Népsport, 1966. augusztus (22. évfolyam, 157-178. szám)
1966-08-05 / 160. szám
LkWIraW \j Mm ^ X.. .y 'A MAGYAR TESTNEVELÍSIGÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA rftNTEK, 1966. AUGUSZTUS 5. ★ Ára: 60 fillér ★ XXII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Turóczy győzött Hagberg ellen A Svédország-Magyarország úszóviadal végeredménye: 105.78 (■ Tdvbtsz&$-jelent4s1lTtK. mm förebro, augusztus 4.) Nem kedvezett az időjárás a Svédország—Magyarország úszóviadal második napi küzdelmeinek. Vigasztalanul esett a hideg eső, de ennek ellenére is szép számmal tekintették meg a versenyt az örebróiak. Az első nap 12 pontos svéd vezetés, után kissé nyomott hangulatban készülődtek úszóink. A második versenyrészben jóllehet a svédek csak tovább növelték előnyüket, valamivel jobban szerepeltünk. Különösen Turóczy Judit szereplése elé tekintettünk fokozott várakozással, s nemcsak mi, hanem a svédek is. A 100 méteres női gyorsúszásban a táv 2 Európa-csúcstartója találkozott egymással. Izgalmas, színvonalas küzdelmükből jobb hajrájával biztosan került ki győztesen Turóczy. Mellette elsősorban az ifjúsági Szentirmai érdemel kiemelést, aki a 4x100 méteres gyorsváltónkban első emberként 56 mp-et úszott, s ezzel megjavította saját ifjúsági rekordját. Mellúszóink is kitettek magukért, s a két nap egyetlen kettős magyar győzelmét aratták. Biztosan nyert a 200 méteres férfi hátúszásban, közepes idővel, Csikány. Nem sikerült viszont ezen a napon egyetlen váltógyőzelmet sem szereznünk. Férfiak: 1500 m-es gyorsúszás: 1. Angström (s) 17:54.7, 2. Bengsston (s) 18:23.1, 3. Hevesi (m) 18:34, 4. Csikász (m) 18:40.8. 200 m-es pillangóúszás: 1. Feil (s) 2:15.9, 2. Rédel (m) 2:21, 3. Ali 2:21.8, 4. Westergreen (s) 2:23.3. 200 m hátúszás: 1. Csikány (m) 2:19, 2. Ljungberg (s) 2:20.5, 3. Ferm (s) 2:20.7, 4. Cseh (m) 2:22.3. 200 m mellúszás: 1. Lenkei (m) 2:38.6, 2. Balássy (mi) 2:40.5, 3. Svensson (s) 2:45, 4. Müller (s) 2:52.3. 4x100 m gyorsúszó-váltó: 1. Svédország 3:43, 2. Magyarország 3:43.7 (Szentirmai 56, Gulyás 56, Jaczó 56,3. Csaba L. 55.4). A végig nagyon izgalmas és kiegyensúlyozott váltóküzdelmet L. Eriksson, a svéd váltó utolsó embere döntötte el a hazaiak javára 54.7 mp-es 400 m-es idejével. A magyar váltó első embereként Szentirmai 56-ot úszott, és ezzel megjavította saját 56.1- es országos ifjúsági csúcsát. 4x200 m gyorsúszóváltó: 1. Svédország 8:16.6, 2. Magyarország 8:28.3 (Jaczó 2:05, Csaba L. 2:06.5, Lázár 2:07, Gulyás 2:09.1). Műugrás: T. T. Andersson (s) 414.30, 2. Konkoly (m) 406.05, 3.Sandstedt (o) 376.25, 4. Urbányi (m) 365.06. Az európai élvonalhoz tartozó svéd Sandstedt és Konkoly között nem volt nagy különbség, a verseny azonban egy kicsit a pontozók közt is „zajlott"'. Nők: 100 m gyorsúszás: 1. Turóczy (m) 1:02.6, 2. Hagberg (s) 1:03.5, 3. Kovács E. (m) 1:03.8, 4. Gustafeson (a) 1:04.7. Az első 50 méteren szinte teljes egyvonalban haladt mind a négy úszónő. A fordulót követően Turóczy és Hagberg valamelyest elhúzott a két másik úszónőtől. 70-től kezdve Turóczy lendületes hajrába kezdett és tisztán győzte le nagy vetélytársát, sőt nem sok hiányzott ahhoz, hogy Hagberget Kovács Edit is utolérje. Mindkét gyorsúszónőnk jó formában versenyzett, megnyugtatóan úszott, kedvezőbb időben jobb eredményt is várhatunk tőlük. 400 m gyorsúszás: 1. LUra (s) 4:57, 2. Ljungren (s) 4:59.6, 3. Szatmári (ifi) 5:20.6, 4 Korényi (m) 5:35.9. 400 m vegyesúszás: 1. An-Hereson (s) 5:43, 2. Gágyor (fn) 5:48.2, 3. Zsabka (m) 5:55, 4. Gerling (s) 5:57.4. Gágyor jól tartotta magát ez első két úszásnemben 200 méterig, később leszakadt, és különösen az utolsó 100 méteren, gyorson volt feltűnő különbség Andersson és ő közötte az előbbi javára. 4x100 m vegyesváltó: 1. Svédország 4:48.2, 2. Magyarország 4:51.9 (Túróczy 1:12.3, Máté 1:22.9, Kovács 1:11.9, Szentesi 1:04.8). A pontverseny végeredménye: Svédország — Magyarország 105:78. úszóküldöttségünk pénteken reggel indul Stockholmba, onnan a menetrendszerinti MALÉV-géppel érkezik Ferihegyre, 18.15 órakor. Maróti László Reménykedhetünk Néhány szó a birkózó ORT-ről A birkózó Oliimpiai Reménységek Tornáján látottjakat különös módon kell értékelni. A torna neve ugyanis arra enged következtetni, hogy az egyes országok ■azokat a versenyzőiket vonultatták fel, akikre Mexikóban, vagy talán az utána következő olimpián már számítanak. Valójában azonban nem nagy a valószínűsége, hogy éppen ezek a birkózók küzdenek majd a legnagyobb versenyen. Ahhoz ki kellene szorítaniuk a jelenlegi válogatottakat, és éveken keresztül megtartani előnyüket az utánuk felnyomulókkal szemben. Az olimpiai remények jogosságát sokkal inkább annak figyelembevételével kell értékelni, hogy az egyes csapatok országuk egész birkózó-utánpótlását képviselték, így, noha a torna idén is hivatalosan csak egyéni jellegű volt, nem érdektelen az érmek és a helyezések alapján megállapítani a Szilisztróban felvonult kilenc csapat rangsorát. Szabadfogásban jobbak voltunk Az egyes fogásnemekben az érmek alapján (5. 3. 1-es pontozással) a következő volt a soriend: Kötöttfogás: Szovjetunió 23, Bulgária 22, Románia 10, Lengyelország 9, Jugoszlávia 5. Magyarország 2. Bulgária II 1. Csehszlovákia 0. Szabadrúgás: Szovjetunió 29, Bulgária I 17, Magyarország 10, Románia 6. Bulgária II és Jugoszlávia 4—4. Csehszlovákia és Lengyelország 1 — 1, Kuba 0. Az első hat helyezés alapján (7—5—4 — 3—2— les pontozással) néhány helyen változik a sorrend. Kötöttfogás: Szovjetunió 41, Bulgária I 38, Románia 25, Lengyelország 26, Magyarország 19, Bulgária II 13, Jugoszlávia 11, Csehszlovákia 10. Szabadfogás: Szovjetunió 45, Bulgária I 36, Bulgária II 26, Magyarország 21, Jugoszlávia 16, Csehszlovákia 14, Lengyelország 7, Kuba 5. A Szovjetunió és Bulgária tehát kiemelkedően a legerősebb gárdát tudta felvonultatni. A mieink szabadfogásban, a roppant erős mezőnyben is, szép sikert értek el. Kötöttfogásban már kevésbé álltak helyt . . . A várakozásnak megfelelően Versenyzőink teljesítményét egyénileg értékelve megállapíthatjuk: a legtöbben azt nyújtották, amire jelenlegi tudásuk szerint képesek. Ebbe a csoportba soroltunk érmeseket — például az ezüstérmes Kaliszky, a bronzos dunaújvárosi Szabó, Prusinszky —, de olyanokat is, akik a vert mezőnyben végeztek — Koncz, Lubszky, Varga stb. —, viszont reálisan nem lehetett sikert várni tőlük. Akadtak a csapatnak önmagukat felülmúló tagjai. Elsősorban Felföldi, aki meglepetésre, de teljesen megérdemelten került a dobogó legfelső fokára. Csábi és Vass is szívvél-1élekkel küzdve szerezte meg a bronzérmet. Szabó János nem lett ugyan érmes a nehézsúlyúak között, de minden elismerést megérdemel. Nem szabad azonban elkeserednie, és a balsikerből túlzott következtetéseket levonnia Szabó Lászlónak és Kiingának, akik bizony elmaradtak a várakozástól. Az előbbi birkózónknak mentsége lehet roppant fájdalmas bokasérülése, amely igen megnehezítette helyzetét, valamint az a tény, hogy sorsdöntő mérkőzésén, hatalmas bírói melléfogás következtében, a jogos tusgyőzelem helyett pontozásos vereséggel kellett távoznia a szőnyegről. Ksinga még nem elég rutinos ahhoz, hogy a baráti légkörből a szőnyegre lépve, egy pillanat alatt küzdőféllé váljon. Tehetsége alapján dobogóra vártak. Bíróink dicsérete A versenyt követő banketten a magyar bírók, Palócz és Barna nem győzték fogadni a gratulációkat. Bírói működésüket, pártatlanságukat és hozzáértésüket különösen nagyra értékelték a szakemberek ezen a tornán, amelyen sajnálatos módon igen sokszor a bírók aktívan közreműködtek az eredmény alakulásában. Edzőink, Kovács Gyula és Krul Iván igen jó pedagógusnak is bizonyulok, s erre a feszült légkörű küzdelemben óriási szükség is volt. Nem utolsó sorban nekik köszönhető, hogy az első napi gyenge kezdés után a fiúk nem vesztették el a fejüket, volt lelkierejük harcolni. A mérkőzések egyperces szüneteit hasznos szakmai tanácsokkal tudták értékesíteni. Ragyogó rendezés A verseny színhelyét, a Dunaparti kosárlabda-stadiont szinte szétfeszítette a rengeteg érdeklődő. A fiatal birkózók rászolgáltak erre akciódús, küzdelmes mérkőzésekkel. Felejthetetlen élményt nyújtott ez a torna versenyzőknek és kívülállóknak egyaránt, s hogy ez így történt, abban nagy szerepet játszott a ragyogó rendezés, amely látványossá tudta tenni a küzdelmet anélkül, hogy a célszerűség csorbát szenvedett volna. A színpompás megnyitó és záróünnepség, az egyéb, a versenyzőket serkentő külső körülmény megteremtése, mind-mind a rendezőket dicséri. Megalapozott derűlátás A versenyen jelen volt szakembereink annak ellenére, hogy versenyzőink a számszerű eredményekben nem értek el kiugró sikert, bizakodnak. Elsősorban azért, mert a küzdelem elérte a célját, megfelelő hőfokot szolgáltatott az ,,acél edzéséhez”, s a magyar fiúk egy-két kivétellel olyan erényeket csillogtattak meg, amelyek indokolják ezt a bizakodást. Különösen értél és siker, hogy szabadfoga van, ebben a nálunk kevésbé eredményes fogásnemben az élcsoportban tudtunk végezni még Klinga és Szabó mérsékllt teljesítményével is. Ha ehhez hozzávesszük az utóbbi időben itthon soha nem látott lendülettel megindult utánpótlás-nevelés sikereit, nyugodt lélekkel elmondhatjuk: reménykedhetünk . . . Bellák Ferenc Gulyás legyőzte Metrevelit A Hamburgban folyó nemzetközi teniszverseny férfi egyesének harmadik fordulójában Gulyás István 6:2, 6:1, 6:4 arányban legyőzte a szovjet Metrevelit. Galea Kupa eredmények Vichyben csütörtökön megkezdődött a Galea Kupa két elődöntője. Eredmények: Anglia — Csehszlovákia 1:1. Redec (cs)—Biattrich (a) 6:2, 6:1. Lloyd (a) — Laudin (ce) 6:4, 6:3. Franciaország—Szovjetunió 1:1. Goven (f)—Kakulin (ez) 1:6, 6:1, 6:2. Svorottkov (ez)—Chantreau (1) 6:1, 8:6. Németközi röplabda-mérkőzés Dunaújvárosi Kohász —Olasz szakszervezeti válogatott 3:2 (—13, 8, —11, 14, 12), Dunaújváros. Férfimérkőzés, 100 néző. V: Szécsi. Nagy küzdelemben a dunaújvárosi csapat megérdemelten győzött. Jó: Bognár, Liszi, 111, Freddi, Ferretti. Érdekes küzdelmek a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupáért Itt a következő forduló sorsolása a labdarúgó MNK nagydöntőjének első év fordulója sikerrel zárult, s a tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy idén a Labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei sokkal nagyobb érdeklődésre tartanak majd számot, mint eddig bármikor. Munkatársaink, tudósítónk jelentései arról számolnak be, hogy csaknem mindenütt nagy-nagy szeretettel fogadták a vendégcsapatokat. Az alacsonyabb osztályban szereplő együttesek többsége nemcsak a pályán tűnt ki odaadó, csupaszív játékával, hanem szívélyességével, barátságával is. A Nagykanizsai Dózsa vezetői például melegen ünnepelték a Tatabányai Bányász Angliát járt két válogatottját, Geleit és távollétében Szepesit. Meg is ajándékozták őket, a csapatot pedig elvitték a híres nagykanizsai Sörgyár termelési folyamatának megtekintésére. A pályán a hazai fiúk virágcsokorral kedveskedtek, a mérkőzésen pedig sportszerűen játszottak. Csak az JVB 1-eszik . Nem ment a játék az NB-s csapatoknak 2 az MNK első fő fordulójában. Csak az 1, NB I-esek tettek ki magukért. A többiek közül nagyon sokan estek ki, íme: ? Játszott Kiesett Százalékban NB 1 14 — — ^ NB I B 16 4 25 1 NB II 36 18 50 4 NB 111 96 51 53 ?^ Az NB II-s csapatok közül kettő (III. ker. ^ és a Szolnoki MTE) járási, illetve budapesti kerületi együttessel szemben maradt alul. ^ További három (Cegléd, Autóbusz, Salgó, Kohász) három osztállyal lejjebb levő csa V.pattal szemben esett ki. Vsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*. Micsoda fogadtatás! Az NB I-es csapatok címén vették az első MNK-akadályt. Szerdáin csaknem mindegyik vidéken szerepelt, ahol az élcsapatok játéka nagy eseményt jelentett, így volt ez Hajdúszoboszlón is, ahová a Ferencváros látogatott el. A zöld-fehér játékosok csak felsőfokokban beszélnek a hajdúszoboszlóiak vendégszeretetéről, a fogadtatásról, amelyben részesítették őket. Ez alkalommal avatták fel a füvesített pályát, és közel 4000-en tapsolhattak a Ferencváros játékának. A helyi MEDOSZ csapata természetesen nem akadályozhatta meg a pestiek nagy gólarányú győzelmét, de mint mondták , jó volt ez a mérkőzés, mert sokat tanultak. Nehezebb dolga lett aVasasnak Martfűn, ahol szintén kitűnő talajú pálya várta a magyarbajnokot. A helyi csapat 1:0-ra vezetett és Mészölyöknek bizony alaposan rá kellett kapcsolniuk, nehogy kellemetlen meglepetés érje őket. 3:1 után azonban már lefékezett a Vasas, és ekkor csak az eredmény tartására törekedett. A Vasas vezet® dicsérték a sportszerűen küzdő ellenfelet és a lelkes, tárgyilagos martfűi közönséget. Így győztek a Siketek! Az idei labdarúgó MNK egyik legnagyobb szenzációját a Siketek budapesti kerületi, tehát a legalsóbb osztályban játszó csapata szolgáltatta. Nem lehet meghatódottság nélkül hozzáfogni az íráshoz. Mi is a hatása alá kerültünk annak a mindenkit áramkörébe vonó, nagy lelkesedésnek, ahogy ez a csapat készült a III. kerületiek ellen. Simon Imre edző már jóval a mérkőzés előtt játékosértekezletet tartott. Táblán mutatta meg, kinek mi lesz a feladata. A játékosok úgy figyelték minden mozdulatát, mintha a sorsuk függött volna attól, hogy megértsék. És megértették. Kilencven percen át egyenlő ellenfelei voltak a fogcsikorgatva küzdő NB II-s csapatnak. Küzdöttek, rohantak, rohamoztak. Ha valami nem sikerült, lelkesítették egymást, persze csak mozdulataikkal. Hiszen egyikük sem hall, s nem tud beszélni. Hamar 1:0 lett a III. kerület javára. Az egyenlítés csak sokára, keservesen, nehezen jött, de bekövetkezett. Mert mindenki akarta. Ilyen lelkesen még az angolok sem játszottak a VB döntőjében. Pedig itt a tét csak a továbbjutás volt. És a végért látni a meghatott, boldog játékosokat és a néma szurkolók örömét, felemelő érzés volt. A hátulul nemcsak előretörőM, naiven Az Elektromos— KISTEXT mérkőzés sokáig 1:1-re ért. Ekkor két új játékos állt be a hazaiakhoz, köztük a hátvéd Lábár. Egy ízben bátor előretörés során a hátvéd nehéz szögből hatalmas gólt ragasztott a sarokba. Korszerű támadás, eredményes befejezés volt. Káposztának is dicséretére vált volna ... A Kőbányai Sörgyár kikapott a Bp. Spartacustól. Nem csoda, hiszen a Spartacus egy osztállyal feljebb játszik. A hazai szurkolók azonban mégis bosszankodtak, s joggal, mert a Sörgyár elsősorban azért maradt alul ilyen nagy arányban, mert játékosai lélektelenül játszottak. Vajon miért? ... Quvo Ivacon fogadták a Bp. OrlVdycocsl Előrét Rákoscsabán. Odry Lajos, az RTK edzője a pályára mutatva, sajnálkozva mondta: „Ne haragudjanak, de ilyen a pályánk . . ” Később kiderült, hogy nemcsak a valóban egyenetlen, rossz talajú pálya okozott bosszússágot a játékosoknak, hanem a bírák is, akik késve érkeztek, s nemcsak a kezdéssel kellett rájuk várni, hanem még a szünetben is akkor jöttek elő az öltözőből, amikor a csapatok már régen felállva várták őket a pályán. Dicséretet érdemel viszont az RTK, mert remekül küzdött, igazi kupacsapat módjára. És éppen hogy csak kikapott! ARn Pnelóc öltözőjében az op.rostás edző, Gellér Sándor panaszkodott, hogy, sajnos, ezúttal nem tudja legjobb összeállításban pályára küldeni a csapatát Mint mondta, ebben a sérülések s egy-egy játékos más irányú elfoglaltsága is akadályozza. De azért hozátette: reméli, hogy fiai így is tisztes eredményt érnek majd el, az NB II élcsoportjában tanyázó Kecskeméti Dózsa ellen. Nos, 3:0-ra megverték egy osztállyal „magasabb” ellenfelüket. Méghozzá nagyon ügyes játékkal. Végig irányították a játékot, sokat mozogtak, egyremásra alakították ki helyzeteiket. Csak azért nem lőttek több gólt, mert egy sereg lehetőségei elkapkodtak. Ezek után pedig már csak egy kérdés maradt nyílt. Mi lett volna, ha a „legjobb” csapatot küldi pályára az edző?... Nacsurrival hat-hét játékos Adgyerável, támadott a Testvériség az Építők ellen, de a sok támadásból alig volt helyzete, az Építőknek pedig nem is egy, a kevésből. Már-már úgy látszott, ki is húzza a 43. számú Építők 0:0-ra a mérkőzést. A 85. percben mégis megtört a jég. Gólt lőttek az Építőik. Igaz, ehhez a Tesi kapusa is ,,besegített”, aki szöglet után határozott mozdulattal kapujába ütötte a labdát. A mérkőzés után a Testvériség-szurkolók szomorúan bandukoltak hazafelé. A két évvel korábbi játéknak ugyanis csak az emlékei maradtak meg a „Testnél”. Szomorúan reto*a "z élverő játékosai. Szinte az utolsó percig esélyük volt az egyenlítésre a Bp. Vegyiművek ellen, s ekkor egy váratlan gól megpecsételte sorsukat. “ Nem baj fiúk, majd jövőre is próbálta lelkesíteni őket egy szurkoló. Meghallotta az edző, s csendben odaszólt: — De igenis, baj. Itt volt a nagy alkalom kitörni a szürkeségből, és erre elszalasztották ... Pardilan ebben, a kétezer frcschelt, lakosú nógrádi kisközségben ma mindenki a labdarúgó-csapatról beszél. A szerdai győztesek neve felkerült a falu diicsőségtáblájára... A három éve alakult labdarúgó-szakosztály sikere nem a véletlen eredménye. A 22 éves áttéttkorú együttes fáradságos, nehéz munkával, sok edzéssel a háta mögött, ma a salgótarjáni járás labdarúgó-bajnokságban, 60:8 gólaránnyal, 3 pont előnnyel az első helyen áll. A 90x45 méteres, tehát kisméretű pályájukon két éve nem szenvedtek vereséget. Szerdai győzelmük a 4 osztállyal feljebb játszó Salgótarjáni Kohász ellen, kétségkívül elsősorban a határtalan lelkesedés diracdala volt, de győzelmük értékét nem csökkenti, hogy ellenfelük „nagy mellénnyel” érkezett Ceredre: a megerősített tartalékcsapatával állt ki a mérkőzésre... — Balszerencsénk — élcelődött jókedvében Bereczk András, a Mindszenti „Tiszavirág’M TSZ SK vezetőségi tagja, a számukra kellemes meglepetéssel végződött kupatalálkozó után. 1. Ha jobban kijön a lépés csatárainknak, féltucatnál alább talán nem is adjuk! ... A mi védelmünk igen jó, a Szolnoki MTE hátsó sora viszont igen gyenge napot fogott ki. Amikor pedig megértették, hogy itt ki is kaphatnak, már késő volt.. • Szeretnénk, ha a a Tiszavirág” kupasikere nem lenne tiszavirág életű. Titkon ugyanis a Népstadion felé kacsintunk. Milyen nagy dolog lenne a Szabad Föld Kupa döntőjében játszani. Önkritikával beszámolóját a szerdai mérkőzésről Borbély Józsefnek, a Győri MAV-DAC edzőjének: — Bármilyen lelkesen készültünk a Népköztársasági Kupára, bármennyire is szerettünk volna végre rangunknak megfelelően szerepelni, el kell ismernem — megérdemelt vereséget szenvedtünk! A mezőnyben jól mozgott a csapat, csatáraink azonban sorra kihagyták a gólhelyzeteket és ez megbosszulta magát, öt perccel a befejezés előtt vezetéshez jutottunk, de a lelkes pápaiaknak egy súlyos védelmi hibánkból sikerült kiegyenlíteniük. Megemelem a kalapom a megyei bajnokságban játszó Pápai Spartacus együttese előtt, nagyon sportszerűen, lelkesen küzdött... Uwnnem szurkoló volt csak Ildi lsMiddi szemtanúja anak a mérkőzésnek, amelyen a Heves megyei bajnokságban szereplő Gyöngyösi Vasas Izzó kiverte a kupából az NB I B-s MVSC-t. Hogy miért voltak ilyen kevesen? .. . Mert a Spartacus a város kedvenc csapata, az ízzé erőfeszítésére csak a gyárbenem voltak kíváncsiak. Talán ezután a bravúr után többen felfigyelnek erre a lelkes és ügyesen játszó gárdára is ... (Folytatás a 3. oldalon.) Tállyai AJZÓSZER Tavaly már jól megtanulták a nevét kupaellenfelei. A nyolcaddöntőig meg sem állt, ott is csak a döntőbe is bekerült DVTK állította meg diadalútján . .. Tavaly — érdekes véletlen — a nagydöntő harmadik fordulójában került szembe a nyíregyházi NB I B-s csapattal, 2:2 volt az eredmény, ő jutott tovább. Most a nagydöntő első fordulójában tanította meg nagyobb hírű ellenfelét, hogyan kell küzdeni az MNK-ban. Újra a Borsod megyei csapat jutott tovább, de most már 4:2 volt az eredmény ... Tavalyi legjobbját, Tolvéth II-t a DVTK vitte el, most a másik Tolvéth sem játszott, rajtuk kívül mindnyájan a régiek küzdöttek. Nincs edzőjük, azaz volt júniusig. Miskolcról járt ki, de aztán betegsége miatt lemondott. Most Kiss László intéző az edző . .. Hogy mi a sikerük titka? Valahogy így lehetne összefoglalni: fegyelmezettség, sportszerűség, klubszeretet , de a javából!! Nem különösebb ajzószer! De talán úgy is lehetne mondani: Így együttesen a legjobb ajzószer egy csapat számára . .. A Tállyai Építőkről, a Borsod megyei bajnokság tavaszi 12. helyezettjéről van szó!! Ki hitte volna ezt a bravúrt?