Népsport, 1962. május (18. évfolyam, 85-105. szám)

1962-05-10 / 90. szám

A BARÁTI ORSZÁGOK SPORTJÁBÓL Világcsúcsok a szovjet súlyemelő-bajnokságon Tbilcsib­en meg­kezdődött a Szovjetunió 1962. évi súlyemelő- bajnoksága. A szovjet súlyeme­lők komoly szerepet játszanak eb­ben a sportban. Számos vi­­lágcsúcstartóval, világbajnokkal, Európa-bajnokkal és olimpiai bajnokkal rendelkeznek. A Szovjetunióban a súlyemelők száma közel 300 ezer. A tbiliszi döntőt a selejtezők előzték meg, miiert a szovjet szövetség a döntőben való indulást szintek­hez­­kötötte. A szintek magassá­gára jellemző, hogy a legutóbbi világ­bajnokság a nyolcadik helye­zettje eredményeinek feleltek meg. A legjobbak találkozóján a szoros küzdelmekben világcsú­csok is születtek. Nem maradtak el a meglepetések sem, így a váltósúlyú olimpiai bajnok Ku­­rinovnak szakításban mindhárom gyakorlata sikertelen volt, nyo­másban viszont 142 kg-ra javí­totta a szovjet csúcsot (Kurinov szakításban is világcsúcs javítás­ra készült). Kurinov a sikertelen gyakorlat miatt n­eki tudott visz­­szavágni Homcsenkónak a tava­lyi vereségért. Homcsenko meg­védte bajnokságát. A könnyű­súlyú Kaplunov az összetettben 410 kg-os teljesítménnyel 2.5 kg­­mal túlszárnyalta honfitársa, Lo­­patyin világcsúcsát. Kaplunov maga mögé utasította Busujevet. Az ugyancsak középsúlyú 21 éves Beljajev 137.5 kg-ra javí­totta a világcsúcsot. Lepkesúly: 1. Szmetanyin 297.5 kg (nyomásban 92.5 kg, szakítás­ban 90 kg, lökésben 115 kg), 2. Halfin 290 kg. 3. Pogo­relov 287.5 kg. Légsúly: 1. Vahonyin 340 kg (102.5. 102.5. 135), 2. Sztogov 337.5­ kg (107.5. 102.5. 127.5), 3. Margazylov 327.5 kg. Pehelysúly: 1. Kacura 355 kg 1110. 105, 1401. 2. Medvegyev 350 kg. 3. Csimiskjan 342.5 kg. 4. Mimajev 342.5 kg. Könnyűsúly: 1. Kaplunov 410 kg, világcsúcs (132.5, 120, 157.5), 2. Busujev 400 kg, 3. Mjaszin 382.5 kg. Váltó­­súly: 1. Homcsenko 420 kg (130, 125, 165), 2. Beljajev 417.5 kg (117.5, 137.5, világcsúcs: 162.5), Kozlov 410 kg. Középsúly: 1. Pljukfelder 450 kg (145, 135, 170), 2., Raszcsoszkin 440 kg, 3. Bogdanovszkij 435 kg. A bajnok­ság folytatódik. VIRÁGCSOKORRAL A KÉZBEN ( Kiküldött munkatársunk táv­beszélő-jelentése, re­t&mo, május 9.) Szerdán reggel ünnepélyes arcú német kerékpá­rosok jelentek meg a szovjet csa­pat szántásán. Eckstein, Ampler, Höhne, Kebermann, Schneibner, Wiederm­ann, az NDK válogatott­jának hat versenyzője virágcso­korral a kezében kopogtatott be a szovjet versenyzőkhöz. A szál­loda folyosóján járkálók nem tud­­ták mire ■vélni a kora reggeli ün­nepélyes aktust, ezért kíváncsian álltak meg egy pillanatra. A béke­versenyen sok idő telik el a küz­delemmel, este pedig pihenni kell, tehát csak a kora reggeli órák maradtak. A hat szovjet fiú, Ka­­pitonov, Melihov, Moszkvin, Pet­­rov, Cserepovics és Szajdhuzsin kedves mosollyal és nem titkolt érdeklődéssel figye­lt­e a nagy el­lenfél csapatának tagjait, akiknek, az arcára ezúttal nem a küzdelem varázsolt kemény ráncokat, ha­nem a szeretet derített mosolyt. Amikor már mindenki együtt volt, Eckstein, az NDK csapatá­nak kapitánya előrelépett, meg­állt a szovjet csapat kapitánya, Szajdhuzsin előtt és így szólt: — Azon a napon, amelyen ha­zánk felszabadult a fasizmus igája alól, szeretettel köszöntünk ben­neteket — annak­ a népnek a fiait, amelynek katonái értünk is hul­latták a vérüket. ^ Ezzel átadta a hatalmas virág­csokrot Szaidhussinnak A szovjet csapatkapitány meg­­hatottan vette át a csokrot. — Köszönjük szépen . . . Ezzel letette a­ virágcsokrot, és egy másikat vett a kezébe, to­vábbá egy kis háromszögletű szov­jet zászlót. Mindkettőt átnyújtotta Ecksteinnek. Még egyszer meg­ölelgették egymást, s miközben a másik öt német versenyző is át­adta virágcsokrát a vele szemben álló szovjet fiúnak, véget is ért a rögtönzött kis ünnepség. Néhány perc volt az egész, mégis nagyon sokat jelentett. Ti­zenhét évvel azután, hogy a há­ború pusztító fenevadját a szov­jet hősök fegyvere elhalyattatta, az ébredő természet tavaszi pom­pájában három, boldog jövőt építő, virágzó országon át kerékpárosok vonulnak és­ tesznek bizonyságot arról, hogy semmi sem lehet szebb, mint a szabad, boldog, al­kotó élet, amely a sportolás fej­lődésének is tág lehetőséget nyú­jt. Azokon az országutakon, amelye­ken 17 évvel ezelőtt harckocsik, ágyúkat vontató lánctalpas autók, teherautók és sebesültszállító ko­csik száguldozt­a­k, ma nesztelenül suhan a kerékpárok csillogó alu­mínium kereke, ünnepi zászlóidat lenget a szél, feliratok, diadalka­puk hirdetik a béke gondolatát." A békeversenynek nem véletle­nül békeverseny a neve és az sem véletlen, hogy éppen ebben, az időpontban kerül sorra. Május 2-án, a munkások­­nagy nemzet­­­­közi ünnepét követő napon indul hódító útjára és azokban a na­pokban járja be az NDK, Cseh­szlovákia és Tsengyelország terü­letét, amelyekben a fasizmus réme utolsó haláltusáját vívta. A békeverseny május 8-ának és 9-ének is nagy kifejezője. A résztvevők mind tudják te ezt, és amikor a rögtönzött kis ünnepség végén a tapsoló embe­rek tekintetét figyeltem, láttam, hogy mindegyikük arra gondol, így van ez jól. Szombathy István Újabb ejtőernyős világcsúcsok A TASZSZ jelentése szerint a Csakalov Repülő Klub tagjai több új ejtőernyős világcsúcsot állítottak fel. A férfiak 9 főből álló nappali csoportos 1500 mé­teres ugrásban a résztvevők mindössze 6,5 méterre tértek el a kijelölt kör középpontjától, ami új világcsúcs. A női hatos csapatok 1500 méteres magas­ságból végrehajtott ugrásnál 5.85 méterre, a 2000 m-es ugrás­nál pedig mindössze 11.5 mé­terre tértek el az ugrók a ki­jelölt kör középpontjától. Ez a két eredmény is új világcsúcs. (MTI)* Befejeződött a Bratislavában rendezett 1962. évi csehszlovák ököl­vivó-bajnokság. A tavalyi baj­nokok közül csak Heczeinek és Nemceknek sikerült megvédenie a bajnoki címét. Az­ új bajnokok (légsúlytól felfelé): Mester, Cvek, Mericka, Tőre, Heczai, Nemcek, Stamttom, Kovacic, Polácek, Ne­met. LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGOK Szovjetunió. Első forduló. I. csoport: CSZKA Moszkva—Szajrat A­ma-Ata 0:0, Sahtyor Donyeck­— Moldova Kisinyov 1:0, Zenit Le­­ningrád—Lokomotív Moszkva 2:0, Daugava Riga—Dinamo Ki­­jev 0:1, SZKA Rosztov—Zalgiris Vilnius 3:0. II. csoport: Dinamo Moszkva—Pahtakor Taskent 1:1, Nyeftyanyik Baku—Torpedo Moszkva 0:0, Dinamo Tbiliszi — Krilja Szovjetov Kujbisev 1:0, Avangard Harkov —Belarusz Minszk 1:0. Második forduló, I. csoport: Dinamo Kijev—Zalgiris 1:0, CSZKA—Szpartak Jereván 1:0, Lokomotív—Daugava Riga 2:1, Sahtyor­-­Zenit 0:2, SZKA Rosztov—Moldova 1:1. II. Cso­port: Szpartak Moszkva—Pahta­kov 2:3, Torpedó Kutaiszi—Tor­pedó Moszkva 4:2, Dinamo Moszkva—Belarusz 2:0, Dinamo Leningrád—­Avangard 1:0, Di­namo Tbiliszi —Nyeftyanyik 0:0. – Csütörtök, 1962. május 10. Nagyszerűen sikerült a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a­­ Budapesti Evezős Szövetség első közös rendezvénye, amelyet a­ két szerv­­túrabizottsága május 5-én és 6-án tartott. Az idei évad-t nyitó vizitúra jelentősége nem csupán létszám szempontjából volt kiemelkedő, hanem elvileg is előrehaladást jelent a két sportág­­ nagy, közös akciója. A táborozás 5-én, szombaton kezdődött,­­ amikor is a hideg idő ellenére az „első vizes éjszakát” a szín-­ pompás sátortáborban töltötte a nagy létszámú, lelkes társaság.­­ Az új hazai gyártmányú hálózsákokat is ekkor próbálták ki. Ki-­­­tűnően beváltak. A „bevonulás” is igen színes volt. Egymás után­­ érkeztek az egyesületek Horánygyöngye parkja felé. Az evezősök­­ több mint 100 egységgel képviseltették magukat, élükön a leg­­­nagyobb számmal felvonuló sárgamezes Chinoin-túrázókkal. A ka-­­­jakosok közül a VTSK és a Dózsa volt a legnagyobb létszámú.­­ A két sportág szakosztályvezetői vasárnap délelőtt baráti­­ megbeszélésen a nyári programtervezetet tárgyalták meg. A VTSK kajak-szakosztálya május 12—13-án rendezi meg idei első önálló túráját — tábo­rozással egybekötve —­ a tatai nagytónál. Az előzetesen jelent­kezők május 12-én 9 ó­rakor tár­­sasgépkocsival, illetve a Keleti pályaudvarról vonatral (6.43, 8.00, 14.30, 16.30) utaznak. A részvétel feltétele: az összerak­ható gumicsónak. A csónakokat pénteken estig kell a VTSK tele­pén szállítóképes állapotban, név­­megjelöléssel átadni. Visszaérke­zés vasárnap este vonattal (19.39), illetve hétfőn délelőtt autóbusszal. A program: sátor­táborozás, vitorlás és kajakver­­seny. Túravezető: Somlai Miklós. Az Opera SE kajak-szakosztálya vállalta az Esztergom—Budapest túra megrendezését május 19— 21-én. A részt venni szándékozók m. - _ ———- -—.............­május 19-én 7.30-kor indulnának ■ a Vigadó téri hajóállomásról hajó-­­ val. A további program: Eszter- ■ gomban délután városnézés, 20-án,­­ vasárnap reggel indulás Budapest , felé. Közben a Visegrádi vár és az­­ ásatások megtekintése, este tábo-­­­rozás Kisorosziban, 21-én indulás ■ haza — közben ebéd a Pokolcsár- I­dában. A túrán mindenféle hajó-­­ nemben részt lehet venni. A csó- i na­pok feladásáról a szervező bi-­­­zottság gondoskodik — ezért az I. indulás előtt legalább fél órával­­ kel a Vigadó téren megjelenni. ■ Útiköltség: 72 forint, + druszám­- I fást díj. Jelentkezés az MKKSZ. helyiségében május 15-én 20 óráig­­ (V., Rosenberg hp. u. 1.). Telefon:­­ 119—080. ■ Az Építők TE Mélyépterv osz-­­­tálya május 13-án evezőst­úr ét­­ vezet Horányba, amely egyben a K­ilián-pontszerző túra is. Talál-­ kozás a Vörös Csillag-csónakház­­ előtt 8 órakor. 1 Már 59,47 m a szovjet diszkoszvető-csúcs! Néhány napja már hírt ad­tunk arról, hogy a szovjet diszkoszvetők kitűnő formában kezdték az idényt. Leszen­dzé­­ben, a Fekete-tenger partján most sor került első komoly összecsapásukra is, amely mind­járt kettős csúcsjavítással vég­ződött. A leningrádi Truszenyev már első dobásával 57.99-et ért el és ezzel hat centivel megja­vította Baltusnikas szovjet csú­csát. Baltusnikas ezúttal még ,,civilben” figyelte a versenyt. Truszenyev dicsősége azonban nem tartott sokáig, mert harma­dikra a moszkvai Buhancev 59.47-re hajította a diszkoszt. Ennél az európai dobók közül eddig csak a lengyel Piatkowski ért el jobbat! Hatalmas küzdelmet vívtak a kalapácsvetők is. A csak 170 centi magas Bakarinov 67.73- mal legyőzte az olimpiai bajnok Rugyenkovot (66.64). Súlylökés­­ben Lipsnis (18.74) és a tavaly óta sokat javult Georgijev is (18.40) egyéni csúcsot javított. Elindult Brumel, a magasugrás világcsúcstartója is és a 14.83- mal eddigi legjobb eredményét érte el a hármasugrásban. A férfiak példáját követték a do­bónők­ is. Tamara Press súllyal máris 17.07 m-rel (Zibina 16.76- tal lett második), diszkoszvetés­ben pedig 54.70-nel győzött. Novikov és Seig máris formában! Lvovban rendezték meg az idei első szovjet öttusa-versenyt, amelyen 11 szövetségi köztár­saság 8 egyesületének 50 öt­tusázója küzdött az első helyért. A versenyen valamennyi számot­tevő szovjet öttusázó elindult, köztük a múlt­ évben alig ver­senyzett Tatarinov is. A 2500 méteres lovaspályán 25 lóval két részletben versenyeztek. Itt ér­dekességnek számított, hogy Novikov (1130 pont) és Gyerjugin (1110) ugyanazzal a lóval ver­senyzett a 17 akadályos pályán. A vívásban egyik versenyzőnek sem sikerült elérnie az 1000 pontot — 35 győzelemmel holt­versenyben végzett az első helyen Movikov és Tatarinov (973 pont). A pisztolyszámban Sely bizonyult ,a legjobbnak 198 körös kitűnő eredménnyel (1060 pont). Az úszásban 3:51.9 cel Gyerjugin ütött elsőnek a célba, rajta kívül még az 1000 pontos 4 percen belül úszott Pahomov, Zaharenko és Kraszotkin is. A futás előtti­­ helyzet szerint Novikov és Seig között kellett­ el­dőlnie a küzdelemnek. Ha Seig 4 másodperccel jobbat fut vetélytársánál, akkor ő nyeri a versenyt. A futás eredménye azonban így alakult: 1. Zaha­renko 12:52,4, 2. Seig 13:39, 3. Novikov 13:41.8, így végered­ményben minimális, 8 pontos különbséggel, de nagyszerű összteljesítménnyel Novikov ■nyerte az első szovjet öttusa­­versenyt. A verseny végeredménye: 1. Novikov 5075, 2. Seig 5067, 3. Gyerjugin 4892, 4. Tatarinov 4891, 5. Pjevcov 4765, 6. Paho­mov 4657. Az NDK kézilabda-szövetsége bejelentette a nemzetközi szövet­ségnek, hogy a romániai női világ­­bajnokságon résztvevő közös né­met csapat kialakításához szüksé­ges válogató-mérkőzéseket haj­landó külföldön lejátszani. Az egyik mérkőzés színhelyéül Var­sót javasolja. Nemzetközi találkozók: Cseh­szlovákia—­Románia 3:0. Kassa. Vasutas labdarúgó-válogatottak találkozója. Méltóbban főiskolai sportunk hírnevéhez! Lezajlottak az 1962. évi egye­temi és főiskolai bajnokságok. Huszonkilenc egyetem és főis­kola, felsőfokú óvónő- és tanító­képző intézet versenyzői 11 sportágban küzdöttek az első­ségért. A pontversenyt a TFSE nyerte, s ezzel­ egy évig a KISZ KB vándordíjának védője lett. A két és félnapos viadal sok tanulsággal szolgált. Elöljáró­ban néhány általános tapaszta­latról. A bajnokságokat az idén csaknem két hónappal korábban rendezték meg, mint tavaly, a júliusi­­ időpont ugyanis nem volt jó. Megerőltető vizsgák után került sor a versenyekre és ez természetesen, befolyá­solta az eredmények alakulását. Most viszont a túl korai kez­dés éreztette hatását. Vajon melyik lenne a legalkalma­sabb időpont? Erre a szerzett tapasztalatok alapján kell majd választ adni. Régi probléma, hogy a baj­nokságokon csak azok vehetnek részt, akik az egyetemek sport­köreiben versenyeznek, s nem indulhatnak azok a főiskolások, akik másutt sportolnak. Ez az­zal jár, hogy a magyar egye­temi sport sok kiválósága csak mint néző lehet ott a bajnokságo­kon. A főiskolások legfőbb erő­próbája a kétévenként megrende­zésre kerülő Universiade. A nemzetközi versenyek előtt ép­­pen­ a főiskolai bajnokságokon kellene lemérni az elért ered­ményeket. Ezek a bajnokságok fontos előkészítő állomásai a so­ron következő Universiadénak. Vegyük az 1961. évi eredmé­nyeket. Szófiában 8 aranyérmet szereztünk. Ez nagyszerű telje­sítmény. Kik nyertek? Kamuti Jenő tőrben, tőrcsapatunk (Ka­muti Jenő, Kamuti László, Gyu­­ricza, Rósa, Plagányi). Bakonyi kard egyéniben, kardcsapatunk (Bakonyi, Pézsa, Mendelényi, Meszéna, Kovács­­A.), s ezenkí­vül négy atlétikai számban győztünk. A siker Zsivótzky, Pintér, Kulcsár és Mihályfi ne­véhez fűződik. Ki indult a fen­tiek közül most? — Nos, csak Mihályfi és a tőrcsapat 4. és 5. embere. Mi történt volna, ha például a főiskolákon tanuló többi sportolónk, mint meghívott versenyzett volna. Vagy ha a bajnokságokat „az egyeteme­ken és főiskolákon tanulók” versenyének neveznék el? S még egy­ fondosabb ver­senykiírásra van szükség. Nem helyes jó versenyzőket távoltar­tani a bajnokságtól azzal, hogy kategórikusan meghatározzák: egy klubot csak 3-an képvisel­hetnek. Nézzük meg ezek után, hogy mit mutatnak az elért ered­mények? A 11 sportág versenyein a rész­vevő 29 klubból közel 1300-an indultak,­­ közülük 610 vidéki. . Mintegy 800-an indultak az egyé­ni versenyeken, 500-an a csapat­ban. (Tavaly 28 klub indította el versenyzőit, s 1000-en vettek­­ részt a bajnokságokon.) A négy nagy budapesti egyetem az idén is az élen végzett, a vidékiek közül a PEAC negyedik, a SZEAC hatodik lett, a többiek hátrább végeztek. A csapatsportágakban a verse­nyek színvonala híven tük­rözte a klubok bajnoki ered­ményeit. Azok a klubok, amelyek felsőbb osztályokban szerepelnek, biz­tosan szerezték meg a bajnoki címet, ez alól, egyedül a labda­rúgás volt kivétel. A főiskolás futballsport két legjobb együt­tese hamar elvérzett. A selejtező mérkőzések során a SZEAC 6:0-ra kapott ki a TFSE-től. Ezen a találkozón a csapat gerincét NB I-es játékosok alkották. És a DEAC? Saját otthonában kapott ki a MAFC-től 3:1-re. A jelek szerint ez a két klub nem vette komolyan a főiskolai bajnok­ságot. Az egyéni sportágakban a fő­iskolai klubokban versenyző sportolók megfelelően szere­peltek- igazi nagy meglepetés nemigen akadt. A küzdelmek befejeződtek. A versenyeken történtekről nyil­vánvalóan még sok szó esik majd főiskolás klubjainkban. Remélhetőleg a viták előre viszik az egyetemi sport ügyét és kialakul egy olyan versenyrend­szer, amely hű tükre lesz főisko­lás sportunknak, s méltóbb lesz főiskolai sportunk hírnevéhez. Fontos kérdésekről tárgyalt az Universiade magyar szervező bizottsága Az Universiade magyar szer­vező bizottsága ülést tartott.­­ Napirendjén a II. Téli Univer­­siaderól szóló jelentés, a bizott­ság további ülései időpontjának megvitatása, valamint számos szervezeti kérdés szerepelt. A beszámoló Huszár János, az OISB elnöke beszámolt a Téli Universiade tapasztalatairól, a FISU végre­hajtó bizottság üléséről, majd a IV. Nyári Főiskolai Játékok elő­készületeiről. A FISU állandó tit­kárság felállítását tervezi, ebben az ügyben azonban még nem született döntés. Ez év októberé­ben Kuba rendezi a Dél-Ameri­kai­­Főiskolai Játékokat — a FISU védnöksége alatt. Ugyanakkor sportszemináriumokat is tarta­nak, amelyeken szintén kép­viselteti magát a FISU. Az idén Moszkvában lesz a Nemzetközi Diák Szövetség kongresszusa. A FISU úgy határozott, hogy a tanácskozásokra elküldi képvise­lőit. . A­ FISU ülésén a brazil szer­vező bizottság tagjai beszámol­tak a IV. Nyári Universiades elő­készületeiről. Elmondották, hogy­­a versenyeket Porto Allegróban rendezik, s a szervező iroda már működik. A játékok idő­pontja: 1963. augusztus 31 — szeptember 8. Atlétikában, úszásban, vízilabdában, mű­ugrásban, kosárlabdában, röp­labdában, teniszben, valamint vívásban lesznek versenyek Szófiában c. műsoron a torna is szerepelt. A végrehajtó bizott­ság még nem döntött, hogy a tornát felvegye-e újra a mű­sorba. Érdekes hozzászólások A beszámolóhoz többen hozzá­szóltak. Különös időszerűséget adott a felszólalásoknak az idei magyar egyetemi és főiskolai bajnokságok néhány tapasz­talata. Balogh István, a KISZ KB titkára, az MTST elnökhelyettese elmondotta, hogy a magyar egyetemi és főiskolai bajnok­ságok szerves részei az Univer­­siadera való felkészülésnek. Olyan mérce legyen tehát a ver­senysorozat, amely alapul szol­gálhat a további felkészüléshez. Fülhez ez a bajnokság­ keveset adott. Hol a hiba? Felsősorban ott, hogy az egyetemi bajnokság a klubok versenye.­­Az elkövet­kező időben meg kell változtat­ni az egyetemi és főiskolai baj­nokságok versenyrendszerét oly­képpen, hogy azok egyrészt az Universiadera való felkészülést szolgálják, másrészt hozzájárul­janak az egyetemi és főiskolai­ sport továbbfejlődéséhez, a tömegsportalap szélesítéséhez. Dr. Petrich Géza, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem dé­kánja, a MEAFC tanárelnöke a téli Universiade tapasztalatai alapján azt javasolta, hogy job­ban készítsék fel a versenyzőket. Szebeni István, a TF igazgató­helyettese annak szükségességé­ről beszélt, hogy az Universia­­dékra politikailag is jól fel kell készíteni a sportolókat. Dr. Beér János, az Eötvös Loránd Tudo­mány Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a BEAC társ­elnöke szintén a bajnoki rend­szer kérdéséhez szólt hozzá. Hiányolta, hogy nincsenek nyil­vántartva az egyetemi csúcs­­eredmények. Heckenast József, a Földmű­velésügyi Minisztérium oktatási osztályának­ vezetője elmondotta, hogy a sportolók életében igen jelentős időszak az, amit az egyetemen töltenek. Ezalatt — ha jól felkészítik őket — kiváló eredményeket érhetnek el a sportban is. Meg kell teremteni a tömegsport alapját az egyete­meken. Éppen ezért fel kell mérni mindenütt: hol tartunk, s a gyenge pontokat igyekezzünk minél előbb megszüntetni. Dr. Cholnoky Tibor, a Műszaki Egye­tem tanszékvezető egyetemi ta­­­­nára megemlítette,­hogy az egye­­t­­emek­ vezetői, d­e maguk a hall­­­­gatók sem ismerik eléggé az­­ egyetemi bajnokságok rendsze- I­rét, nem beszélve a nemzetközi­­ játékokról. Ezen a területen még­­ igen sok a tennivaló. Propagan­­­­dánk igen hiányos. Például he­­l­­yes lenne, ha előadások kereté­­­ben a különböző egyetemeken­­ vetítenék a szófiai és » villare-i " játékokról készült filmeket. . A szervező bizottság ülése je­­­­lentős eseménye volt a magyar­­ egyetemi sportnak. Az ott el­­­hangzottak minden bizonnyal­­ előreviszik a főiskolai sport­­ ügyét. Nincs minden rendben a CSB körül Felborult a papírforma­vívó"-c­s­zl?i­norság negyedik fordulójában. Nem kisebb dolog tör­tént, mint az, hogy látszólag teljesen esélytelen csapatok győztek. Általános érdeklődésre szá­­mottartó kérdés, mit jelentsen ez. Nos, nem túl könnyű összegezni a látottakat. Először is, vala­hogy olyan helyzet alakult ki, amikor elégtelen csupán a kulcsemberekre számítani, mert gyak­ran éppen ők szenvednek­­ vereséget, és a várat­lan pontvesztés, illetve a másik csapat részéről a siker, hatással van aztán a többi versenyzőre. Emellett döntő jelentősége van az együttesek fo­kozott fiatalítási törekvésének. Jelenleg nincs olyan I. osztályú csapat, amelyben ne szerepel­nének újoncok. Kihatással van ez a küzdel­mekre? De még mennyire! A kevésbé ismert ver­senyzők gyakran okozhatnak meglepetést, mert nem tartják őket veszélyes ellenfélnek. Erre leg­jobb példa a Beloiannisz esete. Az első vereség után kezdték lebecsülni a csapat erejét, és a fel­jövőben lévő öklözők azóta számos meglepetést okoztak. Természetesen a fiatalítás csak képzett és tapasztalt versenyzők egyidejű harcbavetésé­­vel hozhat sikert. Ez történt a V. Dinamónál és a K. Dózsánál, és ez hiányzott például a Csepel­nél. A rendkívüli eredményeket tehát nem a vé­letlen hozta, s minden bizonnyal a ranglista további alakulását is a tervszerű, logikus és kö­rültekintő előkészítés befolyásolja a legjobban. -1 - x-II - - -I ii-­ hogy a külföldön Már többször szavatettük, meghonosodott töl­cséres edényeket be kellene szerezni a szorítók­­hoz. Eddig azonban mindössze a Bp. Honvéd lé­pett e téren előre. A többi sportkör — sőt a Sportcsarnok — szorítójából is még mindig hiányzik ez a fontos felszerelési tárgy. Hol vi­z ,es-, hol „légó”-vödrök helyettesítik, és tovább olyik a gusztustalan „célbaköpés”. Vajon med­dig? — De ezen túl helyes lenne arról is gon­doskodni, hogy megszűnjék a vizes palackok közös használata. Jelenleg ugyanis a sokszor sérült, vérző versenyzők egymás után emelik szájukhoz az üveget, és így nagy a fertőzés le­hetősége. Ehelyett, az egyéni bajnokságokhoz ha­sonlóan, minden versenyzőnek papírpoharat kel­lene adni, vagy — ami még célszerűbb lenne — a versenyzőket kötelezni kellene,­ hogy ivópoha­rat is hozzanak magukkal, ugyanúgy, mint a törülközőt. Finnnrfaskn Tlam­ a legutóbbi forduló statisztik­aigondOSKOZtató­kája. A 40 „menetrendsze­rinti” mérkőzésből mindössze 19 ért véget pon­tozással. A többiből 7 feladással, 4 kiütéssel, 4 leléptetéssel fejeződött be, 6 pedig — a mér­kőzések 15 százaléka — meg sem kezdődött. Szabó Gy. (Bp. Honvéd) és Rácz I. (Beloiannisz) átesett a súlyhatáron!!! N. Szabó (Dunaújvárosi K.) nem jelent meg a szorítóban!! Dvorákot (Csepel) az orvos nem engedte indulni, Szabót (Beloiannisz) a versenybíróság elnöke nem ta­lálta indulásra jogosultnak, a Vasas pedig lég­­súlyban nem állított Budácsnak ellenfelet. Las­san oda jutunk, hogy pontozóra csak kivételesen lesz szükség. A legbosszantóbb a dologban, hogy a gyors győzelmek elbizakodottá tesznek néhány versenyzőt és csapatot, s amikor igazán helyt kellene állni, akkor ez nagy gondot jelent és — meglepetést meglepetés követ. Folytatódnak az óvások !zésid­ei küzdelmek ilyen szempontból sem lesznek zökkenőmente­­sebbek a tavalyinál. Hol ilyen, hol olyan okból óvnak, és feltűnő, hogy gyakran — indokolatlanul. Legalábbis erre mutat jónéhány reklamáció elfo­gadása. Minél előbbre jutunk azonban, annál in­kább kitűnik, hogy az óvások többsége átigazo­lási, tehát szervezési hibák miatt történik. Nem lehetne ez ellen tenni valamit? Az átigazolási szabályzat az ökölvívókra is vonatkozik, a CSB-n­­ való indulás feltételeit jóelőre meghatározták. ■ Miért nem tudnak hát a szövetség vezetői ren­­­det teremteni? Ha szükséges, újból üljenek le az érdekelt egyesületek képviselőivel, de vessenek­­ már véget e rosszízű kísérő tünetnek! Z. V. Gy. " . Egy rádióhír nyomán ! Nemrég zárult a budapesti­­sportszerkiállítás, amelynek­­ megtekintése után papírra vetet­nünk néhány gondolatot. Ezek­­ között azt­ is: tegyék lehetővé­­a camping-felszerelések, csóna­­­­kok, kajakok részletre történő­­ vásárlását.­­ A minap a rádió egyik híradá­­­sát hallván, szinte tapsra verő­­­dött a tenyerünk. A francia­­­­országi eseményeken és a genfi tárgyalásokon már túljutott a­­bemondó, amikor a hazai hírek­­között közölte: a belkereskedelem­­ lehetővé tette, hogy a dolgozók­­OTP-hitellevélre vásárolhassanak­­különféle sátrakat, gumimatra- I­zokat, 2500 forintnál drágább­­ vízijárműveket. Rövid kis hír volt, de velünk­­ együtt egészen biztosan sok ezren — sőt talán több tízezren ! — nagyon örültek neki. Bravó­­belkereskedelem! Ez gyors válasz­­ volt, sl. gy.

Next