Népsport, 1960. június (16. évfolyam, 110-130. szám)
1960-06-02 / 110. szám
2 Csütörtök, 1960. június 2. Könnyen túltesszük magunkat azon, ha valaki a csatár játék alapjairól érdeklődik. Jól kell helyezkedni és adogatni — ennyi az egész — szoktuk mondani. Valóban így van, de ez a gyakorlatban nem ilyen egyszerű dolog. Vasárnap délután az újpesti stadionban azzal a szándékkal ültünk le a lelátón, hogy megirigyeljük a játékosokat és ennek alapján leírjuk, hogyan kell jól helyezkedni. A kérdést magunkban formálva eszünkbe jutott a múlt. Eszünkbe jutott Takács II, a hajdani válogatott jobbcserekötő, akinek „lesipuskás” helyezkedése ma már szinte legendaszámba megy. Takács II nem a jelennek gondolkodott, hanem jó néhány másodperccel előre: a labda még a levegőben suhant a kapu felé, ő már a kapus esetleges hibájára gondolt és közelébe helyezkedett. S hányszor rezdült meg a háló Takács II lövése nyomán, aki mások hibáját saját jó helyezkedésével aknázta ki csapata számára. Milyen sokszor idézik fel labdarúgó-szurkolók beszélgetéseikben Deákot, a közelmúlt gólzsákját, akiinek rendszerint olyan „szerencséje” volt, hogy a kapu előtti tömörülésben mindig hozzá pattant a labda. Vasárnap délután mintaszerű szemléltető oktatást kaphatott s néző a csatárok helyezkedéséből és adogatásaiból egyaránt Ezúttal válogatott jobbösszekötőnk, Göröcs volt a „tanár". Göröcs képességeit nem akarjuk újólag felfedezni, hiszen azt már megtették előttünk egypáran. Az is tény azonban, hogy játékát — képességeinek elismerése mellett is — sok kritika érte. Vasárnap a Tatabánya ellen azonban úgy játszott, hogy még ellenfele is tapsolt volna — ha nem kellett volna minden energiáját Göröcsre összpontosítania. Hogyan helyezkedett a válogatott összekötő? Először is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a mérkőzés teljes játékidejében helyezkedett. Még akkor is, ha a támadást a Tatabánya-csatárok gombolyították a Dózsa térfelén. Göröcs nem hagyta ellenfeleit sem fizikailag, sem pszichikailag pihenni. Váratlan, változatos elmozdulásaival állandó „készenléti helyzetbe” kényszerítette fedezetét, aki egy pillanatig sem hihette, hogy az „összekötőkérdés” rendezve van. Állandóan új és új helyzet elé került a fedezet és ez idő előtt elfárasztotta. Nehéz volt Göröcsre tapadni. Pedig ezt a védekezési módszert a tatabányai védők nagyszerűen ismerik. Nehéz volt, mert a csatár helyezkedő mozgása kiismerhetetlen gyorsaságú és irányú volt. Lassú futásból hirtelen felgyorsult, megugrott és ezáltal védőjét szinte állva hagyta. Vagy éppen ellenkezőleg: gyors lyukrafutásból szinte pillanatok alatt „stoppolt” és ezzel méteres levegőhöz jutott védőjével szemben. A nézőnek az volt az érzése, hogy szinte játszik ellenfelével. Akkor játszotta magát üresre, amikor akarta, így azután nem volt csoda, ha játékostársai minden pillanatban megtalálták a pályán. Szinte egyszer sem kellett Göröcsnek csínbe mennie a labdáért. És ez elsősorban nem a fedezetek érdeme volt, hanem a jó helyezkedésé. Persze ezeket a helyezkedési elveket sok más csatárunk is ismeri, de kevés alkalmazza — tudatosan. Nincs beidegződve sok csatárunkba az az alapvető követelmény, hogy a jó helyezkedéshez állandó, változatos irányú és gyorsaságú mozgás kell. Kevesen tudják, hogy az ilyen helyezkedésnek nemcsak fizikai, hanem pszichikai hatásai is vannak az ellenfélre: a védő állandó figyelem-koncentrációra kényszerítése idegileg hamarabb kimeríti őt. Az idegfáradtság pedig durva hibák okozója lehet. Persze az előbb leírt, állandóan fíres helyet kereső helyezkedő mozgáshoz más is kell, mégpedig kitűnő erőnlét. Enélkül nem lehet a teljes játékidőben jól helyezkedni. Nos, Göröcs vasárnap erőnlétből is nagyszerűen vizsgázott. Külön élményszámba mentek az összekötő irányváltoztatásai , labdával és labda nélkül. Gyakori „kontra-megindulásai” az ellenfelet eredeti futásirányának megváltoztatására kényszerítették. Ez pedig mindig jelentett két-három métert, 1—2 másodpercet ahhoz, hogy a csatár zavartalanul adogathasson,ájékozódhasson a mezőny helyzetéről, vagy pedig céltudatosan kapura lőhessen. Göröcs vasárnap a csatárjáték egyik részének nagyszerű megoldása mellett a másikról sem feledkezett el: adogatásai is mintaszerűek voltak. Ez annál is inkább feltűnt, mert a mellette játszó Kuharszki adogatásai éles kontrasztot jelentettek. Göröcs egy pillanattal sem tartotta magánál tovább a labdát, mint az szükséges lett volna. Ha megindult valamelyik társa, sokszor egy érintéssel, egyből továbbította a labdát annak útjába. Külön élmény volt megfigyelni azt a tudatosságot, amellyel a csúszós pályán társai helyzetét figyelembe vette. Ha kellett társa elé, ha a helyzet úgy kívánta, „lábhoz” passzolta a labdát. Ritkán kellett társának elképzelt futásirányát vagy futássebességét megváltoztatni, mert leadásai nagyszerűen időzítettek voltak. Persze ez nemcsak rúgó technika és taktikai érettség kérdése, hanem szorosan összefügg a jó helyezkedéssel is. Kuharszki nem tudta társát követni, mert neki a labdát rendszerint közelharcban kellett megszereznie, vagy cselek sorozatával kellett leadási lehetőségeire rövid pillanatokat kiharcolnia. Göröcsnek jó helyezkedése révén mindig akadt elég ideje arra, hogy leadásai sikerüljenek. Szusza, úgy látszik, jó tanítómesternek bizonyult. Példája nyomán Göröcs is nagyszerűen alkalmazta a csavart átadást, amely A Szovjetunió kolhozaiban, szovházaiban és traktorállomásain közel 60 000 sportkör működik, s e sportköröknek több mint 5 és félmillió tagja van.. A GTO-mozgalom népszerűségét mutatja, hogy a sportegyesületi tagok mintegy 30 százaléka megszerezte a GTO-jelvényt. Mintegy 400 000 falusi versenyző rendelkezik minősítéssel. A múlt évben éppúgy, mint az előzőkben, a falusi sportolók sok szép sikert arattak országos és nemzetközi versenyeken egyaránt. A hatalmas ország falusi sportja közel másfélszázezer társadalmi oktatót foglalkoztat, s a különböző sportágakban működő versenybírók száma százezren felül van. A társadalmi munkások tízezrei dolgoznak a sportkörökben és munkájukkal jelentősen hozzájárulnak a sportkörök sikereihez. Az ország szinte minden vidékén szép számmal akadnak olyan területek, ahol a nagy lehetőségeket jól kihasználják a szovjet falusi sportolók. Az eredmények ellenére a Szovjet Sportegyesületek és Sportszervezetek Szövetségének (SZSSSZ) elnöksége legutóbb megállapította, hogy a falusi sportkörök munkája nem kielégítő. Sok kolhozban, szovházban, traktorjavító-állomáson és szövetkezetben a sportkörök nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, a szakosztályok munkája sem kielégítő, versenyeket is csak alkalomszerűen rendeznek. Annak ellenére, hogy a lehetőségeik megvannak, nem gondoskodnak megfelelő sportlétesítmények építéséről, a sportvezető-, edző- és versenybíró-képzésről. A falusi ifjúságnak a sportmozgalomba történő bevonása sem megfelelő ütemben történik. Sok kolhozban, szevhozban és traktorjavító-állomáson nincs sportkör. 1959-ben például az OSZSZSZK-ban 800, Lettországban 700, Kazahsztánban 200 kolhozban nem volt sportkör. Hiba az is, hogy a sportszervezetek nem fordítanak kellő gondot a sport népszerűsítésére a falusi lakosság körében, kevés sporttárgyú előadást rendeznek, nem használják ki a helyi sajtót és a falusi művelődési központokat a sport népszerűsítésére. Az SZSZSZ elnöksége a falusi sportmunka megjavítására 17 pontból álló határozatot hozott, amelynek teljesítése tulajdonképpen a falusi sport sokmilliós hadseregének hozzájárulása a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi határozatainak sikeres végrehajtásához. A határozat legfontosabb pontjai a következők: A sportszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a testnevelés és a sport a falusi lakosság életében mindennapivá váljék. E feladat mielőbbi végrehajtása érdekében a hétéves terv során el kell érni, hogy a falusi sportolók száma 10 millió, 1960 végéig pedig 6,5 millió legyen. Rendkívül nagy fontosságú a határozatnak az a pontja, amely elrendeli, hogy 1960- ban minden kolhozban, szovházban és traktorjavító-állomáson sportkörnek kell alakulnia. Nagy jelentőségű a határozatnak az a pontja is, amely szerint 1962-ig minden sportkörben versenybírói csoportnak kell lennie és minden 15—20 sportolóra kell jutnia egy társadalmi oktatónak. Ezek felkészítését tanfolyamokon a sportkörökben, illetve a kerületi központokban kell elvégezni, mint egy jól idomított kígyó csavarodott az ellenfelet kikerülve az elfutó csatár útjába. És ami még nagyon tetszett: a nagyszerű ütemű kiugratások. Kivárta, amíg társa megugrott ellenfelétől és a következő pillanatban azonnal indította a labdát, így társainak nem kellett versenyt futniuk a hátvéddel, vagy verekedniük a labdáért, mert a labda, pontosan „tálalva volt”. ★ Elolvasva a cikket, sokan talán túlzásnak találják a sok dicsérő megállapítást. Nem ajnározás a célunk, mert annak káros hatását magunk is ismerjük. Göröcs játékát sok kritika érte a múltban. Joggal! Nem tudta mindig a benne lévő képességeket teljesen kifejteni Talán sokszor önhibáján kívül. Most vasárnap azonban nemcsak jól játszott, hanem helyezkedésben és leadásban olyan mintaszerűen szerepelt, hogy arról részletesen meg kellett emlékeznünk a csatáraink okulására. Csanádi Árpád Hogy milyen jelentőséget tulajdonít az elnökség a falusi sportmunka megjavításának, mutatja az is, hogy testnevelő tanárokat, vezető edzőket küldenek majd a falusi sportkörökbe a társadalmi edzők, vezetők és bírák felkészítésére. Külön figyelmet kell fordítaniuk a falusi sportköröknek a jövőben az atlétika, a síelés, a kerékpár, a lovassport, a röplabda, a labdarúgás, a kosárlabda, az úszás, a birkózás, a súlyemelés, az asztalitenisz, a kézilabda és a népi nemzeti sportok fejlesztésére. A szovjet honvédelmi sportszövetség (DOSZLAAF) bizottságaival karöltve kell gondoskodniuk a sportlövészet, a motorkerékpár és más sportágak fejlesztéséről. 1965 végéig 3 millió minősített sportolónak kell lennie az említett sportágakban, hogy a falusi sportolók színvonala megközelítse a városi sportolókét. Hogy a határozat e pontja megvalósuljon, rendszeres versenyeket kell rendezni a falvakban, valamint a szomszédos falvak kolhozainak, szovházainak és traktorjavító-állomásainak sport köreivel. A határozat egyik legfontosabb pontja az, amelyik elrendeli, hogy 1962-ben meg kell rendezni a falusi ifjúság országos spartakiádját, amelynek döntőjét a moszkvai Lenin-stadionban bonyolítják «« «« «« majd le a szövetségi köztársaságok válogatott csapatainak részvételével — 13 sportágban. A spartakiád döntőjét a köztársasági, területi, kerületi spartakiádok előzik meg. A falusi sport színvonalának emelését célozza az a rendelkezés, amely szerint 1962-től kezdve a falusi sportolók országos versenyein csak azok vehetnek részt, akiknek egyes sportágakban I., másokban legalább II. osztályú minősítésük van. Utal a határozat a sportegészségügyi munka fontosságára, s arra, hogy az üzemi tornát a szovhozoktan és a traktorjavító állomásokon is mielőbb be kell vezetni. Nagy gondot fordít a határozat a falusi iskolák tömegestnevelési és sportmunkájának megjavítására. Már ebben az évben minden hétéves iskolában és középiskolában sportkört kell szervezni és arra kell törekedni, hogy egykét éven belül minden iskola mellett sportpálya legyen. A jövőben a falusi társadalmi oktatókat és versenybírákat az iskolák felsőbb osztályú tanulói közül kell kinevelni, különösen azok közül, akik gyakorlatilag is megadták a helyüket. 1960— 61-től a fő- és középfokú testnevelési tanintézetekben a felvételeknél legalább 30 százalékot kell biztosítani azoknak a falusi fiataloknak a számára, akiket a falvak irányítanak oda. Elhatározták népszerű sport írások kiadását is a falusi fia«« «« »» »» talok számára, oktatási és szemléltető eszközök kiadását társadalmi oktatók részére, valamint olyan könyvek és füzetek kiadását, amelyek népszerűsítik a legjobb sportkörök tapasztalatait. A határozat szerint kötelezni kell a sportújságok és sportfolyóiratok szerkesztőségeit, hogy rendszeresen foglalkozzanak a falusi sportszervezetek munkájával, rendszeresen közöljenek olyan anyagokat, amelyek segítséget nyújtanak az aktíváknak a falusi sportmunkában. Széleskörű intézkedéseket tartalmaz a határozat a falusi sportlétesítményeknek társadalmi úton való építésére, lőterek, sí- és kerékpárbázisok létesítésére. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítmények jól berendezettek legyenek és a dolgozók egészségét szolgálják. Intézkedéseket tartalmaz a határozat a falusi sportegyesületek anyagi és pénzügyi alapjának megerősítéséről. Ajánlja a szakszervezeti sportegyesületeknek, valamint a hadsereg sportklubjainak, hogy nyújtsanak segítséget patronálás formájában a falusi sportegyesületeknek. Végül támogatva és helyeselve jónéhány köztársaság falusi sportegyesületeinek kezdeményezését a szocialista versenyzésre, az elnökség megbízta az SZSSSZ központi elnökségét, hogy írja ki a falusi sportegyesületek ilyen országos versenyét. »» »» »» Helyezkedés és adogatás A BARÁTI ORSZÁGOK SPORTJÁBÓL A falusi sportért a Szovjetunióban Formába lendülnek a lengyel atléták Június elején a lengyel atléták is megkezdik nemzetközi szereplésüket. Több nemzetközi versenyen vesznek részt. Ezek középpontjában a június 11-én és 12-étg Varsóban sorra kerülő hagyományos Kusocinskiemlékverseny áll. A múlt hét végén a különböző városokban rendezett versenyeken a lengyel élvonalbeliek többsége rajthoz állt és több kiváló eredményt ért el. Varsóban Sidlo 77.02-t hajított gerellyel. Piatkowski csak 53.86-ot dobott diezkoseval, súllyal viszont 17.44-es eredményt ért el. A legkiemelkedőbb eredmény Malcherczytk kerek 16 m-es hármasugrása volt. Zabrze-ben elindult a hármasugró Európabajnok J. Szmidt. Megnyerte a 100 m-t 10.6-tal, hármasban csak kettőt ugrott: 16.04-et és 16.08-at. Sosgiernik 17.23-at lökött súlylyal. A nők közül Janiszewska a következő sorozattal bizonyította be máris kitűnő formáját: 100 m 11.9, 200 m 24, 80 m gát 11.2. Biena 400-on 57 repcés felállította a csúcsot, Klimaj 14.78-at lökött súllyal, Flgwer 50.61-et dobott diszkosszal, Byderoszczban jó 1500-as összecsapást láthattak a nézők. Jochman 3:46.4-gyel győzött Kowalczyk (3:46.6) és a 3:47.2-vel egyéni csúcsot futó Krzyszkowiak ellen, aki azután másnap 8:04.8-cal fölényes győzelmet aratott 3000 m-en. Jarzembowski10.5 mp-es 100 m-e, Kowalski 47 mp-es 400 m-e és Jacolski 15.49-es hármasugrása emelkedett ki a többi eredmény közül. Gdansk-ban S. Lewandowakilnak 3:49.4 is elég volt a győzelemhez 1500-on. Kraceinska olimpiai bajnoknő 602-t ugrott távolba, férje 430-ast ért el rúddal. A női súlylökésben Ruszin 14.92-vel erősen megközelítette a 15 m-t. Bielecben Zimny 8:13.4-et futott ellenfél nélkül 3000-en, a sérüléséből felgyógyult Cseply 6,1.62-vel győzött a kalapácsvetésben és egy új, fiatal diszkoszvetőnő — Mojek — 49.01-et dobott. Maradt a tavalyi kosárlabdában a múlt héten ismét két-két mérkőzést játszottak a válogatottakat adó férfi élcsapatok, s így sok kérdés tisztázódott. A Bp. Honvéd az utolsó mérkőzésein is megőrizte veretlenségét, s így ebben az évben is pontveszteség nélkül nyerte a bajnokságot. Eldőlt a harmadik hely sorsa is: a Ganz-MÁVAG és a Csepel nagy vetélkedéséből a Ganz-MÁVAG került ki győztesen, mert a gépgyáriak Szegedről is hazahozták a két pontot, míg a Csepel nagy küzdelemben alulmaradt a MAFC csapatával szemben. Tekintettel arra, hogy a versenybíróság elutasította a Csepel óvását a SZEAC ellen elvesztett mérkőzés ügyében, a csepeliek már olyan hátrányban vannak a Ganz-MÁVAG-gal szemben, amelyet már nem tudnak behozni, még abban az esetben sem ha a Ganz-MÁVAG utolsó mérkőzését el is veszíti (MAFC). Így a bajnokság élcsoportjában ugyanaza végleges sorrend alakult ki, mint tavaly: Bp. Honvéd, 2. MAFC, 3. Ganz-MÁVAG, 4. Csepel. A Bp. HSC már kiesett So,5.Mert már nem tud annyi pontot öszsze gyűjteni, amennyi elegendő lenne a bennmaradásához. A másik kiesőjelölt az MTK, de még a VTSK felől sem oszoltak szét a „viharfelhők”. Ha a kék-fehérek hátralevő három mérkőzésükből kettőt megnyernek — közöttük egyik a VTSK elleni találkozó —, akkor még bennmaradhatnak. A VTSK abból a szempontból is jobban áll, hogy ősszel 31 ponttal verte az MTK-t. Ebben a bajnokságban azonban minden lehetséges, e végeredményben csak a következő fordulókban dől el, hogy ki lesz a második kieső. A MAFC-Csepel fel nagy érdeklődés nyilvánult meg, a szurkolók nem is csalódtak, mert sorrend a két csapat nagyszerű küzdelmet vívott. A Csepel gondosan felkészült a mérkőzésre, kitűnően szervezte meg a magas műegyetemisták semlegesítését és hosszú időn át úgy festett, hogy ez a győzelemhez is elegendő lesz. A II. félidő elején 5 pontos vezetésre tettek szert a csepeliek, s ezt csak Boháty és Vajdovich jó dobásaival tudta kiegyenlíteni a MAFC. Az eddig fegyelmezetten támadó és védekező csepeliek ettől kezdve kicsit visszaestek, már nemcsak biztos helyzetben dobták el a labdát s a lelassított játékot is gyakran feladták, amivel a MAFC-nak kedveztek. A műegyetemisták észrevették a Csepel megingását, azt nyomban ki is használták és végül győztesen hagyták el a játékteret. A találkozó után Jéna edző így kesergett: „Ha Glatz is játszhatott volna . . .. ha a büntetőket és két nagy helyzetünket bedobjuk a végén .... ha Kolos nem sérül meg ...” Szóval volt éppen elég ha . . ., de ez mit sem von le a MAFC győzelmének értékéből, mert a II. félidőben nyújtott teljesítménye alapján megérdemelten szerezte meg a két pontot. A Csepel ebben az évben közel állt a harmadik helyhez, hiszen sokáig úgy festett, hogy nem is kerülhet hátrább, de a hajrá a Ganz- MÁVAG-nak sikerült jobban, amit éppen Szegeden bizonyított be , ahol a Csepel kikapott. A Ganz-MÁVAG-SZEAC találkozó a forduló legszínvonalasabb játékát hozta. A hozzáértő szegedi közönségnek is nagyon tetszett a mérkőzés, amelyen 195 kosár esett (102,9_3)._ Az első félidőben a SZEAC valóságos bemutatót tartott az ötletes, eredményes kosárlabdázásból. Ebben az időszakban főleg Merényi és Ribiz már csillogtatta tudását. A 12 percben 13 ponttal (!) vezetett a hazai csapat, amit főleg lendületes és bátor játékával ért el. Szünet után a szegediek érthetetlen módon lelassították a játékot és ezt kihasználva a Ganz-MÁVAG 2 perc alatt 14 pontot dobott. A hajrában még egyszer fellángolt a SZEAC, de Újvári és Zsíros kosarai bebiztosították a vendégcsapat győzelmét. A nagyszerű mérkőzést a közönség sportszerűen szurkolta végig s a győzte© vendégcsapatot hosszan megtapsolta a találkozó után. A sportszerű légkör megteremtésében a játékosok is közreműködtek, s ezzel megkönnyítették a játékvezetők helyzetét. Érdekességek: A héten két olyan találkozó is akadt, amelyen az egyik csapat tagjai „elfogytak”. A MAFC — SZEAC mérkőzés már a II. félidő 10. percében véget ért, mert csak egy szegedi játékos maradt a pályán. A BEAC sem tudta a Bp. Honvéd elleni mérkőzést végigjátszani , hasonló okból. A Ganz-MAVAG két mérkőzésén 206 kosarat dobott, a Bp. Honvéd pedig a két mérkőzésen 211 pontot ért el. Ezek csúcsnak számítanak. A Ganz-MÁVAG ellenfelei voltak: MTK, SZEAC (i), a Bp. Honvédé, DVTK (i), BEAC. A kapott kosarakat illetően a SZEAC-ot illeti az „elsőség” két mérkőzésen 187 kosarat kapott, a BEAC „csak” 186-ot. A Pécsi VSK-férfiak is „csúcsot döntöttek”: az eddig kapott kosaraik száma meghaladja a 2 ezret. A HÉT LEGJOBB DOBÓI: Zsíros (Ganz-MÁVAG) 76. Keszey dr. (Ganz-MÁVAG) 63. Boháty (MAFC) 51. Gabányi (MAFC), Újvári (Ganz- MÁVAG) 50—50. Laborca (BEAC) 49. Merényi (SZEAC) 44 Liptay (Csepel), Temesvári (Bp. Honvéd) 40—40. Kovács (Baja) 39. Bencze (Bp. Honvéd) 37, Ribizsár (SZEAC) 35. (A #-gal jelölt kosarat egy mérkőzésen dobták, a többit két-két mérkőzésen.) AKIK KITŰNTEK. Hátvédek: Boháty, Greminger (Bp. Honvéd), Liptay, Sahin-Tóth I (Csepel), Szamosi, Gombos (Pécs), Letek (Diósgyőr) Vajdovich (MAFC). Közepek: Zsíros, Gabányi, Kardos (Csepel), Kovács, Bencze, Simon (Bp. Honvéd), Rátvay (Baja), Hegedűs II (Sz. Építők). Bedobók: Keszeg dr., Újvári, Merényi, Ribizsár, Bányai (SZEAC), Temesvári Kolos (Csepel), Bajzák (Sz. Építők), Laborca. A férfi NB I állása NB II. Férfi mérkőzések: TF— Kecskemét 80:60 (37:22), Székesfehérvár—Pedagógus 2:0 (s. n.), TF —Pedagógus 58:44 (30:22), Pét—VM KÖZÉRT 58:60 (24:28), Sopron—Szeged 67:66 (27:22), Székesfehérvár—Bp. Előre 71:68 (41:34), Kecskemét — A Határvorok 58:50 (28:28). Női mérkőzések: Kecskemét —MAFC 70:41 (37:22), Szolnok—Komárom 28:73 (12:35), Sopron — FŰSZÉRT 61:39 (24:16), Szolnok —Bp. Előre 40:84 (14:30), Komárom—Győr 60:65 (26:36), Békés—MAFC 50:39 (21:23). 1. Bp. Honv. 2. MAFC 3. G.MÁVAG 4. Csepel 5. BVSC 6. Pécs 7. SZEAC 8. BEAC 9. Baja 10. Diósgyőr 11. Sz. Építők 12. VTSK 13. MTK 14. Bp.HSC 26 26 — 2401:1477 52 25 23 2 2055:1458 48 25 19 6 2040:1681 44 25 17 8 1881:1561 42 25 15 10 1858:1709 40 24 11 13 1903:2006 35 24 11 13 1770:1884 35 24 9 15 1684:1948 33 22 11 11 1655:1692 33 24 8 16 1615:1902 32 23 8 15 1606:1657 31 22 5 17 1524:1781 27 23 4 19 1255:1725 27 24 1 23 1185:1951 25 Kis városi fejlett sportélet Resicabánya nem tartozik Románia nagy városai közé, ennek ellenére sportolói számos sikert mondhatnak a magukénak. A resicai vasmunkás és bányász ökölvívóik, birkózók és tornászok számtalan országos és Balkánbajnoki címet szereztek az elmúlt évek során és a sport- és testnevelési mozgalomnak nyújtott nagyarányú állami támogatás lehetővé tette a többi sportág felemelkedését is. A Resicai Vasas másodosztályú labdarúgócsapata, nagy meglepetésre, néhány évvel ezelőtt megnyerte az RNK-kupát, négy elsőosztályú csapatot győzve le. Az utóbbi időben pedig egyre többször hallatnak magukról a resicai úszók is. Jóllehet Resicán nemrég épült csak fel a fedettuszoda, máris számos fiatal tehetség bontogatja itt szárnyalt. S ha egyelőre még nem is döngetik a válogatottság kapuját, az országos csúcsokat, eredményeik országszerte felhívták a szekértők figyelmét, felkeltették az érdeklődést Schuster Hans fiatal testnevelő tanár foglalkozik az úszókkal és jelenleg mintegy 130 gyermekúszóból álló együttes képviseli az utánpótlást. A fiatal resicai úszók legutóbb csak nagy küzdelem után szenvedtek vereséget Kolozsvár válogatottjától és amint Jordáky Béla sportmester, a többszörös úszó- és vízilabda-válogatott kolozsvári edző elmondta, a bányaváros úszóival rövidesen számolni kell az országos bajnokságokon is. Új stadionok Albániában Fejlődik az albán sportélet. Új, fiatal tehetségek bukkannak fel, új pályákról és más sportlétesítményekről adnak hírt az albán lapok. Korcsában 20 ezer férőhelyes stadion épült és nemrég adták át rendeltetésének a Fieriben emelt tornacsarnokot is. Tiranában megkezdték egy korszerű sportkombinát építését. Az albán főváros nemsokára új versenyuszodával is büszkélkedhetik. Hírek a baráti országokból Négy szovjet teniszező utazik Wimbledonba. A női versenyzők közül Dmitrijeva és Rjazanova, a férfiak közül Lejus és Mozer vagy Lihacsov vesz részt az All England Club hagyományos versenyén. Gazdag nemzetközi programot bonyolítanak le júniusban a szovjet labdarúgó-csapatok. A Szovjetunióban vendégszerepel az olasz Internazionale, a brazil Flamengo, továbbá pályára lépnek bolgár, norvég, kínai és koreai együttesek. Szovjet csapatok utaznak Izlandba, Finnországba, Lengyelországba és Bulgáriába. Összesen 30 nemzetközi mérkőzésre kerül sor. Az Internazionale június 13-án Kujbisevben, majd 17-én Moszkvában a Szpartak ellen és 21-én Leningrádban játszik. A Flamengo műsora: június 22-én: Dinamó Moszkva, 25-én: Dinamó Kijev, 28-án: Zenit Leningrád és július 2-án: Szpartak Moszkva. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség központi bizottsága legutóbbi ülésén értékelte a csehszlovák testnevelési mozgalom eddigi részvételét a választások előtti kampányban és az új szocialista alkotmány körüli vitában. Az elnökség jóváhagyta a Sportlétesítményeket Építő Tanács öszszetételét. A tanács Prága új stadionjának tervén dolgozik. A hét végén Csehszlovákia húsz városában kerületi és körzeti sporta kiádokat rendeztek Prágában két nap alatt három stadionban 60 000 sportoló mutatta be nagy sikerrel a sparta kiádgyakorlatokat. A csehszlovák ejtőernyősök készülnek a Bulgáriában sorra kerülő ejtőernyős világbajnokságra Jehlicka 1500 m-es magasságból kiugorva szabadeséssel két ugrással 44,5 cm-es átlagot ért el. Eredménye jobb a hivatalos világcsúcsnál. — Zejda csehszlovák vitorlázórepülő L—21 Spartak típusú gépével a céltávrepülésben 900 km-es teljesítményével vitorlázórepülő világcsúcsot állított fel. A régi csúcsot az amerikai R. J. Johnson tartotta 861 km-rel. — A vasárnap megrendezett csehszlovák — román labdarúgó-mérkőzésen Novák, a csehszlovák csapat kapitánya, ötvenedik válogatottságát ünnepelte. A gyeplabda NB I állása 1. Bp. Postás 2. Bp. Építők I 3. BVSC I 4. Sörgyár I 5. Rózsa FSK 6. Bp. Építők II 7. BVSC II 8. Sz. Pedagógus 9. Sörgyár II 16. Posta közhír 3 3------13: 0 6 3 3------11: 0 6 3 2 — 1 13: 5 4 3 1 1 1 5: 3 3 2 11— 4:33 3 1 1 1 6: 9 3 3 1— 2 5:14 2 1 — 1 — 1: 11 3 3 3:13 — 4 4 2:15 —