Népsport, 1957. április (13. évfolyam, 1-19. szám)

1957-04-23 / 15. szám

KEDD, 1957. ÁPRILIS 23. Ára: 1 forint XIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM A Ferencváros nyerte a Húsvéti Tornát A két magyar csapat hétfőn is jól szerepelt a budapesti Húsvéti Tornán. Az FTC 1:0 arányban legyőzte a Vojvodi­nét is és ezzel az újabb győzelmével pontveszteség nélkül tett első a négyes tornán. Nagy siker ez a zöld-fehérek számára , hiszen két élvonalbeli jugoszláv együttest győz­­tek le —, s ezt a sikert lelkes játékuknak köszönhették. Különösen a második napon mutatta meg a Ferencváros: a lelkes játék, a minden labdáért való fáradhatatlan küzdés lehetővé teszi, hogy egy csapat nála labdakezelésben jobb ellenfelet is legyőzzün. Az MTK mintha egy kissé könnyen vette volna a játékot a Partizan ellen, 2:1 után néhány játékosa leállt és a belgrádi csapat ki tudott egyenlíteni. De ez a döntetlen is inkább csak szépséghiba, mert a zöld­fehérek újabb 1:0-ás győzelme után, rosszabb gólaránya miatt, a 2:1-gyel is csak a második helyre kerülhetett volna az MTK. Szemre igen szépen játszott hétfőn is a Vojvodina, korszerű összjátéka ismét igen jó benyomást tett a nézőkre, csak­­ ezúttal is hiányzott a támadások befejezéséből az erő. Egy gól — lesgól Ferencváros—Vojvodina 1:0 (0:0) Népstadion, 30 000 néző. Vezette: Pósa (Markovics, Nagy L.) FTC: Gulyás — Ombódi, Mátrai, Dalnoki — Gerendás, Déklámy dr. — Bencsics, Tóth II, Orosz, Vé­tenszil, Fenyvesi. Vojvodina: Veres — Roganovics, Krsztics II, Nikolics — Malesev, Bocskiev — Rajkov, Veszelinovics, Blasics, Ivos, Krszitics I. Góllövő: Bencsics. Szög­letarány: 8:7 (3:5) a Vojvodina javára. Élénk Iramban kezdődött a játék, s Ivos már az első percben megsérült. Lejött a pályáról, s helyette Blanovics ment be. A jobbfedezet helyére állt és Malesev ment előre a támadósor erő­sítésére. A játék rendkívül változatos volt. Feltűnt, hogy mindjárt az első öt percben a játékvezetőnek többször is le kellett fújnia Dalnoki szabályta­­l­nkodásait. Az első veszélyes helyzet a Vojvodina kapuja előtt alakult ki. A 9. percben Orosz tisztán kapta a labdát, már csak a kapussal állott szemben, de hosszan szöktette magát és a kapus felszedte előle a labdát. A Vojvodina is vezetett néhány gólt ígérő támadást, csatárai azonban túl­kombinálták a játékot és ritkán vál­lalkoztak lövésre. A jugoszláv csatárok első lövését a 14. percben kellett vé­denie Gulyásnak. Ekkor éles szögből Veszelinovics lőtt kapura. A játék nem volt túlságosan magas színvonalú, különösen a támadók hi­báztak gyakran. Az FTC támadósorá­ban a kölcsönjátékos Tóth II volt a legmozgékonyabb, míg a Vojvodina támadósorában Veszelinovics irányí­totta a játékot. A 18. percben Ben­­csics ügyesen átjátszotta a Védőket, de lövését Veres kitűnően védte. Fel­tűnt, hogy Pósa játékvezető a legki­sebb szabálytalanságot is lefújta, s bi­zony elég gyakran hallatszott a játék­vezető sípjele. A 25. percben majd­nem gólt kapott a Ferencváros. Gu­lyás feleslegesen kifutott kapujából, K­ajkov a jobbszélről ügyesen ívelte be a labdát, s Krsztics f elöl Mátrai csak nagy üggyel-bajjal tudott men­teni. Általában a Vojvodina jobb tech­­nikával, iskolázottabban játszott, a ferencvárosi csapatban viszont na­gyobb volt a lendület. Mezőnyfölényt azonban egyik csapat sem tudott ki­harcolni. A 32. percben Bencsics orosz lab­dájával remekül elfutott, már csak a kapussal állott szemben, de Veresbe lőtte a labdát, s onnan az az alap­vonalon kigurult. A szögletet Veres Fenyvesi elé öklözte, az középre játszott, s Tóth II szépen a hálóba fejelt. Pósa játékvezető azonban les címén nem adta meg a gólt. A közön­ség nagy tüntetésbe kezdett. A 37. percben Gulyás helyett a kölcsön­játékos Tóth­­ állt be az FTC kapujá­ba, s mindjárt nagy hidegvérről tett tanúságot. Rajkov éles szögből leadott lövésére meg sem mozdult, pedig a labda alig csúszott el a jobb kapufa mellett. Szünet után is élénk iramban folyta­tódott a játék. A 49. percben Dalnoki belerohant Rajkovba. Mindketten meg­sérültek. Dalnoki helyett Kispéter állt be. Röviddel ezután Orosz helyett Bor­sos jött be. Fenyvesi jó helyzetben a kapus kezébe lőtt. Az 57. percben Ve­­szelinovics éles lövése alig kerülte el az FTC kapujának jobb felső sarkát. Négy perccel később viszont a Vojvo­dina kapuja előtt alakult ki nagy helyzet. Tóth beadását azonban Feny­vesi elügyetlenkedte. A 62. percben született meg a mérkőzést eldöntő gól. Egy baloldali támadás után sza­badrúgásból Vilezsál ívelte kapu elé a labdát. Borsos a lesen álló Bencsics elé fejelt, aki körülbelül négy méterről, kapásból a kapu jobb­oldalába lőtt. Nagy meglepetésre Pósa játékvezető megítélte a gólt. 1:0 az FTC javára. Ezután a sántikáló Nikolics helyett Vucsinovics jött be. A játék irama to­vábbra is erős maradt. Az FTC roha­mozott többet. Elsősorban a gyors Bencsics révén vezetett veszélyes tá­madásokat, de a jobbszélső többször is rosszul adta be a labdát. A 68. percben majdnem gólt ért el a Voj­vodina, de Rajkov éles lövése a felső lécről a mezőnybe pattant. Továbbra is a jugoszláv csapat maradt táma­dásiján. A 70. percben Rajkov a bal­szélen tisztán álló Veszelinovics elé ívelte a labdát, az összekötő azonban Tóth kapusba lőtte. Óriási helyzet volt. A játékidő hátralévő részében az FTC fölénybe került, nyugodtabban játszott és tartani igyekezett a labdát. Táma­dói ügyesebben szőtték­ a támadáso­kat, de komoly gólhelyzetet teremteni nem tudtak. A Vojvodina a mérkőzés­nek ebben a részében inkább védeke­zésre rendezkedett be és csak néhány meglepetésszerű, gyors előretöréssel próbálkozott gólt elérni. Az utolsó per­cekben még alkalma lett volna a Voj­­vodinának az egyenlítésre, ebben az időszakban azonban Tóth kapus két lövést is kitűnően hárított. Az FTC csapata az 1:0-ás győzelemmel vég­eredményben a Húsvéti Tornát is meg­nyerte. A Ferencváros csapatában a védelem jól működött. Gulyás nem csinált különösebb hibát, Tóth kapus pedig a szerencsével sem állott hadi­lábon. A hátvédhármas legjobbja Mát­rai volt, végig egyenletesen játszott és jó ütemben szerelt. Dalnoki időnként ■szabálytalankodásával tűnt ki, Ombódi pedig váltakozó sikerrel harcolt szél­sőjével. A fedezetpár megbízhatóan látta el feladatát, talán Dékány dr. ér­demel inkább dicséretet néhány jó ütemű szereléséért. A támadósor min­den tagja lelkesen küzdött, nagy mun­kabírásáért és néhány ötletes elképze­léséért Tóth H-t, Jó átadásaiért pedig Vilezsált illeti dicséret. A két szélső sok jó támadást vezetett, de azo­kat ritkán tudták jó beadásokkal be­fejezni. A támadósor többi tagja vál­takozó sikerrel szerepelt. A Vojvodina együttesében Veres kitűnően védett, nagyon jól jött ki kapujából, szinte vonzotta a labdát. A hátvédhármas legjobbja Krsztics II volt. Erélyes játékával gyakran akasztotta meg a­­ Ferencváros-belsők összjátékát. A fedezetpárból Boskov végezte a nagyobb munkát, de jól játszott Blanovics is". A támadósor irá­nyítója Veszelinovics volt, rajta kívül a mozgékony Rajkov és Krsztics I ér­demel dicséretet.­­ Ardai Aladár A Húsvéti Torna végeredménye 1. Ferencváros 2­ 2 — — 2:0 4 2. MTK 31 1 1 — 4:3 3 3. Partizán 2 — 1 1 2:3 1 4. Vojvodina 2 1— — 2 1:3 — Debreceni Úttörők—Budapesti Úttörők 2:0 (2:0) Népstadion­, 15 000 néző. Vezette: Brandenburg. Debrecen: Csaholyi — Tóth, G. Tóth, Varga — Kiss, Simk­ó — Szilágyi, Kardos, Kiás I, Tóházi, Virágh. Budapest: Szabó — Petrucz, Pataki, Si­mon — Peremicziki, Lance — Bende, Funka (Hegen), Szállóéi, Gál, Zumf. A közönségnek tetszett az úttörők játéka, főleg a debrecenieké. Gondos, tervszerű munka eredménye. Itagy a debreceni úttörők ilyen ÖRsajt’St­ játszottak. Veze­tőjük:­ Székely Ferenc címfil­lia. Hogy Debrecenben 1954. óta a szakemberek bevonásával nevelik az úttörő labda­rúgókat. A leglelkesebb nevelők ismert debreceni labdarúgók, mint például Komlóssy és Simonyi. A mérkőzésen egyébként a budapestiek valamivel töb­bet támadtak, a vidéki csapat azonban jobban használta ki helyzeteit. A debre­ceni csapat mindkét gólját a technikás, ügyes mozgású Szilágyi lőtte. Rejtő Ildikó is világbajnok! — Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése­­. (Varsó, április 22.) Vasárnap este kezdődtek meg a Gwardia-teremben a női tőrvívó VB döntői. A küzdelem a mi szempontunkból igen örvendetesen és ezenkívül meglepetéssel végződött. Rejtő Ildikó, aki az előmérkőzések során állandóan csak nagynehezen, szinte hajszállal tudta kiharcolni a továbbjutást, a döntőben valósággal szárnyakat kapott, és nagyszerű küzdőképességgel, jó idegekkel biztos győztese lett a versenynek. Ágoston, aki az előmérkőzéseken biztatóan mozgott és akiben sokkal jobban bíztunk, nem­ mutatott jó formát, de így is sikerült kiharcolnia a 6. helyet. 4 gy., 18 k. t., 5. Schmidt (Német­ország) 3 gy., 6. Ágoston (Magyar­­ország) 2 gy., 3 k. t., 19 a. t., 7. Predaroli (Olaszország) 2 gy., 3 k. t., 14 a. t., 8. Tarangoiu (Románia) 2 gy. 4 k. t. A magyar tábor természetesen bol­dogan ünnepelte Rejtő Ildikót, aki a döntőben bizonyította be, hogy a leg­jobban készült fel a VB-re, ami nem kis dicséret mesterének, Hátszeginek. A legkritikusabb pillanatokban is megőrizte nyugalmát, gondolkodott, amire csak olyan versenyző képes, aki idegileg és fizikailag a legjobb álla­­potban van. Papp Bertalan, a csapat kapitánya ezt mondta: „ a legtöbb, amit Rejtő Ildikótól vár­tam, az volt, hogy bekerül a döntő­be, hiszen nehezen jutott tovább az előmér­­­közések során. Annál nagyobb az örö­möm, hogy a döntőre összeszedte magát és olyan vívással rukkolt elő, amelyre joggal lehetünk büszkék. A férfi tőrvívók — Papp, Fülöp és Kamut! — természetesen állandóan a lányokkal voltak, előzőleg Fülöp mele­gítette be mind a kettőjüket és verseny közben is szünet néztéül segítették, bá­torították , őkét.­­ ....... Először az egynemzetbeliek ■ vívtak. Rejtő Ildikó biztosan verte 4:2-re Ágostont, majd az olasz Colombetti ugyancsak 4:2-re Predarost.. Ezután így következtek a mieink asszói: Co­­lombetti—Ágoston 4:3, Ágoston 2:0-ra elhúzott, majd 3:3 után Tournon a syri­­eli­aík fordítva ítélt meg egy találatot és ez Ágoston vesztét okozta. Az asszó után Cotterd, a franciáik vívómestere is szólt Tournonr­a­k, hogy tévedett. Tournon be is látta tévedését, amelyet azzal mentett hogy a vívók eltakarták a lámpát és így ő csak az akció végét látta, amikor Colombetti szúrása ült. Ez természetesen már nem segített Ágostonon, akinek kedvét szegte a® érdemtelen vereség. Rejtő—Migas 4:3, Rejtő—Schmidt 4:3. A német vívón­ő már 3:1-r­e vezetett, de Rejtő hallatlan nyugalommal ki­egyenlített és egy nagyszerű parád­­­riposzttal győzött. Ágoston—Tarangolo 4:3. Rejtő—Predaroil 4:3. Rejtő megint 3:3 után egy egyenes szúrással sze­rezte meg a győzelmet. Ágoston— Predaroil 4:0. Ágoston meglepő biztos­sággal győzött. Rejtő—Colom­betti 4:1. A magyar vívónő két egyenes szórás­sal és két parád-riposzttal nagy meg­lepetésre lelépte ellenfelét. Schm­idt— Ágoston 4:3, Rejtő—Ommerborn 4:2. Tulajdonképpen ezen az asszon dőlt el a világbajnokság. Ommerborn 2:1-re vezetett, de Rejtő egy kontra riposzt­­tal kiegyenlített, majd két egyenes szúrással biztosította a győzelmet. Migas—Ágoston 4:3. Migas már 3:0-ra vezetett, de Ágoston kiegyenlí­tett , arc utób­ó találat fej-fej melletti küzdelem után esett. Tarangoiu—He­tto 4:1. Rejtőnek most sem ment a román lány ellen, aki az asszó után rendkí­vül büsszíse volt rá, hogy a világbajno­kot győzte le. A női tőrvívás ifjúsági világbajnoka: Rejtő Ildikó (Magyarország) 6 gy., 2. Colombetti (Olaszország) 5 gy., 3. Ommerborn (Németország) 4 gy., 17 k. t., 4. Migas (Lengyelország) Németh és Fü­löp kiesett a párbajtőr-selejtezőből Hétfőn reggel fél 9-kor kezdődtek meg a párbajtőr­vívás selejtezői. A 32 versenyzőt négy csoportba osztották. A mieink között Fülöp is indult, aki mind­össze hat hónapja párbajtőrözik. Az első csoportból Jeanneau (francia) 6 győzelemmel, Wojciechowski (lengyel) és Bosch­etto (olasz) 4 győzelemmel ju­tott tovább. A negyedik helyen Németh, a szovjet Csernyikov és az egyiptomi Achkar holtversenybe került. Németh mindkét asszóját elvesztette. Csernyi­kov viszont megnyerte és így három győzelemmel ő került tovább. A máso­dik csoportból az olasz Saccaro 5 győ­zelemmel, a lengyel Bloch, a tuniszi Pietri és az egyiptomi Husszein 4 győ­zelemmel jutott tovább. A harmadik csoportban a lengyel Gastor és az oszt­rák Spath egyaránt 5 győzelemmel ke­rült tovább, a másik két helyen hármas holtverseny alakult ki Fülöp, a tuniszi Brami és az olasz Paado között. A szét­­vívás során Fülöp Bramitól 5:3-ra kika­pott. Pradót viszont a vívóidő lejárta után 6:5-re legyőzte (az idő lejártáig egy találat sem esett), de mivel találat­­aránya rosszabb volt, kiesett és így Brami, valamint Prado került tovább. A negyedik­ csoportból a belga Debeur 5 győzelemmel. Oszoly, a német Köber és a holland Papken egyaránt 4 győze­lemmel harcolta ki a továbbjutást. Délután kezdték meg a középdöntő küzdelmeit. Ez a forduló sem hozott nekünk szerencsék Oszoly kiesett. Igaz, nem is nagyon vártunk mást, hiszen Oszolytól már az is szép, hogy bejutott a középdöntőbe. Brec aaszó­jót Brami elen 5:2-re megnyerte, utánit azonban visszaesett és bár még ara­tott egy győzelmet (Köber ellen 5:2-re), kiesett a további küzdelemből. Saccaro ellen 5:3, Jeanneau ellen 5:3, Gastor ellen 5:3, Boschetto ellen 5:4 és Husz­­szei­n ellen is 5:4 arányban vesztett, így teh­át este a magyarok nélkül kezdődött meg a döntő. Réti Anna Rejtő Ildikó 2:1 után lefékezett az MTK Partizan—MTK 2:2 (1:1) Népstadion, 15 000 néző. V: Zsolt (Kővári, Mogyorósi). Partizan: Sztojanovics — Lazarevics, Milutinovics II, Pajevics — Kalaperovics, Duvancsics — Mészáros, Mitodinovics, Valek, Zebec, Markovics. MTK: Gellér — Sípos, Börzsei, Kovács III — Kovács I, Zakariás — Arató, Kárász, Hidegkúti,, Molnár, Szimcsáré I. Csere: Zebec helyett Zsivkov (37. percben). Kárász helyett Bödör, Molnár helyett Pejotás (1a szünetben). Góllövő: Miledinovic­s, Hidegkúti, Bödör, Mészáros. Szögletarány:­­1:2 (3:1) az MTK javára. Kiállítva: Hidegkúti és Mészáros. — Vajon mire lesz képes a Partizán az MTK ellent !? Játszik-e Böbék és Milutinovics !s Erről beszélgettek néhányan a mér­kőzés előtt a nézőtéren. Sokan szeret­ték volna látni a jugoszlávok két nagynevű, nagytudású válogatottját és egy jó formában lévő Partizánt. Amikor aztán kigyulladtak a villanylámpák az eredményhirdető-táblán, a szurkolók bosszankodva állapították meg, hogy sem Milutinovics­­, sem Böbek nem játszik. Sőt a villanyújság szerint Ze­bec sem játszott volna... A kezdés­kor azonban kiderült, hogy Zebec mégis ott volt a pályán. Az eredmény­hirdető­ táblán közölt összeállítás tehát rossz volt. Most már nem lehet tudni, hányadik mérkőzésen fordul elő, hogy pontatlan az összeállítás. Kiírták pél­dául a táblára Mihajlovics Il-t és Mi­­jatovicsot, Zebecet és Markovicsot vi­szont nem. A mérkőzés tapasztalatai aztán azt bizonyították, hogy a Partizan tartalékosan, is képes volt olyan játékra, mint a Húsvéti Torna első napján a Ferencváros ellen. Derekasan küzdöttek a jugoszláv lab­darúgók, és ennek meg is lett az ered­ménye, hiszen döntetlen eredményt harcoltak ki. Pedig a mérkőzés ele­jén arra lehetett következtetni, hogy a technikailag képzettebb játékosok­ból álló MTK lelépi ellenfelét. Sokat támadott a magyar bajnokcsapat. Már az első percekben Hidegkúti átadását Molnár egy csel után kapura lőtte, a labda azonban Sztojanovics könnyű zsákmánya lett. Aztán Kovács I nagy­erejű lövése kapott zúgó tapsot. A 17. percben váratlanul a Par­tizán ért el gólt: Mészáros pontos beadása nagyszerű helyzetben ta­lálta Miladinovicsot, a fiatal jobb­­összekötő maga elé tette a labdát és aztán 12 méterről a jobb alsó sarokba lőtt, 1:0 a Partizán ja­vára. Sípos pompás szabadrúgásából a jobbsarokra tartott a labda, a jugo­szláv kapus azonban ragyogó vetődés­sel megkaparintotta. Utána Kovács Imre lövését védte bravúrosan. Az MTK irányította a játékot, me­zőnyfölényben volt, a támadásbefeje­zések azonban nemigen sikerültek. Sokat kivártak a csatárok a lövéssel, s a lassú támadásépítés miatt közbe tudtak lépni a védők és Sztojanovics is mindig a helyén volt. A Partizan összjátéka jobb volt, mint az FTC el­len. Kevesebb volt az egyénieskedés a jugoszlávok játékában. A 32. percben született meg az egyenlítő gól: Kárász átadásával Hidegkúti kapura tört és hét mé­terről nagy erővel a jobb sarokba lőtt. 1:1. A sérüléssel bajlódó Zebec lement a pályáról, s amikor Zsivkov beállt jobbfedezetnek, Duvanovics ment előre Zebec helyére. Nem volt valami érdekes a játék. Egészen lanyha volt az iram, sok volt a pontatlan át­adás. A II. félidő mindjárt góllal kezdődött. A 46. perc­ben Hidegkúti átadását Bödör kapta, s egy szöktetés után 13 méterről kapura lőtt, s a labda a jobb­oldali kapufa tövéről perdült a hálóba. 2:1 az MTK javára. Mindkét kapu előtt adódtak további gólhelyzetek. Egyet Duvancsics, egyet pedig Bödör hagyott kihasználatlanul. Feltűnően sok volt a rossz lövés, kevés volt a tervszerűség a játékban. A Partizan erőteljesen küzdött, a küzde­lem hevében némelykor „keményked­tek" is a jugoszláv játékosok, például Mészáros kétszer, aztán Kalaperovics. ■ Az MTK irányította továbbra is a játékot, de a kék-fehér játékosok nem játszottak teljes erőbedobással. Leg­alábbis a nézőtérről úgy lehetett látni, mintha az MTK-játékosok lefékez­tek volna. Eléggé lagymatagon mozogtak né­­hányan, játszadoztak a pályán, nem mozogtak eleget, s főleg a csatárok kerülték a közelharcot. És ez a lagy­matag játékmód megbosszulta magát. A 71. percben Miladinovics veszélytelen helyzet­ből kapura lőtt. Az ötös vonala előtt vetődő Geller kiejtette a labdát. Mészáros ott termett és öt méterről a kapu baloldalába lőtt. 2:2. Ezután erősödött a küzdelem, némi­leg érdekesebb lett a játék. A 80. percben Mészáros szándékosan don­­csolta Hidegkútit. A csatár elesett és amikor felállt, indulatosan arcul le­gyintette a jugoszláv játékost. Zsolt játékvezető mindkettőjüket kiállította. A jugoszláv középhátvéd egy össze­csapásnál megsérült, de rövid ápolás után tovább játszott. Valók fejesét védte Gellér, a másik kapunál pedig Bödör, majd Palotás lövését mentette Sztojanovics. Két perccel a befejezés előtt a sérüléssel bajlódó Szimcsák I lesántikált­ a pályáról. 2:2 maradt az eredmény. A játék képe alapján az MTK biztos győzelmet arathatott volna, hiszen a 90 perc alatt a­ magyar bajnokcsapat sokkal­ többet támadott, mint ellenfele, lényegesen több gólhelyzete is volt. S hogy a győzelem mégis elmaradt, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy a csatárok a helyzeteket nem tudták kihasználni, valamint annak, hogy az együttes a vezető gól belö­­vése után nem játszott olyan nagy erőbedobással, mint ahogyan kellett volna. A Partizan legjobbja ismét Sztojanovics kapus volt. Kitűnően helyezkedett, nagysze­rűen futott ki, s a gólvonalon is el­csípett néhány gólnak látszó lövést. A hátvédek közül Milutinovics iI dicsér­hető főleg jóérzékű közbelépéseiért és fejjátékáért. Akadtak ügyes előretö­rései a II. félidőben Lazarevicsnek is. A fedezetek közül Kalaperovics szü­net után már a támadójáték segíté­sére is gondot fordított. Elől Miladi­­novics mozgékonysága, néhány lövése és Mészáros egyik-másik elfutása és szemfülessége érdemel dicséretet. Az MTK-ban Gellér egy hibát követett el s ebből gól lett. Sípos a hátvédsorban is meg­lepően jól helytállt. A csapat egyik legjobbja Kovács I volt, nagy kedv­vel játszott, sok labdát adott előre, s több alkalommal erőteljesen lőtt kapura is. A támadósorban Hidegkúti­­ jelentette a legtöbb veszélyt az ellen­fél­­ kapujára. Akadtak ügyes meg­mozdulásai a szünet után beállt Bödör­­nek is. Lőtt egy gólt is. Arató az 1. félidőben néhány beadásával hasznára volt csapatának, a II. félidőben azon­ban teljesen visszaesett, Szimcsák­­ a szokottnál jóval mérsékeltebb teljesít­ményt nyújtott, elsősorban azért, mert sokszor feleslegesen állítgatta a labdát, ahelyett, hogy gyorsaságát ki­használva a szélen elfutott volna. Németh Gyula Budapest sakkcsapata kiegyenlítette hátrányát Belgrád ellen A Budapest-Belgrád satékcsapat­­ra ér­kezés második fordulóját vasárnara játszották le Belgrádiban. Az ötórás játékidő alatt csak 7 játszmát fejeltek be 3.5:3.5 eredménnyel. A fa­rúgó játszmákat hétfőn délelőtt folytatták. A magyar sakkozók kitűnően küzdöt­tek, s az 5 játszmából 3.5 pontot sze­reztek, így a második forduló ered­ménye 7:5 lett, s ezzel a magyar együttes behozta előző napi kétpontos hátrányát. A második forduló eredményei: Mata­­novics— Bitek­­ó, Kluger— Ivkorv­­/3, Trifiumovics—Tipary 1:0, Sándor—Milica ’A, Nededkovics—Szily 0:1, Flórián— Vukcovica 1:0, Tomovics—Forintos 1:0, Honfi—Szokolov 16, Gyula— Kóbert 0:1, Lengyel—Ugrikovics Vz. Boskovics— Pogáts ’:1, Hajtun—Cirics 1:0. A csapatmérkőzés végeredménye: Budapest—Belgrád 12:12 (5:7, 7:5). A magyar csapat hétfőn délután Valjevóbe utazott. Itt kedden a körzeti válogatottal mérkőzik.

Next