Népsport, 1961. június (17. évfolyam, 107-128. szám)

1961-06-12 / 115. szám

Magyar ifjúsági válogatott- Ausztria ifjúsági válogatott 4:1 (4:1) Népstadion, 50 000 néző. Ve­zette: Kob­elais (csehszlová­k), (Ben­kö, Pásztor). Magyar ifjúsági válogatott: Takács — Schmidt, Ilzániel, Vági — Fórizs, Káposzta — Szurom­, Rácai, Bak, Major, Katona. Ausztria ifjúsági váloga­tott: Meixner — Pekár, Ceph­an, Mandl — Fröhlich, Hof — Baum­­gartener, Wunderl, Studeny, Pet­­ru, Abt. Góllövő: Katona. Ká­poszta, Petru (11-esből), Rácai, Káposzta (11-esből). Szöglet­­arány: 6:6 (4:2) Magyarország javára. Csere: S­au­romi helyett Nagy (50. p.). Bak helyett Varga Z. (61. p.), 111. Abt helyett Nowak (szünetben) és Studeny helyett Lan­dauer (45. p.). Az első meleg jelenet az oszt­rák kapu előtt adódott. Major ügyesen adott a kapu elől, Ráczi azonban nem érte el, és oda­lett a kínálkozó alkalom. A má­sik oldalon Studeny elől tisztá­zott merész vetődéssel Takács. A 4. percben már megszerezte a magyar csapat a vezetést. Egy baloldali támadás után Katona jól ugrott ki, és tíz méterről fél­­magasan a kapu jobboldalába lőtt. 1:0 Magyarország ifjúsági válogatottja javára. A 10. perc­ben Ráczit szabálytalanul vá­lasztották el a labdától, a 16-os­­tól mintegy két méternyire. Ká­poszta lőtte a szabadrúgást, és a labda a sorfal mellett élesen a jobb sarokba vágódott. 2:0. A 14. percben Szániel a kitörő Wunderst a 16-oson belül ellökte. 11-es. Petra a jobbra mozduló Takács mellett élesen a bal felső sarokba lőtt. 2:1. A 16. percben szögletrúgás után Katona ka­páslövése a kapufán csattant. A magyar csapat irányította a já­tékot, az osztrák ifik nem tud­tak kibontakozni. A 31. percben Bak labdájával kitűnően ugrott ki Ráczi, faképnél hagyta a vé­delmet, és a kifutó kapus mellett 11 méterről laposan a kapu bal­oldalába helyezett. 3:1. A 35. percben a kitörő Ráczit a 16-oson belül Ceph­an felvágta. 11-es. A A büntetőt Káposzta lőtte, s a labda a jobboldali lécről vágó­dott a hálóba. 4:1. A II. FÉLIDŐT is magyar támadások vezették be, előbb Katonát, majd Ráczit csak szabálytalanság árán tud­ták szerelni a védők. Az 52. és az 54. percben Ráczi két alka­lommal is óriási helyzetet ha­­gyott ki. Ragyogó Katona—­Bak — Katona támadás után Katona az oldalhálót találta el. A 66. percben az osztrák csatárok előtt is adódott helyzet. Takács azonban vakmerő vetődéssel hárított. A 67. percben Baum­­gartner kecsegtető helyzetből fölé fejelt, öt perccel rá Wun­ders megismételte ugyanezt. Feljöttek az osztrákok, a félidő hátralevő részében több táma­dást vezettek, de csak két szög­letet sikerült elérniük. Az utolsó 15 perctől elte­kintve a magyar csapat irányí­totta a játékot, és sok mozgás­ból álló, ötletes csatárjátékkal rendre veszélyes helyzetet te­remtett az osztrák kapu előtt. A hátra vont középcsatár sze­repkörét ellátó Bak és a két fedezet jó labdákkal dobta tá­madásba a csatárokat, sok esetben csak a szerencse men­tette meg a vendégeket a gól­tól. A szórványos elgondolás nélküli osztrák támadásokban nem volt átütő erő. A magyar ifjúsági válogatottban Takácsnak n©m sok védeni valója akadt. A hátvédhármas jó telje­sítményt nyújtott. Káposzta volt a jobbik fedezet. A csatársorban Major é® Katona teljesítménye emelkedett ki, kívülük azonban Ráczi és Bak is átlagon felülit nyújtott. Szuromi és a helyéin be­állt Nagy halványabban játszott. Az osztrák csapatban Meixnernek voltak ügyes védései. A hátvédhármas többször zavar­ba jött, több esetben csak sza­bálytalanság árán tudott tisztáz­ni. A fedezetek közül Fröhlich játszott jól, jól szerelt, átadásai is általában pontosak voltak. A csatársorból Baumgartner és Petru dicsérhető. Korelus játékvezető kielégítően bíráskodott. Várkonyi Sándor A Komló már bekerült az NB I-be Csak az Ózd és a Szolnok győzött az NB II Keleti csoportjának bajnokjelöltjei közti,­ Keleti csoport Hátralevő mérkőzések: Június 18: Ózd — Szegedi VSE, Ganz-MÁVAG—Szolnok, BVSC— Kecskemét, Cegléd—Bp. Előre, Bp. Spartacus—Diósgyőri Bá­nyász, Miskolc—Pénzügyőrök. Jászberény—Egyetértés, Borsodi Bányász—Nyíregyháza. Június 25: Ganz-MÁVAG— Jászberény, BVSC—Miskolc, Bor­sodi Bányász—Szolnok, Ózd— Pénzügyőrök. Bp. Előre—Diós­győri Bányász Cegléd—Kecske­mét. Bp. Spartacus—Egyetértés, Szeged—Nyíregyháza. Pénzügyőrök—Budapesti VSC 1:0 (0:0). Pasaréti út, 1000 néző. V: Katona. Pénzügyőrök: Szabadkai­­— Molnár, Iványos, Varga — Ké­pes, Csáki — Makádi, Károly, Ra­jos, Matus, Mészáros. Edző: Nagy József. BVSC: Varga — Kárpáti, Bendek, Rada — Nagy B., Zalai — Murár, Szalai, Borbély, Csernai, Gerencsér. Edző: Stahl Jenő. Végig erősiramú, némelykor durva já­ték. A hazai csapat három kapu­fát rúgott. Szünet utáni játékával megérdemelten győzött a hazai csapat. Nagy Bélát a 80. percben utánrúgásért kiállították. G: Matus. Jó: Varga, Makádi (a mezőny leg­jobbja), Rajos, Matus, ill. Kárpáti, Zalai, Murát. VM Egyetértés—Miskolci VSC 5:4 (2:0). Soroksár, 800 néző. V: Mike. Egyetértés: Vilmos — Ficzere, Csákó, Bodzsár — Szé­kely, Bárczi — Verbovszky, Szing, Orosz, Somodi, Budai. Edző: Pyber István. MVSC: Mi­­halovszki — Homovics, Buna, Pé­ter — Zol­ler, Kovács — Marosi, Tóth Dobos, Gye­tván, Deák. Edző: Fekete László. A mér­kőzés nagyobb részében ez Egyetértés volt fölényben, helyzeteit is jól használta ki. A Miskolci VSC az utolsó ne­gyedórában kitűnően hajrázott. G: Orosz (3), Szing, Budai, ill. Dobos (2), Tóth, Deák. Jó: Szé­kely, Orosz, Budai, Szing, ill. Zallár, Tóth Dobos, Gyetván. Bp. Előre—Borsodi Bányász 2:0 (1:0). Sport 1, 1000 néző. V: Zsolt. Előre: Szőke — Szabó, Szalai, Dé­zsán — Németh I. Egervári — Kö­kény, Burányi, Varga, Németh II. György. Edző: Lázár Gyula. B. Bányász: Veres , Négyesi, Sztibor, Mencsik — Jaskó, Asztalos — Ba­­ranyi, Séra, Hetei, Vécsei, Varga. Edző: Szeder István. Az Előre vé­gig lendületesebben játszott ellen­felénél. G: Varga, Németh n. Jó: Szőke, Szalai, Egervári, Burányi, ill. Sztibor, Hetei. Nyíregyházi Spartacus — Jász­berényi Vasas 2:0 (2:0). Nyíregy­háza, 2000 néző. V: Horváth L. Ny. Spartacus: Hargitai I. — Ignéczi, Nagy, Lakatos, — Pongó, Szokol — Kovacsics, Siska, Pál, Papp, Aranyi. Edző: Lendvai Endre. Jászberény: Kohári — Dányi, Túri, Helle — Szonda, Pintér — Kovács­in, Rétsági, Szántai, Bíró, Hege­dűs. Edző: Kerekes Imre. Jobb csatárjátékával már az első fél­időben bebiztosította győzelmét a hazai csapat. G: Kovacsics, Pál. Jó: Ignéczi, Pongó, Pál, ill. Túri, Pintér, Szántai. Szolnoki MÁV—Bp. Spartacus 1:0 (0:0). Szolnok, 2500 néző. V: Radó. Sz. MÁV: Cselényi — Sándor, Abo­nyi, Kegyes _ Draskóczi, Karkecz _ Csábi, Pintér, Szekeres, Sós, Dobos. Edző: Fazekas László. Spartacus: Jakab — Kürti, Kovács I, Kovács­­ _ Varga, Kolozs — Fehér, Csontos, Bekő, Tisza, Kor­­csik. Edző: Burger István. A for­májában visszaesett Szolnok csak igen nehezen győzte le a teljes erőbedobással küzdő és jól véde­kező fővárosiakat. G: Pintér. Jó: Cselényi, Sándor, Pintér, ill. Ja­kab, Kovács I, Tisza. Ózdi Kohász—Diósgyőri Bányász 3:2 (1:1). Diósgyőr, 5000 néző. V: Szegedi B. Ózd: Szántó — Budai, Szurdok­ I, Hajner — Gyárfás, Ferdinánd — Borbás II, Széles, Za­lai, Szendrei, Szurdoki II. Edző: Kálnai László. D. Bányász: Tamás — Kiss, Verba, Kárpáti — Paulás, Simkó — Szabó I, Szabó II, Stadin­­ger, Pesti, Bujtor. Edző: Nagy György. Kitűnő játékvezetés mel­lett izgalomban bővelkedő, jó ira­mú mérkőzés. Az I. félidőben ki­egyenlített játék folyt, szünet után a vendégcsapat korszerű, gyors támadásokkal és kulturál­tabb játékával biztosította be győ­zelmét. A 77. percben Bujtort fele­selésért, a 78. percben Szabó II-t durva játék miatt kiállították. G: Zalai, Szendrei, Borbás II, ill. Szabó II, Pesti. Jó: Szendrei, Haj­ner, Gyárfás, Borbás II, Zalai, il. Verba, Paulás, Pesti. Szegedi VSE — Ceglédi VSE 1:1 (1:0). Szeged, 2000 néző. V: Wotta­­va. SZVSE: Uhrin — Juhász, Bat­­ki, Tóth II. — Kürtösi I, Möszmer — Tóth H., Károlyi H, Kiss II, Ba­lázs, Majzik. Edző: Kecskés János. Cegléd: Kaltanecker — Pákozdi, Gyikó I. Gyikó II. — Lengyel, La­zányi — Kökény, Csontos, Oláh, Nagy, Héri. Edző: Selmeczi János. A ceglédiek megerősített védelem­mel játszottak, a szegediek nem tudták kihasználni a helyzeteket. G: Tóth u­. 111. Nagy. Jó: Uhrin, Batki, Möszmer, Tóth III. ill. Kal­­tanecker, Gyikó­s, Kökény, Oláh. Kecskeméti Dózsa—Ganz-MÁ­VAG 2:0 (0:0). Kecskemét, 4500 néző. V: Soós G. K. Dózsa: Czéh — Tordiasi, Határ, Kerepesi — Morvay, Menczel — Gyenes, Vé­kony, Csordás, Szőczei, Rozson­yi. Edző: Szabó Géza. Ganz-MÁVAG: Bartucz — Pólyák, Lábodi dr., Szedlák — Vadász, Gál — Ba­logh, Tuschinger, Harmath, Gre­­gor, Vigh. Edző: Kispéter Mihály. Hatalmas iramot diktált a baj­nokságra törő Ganz-MÁVAG és mintegy 20 percen keresztül irá­nyította a játékot. Később feljött a Dózsa, de sok helyzete maradt kihasználatlanul. Fordulás után mintegy negyedóráig kiegyen­súlyozott játék folyt, majd felül­kerekedett a Dózsa és ellenállha­tatlan rohamaival biztosan sze­rezte meg a győzelmet. G: Vé­kony, Szőczei, Jó, Cséh, Határ, Gyenes, Vékony, Hl. Pólyák, Vadász, Balogh, Harmath, Nyugati csoport Hátralevő mérkőzések: Június 18: Szombathely-Láng, Mosonm. — Lombik, Elekt­romos—PETC. Székesfehérvár —Komló. Oroszlányi —Budai Spartacus EVTK—ZTE. Budafok —Sztálin város. Szállítók—Vác. Június 25: Vác —Lombik. Láng — Mosonm.. Sztálin város—Szom­bathely. ZTE —Budafok. Budai Spartacus—BVTK, Komló-Oroszlány. PETC—Székesfehér­vár. Szállítók—Elektromos. Szállítók —Erzsébeti VTK 2:2 (1:0). Ady Endre u., 2400 néző. V: Bálint. Szállítók: Mészáros — Pocsai, Moravcsik, Jenabek —­ Szalontai, Bajzák — Kalász, Cserháti, Nárai, Zárai, Serényi. Edző: Tóth György. BVTK: Hor­váth — Angyal, Tácsik, Pálinkó — Ridli, Rehák — Rábák, Csö­bör, Kalmár, Paulicsek Ignátka. Edző: Hanold Ferenc. Végig iz­galmas, kemény mérkőzésen a hazai csapat lelkes játékkal 0:2-ről egyenlített. G: Serényi, Nárai, ill. Kalmár, Horváth (11-esből). Jó: Szalontai, Bajzák, Zárai, Serényi, ill. Tocsik, Kal­már, Paulicsek, Ignátkó. Budafoki MTE Kinizsi —Pécsi ETC 3:0 (3:0). Baross Gábor telep, 700 néző. V: Pósa. BMTE: Né­meth — Szabó II, Haász, Dobos — Pécsi, Hortobágyi — Pécseli, Reviczky, Bajukovszky, Helinger, Melega. Edző: Marosvári Béla. PETC: Beck — Berta, Szőke, Magyar II — Szigeti, Dara — Posta, Hauschl, Geiger, Győrfi, Oskó. Edző: Krivanek Vilmos. A minden részében jobb Budafok gyors, korszerű csatárjátékával már az I. félidőben bebiztosí­totta győzelmét. A 80. percben Darát, a 82. percben Dobost ki­állították. G: Reviczky, Helinger, Pécseli. Jó: Németh, Haász, Pé­csi, Pécseli, Helinger, ill. Szőke, Szigeti, Oskó. Kőbányai Lombik—Zalaegerszegi TE 1:0 (1:0). Apaffy u., 200 néző. V: Szigeti L. Lombik: Bucsuházi — Borbély, Óvári, Kun — Aranyo­si, Zsitnai — Hajdukovics, Blazi­­novics, Hebrank, Bicski, Radnai. Edző: Palotás Antal. ZTE: Barna — Magyar, Németh, Nagy — Bé­lák, Dombai — Bölcsföldi, Kovács, Mester, Tóth, Répási. Edző: Mátsay András. Közepes iram. Egyetlen komoly kapuralövésből szerzett góllal nyert a hazai csapat. G: Radnai. Jó: Óvári, Aranyosi, Rad­nai, ill. Németh, Nagy, Dombai. Oroszlányai Bányász—Elektromos 3:1 (1:1). Oroszlány, 900 néző. V: Fülöp. O. Bányász: Fekete , Kö­teles, Gurszky, Kutasi — Fónay, Makkai — Magyar, Galgóczi, Hári, Pallagi, Rácz. Edző: Bánáti Rezső. Elektromos: Janák _ Bartik, Sauerwein, Rácz _ Oláh, Rékási — Poluczik, Bartalfi, Szőke, Varga II, Tóth. Edző: Béki Bertalan. Gyengeiramú mérkőzés. A bá­nyászcsapat a 3. félidőben muta­tott jobb játékáv­al nyerte meg a kiesés szempontjából fontos mér­kőzést. G: Hári (3), ill. Poluczik. Jó: Köteles, Gurszky, Kutasi, Hári, ill. Oláh, Bartalfi. Sztálinvárosi Kohász—Láng SK 1:0 (0:0). Rozsnyai u., 400 néző. V: Bálla B. Sz. Kohász: Zugéber — Böröndi, Ligeti, Csepecz — Ma­gasházi, Sul­a — Für, Kőhalmi, Krasznai, Lovász, Nagy. Edző: Lennert Ferenc. Láng: Gulyás — Kovács, Hruby, Juhos — Tolonics, Kolarics , Sitkei, Gazsó, Tímár, Steiner, Farkas. Edző: Keszei László. A vendégcsapat az 53. perc­ben Ligeti sérülése miatt tíz főre olvadt, de lelkesebb játékkal és főleg ügyesebb taktikával mégis sikerült győznie. G: Lovász. Jó: Böröndi, Magasházi, Suk­a, Lovász, ill. Juhos, Gazsó, Farkas. Mosonmagyaróvári TE — Budai Spartacus 1:0 (0:0). Mosonmagyar­óvár, 2000 néző. V: Kovács P. MTE: Horváth N­. — Horváth TV: Becze, Rúzsa — Gnám, Trapic — Hérics, Tóth, Salamon, Brattengeiger, Szi­ta. Edző: Ács Ferenc. Budai Sparta­cus: Garamvölgyi — Pásti, Huszár, László — Bányai, Bíró — Mayer, Wolf, Szakács, Zsidákovics, Nyit­­rai. Edző: Zakariás László. Küz­delmes mérkőzésen a hazaiak igen sok gólhelyzetükből csak egyet tudtak értékesíteni. G: Salamon. Jó: Horváth I. Horváth IV, Be­­cze, Rúzsa, ill. Garamvölgyi, Hu­szár, Bányai. Komlói Bányász—Szombathelyi Haladás 2:0 (0:0). Szombathely, 6000 néző. V: Fáth. K. Bányász: Kun _ Kanizsai, Palotás, Balázs — Kékesi, Komlói _ Garai, Peré­nyi, Molnár I, Faragó, Sós. Edző: Albert József. Sz. Haladás: Varga II — Ekler, Molnár I, Novák — Varga III, Madár — Molnár I, Polgár, Pál, Papp, Tóth. Edző: Gazdag Gyula. Az I. félidőben a Haladás irányította a játékot. Csa­tárai sokat lőttek, de az irányzé­­kuk rossz volt. Szünet után meg­fordult a játék képe, a bányász­csatársor gyors, helycserés táma­dásokkal gyakran hozta zavarba a szombathelyi védelmet. G: Mol­nár I (2). Jó: Kanizsai, Palotás, Pe­­rényi, Molnár I, ill. Novák, Var­ga III, Molnár H. Székesfehérvári Vasas — Váci SE 4:1 (1:1). Székesfehérvár, 3000 néző. V: Széki. Vasas: Timár — Szűcs, Szőke, Szabó — Dérfalvi, Németh — Kiss, Bobory, Szentes, Fist­er, Horváth. Edző: Gábor Sán­dor. Vác: Nyéki — Doroszlay, Czuczor, Rendes, — Madár, Neu­­gan, — Varga, Steidl, Nell, Pintér, Katona. Edző: Bábi Mihály. Az emberhátrányban levő fehérváriak csak a mérkőzés utolsó harmadá­ban tudták kiharcolni győzelmü­ket. (Szőkét a 36. percben kiállítot­ták.) G: Fister (2) Szentes, Németh, ill. Katona. Jók: Dérfalvi, Szabó, Szentes, Németh, ill. Czuczor, Neu­­gan, Katona. 1. Ózd 28 16 6 6 48:30 38 2. Szolnok 28 15 7 6 58:31 37 3. Ganz-MÁVAG 28 13 10 5 43:20 36 4. BVSC 28 16 3 9 50:29 35 5. Kecskemét 28 10 10 8 34:33 30 6. Miskolc 28 11 7 10 37:36 29 7. Pénzügyőr 28 9 11 8 35:35 29 8. Egyetértés 28 8 11 9 34:35 27 9. Nyíregyháza 28 9 9 10 18:24 27 10. Bp. Előre 28 10 6 12 36:39 26 11. Cegléd 28 6 13 9 27:46 25 12. Borsodi B. 28 8 8 12 25:33 24 13. Bp. Sport. 28 7 8 13 33:41 22 14. Diósgyőr 28 6 10 12 29:39 22 15. SZVSE 28 8 6 14 30:42 22 16. Jászberény 28 7 5 16 29:53 19 1. Komló 28 19 6 3 74:22 44 2. Szombathely 28 16 4 8 51:28 36 3. Budafok 28 11 9 8 34:29 31 4­ Szállítók 28 10 11 7 37:39 31 5. MTE 28 11 8 9 38:37 30 6. Sz.­fehérvár 28 10 9 9 48:35 29 7. Sztárny. 28 12 5 11 42:37 29 8. Láng 28 10 8 10 33:28 28 9. ZTE 28 13 2 13 38:36 28 10. Oroszlány 28 10 7 11 34:33 27 11. BVTK 28 7 11 10 33:40 25 12. Budai Sport­ 28 10 5 13 38:49 25 13. K. Lombik 28 8 8 1­2 27:37 24 14. Pécsi BTC 28 7 8 13 32:51 22 15. Elektromos 28 10 2 16 35:70 22 16. Vác 28 7 3 18 35:58 17 2 Hétfő, 1961. június 12. Ha esik az eső, később kezdődik a Harlem műsora Vasárnap délelőtt a Millenáris mellett kinyitott egy pénztár, amely a Harlem G­lobel rőt­tere jövő heti műsorának utolsó je­gyeit árulta. A Sportcsarnok körül sétálgató emberek között hamar elterjedt a hír, hogy a há­rom napra összesen már csak 6000 jegy van, e percek alatt megközelít­he­tet­lenné vált az­ ab­lak. El lehet tehát mondani, hogy a világhírű néger proficsapat előadásaira Budapesten is telt ház előtt kerül majd sor. A sze­rencsés jegytulajdonosok között so­k szó esik arról, hogy mi lesz, ha hétfőn, kedden vagy szerdán este esik majd az eső? Elterjedt ugyanis annak a híre, hogy eb­ben az esetben a játékosok át­mennek a Sportcsarnokba, s a közönség is követheti őket — már aki befér a kis terembe. Nos, a kosárlabda-szövetségt­ől kapott értesülések mindenkit megnyugtatnak, a Sportcsarnok felhasználása szóba sem kerül, ha a mostanában szokásos ziá-1­­ porról lenne szó, egy®z*er­űen ké­sőbb kezdik a bemutatót. A pá­­­­lyát ponyvával takarják le, s ahogy tehát eláll az eső, azonnal lehet kezdeni. Máskülönben a Kisstadion dol­gozói nagyszerűen előkészítették a háromnapos sport­eseményt. Az 1955-ös E­urópa-baj­nokságon használt fapad­lós pályát állítot­ták fel, s­­ennek tetejére préselt falemezből még egy fedőburkola­­tot készítettek. Most tehát még simább a játéktér, mint azelőtt volt. Szombaton délelőtt Gabányi László és Judik Zoltán, a Nép­stadion­t két válogatott kosárlab­dázó mérnöke kipróbálta, s a tök­életednek ta­lál­ta. A Harlem jelenleg Varsóban szerepel — óriási közönségsiker­rel. Mint már ismerete®, a néger kosárlabdázók hétfőn délelőtt érkeznek meg repülőgéppel Bu­dapestre, e este már fel is lép­nek a Kisstadionban. A bemu­tató mindhárom nap 7 órakor kezdődne, illetve, mint fentebb írtuk, ha esik az eső, annyival később. ! ^ l| ; Új otthonban..* i| Országos vívó­ver­s­ennye­l avatták, fel Salgótarjánban a Május 1 úti iskola új torna­termét Nógrád megye vívó­sportjának jövő fellegvárát. A vívás már régen gyöke­ret eresztett a megyeszékhe­lyen, a fejlődésnek azon­ban minduntalan gátat vetett a két szakosztály hajléktalan­sága. Mind a kohászok, mind az SBTC vívói az elmúlt évek során tornateremből tanterem­be, vagy kultúr­otthonok sport­ra nem alkalmas helyiségeibe vándoroltak, s örülhettek, ha a föidényben heti egy-egy órás edzésre nyílt lehetőségük. A korszerű új otthon már kizá­rólag a vívóké, ahol egész hé­ten át gyakorolhatnak a sal­gótarjáni vívók. Új nevek, a megye vívósportjának új, friss hajtásai, a vívóiskola végzett növendékei nagy számmal, he­lyenként meglepő eredmé­nyességgel mutatkoztak be életük első komoly verse­nyén. S a verseny máris iga­zolta, hogy az utánpótlást il­letően nincs komolyabb baj. Igazolta azt is, hogy a két fia­tal szakvezető, a salgótarjáni Fü­reder Gábor és a balassa­gyarmati Rozmán Vilmos ve­zetésével a közel félszáz éven aluli vívó közül néme­lyek vasakarattal és szorga­lommal, idővel talán még a válogatottságig is vihetik. M. L. Saját sportligetben, saját szeren összegyűlt a puszta apraja­­nagyja az iskola évvégi torna­­ünnepélyére. A gyerekek arcá­ról mindjobban leolvasható volt a nagy pillanat szorongása, megilletődöttsége. Egyszerre autóbúg­ás hallatszott, majd fel­tűnt egy Volga személygépko­csi, s kilépett belőle Tiboldi Tibor, a Művelődésügyi Mi­nisztérium testnevelési főelő­adója. A kisvenyimi sportliget híre a minisz­tériumba is eljutott... Fegyelmezett sorokban vo­nultak fel az iskola tanulói — mintegy negyvenen —­, hogy üdvözöljék a közönséget. A műsor első részében atlétikai versenyek voltak. A Kilián-bé­­lyegzőt ezúttal Menyhárt Sán­dor, JTST-elnök vette kézbe és egymás után kerültek be a pontok a Kilián-igazolványok­­ba. A győztesek felálltak a győzelmi emelvényre és­­ fo­gadták a lelkes közönség tap­sait. A leány magasugrásban Szántó Margit vitte el a pál­mát, biztosan ugrotta át a 120 cm-t. A fiúk következtek ez­után. Magasugrásban Fekete Jóska állt a dobogó legfelső fokára, 135 cm-t ugrott. Az atlétikai versenyek után a lányok mászórúdon, a fiúk kötélen versenyeztek. Itt az igazi eseményt az ötéves Futó Pisti „versenyen kívül”* indu- X Idsa jelentette, s teljesítménye a azt mutatta, hogy nem kell fel- <*ο■ teni a kisvenyimi utánpótlást­. Y­­ is felmászott a rúdra. Nagy X tapsot kapott, s ez olyan jól X esett neki, hogy ráadásként a Y kötélre is felmászott. Az aka- X dályversenyek után az ugró- X szekrényt vették használatba­­ a kisvenyimi pajtások, s bizo- X nyitották, hogy a Fejér megyei *- tanács az ugrószekrényt és a X. szőnyeget jó helyre küldte. Ké-­y­­sőbb (szó sincs tévedésről) gyű- Y rűn, nyújtón és korláton mu- X. tattak be tetszetős gyakorlato- X kát a gyerekek. Kisvenyimen Y ugyanis ilyen szerek is van- X nak, igaz nem a sportárugyá- X rak termékei, de azért kitűnő­­ szerek: a pusztabeliek I készítették. X A váltófutás után véget is x ért volna az ünnepély, de Ti­­­­­­boldi Tibor — műsoron kívül Y — szót kért. X­­— Mély benyomást tett rám X a mai délután — mondta. — Y Gratulálok a nevelőknek, a X Várkonyi-házasp­árnak, odaadó X munkájáért, amelyet évek so­­­­rán át kifejtett a sportliget­­ megteremtéséért, gratulálok a X tanulóknak a szép gyakorla­­r­­okért. Az erőfeszítések nem X bizonyultak hiábavalónak. M. L. X FÉRFI MUNK­A VOLT... Ma már hasztalan firtatnánk, hogy kinek a nevéhez fűződik a lövéreld turista­tábor megvaló­sításának gondolata. Tavaly nyá­ron beszéltek róla először, majd a Szombathelyi Építők termé­szetjárói elkészítették a terveket és januárban, amikor a Béka tó környékére méteres hótorlaszo­kat emelt a szél — megjelentek az első önkéntes munka­brigá­dok. A romok eltakarításával kezdték, lebontották az egykori lőtér dísledező épületeinek meg­rokkant falait és március elejére az­ építők már „tiszta” terepet vehettek át. Az új létesítmény — a 60 férőhelyes turista­szálló és a camping-tábor — gazdája a me­gyei idegenforgalmi hivatal, de az építkezés fáradhatatlan mo­torja a soproni turista-szövetség. Még néhány nap és a tábor meg­nyitja kapuit a vendégek előtt. A „Soproni hetek” alatt a mély­kúti úttörők táboroznak itt, majd egymást követik a különböző természetjáró csoportok. — Rá sem lehet ismerni a kör­nyékre! — állapítja meg jóleső érzéssel a járókelő. A düledező romház helyén csinos turista­szálló csalogatja az utak vándo­rát. A közel egyholdas területet kerítéssel övezték, a rakoncát­­lan­kodó forrást megzabolázták, a mocsarat „lecsapolták" és hogy a vendégek semminek se legyenek híjával. 300 méterről még a vízvezetéki hálózatot is bekapcsolták. Tegyük nyomban hozzá, a munkában jelentős sze­repe volt az önkéntes társadalmi tevékenységnek. Horváth Károly­ról, a természetjárók társadalmi szövetségének helyi elnökéről társai mondják el, hogy január óta szinte minden szabad idejét az építkezés el­őbbrevi­telének szenteli, ő szerényen elhárítja a dicséretet és a piró­noteszébe pil­lantva íg­y sommázza az eddigi munkát: “ A terveket szombathelyi sporttársaink készítették el. Hoz­závetőlegesen 300 köbméter agya­gos földet ástunk ki és kétszeri átkarolással negyven méternyire szállítottunk. Romokat bontottunk, törmeléket takarítottunk. A kerí­tés építésénél 60 betonoszlopot kellett földbe süllyeszteni. 300 méteres távolságon vágtuk keresz­tül magunkat a bozóton, hogy ki­­feszíthessük a kerítés drót­fona­tát. A legnehezebb a mocsár „lecsa­­polása” volt, helyenkint térdig érő latyakot dagasztottunk. Jó érzés lehet minderről múlt időben beszélni, hiszen, a szor­gos munka eredménye ékesen hirdeti az építők lelkes fáradozá­sát. Behofsits Gábor, Varga Ká­roly, Grichisch János, Hídvégi Ferenc, Fickert Gusztáv végezte a legtöbb önkéntes munkát, de kétszázra tehető azoknak a sop­roni természetjáróknak a száma, akik tőlük telhetően hozzájárul­tak a lüvéreki turista­tábor ki­építéséhez. A tábor ma már nyitásra vár. A bejáratnál magasodó zászló­­rúdra rövidesen felkúszik nép­­köztársaságunk címeres lobogó­ja. A természetjárók azonban nem szűnnek meg tovább tervez­­gieitni. — Jövőre a villanyt is bevezet­jük — jegyzi meg Horváth Fe­renc szövetségi titkár. — Két el­árvult beton golyófogó kitűnő tá­maszul szolgálhat egy 70—80 férő­helyes fedett pavilonnak. Éppen csak néhány támasztópillért kell behelyezni, tetőt húzni és máris kész az új motel. Nem is olyan akármilyen: teteje egyúttal na­pozóként szolgálhat, a világítást a tetőszerkezetbe vágott ablakok szolgáltatják. A fűtés megoldása sem lehetetlen. — Lehetetlen? ... Nem! Ezt a szót nem ismerik a soproni ter­mészetjárók. Akadtak az elmúlt hónap­okban sokan hitetlenek, ké­telkedők — akik nem bíztak az ígéretek teljesítésében. A té­nyek ezután bizonyítottak! Arról kevés szó esik, hogy miért tették. Szeretik városukat, sze­retik a természetjárást, szeretik a jobbá, szebbé formálódott éle­tet... Horváth Károly elnök jegyzetfüzetének lapjai „melléke­sen” azt is elárulják, hogy a turista­tábor építkezésein kívül mintegy 8000 holdas erdőterület védelmére tett vállalást a Sop­ronban működő 10 természetjáró osztály. Illetve, hogy egészen pontosak legyünk, ma már 12 osztály van a városban, mivel a közelmúltban a METEOR és a Siketek is megalakították cso­portjukat. Fejenként 10—10 hold erdő jut egy-egy soproni termé­szetjáróra. Mondja valaki, hogy nem gazdagok itt a turisták! Száz kilométeres útvonalon vég­zik el a turista útjelzések felújí­tását, forrásokat foglalnak és mindezt csak úgy „melléke­sen” . .. A természetjárás népszerűsí­tése — ez az egyik legfontosabb célkitűzésük a soproni szövetség vezetőinek. Ezért fáradoznak lelkes szorgalommal a turista­­tábor építkezéseinél, ezért igye­keznek szebbé, kulturáltabbá ten­ni a vadregényes erdőt. A „Ki­lián György”-mozgalom széles kereteket biztosít a tömegesítés számára és élni is kívánnak ez­zel a lehetőséggel. A „Bors László”-emlékversenyen volt a nyitány, ennek befejeztével 80 soproni természetjáró könyvébe pecsételtek a hitelesítők. A nyári hónapokban hétről hétre rendez­nek túrákat, versenyeket — túl­akarják lépni az idén a bűvös 1000-e­s számot — és ha munkás­ságukat tekintjük, elmondhatjuk: nem lehetetlen, hiszen, amit ed­dig­ végeztek az férfimu­nk­a volt a javából!... Fáb­ián Lajos AZ „ÖREG SAJÓSOK" Délelőtt 10-r­e hirdették Mis­kolcon a kaja­kverseny kezde­tét, de­ az „öreg Sajósok” már a kora reggeli órákban ott tevékenykedtek az MVSC csónakházában Később egy­­más után érkeztek a verseny­zők és nagy tisztelettel köszöntötték a veteránokat. ők, az öregek, a Sajó leg­nagyobb szerelmesei, talán húsz esztendővel ezelőtt készültek olyan izgalommal a a versenyre, mint vasárnap regg­el. Valamennyien munkát vállaltak. Egyikük az Indító szerepét töltötte be, mások a célban helyezkedtek el . . . Az „öreg Sajósok ", az MVSC régi versenyzői, minden szabadidejüket a Sajó partján töltik. Két esztendővel ezelőtt elhatározták, hogy újjáélesztik szeretett sportkörük kajak­szakosztályát. És az azóta el­telt idő alatt Kom­lósi Jenő, Tóth József, Tátrai Béla, Juhász Sándor, Pekár Nándor és Pekár Nándorné nagy tel­kesedéssel oktatja, segíti az MVSC újjáéledt kajakszakosz­tálya fiataljait. A háború alatt lerombolt csónakházat ők és a szakosz­­­tály fiataljai társadalmi mun­kával varázsolták teljesen újjá az egyesület 50 esztendős­­ jubileumára Sok volt a dolguk a verseny­­ előtt. Szerveztek. Intézkedtek, f futottak-futottak. Meg kellett­­ nézniök, rendben van-e min-­­­den a rajthely környékén,­­ helyén áll-e mindenki a cél­­j­ban. Mintha nem is múlt­­ volna el húsz esztendő, olyan energiával sürögtek, forogtak a víz partján. Aztán elkezdődött a ver­seny. Az „öreg Lajósok” számára megszűnt a külvilág. Csak a versenyt látták, a fiatalok feszülő, rugalmas izmait, a vízbe csapódó csillogó lapáto­kat, s a sok hajót, amint fod­ros barázdákat szánt a hullá meg vízen. Arcuk átszellemült, tekin­tetükben fiatalkori nagy csa­ták emelé­ke égett. És már nem voltak többé öregek L. P.

Next