Népsport, 1957. november (13. évfolyam, 151-171. szám)

1957-11-10 / 157. szám

Megjöttek a svédek és a­t ... Hull ! Birkózó­ csapat fogadására huh .... nem lenne szabad köte­lezni az újságírókat, vagy legalábbis ilyen alkalomra külön prémiumot kel­lene kitűzni. Rendkívül rokonszenves­­fiúk ezek a svédek, de úgy megszo­­rongatták a kezem, hogy szinte két­ségbeesetten nézem, hányan vannak még az autóbuszban Először a köny­­nyebb súlycsoportbeliek jönnek, ba­rátságos „Hej!” ... kiáltásokkal kezet­­ráznak, megveregetik az ember vál­lát. Ez még csak elmenne valahogy. Igenám, de a nehezebbek. Egy ... kettő... — ez már nagyon fájl Való­ságos felüdülés, amikor már csak a vezetők vannak hátra. És a lesújtó valóság: a két pontozóbíró is csak nemrég hagyhatta abba a versenyzést, mert — mindkettő nagyon jó erőben van. Itt a kezem — tanú rája... ... Itt van tehát a svéd­ csapat, az előzetesen közölt nyolc versenyző, az edző, a két pontozóbíró, Per Strom­­back-kel, a svéd birkózó­szövetség elnökével együtt a Palace-szálló hall­jában. A kézfogásoknál elárult maga­biztosság, életerő mintha egyszerre elszállt volna belőlük, amikor szólásra akarják bírni őket. Nem szeretnek nyilatkozni, pontosabban a vasárnapi mérkőzésről, az eredmény várható alakulásáról nem szívesen beszélnek. Az kétségtelen, hogy bizakodók. Leg­alábbis Strombáek szavaiból ez de­rül ki. — S nagyen jó formában vannak nőiük, legalábbis a válogató verse­nyen igen biztatóan birkóztak — mondja. — Jól sikerült a csapat ösz­­szeállítása is, a nagy versenytapaszta­lattal rendelkező, sok sikert elért „öregek” mellett tehetséges fiatalok vannak. A nyolc versenyző közül tulajdon­képpen csak három számít újoncnak. K. Ahlin, a csapat pehelysúlyú tagja most húzza másodszor magára a svéd válogatott mezt. Először Törökország­ban vett részt nemzetközi találkozón. A váltósúlyú B. Nyström már svéd bajnokságot is nyert, kétszeres válo­gatott, egy szovjet versenyzőt is le­győzött már. A középsúlyú H. An­­tonsson is nyert már svéd bajnoksá­got és legutóbb, az egyik legnagyobb európai versenynek tartott Jadran Kupán, megnyerte súlycsoportja ver­senyét. A nemzetközi eredményeket szá­­montartó birkózó szakértőket a közel­múltban igen meglepte az a hír, hogy a nehézsúlyban a válogatott Bertil An­­tonssont (aki már eddig nem kisebb eredményeket ért el, mint egy világ­­bajnoki cím, két olimpiai második és egy negyedik helyezés, valamint egy világbajnoki második helyezés), a svéd bajnokságon R. Jahsson, aki köztudomásúan félnehézsúlyú ver­senyző (ezen a nemzetközi viadalon is ebben a súlycsoportban indul) kétvál­lal legyőzte. És a visszavágót is Jansson nyerte pontozással. Rudolf Svedberg edző elmondta ez­zel kapcsolatban, hogy ez a két győ­zelem számukra egyáltalán nem ha­tott meglepetésként. Jansson 23 éves és nemhiába becézi a közönség „Atom” jelzővel, mert jelenleg ő a világ egyik legjobb birkózója. Rend­kívül gyors, nagyon merész, sok fo­gást lemez és ami az ilyen magas súlycsoportban ritkaságnak számít, nagyon szeret szaltózni. Hogy most mégis félnehézsúlyban indul, annak az az oka, hogy B. Antonsson formája az utóbbi időben nagyon feljavult és ilyen hatalmas tudású versenyzőnek feltétlenül helye van a válogatottban Milyen eredményt várnak f1£erea­­ Strombäck, sem Svedberg nem ad ha­tározott választ. — Győzzön a Jobbik! ... Jó sport lesz ... — mondogatják és csak hosz­­szas „keresztkérdések” után hajlandók elárulni, hogy odahaza körülbelül dön­tetlen eredményre számítanak. — Amióta az új­­szabályokat be­vezették, még nem találkoztunk a magyarokkal — mondja Stromback — és így nem tudjuk, hogy a meg­változott körülmények között milye­nek az erőviszonyok. Az új szabály nagy előnye, hogy döntetlen ered­mény is lehet­ egy-egy mérkőzésen, nem kell erőszakkal győztest ke­resni az azonos pontszámot elért ver­senyzők küzdelmében. Kétségtelenül az eddiginél sokkal nagyobb szerep jut a technikának és így bízom ab­ban, hogy a vasárnap esti találkozó látványosság szempontjából is kielé­gíti majd a magyar szurkolók igé­nyeit. — Mindenesetre sok svéd sport­­rajongó gondol kicsit irigykedve ma­gyar kollégáira, akik egy olyan nagy­­jelentőségű labdarúgó-mérkőzésről, mint a magyar—norvég, valósággal átsétálhatnak a magyar—svéd bir­kózó-találkozóra. Igazi „ínyencnap" lesz... Valóban! Nekünk is ez a vélemé­nyünk, de ha szabad, megtoldanánk egy óhajtással: szeretnénk, ha az ínyencségek utóízei is kellemesek len­nének — számunkra. Ha már lúd — legyen kövér. Nem igaz ...? B. P. Hiritits ÜNNEP Néha két ünnep is esik egy napra. A múlt csütörtökön például nemcsak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulóját ünnepelte a győri sporttábor, hanem az új fedett uszoda megnyitását is. Az ünnep fé­nye ragyogott az emberek szemében, s amikor az új sportlétesítmény ajta­ját kinyitották, nem kis büszkeséggel léptek a 25 méteres medencét magá­ba foglaló világos, korszerű kis csar­nokba. Földes­ Károly, Győr-Sopron megye sportfelügyelője lelkesen és boldogan magyarázta az érdeklődőknek: " Mostantól kezdve nem lesz gond a győri úszósport jövőjét illetően. Az új uszoda reggeltől estig a sporto­lóké, ide hozzuk majd a diákokat is, neveljük az utánpótlást és egy szép napon bizonyára előállunk majd egy országos bajnokkal. Bárány István dr, a szövetség főtit­kára a pesti úszók, Boros Kató, Gyer­­gyák Magda, Takács Kató, Magyar, s a többiek társaságában nagy érdeklő­déssel szemlélte a remek kis sportlé­tesítményt. Volt mit nézniük. Földig érő, hatalmas ablakok szolgáltatják a a világítást, jó a fűtés is: száraz, me­leg levegőt fújnak be a korszerű vil­lanymotorok. A víz hőfoka kielégítő, egyébként is tetszés szerinti hőfokúra tudják keverni. A medence partján 3—400 néző is elfér.­­— Mi is büszkék vagyunk erre a kis uszodára, nemcsak a győriek — mondta Bárány István. — Minden el­ismerést megérdemelnek azok, akik­nek részük volt az építésében. Hasonló létesítmény kellene még több vidéki városba is, akkor aztán valóban nem kellene félteni a magyar úszósport jövőjét. Az úszók persze mindjárt kipróbál­ták a medencét. Egymás után ugrot­tak a vízbe, s onnan kiáltották ki észrevételeiket. A győriek boldogan vették tudomásul, hogy a pesti úszók elégedettek mindennel, egyedüli kifogásuk annyi volt, hogy a medence fala csúszós, ami megnehezíti a fordulást. Ezen a hibán azonban igazán nem nehéz ja­vítani. Bárány István viszont észrevett egy nagyobb hibát: nem elég levegős a csarnok. Amikor a medence minden partja megtelt nézővel, olyan hőség Megnyitották a fedett uszodát támadt az uszodában, hogy ingujjra vetkőztek az emberek és mégis úgy izzadtak, mint a nyári kánikulában. Két kis ventillátor próbált friss leve­gőt „szállítani”, de ez annyit ért, mint a rózsavíz. Szóvá is tette észrevételét, de Föl­­desi Károlyt nem érte váratlanul a megjegyzés: — Igen, már mi is észrevettük, hogy kevés a levegő. Segítünk is a hibán még a jövő héten: a falba épí­tett üvegablakok felső kockáit min­denütt kinyithatóra alakítjuk át. Aztán taps csattant, megkezdődött az ünnepség. Több beszéd hangzott el. A szónokok valamennyien a győri dolgozók nagy lelkesedését emelték ki, amelynek nem utolsó sorban kö­szönhető az új uszoda, hiszen két ke­zük munkájával is hozzájárultak a felépítéséhez. Igaza volt Szaló Lajosnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesének, ami­kor e szavakkal mutatott körül: — A város lakóinak munkája van e felépített falakban ... Nagy taps csattant, s ez a taps nem utolsó sorban szólt személy sze­rint neki is. Szaló Lajos ugyanis az uszoda építésének kezdetén még a győri vízművek igazgatója volt, s a többi kezdeményezővel együtt szerve­zett, agitált, hogy az építkezés meg­kezdődhessék. Aztán, mint a tanács elnökhelyettese is segített. Sokan mondták, hogy a majdnem félmilliót érő társadalmi munkában neki is nagy része volt. Az ünnepi beszédek után végre az úszók birtokukba vették a medencét. Felharsant a síp, elhang­zott a vezényszó, Müller, az Újpesti Dózsa versenyzője, Pongrácz, a tata­bányai úszó, Marosi, az esztergomi ver­senyző a rajtkőre lépett. Megfeszült izmokkal előre hajolva várták a rajt­­jelet, s amikor az elhangzott, nyújtott testtel ugrottak el a rajtkőről. A zöl­desen csillogó kristálytiszta víz tükre millió darabra tört, hat izmos kar csapott a vízbe és a medence partján felharsant a biztatás. 1957. november 7-én életre kelt a győri fedett uszoda, Sz. I. Remek a víz! — mondják egymás­nak az úszólányok. Középütt (balról a második) Boros Kató és (tőle jobb­ra) Takács Kató, így fest az új győri fedett uszoda. A kép a megnyitó ünnepélyen készült. Szaló Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese ünnepi beszédét mondja. Szükség van-e álló középcsatárra a korszerű vízilabdában? Néhány észrevétel a nemzetközi vízilabda-tornáról Nem igaz, hogy a vízilabdának újab­ban nincs közönsége. Csak érdekes bajnoki mérkőzéseket, színvonalas nemzetközi találkozókat kell rendezni. Nemcsak Budapesten telt meg a Sport­uszoda, hanem Szolnokon — munka­napon is — zsúfolt nézőtér előtt foly­tak le az Újpesti Dózsa nemzetközi vízilabda-tornájának küzdelmei. És a közönség nem is távozott csa­lódottan. Mind a három napon jó mér­kőzéseket, szoros küzdelmeket látott és ami a legjobban megörvendeztette a nézőket a hazai sikereket, őszintén szólva nemigen lehetett számítani ar­ra, hogy a szovjet bajnokcsapat, a Di­namo Moszkva a negyedik helyet fog­lalja majd el ebben a mezőnyben. Csak az utolsó mérkőzésen, Szolnokon a magyar bajnok ellen adott ízelítőt tudásából a szovjet együttes. Kétség­telen, hogy sokkal nagyobb képességek van­nak a Dinamóban. A fárasztó háromfordulós bajnoki idény után azonban idegfáradtság volt észlelhető a játékosokon. Különösen Msvenieradze maradt adós a tőle várt nagyvonalú játékkal, a gólokkal. Mindhárom mérkőzésen nagy gon­dot fordítottak Msvenieradze sem­legesítésére. Mayer, Wolf és Hasznos I eredménye­sen küzdött ellene, sokszor vitte el a kapu elől és ezzel a szovjet csapat leg­veszélyesebb játékosát megfosztotta a góllövés lehetőségétől. Érdekes, hogy Msvenieradze meddő játéka ellenére sok magyar szakember hangoztatja: a korszerű vízilabdában is szükség van álló középcsatárra és ennek megfelelően álló hátvédre. „Kö­zépcsatár nélkül nem lehet vízilabdát játszani” — mondják. A nemzetközi vízilabda-torna azonban nem ezt a megállapítást igazolta. A tapasztala­tok szerint több eredményt hozhatnak a szárnytámadások, a szélekről kö­zépre „betörő” játékosok, az állandóan helyet változtató, mozgó játékosok. Msvenieradze — bár alakjánál, súlyá­nál fogva az álló középcsatár eszmé­nyi típusa — a mozgó csatárszerepre is alkalmas lehet, mert megvan a megfelelő gyorsasága és átlagon fe­lüli lövőkészsége. Érdekes volt megfigyelni az FTC játékát. A Honvédtől kölcsönkapott középcsatár, Németh II az álló közép­csatár megszemélyesítője. Németh II beállítása megváltoztatta a zöld­fehérek sokmozgásos játékát, kizök­kentette a csapatot eddigi stílusából. A Szolnoki Dózsa borúlátóan te­kintett a torna elé, ami nem is volt alaptalan, hiszen mindhárom mér­kőzésre két legjobbja, a válogatott Kanizsa és Brinza nélkül kellett ki­állnia. Nem kértek kölcsön senkit, sa­ját erejükből próbálták megoldani a feladatot , és ez elkerült. Dereka­san küzdött a másik Dózsa-csapat, az U. Dózsa is. Az új bajnoki idényben ismét számolni kell majd a sokszoros bajnokegyüttessel. A torna egyébként azt mutatta, hogy a négy csapat csaknem egyforma játékerőt képvisel. Csak árnyalati különbségek voltak kö­zöttük és az erőviszonyok kiegyen­súlyozottságát mi sem mutatta szem­betűnőbben: egy győzelemmel és két döntetlennel meg lehetett nyerni az első díjat. Rávilágított azonban a torna arra is, hogy a nemzetközi tornákon a le­hetőség szerint semleges játékvezetők­nek kell működniük. A magyar játék­vezetőikről rendkívül eltérőek a véle­mények. A Szolnok például nem volt elégedett Boér János működésével. V. Malin, a Dinamo Moszkva edzője viszont kijelentette: Boér kifogástala­nul, korrektül vezette a játékot, ki­tűnő játékvezetőt ismert meg benne. A szovjet csapat edzője hangoztatta, hogy a fejlődés szempontjából szük­séges a magyar és a szovjet klubcsa­patok gyakoribb találkozása. Várszegi János November 20-án mégis Svájcban lesz a Young Boys- Vasas EK-mérkőzés (?) Hetek óta foglalkoztatja mind a magyar, mind pedig a svájci szurkolókat, hogy hol lesz, vagy egyáltalán meglesz-e a Young Boys—Vasas labdarúgó EK- mérkőzés. Hosszas huzavona után az illetékes svájci hatóságokban a jobb be­látás kerekedett felül és a genfi kantoni igazságügyi szervek, valamint a genfi rendőrség hozzájárult ahhoz, hogy a Young Boys — Vasas EK labdarúgó-mérkő­zést Genfben rendezzék meg. A Vasas vezetőségéhez már meg is érkezett a Young Boys távirata, amely­ben november 20-át ajánlják az első mérkőzés időpontjául, míg a visszavágót december 1-én szeretnék lejátszani a svájciak Budapesten. A piros-kékek vezetősége szombaton reggel megbeszélést tartott és úgy ha­tározott, hogy elfogadja a Young Boys ajánlatát. A visszavágó mérkőzés idő­pontja azonban nem kedvező a Vasas számára és ezért azt ajánlják, hogy a második mérkőzést november 24-én rendezzék meg Budapesten. Az erről szóló értesítést még szombaton elküldték a piros-kékek a Young Boys vezetőségének. Kaposvár? Csepel? Vasárnap indul az NB I-es ökölvívó CSB Minden év legnagyobb hazai ököl­­vívó-eseménye, az I. oszt. ökölvívó CSB vasárnap rajtol Kaposvárott. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ,,rázós’' mérkőzé­sekkel. Néhányszor láttuk a CSB előtt a kaposvári, valamint a csepeli ököl­vívókat a szorítóban és a látottak alap­ján elmondhatjuk, hogy nagy küzde­lemre van kilátás. A találkozó első számú érdekessége mindenesetre a Dőli — Sebők II mérkőzés lenne. Nem lehet azonban előre tudni, hogy melyik versenyző milyen súlycsoportban indul. Ha a két versenyzőnek „sikerülne” egymásra találnia, akkor valóban ez lenne a legizgalmasabb összecsapás. Ha az elképzelhető párokat figyelem­be vessz­ik, a csepeliek időa­rányú győ­zelme látszik valószínűnek, mert a cse­peliek a felsőbb­­súlycsoportokban ha­tározottan jobbak. A csepeliek szomba­ton reggel társasgépkocsin elindultak Kaposvárra. tintáim több mi­­int kétmillió forintot nyertek! A Totó 39. hetétől számítva, a 44., tehát a legutóbbi hétig négyszer volt úgy, hogy csak egy-egy 12 találatos szelvény akadt, egyszer ketten értek el 12 találatot, s mindössze egy ízben nyertek többen. A legutóbbi hetek hat 12 találatot elért pályázója összesen több mint kétmillió forintot nyert. A Totó-Lottó kirende­lttségek Budapesten vasárnap délelőtt 8-tól 11 óráig tartanak nyitva! Hétfőn a Béke Kupa küzdelmekkel indul a jégkorong-idény Amióta a Millenáris megnyitotta ka­puit, jégkorongozóink igen szorgalma­san készülődnek az idényre, amely a Béke Kupa-küzdelmekkel indul. Ez a mérkőzéssor­ozat ad majd választ arra a kérdésre: milyen formában vannak korongozóink és mit várhatunk tőlük nemzetközi viszonylatban. A Béke Kupa­küzdelmeket olcsó helyárak mellett bo­nyolítják le. A Millenárison a pálya körül lelátókat állítottak fel, s azokon 1500—2000 ember helyezkedhetik el. A Béke Kupa sorsolása a következő: No­vember 11-én: Bp. Vasutas—Bp. Vörös Meteor (17 órakor), Bp. Építők—FTC (19.30), november 14-én: FTC—Bp. Vö­rös Meteor (17), Újpesti Dózsa—Bp. Vasutas (19.30), november 17-én: Bp. Építők—Újpesti Dózsa (9.30), november 19-én: FTC — Újpesti Dózsa (17), Bp. Vö­rös Meteor—Bp. Építők, november 21-én: Bp. Vasutas—FTC (17), Újpesti Dózsa—Bp. Vörös Meteor (19.30); no­vember 23-án: Bp. Vasutas—Bp. Építők (20). Vasárnap, 1957. november 10. 3 A nemzetek sporttalálkozók lekötése gondos elő­készítést igényel. Nem mindegy, hogy melyik sportágban, mikor, me­lyik nemzet válogatottjával, vagy milyen képességű klubcsapatával, versenyzőivel találkoznak sportolóink. Az sem mindegy, hogy miképpen oszlanak meg a hazai és a külföldi versenyek, s hogy miképpen bizto­sítjuk a nemzetek közötti találkozók terén akár a torlódás, akár a pan­gás elkerülését. Körültekintő mű­sorösszeállításra van tehát szükség, amely figyelembe veszi mind az ed­zők és sportolók szakmai igényeit, mind a magyar sportkedvelő közön­ség érdekeit és végül — de nem utolsó sorban — alkalmazkodik gaz­dasági lehetőségeinkhez is. Éppen ezért, igen nagy jelentősége van annak, hogy az egész magyar sport jövő évi nemzetközi naptára mindezen szempontok figyelembe­vételével és kellő időben készüljön el. Ezt gátolják — közel 15 szövet­ségben — azok a sportvezetők, akik a saját maguk által is elfogadott ha­táridőre sem küldték még el észre­vételeiket az állami sportfőhatóság­hoz. Itt az ideje, hogy felébredje­nek s ne akadályozzák a többi szö­vetség és az állami sportfőhatóság előkészítő munkáját. Késlekedésük visszaüt a saját sportágukra is! Uzsgord előnye 4 pont Debrecennel szemben az első nap után­i atlétikában Szombaton délben megkezdődött Deb­recenben a Debrecen—Uzsgorod váro­sok közötti férfi és női atlétikai viadal. A férfiak 14, a nők 8 számban verse­nyeznek. A pontozás 5, 3, 2, 1. Az uzs­­gorodiak kérésére néhány számban csak egy-egy induló lesz, mert nem hoztak magukkal több versenyzőt. Az első nap 11 számából a vendégek 4 pontos vezetésre tettek szert. A hűvö­sebb novemberi idő, továbbá a futó­pálya lazasága éreztette hatását az ered­ményeken. A legjobb eredményt a ge­­relyhajító Pohan érte el 64 méterrel. 100 m: 1. Tribusz (U) 11.7, 2. Hor­váth (D) 11.7. 100 m, női: 1. Szottfried (D) 13.5, 2. Stoczka (D) 13.7, 3. Lengyel (U) 13.8. 800 m: 1. Gyulai (D) 2:00.4, 2. Mizerak (U) 2:04.2. 80 m gát, női: 1. Fazekas (U) 13. 400 m, női: 1. Nagy (D) 62.7, 2. Szvetasova (U) 63.7, 3. Kiss (D) 64.6. Távol: 1. Sz­entipál (U) 641, 2. Bo­tos (D) 640. Magas, női: 1. Lengyel (U) 140, 2. Vámosi (D) 135. Gerely: 1. Po­han (U) 64, 2. Pliska (U) 50.01. Súly: 1. Kozák (D) 13.07, 2. Kiss (D) 12.96, 3. Kanyuk (U) 12.88. Magas: 1. Papp I (D) 175, 2. Fodor (U) 165. Rúd: 1. Ho­­lonka (U) 360, 2. Szentipal (U) 320. A verseny állása az első nap után: Uzsgorod—Debrecen 61:57. Megérkezett Bukarestbe a Szolnoki Dózsa vízilabda-csapata — Távbeszélő-Jelentésünk. — (Bukarest, november 9.) Kellemes volt az utunk. 12 játékossal érkeztünk meg a román fővárosba. Velünk van Brinza és Kanizsa is. Reméljük, hogy mire a torna elkezdődik, mindkettő egészséges lesz. A nemzetközi torna egyébként november 12-e és 16-a kö­zött lesz. A tornán a Dinamó Moszkva, a Dinamó Bukarest, a Haladás Buka­rest és a Szolnoki­ Dózsa vesz részt. G.­L

Next