Népsport, 1962. június (18. évfolyam, 106-126. szám)
1962-06-18 / 118. szám
A következő feladat az osztrák-magyar Labdarúgó-válogatottalnk szinte még le sem mosta magából a Koszszú út porát, s máris újabb útra készülödük. A jövő vasárnap Bécsben Ausztria csapata ellen lép pályára. Baróti Lajos szövetségi kapitánynál először a VB tapasztalatai felől érdeklődtünk. Erre vonatkozóan ezt mondta a szövetségi kapitány: — Alaposan átgondolok mindent, és utána részletesen beszámolok a világbajnokság tapasztalatairól. ■ Most csak annyit: nagyon közel álltunk a továbbjutáshoz a csehszlovákok elleni mérkőzésen, amelyen, derekasan, becsülettel küzdöttek a fiúk. A Csehszlovákok gyors vezető gólja után a mieink siettették a siker elérését. Mivel nem tudtak gyors sikert elérni, idegessé váltak és ennek tulajdonítható, hogy a legnagyobb helyzeteket is elhibázták. Sajnos, a szerencse teljesen elpártolt tőlünk, és csehszlovák barátaink mellé szegődött... Ezek után áttértünk az osztrákok elleni készülődésre. — Van-e már kerete Ausztria ellen? — Véglegesen csak hétfőn állítom össze a keretet, de csaknem bizonyos, hogy a következő játékosok szerepelnek benne: Grosics, Ilku, Mátrai, Mészöli, Sárosi, Nagy, Sípos, Menczel, Göröcs, Albert, Tichy, Rákosi, Fenyvesi dr. és Kuharszky. Solymosit, Farkast és Sóvárit azért nem vehetem számításba, mert mindhárom játékos sérült. — És Sándor? __ Sándorról nem mondtam, le. Játéka attól függ, hogy menyire tudja kipihenni magát. Annak mindenesetre nagyon örülök, hogy Sándor újra nagy formába lendül, Göröcs teljesen rendbejött. A VB-keret többi tagja — Szentmihályi és Monostori — a B-válogatottban kap helyet. — Hogyan készülnek fel a bécsi útra? — Keddtől kezdve mindennap tartunk edzést. Ezek az edzések azonban inkább átmozgató jellegűek lesznek, előkészületi mérkőzés nem szerepel a műsoron. Csütörtökön fürdőbe mennek a játékosok és előreláthatólag szombaton reggel utazunk Bécsbe. Az IVB II-ből kiesett csapatok: Cegléd, KISTEXT, Szegedi Építők, Traktorgyár, Pénzügyőrök, Sopron Nyugati I.Sopor( Budai Spartacus—Mosonmagyaróvári TE 1:0 (0:0), Mező u. 2000 néző. V: Nyeste, B. Spartacus: Konrád — Pásti, Ordina, Huszár — Bányai, Remis — Zsidákovics, Mayer, Milosevits, Kalmár, Varga. Edző: Bodola Gyula. MTK: Horváth II. — Horváth IV., Becze, Rúzsa — Áldozó: Németh — Hérics, Trapli, Gnám, Tóth II., Scheller. Edző: Gőcze Sándor. G: Huszár. Jó: Konrád, Pásti. Ordina, Huszár, Zsidákovics, ill. Horváth II. (a mezőny legjobbja). Becze, Németh. Dunaújvárosi Kohász—Kőbányai Lombik 2:1 (1:0). Dunaújváros, 2000 néző. V: Hernádi. D. Kohász: Zugéber — Böröndi, Ligeti, Sula — Magasházi, Lovász — Török, Kőhalmi, Tallósi, Mihály, Andriska. Edző: Lennert Ferenc. K. Lombik: Bucsuházi — Szabadkai, Óvári, Magyar — Gazdag, Kerekes — Makrai, Szepesi, Peller, Hebrank, Radnai. Edző: Kósa József. G: Andriska, Tarlósi, ill. Peller. Jó: Lovász, Török, Tarósi, Hl. Óvári, Magyar, Peller. Szombathelyi Haladás—Vörös Csillag Traktorgyár 5:2 (3:2). Szombathely, 5000 néző. V: Bilcsák. Haladás: Szarka — Eker, Molnár I. Mester — Varga, Győri-Kiss — Molnár II. Iszak, Féri, Nagy, Tóth. Edző: Tölgyesi József. Traktorgyár: Kispeti — Lázár, Zimonyi, Németh — Halmai, Odri — Reiff, Schulcz, Bozssik, Katona, Nyári. Edző: Szalay István. A 82. percben Bozsik kiállítva. G: Istzak, P£m, Tóth, Molnár I (11-esből), Varga, ill.. Reiff, Nyári. Jó: Szarka, Mester, Varga, Pémi, Tóth, IÜ: Németh, Odri, Reiff. Kaposvári Kinizsi —Budapesti VSC 2:2 (2:2). Kaposvár, 800 néző. V: Vadas Gy. K. Kinizsi: Mohácsi — Tóth, Szili, Gergely — Szigeti. Pálfalvai — Horváth, Biró, Jezeri. Márkus, Herbel. Edző: Zádori László dr. BVSC: Mészöly — Kárpáti. Fekete, Rada — Szalai. Zalai — Murát, Földi II, Jáger, Rendek. Vereb. Edző: Fenyvesi László. G: Jezeri (2), Ill. Rendek, Vereb. Jó: Szili. Jezeri, Márki®, ül. Fekete, Jáger. Vereb. Székesfehérvári Vasas —Zalaegerszegi TE 2:2 (2:1). Székesfehérvár, 1200 néző. V: Völgyesi. Sz. Vasas: Varga — Szabó, Bognár, Ruppert — Németh, Fister — Kristály, Szőke, Kárász, Janecz, Ispaics. Edző: Moór Ede. ZTE: Rajkai — Tarr, Monostori, Mihalecz — Kárpáti, Madár — Arató, Tóth, Kovács II, Szabó, Tapolczai. Edző: Bányai Nándor. G: Szőke, Kristály, ill. Kovács II, Tapolczai. Jó: Ruppert, Fister, Kárász, Ispaics, ill. Kárpáti, Arató, Tóth. Oroszlányi Bányász—Pénzügyőrök 1:1 (1:0). Pasaréti út, 800 néző. V: Zsolt. O. Bányász: Fekete — Köteles, Cséder, Imre — Fónay, Makkai — Rácz, Csinos, Galgóczi, Pallagi, Magyar II. Edző: Bánáti Rezső. Pénzügyőr: Fatér — Tajti, Kepes, Jerabek — Kajós, Varga — Károly, Békés, Csáki, Matus, Mészáros. Edző: Nagy József. G: Rácz, ill. Kepes (11-esből). Jó: Fekete (a mezőny legjobbja), Cséder, Rácz, ill. Tajti, Békés, Matus. Budafoki MTE Kinizsi — Szállítók 1:0 (1:0). Czabán Samu tér, 1000 néző. V: Magyar. BMTE: Németh — Szabó, Haász, Dobos — Pécsi, Sárdi — Pécsen!, Bánkuti, Hortobágyi, Helinger, Schmidt. Edző: Marosvári Béla. Szállítók: Kaiser — Sebestyén, Fülöp, Pocsai — Szalontai, Balázs — Höntsch, Federics, Cserháti, Gerber, Kelemen. Edző: Tóth György. G: Bánkuti. Jó: Haász, Németh, Szabó, V: Pocsai, Fülöp, Kelemen. Erzsébeti VTK—Soproni VSE 3:1 (1:1). Ady Endre u. 1000 néző. V: Pósa. BVTK: Horváth — Lipcsei, Tocsik, Lengyel — Angyal, Paulicsek — Orbán, Csöbör, Klemencsics, Ignátkó, Bakó. Edző: Hanold Ferenc. Sopron: Nagy — Rácz, Ferencz, Síti — Feltini, Polgár — Göll, Rajnai, Som, Koltai Horváth II. Edző: Kőműves Imre. A hazaiak az utolsó 10 percben szerzett két góllal győztek. G: Csöbör, Klemencsics, Ignátkó, ill. Horváth I. Jó: Tocsik, Paulicsek, Csöbör, ül. Nagy, Polgár, Heltai. Keleti csoport Láng SE — Diósgyőri VTK 2:1 . (1:1). Rozsnyai u., 800 néző. V: Temesvári. Láng: Szentner — Mészáros, Hruby, Juhos — Simon, Fischer — Veres, Ambrus, Tímár, Molnár, Balogh. Edző: Keszei László. Diósgyőr: Tamás — Werner, Szigeti, Pauláé — Csányi, Nyíri — Bóta, Kovács, Kiss, Rácai, Matier. Edző: Bukovi Márton. G: Veres, Balogh. Ül. Nyíri. Jó: Hruby, Juhos, Simon, Tímár, ül. Szigeti, Pauláé, Csányi, Nyíri. Kecskeméti Dózsa — KISTEXT 5:1 (1:0). KISTEXT-pálya, 500 néző. V.: Tausz. K. Dózsa: Czéh — Tordasi, Határ, Kerepesi — Csordás, Menczel — Gyenes, Vékony, Szappanos, Szőczei, Rozgonyi. Edző: Molnár Ferenc. KISTEXT: Póla — Rubos, Molnár II. Kalmár Ii — Tóth, Sáros — Huss, Kalmár I. Bandi, Odri, Majszky. Edző: Horváth János. G: Vékony, Molnár II (öngól), Szappanos, Gyenes, Kerepesi, ill. Odri. Jó: Határ: Kerepesi, Menczel, Gyenes, Vékony, ill. Rubos, Huss, Odri. Nyíregyházi Spartacus—Szegedi Építők 2:0 (1:0). Szeged, 100 néző. V: Vali. Ny. Spartacus: Hargitai I — Galló, Nagy, Lakatos — Pongó, Szokol — Harcsa, Kovácsics, Csürke, Papp, Aranyi. Edző: Szabó Géza. Sz. Építők: Palotai — Huba, Molnár, Veréb — Szabó. Bezsenyi — Jánosi, Makai, Bilcsik, Blaha, Kalmár. Edző: Kalmár György. G: Szokol, Kovacsics. Jó: Galló, Szokol, Kovacsics, ill. Palotai, Molnár, Bezsenyi. Szolnoki MÁV —Ceglédi VSE 0:0. Szolnok, 4000 néző. V: Sramkó. Sz. MÁV: Cselényi — Sándor, Abonyi. Kegyes __ Jócska, B. Nagy — Tóth. Csábi. Süle, Karkecz, Dobos. Edző: Fazekas László. Cegléd: Kaltanecker . — Pákozdi, Mednyánszky. Császár — Csontos, Oláh — Kökény, Molnár, Gyikós, Nagy, Pintér. Edző: Turay András. Jó: Csábi, Józsa, Kegyes, ül. Csontos, Oláh, Mednyánszky. Borsodi Bányász—Debreceni EAC 1:1 (1:1). Debrecen, 1500 néző. V: Bálint, B. Bányássz Veres — Négyel, Benkő, Paulás — Kovács, Bencs — Zeolinai, Kőhalmi II. Papp, Szőcs, Léna. Edző: Csorba Károly. DEAC: Kassai dr. — Környei, Móricz, Várhelyi — Temesvári, Ceéfalvai — Szegedi dr., Dévai, Szűcs, Kéki, Pileteth. Edző: Szilárd Elek. G: Szőcs, ül. Kéki. Jó: Veres, Benkő, Szőcs, ill. Móricz, Szegedi dr., Kéki. Bp. Spartacus—Debreceni VSC 2:1 (1:1). Apaffy utca, 1000 néző. V: Szegedi B. Bp. Spartacus: Jakab — Mátrai I, Kovács I, Dankó — Makrai, Bayer — Dálnoki, Gondos, Kóczián I, Tóbiás, Száraz. Edző: Magyar Aladár. DVSC: Papp — Beck, Molnár, Kovács — Farkas, Juhász — Némethy, Oláh, Lázár, Puskás, Csekő. Edző: Magyar Ferenc. A nagy becsvággyal küzdő Spartacus különösen a II. félidőben volt jobb. Dankó a 42. percben utánrúgásért kiállítva. G: Gondos (2, egyet 11-esből), ill. Csekő. Jó: Kovács I, Makrai, Bailer, Gondos, ill. Kovács, Juhász, Csekő. Bp. Előre—VM Egyetértés 1:0 (1:0). Sport utca, 400 néző. V: Czirják. Bp. Előre: Havasi — Németh II. Szalai, Majláth — Korona, Egervári — Burányi, Széles, Marton, Lazaridisz, György. Edző: Lázár Gyula. Egyetértés: Bayer — Schmidt, Csákó, Ficzere — Bárczi, Székely — Budai, Szing, Ádány, Somodi, Csontos. Edző: Pyber István. Szünet Után az Egyetértés többet támadott, de határozatlan csatársora nem bírt a szívós Előre-védelemmel. G: Marton. Jó: Havasi, Németh II, Burányi, Marton, ill. Bayer, Ficzere, Somodi. Miskolci VSC — Ganz-MÁVAG 1:0 (0:0). Miskolc, 3500 néző. V: Fáth. MVSC: Miskolci — Homovics, Buna, Péter — Zoller, Kovács — Buczkó, Marosi, Tóth, Gyetván, Dobos. Edző: Nagy György. G.MÁVAG: Kamarás — Polgár, Palásti, Ördögh — Balogh, Domonkos — Dinapolus— Csanádi, Gregor, Harmath, Bédi. Edző: Kispéter Mihály. A 44. percben Bédit kiállították. G: Kovács. Jó: Homovics, Péter, Zoller, Kovács, ill. Polgár, Palásti, Domonkos, Harmath. 1. Szombathely 30 21 5 4 68:24 és 7. BVSC 30 15 11 4 50:25 41 3. Sz.fehérvár 30 17 5 8 47:22 39 4. Budafok 30 11 14 5 33:22 36 5. Dunaújváros 30 14 8 8 51:38 36 6. Oroszlány 30 11 13 6 35:28 35 7. Budai Sp. 30 12 11 7 36:29 35 8. Szállítók 30 8 11 11 40:37 27 9. BVTK 30 8 10 12 31:35 26 10. MTE 30 7 12 25:43 25 11. Kaposvár 30 7 10 13 28:40 24 12. ZTE 30 8 7 15 41:58 23 13. K. Lombik 30 6 11 13 30:45 23 14. Sopron 30 5 11 14 37:59 21 15. Traktorgyár 30 7 7 16 32:55 21 16. Pénzügyőr 30 9 3 18 29:53 21 1. DVSC 30 17 7 6 64:34 41 2. Láng 30 16 6 8 51:36 38 3. Bp. Előre 30 13 9 8 55:40 35 4. Diósgyőr 30 14 7 9 41:30 35 5. G.MÁVAG 30 15 5 10 46:39 35 6. Egyetértés 30 13 8 9 35:22 34 7. Miskolc 30 11 8 11 39:37 30 8. DEAC 30 12 6 12 31:36 30 9. Szolnok 30 10 9 11 34:20 29 10. Kecskemét 30 9 11 10 48:45 29 11. Borsodi B. 30 7 12 38:38 29 12. Nyíregyháza 30 9 11 10 28:33 29 13. Bp Spartacus 30 11 7 12 36:49 29 14. Cegléd 30 10 8 12 36:34 28 15. KISTEXT 30 3 9 18 25:71 15 16. Szeg. Építők 30 3 8 19 21:58 14 (Hohenstein, június 17) Vasárnap délelőtt rendezték meg a nemzetközi tájékozódási versenyt a Drezda környéki hegyekben. A találkozót váltóverseny formájában bonyolították le, mégpedig úgy, hogy valamennyi csapat kezdő embere egyszerre vágott neki a távnak. A máskülönben jól megrendezett versenynek egyetlen —■ igen komoly — szépséghibája volt, hogy immár harmadszor rendezték meg szinte teljesen azonos területen — ugyanazon a tíz négyzetkilométeren. Ezért a külföldiek komoly hátrányban voltak a német csapatokkal szemben. A nőknél, ugyanúgy, mint a férfiak versenyében, a váltó mindhárom tagja azonos pályát futott be. Ezen válogatottunk szépen szerepelt, a harmadik helyen végzett. Férfiak. Csapatban: 1. NDK I 3:46:37 2. NDK iI 4:20:58, 3. Svédország 4:29:24, .. . 12. Magyarország 4:59:28 (Schönviszky 1:49:11. Skerletz 1:40:4,5. Maácz 1:29:32). Egyéniben: 1. Crosse (NDK) 1:10:38, 2. Heinemann (NDK) 1:17:34, 3. Conrad (NDK) 1:18:23, . .. 15. Maácz. Nők. Csapatban: 1. Csehszlovákia 3:24:39, 2. NDK 3:56:29, 3. Magyarország 4:22:21 (Monspart 1:10:25, Győri 1:39:17, Neupor 1:32:39). Egyéniben: 1. Buryskova (csehszlovák) 1:03:54, 2 Kumbarova (csehszlovák) 1:04:10, 3. Kuckert (NDK) 1:10:24, 4. Monspart (magyar) 1:10:25. Hétfőn délelőtt repülőgéppel érkezünk haza. Soltész Béla V\\V\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\V\V\\\\ \pi csapatunk harmadik lett az NDK-ban a világbajnokságról (Jeszélgetés az olvasóval \N\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\N\VV\\\\\VAVV\VVV\ I Kedves olvasó, : kérdés, amely hetek óta izgalomban tartja a labdarúgó világot, a santiagói stadionban újra gazdát talált a finom mívű Rimet-kupa, és most már a szakértőké a szó, hogy levonják a tanulságokat, érté- keljék a teljesítményeket, és megállapítsák: merre halad, milyen irányban fejlődik a világ labdarúgása? A magyar sportbarát, aki oly sok napon át várta reeménykedve a távoli földrészről érkezett híreket, s akiben a magyar válogatott várakozás ison felüli szereplése a csoportmérkőzések során szintén napról napra terebélyesítette a bizalom fájának hirtelen kibomló lombozatát, még a döntő napja előtt itthon üdvözölhette kedvenceit. Azon a bizonyos csehszlovák—magyar mérkőzésen elég volt némi balszerencse, egyébként minden elismerést megérdemlő védelmünk pillanatnyi meginítása, összjátékban és eredményességben sokat fejlődött tá- r madóink kapu előtti bizonytalansága, a nagy helyzetek ki- használatlanul hagyása, s végü l eredményben azon a mérkőzé-esen hagyta el vesztesként 5 együttesünk a pályát, amelyen talán a legjobban játszott. Ha a csoportmérkőzések eredményeiből és teljesítménnyeiből hirtelen támadt reménységeink el is hervadtak a vereség után, a chilei világbajnokság mégis azzal a fel-l emelő érzéssel marad meg emlékezetünkben, hogy az utóbbi években hullámvölgyben lévő magyar labdarúgás élvonalát képviselő válogatottunk nem csak becsülettel helytállt a világ legjobbjainak nagy versengésében, hanem figyelemre , méltó haladásról is tanúságot tett, biztatást nyújtott a néki hány hónapja még oly sivárnak tetsző jövőre. A kedves olvasó, azt hiszem, egyetért velem, amikor labdát~.......... I ■..■■■■ rúgósportunk vezetőitől azt várom, hogy válogatott csapatunk chilei sikeres szereplése nyújtotta alkalmat megragadják és a kínálkozó kedvező hangulatot felhasználva, megfelelő intézkedéseket, rendelkezéseket hozva új lendületet adnak az egész magyar labdarúgás fejlődésének. Mert szép ez a siker, amely kis szerencsével kétségtelenül nagyon könnyen még szebb is lehetett volna, de mit sem ér, ha fénye mögött nem vesszük észre az árnyékokat. Ha nem gondolunk például a Középeurópai Kupában válogatottjaink nélkül bizony szegényesen szerepelt élcsapatainkra — s e tekintetben a Vasas eredményes játéka csak a szabályt erősítő kivételnek tekinthető — bajnoki rendszerünk fogyatékosságaira, csapataink többségének felkészülésben gyengeségeire, a tehetségkutatásban és az ifjú labdarúgók nevelésében annyiszor kifogásolt maradiságunkra. És még egész sor problémájára labdarúgásunknak, amelyek változatlanul problémák, amelyek nem oldódtak meg válogatottunk becsületes chilei helytállásával sem. Remélem, a kedves olvasó nem tekinti ünneprontásnak, hogy most, még mielőtt e nagy világverseny részletes értékelése megkezdődött volna, mielőtt a szemtanú szakemberek letették volna voksukat a nyilvánosság asztalára chilei szereplésünk jelentőségét illetőleg, e sorokkal labdarúgásunk égető és megoldatlan kérdéseire próbálom az ünnepi hangulat közepette is ráirányítani a figyelmet. De azért teszem, mert bizonyosra veszem: szakembereink chilei tapasztalatai, és válogatott együttesünk szereplése a világbajnokságon új, nagyon kedvező feltételeket teremtett e problémák sikeres, haladéktalan és nagy fejlődést ígérő megoldásához. Ardai Aladár Hétfő, 1962. június 18. 3 CHILEI napló Amikor kezdetét vette a VB, gyorsan megállapították, hogy néhány régi csillag fénye alaposan megkopott. Ezek közé számították Garrinchát, a brazilok jobbszélsőjét is. A Brazília—Anglia mérkőzés után alaposan megváltozott a vélemény Garrincháról. Amit ez a jobbszélső, a stockholmi döntő egyik kiemelkedő játékosa ezúttal művelt a pályán , az utolérhetetlen. Olyan gyors volt, hogy pillanatok alatt viharzott el ellenfele mellett, azok a gyors rajtok, testcseles megindulások, amelyek már 1958-ban is feltűnést keltettek, most is mindig alkalmasak voltak arra, hogy birtokában maradjon a labda és tovább tudja szőni a támadások fonalát. A mérkőzés után sokan azt mondták, hogy ezt a játékot Garrincha már nem lesz képes megismételni. Meg is említette neki ezt az egyik újságíró. Garrincha nem tartozik a bőbeszédű játékosok közé, és csak ennyit felelt: — Ez bizony lehetséges, bár néhányszor már megleptem az embereket. Nem vagyok én még olyan öreg. Vagy így gondolja? Akkor gyorsan mondja meg, nehogy lekéssek az újabb meglepetéssel... erano sérinéce A spanyol középcsatár sérülésének körülményeit homály fedi, mert senki sem emlékezett, hogy melyik mérkőzésen is történt a sérülés, amely megakadályozta Di Stefanót abban, hogy megpróbálhatta volna győzelemre vinni csapatát. Itt Chilében olyan hír terjedt el, amely szerint Di Stefano fejsérülését nem játék közben, hanem valahol Brüsszelben szerezte — egy bisztróban, ahol nézeteltérése támadt néhány jókedvű belgával. Nem tudjuk, hogy mi az igazság ezekből az itt elterjedt hírekből, de annyi bizonyos, hogy helyesebben teszi a válogatott labdarúgó, ha néhány nappal a VB előtt Inkább a tej csarnokba téved be. Igaz, ott nem olyan jókedvű©!? az italfogyasztók, viszont kevesebb a valószínűsége a sérülésnél" Szöke pilóta Ezt a nevet Mészöly Kálmán érdemelte ki fel hőfejeseivel. Az ellenfelek rohamai során, amikor magasan szállt a labda kapunk felé, gyakran és mindig a legjobb pillanatban jelent meg a magasban a szőke fej, s a labda máris visszafelé vette az útját. A szurkolók már az első percekben észrevették Mészöly kivételes fejelőképességét, pedig itt Dél-Amerikában általában jól fejelnek a játékosok. Mészöly fejesei mégis nagy feltűnést keltettek. De nemcsak ezzel a képességével lopta be magát a magyar középhátvéd a rameaguai közönség szívébe, hanem azzal is, hogy mindig tisztán, sportszerűen harcolt. Otthon tapasztalni fogják majd, hogy az alatt a néhány hét alatt, amíg távol voltunk, mennyit fejlődött, színesedett, gazdagodott és vált higgadtabbá, biztonságosabbá a fiatal középhátvéd játéka. Jáiol adónácsát terjesztette Albert Flórián nagyon fáradtan, nagyon rossz formáiban és eléggé enerváltan indult neki a nagy útnak. A szövetségi kapitánynak sok gondot is okozott. Kongóban a Svájc elleni előkészületi mérkőzés után, igen sok itteni szurkoló és szakember, közöttük több külföldi újságíró is megkérdezte Baróti Lajos szövetségi kapitánytól: „Miért kísérletezik ezzel a teljesen letört játékossal, akiből még az akarat is hiányzik?” Az angol—magyar mérkőzés előtt Baróti Lajos közölte is Flórival: „Ez az utolsó kísérlet!” Albert így válaszolt: „Ezen nem is csodálkozom, de legyen nyugodt, Lajos bácsi, az első VB-mérkőzésre teljesen rendben leszek." Nos, Albert Flórián igazat mondott. A sorsdöntő mérkőzésen nem is lehetett ráismerni , olyan pompás dolgokkal rukkolt ki. A győzelmet jelentő gólja egészen ragyogó teljesítmény volt. Ez a gól azonban nemcsak pillanatnyi fellángolás eredménye volt. A további mérkőzéseken nemcsak a régi Albertét láttuk a magyar csatársor tengelyében, hanem az újat is: azt a középcsatárt, aki ezen a VB-n küzdeni le megtanult, aki nemcsak önmagát, hanem a szívét is megtalálta. <=1. .« Először a rengős apróságok szívét hódította meg Tichy, a magyar balösszekötő, amikor pedig bombalövése Springert fölött a léc alá vágódott, mindenkiét, a közönségét, az újságírókét, s a lelátókon elhelyezkedett szakemberekét is. Az idegeneknek kezdetben csaknem beletört a nyelvük, de azután már folyékonyan ejtették ki a nevét: Lajos Ticsi. Róla mondták a mérkőzés után, hogy a világ bármelyik csapatában bérelt helye lehetne a csatársorban. Vigyáztak is minden mozdulatára, többen őrizték a hátvédek, a fedezetek és időnként még egy-egy csatár is. Egyik kapuvédő sem érezte túlságosan jól magát, amikor a kapu közelében Tichy Lajos lábán volt a labda. Mi pedig különösen annak örültünk, hogy Tichy igen jól kivette a részét az összjátékból is. Az utolsó mérkőzés után az esti vacsoránál, Rengóban vagy százan vették körül Tichy Lajos asztalát. Vigasztalták kedvencüket a rengóiak. Balösszekötőnk alig győzte hallgatni a sok dicséretet. Majd végül szomorkás hangon így válaszolt: •— Nem is lenne semmi baj, ha legalább egy nagyon csúnyácska gólt tudtam volna rúgni Schroiff hálójába. Cdar Sándor Károly talán az első játékos a világon, aki a fürdőszobában szenvedett komolyabb sérülést. Még annak idején Bariban, egy gyors mozdulat közben belerúgott a vízcsapba, s a jobb lábán leszakadt az egyik köröm. Ennek következtében ki kellett hagynia a torinói mérkőzést és még néhány edzést is. De azután rendbe jött. Féltettük, hogy a hazai hosszú kényszerpihenők és az olaszországi sérülése meglátszik majd a játékán. Nem így történt. Gyors, bátor játékával már az angol mérkőzésen meghódította a nézőket, tekintélyt szerzett magának, így volt ez a többi mérkőzésen is. A csehszlovákok ellen felejthetetlen volt, ahogyan egy alkalommal a 16-os és az alapvonal találkozásánál elcsente a labdát Schreiff elöl és nagy nyugalommal gurította az üres kapu elé. Sajnos, a többiek nem ismerték fel a lehetőséget és így oda lett a jó helyzet. Kitűnő játékára akkor tette fel a koronát, amikor a mérkőzés végefelé egy villámgyors támadás során a középcsatár helyéről kipörgette a labdát az előretörő Tichy elé. Ezt a pompás magyar támadást percekig tapsolták a szurkólók. Csikar, az öreg harcos olyan szívvel küzdött ezen a VB-n , mint húszéves korában. 2)oízpéldala A sok-sok idő óta itt élő magyarok a csapat ideérkezése napjától nagy szeretettel vették körül játékosainkat. A magyarok klubja egyik vezetőjének — mindenki Roberténak szólítja a harmincas évek vége óta ott élő mozgékony, ügyes embert — javaslatára megszervezték, hogy mindennap más-más készít a csapat részére két hatalmas tortát. Hadd érezzék a világ másik sarkára érkezett labdarúgóink az otthoni ízeket. A magyar—bolgár mérkőzés reggelén is útnak indult a finom dobostorta. Az autó azonban defektet kapott és így nem érkezhetett meg ebédre. Roberto egészen oda volt: — Mi lesz most? A fiúknak bizonyosan hiányozni fog. Csak baj ne legyen belőle a mérkőzésen. A mérkőzés végén megnyugtattuk: — Látja, dobostorta nélkül se sikerült hat gólt lőnünk. Roberto azonban nem hagyta magát. „Képzeljék el — mondta —, mi lett volna, ha még a dobostortát is megeszik! Tabák Endre .