Népsport, 1961. december (17. évfolyam, 238-257. szám)
1961-12-01 / 238. szám
mérkőzéséíz edzőt igazolta lapjainkból tart a labdarúgóEgy megyei lap Még idény,jóink sportrovatait — a múlthoz hasonlóan — e sportág mérkőzései és hírei uralják. Szép számmal akad azonban a lapok között olyan, amelyben nemcsak a labdarúgással, hanem sportmozgalmunk legfontosabb kérdéseivel, a megye, a járás, a község legfontosabb sportproblémáival, egy-egy sportág megyén (járáson) belüli helyzetével foglalkoznak. Különösen örvendetes, hogy az utóbbi hónapokban sok érdekes hír, színes írás is megjelenik megyei lapjaink sportrovataiban. Az alábbiakban néhány, a falusi sport életét bemutató érdekes hírt, cikket közlünk megyei lapjainkból. Helyes kezdeményezés Bacsó Istvánnak, a pétervásárai járási TST elnökének a kezdeményezésére már a múltban is találkoztak egymással a salgótarjáni és a pétervásárai járás sportolói. Az első sikereken felbuzdulva tovább folytatták a két járás sportkapcsolatainak kiépítését és legutóbb Pétervársárán nagysikerű sakk- és asztalitenisz-válogatott mérkőzést bonyolítottak le. A salgótarjáni járás sportküldöttségét nagy szeretettel fogadták a pétervásáraiak. Asztaliteniszben a valamivel szerencsésebb tarjániak 5:3 arányú győzelmet arattak és a sakkverseny is a vendégek győzelmével ért véget. A páros verseny létrehozása minden szempontból hasznos volt, s jó alkalmat nyújtott arra is, hogy a versenyben résztvevők Kilián-pontjaik számát is tovább növeljék. (Heves megyei Népújság, Eger.) Rózsavölgyi Balotaszálláson Most ünnepelte a balotaszállási községi sportkör megalakulásának ötödik évfordulóját. Az ünnepségre meghívták sokszoros világcsúcstartó középtávfutónkat, Rózsavölgyi Istvánt is. Szokatlanul nagy volt a forgalom ezen a napon a községi kultúrház előtt, s amikor Rózsavölgyi István gépkocsija a kultúrház elé ért, hatalmas embergyűrű vette körül. Az úttörők fehér szekfűcsokorral köszöntötték, majd Fogarasi László, a járási TST elnöke, valamint a sportkör vezetői fogadták. A gyűlést a sportkör elnöke, Balázs P. László nyitotta meg. Lakatos Mihály tartott beszámolót a balotaszállásiak ötéves munkájáról, eredményeiről és jövő terveiről. A közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a sportkör felveszi a Balotaszállási „Egységes Termelőszövetkezeti” SK nevet. A Kilián Testnevelési Mozgalom jelentőségéről és eddigi eredményeiről tartott rövid beszámoló után következett a nap nagy eseménye: Rózsavölgyi István élménybeszámolója. A hallgatóság egy érdekes, sikerekben gazdag sportpályafutás történetét hallhatta. A rokonszenves atléta ezután sorban válaszolt a számtalan feltett kérdésre. Az élménybeszámolót filmvetítés követte. Amikor a vásznon egy-egy Rózsavölgyi-győzelem következett, a közönség tapsviharban tört ki. Feledhetetlen vasárnap volt, amely sokáig emlékezetesre teszi a Balaszállási Tsz Sportkör megalakulását. (Petőfi Népe, Kecskemét.) Kajak-kenu szakosztály Békésszentandráson A szakxisi járás két községében, Szarvason és Békésszentandráson a Kőrös holtága lehetőséget biztosít a vízisport fejlődéséhez. Szarvason a Spartacus-sportkörnek már néhány éve van négy kajakja, de azokat eddig nem használták. A békésszentandrásiak most elhatározták, hogy megelőzik a szarvasiakat és megalakították a kajak-kenu szakosztályt. Az érdeklődés igen nagy. Csikós György pedagógus saját pénzéből és saját tervei alapján egy hétszemélyes kenut épített, amely igen szép, jó a vízfekvése is. Ezen a kenun már meg is kezdték az oktatást. A kajak-kenu szakosztály megalakulása után azonnal munkához láttak a békésszentandrásiak. Budapestre utaztak a Csepel SC-hez tapasztalatszerzés céljából, valamint kiselejtezett, de még használható kajakért és kenyért. A csepeliek segítettek a fiatal szakosztálynak, 6 darab egyes és egy darab kettes kajakot adtak. A kapott sporteszközök alapos javításra szorulnak ugyan, de a KISZ-szeri vezet és az úttörök vállalták, hogy tavaszra rendbehozzák azokat. Tervbe vették még egy hétszemélyes kenu építését, s ha ez is elkészül, a békésszentandrási fiatalok közül egyszerre 22-en tudnak majd edzeni. (Békés megyei Népújság, Békéscsaba, mint tavaly volt. Három járásban (ceglédi, monori, szobi) már meg is kezdődött a sportakadémia. A megye elkészítette az élménybeszámolók és a sportköri esték műsorát, sajnálatos azonban, hogy nem mindegyik járás küldte be tervezetét. Így „adós” maradt a gödöllői és a nagykátai, a kátaiak azonban éppen az összejövetel alkalmával pótolták a mulasztást. (Pest megyei Hírlap) Csesztreg, Hahót Sajnos, nem a zsalai sport dicsőségkönyvébe került egymás mellát a két község neve. Megyénk e két nagy falujában sorozatos sportszerűtlenségek mérgezik a labdarúgó-találkozók légkörét. November 5-én Horváth Lajos csesztregi labdarúgót a játékvezető kiállította, mert nyomdafestéket nem tűrő hangon bírálta működését. Horváth nem hagyta el a pályát, a közönség berohant a játéktérre, nekiesett a játékvezetőnek, majd Horváth maga is tettleg bántalmazta. Horváth Lajost a megyei szövetség fegyelmi bizottsága örökre eltiltotta. Hahóton csaknem minden mérkőzésen gond a közönség fékentartása. A Miklósfa elleni, november 12-i találkozón is a levegőben lógott a botrány, amikor a hahótiak Juhász nevű játékosa megsérült. A nézők dühe természetesen a játékvezető felé fordult,akija parázs hangulatban elkövetett ugyan hibákat, de ez nem menti a hazai közönség viselkedését. Mikor szűnik meg végre a zalai pályákon a rendbontók garázdálkodása? (Zalai Hírlap, Zalaegerszeg.) Még egyszer Gacsály sportéletéről Nemrégen beeszámol tűnik Ckiesály sportéletéről ,**knyiilván-csilgna hoztuk vi hiányosságokat. Beezérvelésünk talk-altasával ,a községi tanács titkára a sportolókkal együtt arról beszélt, milyen terveket valósítanak majd meg annak érdekében, hogy a halódó sportélet fellendüljön. Legutóbb ismét ellátogattunk Gacsályion megtudni, történt-e változás. A válasz ez volt: „Változás nem történt.” A behatóbb eszmecser© aztán kidentette az okokat is. A községi tanács a sportkör részréire anyagi és erkölcsi segítséget ígért. Az anyagi segítséget meg is adta, a községfejlesztési alapból 10 000 forintot juttatott sportfelszerelésekre. Az új sportpálya is megépült, csupán az öltöző megépítése van még hátra. Hogy mégis baj van, a község sportjával, annak elsősorban az az oka , hogy nincs vezetőség. Ezen a térren tehát maradt minden a régiben. A község sportügyeit Lengyel Attila pedagógus és Nyirati Ferenc, a sajt üzem vezetője intézi, vezetőség azonban nincs, azaz nincsenek olyan emberek, akik társadalmi munkában ugyan, de kötelességszerűen járnának el a falu sportja érdekében. A sportolók egy része is csak annyiban tartja fontosnak a sportot, hogy labdarúgó-mérkőzéseken játszik. A pálya építésénél, amikor 30—40 emberis dolgozott társadalmi munkában, a szorgoskodók között mindössze 4—50 pertől át lehetett látni. Reméljük, hogy a téli végre változást hoz majd Gacsály sportéletében is. (Kelet-Magyarország, Nyíregyháza.) A mérkőzés az edzőt igazolta Vasárnap a Gerjen—Kisdorog ifjúsági mérkőzésen futótűzként terjedt el a hír: az edző kihagyja a csapatból Csathót és Antust. A hírre a szurkolók csoportosan indultak az öltöző felé, hogy Országh edzőt jobb belátásra bírják. A szurkolók így vélekedtek: „Ez meggondolatlan intézkedés, amely beláthatatlan következményekkel jár, amikor a csapat a tabella végén áll.** Országh Sándor edző azonban kitartott elhatározása mellett és kijelentette: „Amíg én vagyok az edző, a jövőben is mellőzni fogom a csapatból azokat a a játékosokat — legyen az bárki —■, akik nem jelennek meg az edzéseken. Sajnos, hogy csak most lehet alkalmazni ezt, a fegyelem, megszilárdítása érdekében, mivel eddig játékos hiányában nem állt módunkban. A mérkőzés az edzőt igazolta. A gerjeni csapat 2:0-ra győzött. Nincs pótolhatatlan játékos! (Tolna megyei Népújság, Szekszárd.) Már három járásban folyik a sportakadémia A monori járás sportakadémiájának első előadását kedden tartották Monoron. A községek szép számban képviseltették magukat, mintegy 40 sport- vezető hallgatta meg Varga Istvánnak, a Pest megyei TST munkatársának az előadását. A sportakadémiáról és a téli feladatokról esett szó Pest megye járási agit.-prop. vezetőinek szerdai összejövetelén, amelyen Laczkovits Dezső, a bizottság elnöke elmondta, hogy az események szervezésében Pest megye jóval előbbre van. SZEGEDI GONDOK Ha Szeged kultúrájának egy részét, a sportéletet nézzük, meg kell mondanunk, hogy a Tisza-parti mtsopolis sportja bizony elmaradt a fejlődésben, egyes, sportágakban pedig válsággal küzd. Mi az oka például annak, hogy ott, ahol olyan mélyek a labdarúgás gyökerei, a SZEAC az ország 14 legjobb Labdarúgó-csapata között az utolsó helyen végzett az őszi idényben? Általában mindenki az objektív nehézségekre hivatkozik. A SZEAC a két egyetem csapata. A közismert háromszög: az edző, a szakosztályvezető és az intéző — Szűcs György Papp Károly dr. adjunktus és Kertes Mihály — külön-külön és az együttes beszélgetések során is azokra a nehézségekre hivatkozik, amelyek az őszi idényben a csapatot már a rajtnál akadályozták. Talán egy csapatnak sem jelentett olyan nagy hátrányt, mint a szegedinek, hogy sérülés és betegség miatt minden csapatrészből kiesett egy-egy kulcsember. Szabó még, a rajt előtt vált , ki Dezsőfi hosszú ideig sérült volt, Hajós most is a sérülésével bajlódik és Polyvás sem találta még meg önmagát. A szakvezetők ezt követtek el, amikor a rajt előtt olyan tervekkel láttak neki az" új" idénynek, hogy megváltoztatják a csapat stílusát és játékfelfogását — amellyel a tavalyi előkelő 6. helyüket kivívták — és ezért az idény elején lemondtak a biztonsági játékban vezetőszerepet betöltő Zallárról, Bénákról és Baráthról. Zallárt azonban az első balsiker után újra beállították — felkészületlenül... A rossz szervezés még ma ie megbosszulja magát, mert — ezt a kívülállók is jól látják — nincs egység a csapatban. Az előrelátás és a kellő gondoskodás hiánya azzal is tetézte a hajóikat, hogy a csapat erősítésére szánt igazolásokat nem tudták keresztül vinni Ezek az okok bizonyos mértékig elfogadhatók. De miért van az, hogy ez a sok gonddal küzdő együttes mégis le tudta győzni az U. Dózsát, döntetlent ért el az MTK-val szemben Kispesten pedig a régi fényére emlékeztető meggyőző teljesítményével fektette kétvállra a Bp. Honvédot, ő a Vasastól legutóbb — megérdemelten — egy pontot vett el. A csapaton belül is rábukkantünk a határozatlanságra, a a hangulatok változására, a széthúzás különböző jeleire Bár a játékosok ezt tagadják de tény, hogy egyesek szemben állnak egymással. Vonatkozik ez elsősorban a védelem tagjaira. Nagy hiba ez, miként az is, hogy egyes vezetők és általában a játékosok érzékenyek a bírálat nem ízlik nekik. Nem titok Szegeden, hogy mostanában erősen ráirányítják az edzőre a kritika fényszóróját. Ha jól megy a csapatnak, az edző kiválón dolgozik... De ha bajok vannak minden hibáért az edző felelős. Mindenki elismeri, hogy Szűcshöz fűződik a tavalyi kiemelkedő 6. helyezés elérése és hogy ő hozta fel például Borost," Kővárit és Sándort az első csapatba. De bírálat éri egyes helyeken az edzőt, mert a kitűnő helyezés után a lengyel portyáról hazatért együttesnek szabadságot engedélyezett és ez az idő hiányzott az őszi idényre való felkészülésből. Az edző fülébe is eljutott, hogy ,,játékosaival nem' elég 'megfelelő a kapcsolata”. A szakmunkát a pályán jól látja el, de — így mondják egyesek — nem rendelkezik olyan pedagógiai érzékkel, amelyet a csapat igényel. Ez elég nagy probléma, hiszen aki Szűcs Györgyöt ismeri, jól tudja róla, hogy szókimondó, őszinte egyéniségének nem felelnek meg a mézes-anázos szavak és hogy ő nem a fehér asztal mellett, hanem a zöld gyepen szerette volna a csapatot összehozni. Persze van középút, amelyet Szűcsnek meg kellene találnia. Arra is utalnak egyesek, hogy nincs szív a csapatban, nem küzd olyan erőbedobással, ahogyan kellene. „Az edzőnek nem kenyere a lelkesítés, a szuggesztív hatásokra való tőréig vés”. A szív, a lelkesség hiánya sokszor arra vezetett, hogy pusztán rutinnal, technikával nem tudott megnyerni mérkőzéseket a csapat. Ezekkel a kérdésekkel október óta — ami késik, nem múlik — foglalkoznak az iilétékusek is. Az egyetem, a tanács és a sajtó mostanában napirenden tartja a problémákat. A „Délmagyarország” című helyi lap foglalkozott azzal a városi tanácsban lezajlott ankéttal, amelynek tárgya az egyetemen dolgozó, vagy tanuló élsportolók ügye volt. Rácz János dr. adjunktus, az egyetemek pártbizottságának sport- szerető titkára éppen ottjártunkkor fogalmazta cikkét, amelyben felveti: tulajdonképpen a SZEAC kinek a csapata? .. . Szerinte nemcsak a két egyetemé, hanem a városé is! Megnyugtató intézkedést kíván a tanulásban és a munkában is általában helyt álló játékosok helyzetének megoldására. Sok más mellékzöngéje is van a SZEAC idei gyenge szereplésének és őszi utolsó helyezésének. Meglátogattuk az professzort, a Bölcsészettudományi Egyetem Európa-hírű* nyelvészét, Thomas Mann életművének kutatóját — a SZEAC ■ volt elnökét. A professzornak * közismerten együk legnagyobb szórakozását a labdarúgás • jelenti. Nem vonult vissza a* szurkolástól könyveinek elefánt- csont tornyába, a klubot, a csapatot ma is közel érzi magáihoz. Azt mondja, hogy a rossz szereplésben része van az NB I. kiegyensúlyozott erőviszonyai-fiák is. És ... „Ez a csapat ma is képes arra, hogy az NB I-ben elfoglalja egy középegyüttesi helyét...” A szerencse és a balszerencse kérdését úgy látja, hogy a Fortuna azokhoz s pártol, akiket a tudás is segít.) A professzor, pipájának kékes füstjét figyelve, rávilágított olyan kérdésre is, amely némileg magyarázatot ad az eddigiekre és utat mutathat a jövőre. Arról van szó, hogyannak idején, amikor az NB II- ből az NB I-be igyekezett fel- törni a SZEAC, mindenki számára csak az a 14 játékos volt a fontos, akivel a bravúros tetteit végrehajtotta. Az NB I-ben pedig újra csak ennek a 14-nek a képzésére, problémáira helyeztek minden súlyt, az utánapótlás nevelésére nem gondoltak. A szegedi körkép bezárhatna. De nyitva marad, mert új tavaszt remélnek a Tiszapartiak ugyanezzel a csapattal, ugyanezzel az edzővel. Függetlenül attól, hogy az 1961. évi mérkőzéseken hogyan végez a SZEAC — az igazi tavasz még előtte áll! A jövő évi tavaszi mérkőzések közül hat találkozó odahaza kerül sorra. Nincs ma olyan ember Szegeden, aki beletörődnék abba, hogy 1962—63-ban újra NB II-s mérkőzéseken buzdítja majd az egyetemi együttest. Ehhez azonban elsősorban arra a szegedi szívre lesz szükség, amely sok nehézségen átsegítette már a patinás város lakóit. Fekete Pál A Dóm tér a Csonka-toronnyal Az ökölvívó CSB legjobb fiataljai “ Nem szeretem Vargát, mert „lehetetlenül” mozog a szorítóban — hallottuk már jó néhányszor laikus szurkolóktól. Amikor azonban a fiatal versenyző győzött,, majd ismét győzött, kezdett eloszlani az idegenkedés. Az „ezerfejű Cézár** valahogy kezdte megszokni a groteszkül ható, de mégis eredményes küzdőmodort. De hát miért is ne szokta volna meg? Ahogy világszerte megszokták a szovjet Jengibarjan furcsa üldözését, ugyanúgy elfogadottá vált Varga Ferenc ritmusbontó felfogása is. A szorítóban sohasem a látszat, hanem az eredmény a lényeg. S a „bakugrásból” bevitt kemény ütésekkel, a fölényeskedésnek tűnő csalogatási és kiugratási akciókkal, az ezenütemű támadásokkal, a váratlan ellépésekkel és a meglepő helyzetekből indított ütéssorozatokkal a fiatal fiú fokozatosan mind több sikert ért el. Ma már alig-alig hihető, de Varga Ferenc 1955—56-ban valójában még csak érdeklődő, csak néző volt. 1957-ben jelentkezett a Vasasba. Egy évvel később Budapest ifjúsági bajnoka, 1959-ben pedig az Énekes István-emlékverseny könnyűsúlyú első helyezettje. Az ifjúsági sikerek után azonban ő is hamarosan bekerült a felnőtt mezőnybe, ahol kellő tapasztalatok nélkül a legragyogóbb képességű versenyző is csak nehezen boldogulhat. Nos, ezúttal a sok kiváló adottság és az akaraterő hamarosan sejtetni engedte a további sikereket. Tavaly a junior bajnokságon igen idén pesti második bevégzett, s az mind a Budamind az országos egyéni bajnokságon a harmadik, helyen kötött ki. A tavaszi idényben elég sok kudarc érte, s ez jelentkezett még az I. osztályú ökölvívó CSB elején is. Az őszi fordulóban viszont már váratlan sikerek fémjelezték adottságait. Minden őszitalálkozón mérkőzött és csak egyszer — Vonótól — kapott ki. Most 21 éves. Volt már néhány nemzetközi mérkőzése is, és jelenleg a válogatott keret tagja. Mi van még benne? Mire lesz képes a jövőben? Nem tudni, ő maga úgy véli, sokat kell tanulnia, hogy igazán számottevő öklöző lehessen. S aki gyakran látta versenyezni, az tudja, hogy igazat mond. Egyre színesebb, egyre eredetibb formát alakít ki, de a védekezése nem mindig kielégítő, és időnként túl sokat kockáztat. Ez pedig azt eredményezi, hogy néha sok ütést kap, lelassul, s az irányítást máris tz ellenfél veszi át. Technikailag és taktikailag egyaránt van tehát csiszolnivaló rajta. Varga Feri azonban nem fél a tanulnivalók nagyságától, és nem retten vissza a fáradságos munkától. Vallja, hogy a szorítóban minden ellenfelet le lehet győzni, amiben ismét igaza van. S ha ez a nézet és az eddigi sillerek nem teszik elbizakodottá, akkor még sok örömet szerezhet a sportág kedvelőinek. Z. V. Gy. VARGA FERENC (Könnyűsúly) • • Öröm a Népstadionban Régen távoztak már a Népstadionból a szurkolók olyan megelégedetten, mint szerdán este, örömük ugyanis csaknem teljes volt, mégpedig azért, mert az Újpesti Dózsa győzelmének, a Kupagyőztesek Kupájában való továbbjutásának voltak tanúi egy olyan mérkőzésen, amely érdekes, változatos, színvonalas volt, s gólokban is bővelkedett. Bizonyos mértékig ez a küzdelmes, de egyben élvezetes. Jóiramú mérkőzés a meglepetés erejével is hatott azokra, akik látták. Mégpedig azért, mert sokan arra számítottak, hogy a visszavágó jellegű találkozón az Ajiax védekezéssel akarja majd megőrizni egygólos előnyét. Nos, nem így történt. A kitűnő holland együttes azzal a szándékkal, elhatározással lépett pályára, hogy a Népstadionban is győzzön. Ennek érdekében szervezett, megfontolt védekezést alkalmazott ugyan, de a kezdeményezési területet nem engedte át teljesen az Újpesti Dózsának. Aki a mérkőzésen nemcsak a labda útját követte, hanem figyelte a játékosok helyezkedését, taktikai törekvéseit is, az érdekes megállapításokra tehetett szert. A hollandok rendszerint négy hátvéd segítségével védekeztek úgy, hogy vagy Müller, vagy a helyzetnek megfelelően Viaser húzódott hátra a hátvédsorba, míg a fedezetek vonalába igen gyakran a fáradhatatlan Dahrs ment hátra. Amikor valamelyik magyar csatár a védővonal közelébe ért, a holland hátvédsorban helyezkedése embert fogtak. Aia első félidőben például nem egy Dózsa-támadás befejezése maradt sikertelen, mert a végső akciót, a réseikbe való bejátszást, befutást a hollandok szoros emberfogással megakadályozták, Wiesett például nem maradt el még a koncertbefutó Göröcsről sem. Táomdójáték Ukibain az jelentette a korszerűségre, egyszerűségre való törekvést, hogy a fedezetek nem felvezetgették a labdát, hanem térölelően adták előre, a belsők pedig, főleg a kitűnő H. Groot ugyanúgy adta tovább, nemegyszer keresztbe. Nem csoda, hogy H. Gpoot és néhány más társának nagyszerű technikai képzettsége eltemetést váltott ki a magyar szakemberekből. És, hogy az Újjpestii Dózsa mégis győzni tudott, az sok mindennel összefüggésben volt. Leginkább talán azzal, hogy a magyar csapat az első gól után fokozatosan levetkőzte idegességét, aztán nagy erővel támadott, s a mérkőzés döntő időszakában gyors, pontos csapatjáték tekintetében, de főleg futógyorsaságban, támadójátékban felülmúlta ellenfelét. "A győzelemben jelentős érdemeket szerzett Göröce, aki egy durva védelmi hibáit és egy kínálkozó helyzetet gyorsan felismert és góllá értékesített. Egyébként Kaimnakvés tekintetében a Dózsa csatárai sem tündököltek, hiszen kihagytak helyzeteket, s Hoogermannak alig akadt dolga. Török például eokkial többször volt játékban, de szerencséjére a holland csatárok is pontatlanul lőtték. A® Újpesti Dózsa igen jó képességű csapattal szemben harcolta ki a Kupagyőztesek Kupájában a továbbjutást, s ezen a nemzetközi mérkőzésen is igazolta a bajnoki találkozókon mutatott jó formáját. Reméljük, hogy a ma fehérek helytállnak a legjobb nyolc között is, méltó módon képviselik a magyar labdarúgást, s újabb örömet" szereznek a szurkolóknak. December 19-én játssza első EK-mérkőzését a Vörös Meteor asztalitenisz-csapata A nemzetközi asztalitenisz-életben is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a klubcsapatok Európa Kupa küzdelmei iránt. Az idén másodízben kiírt férfi Európa Kupa tornára 13 ország bajnokcsapata nevezett, s az indulók között ott lesz a Vörös Meteor együttese is. A szervező bizottság négy bajnokcsapatot, a román, az NDK- beli, a jugoszláv és a csehszlovák együttest kiemelte. A Vörös Meteor első mérkőzését december 19-én Budapesten, a csehszlovák bajnok prágai Slavia ellen játssza. Amennyiben a magyar együttesnek sikerül kiharcolnia a győzelmet, következő ellenfele az osztrák —görög bajnokcsapatok találkozójának győztese lesz. Péntek, 1961. december 19".