Népsport, 1965. november (21. évfolyam, 217-238. szám)

1965-11-08 / 222. szám

­­V / fUT? n mm A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA HÉTFŐ, 1965. NOVEMBER 8. ★ Ára: 1 férifk­ ★ XXI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI OFFENBURGBÓL: Nagy meglepetéssel indult a III. női teremkézilabda VB Biztos magyar győzelem Csehszlovákia ellen A III. női teremkézilabd­a VB m eter­roé­rkőzési napját a szer­vező­­­bizottság b­ejelen­tése vezette be.­­ A Szovjetunió csapata visszalé­pett a 8-as döntőben való játék­tól, helyettük a már huzamosabb ideje az NSZK-ban portyázó ja­pán válogatottat osztott­ák be az A-csoportba. A magyar együttes a B-cso­­portban kezdett, számunkra kellemesen biztos győzelmet aratva az egyik esélyes, Cseh­szlovákia válogatottja ellen. Az Offenburgban rendezett két ta­­l­álkoz­óra az Oberreinhalléban, zsúfolt nézőtér — 2800 néző — előtt került sor, már az indu­lásnál azonnal hatalmas meg­­lepetéssel! A legutóbbi világ­­bajnokcsapat, Románia együt­tese pontot vesztett Lengyel­­ország ellen. Akik azonban a találkozót látták, nem is tart­ják annyira meglepetésszerűnek az eredményt. Kiválóan játszot­tak a lengyel lányok, főként jól védekeztek, s ennek következ­tében bátortalanok lettek a ro­mán csatárok a kapuralövés­­ben. Magyarország— Csehszlovákia 7:4 (3:0) V. Lutz (NSZK). Gólbírók: Szuszlov (Szovjetunió), Fálk (NSZK). Magyarország: Rother­­mel — Ignácz, Balogh, Hajekné, Schmidtné, Csenkiné, Lengyel. Csere: Romhányiné. Csehszlová­kia: Janecková — Kosiková, Fernohorská, Schifferová, Ker­­nerová, Kyryanová, Vecková. Csere: Martinková. Cifrankcová, Belhová. Góldobók: Schmidtné (4), Balogh, Ignácz, Romhányi­né, ill. Kosiková, Cifrankcová, Kyryanová, Martinková.­­ A csehszlovák csapat kezdte­­ a játékot. Laesti támadásépítés­­ végén Hajekné a felső kapufát találta el. Azután egymás után háromszor is Rothermel remekelt, jól védve a balkezes csehszlo­vák játékosok hatalmas lövéseit. A 4. percben két rossz átadás következtében ismét a csehszlo­vákok veszélyeztettek, sőt ezek­ben a másodpercekben Kernero­vá révén heteshez is jutottak.­­ A csehszlovák válogatott szeme­­fénye azonban fölé lőtte a bün­tetőt. Meglehetősen ideges han­­g­ulatban teltek a mérkőzés kö­vetkező percei. Romhányiné a 9. percben Ig­nácz helyére beállt a csapatba, és friss színt vitt a játékba. Schmidtné lőtte kapufára egy perc múlva a labdát, majd a 11. percben nagyszerű indí­tás után Lengyel futott el de sokat ígérő helyzetben a ka­pusba lőtt. A 13. percben is­mét büntetőhöz jutott a cseh­szlovák válogatott. Rothermel azonban nagyszerűen helytállt, ismét­ a bal alsó sarokból ütöt­te ki a labd­át. Egy perc múl­va Schmidtné megtalálta a rést a csehszlovák védőfalon. Két perccel az első félidő vége előtt mi jutottunk büntetőhöz, de Schmidtné a ka­pufát talál­ta el. Egy perc s­em telt el, ra­gyogó indítás után Ignácz ta­lált Janecková kapujába. Mint­ha megnyugodtak volna amikor a magyar kézilabdás nők, a fél­idő utolsó másodperceiben Romhányiné ügyesen csípett el egy átadást és az eredmény máris 3­0 volt a javunkra. A II. félidőben, bár nyugod­tan kezdtünk, mégis a csehszlo-­­­vákok lőttek a 23. percben , Kyryanová révén gólt. Erre azonban Schmidtné kettővel vá­laszolt — két percen belül. 51-es állás után már jobban gördültek a magyar csapat tá­­­­madásai, a megugrás viszont azt eredményezte, hogy egy ki­csit­­ ki is engedtek. Három perces: cehul átlövés­­ből, majd indításból lőttek gólt a csehszlovákok. Igen jól jött a 32. percben Balogh Márta cse­les labdából elért gólja. A mér­kőzés befejezése előtt 6 perc­cel büntetőhöz jutott a csehszlo­vák válogatott, a megítélt 7 méterest Cifrank­ová a kapufá­ra lőtte. A 37. percben — mi­után öt főre csappant együtte­sünk kiegészült — (Schimidtnét két percre­­kiállította a­­ játék­vezető), gyors indításból Mar­­tinková állította be a végered­ményt. A kezdeti bizonytalanság után, 13 perc elteltével kiválóan ját­szott a magyar válogatott. Ad­dig viszont mindenekelőtt P­olhermelt illeti dicséret, aki e forró percekben remekül őrizte kapunkat. A csehszlovák lá­nyok rengeteg ka­pura lövéssel kísérleteztek, de amikor látták, hogy mindez hiába — egyre ke­vesebb alkalommal célozták meg Rothermel kapuját. V­álogatottun­kban m­indenek­előtt a kapus Rother­­elt illeti dicséret. Jól védekeztek a lá­nyok — ebben Ignácz, Balogh, Lengyel és Schmidtné járt az élen, és mindenekelőtt Schmidt­né bátorsága következtében a kritikus pillanataikban is tudtak gólt szerezni. A négy balkezes játékossal felálló csehszlovák vál­ogatott nem tudott kibonta­kozni — ez természetesen a magyar játéko­­so­k kitűnő védekezésének is tulajdonítható. Lutz játékvezető néhányszor hibázott. A B-csoport másik mérkőzé­se: Románia—Lengyelország 4:4 (4:3). Szántó György A tartalékos MTK pontot vett el a Bp. Honvédtől az ökölvívó CSB-n Gyöngyösön kezdődött, a Sport­­czarnok­ban kettős mérkőzéssel folytatódott­­az ökölvívó CSB újabb fordulója. A Honvéd Zalka, bajnokjelölthöz méltó teljesí­­mé­nnyel hatalmas fölénnyel győ­zött, a Sportcsarnok kettős mér­kőzésén azonban nem várt iz­galmak adódtak: a lelkes­en har­coló MTK pontot vett el a Hon­védtől. A kék-felsérek lelkesedésének diadala A közönség joggal elégedet­­tenkedvö­tt a Sportcsarnokban: a kettős mérkőzés a hivatalosan bejelentett időpont után fél órá­val később kezdődött. A tartalé­kos Honvéd két váratlan vere­séget szenvedett. A légsúlyban a mokány Czerován, kemény, erő­teljes ütésé­vel meglep­e Lökös­, aki csak a 3. menet egyes idő­szakaiban tudta érvényre juttat­ni csiszoltabb technikáját. Cze­­rován ekkor sok ütést kapott, lö­kött, megérdemelt intése viszont azonban elmaradt. Harmadsúly­­­oan meglepetésre Szabó sem tudott kibontakozni. Átvette Fe­kete harcos küzdőm­odorát. Híres lengaiból egyet sem láttunk. A belharcban Fekete jobbnak tűnt, Szán­tó edző Szabó megintését sérelmének találva, bedobta a törülközőt. Simon biztos győze­lemmel szépített, majd az újonc Pályi próbált egyenlíteni, sokat ütött, bátran öklözött, Damó el­hajlások után válaszolt, salamoni ítélettel talán döntetlen lett vol­na a legigazságosabb. A nagy tapssal fogadott Kajdi, megfelelő ellenfél Hányában csak 45 má­sodpercet töltött a szori tóban. Majd következett az esti mérkő­zése: Holló és Gáli összecsapása. A két régi rivális talán még so­ha nem küzdött ilyen akarás­sal. Holló a 3. menetben mini­mális fölényt harcolt ki, ő ezzel győzött. Az MTK már 8 pontot gyűjtött össze, s a Honvéd két biztos mérkőzéssel egyenlített, a fiatal Orbán a tartalékos csapat döntetlenjét bebiztosította. Bitter­el­lon imponáló, döntőfölény­es győzelmet aratott. Míg a kemény ütésváltás és a közben sok du­lakodást, szabálytalanságot hozó nehézsúlyú mérkőzésen Surámy d­iadal­maskodott. MTK —BP, HONVÉD 10:10 Sportcsarnok, 2000 néző. V: Kelemen és Gregor. Eredmé­nyek (elöl az MTK ökölvívói). Légsúly: Czerován pontozással győzött Lökös ellen. 2:0. Har­matsúly: Fekete ellen Szabó Gy. a 3. menetben feladta. 4:0. Pe­helysúly: Nyírit Simon döntő fölénye miatt a 3. menet­ben le­léptették. 4:2. Könnyűsúly: Da­mó pontozással győzött Pályi ellen. 6:2. Kisváltósúly: Szem­rédi az első menetben feladta Kajdi ellen. 6:4. Váltósúly: Holló pontozással győzött Gáli ellen. 8:4. Nagyváltósúly: Kézi pon­tozással vesztett Balogh ellen. 8:6. Középsúly: Kristófcsák az első menetben feladta Törő el­len. 8:8. Félnehézsúly: Orbán a 2. menetben döntő fölénnyel győzött Bitter ellen. 10:8. Ne­hézsúly: Szabó B. pontozással vesztett Surány ellen. 10:110. Fölényes hazai győzelem Gyöngyösön Már a szombat esti mérlege­lésnél is a gyöngyösiek javára billent a mérleg nyelve. A Dina­mós Szűcs nem tudta hozni a kisváltósúlyt és így a hazaiak kétpontos előnnyel indultak. Csu­pán a Pampuk—Purger és Gá­­jet— Szabó mérkőzés ígérkezett izgalmasnak. A légsúlyú találko­zón majdnem meglepetés szüle­tett: a fiatal Pillik két memetert magabiztosan öklözve irányított. Forró csak a 3. menetre jött fel. Pampuk ragyogó formában nyert Puroer ellen, a találkozó leg­színvonalasabb mérkőzésén. Szí­vós ellenfélnek bizonyult Bara­nyai ellen a csupaszív Mauro­­vics, Tóth ellenfele. Babosán tel­jesen képzetlen öklöző benyomá­sát keltette. Gájer folytatva ki­tűnő szereplését, fölényesen, ver­te a válogatott Szabót. (Folytatás a 4. oldalon.) A Vasas nyerte az 1965. évi labdarúgó-bajnokságot a Ferencváros és az Újpesti Dózsa előtt Kiesett a Szeged és a Komló — A Győr lett a legjobb vidéki csapat — Pontosztozkodás Ózdon, Tatabányán és a Megyeri úton — Nehezen győzött a Bp. Honvéd Vasas-Salgótarján 4:1 (2:0) Fáy utca, 7000 néző. Vezette: Emsberger (Bálla Gy., Mike). Vasas: Varga — Bakos, Mé­szöly, Berendi, Ihász — Nell, Lázár — Molnár, Puskás, Far­kas, Pál. Edző: Illovszky Ru­dolf. Salgótarján: Szőke — Sándor dr., Feren­cz, Oláh — Salgó, Toldi — Kökény, Básti, Szalai, Taliga, Jeck. Edző: Szűcs György. Góllövő: Farkas, Pál, Puskás, Farkas, Jepk. Szögletarány: 5:4 (0:1) ,a Salgótarján javára. Óvatos, tapogatózó játékkal kezdődött a mérkőzés. Farkas a 4. percben jó labdát kapott Nelltől, de a keresztező Ferencz hárítani tudott. A 6. percben azonban megszületett a piros­­kékek vezetése. Puskás, Far­kas, Puskás-összjáték után a válogatott csatár kiugrott, a vé­dők gyűrűjéből, és 7 méterről a háló közepébe lőtt, 1:0. Két perc múlva újabb gólt ért el a Vasas. Molnár száguldott el a jobbszélen, élesen középre adott, Szőke nem érte el a lab­dát, és Pál az üres kapuba helyezett, 2:0. Állandóan a Salgótarján tér­felén folyt a játék. A 11. perc­ben Puskás már csak a kifutó kapussal állt szemben, de Szőke bátor előrevetődéssel bele tu­dott ütni a labdába. A 15. perc­ben egy gyors ellentámadás után Kökény jót adott be a balszélről, Jeck azonban egy méterrel­­­ekésett. A 20. perc­ben­ az előretörő Mészöly (!) elé­ adott haza Ferencz. Továbbra is nagy erővel ro­hamozott a hazai együttes. A 23. percben Nell jó labdát tá­lalt Farkas elé, a csatár 16 méterről fölé emelt. Két perc múlva Puskás ke­rült nagy helyzetbe, de 13 mé­terről Szőkét találta rá. Tallér lőtt szabadrúgásból kapu fö­lé, majd Básti lövése kerülte el a Vasas kapuját. A 30. percben Puskás szépen „kiemelte” a labdát Ferencz elől, egyedül tört kapura, de gyenge lövésé­be a kifutó Szőke bele tudott nyúlni, s a kapu felé guruló labdát Toldi utólérte. Vasas-tá­madásokkal ért véget a félidő. SZÜNET UTÁN is a hazai együttes kezdett job­ban. Már az első percben ve­szélyben forgott a bányászcsa­pat­­kapuja, gyors jobb olda­li támadás után. Puskás a kapu­fáit találta el. Az 52. pe­rc meghozta a harmadik Vasas­gólt. Farkas jól időzített, haj­szálpontos labdával szöktette Puskást, s a csatár egy csel után 10 m-ről a bal alsó sarok­ba talált. 3:0. Jel­lemiző volt a hazai fölényre, hogy az 56. perciben Mészöly 18 m-e® lövése vágódott le a vé­dőkről. Az 58. percben Molnár vezette az oldalvonal mellett a labdát. Ügyes testesetekkel tisz­tára játszotta magát, az alapvo­nal mellől pontosan adott be, a a jó ütemben érkező Farkas az 5-ösről a jobb alsó sarokba fe­jelt. 4:0. Két perc múlva szépített az SBTC. Jeck csatázott a kapu előtt a védőkkel, ismételten visszapattant elé a labda, s a végén 4 m-ről a léc alá bom­bázott, 4:1. A gól fel­rázta a vendégcsa­patot. Kökény váratlan távoli lövését Varga csak kiütni tudta, s nehezen tisztázott a piros-k­ék védelem. A 68. percben Jeck veszélyeztetett, majd 4 perc múlva a hazai védők hibájából Toldi futott el teljesen üresen, de a kifutó Varga önfeláldo­zóa­n közbevetette magát, s a kapusról szögletre perdült a labda. A 75. percben Puskás lövésszerű beadása suhant el a kapu előtt, azonban nem volt ott senki, aki beletette volna a lábát a labda útjába. A 85. percben Puskás váratlan bal­­lábas lövése majdnem meglepte Szőkét, majd az utolsó percben a középre húzódott Jepkr­ek felső sarokra tartó bombáját hárította szépen a piros-kékek kapuvédője. A váratlanul hidegre fordult, nyirkos, ködös idő sem tud­­ta elrontani a hangulatot a Fáy utcában. A 7000 lelkes Va­sas-szurkoló már az előmér­­kőzésen hangpróbát tartott­ Szavalókórus üdvözölte a Csehszlovákiából érkező, ha­talmas transzparenssel felvo­nuló „erősítést”, majd velük együtt az első pillanattól kezd­ve győzelemre buzdították a pályára lépő együttest. A bajnokságra törő csapat nem sokáig hagyta kétségek kö­zött a zsebrádiókat hallgató, fél füllel a vetélytársakat is fgyelemmel tartó közönségét: két gyors góljukkal lényegé­ben már az első 10 percben kiharcolták a döntést, biztosí­tották bajnoki címüket. Bár a Vasasban és a Salgó­tarjánban is egy-egy csatárt hátravontak a védelem támo­gatására, egyik csapat sem ült be védekezni. Végig élve­zetes, változatos volt a játék. A bajnokcsapat különösen az első félidőben játszott nagy­szerűen, a fedezetek jobbnál jobb labdákat küldtek előre, és a helyüket sokat változtató, ötletesen kombináló, bátran kapura törő csatárok egymás után állították sakk-mall hely­zet elé a tarjáni védelmet. A küzdelem hevességére, mind­két csapat akarására jellemző, hogy az SBTC 4:0 után sem adta meg magát. Nekik is vol­tak kihasználatlan helyzeteik, de a mérkőzés után a vendé­gek is elismerték, a Vasas győzelme még ilyen arányban is teljesen megérdemelt. A Vasasban Varga a gólról nem tehet, a mérkőzés hajrájában alsódt egy­két bravúros védése. Mészöly nagyvonalu­an látta el feladatát. Berendi a szokott hasznos játé­kát nyújtotta. Bakosnak és Ihásznak felfutásokra, a csatár­sor támogatására is volt ideje. Nell nagyszerűen kezdett, hatá­rozottan szerelt és jól indított, szünet után azonban időnként el-eltűnt a mezőnyben. Lázár végig nagy területen játszott, átadásai azonban nem mindig voltak pontosak. A csatársorból ezúttal Farkas és Molnár emel­kedett ki. A válogatott csatár minden megmozdulása veszé­lyes volt, jobbnál jobb labdár­­at adott társainak. Ügyesen cselezett, és a kapu előtt is jól felismerte magát. Molnár pilla­natonként más-más poszton tűnt fel, többször szerelt a saját 16-osán, hogy utána ellenállha­tatlanul törjön­­ előre a szélen. Bátran vállalta a közelharco­kat beadásai pontosak voltak: többször kapott nyel­­színi tap­sot. Puskás is kivette részét az összjátékból, de több nagy helyzetet elrontott. Pált mozgé­konysága és szemfüles gólja dicséri. A Salgótarjánban Szőke a második gólnál rosszul helyezkedett. A hátvédi hármas legjobbja Sándor dr. volt, meg­előző szerelésekkel több Vacas támadást megakasztott, s bátran vállalkozott keresztezésekre se. Oláh nem bírt Molnárral, Feren­­czel, különösen az első félidő­ben, többször is át­j­átszott­ák. A két fedezet végig nagy küzdel­met vívott ez előretörő Vasas­­csatárokkal, de feladatukat csak váltakozó sikerrel tudták ellát­ni. Jeck ügyesen cselezett, és nagy lövésekkel veszélyeztette Varga kapuját. Bástit erősen fogták, de így is akadt egy-két szép megmozdulása. Kökény, Szalai és Taliga nem tudott az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtani. Emsberger kifogástalanul ve­zette az egyébként játékvezetői szempontból könnyű mérkőzést. Borbély Pál NB I TARTALÉKBAJNOKSÁG Salgótarjáni Bányász —Vasas 4:4 (4:1). Fáy u., 3000 néző. V: Szlávik. SBTC: Cserháti (Pál.) — Sándor, Gáspár, Agócs — Kakukk, Ladányi — Répás, Vö­rös (­Szojka), Boskó (Szarvas), László, Szűcs. Vasas: Kovács — Nagy, Rozsnyó, Gébert, Szamcsák — Kamarás, Vidács —M Ihász II, Machos, Mártha, J­áger. A Sal­gótarjáni Bányász az I. félidőben ügyesen kombinált, de a II. fél­időre összeroppant. G: Szűcs (3), Kakukk, ill. Mártha (2), Jáger, Ihász II. Jó: Agócs, Kakukk, Szűcs, ill. Vidács, Machos Jáger. Diósgyőr újra az NB I-ben Diósgyőr-Debrecen 2:0 (2:0) Diósgyőr, 15000 néző. Vezet­te: Bu­rócaki (Temesvári, Ga­­ra­mszegi. DVTK: Tanítás — Wer­­ner, Gál, Szigeti — Pócs­ik, Szu­­csányi — Oláh, Vári, Kis­s, Deák, Silkona. Edző: Preik­­fer Kál­másfi. DVSC: Németh —Iseyvágó, Na­gy­­kapo­si, Vatkányi —­­sisaké, So­­modi — Nénwrfffy, Grazea, Sejte­s, Imri, Csekő. Edző:­­ Komlóssy Imre. Góllövő: Vári, Kiss. Szög­­letará­ny: 4:1 (2:1) a Diósgyőr ja­vára. A diósgyőriek kitámad­tak. A debreceniek távoli lövésekkel kísérleteztek. Min­tegy 10 percen át kiegyenlített volt a játék. Utánna állandósult a dióssigyőriek fölénye. A 24. percben Oláh el­húzta a labdát Németh mellett, de kisodródo­tt az alap­vonalához, és onnan nem tudott kapura lőni. Sorozatos diósgyőri táma­dások után, a 29. percben sz­üle­tett meg a DVTK első gólja. Si­kora szögletrúgása után Deák Várihoz fejelte a labdát, aki higgadtan, 6 méterről a hálóba emelte. 1:0. A 40. percben Szu­­csányi tört ki a védők között, de túlságosan hosszan szöktet­te magát és a labda túljutott az alap­vonal­on. A 44. percben Vári nagyszerű labdát tálalt Kiss elé, a középcsatár elhúzott Varsányi mellett, Németh kifutott eléje és Kiss 15 méterről az üres kapuba lőtt. 2:0. A II. FÉLIDŐBEN fokozódott az iram. A debrece­niek nagy lelkesedéssel támad­tak. A 08. percben szögletrúgás után­ az előrehúzódott Pócsi­k elé perdült a labda, aki a 16-osról laposan, lőtt, Németh csak nagy üggyel-baj­jal tudta a labdát megszerezni. A 75. percben Kiss lőhetett volna újabb gólt, de lab­dája kapu fölé szállt. A 78. perc­­ben Oláh 3 méterre a debreceni kaputól mellé lőtt. A debrece­niek teljesen beszorultak, Vári fejelt ezután 6 méterről kapu mellé. Heves iramú mérkőzést hozott a t­ét csapat találkozója. A diós­­győ­rek, amíg az első gólt be nem lőtték, idegesen játszottak. Sok volt az eladott labda. A gól után azonban nyugodtan, tervszerűen játszottak, sok ve­szélyes helyzetet dolgoztak ki. A Debrecen az első félidőben rit­kán jutott támadáshoz A máso­dik félidőben hosszú időn át a debreceniek szorongattak. A diósgyőri védelem azonban na­gyon jól tömörült és hárítani tudta ezeket a támadásokat. A diósgyőriek legjobb csapatrésze a közvetlen védelem volt. Szinte egymást múlták felül. Gál, Szigeti, Wer­ner volt a sorrend. A két fedezet nagyszerű össze­köt­őka­po­csnak bizonyult. Nem­csak a támadások elhárításában jeleskedtek, főleg Pócsik sokszor vállalkozott lövésre is. A táma­­dósor legjobbja Sikora volt, a mezőnyben játszott igen haszno­san, várt helyzetfelismerése dön­tő volt az első gólnál. A debrecenieknél Németh nem védhette a gólokat. A hátvédhármas legjobbja Nagy­­kaposi volt. Fejjel-lábbal uralta a mezőnyt. Cseke hatalmas munkabírása érdemel említést a fedezetsorban. A debreceni tá­madásoknál Némethy és Gazsó jelentette a veszélyt. Imre a me­zőnyben tűnt ki. Biróczki játékvezető jól vezet­te a mérkőzést. Nemes Péter A labdarúgó NB 1 1965. évi valamennyi eredménye és végeredménye A Népstadionban játszott 42 mérkőzés eredményét kövér számokkal tüntetjük fel. «« fi g w 'd 2 *. ® t! Nt5 1OH­­­OIhcONUrjcawNOOsi ›UMvi‡‹s0a‡’0 0X ‡EoaUHP.SmOOQ14m a®OQ‡OCU 1. Vasas SC­­ 1:2 0:1 0:0 2:0 2:0 1:1 1:0 4:1 1:0 4:1 1:0 3:1 4:0 1: 26 17 5 4 48:19 39 2. Ferencvárosi TC 0:1­­ 0:2 0:3 6:2 1:1 1:1 2:4 5:0 2:0 5:0 4:0 4:1 1:1 2: 26 14 8 4 66:31 36 3. Újpesti Dózsa 2:3 1:3 - 1:1 2:0 3:1 4:0 1:2 2:1 4:2 5:1 2:2 4:0 3:2 3: 26 14 5 7 52:30 33 4. Bp. Honvéd 0:3 2:2 1:3 - 1:1 3:1 3:1 0:0 1:0 3:0 3:0 3:2 3:2 2:0 4: 26 12 7 7 47:30 31 5. Győri V. ETO 1:2 0:2 1:1 1:1­­ 4:0 1:0 4:0 4:2 2:0 6:0 0:1 1:1 1:0 5: 26 12 6 8 41:30 30 6. Tatab. Bányász 1:2 1:1 2:0 1:0 0:2­­ 1:0 1:0 1:1 3:2 1:1 1:0 2:0 3:0 6: 26 9 9 8 30:32 27 7. Pécsi Dózsa 1:2 2:5 1:0 0:0 1:2 2:1­­ 3:1 4:0 1:0 1:0 1:1 1:0 3:0 7: 26 10 6 10 30:30 26 8. MTK 0:2 1:6 1:1 1:7 1:1 1:1 0:0­­ 1:1 0:1 4:0 2:1 1:3 2:1 8: 26 7 10 9 30:42 24 9. Salg. Bányász 1:1 1:1 1:1 3:2 0:1 2:2 2:1 0:0­­ 1:1 0:1 1:1 1:1 1:1 9: 26 5 13 8 25:37 23 10. Csepel SC 1:0 2:6 2:1 2:0 0:2 1:1 0:1 1:1 0:1­­ 5:0 4:1 2:0 1:0 10: 26 9 4 13 33:37 22 11. Ózdi Kohász 2:2 1:3 0:1 1:0 3:1 2:2 2:1 1:1 0:1 3:2­­ 2:0 2:0 2:1 11: 26 9 4 13 29:57 22 12. Dorogi Bányász 1:0 2:2 0:4 2:1 0:2 0:2 1:2 1:1 1:1 0:0 5:2 - 1:0 0:0 12: 26 6 9 11 26:40 21 13. Komlói Bányász 1:5 1:1 1:2 0:3 4:1 2:0 1:1 0:2 0:2 3:1 2:0 2:2 - 1:0 13: 26 6 6 14 29:47 18 14. Szegedi EAC 1:1 0:1 2:1 3:4 0:0 0:0 1:0 2:3 0:0 0:3 1:2 0:1 2:2­­ 14: 26 2 8 16 18:42 12

Next