Sport, 1957. január (2. évfolyam, 1-21. szám)

1957-01-21 / 14. szám

SPORT Végleg megtört az északiak hegediája ( az olimpia és a kajaksport) d­­kei­ciksportfoc­ri Kajakosaink és kenusaink olim­piai szerepléséhez a szakemberek és a sportkedvelők egyaránt nagy reményeket fűztek. Ezek a remé­nyek jogosak voltak, mert a maconi világbajnokságon és az azóta le­zajlott nemzetközi versenyeken ver­senyzőink többször is bebizo­nyítot­­ták, hogy a világ legjobbjai közé tartoznak. . . . , Az olimpián elért eredményeink azonban sokak számára csalódást okoztak. Főleg azok számára, akik nem vették számításba,­ hogy sok ország rendelkezik meg klasszis versenyzőkkel és — az októberi— novemberi körülményeket. Komoly edzésről október 23-tól november hó 14-ig, a Ballaratba való megér­kezésig, szó sem lehetett. Azután is voltak nehézségek a felkészülés­ben, például a szokatlanul hideg, szeles időjárás és az erősen hul­­lámzó víz. A versenyzőknek erősen fel kellett öltözniök az edzésekre 1952. év. Az első pillanatra is szembetűnő, hogy jelentősen eltolódtak az erő­viszonyok. A legfeltűnőbb, hogy Finnország és az USA nem tudott a legjobb 10 közé kerülni. A své­dek is visszacsúsztak az 5. helyre és ezzel végleg megdőlt az északi hegemónia. Magyarország és Né­metország igazolta az utóbbi évek­ben elért szép sikereit. Az olimpia nagy meglepetését a szovjet és a román versenyzők okozták, akik a pontverseny első, illetve negyedik helyét szerezték meg. Vizsgáljuk meg először kajako­saink eredményeit és a sportág helyzetét. Versenyzőink közül kimagaslóan szerepelt az Ltrányi, Fábián-párosunk, a 10 000 m-en nagy küzdelemben kitűnő stílussal lett első az álló­képes német Briel, Kleine-pár előtt. Nagy meglepetésre az ismeretlen ausztrál Green, Brown-pár lett a harmadik, megelőzve a svéd Wet­­tersten, Sundin-, a szovjet Jacu­­nenko, Klimov- és a csehszlovák Klabouch, Jemelka-párosokat. Az első négy hajó hatalmas iramot diktálva húzott el a mezőnytől, amit jól mutat, hogy a negyedik svéd hajó után az ötödik helye­zett szovjet pár 1:53 perc hát­ránnyal következett. A verseny egyik fordulópontja az volt, hogy a második kör végén a magyar pár egy robbantással leszakította magá­ról az esélyes svédeket, akik innen már nem tudtak felzárkózni az él­hez. Igen jó összetételűnek bizo­nyult a magyar kettős. Urán­yi tapasztaltsága és állóképessége jól kiegészítette Fábián lendületét és vállalkozó kedvét, összmunkájuk­kal és technikájukkal magasan a mezőny fölé nőttek. Az utazással járó viszontagságok őket viselték meg legkevésbé. Viszonylag kevés edzéssel is formába tudtak len­dülni. A hosszútávú egyesre minden idők legerősebb mezőnye nevezett. Fredriksson, Strömberg, Hatlaczki és Scheuer személyében három olimpiai és egy világbajnok indult. A verseny csak az első fordulóig volt nagy iramú, amikor a három hajó előnnyel forduló Fredrikssont Hatlaczki utolérte, a svéd verseny­ző, bízva gyorsaságában, már csak az utolsó egyenesre tartogatta erejét. A cél előtt 200 méterrel Fredriksson nagy hajrával előzte meg Hatlaczkit. A magyar fiú gyengébb formája ellenére is be­bizonyította, hogy a világ egyik legjobb hosszútávú versenyzője, aki megfelelő felkészülés mellett továbbra is a magyar válogatott legbiztosabb embere. Rövidtávon az előfutamok első három helyezettje került a döntő­be. A kajak egyes előfutamok meglepetése az volt, hogy Ström­berg az első előfutamból kiesett. Kiss Lajos könnyen került a dön­tőbe, ahol 850 m-ig versenyben volt Fredrikssonnal, itt azonban elgör­­csösödött és a végén a nagyszerűen hajrázó Piszarjev is megverte. Egyesben az utóbbi évek során kiegyensúlyozottabb lett a mezőny, több klasszis versenyző tűnt fel és Helsinkiben a ,,kajak-király” 13 másodpercet vert a harmadik he­lyezett Gantois-ra és egyedül csak a 2. helyen végzett Strönberg tudta megszorítani. Ballaratban Gantois csak 10 másodperccel ment gyengébben, mint Fredriksson és most csak az 5. helyen végzett. Az és ez természetesen gátolta a moz­gásukat. Jellemző, hogy a hideghez szokott északiak is csak gumikabát­­ban és csuklyában merészkedtek a vízre A hullámos víz miatt kenu­saink több edzést kénytelenek vol­tak kihagyni. Mindezen felül ver­senyzőink idegeit erősen megvisel­ték a hazai események, ez aztán a kritikus pillanatokban éreztette ha­tását. A fentieket figyelembe véve ver­senyzőink eredményeivel meg lehe­tünk elégedve, mert hiányos felké­szülésük­ ellenére is becsületesen, nagy akarással küzdve mindent megtettek a siker érdekében. En­nek az akarásnak köszönhető, hogy Magyarország a kajak-kenu össze­sített pontversenyben a II. helyen végzett 37 ponttal. Hasonlítsuk össze a melbourne-i olimpia összesített pontversenyét a helsinki olimpia eredményével: 1. és 8. között csak 13 másodperc különbség volt. Kiss Lajost a ha­zai események idegileg nagyon megviselték és a hűvös, szeles idő sem használt kötött izomzatának. Ha állóképességét tovább fokozza és versenyzésébe még több lendü­letet visz, rövid távon átveheti az öregedő Fredriksson örökét. Berkesné a tőle megszokott küz­deni tudásával érte el az értékes 4. helyet női egyesben. A verseny legnagyobb meglepetése volt, hogy az ismeretlen Dementjeva kitűnő stílussal megverte az évek óta ve­retlen világbajnok Zenst. A szovjet versenyző gyors csapásszámmal, kemény vízfogással evez. Helyezést csak a Vagyóczki, Szigeti-párosunk nem ért el. Az első előfutamban kiestek. A leg­­munkaigényesebb versenyzők közé tartoznak, akik a többhetes edzés-Amikor Melbour­­ne-be megérkez­tünk, első utunk az uszodába veze­tett. Kíváncsi vol­tam, vajon ho­gyan edzenek az ausztrál úszók. Éppen jókor jöttem, Ilenricksék tartottak edzést. Az első, ami meg­ragadta a figyelmemet, Devitt, Chapman, Rose, Henricks, O'Hallo­­ran jellegzetes erős karüteme volt. Lábmunkájuk nem folyamatos, ha­nem szaggatott, de jól illeszkedik a karmunkához és úszásuk egésze­n harmonikus, ritmikus. A karüte­met kissé csapkodónak is lehetne mondani. A stílussal nem sokat tö­rődnek, mindenki az egyéniségéhez leginkább megfelelő módon úszik. Crapp, Fraser, Leech és Morgan stílusa már „európainak" nevez­hető. Erős és jó karmunka mellett egyenletes, erős lábütemet is al­kalmaznak. Érdekességként emlí­tem meg, hogy a hátúszók közül Thiele hajlított, Monckton pedig nyújtott karral húz. Megtudtam, hogy valamennyi ausztrál edző a napi edzésadagot a 10 000 méter fölé emelte. Ezt két vagy három részletben teljesítik. Idő- és uszodahiány Ismeretlen fo­galom előttük. Egy-egy edző 6—8 versenyzővel foglalkozik, a fiatalok zömét segédedzők nevelik, mind­addig, amíg neves edző kezébe ke­rülnek. Ausztráliában nagyon nép­szerű a strandolás, a fürdőzés. Sze­retik a vizet. A 4—5 éves gyerekek rendszeresen járnak a tengerpartra vagy az uszodába, s hamar meg­szokják az idegen elemet. Kiegé­szítő sportként elsősorban a futás, a torna és az erőgyakorlatok jön­nek számításba. Az olimpia kezdete előtt 10 nap­pal megfigyeltem és pontosan le­jegyeztem Lorraine Crapp háromnapos edzését. Hétfő. Délelőtt: 600 m bemelegí­tés, utána 3x400 méter időre úszás kiesést nem tudták pótolni. Bal­szerencséjükre rossz sorsolást kap­tak, igen erős előfutamba kerül­tek. A kitűnő formában levő szovjet pár a táv második fe­lében oldalvizén „elvitte” a bal­ra levő osztrák és a jobbolda­lon haladó csehszlovák párost, míg a két szélén indult svéd Ljung, Heurlín­ és a Vagyóczki, Szigeti­pár — a világranglistán első ma­gyar és a második svéd páros — kiesett a versenyből. A magyar pár idejével, a második futamban 3., a harmadik futamban első lett volna. A döntő a német Scheuer, Miltenberger-pár győzelmét hozta, amely jobb hajrájával előzte meg a szovjet párt. A magyar kajak-stílust egyre több országban vették át. A szovjet, a lengyel, a román és egyes francia versenyzők a ma­gyar stílust követik. A svédek és a finnek ösztönösen, kidolgozatlan technikával eveznek. A németek, az osztrákok és a csehszlovákok az ortodox német stílust evezik to­vábbra is. Az igen jól­­ bemutat­kozó ausztrál kajakosoktól további jó eredményeket várhatunk, ha a tengerpartokon nagyszámban lát­ható életmentő „hullámlovasok” közül még többen áttérnek a kaja­kozásra. Az edzésrendszer alapja majd­nem minden országban az erős pályamenések. Egyedül a néme­teknél és csehszlovákoknál láttunk könnyebb résztávos edzéseket. A versenyeket kivétel nélkül svéd vagy dán hajókban nyerték. A hosszú, rövid kettest dán Accord­, a hosszú egyest dán Arow-, a rövid egyest svéd Laxen-, a női egyest is Arow-hajóban nyer­ték. Egyedül új típusú hajó a Struer­­gyár „Arow”-ja, amely nyíl alakú hajó, az első negyedében a leg­szélesebb, 51 cm, majd hirtelen el­keskenyedve, a beülésnél már csak 48 cm széles. Ez biztosítja a hajó mellett való áthúzást. A kajak pontverseny eredménye összehasonlítva Helsinkivel: Megfigyelhető, hogy az első és a második 50 méter között kis kü­lönbség van. Tekintetbe kell ugyan­is venni, hogy az első 50 méter rajtfejessel kezdődik, a második természetesen vízből, s ebben ben­ne van a fordulónál eltöltött idő is. Így majdnem teljesen egyenletes sebességű két 50 métert úsznak. Olyan állóképességre tettek tehát szert, amely révén 100 métert egyenletes iramban, csökkenő se­besség nélkül végig tudnak úszni. Még ennél is szemléltetőbb a 400 méteres gyorsúszás olimpiai bajno­k00m 4:27.3 32.8 1:06.8 Az első 200 méter ideje 2:11.6, a másodiké 2:15.7. Kiviláglik az egyes 50 méterekből az egyenletes, szinte gépies beosztás. Holtpont, visszaesés sehol nem tapasztalható. Az erősebb edzésmegterhelést különleges táplálkozással kapcsol­ják egybe. Az ét­t­kezésben a szoká­sos zsír, cukor és szénhidrátfélesége­ken kívül nagy mennyiségű déli­gyümölcs és csokoládé is szerepel. E téren Rose képviseli a szélsősé­get, ő ugyanis kizárólag nyers koszton él. Ilyen fizikai igénybevételt jelentő edzésekhez elsőrangú erőnlétre van szükség. Rose és társai rendelkez­nek is ezzel. Egyes külföldi lapok mint érde­kes „storyt” említették, hogy az ausztrál edzők hipnotikus álomba merítik versenyzőiket, akik így érik el szenzációs eredményeiket. Ezek­nek a híreknek a kiindulási pontja bizonyára az lehet, hogy egyes ausztrál versenyzők a mazdaznan­­féle pihenési metódust alkalmaz­zák. Ennek lényege abban áll, hogy a versenyző nyugodt állapot­ban történő hanyattfekvés mellett valamennyi testrészét gondolatban fokozatosan igyekszik kikapcsolni a „munkából”. Ilyen eljárással az egész test 20—30 perc alatt telje­sen pihent lesz. Ez a pihenési mód­szer kétségtelenül nagyon jó és valószínűleg eredményes is. Az eredményeket azonban nem írhat­juk ennek a számlájára, semmi összefüggés nincs a kettő között. Nyugodtan leszögezhetjük: az ausztrál úszók ragyogó eredményei mögött nem kell titkokat keresni. A már említett stílusbeli érdekes­ségek mellett az erős munka, a nagyszerű erőnlét, jó idegállapot, a megfelelő uszoda-viszonyok, átla­gon felüli tehetség, sportszerű élet­mód a magyarázata az ausztrál úszók fantasztikusnak tűnő ered­ményeinek. Bakó Jenő Ennyit az olimpia kajakversenyeiről. A kenusokról legközelebb. Füzesséry Gyula Hogyan úszik Henricks, mennyit edz (az egyes 400-ak: 5:10, 5:06, 5:08), majd 20 perc fürdés és a fordulók gyakorlása. Délután: 600 m beme­legítés, 3x400 méter időre úszás (5:02, 5:00, 5:04), 20 perc fürdés. Kedd. Délelőtt: 600 m bemelegí­tés, 16x50 méter időre úszás, víz­ből, 40 másodperc szünettel az egyes 50-ek között. Átlagos idő 35—38 mp volt. Utána 10 perc fürdés. Délután: 600 m bemelegí­tés, 1000 m gyors (1:25-ös átlagos 100-ak), 20 perc fürdés, rajtgyakor­latok, pihenő 2—3 perc. (Az egyes 50 mé­terek ideje 30—31.5 mp.) Délután: 600 m bemelegítés, 4x100 m időre­úszás (10—15 perc szünetekkel). Az egyes 100-ak ideje: 1:04.1, 1:06.2, 1:07.7, 1:05.8. Henricks egy délután 20x100 métert úszott, valamennyi 1:00— 1:02 mp között mozgott. Ezek az erős edzések rendkívül fokozzák az állóképességet. Táblázatot állítottam össze, ez rávilágít Szerda. Délelőtt: 600 m­é tél, 8x50 m időre úszás.bemete­rajttal, a 100 méteres úszók­ beosztására. iram­ 1. Finnország 2. Svédország 3. Magyarország 16 4. Németország 15 5. Csehszlovákia 6—8. Ausztria Franciaország USA 9—10. Kanada Szovjetunió 1956. év: 1. Szovjetunió 41 pont 2. Magyarország 37 3. Németország 28 „ 4. Románia 26 ,, 5. Svédország 19 ,, 6. Franciaország 12 „ 7. Csehszlovákia 9 „ 8. Ausztrália 8 9—10. Ausztria 5 „ Dánia 5 „ 1952. év 1. Finnország 2. Svédország 3. Ausztria 4. Németország 5­ 7. Magyarország Norvégia Hollandia 8 9. Franciaország Dánia 10. Szovjetunió 23 pont 22 „ 12 „ 10 „ 6 « 5 „ 1956. év 1­2. Németország Szovjetunió 3. Magyarország 4. Svédország 5. Ausztrália 6-9. Dánia Ausztria Lengyelország Franciaország 10—12. Románia Csehszlovákia Finnország 21 pont 19 „ 17 6 „ 4 ,. 3 „ 100 m első 50 m második 50 m különbség Henricks (előfutam) 57.3 27.7 29.6 1.9 Henricks (középdöntő) 55.7 26.6 29.1 2.5 Henricks (döntő) 55.4 26.2 29.2 3. Devitt (középdöntő) 56.4 26.5 29.9 3.4 Devitt (döntő) 55.8 26.2 29.6 3.4 Crapp (előfutam) Crapp (középdöntő) 1:03.4 1:03.1 29.6 30.3 33.8 32.8 4.2 2.5 Crapp (döntő) 1:02.3 29.6 32.7 3.1 Fraser (előfutam) 1:02.4 29.2 33.2 4. Fraser (döntő) 1:02 29.5 32.5 3. 5Dmn 29.7 29.7 100m 1:03.1 33.4 1:03.1 150m 1:37.3 34.2 200m 2:11.6 34.3 1:08.5 250m 2:46.2 34.6 300m 3:20.5 34.3 1:08.9 350m 3:54.5 34 kának, Murray Rose-nak részidős táblázata: VAN E REMÉNY Jelenleg meglehetősen szomorú képet mutat a magyar motorkerék­pársport versenygépeinek mennyi­sége és minősége. A tavalyi gyorsa­sági versenyeken láthattuk, hogy mennyire kevés a nagyteljesítményű motorkerékpár. Természetesen azóta még nem javulhatott a helyzet. Hosszú évek sorozatos mulasztásai juttatták ilyen helyzetbe motorke­­rékpársportunkat. Pedig a motoro­zást mindenkor fontos sportágnak tartották. Az elmúlt néhány évben ez a megállapítás, sajnos, csak sza­vakban jutott kifejezésre. Nem is egyszer hallhattunk a múltban hangzatos kijelentéseket, a motor­sport jelentőségéről, de hogy mégis helytelen irányba terelték a sport­ágat, ahhoz nem férhet kétség. A látszólagos előrehaladás érdekében ugyanis szerveztek oda és vissza, szakosztályokat szüntettek meg, ala­kítottak és vontak össze, milliós ér­tékek felett döntöttek tollvonással, ugyanakkor azonban a gépállomány égető problémái keveseknek volt szívügyük Alátámasztja ezt többek között az is, hogy az időközben megszűnt MOHOSZ-ban, mint a mo­torsport vezetésének leghivatottabb szervében sem támaszkodhattak másra a versenyzők, mint a Bp. Zalka Máté szegényes gépállományá­ra, valamint az időközben bekebele­zett szakosztályok átadott gépeire. Nyilvánvaló: ha a legszámotte­vőbb motorosklubban ilyen nehézsé­gekkel álltak szemben a versenyzők, akkor másutt sokkal rosszabb volt a helyzet. És valóban így is volt. Ma már nem kétséges, hogy a motorsport jövője elsősorban attól függ, hogy a szerény anyagi lehető­ségek figyelembevételével hogyan lehet megoldani a versenygépek problémáját. Egyáltalán van-e mód arra, hogy gépállományunk neve­ versenymotorparkunk felfrissítésére ? kedjék? Van. A motorsportnak min­dig kedvező bevételi forrásai vol­tak. A versenyek rendszerint ko­moly anyagi forrást jelentettek a sportág pénztárcájának. Ez az ön­ellátást biztosító kedvező anyagi lehetőség az idén is a motorosok rendelkezésére áll. — Nem kétséges, hogy a jövőben fokozott mértékben szükséges támaszkodnunk a versenyek anyagi bevételére — mondta Kockás László a motorsport egyik vezetője. — Ha jó versenyeket rendezünk, akkor szinte biztos az anyagi siker, s ez azt is jelenti, hogy korszerű motorokat tudunk majd beszerezni a versenysportnak. Mindezen felül azonban rendel­kezésre áll még egy kiaknázható lehetőség. S ez a magyar motor­kerékpár-gyártás A magyar motor­kerékpár-gyártás fejlettsége komoly alapja lehet a sportágnak és annak is kell lennie. Eddig azonban nem volt megfelelő kapcsolat a gépgyár­tás és a versenysport között, a ver­senyzők igen kevés érdemleges segítséget kaptak gépeik előkészí­téséhez. Gépgyártásunk elsősorban a túrave­senygépek tekintetében tehet sokat. Motorkerékpárgyáraink részéről még nem születtek érdem­leges döntések a nyújtandó segít­ség ügyében, olyan kijelentések azonban már elhangzottak, hogy a gyárak támogatni kívánják a magyar versenysportot. Ha erre a támoga­tásra sor kerül, akkor ez egymagá­ban is jelentős segítsége lesz a motor ker­ékpár sportnak. Nem vigasztalan tehát a magyar motorsport jövője. Most új alapokon kezdődött meg e valóban fontos technikai sportág újjáélesztése és az új alapok valóban biztosítékai lehet­nek az annyira szegényes gépállo­mány eredményes növelésének. Pontozásos tekeverseny Elkészítették az 1957. évi tavaszi nagygolyós csapatverseny kiírását. A viadal érdekessége az, hogy a végeredmény megállapításánál új rendszert vezettek be. Hat pár küzd egymással, s páronként az a ver­senyző nyer, aki többet dob. Ez két pontot jelent csapatának, döntetlen esetén megosztozik a pontokon a két tekéző. Legnagyobb győzelem 12:0 lehet. Előfordulhat az, hogy egy csapat több fát üt, mint ellen­fele, mégis kikap, mert több egyéni győzelmet szerzett. A pontozásos rendszert kísérlet­képp vezetik be. Eddig ugyanis elő­fordult az, hogy az ötödik, hatodik játékos, ha csapata már fölényesen vezetett, nem erőltette meg magát. Az újfajta eredménymegállapítás az együttes minden tagját küzdelemre készteti. Az egyfordulós tekeverseny feb­ruár 15. és június 30 között kerül sorra. A küzdelemben részt vesz­nek az 1956. évi OB-ben, valamint a budapesti kerületi, megyei, vala­mint a városi csapatbajnoki via­dalon szerepelt csapatok, a tavalyi csoportosításban. Változás az, hogy a budapesti négy kerületi bajnokság első két helyezettjét a négy buda­pesti OB-csoportba sorolják be. Itt csoportonként 16 együttes verse­nyez. A csapatok minden tagja 100 ve­gyes dobást végez. A mérkőzéseket kettős pályán kell lebonyolítani (ott is, ahol négyes pálya áll rendelke­zésre). A versenyre január 31-ig kell jelentkezni a rendező szövet­ségnél. A melbourne-i olimpia A messze Ausztráliában rende­zett nyári olimpiai játékokról a magyar közönség a nagy távolság és a hazánkban lezajlott forradalmi események miatt nem kapott olyan tájékoztatást, mint a megelőző olimpiák többségéről. Ezért hiányt pótló A melbourne-i olimpia című kiadvány, amely csokorba szedi az olimpiai játékok legérdekesebb eseményeit és azokról igen sok ér­dekes képet közöl. Bizonyos, hogy az album szerkesztőinek nehéz dolguk volt, mert csak korlátozott képanyagból válogathattak, s hiá­nyoztak a szakírók is, akik közvet­len tapasztalataikat mondhatták volna el a versenyekről. Az adott lehetőségek között azonban igye­keztek a legjobbat nyújtani, s az érdekes kiadvány bizonyára sok sportszerető embernek okoz majd örömet. A Sport Lap- és Könyvkiadó Vál­lalat kiadásában megjelent album a jövő hét folyamán már kapható lesz az újságárusoknál és a könyv­­kereskedésekben.

Next