Népsport, 1963. szeptember (19. évfolyam, 173-194. szám)

1963-09-24 / 190. szám

BENE LÁBA LÖVÉSRE LENDÜL így esett az egyetlen gól Debrecenben. A labda már Bene birtokában van. Éppen lövésre lendíti lábát a középcsatár. A képen balról jobbra Hurculava, Bene, Maszlov, Puskás és Modrik. Főleg a csatárjátékban kell fejlődni Gyengén játszott fio? ... ------- tűnik Debrecenben. Ami­kor véget ért a mérkőzés, bizony csak gyér taps csattant. H­a a rossza játék okát keressük, objektív tényező­ket is találhatunk. 1. Hat új játékos kapott he­lyet a csapatban, 2. Szokatlan időbeni, délelőtt volt a mérkőzés. Miért volt szükség a hat új játékos beállítására? Azt hisz­­izifik, ez köziismert. Novák a sé­rült Mátrai helyére került az A- válogatottba. Orbán sérült. Nagy, Nógrádi és Palotai Moszkvában, volt. Új játékos került a balszél­re Korsós személyében. Ezek te­hát tények. Valamit azonban már a puszta felsorolás is mutat. Mégpedig azt, a védelem változott meg, a csatársorba pedig mindössze egy új játékos került be. Most Debrecenben ez az új vé­delem nem vétett különösebb hibát, gólt sem kapott. Sőt volt egy pozitívuma is az új összeál­lításnak, feltűnt egy igen tehet­séges fedezet, Somodi, akire nyu­godtan számíthat az olimpiai ke­retben Lakat Károly. A­­r­a már az első csatársoron percek után ■ —.... ■■ '­­ látSZott, hogy komoly szerkezeti hibái vannak. Sem Puskás, sem Kor­sós nem szélsőjátékos. Ez pedig azt jelentette, nem lehetett a szárnyakon­ támadásokat indíta­ni. A belső hárm­as, amely egyé­nileg képzett játékosokból áll, ezen a mérkőzésen nem értette meg egymást. Pedig a három csatár nem először játszik együtt. Későn adták a labdát, rosszul helyezkedtek, keveset vállaltak magukra. A szovjet együttes fiatal játé­kosokból áll. Csatárai nem sok veszélyt jelentettek a kapura, látszott rajtuk, hogy nincs még nemzetközi tapasztalatuk. A vé­delemben csak a középhátvéd Gyikarjov és Hurculova tetszett. Ez a két játékos mindig időben ért oda, amikor a belső játékot erőltető öt csatárunk valamit keresztül akart vinni. Lélekte­­lenül, unottan rövid átadásokkal előrehaladva igyekeztek helyze­tet teremteni csatáraink, nem láttunk tért ölelő átadásokat, vál­tásokat, és főleg tervszerűséget, elgondolást. Puskás azzal volt a legjobb csatár, hogy többször lőtt kapura és egyéni kitörések­re is vállalkozott. A szovjet B-csapatból négy játékos teljesítményét emel­hetnénk ki, így a kapu® Urusad­­zéét. Biztos labdafogású, jó szemű, bátor kapus a Kutaiszi Dinamó 24 éve® játékosa. Nagy jövő előtt áll, rövidesen talán a nagyválogatottba is bekerülhet. A csapat másik legjobbja a szin­tén grúz származású Hurculava. Ez a mindössze 20 éves fedezet kitűnően kezeli a labdát, jól he­lyezkedik, példásan fog embert, és ugyanakkor van ereje az előretörésekre is. A balszélső, Lobanovszkij ér­dekes csat­ár­egyéniség. Akkor figyeltünk fel rá először, amikor balszélső létére jobb belső csőd­del ívelte be a szögleteket. Ezek a labdák­ a kapu torkába száll­tak és mindig komoly veszél­yt jelentettek. Átadásai is sokszor élőlényszámba mentek, külső és belső estiddel egyaránt jól nye­sett átadásokat küldött társai­nak. Jó volt Szevidov is. Ügye­sen hozta helyzetbe magát, de látszott rajta, hogy nincs rutin­ja, elügyetlenkedte a legnagyobb helyzeteket is. A mérkőzést ’S* zzzzzzzzzzzzzzzzzrzzz, szó esett a látottakról. A vezetők eléggé ön­kritikusan beszéltek a történ­tekről. Bizony kevés olyan po­zitív vonást találhattak csapa­taik játékában, ami kielégítette volna őket. B-válogatottunkra és ami ez­zel egyet jelent, olimpiai csapa­tunkra sok feladat vár ősszel. Az olimpiai együttesnek legkö­zelebb Göteborgban kell pályá­ra lépnie­­a svédek ellen. A B- csapat a jugoszláv, az NDK-beli (kétszer is) és az osztrák B-csa­pattal méri össze erejét. Remél­hetőleg addig sikerül előrelép­nie, főleg a csatár játékban. Több fia­ta­­ték­esség­ben fog a fia számlái Tatabányáén I A stáklán adódik, hogy Tatabá­­­n­nyára is jut válogatott ** labdarúgó-mérkőzés, még ha az nem is mindjárt a leg­újabbak összecsapása, hanem a­­“legf­atalabbaké, az ifjúsági vá­logatottaké. Nos ezúttal a bá­nyavárosban mérkőztek az ifik, s a kezdésre kiderült: a szurko­lóik nem úgy kezelték a mérkő­zést, hogy „csak” ez ifik ját­szanak. Mintegy hatezer néző foglalt helyet a lelátókon. A magyar ifjúsági válogatott játékosai kettő kivétellel most húzták magukra életükben először a címeres mezt. Persze nagy szerzett. Színtelen, vérszegény mér­kőzést láthatott a kisszámú közön­ség és csak a szép időnek örül­hetett — a játéknak már ke­vésbé ... ♦♦♦ A bajnoki címre pályázó két női röplabda-együttesünk ugyancsak „megizzadt” a hét végén. A listavezető Bp. Építőket például csak a sötétedés „mentette” meg a nyolcadik helyen álló, de rendkívül lelkesen és jól játszó VTSK elleni mérkőzésen. Egy fecs­ke, a nagyszerűen játszó Gerhardtné az Építőknél sem csinál tavaszt és bizony ha nem sötétedik be, akkor szombaton könnyen eldőlhe­tett volna a bajnokság sorsa, mert ekkor a tanácsiak esé­lyesebbek voltak. De vajon miért kezdték a mérkőzést a sötétedés előtt egy órával? A második helyezett Új­pesti Dózsa vasárnap délelőtt a Csömöri úton szerepelt. A két csapat jórészt egymás hibáiból élt. A második játszma egyébként izgalmas hajrájában egymás után hat nyitást rontottak a játékosom A találkozó érdekesein ala­kult. Az első játszmát a Dózsa nyerte, a másodikat 12:14-ről a Meteor, a harma­­di­kat 4:12-ről a Dózsa és ezzel el is dőlt a mérkőzés sorsa. A lila-fehérek a már bajnoknak tekinthető férfi csapata után a lányok is je­lentős lépést tettek a baj­noki cím elnyerése felé. — Mi az, nincs Pesten másod­­bíró?! — kiáltott be a pályára kissé felindultan az egyik vidé­ki sportkedvelő a Bp. Honvéd — Farkaslyuk röplabda-mérkőzésen. A játékvezető, sajnos, nem egyedül ezen az egyébként­ érde­kes, színvonalas mérkőzésen volt kénytelen segítség nélkül bíráskodni. Nem jelent meg a másodbíró a női bajnokság rang­adóján, az Újpesti Dózsa —Bp. Vörös Meteor találkozón sem. — Szombat délelőtt, az utolsó pillanatban nem kevesebb, mint ♦íz másodbíró mondta le a köz­volt az izgalom, a szurkolás a mérkőzés előtt a magyar tárbor­ban ... csak jó lenne a bemu­tatkozás ... Jaj, csak ne okoz­zunk csalódást, ezek a gondola­tok foglalkoztatták a fiatalokat. És ha a mérkőzésen nem is ment minden, a legsimábban, ha nem is ment a játék úgy, ahogy szerették volna, ha akadtak is hibáik jócskán, mégsem az el­marasztaló, hanem az elismerő jelzők illenek a teljesítményük­höz. Lelkesen küzdöttek, szívvel­­lélekkel, nagy odaadással ját­szottak, s látszott mindegyikü­kön­, hogy nagyon akar, nagyon igyekszik. Hogy mégsem hozott mindez győzelmet? Ez azért volt, mert a lelkesedés nem párosult­­­reműködést — panaszkodott­­ Hegyi Mátyás, a szövetség főtit-­­­kára. Ezek után még jogosabb a­­ kérés: a bajnokság hajrájában­­ a JT is tegyen meg mindent a­­ mérkőzések zavartalan lebonyol­­­lításáért! — Balla, Népsport! Tessék, mondani, sok magyar szur­koló volt a moszkvai mérkő­zésen? A rádióban ugyanis sokszor lehetett hallani az ütemes ■,,Hajrá, magyarok”­­at... —. Elég sokan volta­k, kapás­ból nem is tudjuk megmon­dani, hogy hányan, de lehet­tek vagy háromszázan. IBUSZ- társasutazás keretében tekin­tették meg a mérkőzést.. Hang­jukat még jobban is lehetett volna hallani, ha szurkolóink nem lettek volna szétszórva. 50-es csoportokban ültek ugyanis, s a csoportok nem jutottak egymás mellé. Haza­felé a TU—104-essel sokan jöt­tek, s a gépen az egyik női szurkoló nagy csoportnak for­dította a Pravda tudósítását magyarra ... A gépen ott volt Krencsey Marian filmszínész­­nőnk is, aki szintén végig­­szurkolta a moszkvai mérkő­zést. Mindenki megelégedet­ten érkezett haza. «« 0 »«« Az úszóbajnokságon hallottuk az alábbi, kedves történetet. ..... Ali Csaba —, aki kitűnő új országos csúcseredménnyel örvendeztette meg a közönséget a 400 méteres vegyesúszásban, s jó eredményt ért el Katona mö­gött ezerötszázon­­, csak akkor öltözött fel az idei nyáron, ami­kor versenyre Budapestre uta­zott. Csaba ugyanis csak egy ug­­rásnyina lakik Egerben az uszo­dától, s szinte egész napját ott tölti, fürdőnadrágban, s csupán étkezni, kicsit tanulni, s pihenni jár haza. A Valent Gyula által vezényelt fellegvárban egyébként Visontai István, edző irányításával edz, s merész terveket kovácsol a kö­vetkező idényre is az ifjú, „für­­dőnadrágos rekorder.. .*’■ határozott, gólratörő csatár­­játékkal". Nem törtek be a tá­madók a védelemben adódó ré­seken­, s nem lőttek eleget ka­pura. Enélkül pedig nehéz győzni.. . Ha csak a játékosok papái, mamái s rokonai ültek volna fel a lelátóin, az is elég sok nézőt tett volna ki. Ők voltak a vezérszurkolók, talán ők izgultak a legtöbbet a fiata­lok sikeréért. Persze a többi nézőt is csak a dicséret illeti, hiszem olyan fergetegesen biz­tatták a magyarokat, hogy azzal még a hazai NB I-es csapat is elégedett lett volna. Paulik, a m­agyar ifjúsági vá­logatott jobbfedezete ezúttal ha­zai környezetben játszott, mivel a Tatabánya ifjúsági csapatából került a válogatottba. S a fede­zet valóban úgy játszott, mint aki nagyon „otthon” van a pá­lyán. Kitűnően szerelt, labdái pedig rendre jó helyre jutottak. Legközelebb valamelyik, csatár otthonában is kellene mérkőzést rendezni..." A szovjet fiatalok között néhány nagyon tehetséges labdarúgóval ismerkedtünk meg Tatabányán, mint a kapus Kra­­marenkó, a jobbfedezet Maljav­­kin, s a mindenes Zabrogyin. Kramarenkó kapus együtt élt a játékkal, s nemcsak a kapuvona­lon bizonyított, hanem a kifutá­sai is rendre sikerültek. Mintha nem ifjúsági játékos, hanem egy idős, tapasztalt kapuvédő őrizte volna a vendégek hálóját. A szőke, nyolcas számot viselő Zabrogyin pedig olyan elegánsan tette-vette a labdát, kígyózott át a védőkön­, hogy néha bizony ag­gódtunk is, hogy berúgja a lab­dát... a magyar kapuba. Kapocsi Sándor, az ifjúsági vá­logatott edzője a következőket mondta a mérkőzésről: — Mindkét csapat nagy akarás­sal küzdött, s ez a tény rányom­ta bélyegét a játékra rá. A mieink az első 20 percben lámpalázasan­ ­ játszottak. A cserék, valamint az,­­ hogy a csapat később átesett a­­ „tűzkeresztségen”, azt eredmé- l nyezték, hogy folyamatosabbá­­ vált a játék is. S ha csatáraink­­ keményebben, lendületesebben­­ törnek be a kapu előterébe, pon­­■ tosabban és többet lőnek, a győ-­­ zelmet is megszerezhettük vol­­­­na.­­ — Az elkövetkezendő időben­­ tovább javítjuk a csapatmunkát, és főleg a csatársor ütőerejét kí­­­­vánjuk fokozni, esetleg új játé­­­­kosok bevonásával. Az ered­­­­ménnyel, és nagy általánosság­­i­ban a játékkal, a csapat küzdő­­­­szellemével elégedett vagyok.­­ Persze, még javulásra szorul a­­ gárda az elkövetkezendő UE­FA­­- tornáig. Néhány örvendetes megfigyelés a moszkvai mérkőzésen (Folytatás az 1. oldalról.) egy olyan kitűnő együttes ellen, mint amilyen a magyar váloga­tott. Mi volt Tichyvel és miért játszott jól Göröcs? Néhány kulcsjátékosunk, így Tichy Lajos is csalódást keltett. Ezt Tichy is tudta. Az ünnepi vacsorán, s végig hazafelé rossz hangulatban volt. Mérsékelt tel­jesítményére nem keresett ment­séget. —­ Nem tudtam egy rendeset be­lerúgni a labdába. Alig álltam a lábamon, nagyon fáradtnak, tom­pának éreztem magam. Akartam, de nem mozgott a lábam. Legyen­gített egy gyomorrontás is, de még­sem gondoltam arra, hogy nem vállalom a játékot, egy fon­tos mérkőzésen nem akartam ma­gamról elhárítani a felelősséget. Nem tudtam kibontakozni, s en­nek oka volt az is, hogy a szov­jet csapat tömören védekezett, nem tudtam kinek adni a lab­dát ___ Sajnálom ... Göröcs Jancsi viszont örült, amikor gratuláltak neki. A tv képernyőjén aligha lehetett lát­ni azt, hogy Göröcs ezen a mér­kőzésen a pálya hosszában és széltében milyen sokat mozgott. Neki úgyszólván mindig lehetett labdát adni. Göröcs maga is tud­ja, hogy ilyen felfogásban több­re képes. íme: 1-j Azelőtt elől nem mozogtam eleget, s ha nem kaptam labdát, elkedvetlenedtem, s elment a ked­vem is. Hátul és középen többet vagyok játékban, s állítom: gól­helyzetbe is hamarább tudok ke­rülni. Azt már nem mondta Göröcs, de tudja: csak akkor, ha az ál­lók­épessége kif­org­ás­tal­an. Machos gólja Amikor Fenyvesi dr. megsé­rült, Machos befutott a pályára, s négy perccel később már in­dián táncot lejtett örömében, mert gólt rúgott. A mérkőzés után egy újságíró megkérdezte, hogyan csinálta. Feri tréfáiban válaszolt: Felnéztem, láttam, hogy üres a baloldal, megcéloztam a sarkot, és fogadtam a gratulációkat. Aztán komolyra fordította a szót:­­-* Lajos labdáját magam elé tettem. Ekkor nem volt körülöt­tem senki, s féltem, hogy beér­nek, tehát messziről rárúgtam. A labda már útban volt, amikor fel­néztem, s azt láttam: Jasin majd­nem az ötösön áll. A lövés nem volt erős, nem találtam jól el a labdát, de pörgés volt benne, s ez csapta be Jasint. De szép volt... Bizony! Mit mondtak a megfigyelők? A lelátón az NDK szövetségi edzője, Horst Ktocke 11. sűrűn je­­gyezgetett. De nem tétlenkedett az olasz válogatott technikai ve­zetője, Fabri sem. És mit mond­tak a mérkőzés után? Sockoll: „A magyarok­ ellen Berlinben győzhetünk, ha . . . a csatárok úgy játszanak, mint Moszkvában ... De a fedezetpár remek.” Fabri: „Fllenünk bizonyára más szovjet csapat lép pályára. Szá­mítunk erre. A 4 — 2—4 ellen Moszkvában nehéz lesz boldo­gulnunk. Majd mi is védekezünk, de csak Moszkvában. Rómában nyernünk kell. Jasint kifütyülték Lev Jasin a mérkőzés után megkereste Sándort, s aztán Sá­rosa társaságában kesergett: — Nem ment... kifütyültek ... Rosszul esett, de igazuk volt. Egy­szerűen nem tudtam kiszámítani a labda útját. Ha így megy, még Beszkov csapatából is kimaradok, nemhogy világválogatott leszek... — Mi van Nettóval? — kérdezte Sándor. — Kihagyták ... Pedig az eszé­re, higgadtságára, körültekintő já­tékmodorára még szükség lenne. Aztán tréfára fogta a dolgot: „Persze, egy jó kapusra is... Páncsics önbírálata Után­pótl­ás-váloga­t­ottuinkn­ak sikere volt. Biztosam győzött. Néhány játékosunknak azonban nem volt sikere. Ezek közé tar­tozott Páncsics is. Könnyelmű­sége miatt gólt kaptunk. Az öl­tözőben vigasztalták: „Nem baji Miki, előfordul ez .. .** Páncsics replikázott: „De igen* is baj . . . Nem először fordul elő velem ilyesmi.. .** Aztán húzta le magáról a mezt, vetkőzött. Csanádi Árpád, az iMTST elnökhelyettese odaszólt neki: — Miki, miért vetkőzöl? Nem mondták, hogy lecserélnek. Már a cipő is lekerült a l­álbá­ról, amikor megkérdezte Sebes Gusztávot: „Levetkőzhetem, Gusz­­ti bácsi?” Sajnáltuk Páncsicsot, de örül­­tünk, hogy bánta, nagyon bánta a hibáját. Mit ír a Pravda? Hétfőn reggel csak a Pravda jelent meg Moszkvában. A lap Leontyev sportmester tollából közöl értékelést. Deontyev ki-* emeli a mérkőzés baráti, sport­szerű légkörét. Többek között ezt írja: „A szovjet válogatott jobbára fölényben volt, de csa­tárainkból hiányzott az átütő-* erő... Javulunk, jobbak vol­tunk, mint két hónappal ezelőtt* de ez kevés lehet az olaszok ellen... Aggasztó, hogy Jasin indiszponált... A magyarok az első félidőben védekezésre kény­szerültek, de szünet után aktí­vabbak lettek ... Ha bemegy a két kapuralövés, vagy Albert és Göröcs hálóba talál . .. baj lehe­tett volna . ..” Rákosi a keretben Baróti Lajos megérkezés után közölte, hogy kibővíti a váloga­tott keretet a­ Rákosival. Lehet­ tehát, hoigy a Jugoszlávok ellen megváltozik a válogatottunk ösz­­szetétele. Bár­hogyan is lesz, bízhatunk abban, hogy legjobb­jaink Moszkvában egészséges önbizalomra tettek szert, s Belgrádban­ is helytállnak. Nagy szükség lenne erre­­ Berlin előtt. Németh Gyula Sokat mond Hol hozott lényegesebb változást a legutóbbi forduló? Az NB II-nek mind a Keleti, mind a Nyugati csoportjában átlagon felüli volt a vendégcsapatok győzelmének száma, s a Nyugati csoport­ban a döntetlenek is megszaporodtak. A két csoportnak eddig min­den fordulójában igen sok mérkőzést nyertek a hazai csapatok, most viszont a 18 otthon szerepelt közül mindössze nyolc ért el győzelmet. Gólok Nézők ezrekben össz. átlag össz. átlag 1­2 NB I B 152 2. 169.7 30 24 19 12 NB II. Kelet 242 3.3 121.5 1.6 43 15 14 NB II. Nyugat 241 3.4 91.7 1.3 40 16 14 Lényegesen csökkent a veretlenek és a nyeretlenek szánta Az NB négy osztályában sze­replő 162 csapat közül már csak a III. ker. TTVE áll pontveszte­ség nélkül, mert az Elektromos és a BEAC most vesztette el első pontjait. Az NB I B-ben a Duna­újváros, az NB II-ben az Eger, az NB III-ban pedig az Elektro­moson és a BEAC-on felül a Keszthely és a Rákoscsaba is el­szenvedte első vereségét. Az NB 102 csapata közül már csak kilenc a veretlen. NB I: Fe­rencváros. NB I B: Egyetértés, Oroszlány. NB II: III. ker., NB III: Veszprém, Taszár, Tokod, Tűzol­tó Dózsa. A nyeretlen csapatok száma is jelentősen csökkent. Az NB I - ben­ a Miskolci VSC és a BVSC, az NB III-ban pedig a Székesfe­hérvári Honvéd, a Pilisi Bá­nyász, a Kalocsa, a Balassagyar­mat és az Orosháza most aratta első győzelmét. A 162 csapat kö­zül még nyolc a nyeretlen. NB I: DVSC. NB I B: nincs. NB II: Bé­késcsaba, Mosonmagyaróvár. NB III: Barlnka, Máza-Szászvár, Nyergesújfalu, Hajdúszoboszló, Hajógyár. Vajon meddig tart még ez NB I B-ben az Egyetértés és az Oroszlány veretlenségi sorozata? Az Egyetértés még négyszer uta­zik vidékre: Szombathelyre, Sal­gótarjánba, Miskolcra és Sajó­­szentpéterre. Az Oroszlány va­sárnap a Salgótarjánt fogadja, majd két nehéz mérkőzést ját­szik idegenben: a Dunaújváros és az Egyetértés ellen. Idegen­ben szerepel még a Budafok és az Ózd ellen. Könnyen lehetsé­ges, hogy három hét múlva nem lesz már veretlen az NB I B-ben. Az NB I B talán legérdekesebb adata: az NB I-ből kiesett Szom­bathely pillanatnyilag a 8., a másik kiesett, a Salgótarján pe­dig a 9. helyen áll. Hét forduló utáni Fiatalok találkozója Vasárnap délután ezrével láto­gattak el a szurkolók a Mező utcai BEAC-pályára, a Budai Spartacus—III. ker. TTVE NB II-s találkozóra. Amikor már vagy tíz perce folyt a mérkőzés, még akkor is özönlöttek az emberek a nézőtérre. Igaz, remek volt az idő, no meg NB I-bs forduló sem volt. Úgy látszik, a négyezer fő­nyi szurkológárda megérezte, hogy nagyszerű összecsapás ta­núi lesznek, így is volt. A találkozó már csak azért is érdekesnek ígérkezett, mert ezen a napon az NB talán két legfia­talabb gárdája mérte össze tu­dását. Nézzük csak. A hazai csa­pat átlagos életkora 24 év. Leg­fiatalabb játékosa a 19 éves Pa­taki és Hoffmann, s csupán a 31. évét taposó Törőcsik tartozik az idősebb generációhoz az együt­tesben. Nagyjából ugyanez mond­ható el a vendégekről is, hiszen a TTVE csapatának átlagos élet­kora 23,8 év. Legfiatalabb a 19 esztendős jobbhátvédet játszó Nádai, valamint a hátravolt kö­zépcsatárt kitűnően játszó, apró termetű, rendkívül mozgékony Kocsis, míg a legidősebb, a bal­hátvéd szerepkörét betöltő Szon­di is csupán 28 éves. Meglátszott ez a fiatalok talál­kozóján, mert nem volt egyetlen játékos sem a két csapatban, aki ne „hajtott" volna végig, szinte az első perctől az utolsóig. Pe­dig a meglehetősen nagy meleg, a tűző nap ugyancsak próbára tette mind a 22 játékost. Fiatal­ság , gyorsaság, ez volt a jel­lemző a két együttesre. És ami külön örvendetes volt, ésszerű­ség, ötletesség jellemezte a tá­­­­madásszövéseket, s ebben első­sorban az óbudai fiúk jártak az élen. Csak a legszükségesebb esetekben cseleznek, egyébként igyekeznek azonnal a legjobb helyzetben levő társuknak adni a labdát, ami nemcsak ezen, ha­nem valamennyi mérkőzésen jel­­lemzi őket. Kár, hogy a két fe­dezet olykor légüres térben mo­zog, s ezt egy héttel ezelőtt is tapasztaltuk már náluk. Ezen vi­szont könnyű javítani. NB I B 10 gólos: Tóth K. (Győri MÁV DAC). 4 gólos: Jagodics (Dunaújvá­ros), Nagy Gy. (Győri MÁV DAC), Czigler (Székesfehérvár), Csics­­mann­ (Szállítók),­ Török (Székes­­fehérvár), Ligeti (Dunaújváros) 3 gólos: Galgóczi és Takács (Oroszlány), Iszak (Szombathely), Borbás II. Széles és Zalai (Ózd), Janecz (Székesfehérvár), Har­­math (Ganz-MÁVAG), Harcsa (Nyíregyháza), Bukovt (BVSC), Szabó II (Budafok), Szing (E­gyet­­értés), Ü A -.V, L—:^ ■ .f ej l-dj*c" I j Az NBI és DIB IB legközelebbi fordulójának műsora Szeptember 28-án, szombaton: MTK —Diósgyőr, Hungária krt., 15, Kasza (Biróczki, Géczi), va­sárnap: Szeged—Vasas, Szeged­ 15, Emsberger (Schopp, Gere)­, Komló—Debrecen, Komló, 15, Farkas (Borzási, Soós G.), Dorog — Győr, Dorog, 15, Váli (Illés, Kaposvári), Bp. Honvéd—Újpesti Dózsa, Népstadion, 18. (osztrák játékvezető vezeti, p.j.: Aranyosi, Szegedi B.), Ferencváros—Tata­bánya, Üllői út, 15, Vízhányó (Bircsák, Nagy E.), Csapéi — Pécs, Csepel. 15. Fehérvári (Egervári- Temesvári) Az NB I B műsora: szomba­ton: Láng —Szombathely, Rozs­­nyay u., 14.30, Vadas Gy„ va­sárnap: Miskolc—Ganz-MÁVAG, Miskolc, 15, Soós B., Nyíregyháza —BVSC, Nyíregyháza, 15, Balla Gy„ Borsodi Bányász—Dunaúj­város, Sajószentpéter. 15, Ballá B„ Oroszlány—Salgótarján, Oroszlány. 15, Radó. Győri MÁV DAC — Székesfehérvár, Győr, 15. Müncz. Egyetértés —Budafok, Soroksár, 15. Fenyvesi. Szállítók —Ózd. Czabán Samu tér, 10.30. Zsolt. Érdekességek az NB / B-ben Még egy forduló és félidőhöz érkeznek az NB I B küzdelmei. A lezajlott hét forduló után szá­mos érdekesség akad. Felsoro­lunk néhányat: Az NB I-ből kiesett Salgótar­ján a bajnoki táblázat alsó felé­ben tanyázik. Az NB mezőnyé­ben 162 csapat küzd a bajnoki pontokért. Ebben a nagy me­zőnyben csak az NB lII-as Ko­márom és a BEAC rúgott keve­sebb gólt, mint a tarjáni csa­pat. Még szomorúbb a kép, ha tekintetbe vesszük, hogy a sal­gótarjáni négy gól közül a fe­dezet Szof­ka rúgott kettőt. A Nyíregyházi Spartacus meg­őrizte otthoni veretlenségét. A volt NB I-es csapatok közül Nyíregyházán legyőzte a Szom­bathely együttesét és döntetlent ért el a Salgótarján ellen. Érde­kes, hogy egyik volt NB I-es csapat sem tudott gólt szerezni Nyíregyházán. A bajnoki táblázat élén álló Egyetértés csapata eddig még gólt sem kapott otthonában. Egyébként az eddigi hét fordulóban négy mérkőzésen nem tudtak gólt rúg­ni az Egyetértés hálójába. Az NB I B góllövőlistáján ve­zető Tóth Kálmán, a Győri MÁV DAC csatára eddig csak egy mér­kőzésen nem tudott gólt rúgni. Ezt is kevés cs­atár mondhatja el magáról ebben a gólínséges világban. Németh I. a Budafok kapusa két góllal szerepel a góllövőlis­tán. Mindkettőt tizenegyesből szerezte. Ligetitől, a Dunaújváros hát­védjétől is tanulhatnának a csa­tárok, négy gólt szerzett eddig a csapatának Ennél többet Tóth Kálmánon kívül, egy csatár sem rúgott az NB I B-ben. Az Oroszlány együttese hat mér­kőzést játszott eddig és öt mér­kőzésen nem kapott gólt. Három otthoni mérkőzésén és két idegen­beli mérkőzésén nem tudták be­venni a bányászcsapat hálóját. Kedd, 1963. szeptember 24.3

Next