Népsport, 1961. január (17. évfolyam, 1-22. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Szervusz legöregebbember. December. Hát mondd, még. És mi ez? Ha már nem is lesz az idén? Igazán különös vagy. Fehér hegyek, hónapja helyett hirtelen a zöld asztalok navává cserélődtél. A pályákon — átmeneti időszak. Vagy legfeljebb itt és ott — alapozó. A pályákon kívül — ugyanez. . .La V^fmber a °Utban ~ ^vékony pihenő! - és töri 'ff0S?. tgy' Sailv Zigy- rp-fe- és a-- filmeket néz. ne jobban graf,konc:’az étlabizál és tűnődik, hogy lehet-Átmeneti időszak. Aztán, rögtön utánc^ — az alapozás. beléül’Z? ..UZy1bfT -POtom és pályán Mm _ a tövekdöt kell célbaenni, megalapozni és aládúcolni, hogy még tartó-Tmúttnál. S* Őr úrab'° és - »***' - sikeresebb feherse .A teremben — dong a padló. Puff, puff és puff.. . mólsás súlyzók zuhannak rá, de mintha ágyúznának, oly szaporán és hatchmasan. A szobában — döng az asztal Puff puff és puff... mázsás öklök és mázsás érvek zuhannak rá, gondolatok csapnak össze, szavak esnek egymás derekának s az ezer hogyanra végül válasz kerekedik, határozott és egyértelmű válasz: w!/ — így! így lehet kielégíteni a milliók immár mindennapossá váló sportigényeit, így kell futni, ugrani és dobni a tizeknek, hogy alegeslegjobbak nyakán teremhessenek, így kell szervezni, oktatni, pontozni, nevelni, fegyelmezni, bíráskodni, hogy erősebb, egészségesebb legyen három generáció, tízmillió ember. Tessék mondani: mindent megtettünk ezért? Mindnyájan? A homokórán lefutnak a szemek, a mutatók egymáshoz közelednek újra, ez az utolsó perc. Nézzünk hát'vissza s önmagunkba , ha úgy találjuk: igen, akkor csendítsük új köszöntésre. •új fogadalomra poharunkat: — Szép esztendőt, emberek. BUÉK. BUÉK. Munkacsoportok az Edző Testületben Az év utolsó hónapjának egyik napján a szokásosnál népesebb volt a labdarúgó ET szakbizottságának öszszejövetele. Az előadó nem edző, hanem a szövetség elnöke, Barcs Sándor volt. Néhány időszerű gondolatot vetett fel legjobb szakembereink előtt. Milyen legyen az edzésmunka az átmeneti időszakan? Helyes-e a tavaszi-őszi bajnokság? A négyidőszakos edzésrendszer biztosítja-e a fejlődést? Milyen szakmunka, oktatás folyik a kis csapatoknál, az ifjúságiaknál és az úttörőknél? Hogyan állunk az úttörő-bajnoksággal? Mi a helyzet vidéken? Elegendő-e a heti négy edzés? Milyen szerepet kapjon az előképzés az edzéseken? Helyes-e a formábantartó időszakban minden héten kétkapus edzést tartani? Kellő segítségetadnak-e a sportorvosok a csapatok felkészítéséhez? Egy sereg kérdés. De ki ad rá feleletet? " Az ET szakbizottsága. . Az új út keresése már megindult. Terveket készítenek, amelyeknek megvalósításával előbbre léphetünk. A szakbizottságon belül külön munkabizottságok alakultak. Az elméleti és módszertani munkacsoportnak Csanády Árpád,az Ifjúságinak Kapocsi Sándor, a sportorvosinak, Botár Zoltán dr., a Vdag csapatokkal foglalkozó munkacsoportnak pedig Zalka András lett a vezetője. Egy-egy munkacsoport persze magában foglalja a problémák legjobb ismerőit, neves, s termi vágyó szakembereinket. * Már javában készülnek a munkacsoportok tervei. A valós helyzet józan felmérése után, az ET , szakbizottsága megszabja, majd az utat, amely a gyorsabb felemelkedéshez vezethet. GRUNDKUTATÁS és... A TST-elnöttöt keresik?. Szabadságon van, de dolgozik. A harmadik emeleten található. E furcsa szavakkal igazítanak útba az angyalföldi tanács bejáratánál. — Valóban kivettem a maradék szabadságom, csakhogy . . . idehúz aszívem — mondja Kőszeg József, amikor megtaláljuk. — Nyakunkon az új év, most kel a statisztikákat elkészíteni, a sportkörök ilyenkor hozzák az összesítő jelentéseket, jövő évi költségvetési tervüket, s gyakran kell a segítség. A beszélgetés a TST helyiségében zajlik le. A parányi teremben sűrű séregekben úszik a füst, pediig az ajtót ugyancsak gyakran nyitogatják. A Polimer Kísz-rek jégpálya létesítéséhez kell engedély. Kovács Zoltán a segédoktatói tanfolyamra jelentkezett és a TST-től kér javaslatot. Batya Béla, a IV Magyar Acél sportköri elnöke újabb társadalmi munkát kér és azonnal vállalja, hogy négy ütemben megnézi az évvégi jelentések összeállítását. Sok a sportkör — Ez így megy reggeltől estig —- árulja el időközben Kollonitz József úr, az iskolai szakbizottság vezetője, aki társadalmi munkában ugyancsak itt szorgoskodik. — Az angyalföldi sport- élet sokfelé ágazik, s hatalmas munkát igényel. 47 üzemi és 26 iskolai sportkör tartozik ide, s akad egy sereg sportcsoport is. Igaz, a 21 tagú sporttanácson belül 4 bizottság, mellette pedig 50 társadalmi szövetség működik. Váratlanul éles női hang csendül. — Hát lehetetlenség egy héten két órára termet kapni? Hogyan tartsuk össze így a csapatot? A kérdező a vendéglátóipari * sportkör kézilabda szakosztályának vezetője, s válaszul, sajnos, csak jótanácsot kap. — Nálunk is a pálya- és ten rerhiány az egyik legnagyobb probléma — mondja később az élénk mozgású, szapora beszédű, vékony arcú Kőszegi József. — Csak ebben az évben 3 labdarúgó-, 2 röplabda-, 4 tenisz- és 2 kézilabda-pálya szűnt meg az építkezés miatt. • Mi is tudják pótolni a kiesést? Az elnök igenlően bólint és az egyik fiókból gondosan elrakott papírköteget vesz elő. — A sport ötéves fejlesztési tervének egyik irányelve, hogy növelni kell a sportolók létszámát. Megfelelő sportlétesítmények nélkül ez szinte lehetetlen. Ezért már 1961-től kezdve fokozatosan igyekszünk az ilyen gondokat csökkenteni. Ennek egyik igen hatásos módja a grundkutatás. Ez abból áll, hogy a TST tagjai az ifjúsági sportbizottság közreműködésével bejárják a kerületet, s ahol csak a legkisebb pályaépítési lehetőséget látják, azonnal feljegyzik. Így például a Meder utcánál, a Fiastyúk utcai lakótelep parkjában és egyebüttvalószínűleg lesz hely egy-egy pálya felépítésére. Természetesen az építés előtt ellenőrizzük, hogy a kiszemelt területet a következő 5 évben nem építik-e be. Az építési feladatok megoldásához a munkaerőt az ifjúsági sportbizottság biztosítja, az anyagot pedig a sportkörök és az üzemek adják. Az akciótól nagyon sokat várunk, egy év alatt 31 új palita létesítését tervezzük. A tervek A beszélgetés mindjobban az 1961 -es feladatokra és tervekre irányul. Kőszegi és Kohonitz gyakran egymás szavába vágva sorolja azelképzeléseiket. Jelenleg 264 szakosztályiján 10 132-en sportolnak, 1961-ben viszont 307-re akarják emelni a szakosztályok számát és 3172 új sportolóra számítanak. A terv túlzottnak tűnik, de a TST elnöke azt mondja: " Bármennyire is hihetetlenül hangzik, valószínűleg még ennél is nagyobb lesz az emelkedés. Oly sok, nem alapszabály szerint működő sportcsoportunk van, hogy azok átalakulásával mintegy 15-tel nő a sportkörök száma. Ezenkívül május 1-tőlmegkezdjük a Kilián jelvényszerző verseny próbáit, s várható, hogy sokakban felébred a versenyszerű sportolás iránti vágy. — Ilyen sok sportolót megfelelő vezetőgárda nélkül irányítani rendkívül nehéz lenne — szólunk közbe. Vagy erre is van elképzelésük? — Nem vagyunk híjával az ötleteknek — jelen a TST elnöke. — Hat előadásból és 2 gyakorlati foglalkozásból álló társadalmi edzőképző tanfolyamot indítunk és 4 taggal bővítjük a sporttanácsot is. Nagy az érdeklődés a sportvezetés és a sportszervezés iránt is. A BTST egyéves alapfokú sportvezetőképző tanfolyamára a kerületből 20-an jelentkeztek, a középfokú tanfolyamra pedig 9-en. Tények és tervek. Bármiről érdeklődünk, az íróasztalból előkerült papírlapok alapján mindenre számszerű, pontos választ kapunk. S ezek a számok arról beszélnek, hogy Angyalföld sportja 1961-ben tovább fejlődik. Közben újból nyílik az ajtó Ezúttal a Bólyai-gimnázium küldötte jelentkezik. A szabadságon levő Kőszegi József máris ugrik, s a kis teremben új cigaretták kezdenek izzani. Kohonitz közben halkan megjegyzi: — Januártól már tágasabban leszünk, mert átköltözünk a Pozsonyi út 53. alá, ahol 2 nagy szoba áll majd a TST rendelkezésére . .. Z. Vincze György Nemcsak a sporteredmény fontos Gyakran olvashattunk a sport , a tanulás szerem kölcsönhatásáról.. A kettő nemcsak jól megfér egymás másiért, hanem szervesen kiegészíti egymást. Az úszósportban az edzők már régóta nagy figyelmet szentelnek tanítványaik tanulmány eredményének, munkahelyükön tanúsított magatartásának. A Magyar Úszó Szövetség ifjúsági bizottsága, az 1960-as évben gyakran adott ilyen irányú segítséget a szakosztályoknak. Az 1961-es tervben s tekintélyes szerep jut a nevelőmunkának és a szakmai továbbképzésnek egyaránt. Maróti László a Magyar Úszó Szövetség főtitkára erről ezeket mondta: — Úszásban és vízilabdában is felállítjuk az ifjúsági kereteket. Ennek mindkét sportágban különös a jelentősége. Az ifjúsági úszókeretet teljesen újjá kell majd szervezni, mert az 1960-asokból nem kevesebb mint tizennégy került a nagyok közé. Ez pedig, szép eredmény és mutatja, hogy érdemes dolgozni. A legtehetségesebb újonc és serdülő versenyzők eredményeit kísérjük majd nagy figyelemmel az új esztendőben. De, nem szabad elfeledkezni,a sporteredmények mellett a tanulásról sem. Aki az iskolát elhanyagolja, annak nem lehet helye a keretben. A sportolásnak nem szabad a tanulás rovására mennie. Számos példa van arra milyen jó! össze lehet egyeztetni a kettőt. És nem véletlen, hogy az úszásportbó'b nagyszerű példákat lehet említeni. 1997- ben végre elkészítik a kartonokat a legtehetségesebb fiatalokról, hogyígy szemmel tudják kísérni fejlődésüket. Csak még a keret edzőjét nem sikerült megtalálni.. Neki pedig elég fontos szerep jut majd: kapcsolatot kell tartania a fiatalok edzőivel a fővárosban éppen úgy, mint vidéken. Remélhető, hogy az ifjúsági úszókeret az új esztendőben megkezdi a munkát. 1300 osztály, 72600 természetjáró Jelenleg 600 osztályban 42 000 természetjáró tömörül. Az elkövetkező öt évben még további 700 osztályt kívánnakszervezni — 30.606 taggal! Elég csak, ránézni ezekre a számokra, hogy az emberben kételyek támadjanak. Vajon nem túlzott-e a természetjárók elképzelése? Vajon biztosítottnak látszanak-e azok a tárgyi és személyi feltételek, amelyekkel ez a nagyon is merésznek tűnő fejlesztési terv öt év alatt megvalósítható? Székely Miklós, a Természetbarát Szövetség főtitkára szerint nincs benne semmi túlzás. A számokat nem mi találtuk ki . Itt a szövetségben, az íróasztalnál — tette hozzá magyarázatképpen — hanem a területeket és a dolgozók igényeit nagyon jól ismerő osztályok állították össze őket. Nekünk, csak össze-égeznünk kellett a különböző elképzeléseket. — De arról csak megbizonyosodtak, hogy az osztályok elképzelései a valóság talaján mozognak-e? — A legteljesebb mértékben. A fejlesztés ilyen mérvű arányát részben az a nagy „felfutás” indokolja, amely a természetjárásban az elmúlt három évben bekövetkezett, részben pedig az az igény és érdeklődés, amely az egyes szakmákból gőzöl, körében a turisztika iránt megmutatkozik. Aztán így folytatta: — Jelenleg a vasas-, a textiles- és a közalkalmazott szakszervezet kebelében a legfejlettebb a természetjáró élet, de még ezekben a szakmákban is akad feltérképezetlen terület. Nem is beszélve a többiekről. Bár hozzá kell tennem, hogy minden szakmában foglalkoznak a természetjárással, s az alulról jövő kezdeményezés valamennyi szakszervezetben egyre több és több. Még a bányászoknál is, akik pedig nagyon le voltak maradva. A bányászokra egyébként fokozott, gondot ferdít majd a szövetség, mert a szakma jellege, olyan, hogy a dolgozók egészségének megóvása érdekében sokat jelentene a szabad levegőn való mozgás. Ugyanez vonatkozik a vegyipariakra, akik közül már sokan rájöttek ennek a kellemes sportnak jótékony hatására, s a tűrták egyre népesebbek. A természetjáróknak azonban nemcsak globális, hanem felbontott terveik is vannak. 1961-ben például szakmai táborozásokat rendeznekszerte ez országban, üdüléssel egybekötve. A táborokba azokat is szeretettel várják, akik még nem szervezett természetjárók.A táborozások ideje alatt kirándulásokat szerveznek, megtekintik a környék történelmi és egyéb nevezetességeit, gondoskodnak érdekes előadások A tervidőszakban nemcsak a gyalogtúrákra és a táborozásokra összpontosítanak, hanem gondot fordítanak a vízi, a kerékpáros és a sítúrákra, szorgalmazzák a sziklamászást és a barlangkutatást is, így az év minden szakában, minden lehetőséget kihasználva mozgásban tudják tartani a természetjárók mindig népesebb és népesebb táborát. Mindezeken felül nagyon sokat várunka Kilián Testneve- lési Mozgalomtól — folytatta a tájékoztatást Székely Miklós. —" Ez a mozgalom nagy tehetőségel, a tábortűz mellett kultúrműsort adnak és a környékbeli lakossággal is szorosra fűzik a barátságot. * 1962-ben ugyanilyen elképzelés szerint, de az előző évi tapasztalatok felhasználásával a területi szövetségek szerveznek központi táborokat. 1963-ban pedig — ha kiírják az országos spartakiádot, akkor azzal egyidőben — nemzetközi "táborozást rendeznek a budai hegyekben, hogy mind a külföldi vendégek, mind a vidékiek Budapest szépségében és nevezetességeiben is gyönyörködhessenek. geket kínál a természetjárás-ínak, s mi igyekszünk majd azokat kihasználni. Számításunk szerint a Kilián Testnevelési Mozgalmon keresztül is sok ezer kirándulóból válik majd aktív természetjáró. Bevalljuk, kételyeink eloszlottak. Ha csak a fentieket veszszük figyelembe és nem hagyjuk számításon kívül azta rengeteg lelkes és hozzáértő társadalmi aktívát, aki a mozgalomban tevékenykedik, akkor csakugyan valósnak tűnik a természetjárók ötéves fejlesztési terve. P. B. Van még más is a tarsolyukban. JUBILEUMRA KÉSZÜLNEK 1961-ben lesz tíz éve, hogy szervezett ipari tanuló sportmozgalom van hazánkban. S hogy nem is rossz, az kiviláglik azokból az eredményekből, amelyek a tömegek bevonásában, az egyesületi élet kibontakozásában és a minőségi eredmények tekintetében évről évre megmutatkozik. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy az ipari tanuló iskolák, az ISK irányítása mellett, a KISZ-szervezetek igen aktív támogatásával elismerésre méltó munkát végeznek a sport és a testnevelés területén. Sportfejlesztési tervük az ipari tanulóknak is van. S belőle élesen ugranak ki mindazok a feladatok, amelyeket elsősorban az 1961-es esztendőben akarnak megoldani. A tízéves jubileumot például különösen a szívükön viselik a vidéki sporttanácsok, s úgy akarják emlékezetessé tenni, hogy minden olyan sportágban, amelyet az ő területükön az ipartanulók űznek, nagyszabású versenyeket rendeznek. Megtárgyalták már a Kilián-mozgalommal kapcsolatos teendőiket is. A Sporttanács decemberi ülésén kezdetben vita tárgyát képezte, hogy csak az új iskolai év kezdetekor kapcsolódjanak-e be a mozgalomba, vagy már május 1-én, amikor a Kilián Testnevelés Mozgalom útjára indul. Az utóbbi mellett döntöttek, nehogy az ipari tanulók elessenek azoktól a pontszerzési lehetőségektől, amelyeket a jubileumi versenyek, bajnokságok, tornák, túrák és táborozások bőségesen nyújtanak. Egyik hiányossága az ipari tanuló sportmozgalomnak, hogy a szakmát tanuló lányokat, akiknek pedig a számuk igen tekintélyes, nem tudták kellőképpen aktivizálni. A fejlesztési terv most el akarja mozdítani ezt a kérdést is a holtpontról. Mindenütt, ahol lányok tanulnak, fokozott figyelmet fordítanak a sportba való bevonásukra. Ezt azzal is igyekeznek elősegíteni, hogy a legkedveltebb sportágakban (atlétika, kézilabda, torna, röplabda stb.) versenyeket rendeznek, bajnokságokatírnak ki a számukra. • ■ Vannak általánosságban elhanyagolt sportágak is az ipari tanulóknál. Ilyen többek között az úszás és a vízisportok. A terv azonban ezekről is gondoskodik olyképpen, hogy ahol a lehetőségek engedik, az úszást és a vízisportokat felkarolják. A sok sportkör, a rengeteg verseny és bajnokság természetesen sportvezetőket, versenybírákat, játékvezetőket és a versenyek, bajnokságok lebonyolításában járatos eurátorokat igényel. "A "fiatal sporttanloknak" valóságos kis hadseregére van hogy a gépezet akadályok nélkül . Az ipari tanulók eddig sem bánja ezt a területet. Ezentúl azonban még gondot fordítanak rá, fokozzák a sportvezető képzést mind mennyireminőségi tekintetben, hogy elegendő szakkáder álljon a rendelkezésükre, s hogy ily módon is segítségére lehessenek a Kilián-mozgalomnak. Mit tervez Kamuti Jenő? Ugyan ki nem tervezett még életében? Ilyen ember bizonyára nincs. Mint ahogyan nem akad olyan sem, aki még életében egyszer sem jelentette ki — kiváltképpen Szilveszter és Újév között —, hogy: „Holnaptól új életet kezdek.” Ez pedig már maga is terv. Eléggé „átfogó”, általános és legtöbbször valóra sem válik — de terv. A komoly, országos jellegű tervek persze mások. Nem egy pillanat ihletében születnek, hanem emberek szorgos, kemény és felelősségteljes munkája nyomán jönnek létre. Viszont, még ezekben is kifejezésre jutnak az emberek „egyéni” tervei. Persze nem mindig kell „holnap új életet kezdeni”, néha elég a már megkezdettet folytatni, a terv szerint. Mi szerepel egy ilyen tervben? Az új év küszöbén vajon mi foglalkoztat egy sportolót?! Mit tervez, milyen célokat tűz maga elé az elkövetkező egykét vagy öt évre? Mit tervezpéldául Kamuti Jenő? A kellemesen meleg szobában: egy’ hely’ett két Kamutit találunk. A szoba két ellentétes sarkában, szigorúan , elkülönülve ülnek. Külön asztalnál, különböző könyvek mellett is és egyszersmind két , világban is. Mert egymástól igencsak eltérő dolgokat tanulnak. — Néhány nap óta egyetlenórám se jut vívásra — mondja Jenő, miközben minden szempontból tökéletes „szamárfület” hajt a jegyzet sarkán, hogy megjelölje, hol kell majd folytatni a tanulást. — Most a „másik’ énem van soron. Mert a legközelebbi tervem, hogy hátralévő vizsgáimat is eredményesen vegyem le. A távolabbi célom! Szeretnék jó orvos lenni. Tudom, hogy nehéz lesz, mert ez a hivatás egész embert kíván. De remélem, helyt tudok majd állni. Amíg beszélgetnek úgysem lehet tanulni, véli Laci, s kihasználva a szünetet, óvatosan szundít egyet a könyv felett. Jenő viszont pillantásával már a szamárfüles, oldalt keresi." — Egész évben rossz formában versenyeztem — folytatja — és az olimpiai versenyek után rájöttem, változtatnom kell eddigi vívómodoromon. Egész vívóstílusomat meg akarom változtatni, ha sikerül, már a jövő évben. Eddig egyoldalúan, csak támadásokkal vívtam, gyorsaságomban, bíztam, és természetesen senki sem „vádolt” azzal, hogy tudatosan vívok. Kicsit hasonlítok arra a régi Honvéd labdarúgó-csapatra, amelynek védelme úgyszólván minden támadást átengedett, csak a csatársora rúgott mindig eggyel több gólt, mint az ellenfél. Tehát ... megtanulok jobban védeni, D. S. i s s Árusso n.! De, na csak kívánjuk. 1, Oh, bocsássatok meg kérlek. Csak egy percre álljatok meg. Szeretném, ha ide nyújtanátok, a kezeteket. De egyszerre mind ,t ' -a ketten. Te, aki távozol, talán a jobbat s te, aki közelegsz, a szabalt. Igen, hiszen tudom. A mozgás, a szakadatlanrohanás a lényegetek, de kérlek, álljatok meg most egy szóra, néhány ,» mondatra. Jó? Köszönöm. Nos, egy kis önbírálatot talán, őszi[ hajú sporttárs, 1960. Pár szót csupán. Búcsúzóul. ]r — önkritika? Mit mondjak? Büszke vagyok magamra. Büszke? Szóval úgy érzed, csupa jóval, csupa örömmel is volt teli mind, a tizenkét hónapod? • |i — No nem. De több volt a jó, mint a rossz. Remélem, ennyit csak elismersz? Jó. Tudom. Hoztam néhány váratlan is kudarcot, ez igaz. De hoztam helyébe ugyanannyi váratlan j i sikert is. ' 1 Igaz. És? Melyikre emlékszel vissza a legszívesebben? A i| 1 10 másodpercre? A 20.06 m-re? Vagy talán az 537.5 kg-ra? |» i| — Nem. nem. Ezek persze szép dolgok, de tünékenyek. i1 Ma itt vannak, holnap letörlik ’ őket a táblázatról. Nem. én 11 \ i annak örülök legjobban, hogy megsajsíthattam a világ sportoji filóit mosolyogni. Egymásra mosolyogni, kis hidd meg, aki kétipes mosolyogva nézni a másikat, az ugyan mindent elkövet, hogy messzebbre hajítsa kalapácsát, gyorsabban fusson nála, si de biztos, hogy fegyvertaztán sosem fog rá. Nos, erre vail gyök a legbüszkébb.| Hát te, ifjú titán? Lángoló szemű újonc? Mik a terveid? ! Mit tartogatsz a mi számunkra. 1951? . . • — Nem tudom. Kissé kuszáltak még a gondolataim.. Na- 11 gyon tapasztalatlan vagyok. Úgy érzem, lég jobb, ha csatlakoz ,rom az előttem szólóhoz, ősz bátyámhoz, itt mellettem.. Azt is hiszem, később majd lehiggadok aránylag nyugodt év le- teszek. Persze ez csak a felszín. Mert szeretném, ha minél jobbban kihasználnátok napjaimat, minden percemet. Hogy mégis erősebbek, ügyesebbek, okosabbak lehessetek. Mert utánam ign újra nehéz évek jönnek. 1962, 1964... fis... istenem, nagyiravágyó vagyok. Szeretném, ha szeretnétek. Szeretnék nagyon a 'i boldog új év lenni köztetek. Ji 7960 most visszaszól a lépcsőiázból. ' y ji — Nyűgöd meg fiam, ez nem csak rajtad múlik.... « Ji kimutat az ablakon, az utcán vidám, tarka tömeg — hanem '[ ]' elsősorban rajtuk. Nézd, milyen kedvesek. Szeretegil ~#ket. ij Vigyázz *ejuk. . ' -il- ■ t (i ]. Egy. kettő, három* . . hat . . . kilenc . . . tizenkettő . .« ’ [ [i Fussunk ki a keresztútra, integessünk emberek. ! i i| Köszönjük, 1960... köszöntünk, 1961... ? ^vvwv^vw^^vviwvNr^vvvvvvvvvvvw^ffiwwvvvvvvwvwvvvcfVvvw 4