Népsport, 1962. március (18. évfolyam, 41-62. szám)
1962-03-05 / 44. szám
r hétfő, 1962. március 1. Csepel—MTK 2:1 (0:1) ti: Népstadion 15 000 néző. Vezette: Horváth L. (Major II. Szabó II). Csepel: Kenderesi — Bulla, Kiss. Takács — Ughy, Klejbán — Kalmár, Solti, Kisuczky, Várnai, Rottenbiller. Edző: Preiner Kálmán. MTK: Takács — Keszei, Sípos, Szimcsák II — Nagy, Kovács IH — Sándor. Vasas, Laczkó, Bödör, Szimcsák I. Edző: Kovács Imre. Góllövő: Sándor, Várnai, Kalmár. Szögletarány: 8:4 (4:2) az MTK javára. Az első percekben a játékra az volt a jellemző, hogy sokat kapkodtak a játékosok, s huzamosabb ideig egyik csapat sem tudott mezőnyfölényre szert tenni. A játék színvonala az egész első félidőben kifejezetten alacsony volt. A szurkolók joggal elégedetlenkedtek a sok pontatlan átadás, a lassú, körülményes összjáték miatt. A 21. percben Sípos szabadrúgása után a labda irányt változtatott a sorfalon. Kenderesi azonban bravúrral szögletre tolta. Hullámzott a láték. A 35. percben Várnai labdája jó helyzetben találta Hottenbillert, a szélső azonban egyéni vállalkozás helyett a rosszabb helyzetben lévő Soltinak adta a labdát, akit leszereltek. Egy csepeli támadás végén Kalmárt Sipos nagyszerű becsúszó szereléssel szögletre szerelte. A 43. percben Kovács III szabadrúgásból átívelte a labdát a sorfalon, Bödör ráfutott és a kimozduló Kenderesi felett a felső lécet találta el. A lepattanó labdára Sándor rácsapott és 2 lépésről a jobb sarokba küldte 0:1. A II. FÉLIDŐBEN némileg javult a színvonal, küzdelmesebb lett a játék. Bulla Szabadrúgását Taksics ügyesen védte és helyén volt Kenderesi is, amikor a 75. percben Sándor kitűnő fejese kapura szállt. A Csepel többet támadott és a 74. percben kiegyenlített. Középen pattogott a labda, amely végül is egy fejes után Várnaihoz került. A balösszekötő habozás nélkül 18 méterről védhetetlenül bombázott a bal felső sarokba, 1:1. Izgalmas hajrá kezdődött. A 79. percben Kovács III a tizenhatoson belül késlekedett a labda elrúgásával, a szemfüles Kalmár elvette tőle és néhány lépés után 7 méterről a bal felső sarokba vágta. 2:1. A mérkőzés hátralevő idejében a Csepel nyugodtabban játszott és jól tartotta a labdát. A szurkolóknak nem sok örömük volt ebben a mérkőzésben, legfeljebb a csepeli csapat szurkolói örülhettek együttesük nem várt győzelmének. A mérkőzés nagy részében egész alacsony színvonalú, sokszor szinte kezdetleges volt a játék. A kapuk alig-alig kerültek veszélybe. Szünet után jelentősen emelkedett az iram, fokozódott a küzdelem, érdekesebb és színvonalasabb lett a játék. Ebben az időszakban a Csepel csapatjátéka kevésbé akadozott, s végül egy nagyszerű Várnai-gól, majd egy védelmi szarvashiba a szünet után jobban játszó csepeliek győzelmét eredményezte. A Csepelben Kenderesi nagyon jól védett. A hátvédek lelkesen küzdöttek főleg Kiss és Takács harcolt derekasan. Ughy és Klejbán végig a csapat érdekeinek szem előtt tartásával, sallang nélkül nagyszerűen játszott. A támadósorban leginkább Várnait illetheti dicséret nemcsak szép góljáért, hanem mezőnymunkájáért is. Szünet után Kisuczky sokat mozgott, a kapura Kalmár volt a legveszélyesebb. Az MTK-ban Takács a gólokról nem tehet, 3—4 esetben jó érzékkel hárított. A hátvédek nem okai a vereségnek. Ritkán játszották át őket. Sipos állt leginkább helyt Kovács III teljesítményének értékén sokat rontott az a hiba, amelyet a második gól előtt elkövetett. Nagy sok labdát adott előre, de neki is akadtak kihagyásai. A támadósorban esti pár, Sándor szemfülessége és néhány belevetődéses fejese jelentett veszélyt. Szimcsák néhány fő megoldásáért dicsérhető. A belsőknek nem ment a játék. Laczkó legalább igyekezett. Horváth L. jól bíráskodott. Németh Gyula Győr-Komló 4:0 (3:0) Győr, 8000 néző. Vezette: Aranyosi (Pillér, Lados J.). Győr: Tóth — Kárpáti, Borbély, Tamás — Koós, Adrigán — Vári, Morvai, Pió, Palotai, Keglovich. Edző: Orczifalvi István. Komló: Kun — Kanizsai, Palotás, Rátkai — Kékesi, Bárkányi — Garai, Berányi, Komlós, Faragó, Iván. Edző: Albert József. Góllövő: Pió, Pió, Palotai, Palotai. Szögletarány: 7:3 (2:1) a Komló javára. Hazai góllal kezdődött a mérkőzés. A 2. percben Vári a jobbszélről ívelt a kapu elé, Kun a védők gyűrűjében kereste a labdát, de mikor a földre esett, kiejtette a kezéből, s a szemfüles Pió 6 méterről a jobb alsó sarokba küldte. 1:0 a Győr javát. Az esetnél Kun megsérült és 3 percnyi szünet után Palotás állt a komlóiak kapujába. (Orvosi vélemény szerint Kun bal alkartörést szenvedett.) Érdekes, hogy a gól ellenére a győri csapat játszott idegesebben, s ez elsősorban sok labdaleadási hibában és dancsban jelentkezett. A komlóiak a mezőnyben higgadtabban, gyorsabban és tervszerűbben játszottak. A 25. percben Palotai átadásával Pió húzott kapura, kicselezte Komlóit, majd Rátkait is és 11 méterről a kimozduló Palotás mellett a jobb alsó sarokba lőtt. 2:0. Ezután negyedórán keresztül eseménytelen mezőnyjáték folyt, majd a 42. percben Pió középen húzott ismét kontra, lövését a kimozduló Palotás kiütötte, de a berohanó Palotas 8 méterről az üres kapuba nyomta a lábát. 3:0. A II. FÉLIDŐ Eseménytelen komlói támadások vezették be szünet után a játékot. Az 53. percben 18 méterre a komlói kaputól Palotait szabálytalanul szerelték a komlói védők. A szabadrúgást Palotai küldte kapura és a labda a későn vetődő Palotás hasa alatt a jobb alsó sarokba csúszott. 4:0. Kezdés után Faragó került igen jó helyzetbe, de bal alsó sarokra küldött fejesét Tóth remek vetődéssel hárította. A győri csapatban Palotai és Koós helyet cserélt. Tizenöt percen keresztül eseménytelen mezőnyjáték alakult ki, de veszélybe egyik kapu sem került, sőt a vendégek kapuját még lövések sem veszélyeztették. A 70. percben egymás után négy szögletet értek el a vendégek, a harmadik végén Berényi lövését Tóth ismét szögletre hárította. Ezután a győri csapat támadott, de újabb esemény csak a 77. percben adódott, amikor Vári lövése a jobboldali lécen csattant. Küzdelmes mérkőzést vívott a két csapat. A győriek igen nagy akarással, de rendkívül idegesen játszottak. Érdekes, hogy az idegesség a gyorsan megszerzett vezető gól után is, sőt akkor is fennállott, mikor Kun sajnálatos sérülése miatt a vendégek kapujába mezőnyjátékos állott. A hazai csapat gépezete a viszonylag nagyarányú győzelem ellenére is erősen nyikorgott. Rengeteg leadási, helyezkedési hiba csúszott a győriek játékába, támadósoruk nem tudott kibontakozni, ennek legfőbb oka az volt, hogy a feltűnő gyengén játszó fedezetpártól szinte semmi támogatást nem kaptak. A komlói csapat sorsát korán megpecsételte, hogy már a 2. percben elvesztette kapusát. Ennek ellenére a mezőnyben higgadtabban, főleg gyorsabban, folyamatosabban játszottak, támadósoruk azonban ezúttal is vészes gólszegénységben szenvedett és a néha kapkodóan játszó győri védők megingásait sem tudta kihasználni. A győri csapatban Tóth ezúttal hibátlanul látta el feladatát, két esetben is ragyogó érzékkel hárított. A hátvédhármas gyakran megingott, főleg Kárpáti játszott gyengén, feltűnő volt kezdetleges rúgótechnikája. A fedezetpár igen gyenge napot fogott ki, Adrigán nagyon akart, de úgyszólván semmi sem sikerült neki. A támadó SWRJSSlehetősen , szétessen játszott. Piót robbanékonysága mellett góljai dicsérik. Morvai jól készített elő, Keglovíchot igen elhanyagolták. A Komló csapatában Palotás a negyedik gólt háríthatta volna. A hátvédek közül Rátkai volt a jobbik. Végig jól fogta Várit. A fedezetek szorgalmasan, egyenletesen játszottak, különösen Bárkányi, aki a védőjáték mellett a támadás indítására is gondolt. A támadósorból Iván mozgékonysága és Garai néhány elfutása érdemel dicséretet. Aranyosi játékvezető csak a lesek elbírálásában tévedett, ebben azonban Pillér partjelzője a ludas. Havasréti Béla Akik ott lesznek &kilibert LEV JASIN 1 mikor az ember arra kéri, meséljen arról, hogyan lett belőle a világ egyik legjobb kapusa, elkomolyodik. Nyilván arra gondol, a magyar újságíró is olyan dolgokra kíváncsi, amikről Párizsban, Buenos Aires-ben, Stockholmban vagy Santiago de Chilében faggatták őt a riporterek. De nem zárkózik el a téma elől. Eleinte adatszerűen sorolja emlékezéseit azokról az időkről, amikor még a kis udvarok homályában koptatta cipőit és legfeljebb merészségével és azzal hívta fel magára a házban lakók figyelmét, hogy ő tűrte be a legtöbb ablakot. Hátradől a székén, egyet szippant cigarettájából, majd átéléssel szövi tovább meséjét a kis hévről: tíz-tizenkét éves korában hiába igyekezett csatárként megállni a helyét a csapatban, első csalódása az volt, amikor hátratették a tusinál üzemi csapat kapusának, mert mint mezőnyjátékos csődöt mondott. A háború megszakította az ő pályafutását is. Utána már nem vágyott a mezőnybe, a Dinamó Moszkva tartalékcsapatának a kapusa lett. Edzője észrevette képességeit, külön is foglalkozott vele és 21 éves korában már az első csapat kapuját védte. A futballon kívül minden sportág érdekelte, legyen az síelés, jégkorongozás, torna, akrobatika vagy korcsolyázás, most már tudatosan fejlesztette sokoldalúságát. Csak lassan érett nagy kapussá. Ez a kivételes képességekkel rendelkező futballista, Moszkva „párduca" — külföldön így becézik — akiről a világ sportlapjai hasábos cikkekben emlékeznek meg, semmi különös speciális edzéseken nem vesz részt. „Nem, erről nincs szó. Naponta két órát edzem csapatommal vagy a válogatott kerettel, utána természetesen még kint maradok egy ideig a pályán, de ezt csinálja csaknem minden kapus ...” TVél-Amerikában valóság-Ilgal elkápráztatta védéseivel a nézőket, a szakembereket. Pedig Jasinnak is alaposan meg kellett birkóznia a tengerentúli klímával is. Azt mondja, hogy az első napon nem volt semmi baj, csak a következő néhány nap és főképpen Chile rázta meg a szervezetét. „Már korán délután a legszívesebben az ágyba feküdtem volna. Nehezen ment a légzés is, de önfegyelmezéssel sok mindent le lehet gyűrni. Az, hogy sikeresen estünk át a krízisen, elsősorban összefogásunknak köszönhetjük...” Ezzel intézte el három világraszóló dél-amerikai győzelmüket. A nagy kapus nem szereti a nagy szavakat. Így van ez délamerikai tapasztalataival is. Semmi rendkívülit, újszerűt nem látott a tengerentúlon: „Azok is csak emberek, futballisták. Kinek így megy a játék, kinek így, legfeljebb talán ott többet egyénieskednek a játékosok . . Azért van, ami Jasint is megfogta: „Brazília!... Igen, ott minden csapat nagyon erős. Sokat tudnak a brazilok, mert sokat tanulnak, sokat edzenek. De az a véleményem, hogy a VB-n nemcsak a braziloktól kell tartani, ott van a chilei csapat, és hogy mást ne mondjak, ott lesznek a jugoszlávok is .. Jasinnak váratlan kérdést adunk fel: „Mennyi ideje lehet még a válogatott csapatban a 32 éves kapusnak? .. Először meglepődik, aztán jót nevet: „Én akár 100 éves koromig is elvédenék. De ez persze nemcsak tőlem függ, hanem az edzőmtől is .. — És utána? Nyilván új Jasinokat nevel__ — Ha lehet, jobbakat is. De egyelőre még Chile előtt állok. Szeretnék én is ott lenni Aricában .. . Ezt így mondta, mintha legalábbis szorosan ott lenne mögötte egy fiatal, nagy tehetség — az új Jason. (fekete) Sagótarján-Tatabánya 0:0 Salgótarján, 5000 néző. Vezette: Katona (Temesvári, Teli). Salgótarján: Cserháti — Agocs, Jancsik, Oláh — Szojka, Salgó — Jutási, Csáki, Dabi, Menczel, Krajcsi. Edző: Titkos Pál. Tatabánya: Rapp — Hetényi, Cserfalvi, Töröcsik II — Polgár, Szepesi — Sátori, Kazinczy, Biró, Lahos, Deli. Edző: Lakat Károly. Szögletarány: 8:4 (5:2) a Salgótarján javára. Sáros, csúszós talajú pályán már az első percekben élénk iram alakult ki. Dabi és Kazinczy éles lövéseit védték a kapusok. 15 perces hazai fölény következett kapuralövések nélkül. A 16. percben szabadult fel a tatabányai kapu előtere, a gyors tatabányai támadások során Deli, majd Lahos kerültek jó helyzetbe, de lövéseik elkerülték a kaput. A 25. percben a salgótarjáni balszárny gyors támadása után a középreívelt labdát Dabi a 11-es pontra előrevetődve fejelte a jobb alsó sarok felé. Rapp azonban a gólbatartó labdát bravúrosan védte. A hazaiak mezőnyfölénye állandósult, de összekötőik szembetűnő lassúsága miatt egy sor kecsegtető támadás maradt befejezetlenül. A 37. percben egy tatabányai ellentámadás során Kazinczy került jó helyzetbe, lövését azonban Cserháti biztosan védte. A II. FÉLIDŐT is hazai támadások vezették be. A 46. percben Jutasi jól ívelt beadását Dabi újból előrevetődve fejelte s Rapp a kapufa tövében szerezte meg a labdát. Beszorultak a vendégek. A 47. percben Csáki egyedül futott a tatabányai kapu felé, helyzetét azonban elhamarkodta: senkitől sem zavartatva 16 méterről mellé lőtt. A 60. percben kavarodás keletkezett a tatabányai kapu előtt sokáig a 16-oson belül pattogot a labda. Dabi közeli mellélövése tett pontot a tűzijáték végére. A 75. percben jutott el a tatabányai támadósor először Cserháti kapujához. A 78. percben Szolka 25 méteres szabadrúgása a jobb felső kapufa mellett húzott el. A 80. percben a Tatabánya Dell révén megszerezhette volna a vezetést, a szélső azonban 8 méterről Cserhátiba lőtt. A 84. percben Csákit szépen kiugratták, az összekötőt azonban a 11-es pontnál Cserfalvi elkaszálta. Katona azonban nem ítélt büntetőt. A következő percben Lahos a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyta ki, az ötösön belül a sárban elcsúszott és Salgó tisztázni tudott. Végig szakadó esőben (a II. félidőben sűrű ködben) egyre rosszabb talajú pályán 90 percen keresztül elkeseredett volt a küzdelem. A hazaiak végig többet támadtak, többet is lőttek kapura, játékukban azonban kevés volt a tervszerűség. Jól elgondolt és jól befejezett gördülékeny támadást különösen a két összekötő lassú és körülményes játéka miatt nem láthattunk a salgótarjáni támadósortól. A tatabányaiak az I. félidőben okosan és tervszerűen adogattak és fékezték a hazai lendületet, a II. félidőben pedig okosan védekeztek. A Salgótarjánban Cserháti kevés dolgát biztosan oldotta meg. A közvetlen védelem volt a hazaiak legjobb és legmegbízhatóbb csapatrésze, ebben is Oláh volt a mezőny legjobbja. A fedezetpár a szokottnál gyengébben játszott. A támadósorból Jutásit beadásai, Dabit nagy akarása és gólveszélyes fejesei dicsérik. A Tatabányában Rapp nagyszerűen védett, jól helyettesítette Grosicsot. A közvetlen védelemben Töröcsik is bizonyult a legjobbnak. Mindkét fedezet nagyon sokat dolgozott. Polgár második középhátvédként jól sepregetett. A csatársorból az X. félidőben a jobbszárny, a II. félidőben Lahos és Deli játszott megfelelően. Katona játékvezetőt a nehéz talaj és a rossz látási viszonyok nehéz feladat elé állították. Egy I-est nem adott meg. Mátyus László 20 gólos: Tichy (Bp. Honvéd), 15 gólos: Csornai (Ózd). 11: Dunai II (Pécs), Kuharszki (U. Dózsa). 10: Lahos (Tatabánya), Solymosi (U. Dózsa), 9: Albert (FTC), Kalmár (Csepel), Sándor (MTK), 8: Bundzsák (Vasas), Kertes (Dorog), Nemes (Szeged), Palotai (Győr). 7: Nemes (Szeged). 6: Dunai I (Pécs), Farkas (Vasas), Göröcs (U. Dózsa), Kazinczy (Tatabánya), Kisuczky (Csepel), Machos (Vasas), Monostori (Dorog), Povázsai (MTK). 5: Bablena (SBTC), Komora (Honvéd), Lenkei (U. Dózsa), Mathesa (Vasas). 4: Boros (Szeged), Csőri (Dorog), Fenyvesi dr. (FTC), Garai (ózd), Molnár (MTK). Orosz (FTC), Sátori (Tatabánya), Sipos (MTK), Sós (Komló), Szendrei (ózd). A tavasszal játszott mérkőzéseken 4 gólos: Solymosi, 3 gólos: Albert, Dunai II. Tichy. NDK-győzelmek Klingentalban (Klingental, március 4.) Lengyel és magyar sífutók is rajthoz álltak az NDK-beli Klingentalban megrendezett nemzetközi viadalon. Ennek ellenére mind az ifjúsági, mind pedig a felnőtt számban a hazai versenyzők végeztek az élen. A verseny kezdetekor egyébként még fagyott, később megenyhült az idő és a mezőny sűrű havazásban ért célba. A magyar versenyzők közepesen szerepeltek, Sajgó végzett a legjobban. Férfi felnőttek 15 km (80 induló): 1. Uloth (NDK) 55:45, 2 Langerhahn (NDK) 55:49, 3. Rysula (lengyel) 55:57, ... 15. Sajgó 57:51, ... 23. Herkó 59:44, ... 40. Uzsoki 62:30, ... 55. Dina 66:27. Férfi ifjúsági 10 km (42 induló): 1. Grimmer (NDK) 39:00, 2. Lutz (NDK) 39:40, 3. Siegel 40:18. ... 19. Mihály 42:12. Szakál Imre Pécs-Dorog 3:0 (0:0) Pécs, 17 000 néző. Vezette: Gere (Széky, Fáth). Pécs: Darka — Rendes, Csordás, Csupak — Serédi, Halasi — Györke, Dunai I, Rádi, Diótai II, Török. Edző: Kállai Lipót. Dorog: Ilku — Fellegi, Lakat, Marosvölgyi — Pálmai, Prohászka — Oláh, Láng, Kertes, Surányi, Csóri. Edző: Buzánszky Jenő. Góllövő: Dunai II, Dunai II (11-esből). Török. Szögletarány: 8:7 (1:3) a Dorog javára. Az első támadásokat a fürge dorogi csatárok vezették és Prohászka lábáról szállt először veszélyes lövés a kapu felé. Hamarosan Csőri éles lövését tisztázta szögletre Danka, a másik oldalon Dunai I fordulásból leadott lövése suhant el a jobb felső sarok felett. Eléggé változatos játék hullámzott a két kapu között, de meglehetősen mérsékelt színvonallal. Egy formás Dunai I — Dunai II — Rádi adogatás után a középcsatár kapásból fölé lőtt. Ezt követően elég hosszú ideig eseménytelen mezőnyjáték folyt a pályán. A dorogiak valamivel pontosabban adogattak, aránylag gyorsan jutottak a pécsi kapu elé, de ott nem igen veszélyeztettek. A 36. percben Györke fejéről vágódott kapu fölé a labda, majd a félidő utolsó perceiben egy gyors dorogi jobboldali támadás után Csóri nagy helyzetből Danka kezébe fejelt. SZÜNET UTÁN az I. félidő végén megsérült Dunai I. Györkével cserélt helyet. A pécsiek támadásai most egy ideig gyorsan és folyamatosan gördültek. A 48. percben Csupak pontos labdáját Dunai II. lekezelte, majd a késlekedő Lakat mellett mintegy 16 méterről a vetődő isku mellett élesen a bal sarokba lőtt. 1:0. Az 54. percben egy hosszan előrevágott labdára Dunai II. és Fellegi futottak. A hátvéd a 11- es pont táján szabálytalanul szerelte a csatárt, aki földre esett. A játékvezető határozottan büntetőt ítélt, amiből Dunai II. a balsarokba lőtte a labdát, 2:0. Egy ideig még a pécsiek támadtak, azután Dorog is többször előretört. Újabb helyzet csak a 67. percben adódott, amikor Csóri az üres pécsi kapu mellé lőtt. Enyhe fölényben játszott egy ideig a dorogi 11, de gólra nem futotta erejükből. Váratlanul a pécsiek szereztek újabb gólt a 69. percben. Török vitte fel ügyesen a labdát, Györkőtől visszakapta, azután 8 méterről a leállt dorogi védelem mellett jobb lábbal ügyesen a balsarokba emelt, 3:0. A mérkőzés végéig változatos küzdelem folyt, említésre való helyzetek nélkül. Pécsett elmaradt ugyan a két középcsapat várt színvonalas küzdelme, a mérkőzés mégis érdekes volt és a közönség gólokat is láthatott. Mindkét együttes a szokottnál mérsékeltebb teljesítményt nyújtott. A pécsiek különösen az I. félidőben érezték a sérült Kocsis hiányát és mivel ekkor nagyobb gondot fordítottak védelmük megerősítésére, támadásaik igen akadoztak. Sziknet után már folyamatosabban támadott a Pécsi Dózsa és volt egy igen lendületes negyed órája, amellyel biztosan szerezte meg a győzelmet. A Horogi együttes a mezőnyben jól játszott. Védelmük csak ritkán ingott meg, csatársorukból azonban láthatóan hiányzott a „karmester” Monostori. A Pécsi Dózsa kapujában Danka megbízhatóan védett. A hátvédek közül Csupán szünet után játszott nagyvonalúan. Rendes is megbízható volt és Csordás sem okozott csalódást. A két fedezet közül Halasi volt többet játékban, sok támadást akasztott meg. Serédi szünet után jött fel. A csatársorban Török volt a legmozgékonyabb, végig lendületesen küzdött. Györke az I. félidőben, Dunai a szünet után játszott hasznosabban. A Dorog kapujában Ilkunak a gólokon kívül nem sok dolga akadt, a gólokról nem tehet. A hátvédek hullámzó teljesítményt nyújtottak. Szemre Lakat játéka tetszett a legjobban, de a középhátvéd két esetben is súlyosan hibázott. A fedezetek játéka nem volt hasznos. Különösen a támadásindításoknál játszottak nagy hibaszázalékkal. A támadósorban Csóri mozgott a legtöbbet, de Oláh is több esetben igen ügyesen húzott el. Kettes játéka átlagon felüli volt. Gere játékvezető határozottan, jól bíráskodott. Tóth Zoltán Szeged-Ózd 2:0 (1:0) Szeged, 13 000 néző. Vezette: Biróczky (Pósfai, Siklósi). Szeged: Mészáros — Szabó, Kürtösi, Sándor — Dezsőfi, Kővári — Reményik, Nemes, Hajós, Polyvás, Boros. Edző: Szűcs György. Ózd: Katona —■ Budai, Szurdoki I, Hajner — Szucsányi, Ferdinárd — Borbás II, Szilasi, Csernai, Szendrei, Zalai. Edző: Kálnai László. Góllövő: Nemes, Boros. Szögletarány: 5:3 (3:1) a Szeged javára. A kifogástalan talajú pályán a szegediek erős széllel hátban kezdték a játékot. A 2. percben Hajós 20 méteres ázásládingása célt tévesztett. Nagy fölényben volt a szegedi csapat, de helyzeteket nem tudott kidolgozni, mert az ózdiak 7—8 emberrel is védekeztek Az első helyzet a 17 percben adódott — Mészáros kapuja előtt. Egy váratlan ózdi támadás végén Borbás II középről kapásból mellé lőtt. Gyors szegedi ellentámadás következett: Szabó előrevett labdáját a befutó Nemes felugorva három méterről védhetetlenül fejelte a kapuba. 1:0 a Szeged javára. A 22. percben Polyvás 20 méteres lövését Katona pompás vetődéssel védte. Közepes volt az iram, a játék színvonala még a közepesnél is alacsonyabb. A viharos erejű szél nagyon zavarta a játékot. Példa erre hogy egy ízben Dezsöfi 25 méterről lőtt kapura és a nagy lövés a kapu mögött 25 méterrel ért földet. A nagy szélben a szegediek szinte végig támadtak. A 34. percben kavarodás támadt az ózdiak kapuja előtt. Reményik egészen közelről lőtt, Hajner lábáról a kapufa tövének pattant a labda és a védelem csak nehezen tudott felszabadítani. Az utolsó öt percben az ózdiak magukra találtak, két veszélyes támadást is vezettek. SZÜNET UTÁN valamit csökkent a szél ereje. Változatos lett a játék. A szege,diek igyekeztek a labdát a földre vinni és ez sikerült is nekik. Az első negyedórában az ózdi és a szegedi kapu is csak egyszer került veszélybe. A 60. percben az ózdiak két szögletet rúgtak egymás után, de a szegedi védelem hárítani tudott. A 62. percben Polyvás jó helyzetben a kifutó Katonába rúgta a labdát. A 66. percben Reményik hozta fel a labdát, Hajóshoz továbbított. A középcsatár keresztlabdáját a befutó Boros 5 méterről a hálóba vágta. 2:0 A szegediek egyre többet támadtak. Az utolsó tíz percben ismét változatos lett a játék. Csornai nagyerejű szabadrúgását Mészáros kiütötte, kavarodás támadt a szegedi kenu előtt, de a védelem felszabadított. Az utolsó percben Sziláéi 30 méteres szabadrúgását Mészáros nagy bravúrral ütötte ki. Az I. félidőben a szegedieket viharos erejű szél támgatta és ekkor sok veszélyes támadást vezettek az ózdi kapu ellen. Az ózdi védelem óriási munkát végzett, igaz, hogy gyakran csak szabálytalanságok árán tudtak közbelépni az ózdi játékosok. Szünet után eléggé változatos küzdelmet vívott a két csapat. Mindkét együttes igyekezett földre vinni a labdát, ez a szegedieknek kedvezett, akik újabb góllal biztosították be megérdemelt győzelmüket. A Szegedben Mészáros hibátlanul látta el feladatát. A hátvédhármasból ezúttal is Kürtösi játéka emelkedett ki, fejjel és lábbal is jó időben lépett közbe. Szabó és Sándor is megbízható társai voltak. Az együttes legjobb részének a fedezetpár bizonyult. Dezsőfi nagy területen mozgott, jobb támadást is vehetett. A sérült Zallár helyére beállított fiatal Kővári ügyesen illeszkedett be a csapatba, szinte jó labdákkal tömte a csatárokat. A támadósorban a két összekötő, Nemes és Polyvás volt a lendítőkerék. Reményik és Boros javuló formát mutatott. Boros a 3. félidőben többször jól futott el. Hajóst nagyon őrizték. Az ózdi együttesben Katona egyik gólt sem védhette. A védelem végig hatalmas munkát végzett. Budai az utolsó 20 percben erősen visszaesett. A két fedezet végig a védekezésben tűnt ki. A csatársor a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott. Szilasi és Szendrei nagyon sokat dolgozott, de lövésekre már nem maradt erejük. Csernai ezúttal csak szabadrúgásaival jelentett veszélyt a szegedi kapura. Borbás II. csak az I. félidőben veszélyeztetett. Zalait Szabó jól semlegesítette. Biróczky játékvezető a kemény, időnként durvaságokkal tarkított mérkőzést jól vezette. Metzger Károly ADÓS - FIZESS! Történt az ügy a negyvenes évet elején. A Műegyetem kézilabdázói játszottak a mittudosmsenkinek a csapatával. A mérkőzés második felülejében a MAFC ellenfelének ifjonc játékosa, bizonyos Csicsmányi Árpika nem a legfinomabb módszerrel választotta el a piros-feketék egyik kiválóságát, Kostyár Gézát a labdától. A válogatott játékos az eset után feltápászkodott a földről, utánanézett a tekintélyt nem tisztelő srácnak, s lihegve utánakiabált: 4- Megállj!.. . Még majd visszakapod ezt... Az eset óta több mint 20 esztendő telt el. De az akkálom eljött. Szombaton estére a kézilabdás öregfiúknál a Budapesti Szövetség csapatát éppen a MAFC öregjeivel sorsolták össze. — Nos, itt az alkalom . .. — dühnyögte az öreg Kostyál, amikor a sorsolást olvasta az újságban. __ Most majd visszafizetem ... Nem szeretek tartozni... Azon a mérkőzésen azonos oldalon játszott a két játékos. Géza barátunk leste is az alkalmat a kétszer 15 nerrori át, hogy teér^tét beválthassa _ az utolsó pillanatban azonban mindig meo-go^ol^a ma«rét. Hoo-visne! Oak n'm enn**oH*k. b0»ry ilyen öreg koromban?... Ami a tartozást illeti — elvárhat néhány tíz éveír... nem volt olyan sürgős?...(sz.)