. Szombathelyi Törekvés—Szegedi Haladás 1:1 (1:0) Szombathely, 7000 néző. V: Pósa (■Neumann, Horváth J.). Szombathely: Horváth — Nyirő, Tarr, Szöllősi — Kulcsár, Szakály — Papp, Varga I. Czi­­gány, Molnár, Kolesánszky. Edző: Szabó Péter. Szeged: Mészáros — Benák, Fa­ragó, Vass — Rábai, Zallár — Cziráki, Bánáti, Baráth, Gilicz, Rózsavölgyi. Edző: Lakat Károly. Góllövő: Czigány, Cziráki. Szögletarány: 6:5 (1:5) a Szom­bathely javára. Az utóbbi években a szombathelyiek nem tudtak győzni otthonukban a sze­gediek ellen. Ezért is nagy várakozással néztek Szombathelyen a mérkőzés elé , különösen a Dorog és a Tatabánya ellen kivívott győzelem után. A szom­bathelyieknek azonban meg kellett elé­gedniük a félsikerrel. Jól kezdett a ha­zai csapat és már az 5. percben meg­szerezte a vezetést: szögletrúgás után Czigány a beívelt labdát két méterről, a későn mozduló kapus mellett a kapu közepébe fejelte. 1:0 a szombathelyiek javára. Továbbra is a hazaiak támad­tak, de aztán alábbhagyott lendületük és esett is a játék irama. A csatárok körülményesen szőtték támadásaikat, egyik együttes sem foglalkoztatta a szélsőket. A középen futó támadások sorra elakadtak a tömörülő védelmek­ben. A 35. percben Molnár kapura hú­zott Czigány labdájával, átjátszotta a védőket, de a bizonytalanul kifutó Mé­száros mellett 12 méterről az üres kapu mö­lé lőtt. Feljöttek a szegediek, töb­bet támadtak, de csak a 16-osig ju­tottak el,­­ távoli lövésekkel kísérletez­tek. A 40. percben Cziráki 18 méteres lövése a felső kapufáról pattant vissza. A szombathelyi védők több esetben is lesre állították a szegedi csatárokat. Szünet után nagy iramban indult a játék, a szegediek fokozatosan fölényt harcoltak ki, a csatárok sokat lőttek a kapura messziről, de ezek a lövések nem jelentettek komoly veszélyt a ka­pura. Az ellentámadások során Mészá­ros két esetben — Varga I és Molnár elől — kifutással, vetődéssel szedte fel a labdát. A 60. percben gólhelyzet adó­dott a Szeged számára. Gilicz a szélen elfutott, Czirákival játszott össze, a szél­ső beadása a kaputól 5 méterre álló Rá­bai elé került, de a védők szögletre­ mentettek. A következő percben Kole­sánszky Molnárnak adta a labdát, de ő 10 méterről, jó helyzetben fölélőtt. Hol az egyik, hol a másik kapu előtt folyt a játék. A 65. percben egyenlített a Szeged: Bánáti futott el a szélen az alapvonalig, beívelt labdáját a jó ütem­ben befutó Cziráki 8 méterről a kapu közepéb­e fejelte. 1:1. Még néhány per­cig a Szeged támadott, aztán a szom­bathelyiek vették át a játék irányítá­sát, a győzelmet jelentő gólért harcol­tak. A 81. percben Papp bal felső sa­rokba tartó labdáját Mészáros szögletre ütötte. A hátralévő időben mezőnyjáték folyt. A játék képe alapján igazságos az eredmény. A szombathelyi csapatban Horváthnak kevés dolga akadt, a gólról nem tehet. A hátvédhármasban Tari nyújtotta a legjobb teljesítményt. Szü­l­­lősi jól tartotta a veszélyes Czirákit. A két fedezet sokat körülményeskedett, pontatlanok voltak az átadásaik is. A csatársorban Molnár az I. félidőben ki­emelkedően játszott, sokat mozgott és lőtt is a kapura. A II. félidőben visz­­szaesett. Czigány jó fejjátékáért és gól­jáért érdemel dicséretet. A két szélső keveset volt játékban. A szegediek csapatában Mészáros megakadályozhatta volna a gólt. A H. félidőben volt néhány bravúros vé­dése. A hátvédhármasban Faragó és Wess játéka érdemel említést. Faragó jó keresz­tezéseivel és helyezkedéseivel tűnt ki. A jobbik fedezet Zallár volt, különösen a védekezésben jeleskedett. A csatárok (kü­lönösen Cziráki) sokat mozogtak és lőt­tek is. A II. félidőben Baráth nyújtott átlagon felüli teljesítményt. IMCTFWT1 —, — ------Mm 1956. Július 2. hétfő Tatabányai Bányász—Bp. Dózsa 0:0 Tatabánya, 13 000 néző. Vezette: Bálla K. (Fekete II, Istvánffy). Tatabá­nya: Grosics — Farsang I, Környei, Ko­vács L. — Guba, Macsall — Szovják, Lahos, Hárs, Király, Kovács IV. Edző: Kléber Gábor. Bp. Dózsa: Komáromi — Rajna, Várhidi, Farsang II — Hal­mai, Peller — Zsámboki, Szusza, Bor- Bányi, Kovács, Tóth M. Edző: Bukovi Márton. Szögletarány: 8:5 (4:4) a Ta­tabányai Bányász javára. Enyhe széllel hátban, de nappal szemben kezdett a hazai csapat és rög­tön vezetett néhány heves rohamot. Előbb Kovács IV 25 m-es lövését ütötte szögletre Komáromi, majd Király és Lahos elől mentett nehezen a Dózsa védelme. Nem sokkal később Szovják elhirtelenkedve keresztbe lőtt a kapu előtt. A közepes iramú, sok hibával tarkított első negyedóra után fokozato­san felgyorsult a játék, hevesebb lett a küzdelem. A hazaiak általában töb­bet támadtak, csatársorukból azonban hiányzott a kellő átütőerő, a lövések irányzéka is rossz volt. A Dózsa rit­kább támadásait főleg a kitűnő formában levő Grosics tisztázta. Előbb Tóth M. veszélyes beadását, később Szusza nagyerejű, 16 m-es szabadrúgását, majd Borsányi sarokra tartó, veszélyes lövését fogta a tatabányai kapus. A ha­zaiak két korszerű támadása Kovács mellélövésével, illetve Szovják fölélövé­­sével végződött. Egyre fokozódott az Iram. A 35. percben meleg helyzet alakult ki a hazaiak kapuja előtt: Grosics kifutott, de nem érte el a lab­dát. Borsányi az üres kapura fejelt, s csak a gólvonalon álló Guba beavatko­zása mentette meg a tatabányaiakat a góltól. A vendégek több veszélyes tá­madást vezettek, s a 40., majd a 43. percben kevés hiányzott a Dózsa-gól­­hoz. Nem hagyták magukat a hazaiak sem, s egy viharos ellentámadás so­rán Kovács IV elöl csak nagy üggyel­­bajjal tisztázott Rajna. „Hajrá, Dózsa! Hajrá, Dózsa!” — zú­gott a biztatás a második félidő elején a lelátóról mintegy 200 Dózsa-szur­­koló szájából. A biztatás a jelek sze­rint mindkét csapatnak használt, mert a küzdelem egyre nagyobb lett. A ha­zaiak balszárnya a második félidőben Kovács IV. Király összeállításban ját­szott. Változatos, érdekes volt a játék, egy­re több izgalom adódott. A Dózsa össz­­játéka mind pontosabb lett, s már-már úgy festett, hogy a fővárosi csapat fel­­őrli ellenfele erejét. A hazaiak azon­ban fokozták az iramot és mintegy 10 percig tartó nagy fölényt harcoltak ki. A Dózsa-védelem nagy munkában volt. A 72. percben Szovják 25 m-ről várat­lanul kapura lőtt, a labda a jobb kapu­fa felső részéről pattant ki, később Király ravaszul ejtett labdáját ütötte szögletre a naptól zavart Komáromi. A két csapat jó erőnlétét jellemzi, hogy az utolsó nagyedóra is nagyiramú já­tékkal telt el. A 85. percben Kovács teljesen tiszta helyzetből közelről kapu mellé lőtt. „Ennyi helyzet egyetlen gól nélkül” — kesergett a végén egy néző és igaza volt. A nagyiramú mérkőzésen valójában csak a védelmek tettek ki magukért. A Tatabányai Bányász kapujában Grosics egyetlen hibától elte­kintve — főleg az első félidőben — a nagyszerű védések egész sorozatát mu­tatta be. Ezúttal Farsang­i volt a legjobb hátvéd, kitűnően szerelt, tömérdek jó labdát adott előre. A nem teljesen egész­séges Kovács S. néhány kritikus helyzet­ben szépen tisztázott. A két fedezet nagy munkát végzett. Guba elsősorban a vé­dekezéssel törődött. Macsalinak a táma­dások elindítására is maradt ereje. A csa­társor csak a mezőnyben elégített ki. A két szélső gyors elfutások után néhány­szor jól lőtt. Szovják határozottabban mozgott, Kovács IV néha bátortalan volt. A többiek csak igyekeztek. A Bp. Dózsa kapuját Komáromi főleg a második fél­időben néhányszor szép védéssel men­tette meg a góltól. Igen jó volt a labda­rogása, az első félidőben azonban több­ször bizonytalankodott. A hátvédeknek voltak jó és rossz percei. Rajna jól rúgott, de néhányszor zavarba jött. Far­sang II nem fogta szorosan a szélsőjét, emiatt Szovják többször elfutott mel­lette. A fedezetek sokat voltak játék­ban. Peller volt közülük a jobbik, ő kapura is tört, néha azonban tarto­gatta a labdát. Elöl csak Szusza ját­szott átlagon felül, a többieknek csak felángolásaik voltak. Még Tóth ill. egy-két elfutását és beadását lehet meg­dicsérni. A labdarúgó NB I állása 1. Bp. Honvéd 138 2 331:1618 2. Bp. Kinizsi 147 4 327:1618 3. Bp. VL 117 3 123:1217 4. Salgótarján 137 2 419:1516 5. Bp. Dózsa 14­­5 3 514:1315 6. Bp. Vasas 103 6 114:1212 7. Csepel 144 4 619:2212 8. Tatabánya 144 4 616:2012 9. Pécs 135 1 713:2211 10. Szeged 133 3 711:229 11. Dorog 133 2 815:238 12. Szombathely 143 2 911:208 Elmaradt mérkőzések: Bp. VL —­­Bp. vasas, Szeged—Bp. Vasas, Bp.Vasas— Bp. VL, Pécs—Bp. Honvéd,Bp.Vasas— Salgótarján, Dorog —Bp. VL. A labdarúgó Nyári Kupáért B-c­soport Turbó—Bp. Gyárépítők 2:1 (0:0). Mar­czibányi tér, 1000 néző. V: H­raszti­­ a mérkőzés nagyobb részében a Gyárépí­­tők csapata támadott, de a Turbó vé­­delme jól rombolt. G: Perlaky, Hargittai (11-esből), ill. Ormódi. Jó: Csillár, Nagy Szabó, ill. Gellért, Móré. Sebestyén Autótaxi —P. Vasas 1­­-0 (OKI). Ady Endre utca, 3000 néző. V: Nagy II Izgalmas mérkőzés. Az Autótaxi lelkes játékkal győzött. A 89. perc­ben Horváth (Autótaxi) egy­­-est kivédett. Kontrát (P. Vasas) a 75. percben utánrúgásért kiállították. G: Molnár. Jó: Horváth, Ferencz (a mezőny legjobbja), Molnár, Körösi, ill. Bóta, Barna, Vereczkei. XX. ker. Bástya—Traktorgyár 3:2 (1:1). Ady Endre utca, 2000 néző. V: Tölgyesi-Teli. Közepes nívójú mérkőzé­sen a jobb csntárjátékot mutató Bástya megérdemelten győzött. G: Kalmár (2), Bodnár, 111. Cserjés, Peliczkí I. Jó: Ha­nold, Bodnár, Kalmár, Földvári, ill Szabó. Katona, Peliczkí II. Textilfestő—VTSK 3:1 (0:1). Hévízi út, 1200 néző. V: Kovács III. Mindkét félidőben változatos, jó volt a játék. A csatársorok közötti különbség döntött. A 65. percben Gallót (VTSK) után­rúgásért kiállították. G: Huszák, Mar­kovic II. Szikora, 111. Környei. Jó: Ti­szai, Szondi, Szabó, Markovits II, ill. Miksovszky, Kovács, Sülé. C-c­soport Láng-gépgyár—EMERGE 5:0 (1:0). Marczibányi tér, 1000 néző. V: Boross G. A Láng-gépg­yár volt a többet kezdemé­nyező, az EMERGE csak a mezőnyben látszott kielégítően. Mayert (EMERGE) a 80. percben utánrúgásért kiállították. G: Cserpes (2), Loványi, Steiner, Juhász. Jó: Takács, Farkas, Loványi, ill. Rut­­hardt, Herskovics. MÁVAG —Iparterv 5:0 (2:0). Béke utca, 400 néző. V: Katona. A MÁVAG végig irányította a játékot. G: Gregor (3. egyet 11-esből), Ruff (2). Jó: Vadász, Gregor, Ruff, ill. Kovács, Zentai. Törekvés FVV—Csepeli Szikra 3:2 (2:0). Hévízi út, 700 néző. V: Vigyin­szky. Az I. félidőben gyorsan és jól játszott a villamoscsapat. Szünet után kiegyenlített volt a játék. G: Baumann, Vargha, Teszár, ill. Városi, Papp. Jó: Mészáros, Majláth, Teszár, ill. Városi, Pénzes, Gyenes. Börellátó — Csillaghegy 4:3 (2:2). Rá­koscsaba, 2000 néző. V: Farkas I. Hatal­mas küzdelemben győzött a valamivel jobban játszó Börellátó. G: Prekop (2), Hendrich, Kránitz, ill. Békl (2; egyet 11-esből), Zurmühl. Jó: Prekop, Kránitz, Hegyi, ill. Zalánfi, Figurás, Zurmühl. Krausz öklözi a labdát Solt dolga volt Krausznak szomba­ton, a Bp. Kinizsi­-Pécsi Dózsa mérkőzésen. Gyakran keletkezett tömörülés a kapuja előtt, s jó né­hány esetben kellett kiugrással tisz­táznia a pécsi kapusnak. A magas labdákat rendszerint öklözte. Ez biztonságosabb megoldás volt, mert a nagy tömörülésben kockázatos lett volna megfogni a labdát az őt támadó Kinizsi-csatárokkal szem­ben. Képünkön a felugró Kertész és Láng elől ment öklözéssel Krausz. Az előtérben Lovig igyek­szik elnyomni a Kinizsi-csatárokat, s ezzel megkönnyíteni kapusa hely­zetét. A „csomó” mögött Hegyi áll készen arra, hogy beavatkozzék a játékba. (Pobuda Foto felvétele.) Faltól falig és tovább ö örökös tempózás a kék csem­­p­é­pékkel bélelt medencében faltól falig. Egyszer, két­­szer, százszor, ezerszer, hosszú éveken át. Edzés és edzés, fárad­hatatlanul, megfeszített akarattal. A rajtkövön állva, előrehajolva, összehúzott szemmel, a feladatra összpontosítva a figyelmet, úrrá lenni minden izomroston, idegen. Úszás közben levegővételre egy­­egy pillanatra kiemelkedik a fej, az edzőt keresi a szem, aki lefelé tartott ujjakkal az időt mutatja. Erősíteni kell. Láb, kar, láb, kar, fáradhatatlanul. Csak az ilyen hét­köznapok után jönnek el a győze­lem ünnepnapjai. Ehhez a munká­hoz szenvedély kell és akaraterő. Kováts Miklósban megvan ez a szenvedély. Mert ki szokott a víz alá bukni példaképe után? Keve­sen. Kováts Miklós megteszi ezt is. Tizenhat­ éves, még serdülő. _ Hát­­úszó. A példaképe: Magyar László. Az ő technikáját szeretné eltanulni, azért mászik a medence fenekére, hogy a víz alatt is meglesse a moz­gását. És gondolkozik. Minden egyes mozdulatot ki kell számíta­ni, hogyan lehet legjobban gazdál­kodni az erővel. Bakó Jenő edző foglalkozik vele. Tizenhat éves és 1:09-et úszik 100 m háton. Be­került a válogatott keretbe. Ko­moly fiú, megfontolt és céltudatos. De milyen céljai vannak? Tizenhat év a nagy célok kora. Van, aki űrhajókapitány akar len­ni, a távolságok, a Vénus és a Mars meghódítója. Van, aki tele­víziós sztár, vagy a rákbetegség diadalmas legyőzője. Bő a válasz­ték. Kováts Miklós úszóbajnok akar lenni. Legközelebbi célja, hogy 1:04-en belül ússza le a száz mé­tert háton. A „magánéletben” elektrotechnikus szeretne lenni. Nem tervező agy, hanem kivitelező kéz. Pedig könnyen tanul. Az I. István Közgazdasági Technikum második osztályába jár, mert csak ide vették fel. Vegyipari techni­kumba jelentkezett. Kicsit „csaló­dott”, de érettségi után akar szakma után nézni. A szülei a ke­reskedelemben dolgoznak, de eb­ben szerinte „nincs fantázia”. Reggel hatkor már az uszodában van mindennap. A kék csempéket látja maga előtt, úszik faltól falig. De mi van tovább? Könnyű regé­nyek, operettszínház, korai lefek­vés, bőséges táplálkozás. Rajongás a szép úszásért, izgalom a vízi­labda-mérkőzéseken. Naponta két­szer villamosozás a Nagymező utca és a Sportuszoda között. Puritán életmód. De miért nem terjed ez a szívós becsvágy a medencén túl­ra is? Teljes erőbedobás faltól falig. De tovább? Mi van tovább? Mi történik a „másik” világban, ahol nemcsak a hazai úszócsúcso­kat döntik meg és a világcsúcsokat ostromolják? Kováts Miklós jó tanuló és ki­váló úszó. Nem a „szürke átlag”. Az övé a jövő. Valami mégis hiányzik belőle. Nemcsak a kék csempéket kel­lene látnia, faltól falig. Hanem tovább is ... p. e. A Magyarország 1956. évi ifjúsági labdarúgó-válogatott bajnokcsapata címért 2. forduló I. csoport Győr megye —Zala megye 2:0 (0:0). Szombathely, 500 néző. V: Kőrös. A győriek csatársora a kapu előtt hatá­rozottabb volt. G: Czuppon, Németh I, Jó: Szentmihályi, Orbán, Németh I, Czuppon, Hl. Ziegler, Bekő, Lukács. Közép-Budapest —Vas megye 4:2 (3:0). Székesfehérvár, 100 néző. V: Boros. A mezőnyben egyenlőnek látszott a két csapat, a pestiek azonban a kapu előtt határozottabbak voltak. G: Szalai (2), Németh, Kerekes, ill. Novák (2, egyet 11-esből). Jó: Németh, Szalai, ill. Novák, Molnár. Komárom megye—Veszprém megye 8:2 (3:1). Székesfehérvár, 500 néző. V: Nagy K. A jobb támadósorral rendel­kező Komárom biztosan győzött. G: Orosz (4), Bíró (2), Deli, Odor, ill. Böő, Blaha. Jó: Deli, Füstös, Csermák, Orosz, ill. Böő, Csánitz, Berényi. II. csoport Észak-Budapest — Tolna megye 5:0 (2:0). Székesfehérvár, 800 néző. V: Pusztai. Mindvégig egyoldalú játék folyt. G: Lakatos, Zámbó, Galovcsik, Mihály, Varga (11-esből). Jó: Lakatos, Galovcsik, Göröcs, ill. Tamás, Balogh Baranya megye—Somogy megye 2:1 (2:0). Szigetvár, 700 néző. V: Völgyesi. Szünet után Somogy megye csapata nagyon feljavult és döntetlent érdemelt volna. G: Pfeffermann, Garami, ill. Peresztegi. Jó: Bogyai, Steiczhammer, Pfeffermann, Hegedűs, ill. Csabai, Csima, Szentgróti (a mezőny legjobbja), Keszthelyi. Fejér megye— Bács megye 3:1 (2:1). Czaban Samu tér. V: Reményi. Fejér megye csapata a kapu előtt határozot­tabb volt. G: Kalmár, Paksi, Gellér, 111, Ikodics. Jó: Végh, Paksi, Sárvári, Kal­már, ill. Fekete, Ikodics, Dömötör. III. csoport Borsod megye —Szabolcs megye 4:3 (3:2). Szerencs, 500 néző. V: Kösztner. Élénk iramú, változatos játék. Borsod megérdemelte a győzelmet. G: Oláh (11-esből), Ferdinánd, Hetei, Werner, ill. Balogh (2), Baráth. Jó: Borbás, Ferdinánd, Oláh, ill. Cziotka, Balogh és Kovács. Hajdú megye — Nógrád megye 1:1 (1:0). Szolnok, 300 néző. V: Balczó. Egyenlő erők küzdelme, igazságos eredmény. G: Tóth, ill. Répás. Jó: Gon­dos, Laczkó, Ivánfi, ill. Gellér (a me­zőny legjobbja), Szabó, Móré. Dél-Budapest —Heves megye 3:2 (1:0). Hatvan. 1500 néző. V.: Horváth L. Végi­g a pesti csapat irányította a játékot. G.: Rákosi (2), Sze­ntgyörgyi, Ilii, Hanti (2). Jó: Nagyi.­ Szentgyörgyi, Rákosi (a mezőny legjobbja), ül. Bacsa. Schmidlt IV. csoport Kelet-Budapest — Pest megye 1:0 (1:0). Czabán Samu tér. V: Illés. Mindkét ol­dalon a csatárok a kapu előtt tehetetle­nek voltak. G: Makrai. Jó: Varga, Jó­­zsa, Gulyás, ill. Dobrodi, Laborcz, Ma­dár. Csongrád megye —Békés megye 4:1 (0:0). Makó, 1500 néző. V: Virágh. A II. félidő elején a Békés megyeiek szerez­ték meg a vezetést, de fokozatosan visszaestek. A csongrádiak ügyesen használták ki gólhelyzeteiket. G: Jánosi (2), Csóti, Károlyi, 111. Miklya. Jó: Virágh, Molnár, Jánosi, Halász, Hl. Jeney, Sári, Szikora II. Nyugat-Budapest—Szolnok megye 1 10 (0:0). Hatvan. 1500 néző. V: Csiba. Kiegyensúlyozott volt a játék. A mér­kőzés sorsát Halász öngólja döntötte el. Jó: Varga, Tóth, Máthé, ill. Balázs, Csák, Sági Asbóth József (Bp. Bástya) nyerte Budapest teniszbajnokságá­t Vasárnap délután a Bp. Vasas Pasa­réti úti pályáján került sor a tenisz Budapest-bajnokság férfi egyes döntő­jére. Asbóth és Jancsó találkozója rövid idő alatt véget ért, mert Jancsó a második játszma elején rosszul ugrott, bokarándulást szenvedett, s orvosi uta­sításra a játékot nem folytatta. Férfi egyes döntő: Asbóth (Bp. Bás­tya)—Jancsó (Bástya VTSK) 6:1, s. n. A női egyes döntő Rohrböckné beteg­sége miatt, a férfi páros döntőt pedig Jancsó sérülése miatt későbbre halasz­tották. Vegyes páros: Fehér, Somogyi — Lénárt, Gallnerné 6:1, 6:3. A döntőbe jutásért: Fehér, Somogyi—Katona, Katonáné 5:7, 6:2, 6:3. A döntő másik részvevője a Gulyás, Ernőháziné-kettős. Közepes színvonalú küzdelmek a Csepeli Vasas vasárnapi evezősversenyen Vasárnap délután a soroksári duna­­ágban folytatódott a Csepeli Vasas két­napos evezősversenye. Erős ellenszél­­ben kerültek sorra a számok. Férfi II. 0. kormányos négyes: 1. Bp. Honvéd 8:02, 2. Bp. Kinizsi 8:10,8, 3. Bp. Vö­rös Lobogó 8:27. Férfi I. o. kormá­nyos kettős: 1. Bp. Vörös Meteor (Ke­­rényi, Kemény, korm.: Lengyel) 9:44.5, 2. Bp. Dózsa (Wágner, Muntean, korm.: Kovács) 9:51.5, 3. Bp. Honvéd 10:04.5. Férfi III. o. egyes: 1. Lachmann (Győri Vasas) 10:08, 2. Rátonyi (Nemzeti Bank) 10:14.1, 3. Seenger (Bp. Vörös Meteor) 10:25. Férfi II. o. kétpárevezős: 1. Bp. Vörös Meteor 9:38, 2. Győri Vörös Me­teor 9:45.6. Férfi serdülő nyolcas: 1. Bp. Vörös Lobogó, 2. Csepeli Vasas, 3. Bp. Kinizsi. Férfi III. o. nyolcas: 1. Bp. Vörös Meteor 8:24, 2. Bp. Vasas 8:34.5. Férfi ifj. egyes: 1. Kiss (Bp. Ki­nizsi) 4:43, 2. Bocsák (Acélöntő) 4:47.4, 3. Szendei (Bp. Vörös Meteor) 4:51.7. Női ifj. nyolcas: 1. Vörös Meteor Cse­mege 3:41.8, 2. Bp. Vasas II 4:14.8, 3. Bp. Vasas I 4:16.8. Vándor vegyes­páros: 1. Acélöntő I 5:46, 2. Acélöntő II 6:06, 3. Vízművek 6:14. Ifj. női két­párevezős: 1. Bp. Vasas 3:58.2, 2. Acél­öntő 4:06. Férfi ifj. kormányos négyes: 1. Csepeli Vasas 4:54.6, 2. Győri Va­sas 4:55­­, 3. Bp. Vörös Lobogó 4:57.1. Női II. o­ egyes: 1. Thomka (Csepeli Vasas) 5:30, 2. Nagy (Csepeli Vasas) 5:57.5, 3. Gersi (Csepeli Vasas) 6:14. Női serdülő négyes: 1. Bp. Vasas I, 2. Bp. Dózsa, 3. Bp. Vasas II. Férfi II. o. kormányos nélküli kettős: 1. Győri Va­sas 9:36, 2. Bp. Honvéd I 9:42, 3. Bp. Honvéd II 9:49. Férfi I. osztályú kétpárevezős: 1. Bp. Dózsa (Varró, Hont­) 8:33, 2. Bp. Kinizsi (Bartók, Fok) 8:40, 3. Gheorghiu-Dej Hajógyár 9:10. A Varró, Honti-páros biztosan győzte le a múlt évi bajnok kettőst. Női I. o. nyolcas: 1. Bp. Vasas (Sebestyén, Szalatnai, Hambulgóné, Bertényi, Mészáros, Sárköziné, Horváth. Kolozsvári, korm.: Benedeknél 4:19, 2. Vörös Meteor Csemege 4:24,6, 3. Bp. Dózsa, Hajógyár vegyes 4:43. A Vasas­­nak 890 méterig háromnegyed hajó­hossz előnyt szereztek, ezt a célig még több mint egynegyed hajóhosszal tud­ták növelni. Filip nyerte a csehszlovákiai nemzetközi sakkversenyt A sakkozás volt világbajnoka, Ste­­­nitz emlékére rendezett nemzetközi sdikkmester-verseny utolsó fordulóját szombaton játszották le Prágában. Fi­lip nagymester — aki az utolsó sza­kaszban nagyszerű hajrával küzdötte magát az élre — dön­tetlen­ül mérkő­zött Röjferrel, s így biztosította első helyezését. Ragozin nagymester Pithart legyőzésével megszerezte a második helyet. Szilágyi hosszú küzdelem után vesztett Pu­lmik nagymester ellen, s így a 6—10. helyre esett vissza. Pachman—Zita 6/2, Berni—Stahlberg 0:1, Wade—Fichtl 1:0, Uhlmann—Dworzyn­­ski 0/2, Stec—Flohr­­á, Jazek—Alster Vz. Ujtelky—Balanei 0/2. Az előző for­dulókból függő Béni —Pitaik és Fichtl —Ben­ mérkőzést Piknik és Fichtl nyerte. A verseny végeredménye: 1. Filip dr. (csehszlovák) 13 ponttal, 2. Ragozin (szovjet) 12.5, 3—4. Flohr (szovjet) és Pachman (csehszlovák) 12, 5. Stahlberg (svéd) 11.5, 6—10. Szilágyi (magyar), Pitaik (argentin), Jezek, Rejfir és Sefo (csehszlovák) 10.5 11 — 12. Alster dr. (csehszlovák) és Bala­nov (román) 9, 13—15. Uhlmann (NDK), Fichtl és Zita (csehszlovák) 8,5, 16,18. Dworzynek­ (lengyel), Pithart és Ujtelky dr. (cseh­szlovák) 7. 19. Wade (angol) 6,5, 20. Bent (osztrák) 5,5 ponttal.

Next