Népsport, 1964. április (20. évfolyam, 65-85. szám)
1964-04-06 / 68. szám
ESÉLYESEK ARCKÉPCSARNOKA Az olimpián is világcsúcsot akar javítani Egy esztendővel a mel-Minosbourne-i nagy 1304 ausztrál úszósikerek után egy 11 éves srác jelentkezett Don Talbotnál, a világhírű ausztrál úszóedzőnél. „Úszni szeretnék, bajnok lenni.jelentette ki határozottan, s közölte az edző úrral ezenkívül, hogy gyorsúszó akar lenni. A kitűnő szemű mester azonban rövidesen megváltoztatta a kisfiú edzésprogramját. — Gyorsúszó akar lenni, de ez a fiú lesz a világ legjobb pillangóúszója! — mondta. Eleinte persze a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tudott a fiú 200 méteren 3 perc alá kerülni. A harcot azonban nem adta fel. Nem adta, mert tisztában volt vele, hogy e sportágban is nagy szerepe van az akarati tulajdonságoknak. Marickvilleből, Sidney egyik külvárosából szorgalmasan járt reggel és délután edzésre jrt uszodába. Bízott magában, s bízott az edzőjében__ Alig néhány hete azausztrál úszóbajnokságok során Kevin Berry 2:06.8-as új világcsúccsal nyerte a 200 méteres pillangóúszást. Ujjongott a világ, de a 18 éves fiatalember nem volt elégedett önmagával. .— Kevés még az edzésem, tanulmányaim egyelőre nagyon lefoglaltak. De Tokióig minden erővel csak az olimpiára készülök! — jelentette ki. No meg azt, hogy az olimpián 2,05-ös világcsúccsal szeretné elnyerni a 200 méteres pillangóúszás aranyérmét. Berry ma még elégedetlen. Az Indiana Egyetem kereskedelmi szakának hallgatója a múlt év augusztusában ugyanis kikapott az amerikai úszóbajnokságok során Carl Robiétól, akivel előreláthatóan már csak az olimpián találkozik. Ma még fél tőle... . . . ott viszont meg kell őt vernem!... 18 éves. és elégedetlen. Pedig 2:06.8-at pillangózik 200 méteren. Ám derűlátó is ... Teheti! De elégedetlen? Ccc... A KÉTÉLTŰ KISLÁNY Gombrom, reggel beszélek vele a Sportuszodában. Mire azonban a korai keléstől még kissé kábultan megérkeztem a „Fedettbe”, ő már frissen elkezdte szokásos tornáját. Nem zavarhattam, sőt, valamivel később sem, mert a torna után a reggeli úszóadag hosszait rótta — fáradhatatlanul. Kifogott rajtam alaposan ez a kislány! — Ahogy végzett az úszással, ripsz-ropsz öltözött, s már csak bottal üthettem a nyomát, oly sietve igyekezett az iskolába. "No, nem baj Szentesi Éva, találkozunk mi még — remélem, délután. De addig is, elöljáróban, elmondom röviden, amit edződtől, Tumpek Györgytől megtudtam rólad, s azt is, amit úszásod láttán mondhatok: Czonpy, sokáig „nem szemestóval jegyezték” a minőségi úszók tőzsdéjén. Amolyan névtelen kis úszó volt — egy a sok közül. Decemberben azután az egyik versenyen 1:06-ot úszott 100 gyorson. Az „indultak még” szürke soraiból egycsapásra az érdeklődés középpontjába került a Budapesti Honvéd serdülő korú versenyzője, és ma már igen komoly reményeket fűznek további versenyzéséhez. Igaz, az egy perc hat másodperc nemzetközi, sőt, mi több, hazai viszonylatban sem jelent ma már valami kiváló időt. .. Hogy ez esetben mégis említésre méltó? Nagyon is! Szentesi Éva ugyanis mindössze 14 éves. Eredményéről azonban sokkal többet árul el talán az a furcsa körülmény, hogy két évvel ezelőtt még úgy kellett őt Herényi Tibor úszómesternek kihalásznia a Tüzér utcai uszoda vizéből, nehogy belefulladjon. Tumpek Györgynél, többszörös exvilágrekorderünknél járta ki azután az úszás elemi iskoláját. Tumpek véleménye szerint: „Éva őstehetség, rajongó fanatikusa az úszásnak, hihetetlenül szorgalmas, szinte mármár valóságos kétéltű, annyit van naponta vízben, s ráadásul jó versenyző, olyan, akit ha megszorítanak, akkor képes túlszárnyalni legjobb eredményét.” A kislány úszását még reggel szemügyre vettem, energikus tempókkal halad, mozgása egészen férfias, noha felfedezhető még némi darabosság, szögletesség a stílusában. Úszásának ritmusa, összhangja jó, de úgy tűnt, lábmunkája még nem a megfelelő erősségű. Testalkata leginkább a fiatal Gyenge Valiéhoz hasonlít, különösen, ami a széles, erős vállakat illeti. Karja, lába, természetesen kora miatt is — még vékonyabb nagy elődjéénél, neiszín amint visszaérkezve tusontem a Sportuszodába, már iszmét a vízijén találtam. Vártam rá fél órát. Aztán még egy felet. Ő még mindig úszott... Még egy félóra — már az ülésben elfáradtam —, majd újabb húsz perc, s végre valahára fürgén kiugrott a partra. — Most megvagy — gondoltam. Víztől csepegve, kissé feszélyezetten és meglepődve, de komoly szemekkel válaszolt, ahogy kérdeztem: — Úgy szeretem a víziót, hogy .. . hogy szinte jobban érzem magam benne, mint kint a szárazon. Az edzések, noha egyre többet úszom, nem fárasztanak, inkább szórakoztatnak. Elég könnyedén haladok ... csak még nem eléggé gyorsan. Az idén 1:04 az előirányzatom... A tanulás?__ Jó rendű vagyok, és ennél soha sem akarok rosszabb lenni. Tovább akarok tanulni, szeretnék orvos lenni. Minden rendben van hát eddig, Szentesi Éva, hiszen januárban a válogatott keretbe is bekerültél, pályád igazán szépen indul, csak légy továbbra is ilyen, mint eddig voltál: szerény, céltudatos, szorgalmas. Gallov Rezső Akik a kulisszák mögött állnak. Kicsit mindig övé is a csúcs MOTTÓ: A színházi előadáson is csak kevesen állnak ki a rivaldafénybe. Korántsem annyian, amennyinek a közönség az estét köszönheti; a kulisszák elrejtik az írót, a rendezőt, a dramaturgot, a berendező munkást, a súgót, a világosítót és a többit. — Ha tapsolunk, hát értük is szóljon a tapsunk! Lassan tíz éve már, 1954. július 3-án, a késő délutáni órákban a Népstadionban — ahová még beszóródtak a lefelé tartó nap sugarai — egyetlen hatalmas üdvrivalgás szakadt fel a sok ezer emberből, s harsogva hirdette az óriási örömet: Kovács József legyőzte a Nurmi óta valaha létezett legnagyobb hosszútávfutót, Emil Zátopeket. A tömeg felállt, lelkesedése leírhatatlan magasságokig csapott. Elveszett benne egy alacsony, filigrán termetű kisember csendes boldogsága, aki valahol ott állt a játékoskijárónál. Senki sem figyelt rá Kovácson, Zá lepeken égtek a tekintetek. Előrelépett a feltépett pályához, megrugóztatta a lábát, bólintott és lába akaratlan mozdulatával simította, egyengette a piros salakot. Beleidegződött a kötelessége: Selmeczi József a Népstadion pályagondnoka. Valahol gondolatai mélyén úgy érzi, ez a három nagy élmény fémjelzi egy kicsit munkáját: 1953-ban Kovács legyőzi Kucot, 1954-ben Zátopeket, 1958- ban Glenn Davis amerikai gátfutó 49.2 másodperccel azóta is fennálló ragyogó világcsúcsot fut 400 méteren a Népstadion salakján. És igen. Őrzi az angol atléták tavalyi gratulációját is: „Soha sem versenyeztünk még ilyen kitűnő pályán.” Nem sok, de hát egy pályamester boldogságához mi kell? Néhány szép nagy verseny, új csúcsok, egy-egy elejtett elismerő szó. Olyankor kicsit örül, megrugóztatja a lábát a talajon, nem rossz, de azért legközelebb egy csipettel több agyagot kever bele. Csúcsokat, jó versenyeket csak jó pályán lehet futni. A Népstadionban volt jó egynéhány ilyen. Selmeczi József 1953 március elsejétől a Népstadion dolgozója. Akkor még csak formálódott az impozáns építmény, lent még csak földhányások jelezték a pályák leendő helyét. Selmeczi Józsefnek akkor már a kisujjában volt a szakma. Negyven centi mély „tükröt” építettek a homokos talajba. Aljára durva szemcsés salak került, tíz-tizenöt centi vastagságban, fölé a tőzeg, amelyet tízcentis laza állapotból öt centiméterre nyomtak össze. (Ez adja a rugalmasságot.) Erre jött a középső réteg, 15 százalékos agyaggal, keverve és a felső réteg. 80 százalék finom salakkal. Végül a színező réteg. Szép volt. Olyan szép, hogy szinte sajnálta, amikor augusztus 20-án rálépett a sok menetelő láb. Az atléták — a magyarok és külföldiek — szeretik ezt a pályát. Rugalmas és kemény. Olyan, amilyennek lennie kell. De van is gond vele, igényli a törődést. Egyik nap locsolni, másik nap hengerelni, simítani kell. Hárman vannak Selmeczi Józsefek. Hárman végzik ,a munkát. Bírják, mert gépek segítik őket. Most, neksisokára sor kerül a pálya minden évben esedékes felújítására. Felbolygatják a salakot, friss anyagot kevernek hozzá. Májusban olyan lesz, mint új korában volt. Pedig nem új — a szakember tudja —, fáradt már az anyag. Két év múlva, 1966- ban atlétikai Európa-bajnokság lesz Budapesten, akkorra szükséges a teljes regenerálás. Mert akkorra nagyon jónakkell lennie. Csúcsok, nagy versenyek csak jó pályán születnek.K. L. M. Véradó mozgalom és sport Egyik versenyzőnket májgyulladás tüneteivel kórházba szállították az edzőtáborból. Néhány órával később két orvos érkezett s a tábor valamennyi lakójának injekciót adott. „Megelőzzük a további fertőzést” — mondták, de senki sem kérdezte, hogy mivel. Pedig érdemes lett volna! Megtudták volna, hogy gammaglobulint kaptak, amely hetekig megóvja őket a vírusos megbetegedéstől, s a két orvos valószínűleg arról is beszélt volna, hogy a furcsa nevű gyógyszer igen drága, s azért drága, mert emberi vérből készül. De nem tudták meg. Természetesnek tartották, hogy a legmegfelelőbb védelemben részesítik őket, hogy a tudomány a segítségükre siet. Eszük ágába sem jutott, hogy a „nemszeretem” tűszúrás több egyszerű orvosi közbelépésnél, több, hisz az alapanyag, az emberi vér a táradalom hozzájárulását is jelenti. Sokan még ma is azt hiszik, hogy a véradás magánügy. Valamikor hallottak arról, hogy a véradásért fizetnek, s úgy gondolják: akinek tetszik, nosza, adjon vért. Lám, még pénzt is kap érte. Amikor azonban balesetet szenvednek vagy műtét közben van szükségük a folyékony segítségre, akkor a gyógyításvelejárójaként tartják számon. Még azon sem csodálkoznak, hogy az emberi vérért nem kell fizetni, s a gyógyszerekért járó százalékot sem. — Valahogy nincs érzéke az emberek egy részének a reális felmérésre! ír lemrégiben egy balesetet |\| szenvedett élsportoló viaskodott az életéért. Már az első napokban több mint négy liter vérre volt szüksége, s később is sok liter vérnek köszönhette életben maradását. Vajon melyik sportoló és sportbarát kérdezte meg magától ezekben a napokban, hogy saját maga mit tett ezért?! S melyik gondolt arra, hogy meg lehet-e fizetni emberek ilyen áldozatvállalását? Az élet üzemanyaga ma már mind nagyobb szerepet játszik a gyógyászatban. A közvetlen adagoláson vagy a vérátömlesztésen kívül az égési sebek kezelésénél nélkülözhetetlen plazma, s mintegy harminc féle gyógyszer készül emberi vérből. S egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vérből. Szívműtétnél például huszonnégy órán belül levett vér szükséges, s olyan mennyiségben, amelyhez 16—1S véradó kell. Önkéntes és térítést nem váró véradó! Mert, ha valaki már pénzt vár a véréért, akkor képes lehet arra, hogy korábbi betegségeit elhallgassa, ami veszélyt jelent a kezekre. Ez az oka annak, hogy kényes műtéteknél, amelyeknél a legkisebb melléktényező is életbevágó lehet, a térítésmentes vér használata kötelező. S itt ismét viszszajutottunk a sporthoz. A testmozgások jó része, még inkább a sport versenyszerű űzése, bizonyos baleseti veszélyeket is rejt magában. .A sportolóknak tehát viszonylag gyakran van szükségük mások vérére. Szakadások, zúzódások, belső vérzések teszik ezt szükségessé, vagy éppen a gyógyszeres megelőzés. Természetes, hogy nekik is, mint hazánkban mindenki másnak, rendelkezésre áll ez a lehetőség Felmerül azonban a kérdés: viszonzásként mit tesznek ezért? Ma már az egész világon felismerték, hogy az egészséges embereknek véradással is hozzá kell járulniuk a társadalom életéhez. Egyes országokban már az üzemekben is berendeztek véradásra szolgáló helyiségeket, ahová a véradó dolgozó munkaideje alatt mehet be. Nálunk még hiányzik ez, de a véradómozgalom fejlődik. Míg 1959-ben csak 375, 1980-ban már 6 ezer, tavaly pedig 136 ezer 624 ember adott térítésmentesen vért. Óriási fejlődés, de a térítés melletti véradókkal együtt is csak 3,2 százalékát teszi ki a lakosságnak. S ami egyáltalán nem hízelgő: a sportolók csaknem teljesen hiányoznak ebből a számból. Alig egykét olyan sportembert ismerünk, mint amilyen Csillag István, a nehézsúlyú ökölvívó, aki Kispest állandó véradói közé tartozik. Iz természetesen nem várható el minden embertől, még a sportemberek mindegyitől sem ez az áldozat. De ha arra gondolunk, hogy a sportemberek százezrei az egészség példaképei, nehéz elképzelni, hogy a nem sportemberektől éppen ők kívánjanak többet, mint maguktól. Amikor tehát a munkahelyükön vagy a lakókörzetükben megjelenik a vérvevő brigád, jusson eszükbe, hogy a vér életet menti gyakran sportemberek életét. Z. Vincze György TÖBBNAPOS ESEMÉNYEK Csütörtöktől szombatig bezárólag: Országos ifjúsági asztalitenisz bajnokság. Pénteken, szombaton és vasárnap: Az ipari tanulók országos egyéni ökölvívó-bajnoksága. Sakkozóink Bordeauxban, Párizsban és Szarajevóban szerepelnek. SZERDÁN Labdarúgó-mérkőzések. Vásárvárosok Kupája: Újpesti Dóz©a —Valencia. Újpestéin. Nb I: Ferencváros—MTK te Népstadionban). Dorogi—Diósgyőr. Szeged — Péc©, Komló — Debrecen. Győr—Bp. Honvéd . Tatabánya — Vance. Kupagyőztesek Európa Kurpája: Sporting Lisszabon — DUmixique Lyon. Olimpiai selejtező: Görögország—Nagy-Britannia (a britek 2:1-re vezetnek). CSÜTÖRTÖKÖN Férfi kosárlabda-mérkőzés: Magyarország—Csehszlovákia, Sportcsarnok, 20. SZOMBATON Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés: Oloszország — Cseh -Szlovákia Firenzében. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP Rajt a kézilabda a gyeplabda NB I I-ben, továbbá Budapest felnőtt ökölvívó-bajnokságában. Teljes forduló a kosárlabda NB I-ben. Kiemelkedő mérkőzések : Székesfehérvár— TF triói), OSC — VTSK (férfi), Bp. Petőfi—Csepel (női), Diósgyőr— VTSK (női), Szeged — Székesfehérvár (férfi). Országos felnőtt szabadfogású birkózó- bajnokság. VASÁRNAP Labdarúgó NB I. Újpesti Dózsa—Tatabánya (délelőtt). Vasas —Győr, Debrecen —Sze-ged, Pécs —Dorog, Diósgyőr — Ferencváros, MTK—Csepel, Bp. Honvéd— Komló. NB I B: Ganz- MAVAG—BVSC, Láng— Borsodi Bányász (mindkettő délelőtt). Szombathely — Nyíregyháza, Egyetértő©— Ózd, Székesfehérvár—Szállítók, Győri MÁV DAC — Salgótarján, Oroszlány—Budafok, Dunaújváros— Miskolc, Ausztria—Magyarország férfi felnőtt és ifjúsági tekemérkőzés Bécsben. A MAFC országos mezei futóversenye. A kerékpárosok Oiazscapenko-emlékversenye. Az Országo© autó rallyebajnokság 1. futama. A gokart-bajnokiság I. futeama. Országos gyorsasági motorverseny Szombathelyen. Hollandia—Ausztria 1 libdarúgó-mérkőzés. A TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI SPORTMŰSORA Április 8. szerda: 16.40-től 18.20-ig az Újpesti Dózsa — Valencia VVK labdarúgómérkőzés közvetítése a Megyeri úti stadionból. Április 9, csütörtök: 19.55- től 21.30-ig a Magyarország — Csehszlovákia férfi kosárlabda-mérkőzés közvetítése a Sportcsarnokból. Április 10, péntek: 13.55-től 19.20-ig Telesport. Április 12, vasárnap: 15.25- től 17.20-ig a Vasas—Győri ETO bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Fáy utcai sporttelepről, 22 órakor Telesport. sportmozgalmunk tükrében))) 3-légy több nőt szeretHiúsít Si megnyerni a snorinak KŐBÁNYA SPORTMOZGALMÁNAK legnagyobb problémáját a kerületben tevékenykedő nődolgozóknak a sportba való bevonása jelenti. Az elmúlt évben ezen a területen sikerült valamelyest előrelépnie a kerületnek. Az év végén a férfi sportolók száma :6470, a nőké 1170 volt, vagyis az összlétszámnak egy hatod részét sem éri el. Bőven akad tehát még tennivaló ezen a téren. 43 SPORTKÖR MŰKÖDIK a X. kerületben. Ez nemcsak papíron jelentkező szám — az egyesületeit mindegyike valóban működik. Valamennyiük megtartotta évi közgyűlését, és részt vesz valamilyen sportág minőségi bajnokságában. 45 sportkörben 213 szakosztály „üzemel”. A szakosztályokban sportolók száma 7640. Közülük alig valamivel több, mint a fele tartozik a felnőtt korcsoportba (3984), a többi (3676) még az ifjúsági, vagy annál is fiatalabb korcsoportba számít, összesen 1716 sportoló rendelkezik valamilyen fokú minősítéssel. MILYENEK A TÁRGYI FELTÉTELEK a sportoláshoz? A kerületben 27 labdarúgó-, 12 kézilabda-, 15 röplabda-, 6 atlétikai, 8 tenisz-, 6 tekepálya, valamint 16 tornaterem és 1 lőtér áll a sportolni vágyók rendelkezésére. A szerződtetett edzők száma mintegy 70, rajtuk kívül körülbelül húsz társadalmi edző is tevékenykedik. A Magyar Testnevelés és Sportszövetség kerületi tanácsa mellett mintegy 130 társadalmi aktíva dolgozik rendszeresen. Közülük 106 férfi, s csak 24 a gyengébb nem képviselője. Ez az arány érdekes módon valamivel kedvezőbb a nők szempontjából,, mint a sportolók nemek szerinti megoszlásának aránya. A KERÜLETI BAJNOKSÁGOKAT A HÉT KERÜLETI SPORTSZÖVETSÉG - asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás, röplabda, sakk, teke, természetbarát — mindegyike megrendezte a kerületi bajnokságot, mégpedig minőségi szinten és alapfokon egyaránt. 1963-ban a minőségi bajnokságokban 159 csapat vett résszt, mintegy 2470 versenyzővel A TÖMÉJ ESEMÉNYEKET 1963-ban az alapfokú bajnokságok, mezei futóverseny, valamint a Kilián-mozgalom keretében sorra került bajnokságok jelentették. Alapfokú bajnokságon hét sportágban 2470 versenyző lépett pályára. A mezei futóverseny mezőnye is elég népes volt: 130 férfi és ugyanannyi nő alkotta. A Kilián-bajnokságokban 876-an vettek részt a múlt év folyamán. Meglehetősen kevés lehetőségük volt tehát az alkalmanként sportolni vágyóknak. Talán változatosabb, színesebb tömegsportnaptárral el lehetett volna érni azt is, hogy a kerületben nagyobb népszerűségnek örvendjen a Kilián Testnevelési Mozgalom, s akkor nem csupán 6547 jelentkezőre talált volna. A SPORTMOZGALOM KERÜLETI IRÁNYÍTÓJA, az MTI X. kerületi tanácsa 1963-ban két teljes tanácsülést tartott, és ezeken a megjelenési arány elfogadható — mintegy 85 százalékos volt. Az elnökség minden hónapban ülésezett, és az öt elnökségi tag közül általában négy jelent meg egy-egy gyűlésen. Ez meglehetősen rossz arány, hiszen azok, akik az elnökség megválasztásakor élvezték a bizalmat, nyilvánvalóan fontos szerepet töltenek be Kőbánya sportéletében, egy-egy ülésről való hiányzásuk tehát rányomhatja bélyegét az elnökség munkájára. Szabó és Csepel a szép győzelme Budapest ifjúsági kötöttfogású birkózóbajnokságán A hét végén a kötöttfogású Budapest-bajnoki címért mérkőztek meg egymással legjobb fővárosi ifjúságii birkózóink. A bajnokságon — melyet a Vajda Péter utcában rendeztek meg — 12 egyesület 63 versenyzője indult el. A legnagyobb számmal az FTC, a Vasas, a Csepel és a Honvéd képviseltette magát. A bajnokságot egyenes kieséses formában bonyolították le — 6 hibapont már kiesést jelentett. Néhány meglepetés is akadt: a nemrég még serdülő Molnár (Bp. Honvéd) megverte az esélyés Ideit (Vasas), Feferencia (Újpest, Dózsa) pedig az ifi válogatott Vasst (BVSC) győzte le. Szabó (Vasas) és Csepela (Törekvés) szerepelt a legjobban, valamennyi mérkőzésüket két gállal nyerték. A Budapest-bajnokság első négy helyezettje jogosult az országos ifjúsági bajnokságon való részvételre. Eredmények. Lepkesúly. Bajnok: Bernell (MTK), 2. Kovács (Csepel), 3. Orgoványi (Ganz- MÁVAQ) Légsúly. Bajnok: Molnár (Bp. Honvéd), 2. Idei (Vasas), 3. Szokodi (Bp. Honvéd). Pehelysúly. Bajnok: Tóth (FTC), 2. Salamon (FTC), 3. Dombi (Bp. Honvéd). Könnyűsúly. Bajnok: Kuferencia (Újpesti Dózsa), 2. Vacs ,(BVSC), 3. Jacsó (Csepel). Kisváltósúly. Bajnok: Szabó (Vasas), 2. Albrecht (Vasas), 3. Somogyi (Törekvés) Nagyváltósúly. Bajnok: Csepele (Törekvés), 2. Marton (Kinizsi Húsos), 3. Lajtos (Vasas). Kisközépsúly. Bajok: Dávid (BVSC). 2. Búzás (FTC). 3. Fazekas (Törekvés). Nagyközép- súly. Bajnok: Kaliszk (FTC). 2. Dácsa (Ganz MAVAG) 3. Vass P. (Bp. Honvéd). Félnehézsúly. Bajnok: Nagy (BVSC). 2. Szabó J (Újpesti Dózsa). 3. Csábi (BVSC). Nehézsúly. Bainok: Iváziújpesti Dózsa). 2. Agócs (Bp. Előre), 3. Darabánt (Újpesti Dózsa). Hétfő, 1964. április 6. .