Népsport, 1962. május (18. évfolyam, 85-105. szám)
1962-05-12 / 91. szám
Az ötödiktől a tizennegyedik helyezettig (MÉRLEGEN A LABDARÚGÓ NB I) Élvonalbeli csapataink többsége alaposan átszervezett csapattal vágott neki az új bajnoki idénynek. A szakvezetők sokkal bátrabban fiatalítottak, mint az előző évek bármelyikében. Az új, fiatal erőkkel való próbálkozás természetesen nem vezetett mindenütt azonnal eredményre, s ez nem is véletlen. Egy új csapat kialakításához nemcsak fiatalokra van szükség, hanem hozzáértésre, s főleg a türelemre. A táblázat közepe táján, s a mezőny második felében helyet foglalt együttesek sok fiatalt szerepeltettek, s némelyikük formaingadozása ezzel is összefüggésben volt. Az első négy helyezett teljesítményét már értékeltük, most néhány megállapítást teszünk a többiekről. Az élcsoport mögött a Dorog teljesítménye a legértékesebb 5. MTK, 6. Dorog, 7. Bp. Honvéd. Ezt mondja a táblázat. A középcsapatok közül a Dorogi Bányász helyezését kell különösen értékesnek tartanunk. A bányászcsapat éveken keresztül a kiesés ellen harcolt, s többször is csak nehezen kapaszkodott meg az NB I- ben. .Sokan arra számítottak, hogy az új bajnokságban is így lesz, de ■— fordulat következett be. Buzánszky Jenő, a csapat régi, kiváló játékosa meglepően jól mutatkozott be az edzői szerepkörben, s ugyanazokkal a játékosokkal, akikkel a Dorog előzőleg nem valami jól szerepelt ■— igen jó eredményeket ért el. A Dorog ősszel és tavasszal is kiegyensúlyozott, megbízható együttesnek bizonyult, s heteken át nem talált legyőzőre. A csapatban sokat javult a küzdőszellem, a kollektív élet, s a játékosok, a mérkőzések megterhelését erővel is jobban bírták, mint az előző években. Az MTK formája sűrűn ingadozott, s nem véletlenül éppen ősszel, amikor az edző tovább folytatta az új csapat kiépítését. Sas, Kuti, Povázsai és Laczkó mellett teljesen új játékosok is helyet kaptak az együttesben, például Keszei, Jenei, Kovalik. A csapatrészek összetétele meglehetősen sűrűn változott, s az egyéni formák ingadozása, a fiatalok tapasztalatlansága károsan befolyásolta a csapatmunkát. Az őszi formaingadozásra jellemző, hogy három győzelmet egymás után csak egyszer ért el az MTK. Tavasszal már jobban összeforrt a gárda, s a hét utolsó mérkőzésén veretlen maradt! A Bp. Honvéd alaposan átszervezte csapatát. Az új fiatalok nem közvetlenül a bajnokság rajtja előtt kerültek a pirosfehérekhez, hanem már hónapokkal előbb, tehát bizonyos mértékig megszokhatták már az újfajta edzéseket, azokat a követelményeket, amelyeket a szakvezetés eléjük állított. A Honvéd nagy reményekkel bocsátotta útjára fiataljait, ősszel jól is szerepelt a kispesti gárda, s ezért volt meglepő, hogy tavasszal nagyfokú visszaesés következett be: tíz mérkőzésből csak hármat tudott megnyerni a csapat! Ebben az időszakban egyetlenegy olyan csapatot sem győzött le, amely az élmezőnyhöz számít. A fiatalok többsége nagyon mérsékelten játszott, s mivel a hajrában Tichy is visszaesett, az egész együttes játéka elhalványult. A jobb szereplést egyébként erőnléti hiányosságok, formaingadozások is hátráltatták. A kiesés árnyékában A mezőny számos csapata a kiesés ellen küzdött. Ez a megállapítás a Pécsi Dózsa együttesére is vonatkozik. A pécsi gárda az őszi idény egyik meglepetése volt, hiszen az új fiatalokkal — Dunai II. Halasi, Györkő, Török— telitűzdelt együttes nemcsak értékes pontokat szerzett, hanem néhány mérkőzésen kitűnően is játszott. A pécsi lila-fehérek a múlthoz képest a kezdeményezés, támadójáték tekintetében feltétlenül előreléptek. Az erőnléttel, a játékfelfogással sem volt különösebb baj. Tavaszszal azonban visszaesés következett be. A játékosok küzdőképessége akkor nem volt töretlen, a csapatjáték színvonala alaposan visszaesett. Ezzel magyarázható, hogy a pécsiek az utolsó hat mérkőzésből egyet sem tudtak megnyerni, s végül a kiesés veszélye is fenyegette őket. A fiatalok azonban kétségtelenül tehetségesek, s ha fejlődésükben nem áll be törés, előrelendíthetik a Pécsi Dózsát. A Győri Vasas ETO őszi mérlege olyan rossz volt, hogy a tavaszi idény megindulása előtt már sokan megpecsételtnek vélték a csapat sorsát. A balsikerben betegség, s néhány kulcsjátékos sérülése is közre játszott, továbbá az, hogy az új játékosok nem tudtak gyorsan beilleszkedni az együttesbe, így aztán széteső volt a csapatjáték. Az edző azonban a balsikerek láttán is derűlátó maradt, s mint később kiderült , bizakodása nem volt alaptalan. A sérültek felépültek, s tavasszal már harcosabb, jobb formában levő játékosok léptek pályára. Ősszel a győriek csupán kétszer (!) győztek, tavasszal viszont jóval kevesebb mérkőzésből négyszer, s csak háromszor maradtak alul. A döntő fordulatot a kiesés elleni küzdelemben az U. Dózsa bravúros legyőzése jelentette. Említést érdemel, hogy a játékosok fegyelmezettebben játszottak, mint az előző évben. A klub ugyanis a mérsékelt eredmények idején is bátran nyúlt a fegyelmezés eszközéhez. A Szeged ősszel kénytelen volt nélkülözni néhány erősségét, s ezt leginkább a támadósor érezte meg, amely jónéhány mérkőzésen körülményesen, sok hibával játszott. Sorozatos vereségek követték egymást. Tavasszal viszont gyökeresfordulat állott be. A szegedi egyetemisták tíz mérkőzésből csak egyszer maradtak aluli (A Ferencvárostól kaptak ki 2:1-re.) A csapat főerőssége — Kürtösivel és Mészárossal az élén — az átszervezett közvetlen védelem volt. Tavasszal már olyan egységes, küzdőképes, jó erőben levő csapat harcolt a pályán, mint az előző bajnokságban. A két bányászcsapat, az SBTC és a Komló nehéz évre tekinthet vissza. Mindkét együttes éppen csak bentmaradst! Az SBTC szinte árnyéka volt annak a csapatnak, amely az előző bajnokságban kitűnően szerepelt. A nagyfokú visszaesés Vasas távozásával sem magyarázható teljes mértékben. A legtöbb mérkőzésen meddő támadójáték, erőtlenség, tervszerűtlenség jellemezte a salgótarjániakat. Érdekes, hogy tavaszi egyetlen győzelmüket (!) éppen Pécsett szerezték. Egyébként ősszel játszottak jobban, s tavaszi visszaesésük összefüggésben volt az erőteljes átszervezéssel is. A komóiak ősszel néhány alkalommal alaposan kitettek magukért, s várakozás felett szerepeltek. A legtöbb mérkőzésen szürke, de viszonylag kiegyensúlyozott, egységes csapat benyomását keltették, s főleg szervezett védőjátékukkal tűntek ki. A idény második felében minden tekintetben visszaestek, csupán háromszor győztek meglepetésre Pécsett és Dorogon. Elsősorban ennek a két váratlan győzelmüknek köszönhetik bentmaradásukat. Az Ózd és a Csepel Az ózdi Vasas kiesett ugyan, de az ózdiak teljesítményéről mégis az elismerés hangján beszélhetünk. Remekül küzdöttek, a vártnál jobban helytálltak olykor még a legjobbakkal szemben is. Ezt bizonyítja a Vasas, az MTK, a Bp. Honvéd, a Dorog, a Győr, a Szeged, a Salgótarján, a Pécs és a Csepel legyőzése. Otthonukban különösennehéz volt őket kétvállra fektetni. Sportszerűen, fegyelmezetten, lendületesen küzdöttek, játékukat soha nem jellemezte a körömszakadtáig való védekezés. Szinte egész éven át alig voltak a kieső zónában, de az eredmények számukra balszerencsés alakulása folytán mégis a kieséssorsára jutottak. A kiesés ellenére gratulálni lehet az ózdiak teljesítményéhez. A Csepel egy elhamarkodott húzás áldozata lett! A több mint húsz esztendeje az élvonalban szereplő gyári csapat a sportkör születésének ötvenedik évében főleg azért esett ki a legjobbak közül, mert nem elég higgadtan, nem elég körültekintően szervezték át a csapatot! A szakvezetés nem okult a Vasas évekkel előbb elkövetett hibájából, s egyidőben eresztette szélnek tapasztalt, idősebb játékosait, s közben nem gondoskodott megfelelő tudású helyettesekről. Lemondtak többek között a két Kócziánról, Mednyánszkiról, Gondosról, Tóth H-ről, egy fél éven át Bulláról, s Povázsai után elment tőlük Pál II és Sátori is. Ezt a vérveszteséget Preiner Kálmán edző minden igyekezete ellenére sem bírta kiheverni a csapat. A hibákat még csak tetézte néhány játékos elkényelmesedése és sportszerűtlen életmódja. A rokonszenves Csepel SC végül is a táblázat utolsó helyén zárta a bajnoki évet, s kiesett. Remélhetőleg a balsiker hasznos tanulságul szolgált vezetőknek és játékosoknak egyaránt a jövőt illetően.. Németh Gyula Az új idény küszöbén az atlétikai szövetség elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta az év nemzetközi viadalaira, elsősorban a belgrádi Európa-bajnokságra történő válogatás általános elveit és módszerét, amelyekre a szakfelügyelő és az edzőbizottság közösen dolgozott ki javaslatot. Az idény legnagyobb eseményén, az Európa-bajnokságon elsősorban azok a versenyzők vehetnek részt, akiknek az idén elért eredményeik alapján esélyük lehet 1—6. helyezés elérésére. Az esélyek megítélésénél természetesen figyelembe kell majd venni az idei külföldi eredményeket, a nemzetközi erőviszonyok alakulását. Erre vonatkozólag a tavalyi európai ranglista is csak részben adhat tájékoztatást, hiszen az olimpia utáni évben egyes számokban átmeneti visszaesés következett be, az idén azonban ezekben is újabb színvonalemelkedéssel kell számolni. Más országokban követett gyakorlathoz hasonlóan a MASZ is szükségesnek tartja, hogy minden bajnoki számban megállapítson olyan szinteredményeket, amelyeket a válogatásnál számításba jövő versenyzőknek az idény folyamán a nevezési zárlatig egy, vagy többet alkalommal el kell érniök. A színteredmények ! Az elnökség a javaslatot né ? hány számban módosítva a kö-3 vetkező szinteket állapította meg. Férfiak. 100 m: egy alkalom ? mal 10.5. két alkalommal 10.4. 200 m: kétszer 21.2. 400 m: két- szer 47.2. 800 m: kétszer 1:48.8. 1500 m: kétszer 3:43. 5000 m: kétszer 14:06. 10 000 m: egyszeri 29:20. Marathoni: egyszer 2:28:00. 110 m gát: kétszer 14.4.5 400 m gát: kétszer 52. 3000 ml akadály: kétszer 8:45. 20 km gyaloglás: egyszer 1:34:00. 50 2 km gyaloglás: egyszer 4:30:00.? Magas: kétszer 206. Távol: két- 4 szer 760. Rúd: kétszer 446. Háronyás: kétszer 15.70. Súly: két- szer 18 m Diszkosz: kétszer 54.50. Gerely: kétszer 76 m. Kalapács: kétszer 63.50. 4x100 m: kétszer 40.5. 4x400 m: egy-5 szer 3 09. Tízpróba: egyszer’ 6800 PM . Nők: 100 m: kétszer 11.7. 200,. m: kétszer 24.2. 400 m: kétszer ^ 55 8. 800 m: kétezer 2:08. 80 m; gát: kétezer 10.9. Magas: kétezer 167. Távol: kétszer 600. Súly:* kétszer 15.50. Diszkosz: kétszer’ 51 m. Gerely: kétezer 51 m. ^ 4x100 m: kétszer 46 mp. ötpróbba: egyszer 11500 p. A fenti eredmények a legtöbbszámban jobbak, mint az Euró-ópa-bizottság által már korábban kitűzött nevezési, illetve selej-tező szintek, s elsősorban a gyen gébb számainkban az országos csúccsal azonos, sőt annál jobb ’ eredményeket jelentenek. Egy- máshoz viszonyítva azonban nem- , egyszer erős aránytalanságokat irmttatnak (így pl. a 10 000 m-es ezint erősebb, mint az 5000-es, a férfi súlylökésé lényegesen jobb, mint a többi dobószámé). Mindenesetre, ha komolyabb követelményt jelentenek is, ezek a szinteredmények helyezésre nem jogosítanak és éppen ezért helyes, hogy az MASZ leszögezte: a színteredmények elérése még nem jelent kiküldetést, hanem csak lehetőséget biztosít az Európa-bajnokságon való részvételre Hol és mikor? Nem közömbös természetesen, hogy a versenyzők ezeket a szinteredményeket hol, tehát milyen versenyeken és ellenfelek ellen s mikor érik el. Május végén az első egyesületi bajnoki fordulóval ugyan már megkezdődik a komolyabb versenyek sorozata, nem volna azonban helyes és célszerű a szintek mielőbbi elérése érdekében a formábajövést siettetni. Hiszen az Európa-bajnokság szeptember közepén kerül sorra, a végleges válogatás pedig augusztusban történik. A MASZ elnöksége az edzőbizottság javaslata alapján úgy döntött, hogy a szinteket a június 9—10-i egyesületi bajnoki fordulóval kezdődő és az augusztus 18-án és 19-én a csehszlovákok és ukránok elleni hármasviadallal záruló időszak alatt lehet elérni. A két időpont között is azonban A szintteljesítés szempontjából csak bizonyos jelentős versenyek „számítanak”, mégpedig a hagyományos külföldi nemzetközi versenyek, a válogatott viadalok, a hazai versenyek közül pedig a már említett júniusi egyesületi bajnoki forduló, a TFSE versenye (június 23—24), a MASZ nemzetközi versenye (július 7—8) és az országos felnőtt bajnokság (augusztus 3—5). A négy utóbbi egyben kötelező jellegű tájékoztató verseny is, és ezek eredménye alapján válogatnak az EB előtt sorra kerülő válogatott viadalokra. Az Európa-bajnokságra történő végleges válogatásnál a nemzetközi helyzet mérlegelése és a színieredmények teljesítése mellett elsősorban az országos bajnokságon és a csehszlovák— ukrán—magyar hármasviadalon elért eredményeket veszik számításba. Hogyan válogat a MASZ az atlétikai körépe-bajnokságra? 9“——— Szombat, 1962. május 12. ) . Időszerű ISIllliVillal evezősoportunkb CM | Az evezőssport egyelőre olyan, mint a nehezen érő gyümölcs. De ha sok meleget, sok napfényt kap, előbb-utóbb meg kell érnie. Nehéz lenne megmondani, mikorra várható ez az időpont, hiszen az utóbbi években elég hűvös időjárás uralkodott a sportág gyümölcsöskertjében, ezért a szüretre még várni kell. Mindenesetre nem árt ha most az idénynyitás küszöbén megnézzük, hogyan is állnak a csónakházakban és a vizen az időszerű tennivalókkal. Szélesedő távlatok a túrázásban A túraevezésről készített adatok azt mutatják, hogy az egyszerű „vizesek” ügye helyes irányban kihalad. 1961-ben több mint 800 embert sikerült bevonni a rendszeres túrázásba. Látszólag szép szám ez, hiszen az adatkészítést megelőző esztendőben még csak a felét tarthatták nyilván, de mégsem lehet azt állítani, hogy már nincs tennivaló, hiszen ez a szám egy húszezres táborból alakult ki. Továbbra is feladat tehát a túraevezés népszerűsítése. A túrázással foglalkozó Budapesti Evező© Szövetség dolga, hogy a nyilvántartott 240 szakosztállyal kiépítse a kapcsolatot, hogy azok tagjai valóban hívei legyenek a túramozgalomnak. Az idén bevezetik a túrázók minősítését is. 500-tól 1000 km-ig III. osztályú, 1000-től 1500 kmig II. osztályú, 1500 km-en felül I. osztályú minősítést szerezhetnek a túrázók. Minősítési könyvecskéjükben egy nagy T-betű szerepel majd, ami túraevezőet jelent. Indul a víziiskola Máris élénk érdeklődés nyilvánul meg a most szervezés alatt álló úgynevezett vízi iskola iránt. Ennek célja az, hogy elméleti és gyakorlati oktatást adjon a kezdő vizeseknek, hogy nyolc gyakorlati és két elméleti óra keretében felkészítse őket a vízijártassági vizsgákra. Fontos teendője az iskolának, hogy helyes evezésre tanítsa a jelentkezőket. ■ A tapasztalat ugyanis az, hogy az evezni tudás igen gyenge oldala a túrázók többségének. Idősebb versenyzők, szakemberek végzik majd az oktatást. Versenyzők, edzők és hajók Sajnos, még az idén sem várhatunk versenyevezőseinktől túl sokat — annak ellenére, hogy új elvek alapján szabták meg a válogatott keretek munkáját. Egységes tervet dolgoztak ki a legjobbak felkészítésére —, de a tervet nem lehetett maradéktalanul végrehajtani, mert néhány edző a továbbiakban is saját elképzelése szerint irányította a felkészülés munkáját, így továbbra sem egységes munka folyt a vízen. Mindez nehézséget jelent a válogatott együttesek kialakításánál. A válogatás elvének felvetése is igen időszerű. Eddig nem minden esetben a legjobbak képviselték színeinket. A klubcsapatoknak is akadtak gyenge pontjaik, de e pontok megerősítése elmaradt. Változatlanul fontos feladat a vidék versenysportjának a felkarolása. Nemrégen kimutatást készítettek az ország versenyhajóállományáról.Kiderült, hogy 395 hajó szolgálja a versenysportot, de a hajók megoszlása már korántsem kedvező: csak 91-et birtokolnak a vidéki szakosztályok. Ezt az arányt feltétlenül meg kell változtatni a vidék jovára. Vidéken a fejlődés útját állja a hajóhiány is, ugyanakkor a fővárosban elég tisztes számú hajó kihasználatlan. Ezekből sokat nem is képesek megfelelően tárolni, azok zöme a szabad ég alatt található. Az idei évadnak lesznek sajátos problémái is. A régebbiek mellett természetesen ezek is megoldásra várnak. Szabó András Csináljunk valami mást... Mai történet a jegesek edzéséről négy felvonásban . Mindez még van Előjatek ,ahol a Kissza—---------------— drón alagsori öltözőjében történik, ahol minden becsületes játékos a jégkorongozáshoz elengedhetetlenül szükséges páncélt azaz kb. egy tucat védőt csatol magára a mez alá, végül a korcsolya, három-négy bot és kezdődhet a játék a télen ... De most már majdnem nyár van... A Kisstadion küzdőteréről eltűnt a jég, a helyén salak vörösült, másodé a pálya. A jegesek melegítőbe öltöznek, s a védők helyett megteszi egyelőre a tornanadrág meg a trikó is. A játékmester, a népszerű Vlado indulást jelző, furcsa cseh —magyar—német keverék nyelven elhangzó szavára rövid bemelegítés következik az edzőpályán. Gyors névsorolvasás. Az arány nem éppen kedvező. A tizenhárom jelenlevőn kívül tizenhárom hiányzik, igaz ebből hat katonai szolgálatot teljesít, három egyetemi elfoglaltság miatt maradt távol, de még akkor is négy igazolatlanul hiányzik. Majd megbánják. .. A színhely az Változás edzőépület tér—————nnterme (a szereplők ugyanazok). A korlát, a nyújtó, a gyűrű, s a nehezen megszelídíthető, rakoncátlan lovacska még Páizsból hazafelé tartó igazi gazdáit várja. Igen, ez a terem a tornászoké. Nemrégen Csányit csodáltuk itt a nyújtón, most Lőrincz Ferike izzad a korláton. Saslengés. Milyen könnyűnek látszik, és mégis milyen nehéz. Gyöngyöznek a verítékcseppek, hólyagozódnak a bothoz csak vastagkesztyűs kézzel szokott tenyerek. — „Nem jaó” ... kiált Vlado már sokadszor Patócs Gyurkára. Türelmesen magyarázza, hogy kissé távolabbról kell felugrani arra a nyújtóra, majd lassú lendületvétellel fel a lábát, rántani a karral. . . Később a másik delikvens, a TF-felvételi vizsgára készülő Zsitva próbálgatja a billenést. Neki sem sikerül. Vlado megunja, „bepúderozza a * tenyerét, felugrik, s bemutatja. Minden szónál többet ér at szemléltetés! — Könnyű neki, segíti a ,,demizson” ... — szól közbe csapáshoz illően, kéretlenül egy hang Rominek enyhe, kezdődő pocakjába célozva. Lehet, hogy van valami a dologban, de egy válogatott sem tudja utána csinálni, s most már csak az a kérdés, hogy a pocak vagy az izom hiányzik-e? A függeszkedés már jobban megy. Játékosan. Egy kötélen, két kötélen ülésből. Ahogy tetszik . .. A színhely a Változás Sportcsarnok ---------------— egyik szabadtéri kosárlabda-pályája (a szereplők ugyanazok). A játékmester már a jég leendő ötöseinek, csatársorainak megfelelően igyekezik összeállítani a három csapatot. Máris kezdődik a villámtorna, a játékidő 2x5 perc. Gyorsan kiderül, hogy még azt a kis kézilabdát is milyen nehéz bedobni abba a nagy kosárba. Az egyéniségek a salakon sem tagadják meg magukat. Bánkúti a „Diák”, ahogy a jégen, technikáját csillogtatja, a hóna alatt, a lába között, a háta mögött adja, dobja a labdát, Zsitva, a ,,Züritt küzd s a végén „ziccert” hibáz, Rozgonyi a „Ke*szeg” szemfüles, így azután gyakran kiálthatják Pozsonyi felé az FTC szurkolótáborának télen született jelszavát: „Szedd ki . .. bár erre nincs szükség, a labda magától hull át a kosáron. Meleg van. Jól süt a nap, izzadnak a korongozók. Lőrincz gondolatai még a cserepadon is a tornateremben kalandoznak: — Érdekes . .. Tavaly még a nyári edzések végén is alig tudtam a mennyezetig felfüggeszkedni, most pedig már az elején könnyen ment. A színhely a Változás ! Sportcsarnok —— ------------— egyik szabadtéri kézilabda-pályája, amely kitűnően alkalmas kispályás labdarúgó* í mérkőzésekre (a szereplők ugyan* azok). A csapatok összeállításáig családi hagyományként Palotás bűvöli a labdát. Majd már a kezdés után Balogh viharzik a balszélen. „Jamiin” ... a kiáltást a Dózsa György úton is hallják, csak ő engedi el a füle mellett, mintha csak a jégen látnánk. Leszegett fejjel szélvészként rohan a kapuig, míg csak le nem szerelik. Egyszer adja be a labdát pont Kárász lábára és Vedres robinzonádja sem használ, csak a hálóból tudja kiszedni a labdát. Bezzeg Vlado, az alkalmi kapus a másik oldalon másodszorra a gólvonalról kabarja ki Zsitva bombáját. Telik az idő. Futnak, küzdenek, izzadnak a játékosok . • A színhely a Változás BVSC úszópam—-------— ■ — dicsoma (a szereplők — most már mondani sem kell — ugyanazok). Néhány bemelegítő hossz után előkerül a labda, a vizet tapossák a jegesek. A csapatok már megalakultak, kezdődik a mérkőzés. Ezt a találkozót még Jeky Karcsi bácsi is nyugodtan végignézhetné — nem lenne változás a válogatott vízilabda-keretben. A küzdelem időnként olyan heves, mint a jégen, azaz mint egy vérbeli pólós rangadón, de a labda az bizony nehéz, nagyon nehéz ... A függöny nem Finálé “• gördül le, csak —....................—■ az edzés ért véget, a jégkorongozók edzése ... _ A jégre csak a nyár végén lépünk — mondja búcsúzóul Vlado. — Most egyelőre heti három változatos, játékos edzéssel a június—júliusi komolyabb megterhelés alapjait készítem elő. Mozogni azért mozgunk eleget, és az elengedhetetlen fontos erősítésről, az erőfejlesztésről sem feledkezünk meg. De az igazi (mármint az igazi edzés) csak júniusban kezdődik.. - Vad Dezső *■-**+- - — ■ ----- — Jól kezdtek a sportlövők Két nagy verseny van már a sportlövők mögött 1962-ben. Az IvIKS központi klubjának rende-zésében lezajlott felszabadulási emlékverseny, valamint a Bp. Honvéd által rendezett Szabad Május 1 verseny. Mindkét versenyen igen nagy volt az indulók száma, a legjobbak mellett számos ifjúsági versenyző is lőállásba állt, hogy eldöntsék, melyik egyesület versenyzői használták fel jobban a téli felkészülési időt. Ha figyelembe vesszük, hogy a versenyzők nagy része csak május elején kezdte a formábahozó munkát, megállapíthatjuk: az eredmények sok számban túlhaladták a várakozást. Legeredményesebben Lacsni József, a Bp. Honvéd versenyzője szerepelt. Már az elmúlt évben igen szép eredményeket ért el. Egész télen át a válogatott keret alapozási munkájából lelkiismeretesen kivette a részét, és a szakembereket is kellemesen lepte meg idei versenyzése. A kisöbű és nagyöbű számokban a 18 versenyszám közül 11-et megnyert, egyben második és négyben harmadik helyen volt — kitűnő eredményekkel. Az U. Dózsa sportpisztolyos csapatcsúcsának fő részese Kelemen kiugró 554 körös eredménye volt, de ő a második versenyen messze elmaradt előző eredményétől — így az nem tekinthető igazi formájának. Értékesebb a Honvéd fiatal versenyzőjének, Nagykárolyinak a teljesítménye, aki az első versenyen 544 körrel második helyen volt, a Szabad Május 1. versenyt pedig 543 körrel megnyerte. Az ifjúsági Hammers a felszabadulási versenyen igen jól szerepelt a 120 lövéses kisöbű számokban. A fekvő testhelyzetű versenyt kitűnő eredménnyel nyerte. 98—100—100 — 98-as sorozatokat ért el. Az összetettben a második helyre küzdötte fel magát — megelőzve számos neves versenyzőt. A második versenyen pedig a 90 lövéses ifjúsági csapatcsúcs nagyarányú megjavításánál a csapat legjobbja volt. A felszabadulási verseny önműködő sportpisztoly számában az első napi verseny után várható volt a már rendszeressé vált csúcsjavítás. Érdekes, hogy 1959-ben, 60-ban és 61-ben is a felszabadulási versenyen javították meg az országos csúcsot. Kun Szilárd az első napon 298 körös, egészen kiemelkedő eredményt ért el a második napon azonban a csúcshoz szükséges 293 kör helyett csak 288 körre telt a tudásából. A második versenyt Kun Ferenc nyerte, 584 körrel, 4 körrel javítva előző eredményén, nagy küzdelemben megelőzve egy körrel testvérét. A nőknél mindkét versenyt Kun Ferencné nyerte, aki 11 körrel javult a második versenyre. Kunnénak minden adottsága és lehetősége megvan ahhoz, hogy állandóan a legjobbak között legyen kitűnő eredményekkel. Voltak a vártnál gyengébb eredmények is. Ezek a még nem kielégítő erőnlét miatt következtek be. Mind az edzőknek, mind a versenyzőknek elemezniük kell mind a sikeres, mind a mérsékeltebb eredményeket, hogy a még meglévő hibákat kijavíthassák. Faragó István, a válogatott csapat, edzője elégedett az eredményekkel. ..Nem is vártunk többet, sőt egyes számokban, így elsősorban a nagyöbű sportpuskában a vártnál lényegesen jobban szerepeltek a versenyzők — mondotta. — Tovább folytatjuk a munkát, súllyal a nagyöbű számok felé, mert ezekben komoly esélyeink vannak nemzetközi sikerek elérésére." Remélhetően a tavalyinál magasabb szintről való indulás azt eredményezi, hogy sportlövőink az idei nemzetközi versenyeken, majd az októberi világbajnokságon további sikereket érnek el. Molnár László Szombat du. V-3 órakor ÜGET® a díj