Népsport, 1966. május (22. évfolyam, 85-107. szám)

1966-05-20 / 99. szám

2­11a)1­­" » ■­ • Péntek, 1966. május 20. A jelents... Az „Ezüst gerely"-pályázat nyertesei A már hagyományossá vál „Ezüst gerely”-pályázat díjait eb­ben az évben is kellő körültekintéssel ítélték oda a felkért zsűrik. A sportfotó-pályázatnál a bizottság megállapította, hogy bár az átlagszínvonal emelkedett, ez évben mégsem akadt olyan munka, amelyért „az év legjobb sportfotója"-díjat ki lehetne adni. A sport szépségét, eszméjét legszebben visszaadó fotójáért a díjat Petrovics Lászlónak ítélte a bizottság, „Öröm” c. képéért. Oklevél díjazásban részesült még Hem­ze Károly „Ujj technika” és Deli Gábor „Befe­jezett akció” c. képe. „Az év legjobb sportriport fotója” díjat Almási László „Fut­­ballbalett” c. képével nyerte. Ebben a kategóriában oklevél díjazás­ban részesült Hemző Károly „Finis”, Kovács Gyula „Súlytalanság állapotában” és Almási László „Vízcseppes forduló” c. képe. A sportfilm-pályázatnál „az év legjobb sportoktató filmje” díjat a „Váltófutás oktatása” c. film nyerte, rendezője Domokos Attila, operatőr Török Vidor. „Az év legjobb sportismeretterjesztő filmje” díjat az „Elké­szülni, vigyázz, rajt" c. film nyerte, rendezője Csőke József, opera­tőre Fehéri Tamás. „Az év legjobb televíziófilmje” címet az „Uni­­versiade előtt” c. film nyerte, rendezője Mahrer Emil, operatőre Bárány György. Az év legjobb sportriport-”, egyben pedig „az év legjobb sportfilmje" díjat a „Hetenként ötször” c. film nyerte, rendezője Kolonits Ilona, operatőre Gaál Tóth János. Ebben a kate­góriában az MTI külön­díjaként oklevél díjazásban részesül a „Margitka” c. film, rendezője Csőke József, operatőre Drahos Kál­mán. A sportkönyv pályázaton „az év legjobb sportismeretterjesztő könyve” díjat a „Balaton-felvidék” c. munka nyerte, a munkakö­zösség vezetője Örvös János, szerkesztője Dely Károly. „Az év legjobb sportoktató könyve” díjat a „Párbajtőrvívás” c. k­önyv nyerte, szerzője Vass Imre, szerkesztője Vitár Róbert. Oklevél díjazásban részesült még a „Kisgyermekek tornája” c. munka, szerzője Várkői Ferenc, szerkesztője Székely Jánosné. „Az év legjobb színes”, egyben „az év legjobb sportkönyve” díjat a „Karddal a világ körül” c. könyv nyerte, szerzője Kárpáti Rudolf, szerkesztője Vitár Róbert. •A sportképzőművészeti pályázaton „az év legkifejezőbb kari­katúrája" díjat a „Jégkorongozók” c. rajz nyerte, készítette Szepes Béla. „Az év legszebb sportjelvénye” díjat az ,,Atlétikai EB"-jelvény nyerte, tervezője Gáli Gyula. „Az év legszebb sportbélyege”, egyben „az év legszebb sport­­képzőművészeti alkotása” díjat az „Érmesek sorozat”-ból a tornász­­bélyeg nyerte, tervezője Kékesi László, kivitelezője a Postavezér­igazgatóság. . Az Országos Sportnapok nép­szerűsítésére feltűnően szép ki­állítási füzetet ador­t ki a szer­vező bizottság. Az OSN Híradó­ban Elbert György cikke arról szól, hogy legkiválóbb sporto­lóink olimpiai és világbajno­kaink hogyan,, segítik sikerre a sportnapokat. Marthy Gábor cikke hatalmas dokumentációs anyagot közöl az OSN egész mechanizmusáról. Kiemelkedik még a számos, érdekes cikk kö­zöl Kerezsd Endrének, a köz­ponti ünnepségek főrendezőjé­nek szakavatott írása. Az Olasz Vívó Szövetség meg­hívására csütörtökön három női tőrvívónk utazott el Comóba, hogy a 12 év óta ebben az idő­pontban megrendezésre kerülő nemzetközi női tőr egyéni ver­senyen részt vegyen. Ujlakiné Rejtő Ildikó, Sákovics Józsefné és Gulácsi Mária összetételű csapatunk a teljes nemzetközi mezőnnyel találkozhat majd a szombat-vasárnapi küzdelmek során. Verseny Grünauban. Az augusztusi kajak-kenu-világ­­bajnokság színhelyén, Grünau­ban versenyez szombaton és vasárnap az MHL kajakozó és kenuzó gárdája az ASK Berlin meghívására. Az MHL 16 fős csapata pénteken utazik el Ber­linbe. A találkozó visszavágójá­ra június 22-én az Újpesti öböl­ben kerül sor az FTC verse­nyén. A magyar gyeplabda-váloga­tott szerdán kiadós edzést tar­tott a Fehér úti pályán. Utána Móser István szövetségi kapi­tány összeállította a jugoszlá­­vok ellen vasárnap kiálló együt­test: Losonczi — Tamás, Hor­váth — Szatmári, Simmel, Far­kas T. — Deák, Hegedűs, Asz­talos, Hermalm, Szöllőssy. Tar­talék: Újvárosi (kapus), Hubai (hátvéd), Nagy Z. (fedezet) és Almási (csatár). A jugoszlávok pénteken érkeznek és szomba­ton edzést tartanak a Fehér úton. „Újpesti Dózsa-stadion, május 22, délelőtt 10 óra.” Ez áll a meghívón, amely a IV. kerületi OSN-sportnapra invitál. A két­ezerötszáz résztvevőt felvonul­tató ünnepség egyike lesz a leg­­na­gy­obbaknak, amelyek az utóbbi időben lezajlottak Újpes­ten. Elsőnek a lengyelek jelent­keztek a hónon végi nemzetközi öttusaversenyünkre. A nevezés szerint Paskijewicz, Wach és Sajda biztos ember. Mellettük az előttünk ismeretlen Streze­­chowski, van Dominiak lesz a negyedik induló. Az MHSZ elnöksége elutasí­totta a Győri Dózsa fellebbezé­sét, Vigh György hátralevő bün­tetésének eltörlése ügyében. A Kecskeméti Dózsa ellen elren­delt fegyelmi ügyben az elnök­ség az eljárást megszüntette. Két svájci atléta, az olimpiai helyezett gerelyha­j­ütő von Wart­burg és a 400-as Wiedmer is in­dul a Népstadionban a június 4—5-i nemzetközi versenyen. Három ökölvívónk, a pehely­súlyú Nagy Zoltán (Vasas), a kisváltósúlyú Hajdú Ernő (Do­rog) és a nagyváltósúlyú Nagy Imre (Borsodi Bányász) csütör­tökön elutazott Szófiába, a szombaton és vasárnap sorra kerülő nemzetközi ökölvívó­­tornára. Wiedem­ann István cselgán­­csozó emlékére, aki a Híradás­technikai Gépgyár cselgáncs­­szakosztályának tagja volt, és tragikus körülmények között a múlt esztendőben elhunyt, a hét végén utánpótlás-verseny­zők részvételével versenyt ren­deznek a gépgyáriak. Vándor­kupát is kiírtak. Az emlékver­senyt ezt követően minden év­ben megrendezik. Sportszerűségből jelesen vizs­gáztak a Vasas Izzó ifjúságii at­létái. A dunaújvárosi NB-s via­dalon öltöző hiányéiban a kerí­tés mellett „öltöztek”, mostoha körülmények között, előkészítet­len pályán is kiálltak, pedig ellenfeleik indulási jogosultsá­gát nem lehetett ellenőrizni, mert a minősítési könyvük hiányzott. A pontversenyt a pá­lyán elvesztették az izzások, de Obranovics József, a csapat ve­zetője kijelentette, hogy nem óvják meg a viadalt. Pénteken reggel megnyitják az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyen a sok ipari új­donság között számos — a ko­rábbinál több és nagyobb vá­lasztékot nyújtó — sportcikket is bemutatnak. Az ünnepi nyi­tányt csütörtökön délután sajtó­­bemutató előzte meg. Ezen Na­­ményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának veze­tője ismertette az idei vásár néhány érdekes mozzanatát. El­mondta, hogy az első hazai árumin­tavásárt 1906 tavaszán mindössze 225 négyzetméteres területen rendezték meg, míg most 260 ezer négyzetmétert foglal el a BNV. Csúcsered­ménynek számít, hogy az idén 36 külföldi ország kiállítói vesz­nek részt a nagyszabású rendez­vényen. Naményi Géza tájékoz­tatóját körséta követte a vásár területén. Újabb CSB-forduló! A hét végén folytatódik az országos atlétikai egyesületi csapatbaj­nokság. Az NB I második fore­dulójában három viadal kerül sorra vidéken. A MASZ elnök­sége egyébként határozatot ho­zott, hogy a csapatbajnoki for­dulókra és az utánuk következő budapesti serdülő bajnokságra hatályon kívül helyezi azt a sza­bályt, amely szerint a B-kate­­góriába tartozó serdülő atléták csak kéthetenként versenyez­hetnek. Időjárás. A Meteorológiai In­tézet jelenti május 19-én csü­törtökön este 19.30 órakor, a Dunántúlon kissé hűvösebb idő. Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű felhőzet, többfelé eső, helyenkint ziva­tar, időnként élénk déli, később a Dunántúlon megerősödő nyu­gatira forduló szél. A nappali felmelegedés a Dunántúlon kissé gyengül, máshol alig vál­tozik. Várható legmagasabb­­ nappali hőmérséklet pénteken a nyugati megyékben 17—22,­­ máshol 20—25 fok között. (MTI) 3 A LABDARÚGÁS SZERDAI ESEMÉNYEIRŐL forduló KIEMELKEDŐ JÁTÉKOSUL A szerdai hét mérkőzés egyé­ni teljesítmények tekintetéiben nem érte el a vasárnapi for­dulót. Igaz, hogy néhány játé­kos alaposan kitett magáért, el­sősorban Láncakor, Berendi, Magasházi és mások, de megle­hetősen­ sokan játszottak mérsé­kelten is , még válogatott já­tékosok közül is. Leginkább a tatabányai iftúk tűntek ki, akik közül Juhos, Szabó és Szurom­i az első helyre került. Nem került be a legjob­bak közé, de dicséretet érde­mel Csornai és Szepesi, míg a más csapat­beliek közül Tö­rök (Csepeli), Vági, Szigeti, Mé­szöly, Klejbán, Nelli, Sebestyén, Göröcs és Hajas. Ide sorolhat­nánk Nagy Istvánt (MTK) is, de ő teljesítményének értékét lerontotta durvaságaival­. A forduló legjobbját Kapusok: LANCZKOR (MTK), Aczél (Dunaújváros), Tamás (Diósgyőr). Szélsőhátvédek: JUHOS (TATABÁNYA), Káposzta (Újpesti Dózsa), Foanmaggini (Dunaújváros). Középhátvédek: BERENDI (VASAS), Orbán (Győr), Nagy­kapor (Ózd). Fedezetek: MAGASHÁZI (DUNAÚJVÁROS), Pál (Vasas), László (SBTC). Szélsők: SZABÓ (TATABÁNYA), Korsós (Vasas), Czágner (Du­naújváros). Összeillőtök: SZUROMI (TATABÁNYA), Nagy Antal (Bp. Honvéd), Zöldi (SBTC). Középcsatárok: BENE (ÚJPESTI DÓZSA), Tichy (Bp. Honvéd), Farkas (Vasas). Miért örültek az 1:1-nek? Amikor Varga a hálóba talált, a ferencvárosi játékosok Albert vezérletével örömükben szinte a földre teperték a szőke csatárt. S amikor Müncz a mérkőzés vé­gét jelezte, magasba lendültek a csepeli karok, ugyancsak az elé­gedettség jeléül. Az 1:1-nek valóban mindkét csapat örülhetett. Miért? A Ferencváros például azért, mert Csepelen csupán középcsa­pat benyomását keltette. Nem volt biztonságos a védekezése, a fedezetpár nem tudta a hát­só és az elülső csapatrészt ösz­­szehangolni. Szembetűnő volt, hogy Varga, aki az Ózd ellen ki­tűnően osztogatott, ezúttal szinte mindig ellenfélhez továbbította a labdát, azaz átadását elcsípték, mert mindig hosszú, tértölelő passzokkal próbálkozott, s ezen a felfogásán akkor sem változ­tatott, amikor látta, hogy elkép­zeléseit nem tudja megvalósí­tani. Mérsékelten játszottak a kulcsjátékosok is, például Albert és Rákosi. Rátkai pedig sehogy sem találta a helyét. Bizony könnyen kikaphatott volna a Fe­rencváros, ha Tátrai edző Rát­­kait és Vargát nem cseréli fel. Igaz, talán nyerhetett is volna a zöld-fehér csapat, ha az edző előbb cserél... A Csepel remekül küzdött, lel­kesebben, odaadóbban, mint a Ferencváros. Csatárjátéka is jobb volt. De a hajrára a hazaiak ala­posan visszaestek, s játékfelfogá­sukat, akárcsak az MTK elleni mérkőzés egyes időszakaiban, is­mét védekező jellegűvé tette az a tény, hogy sokszor öt hátvéddel területet védtek, s Faludi vagy más, olyankor sem ment fel, amikor arra lehetőség nyílt. Bi­zony fellélegeztek a csepeliek, ami­kor a Ferencváros nagy nyomá­sának, a hármas játékvezetői síp­szó véget vetett. Kit is illet a dicséret ? Nagyon nehéz dolgom lenne, ha én tudósítottam volna a Bp. Honvéd—Győr mérkőzést — je­gyezte meg Bozsik József a mér­kőzés után. — Nem tudom, hogy kit kellene külön megdicsérni a Bp. Honvédból. Az első félidőben gyengén játszott a csapat. Szü­net után, amikor mindenki látta, hogy Katona harcképtelen, a fiúk elvállalták az ő feladatkörét is. Mindenki nagyon lelkes volt, lelkiismeretes, s ezért külön senkit sem dicsérnék meg. Egyébként még hadd mondjam el, hogy Mihaleczet kihagytam, mert a Dunaújváros ellen nem tartotta be utasításaimat. Tovább­ra sem számítok olyan játékosra, aki fegyelmezetlen és nem azt teszi, ami a csapat érdeke. Nos, ha Bozsik nem vállalta a dicsérést, a tudósító megtette és megteszi helyette. A Bp. Honvéd szünet után elismerésre méltóan, jól küzdött. A két legveszélyesebb csatár, Tichy és Nagy Antal rengeteget változtatta a helyét. Tichy sokszor Dorogit ,,helyette­­sítette,s a jobbszélen, Nagy An­tal pedig a közben megsérült Ka­tonát, így nem is lehetett észre­venni, hogy lényegében csak 9 mezőnyjátékosuk van a piros­fehéreknek. Ez a lelkes, odaadó, és nem utolsósorban szemfüles játék eredményezte, hogy a Bp. Honvéd 30­-ra nyert! ­ Az egyéni szabály­értelmezésről Bircsátotól a Dózsa játékosai és szurkolói joggal kérhetnek számon legalább egy 11-est. Egy vitathatatlant, amit Benónek a 61. percben történt favágásáért a legkülönbözőbb felfogásban­­ vezető külföldi bírók is megítél­tek volna. És Bircsátknak se lettek volna még kételyei sem, ha nem töre­kedett volna ezen a mérkőzé­sen annyira a küzdelem meg­engedésére, hogy a végén — átbillent „a ló túlsó oldalára’’. Hisszük, és többször nyilvá­nosan „vallottuk”, hogy a já­tékvezetők is segíthetnek lab­darúgóink, (különösen csatá­raink) harci készségének a nö­velésében. Szoktathatják őket a test-test elleni küzdelemhez, ahhoz, hogy a leglátványosabb esésnél is többet ér akár egy bukdácsolva lőtt gól..., még egy váratlan, a támadást to­vábbszövő átadás is. De a legjobb szándékú játék­vezetőnek is élesem kell ügyel­nie a határokra, senkinek sincs ugyanis joga ahhoz, hogy a saját akarata szerint értelmezze, átformálja, alkalmazza, vagy ne alkalmazza a szabályokat. A paragrafusok a játékvezető­re nagyon is vonatkoznak! Sajnos, nem tudunk a HV O megállni, és szüne- S |H tét tartani a glosz­­§ WBB sza-írásban, mert a 5 jjjgg csapatok tagjai mindig (Mj gondoskodnak anyag­i ||| ról. Szabálytalankodá­­^ Hg saik olyanok, amelye­­­ ket fel kell jegyezni, ■ meg kell jelentetni. A § ■ célunk az, hogy az ed­__­zők, az egyesületek és 8 A nem utolsósorban a 6 játékvezetők és játéko­sok figyelmét felhívjuk 5 arra: sok a szabálytalanság­­ a labdarúgó-pályákon! ^ A Csepel—Ferencváros mérkőzésen egymást követ­­­­ték a szabálytalanságok. Pető birkózó-fogással, csípő­­­ dobással terítette le Albere­­­tét. Páncsics elkaszálta Kal­­­­márt, Rákosi megrúgta Se­­best, Vellai — bár nem szán­­­­dékosan —, de fejberúgta­­ Páncsicsot. Tisztátalanul ját­­­­szott szinte végig Horváth és­­ Varga is sportszer­­tlenke­­­­dett. Az Újpesti Dózsa—MTK ’ .XWXWWWWWW WWWXWWWWWWWW.X WWW) találkozón Nagy István több­ ^ ször is „észrevétette” magát $ szabálytalanságaival. Egy al- ^ kalommal hátulról felvágta ^ Dunai Antalt, azután Noskó­ ^ val szemben szabálytalanko­­dott. Noskó viszont Takácsot § rúgta meg. Vargát is fel kel- § lett írni a játékvezetőnek — ^ sorozatos szabálytalankodá- § sért. A Tatabánya—Pécs össze­­csapáson Móriczot betartá- $ sért írta fel a játékvezető. A Bp. Honvéd—Győr mér- § közés is hozott több szabály- ^ talanságot. Marosi az első 8 félidőben többször is gán- ^ csolta a kitörő csatárokat. 8 Tajtitól is több buktatást lát- ^ tünk. Szünet után Marosi­­ leterí­tette Varsányit, Máté ^ Nagy Antalt lökte fel, aztán­­ Sipost írta fel a játékvezető. § A mérkőzés utolsó percében­­ még Máté vágta fel Tichyt. § A Vasas—Diósgyőr mérkő- § zés 22 játékosa viszont pél­ ^ dát mutatott, milyen a sport­­szerű küzdelem! így is le- § het! | 1 ||llllllll!lllllllll!l!ll!ili | lllllnimimimiimTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiinniiiniiiiimmnmmitmnnTmmimnH § Mintha egy másik Dózsa játszott volna! ... A szurkolók alig akartak hinni a szemüknek, miféle „varázslat” hatására javulhat két nap alatt ekkorát egy csapat teljesítménye? ___Bene a csatársor minden posztján összecsapott a védőkkel. Elesett, felpattant, lőtt, fejelt, Göröcs ontotta előre a jobbnál jobb labdákat, s Kuharszki ravaszul cselezett, Du­nai állandóan kiugrásra készen állt. Szinte lélegzetvételnyi időt sem hagytak az MTK-nak, valamennyi játékosukról szinte sugárzott a türelmetlen vágy: gólt, gólokat rúgni!! Nagyon jól játszottak, dicséret illeti őket. És az elisme­rés mellett, éppen ezért érdemelnek utólagos fejmosást is a diósgyőri vereségért... Diósgyőri specialitás: az ellenfélnek előzőleg hell néhány szögletet lőni. Mondjuk 6-6-at. Aztán már nem feltűnő, ha a vasgyáriak is kiverekednek ebből egyet. Ha ez megvan, a to­vábbi program: ebből a hálóba juttatni a labdát. Az Újpesti Dózsa nyolc szögletet rúgott előzőleg, aztán a DVTK egyet, s ebből gól lett. A Vasas hétnél tartott, amikor a diósgyőriek is rúgtak egyet. Vass belőtte, s Mészöly, valamint Szurgent közre­működésével Kovács I ezúttal is a hálóba helyezett. Mi ebből a tanulság? Nemcsak a mennyiség, a minőség is sokat számít, még szögletnél is. %%%% új játékvezető mutatkozott be szerdáin NB I-es mérkő­zésen, Tatabányán, Szilvási József. A fiatal kaposvári bíró nagy igyekezettel, s tegyük hozzá: nagyszerű meglátások­kal vezette a jó iramú mérkőzést. A végén sokan gratulál­tak neki, ő mégis szomorúan fogadta az elismerést. Bántotta, hogy annál a bizonyos lesgól megítélésénél — amelyet nem látott tisztán — teljesen rábízta magát a rutinos Wottava partjelzőre. A síp széles ívben kirepült Vadas György kezéből. A hatodik pont gyulladt ki ekkor a kispesti sporttelep vil­lanyóráján. A játékvezető kétségbeesetten keresni kezdte, s boldogan sóhajtott fel, amikor Komora a fűben megtalálta s átadta. A síp meglett, de az eset után Vadas György nem találta meg­­ önmagát. Nem torolt meg sok szabálysértést, Marosit, Tajtit, Mátét korábban fel kellett volna írnia, s nem kellett volna sokkal kisebb vétségért Siposon „törleszteni”. Ezenkívül a szabálytalanságok egy részét rosszul bírálta felül, s elfogadott néhány tévesen beintett lest. Pedig ez a találkozó kisebb jelentőségű volt, mint mondjuk a Real Madrid — Internazionale összecsapás. Üveggel nem lehet bemenni!... Ez a felszólítás az egyik erélyes csepeli rendező szájából hangzott el, amikor egy szur­koló sörösüveg társaságában igyekezett a nézőtérre. Mit tehe­tett a jámbor halandó, meg kellett válnia az üvegtől. (Ami a tartalmát illeti, azt természetesen magához vette.) Csepelen egyébként számos olyan"megnyilvánulásra figyel­hettünk fel, amely azt bizonyította, hogy a rendezőség a fel­adata magaslatán állt. Szükség is volt erre, mert szépen ösz­­szejöttek szerdán­ Csepelen a szurkolók. Ha kiérik, miért a magas labdáikat erőltetik , ezt nem tudta megérteni szerdán Salgótarjárnban Ferenc Gyula a­­élécé kapitánya, támadóeonának vergődését látván. Az ala­csony termetű salgótarjáni csatárok ugyanis makacsul kö­zépen, magas labdákkal akarták áttörni a dunaújvárosiak kemény védőfalát. Több szívet, lelkesedést kellene a fiatalok­nak játékuk mellé tenniük, sokan így vélekednek Tarjánban Kocsisék játéka láttán. Lehet, hogy nekik van igazuk?... Sokan bosszankodtak a Fáy utcában, amikor a mérkő­zés elején egy-egy Farkas- vagy Puskás-lövés elkerülte a kaput. Minek kell mindenhonnan rálőni a labdát? — mon­dogatták. — Aztán, amikor később is „mindenhonnan” rálőt­ték azt a piros-kék támadók — a mindenhonnan egyébként a tizenhatoson túlra vonatkozott — s ezek közül nem egyet csak bravúr árán tudott Tamás hárítani, akkor már meg­nyugodtak. Mert ha leszámították a bravúrt, akkor azoknak a labdáknak a hálóban lett volna a helyük... Annak elle­nére, hogy a tizenhatoson kívülről jöttek. “ Feri, nagyon őszülsz! — így üdvözölte Bozsik a mérkőzés kezdete előtt Szuszát. — Hja, ha majd a te csatáraid is kihagynak annyi helyze­tet, mint az enyémek, te is megőszülsz — így Szusza. Ami a további ősz szálakat illeti, ezúttal is a győri edzőnek szaporodtak az ősz hajszálai, mert a legbiztosabb helyzeteket ekkor is elügyetlenkedték Varsányiék. 3 . Szombaton kezdődik az UEFA-torna Szabadkán, Magyarország—Svájc Az ifjúsági labdarúgó-váloga­tottak hagyományos nemzetközi mérkőzéssorozat­át, az UEFA-torn­át az idén Jugoszlávia ren­dezi meg, május 21-e és 29-e között. A kiírás szerint 16 csapat vesz részt négy csoportba sorolva a küzdelemben. A magyar ifjúsági válogatott az osztrákok legyőzésével juthatott el Jugoszláviába. A magyar csapat játékereje ebben az évben eléggé gyenge. Sok minden gátolta a magyar csapat kialakítását (edzőkérdés, a megyei tornák elmaradásával szűk válogatási lehetőség, isko­lai, munkahelyi nehézségek). A felkészülést is mindössze je­lentette, hogy hetenként egyszer edzőmérkőzést játszott a csapat, ez pedig az egységes csapat­részek kialakításához is kevés volt. Ilyen előjelek mellett uta­zik a magyar együttes pénteken délben D-csoportbeli mérkőzé­seinek színhelyére, Szabadkára. A torna hajtja szombaton lesz mind a négy csoportban. A magyar ifjúsági válogatott Svájc ellen kezd, és a talál­kozóra a szabadkai Szpar­­tak-pályán kerül sor. Az eléggé megerőltető mérkő­zésisorozat hétfőn, május 23-án folytatódik. A magyar fiatalok Verbászon Törökország ellen mérkőznek, majd két napra rá, ugyancsak Szabadkán a Szovjet­unió csapata lesz az utolsó csoportbeli ellenfele. A hírek szerint Svájc válogatottját nagy gondossággal készítették fel a tornára és játékerejüket mutatja az a tény is, hogy nemrég szo­ros küzdelemben csak 3:2-re kaptak ki a mindig kitűnő ere­jű együttest felvonultató NSZK- tól. Törökország Ifjúsági válo­­ga­tot­t­j­ána­k játék­ere­jérő­l n­in­­csenek hírek. A szovjet csapat a magyarokhoz hasonlóan, se­lejtező révén került ki a torná­ra Románia ellen­i sorsolással (1:0 és 0:1 volt ugyanis a két eredmény). A szovjet ifi csapa­tot egyébként még nem­ sikerült le­győznie a magyar válogatottnak, egy alkalommal Diósgyőrött szen­vedett 2:1 -es veresé­get, Tbilisziben pedig 5:1 -re kapott ki­­tőle. Az európai ifjúsági labda­rúgás erőviszonyait jól is­merő szakemberek szerint a torna nagy esélyese az ott­honában játszó kitűnően összehozott és felkészített ju­goszláv válogatott, amelynek még sohasem sikerült elsőséget szereznie, tehát erősen fűti a becsvágy. Angliát mint az elmúlt években mindig, most is a favoritok között jelölik, de ugyancsak nagy a tekintélye a spanyol, a portugál, az olasz, a nyugatnémet és a tavalyi első N­DK-váloga­tot­tnak. Az idei UEFA-torna szomba­ti, első versenynapjának műsora. A-csoport: Spanyolország— Skócia (Pristinában), Hollandia— NSZK (Prizren). B-csoport: NDK — Bulgária, Jugoszlávia— Portugá­lia (mindkettő Belgrád­ban). C- csoport: Franci­aors­zaág—Olaszor­szág, Anglia —Csehszlovákia (mindkettő Rijekában). D-cso­­port: Magyarország—Svájc (Sza­badka), Szovjetunió—Törökor­szág (Újvidék). Csütörtökön este kijelölték az UEFA-tornán szereplő magyar j­áté­ko­sokat. Kapusok: Magyar­­(V. Izzó), Brünyi (MTK). Hátvé­dek: Kelemen (Komló), Vári (Bp. Honvéd), Hunyadi (Csepel). Fe­dezetek: Nagy I. (Gyöngyös), Siklósi (Egyetértés), Vidács (Va­sas). Csatárok: Walcz (Tatabá­nya), Fazekas (II. Dózsa), Oláh (Diósgyőr), Karsai ((MTK), Kozma (­SZEAC), Túrai (FTC). Röplabda NB I Férfi mérkőzések: Vasas—Va­sas Izzó 3:6 (11, 16, 16), Izzó­terem, V: Kiss L. Jó: Tóth, Gya­lus, Hl. H­írtért, Kovács B. Hollóét (Vasas Izzó) a játékve­zető a 3. játszmában, sorozatos reklamálásért, véglett kiállította. Bajai Honvéd—Salgótarján 3:0 (11, 6, 12), Salgótarján,. Jó: Pán­csics, Petrakandos, 111. Monori N­. Gató.

Next