Népsport, 1966. július (22. évfolyam, 129-156. szám)

1966-07-24 / 149. szám

KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TÁV­BESZÉLŐ-JELENTÉSE Miért lett 2:1? Utóhangok a mérkőzésünkről (Newcastle, július 23.) Bána­tos arcú magyar játékosaik vo­nulta­k az öltözőibe Sunderlend­ban a nagy mérkőzés után. A mérkőzés lefolyását követő per­cekben nemigen lehetett szóra bírni őket Nem azért, mintha­­különösebben okuik lett volna az elkeseredésre, hiszen egy nagyszerű ellenféllel szemben, óriási küzdelemben éppen hogy csak alulmaradtak. De az eredmény ék hrhetően fájt Útban Newcastle felé az autó­buszban többen is hangoztatták, hogy a Szovjetunió elleni mér­kőzést megnyerhették volna, s kiharcolhatták volna a négy közé jutást. Farkas említette, hogy a mér­kőzés előtti napokon sokszor beszélgettek arról, hogy csak az első perceikben nehogy gólt kapjanak. De a labda már a harmadik percben ott táncolt a magyar csapat hálójában és szünet után alig kezdődött a játék, bent volt Géléi kapujában a második szovjet gól is. Alig volt a magyar játékosok között, aki ne említette volna azt a tényt, hogy az angliai vi­lágbajnokság volt a negyedik, ■melyen a magyar válogatott jobb szereplését kapushibák akadályozták. Gélei Jóskának senki nem tett szemrehányást, senki sem bí­rálta őt, de az kétségtelen, hogy a magyar kapus ludas az első gólban, amely révén a szovjet csapat lelkileg előnybe került. Hegyi Gyula, az MLSZ el­nöke azt mondta, hogy dicsére­tesen küzdöttek játékosaink: " Mindenki, mindent megtett a győzelemért. Sajnos, Gelei hibája után hosszú időn ke­resztül idegesen játszott csapa­tunk, s nem tudta igazi képes­ségeit kifejteni. Szünet után minden erejüket latba vetették a fiúk, támadtunk, rohamoz­tunk, adódtak helyzetek, de hiába... Az 1:2 kialakulásá­ban döntően közrejátszott az, hogy egyszerűen nem boldogul­tunk a szovjet csapat rend­kívül szigorúan fegyelmezett, emberfogásos játékával szem­ben. Baráti Lajos szövetségi kapi­tány így vélekedett: — Alig kezdtünk, máris gólt kaptunk. Szünet után megint így jártunk. Ez a tény döntő volt­­! Mégis a második fél­időbeli játék alapján azt mond­hatom, hogy akár meg is nyerhettük volna a mérkőzést, de feltétlenül azt tartom, hogy a játék képe és a helyzetek alapján a döntetlen lett volna a reális eredmény. Az lett volna a valós, ha 2:2 után, hosszabbításban dől el a továbbjutás sorsa. A játékosok közül Albert Flórián nyilatkozott elsőnek. — Úgy jártunk, mint Chilé­ben. Kapushiba, védelmi hiba miatt olyan hátrányba kerül­tünk, ami meg is pecsételte sorsunkat. Igaz, a vereségben az is közrejátszott, hogy mi sem tudtunk megszabadulni őr­zőinktől, bármilyen sokat is mozogtunk, mindig ott voltak a nyomunkban. Alig lehetett lövőhelyzetbe kerülni. Mészöly Kálmán önmagáról beszélt: — Életemben nem futottam még ennyit, s nem küzdöttem olyan elszántan, mint most. Sajnos, egy nagy gólhelyzetet elügyetenkedtem. Nem sikerült gyorsabban végrehajtanom a mozgást, hiszen a felém ívelő labdát először mellem le kellett kezelnem, s aztán nyomban lőt­tem, de már beleléptek a labda útjába. Fejelni nagyon nehéz volt, mert a szovjet védők még lélegzetet is alig hagytak ven­ni. Szívósak, gyorsak, ruganyo­sak. És most nézzünk két olyan nyi­latkozatot, amely az ellenfelünk­től származik. Közvetlenül a mérkőzés után az érthetően na­gyon boldog Nyikolaj Monozov, a szovjet válogatott főedzője lelkendezve mondta: — Igen nagy küzdelemben, nagyszerű ellenfelet győztünk le. A magyarok 2:1 után nagyon hevesen támadtak. Védelmünket minden elismerés megilleti azért, hogy elmaradt az egyenlítés. Az a tény, hogy Szovjetunió váloga­tottja a legjobb négy közé ke­rült, nagy elismerés számunkra, hiszen csapatunknak ezt még soha nem sikerült elérnie. Liverpoolban is győzni szeretnénk! Szabó József, a kitűnő képes­ségű, magyar származású fede­zet mondta: — Megmondom őszintén, 2:1 után már azt hittem, hogy nem­ nyerjük meg ezt a mérkőzést. Utólag azt mondom, hogy nem volt helyes 2:0 után túlságosan a védekezésre összepontosítani az erőnket. Jöttek a magyar táma­dások és mi nem tudtuk a gyak­ran előretörő Mészölyt és Sípost megakadályozni abban, hogy so­rozatosan támadásba ne dobják társaikat. Végül is azért győz­tünk, mert a magyar játékosok nem tudták kihasználni helyze­teiket. Rákosi olyan helyzetet hagyott ki, hogy valósággal meg­kövültem, amikor három lépés­re Jasin kapujától, leperdült a lábáról a labda. Az a vélemé­nyem, hogy szerencsés körülmé­nyek között győztük le a magyar válogatottat. Megérkeztünk a szállóba. A fiúk gyorsan vacsorához ültek, aztán egy rövid, meleghangú megbeszélésre került sor. A ma­gyar küldöttség vezetői megkö­szönték a játékosoknak a becsü­letes felkészülést, az angliai VB-n tanúsított derekas helyt­állást, hogy lelkesen, szívvel küzdöttek a magyar színek si­keréért. Baróti Lajos szövetségi kapi­tány bejelentette, hogy a közel­jövőben részletesen kielemzik a csapat teljesítményét, a VB szakmai tapasztalatait, s a ki­alakult véleményt megvitatják. A mieink számára a VB tehát befejeződött. Vasárnap Londonba utazik a csapat, s részt vesz majd azon a fogadáson, amelyet a VB ren­dezői a kiesett csapatok számá­ra adnak. Nagy a valószínűsége annak, hogy a magyar együttes szerdán érkezik haza.(b.­p.) Wichmann Tamás (MHL) nyerte a kenuegyesek 1000 m-es válogató futamát Szombaton délután a B­p. Honvéd rendezésében kezdő­dött meg az augusztusi kajak- kenu-világ­bajno­kság előtti utolsó válogatóverseny, amely után lé­ny­egében már kialakul az utazó csapat. Az időjárás nem fo­gadta túlzottan kegyedbe a ver­­seny résztvevőit. Bár délutánra az eső elállt, sőt 5 óra felé már a nap is át-átcsillant a felhők között, a szél továbbra is igen­ kedvezőtt­len­ül befolyásolta a versenyzőket. Négy férfi kajakozónk kivé­telével — Hesz, Kemecsei, Fá­bián és Szöllősi ugyanis Kop­pe­nh­ágában, versenyez a hét végén — a teljes magyar él­mezőny rajthoz állt. Elsőként a kajaknégyesek rövidtávú döntő­jét bonyolították le, amelyben az előzetes v­ár­a­koz­ásokna­k megfelelően­ a két válogatott hajóegység között dőlt el a küzdelem. A Gilicze, Koltai, Madarasi, Nagy összeállítású csapat rögtön a rajt után az élre állt, és végig vezetve mintegy 2 méter különbséggel nyerte meg a versenyt. C—1, 1000 méteren is a teljes mezőny állt rajthoz. Wichmann a szélső pályán nyugodt és rendkívül biztos evezéssel versenyzett, és fölényes győzelmet aratott. Csu­­pán a második helyért folyt küzdelem Petrikovics és Szántó között. A férfi kajakegyesek döntő­jére már ismét szemerkélő eső­ben, állandóan erősödő szélben került sor. Ürögi László a táv kétharmadánál még biztosan, vezetett, az utolsó 200 — 300 méteren azonban feljött rá Ko­vács Kálmán és csak nagyon csekély különbséggel szorult mögötte a második helyre. Per­sze — a mezőnyből hiányzott Hesz és Kemecsei. Vasárnap, 1966. július 24.­ A női kajakegyesek 500 m-es döntő futamának résztve­vői meglehetősen unalmas ver­senyt vívtak, amelyből — amint várható volt — a 6-os pályán evező Mózes Anna ke­rült ki győztesként. A férfi kajakkettesek döntőjében a Szente, Mészáros-páros győzel­mét nem fenyegették különö­sebben a többiek. Férfiak K —1, 1000 méter: 1. Ürögi László (II. Dózsa), 2. Kovács (MTK), 3. Dalnik (Ganz-MÁVAG). K —2, 1000 m: 1. Szente And­rás, Mészáros György (FTC), 2. Giczi, Novotny (Vasas Izzó, MHL), 3. Jelese, Predhl (Csepeli), 4. Nagy, Csiara (Elektromos). K —4, 1000 méter: 1. FTC. Bp. Postás (Gilicze, Koltai, Mada­rasi, Nagy), 2. Vasas Izzó (Gi­­czi, Novotny, Tímár, Pelikán), 3. MTK (Bereczki, Almási, End­­rődi, Kovács). C—­1, 1000 mé­ter: 1. Wichmann Tamás (MHL), 2. Petrikovics (MHL), 3. Szántó (VTSK), 4. Hajba (MHL), 5. Sol­tész (FTC). Nők K—1, 500 m: 1. Mózes Anna (Vasas Izzó), 2. Rozsnyói (U. Dózsa), 3. Balogh (U. Dózsa), 4. Pfeffer (Ganz-MÁVAG), 5. Ben­­kő (Vasas Izzó), 6. Tornyi (MTK). Másfélnapos kedvezményes ifjúsági különvonat Budapestről Szegedre augusztus 13-án 156__Ft szolgáltatások az utazáson kívül: — étkezés (1 vacsora, 1 ebéd)­­— szállás *- városnézés szakképzett idegenvezetővel ■— a FAUST megtekintése. KISZ-szervezetek jelentkezését nagyobb csoport esetén előnyben részesítjük. Jelentkezés naponta fél 9—fél 5 óráig. Budapest, V. Szabadság tér 16. Telefon: 317 —771-től 777-ig IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA SPORTOLÓINK KÜLFÖLDÖN Slovan Bratislava—Csepel OK). Pozsonyiban 5000 néző előtt ját­szotta a Csepel labdarúgócsapa­ta csehszlovákiai első mérkőzé­sét. A piros-kékek az alábbi összeállí­tásban szerepeltek: Fa­tér — Vellai, Józsa, Molnár, Fa­­ludi, Klej­bán, Sebes, Németh, Kalmár, Rottenbiller, Sebestyén. Mindkét félidőben élvezetes, vál­tozatos játék folyt. A csepeliek legközelebb Érsekújvárod lép­nek ismét pályára.­­ Horteraben folytatódott a re­pülő hollandi Európa-bajnokság. A harmadik futamot bonyolítot­ták le, és ebben a magyar hajó csak a tizenharmadik helyen futott célba, így a Llitkey-fivérek az összetett versenyben két hellyel hátrább kerültek­­ a nyolcadik helyre. A futam ered­ménye: 1­ Oakley, Hunt (angol), 2. Draeger (francia), 3. Cochios (NDK), ... 10. Llitikey-f­i­vérek. Az összetett versenyben: 1. Oak­ley, 2. Geiger (osztrák), 3. Co­­chios,... 8. Litdkey-fivérek. Győzött­­ a sport !!! Ezen a hétköz­napi délutánon kissé eltolódtak az időpontok. Pedig a Dunaújvárosban a tömegsport közügye és az időjárás is szinte dédelgeti a városi üzemek spar­­takiádját. A pályák is szépen előkészít­­ve várják, hogy az üzemi házi bajnok-­­­­ságok legjobbjai ezúttal a megyei döntőbe jutásért " vetélkedjenek. Egyelőre azonban éa néptelenek. Még a­­ hatvannégy kocka bajnokai, a sakkoló­zók sem foglalták el helyüket a Du­nai Vasmű klubjá­ba bán.­­ “ Hja, kérem! Ezekek­ben a napokban Dunaújvárosban is­ a labdarúgó VB, a legnagyobb sport­ja esemény. Egyszerre csak megelevenedik a város. A sakkozók az első lépések­_______ előtt még a mérkő­­­zést értékelik, a tö­--------------- megsport-telepen a kezdő csapat kö­zépcsatára pedig Eusebiót dicséri az ellenfélnek, de még a kézilabdás lányok is azt latolgatják a bírói sípszóra várva, vajon hogyan szerepel a magyar csapat a legjobb nyolc között. Lábodi Ferenc, a városi TS elnöke szemmel láthatóan elé­gedett, bár panasszal kezdi, de az ilyen „panaszt” nem kell komolyan venni: — Még egy nyáron sem dol­goztam ennyit, mint az idén. Itt ugyan az OSN nélkül is szeretik a sportot, vége-hossza nincs az üzemi vetélkedőknek ... de az idén... Az idén a „Sportolj ve­lünk!” méginkább felajzotta a kedélyeket. Alig van olyan nap, hogy ne legyen valamiféle OSN- rendezvény. A Dunai Vasmű és az iskolák sportrendezvényeit nem számítva is ezren vettek részt a különböző vállalatok, üzemek és intézmények háziver­senyein ... és ami a legnagyobb öröm... a versenyzőknek egy­negyede leány és asszony. Ezen a kétnapos spartarciádon a leg­jobb száz méri össze tudását at­létikában, asztaliteniszben, ké­zilabdában, röplabdában, sakk­ban, és természetesen kis- és nagypályás fociban. Papírgyári öröm és bánat A központi sporttelepnek szin­te minden zúga foglalt. A férfi százasok rajtolnak emitt, arrébb pedig a magasugró mércét, viszik kevéssel feljebb. A magasság 130 centiméter. Kedves arcú, barna kislány fut neki... és csattan a taps: — Jól van, Julika! Markovics Julika, a Papír­ipari Vállalat dolgozója moso­lyogva néz vissza a lécre. A léc mozdulatlan. Női magasugrásban ő lett a bajnok. — Ment ez jobban is — sze­rénykedik. — Az óvárosi iskolá­ban sokat atletizáltam, s nyolca­dikos koromban a 135 is ment... Aztán kihagytam egy kis időt, de most megint belekóstoltam a sportolás örömébe. Julikénál talán csak Zsákés Lajos, a vállalat­ sportfelel­őse boldogabb, de úgy, hogy az egyik szeme sír, a másik meg nevet. — Nem mondom, sok szám­ban győzött papírgyári dolgozó, de még jobb eredményt is elér­tünk volna, ha mindenki itt len­ne, akire számítottunk. De hát most próbaüzemel a papírgyár, a héten jött le az első papír a gépről__ és sok dolgozónknak műszakba kellett mennie. Már­pedig első a munka. A terme­lés... — Hej, ha azok is itt lettek volna — teszi még hozzá. Garrincha a kispályán Azért a foci mégiscsak foci. Nagy közönsége van a kispá­lyás focinak. Igaz, itt éppen a sorsdöntő Építők—AKÖV viadal tart. Az ország legnagyobb épí­tőipari vállalatának, az ÉM 26. sz. Építőipari Vállalatának leg­jobb üzemi csapata mérkőzik a közlekedésiekkel. Az izgalom tetőfokra hág. Magas homlokú, hosszú hátvéd indít, Czeilinger Lajos. Djamla Santossal egy­idős és „civilben” a sportkör el­nöke. Labdájával zömök barna legény száguld el. Egy csel. Si­kerül! A második. Az is! — Hajrá, Garrincha! — Zúg a nézősereg, de a Garrinchának becézett Sárközi Kálmán a ka­pusba lő... Talán három éve, mikor aktív focista volt még, berúgta az ilyen helyzetet. És így marad a döntetlen? A 2:2? Nem! Másik öreg focista, Fe­jes Ottó cselez. A kapus mellett is elgurít. Oldalra, a szélső felé — és Garrincha ezúttal nem­ hi­báz. Ujjongás, ölelkezés, csókok. Újrakezdésre már alig jut idő. Régi szerelem AM egyszer szerelmes lett a sportba, az soha nem tud szakí­tani vele, így van ez minden sportolóval. Sőt, valóságos ková­szai a sportnak munkahelyükön. Sok-sok munkatárs éppen az ő buzdításukra rúgott újra labdá­ba vagy állt újra rajthoz a sa­lakon. Ezen a spartakiádon még olyan is akadt — nem is egy! — aki versenyen kívül indult, és győzött. Sándor István, a Vasmű egyik dolgozója csak egy a sok közül. Nosza, kerekedik is nagy vita az ügyből, mert a vas­­műsöknek külön versenyük van. Sándor István azonban higgadt: — Ha nem lehet, nem lehet. Különben sem oklevélért száll­tam be, csak úgy a sport kedvé­ért ... És már búcsúzik is. Megy újabb számban viaskodni — versenyen kívül. Szükséges-e ezek után összeg­zés? Értékelés? Amire lenyugodott a nap, min­den bajnoki cím gazdára lelt, és sok-sok ember szívében újra és újra­­ győzött a sport. Rózsa András u. országos SPORTNAPOK 1966 ŐRJÁRATON NB II-es csapatainknál Nincsen holtidény. A csapa­tok nap, mint nap edzést tarta­nak. Készülődnek az NB I őszi nyitányára. Hol tartanak, mit terveznek — erről kezdünk most sorozatot lapunkban. Elsőként a piros-kékeket kerestük fel. Keményen edz a Vasas Csütörtökön nehéz napjuk volt a Vasas fiúknak. Az edzés­tervben ez állt: délelőtt egyéni foglalkozás, délután technikai edzés, lövőgyakorlatokkal. Ed­zésidő: délelőtt 60 perc, délután 70 perc. — Mit is jelent ez a gyakor­latban? Csordás Lajos edző máris kész a válasszal: ■“ Sokat fáradoznak a játékosok. Többet kell elvégezniük­, mint ál­talában. A keretből a játékosunk tartózkodik a VB-n, Vidáts pedig agyrázkódást szenvedett és a Sportkórház lakója.­­ Mindennap van edzés mégpe­dig július 4. óta. Jövő héttől kezd­ve még keményebb munka kezdő­dik. Ekkor már nemcsak csütörtö­kön, de kedden is két-két foglal­kozást tartunk. — Hol játszik a Vasas a baj­noki rajtig? — Vasárnap Bogon szerepelünk, ahol a vietnami nép megsegítésé­re fordítják, a találkozó bevételét. Jövő szerdára még nincs ellenfe­lünk, aztán a Szállítók követke­zik 31-én. Augusztus 3-án MNK- találkozóra kerül sor Martfűn. Szó volt arról, hogy Csehszlovákiában játszunk egy mérkőzést, ennek időpontja és helye nem végleges. Egyébként a napokban elküldjük javaslatunkat a Sporting Lissza­bonnak, amelyben megírjuk mely időpontot tartanánk alkal­masnak a két BEK-mérkőzés le­játszására. Az FTC új jobbszélsője: Hál­kai ? A Ferencváros háza táján szin­te minden csendes. Tátrai Sán­dor edzőnek pillanatnyilag öt já­tékosa maradt. 6—1 Alberték a VB-n vannak, má­sik 14 játékosunk pedig Lengyel­­országba utazott — tájékoztatott bennünket az edző. —­ Lengyelor­szágba Zsirai, Frivalszki, Novák, Páncsics, Horváth, Bálint, Lukács, Juhász, Szűcs, Karába, Szőke, Rátkai, Németh és Bernáth ment el. A csapat 23-án Chorzówban a Ruch ellen lépett pályára, a máso­dik mérkőzést a tengerparti Slupskban játssza, a harmadikat pedig Szczeczinben a Pogon ellen, majd 31-én tér haza. Mindent pon­tosan megbeszéltem Zalka András másodedzővel. A mérkőzések nap­jait leszámítva, mindennap tart edzést a csapat Lengyelországban. Tátrai azért nem utazott Len­gyelországba, mert mint ismere­tes, Balogh Sándor és Lakat Ká­roly társaságában megtekinti a VB két utolsó mérkőzését. — Lesz-e változás ősszel a csa­patban? — Nem titkoljuk, nyitott a jobb­szélső kérdésünk. Éppen ezért a mngyel portyán sor kerül arra, hogy Rátkait kipróbáljuk ezen a poszton. S itt van még egy másik kérdés, Orosz problémája. Szűcs kiszorította a csapatból. Most a lengyel túrára sem utazhatott el. Nem tudom mennyiben lehet majd számítani rá ősszel. Nincs megállás a Bp. Honvédban Július elseje óta naponta tar­tunk edzést — közölte Bozsik Jó­­zsef, a Bp. Honvéd edzője. — Minden vasárnap és szerdán mér■*­kőzést játszunk. Csütörtökön Vá­cott 7:3-ra győztünk, vasárnap a DVSC ellen lépünk pályára, 30-án lejátsszuk MNK mérkőzésünket, aztán a csapat augusztus 1-én az NSZK-ba utazik. — Kik ellen lép pályára a Bp. Honvéd? — Az első ellenfél a München 1860 lesz, a második­­ találkozóra Karlsruheban kerül sor, a harma­dik találkozó színhelyét még nem ismerjük. 15 játékos utazik, majd a VB után Sípos és Tichy is csat­lakozik hozzájuk. — Mindenki egészséges? — Sajnos, Mihalecznek húzódása van, Vörös pedig térdsérülést szen­vedett. Nagyon készülünk az őszi idényre, szeretnénk jobban szere­pelni, mint tavasszal. Július 1-e óta nagyon keményen dolgozunk, egy módosított rövid alapozás folyik nálunk, sok-sok technikai elem ismétlésével. A jövő héten kötiy­­nyitunk a munkán. Úgy érzem, az őszi idény kezdetére jó formá­ba lendülünk. TEMPÓ KSZ ALKALMI MUNKÁKAT, tüzelőfelhordást, költöztetést, kertásást, és egyéb földmunkát, pince- és padlástakarítást, mindennemű nehéz fizikai munkát. a lakosság szolgálatában vállal I I­V. Báthory u. 15. Telefon: 113—039­­ V. Henszlmann I. utca 9. Telefon; 384—554 VII., Wesselényi utca 24. Telefon: 221—859 VII., Nefelejcs utca 24. Telefon: 426-912 Vill., Rákóczi tér 7. Telefon: 330 — 757

Next