Népsport, 1966. december (22. évfolyam, 245-264. szám)

1966-12-18 / 257. szám

Vasárnapi kérdésünk: Milyen leszaJJI. úttörő­olimpia V A kérdésben szereplő tény­kedésről egy sajtótájékozta­tón esett szó. Ezen a legfia­talabb nemzedék téli sporto­lási lehetőségeit ismertették. Az úttörők számára izgalmas­nak ígérkezik a tél, hiszen az idén is megrendezésre kerül az immár hagyományos út­törő-olimpia, sor kerül a szo­kásos túrákra, táborozásokra, az időjárástól függően Bala- tonfüreden jégkorong-bajnok­ságot rendeznek, és a kis­dobosok hóemberépítő-verse- nyeken szórakozhatnak. De szolgál-e újdonsággal az út­törők olimpiája? Mezőfi And­rástól, az MTS főelőadójától kérdeztük ezt. — Mielőtt az újdonságok­ról beszélnénk, essen talán szó arról, ami nem változott. Az előcsatározások ugyanúgy folynak, mint tavaly: előbb községi, majd járási és me­gyei szinten. A decemberi, il­letve januári országos dön­tőkre a legjobbak jönnek föl. Vem változott a versenyek télkitűzése sem: az ország legjobb úttörőversenyzői szá­mára versenylehetőség bizto­sítása, ezen keresztül fejlő­désük elősegítése. És ugyan­csak változatlan az, hogy a televízió helyszíni közvetí­tést ad a döntőkről. — Fontos újítása viszont az J966l67-es úttörő-olimpiák­nak, hogy ez a küzdelemso­rozat most magába olvasztot­ta a 10—14 éves korú fiatalok különböző versenyzési lehe­tőségeit. Az általános iskolai bajnokság, ennek a korosz­tálynak kiválasztóversenyei az úttörő-olimpia égisze alatt egyesültek. — Jelentős újdonság sze­rintem az is, hogy néhány sportágban két korcsoportot — illetve a tornában két osz­tályt vezettünk be. Ez azt je­lenti, hogy az V—VI. és a VII—Vili. osztályosok külön mérkőznek majd. így szeret­nénk a legkisebbeknek is le­hetőséget adni arra, hogy a dobogóra állhassanak, hogy érmet kaphassanak. Hiszen nem mindegy, hogy a tehet­séges fiatal élete első nagy versenyén dobogóra kerül-e, vagy — két-három év korkü­lönbség miatt — a „futottak még" között marad. — Ezenkívül meg kell még említeni azt, hogy az idén néhány új sportággal bővült az olimpia műsora. A téli sportok között ez annyi el­térést jelent, hogy első alka­lommal szerepel a műsoron a leánysakkozók versenye. Nyáron röplabdával bővül az olimpia programja. , — A téli döntőkre Buda­pesten és Sátoraljaújhelyen kerül sor. A birkózókat a Sportcsarnokban, az asztali­teniszezőket a Hernád utcai tornateremben és a IX. kér. Üttörőházban, a sakkozókat pedig Csillebércen lehet majd látni december 27-e és 30-a között. Februárban Sátoral­jaújhely látja vendégül a ha­vas sportokat űzőket, a gyors­korcsolyaversenyt pedig Bu­dapesten rendezik. — Az úttörők olimpiája lassan már hagyománynak számit. Célunk az, hogy egy­re magasabb színvonalú, egy­re érdekesebb, egyre haszno­sabb legyen. Mostani változá­saink is ezt a célt szolgálják. K. A. Nem az évek számítanak, hanem - a teljesítmény! ,»&t a bonyolult kérdést nem íeíiiet a születési évre leegysze­rűsíteni, hanem figyelembe kell venni egy sportoló versenyzői erényeit, képességeit is’’ — eb­ben összegezi az Izvesztyijáiban a fiatalítás mindig visszatérő prob­lémájáról szóló cikkét B. Szem- Jonov. A téma valamilyen for­mában állandóan világszerte na­pirenden van, hiszen nehéz meg­találni aa eredményekbeni is je­lentkező helyes utat a két szélső­ség — a túlzott fiatalítás és a fiatalítás elhanyagolása között. A szovjet lapban megjelenít cilklk konklúziója: nem az évek számítanak, hanem a teljesít­mény, A kérdést az tette idősze­rűvé a Szovjetunióiban is, hogy jelenleg sok helyütt és több sportágban megfe­ledkeztek erről a kézenfekvő igazságról. Íme osaík néhány példa erre: a IV. szovjet spartakiád kiírásában szerepel egy kitétel, amely sze­rint ezen a tömegverseny-soraza- ton minden köztársaságban. a részvevőiknek csak 30 százaléka (I) lehet 25 év feletti, sőt a lettek mégi megtoldották azzal., hogy tornában a 23 évnél ftaialalbbaké a sző, és csak harminc százalék lehet 23 év feletti! Szeimjonoy megütközve ír arról, hogy pél­dáiul S zam uszenko vivónő csak nagy üggyel-bajjal került be a Dinamo-sportagyesület csapatába, és ugyanakkor világbajnolvságot nyert Moszkvában! Hasonló a helyzet a gyorskorcsolyázó Gri- sinnel, aki a VIII. téli olimpián két aranyat, négy évvel később újabb aranyat szerzett, bár ak­kor már 33 éves voltl Ezek a túlzások tehát fokozottan jelent­keznek a válogatottak összeállí­tásánál. ,,Ami eddig történt és most le történik a sportban a fiatalítás körül — írja Szemjonov —, az nagyon nyomasztóan hat az idősebbekre, és ugyanakkor nem segíti a fiatalokat sem, akiknek egyáltalán nincs szük­ségük arra, hogy két oldalról támogassák őket a győzelmi do­bogóra. Ha a fiatalok már meg­értek arra, hogy bekerüljenek a válogatottba, úgyis kivívják ma­guknak az őket illető helyet. Gondoljunk csak úszóinkra, tor­nászainkra és arra a többi fia­talra. akik rjú koruk ellenére is legjobbjaink közé tartoznak. Ez­zel szemben nem egy olyan ,,ve­teránnak" minősített sportoló van, aki idő előtt visszavonul, mert érzi, hogy igazságtalanul bántak vele és hogy „nincs már jövője”. Mindezek a túlkapások vég­ső fokon az eredményekben is Jelentkeznek. Meg kell tehát találni a helyes Utat az ésszerű fiatalítás felé a nagy tudásúi idős, tapasztalt ver­senyzők és a kellően képzett, érett fiatalok elegyítésével. Itt van például a jégkorong, ahol a válogatottat nem a kor, hanem a legjobb teljesítmények alapján állítják össze. A tehetséges, be­érett fiatalok mellett tapasztalt veteránok játszanak — és az eredmény ismeretes. A labdarú­gásban például a tehetséges Ka- vazasvi.Il és Bannyikov ellenére még mindig Jasin az első sízámú kapus, és 37 éves fejjel most kapta meg a legjobb kapuvédőnek ki­járó Ogonyok-dfjat a bajnokság­ban mutatott kitűnő játékáért. Es egyenletes tefljesltménye alap­ján még ma ts rá esik az edző választása, ha fontos nemzetkö­zi mérkőzésről van szó. Vagy menjünk példákért külföldre ie: a csehszlovák férfi röplabda-vá­logatottban a fiatalok mellé be­állították a 34 éves Musilt és az ugyancsak harmadik X-en túl le­vő Goliánit, s a csapat olyan át- ütőerejü volt, hogy meg is nyer­te a VB-t. S hogy a mindenáron való fiatalítás mennyire nem éri el a célját, arra egy példát az ausztráloktól is idézhetünk: Tokióban a fiatal úszócsapat semmire nem vitte — csak a ,,veterán'' Fraser ... És még folytathatnánk a sort... A fiatalítás bonyolult kérdésé­ben már a szovjet sportszerve­zetek és -szövetségek központi tanácsa Is állást foglalt: „Ahhoz, hogy a világon megerősítsük si­kereinket, és újiabb sikereket ér­jünk el, alaposan fontolóra kell vennünk a fiatalítás kérdését, és fokozott figyelmet kell szentel­nünk a fiatalok megfelelő képzé­sének és nevelésének" — álla­pítja meg végezetül Szemjonov. A17 éves Nana Alekszandria nyerte a Szovjetunió női sakkbajnokságát Befejeződött a Szovjetunió n<* sakkbajnoksága. A bajnoki elmet a 17 éves Nana Alekszandria sze­rezte meg, aki 19 fordulóban 14 pontot ért el. Alekszandria neve nem Ismeretlen a szovjet sakk- sportban, 2 évvel ezelőtt mint dlákbajnok már ott volt a női döntőben, s holtversenyben a 6—7. helyen végzett. Az úi szovjet női sakkbajnolc 6 éves kora óta foglalkozik ezzel1 a sportággal és érdekes, hogy a tbiliszi űítörő Palota sakk- szakosztályában szerezte meg az alapokat, mint T. Petroszjan. Alekszandria 1964-ben a „Grúzia bajnoka” címet is elnyerte, s mostani eredményével jogot szerzett a női sakkvllágbainok- jeiöltek versenyén való indulás­hoz. A középiskolát mindvégig kitüntetéssel végezte, s jelenleg a tbiliszi egyetem nyugat-európad nyelvtagozatának hallgatóia. Édesapja ugyanitt számtan-fizika tanár. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK NDK — Lengyelország 17:9 (9:3), Varsó, férfi kézilabda. A vendé­gek ezzel visszaváglak előző na­pi 17:14-ee vereségükért. ASK Vorwárts Leipzig — Legia Varsó 70:65. Varsó. Férfi kosár­labda EK. A a első mérkőzésen is a lipcseiek győztek (57:51) és így ők jutottak a legjobb nyolc kö-s 1 zé. Az edző nem kívánt lehetetlent A neve — fogalom. A női tor­nát jelentette egy évtizeden át, mindazt, ami ebben szép, nagy­szerű, csodálatos. Most ősszel vonult vissza a versenyzéstől. 1934-ben született, 1948-ban kezdett el tornázni, 1955-ben volt először válogatott. 1956- ban és 1960-ban megnyerte ösz- szetettben az olimpiai bajnoksá­got, 1964-ben második lett. 1958- ban és 1962-ben összetett világ­bajnok volt, 1957-ben és 1961- ben Európa-bajnok. Három olimpián, Melbourne-ben, Ró­mában és Tokióban 8 arany-, 7 ezüst-, 3 bronzérmet nyert. Nyolcadik osztályos tanuló volt, amikor tornában már annyira vitte, hogy megnyerte a szovjet iskolás bajnokságot. Ezzel egyszersmind megkapta a sportmesteri címet, és talál­kozott későbbi edzőjével, Misa- kovvai. Vége volt a versenynek, Misá­kon fölküldte a felemáskor­látra: — No, akkor mutasd csak be a gyakorlatodat! Fölment a korlátra, úgy érez­te, minden remekül sikerült. Misákon viszont azt mondta: — Borzalmas. Pontatlan, slendrián, nehézkes vagy. Larissza Latinyina — Már hogy lehetnék, hiszen bajnok vagyok?! — Igen, bajnoknő vagy, de ez még semmi. Én azt szeretném, ha úgy dolgoznál, hogy miha­marabb olyan kifejező mozgású lennél, mint az akrobata, olyan kecses, mint a balerina, úgy éreznéd a ritmust, mint a kar­mester, s úgy tudnál tájékozód­ni a térben, mint a postagalamb. Larissza Latinyina bebizonyí­totta, hogy Misakov tulajdon­képpen nem is kívánt lehetet­lent tőle. Sportpályafutásának külön érdekessége, hogy ő — a világ­első —, odahaza sokáig csak második tudott lenni. Vi­szonylag későn, csak 1961-ben (!) nyert először összetettben szovjet bajnokságot. Most, az újságírók megkérdezték: „Me­lyik volt legboldogabb pillana­ta, melyik győzelme?” — Sok volt, és mindig az ép­pen soron következő volt a leg­boldogabb pillanat. Csak amíg én nyertem, igyekeztem titkolni túláradó boldogságomat, hogy ne fájdítsam a többiek szívét, akiket legyőztem. De most... most, Dortmundban, csodálatos volt. Még elég jól tornáztam ahhoz, hogy örömömet leljem a versenyben, és... és féktele­nül örülhettem Natasáék arany­érmeinek! A búcsú méltán lehet öröm­teli. Kucsinszkájáék méltó örö­kösök. Túl a századikon a jubiláló Sidlo Sokan állítják <az atlétikai szakembereik közüli, hogy a ge­relyhajítás régi nagyjai, Járvi- nem és társai is legalább olyan eredményeket értek volna el a mostam)!, erősen módosított ala­kú gerelyekkel, mint a ma leg­jobbjai. Nem vitás azonban, hogy az új, fémgerelyes komszak kiemeillkedő alakjának, a lengyel Janusz Sidiónak egészen párat­lan eredmény sorozata közöttük is osztatlan elismerésit vált ki. Októberben Krakkóban a 33 éves Sidlo 80.88-as dobással győzött és ezzel hosszú pálya­futása alatt éppen 100. verse­nyén hajította túl az egykor bűvös határt. Azaz, folyt egy kis vita. mert egyeseik azt állították, hogy ez még csak a kilencven- kilehcedik 80-as” versenye volt, de a megbízható statisztikusok bebizonyították, hogy Sidlo még 1964-ben, egy elfelejtett selejte­zőn is 80-on felül dobott. Sidlo azután minden vitát eloszlatott, mert két héttel késeibb még egy­szer a 80 m fölé került. Annak idején, 1953 októberé­ben nagy szenzáció volt, ami­kor az akkor még alig ismert fiatal lengyel atléta először dob­ta túl 15 centivel a 80-as határt, Két év telt el. amíg meg tudta ismételni, azután 1956-tól kezd­ve már egyre gyakrabban kez­dődött 80-as számmal a verseny- eredménye, így például 1957- ben nyolcszor, 1959-ben már tízszer, 1964-ben tizenötször. A legtöbbször tavaly, tizenkilenc­szer, végül az idén tizenhatszorr Közben kétszer nyert Európa- bajnokságot, javított világcsú­csot. de az olimpiákon’ nem volt sok szerencséje. Melbourne-ben már-már biztos aranyéremtől ütötte el Dánielben, Rómában nagy esélyes létére nem jutott a döntőbe, s azóta is, bár tu­dása nem kopott meg, a nagy világversenyeken mérsékelten szerepelt. Ha első dobásai nem sikerültek jól, rendszerint már nem tudott javítani. De — még ma is minden nagy gerelyhají- tónak számolnia kell vele. Végül még egy érdekes sta­tisztika. A 101. verseny közül ötön ért el 85 m-en, további hár­mon 84 m-en és tizenkettőn 83 m-en felüli eredményt. A sta­tisztikák természetesen csak a versenyek legjobb eredményeit veszik figyelembe. Hogy azután az egyes versenyek keretében, az összes kísérleteket tekintve hányszor hajított 80 m-en felül, azt talán maga a szőke varsói testnevelő tanár sem tudja már számon tartam i... Sport és táplálkozás A tejeskávét kihúzták az étlapról! 6 Vasárnap, 1966. december 18. Világszerte központi kérdés ma a versenysportoló helyes felkészítése. Beszélünk korsze­rű, sokoldalú edzésmódszerek­ről, lélektani „doppingolásról”, megfelelő kikapcsolódásról stb. Annál érdekesebb tehát, ami egy párizsi tanácskozáson hang­zott el a napokban: „A sport- sikerek titkát a gyomron keresz­tül lehet megfejteni". Creff doktor, ismert francia sportorvos felszólalásában így vázolta fel egy versenyző he­lyes táplálkozását: „A sportdietetika igen fontos kérdés, tulajdonképpen a táplál­kozásnak a sportoló különböző erőkifejtési formáira való vetü- lete — mondotta. — A sport- dietetikában különböző étrend­típusokat kell megkülönböztet­nünk, aszerint, hogy a sportoló éppen az edzési vagy erővissza- szerzési időszakban, vagy pedig a versenyzési szakaszban van. Minden időszaknak megvannak a maga étkezési, táplálkozási aranyszabályai. Az első időszak, az edzéseké, a legfontosabb, mert a szervezetet akkor kell a megfelelő tápanyagok elfo­gyasztásával előkészíteni a ver­senyzési szakaszra. Az edzési dietetika szakaszában a spor­tolónak bőséges reggelivel kell kezdenie a napot, amelyből azonban ki kell rekesztenie a nehéz és kevéssé emészthető tejeskávét! Az ebéd: nyers zöldség, hús — zsíros mártás nélkül, zöldfőzelék vagy tészta­féle, sajt, gyümölcs, kenyér, egy üveg könnyű bor. A vacsora leves, hús (hal vagy tojás), fő­zelék, sajt, gyümölcs, kenyér, bor. Creff doktor a versenyzési időszakra már nem irt elő ilyen kategorikus étrendet, csupán annyit jegyzett meg a francia sportorvosok, edzők, verseny­zők közös tanácskozásán, hogy ebben az időszakban az étren­det már messzemenően befo­lyásolja a sportok különbözősé­ge és az erőkifejtés mértéke. Természetes például, hogy egy 100 m-es síkfutónak más sze­repel az étlapján, mint egy 3—4 órás állóképességet igénylő teniszezőnek. Ami pedig az erövisszanye- rési, vagyis az úgynevezett „re- kuperációs” étrendet illeti, az nagyon hasonlít az edzési sza­kaszban előírthoz, hiszen a cél itt is, hogy a szervezet — pótol­va az elveszített energiát — megfelelő tartalékokat gyűjtsön a következő erőpróbára. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség lapja Főszerkesztő Tabák Endre Szerkesztő Ardal Aladár Szerkesztőség Budapest VIII. Somogyi Béla utca 6. Tel.; 130 — 460. Kiadja az ifjúság! Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László igazgató. Kiadóhivatal Budapest VI. Révay utca lő. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Elő fizethető a helyi. Budapesten a kerület! kézbesítő postahiva'a lóknál és a kézbesítőknél. Elő fizetési díj egy hónapra 14 forint. Megjelenik hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap. A beküldött kéziratokat és raj­zokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index: 25 004 Szikra Lapnyomda Budapest ♦ Az első hó versenye ♦ A 16 arany filmje ♦ Sportújságírók havon ♦ Elöolimpia Grenoble-ban ♦ Sémitek az osztrákoknál ♦ HAVAS HÍREK A sízök nemzetközi verseny- idénye ugyan még nem kezdő­dött meg, de november végétől egyre többet hallattak magukról a különböző országok váloga­tottjai, egyre többet olvashat­tunk az elkövetkező évad ese­ményeiről a nagy külföldi sport­lapokban. És tulajdonképpen már az idénynyitás sincs messze. A franciaországi Val d'Isere-ben éppen a napokban kerül sor a hagyományos „Első hó verse­nyé”-re. Erre és a további versenyekre igen szorgalmasan készül a francia alpesi válogatott vala­mennyi tagja. Kivéve az egyik „ördöglányt”, Marielle Goit- schelt, aki egy edzésen meqrán- dította a lábát, s emiatt most pihenésre kényszerül. Remélhe­tőleg azonban hamarosan lábra áll és Christine nővérével együtt folytatják a megkezdett siker- sorozatot. Egyébként: Christinet már mint Mme Berangert lát­hatja viszont a sípályák közön­sége, ugyanis férjhez ment „urá­hoz és parancsolatához”, a női válogatott keret edzőjéhez. A si­ker tehát ezek után — a család­ban marad ... O Tulajdonképpen ebben bíznak a franciák is. Legalábbis úgy szeret­nék, ha a siker ezután is az 6 szűkebb családi körükben marad­na. Érthetően el vannak kényez­tetve az augusztusi portillói világ- bajnokság után. A 16 portillói aranyéremről készített film már hetek óta óriási sikerrel megy a francia filmszínházakban. Az al­pesi síelés kétségkívül a legelső sportágnak számít most a gall- kakas hazájában. o Nemcsak a versenyzők, hanem a sporttudósítók is készülnek az idényre. Mintegy harminc sí-szak­író látogatott el a francia Alpok­ban fekvő Laplagne-ba, hogy ki­próbálja az új edzőpályákat. Az AIPS — a Nemzetközi Sportúj­ságíró Szervezet — síbizottságá­nak tagjai egy 50 km hosszú, 1800 m szintkülönbségű pályán siklot­tak végig, amely után egyöntetűen kijelentették, kissé remegő lábak­kal: „Ezután egészen más szem­mel nézzük, a versenyzők teljesít­ményét”. o Igen gazdag különben az idei nemzetközi sínaptór, amint arról a zürichi Sportban meggyőződ­hettünk. December 26-tól egészen július (!) 2-ig egymást érik az események, nemzetközi verse­nyek, nemzeti bajnokságok. Mind közül kiemelkedik azonban az 1968-as Téli Olimpiai Játékok színhelyén, Grenoble-ban meg­rendezendő úgynevezett „Nem­zetközi Sporthét”, amelyre feb­ruár 8 cs 13 között — tehát az olimpia időpontjában — kerül majd sor. Hogy ez iránt a ver­seny iránt milyen nagy az ér­deklődés, mi sem bizonyítja Job­ban, minthogy még a lengyelek is 14 fővel szándékoznak részt venni rajta. Az osztrák alpesi sport Portilló- ban kénytelen volt megelégedni a másodhegedűs szerepével. Nem, kell azonban azt hinni, hogy nyu­gati szomszédaink ebbe belenyu­godtak. Augusztus óta rendezték soraikat és újult erővel láttak ne­ki az újabb előkészületeknek. Igaz, hogy nem kísérte őket va­lami nagy szerencse, hiszen né­hány eredményes nap után de­cember elején nagy olvadás, eső­zés következett be, ügy hogy kénytelenek voltak — terembe vo­nulni. Az osztrák válogatott külön­ben két kiválóságát kénytelen nélkülözni. A világbajnok Christl Haas-t, aki tavaszi betegsége után kissé könnyelműen állt is­mét erős edzésbe, s Franz Dig- rubert, aki — mint ismeretes — az augusztusi VB előtt törte el a iábát. Jí ülföldi eredmények LABDARUGÓ-BAJNOKSÁGOK NSZK. Az Eimtracht Frankfurt. a Ferencváros következő kupa- ellenfele döntetlent ért el a baj­nok ellen. Eimtracht Frankfurt — München 1860 3:3. Bayern Mün­chen—Borussía Dortmund 1:0. Werder Bramen — 1. FC Köln 1:3. Font un a D ü sse1 dorf—H am bu r ge r SV 2:2, 1. FC Nürnberg — Eimt­racht Braunschweig 0:4. Hanno­ver 96 — 1. FC Kaiserslautern 2:1. Rotweiss Essen — VfB Stuttgart 1:3, Karlsruher SC —Schalke 04 1:0. Borusséa Mönchengladbach — MeJderlcher SV 3:3. A bajnok­ság élcsoportja: 1. Eimtracht Braunschweig 22 pont. (26:121. 2. Harpburg 22 pont (24:19). 3. Frankfurt 20 pont (30:20). 4 Pa- yero München 20 pont (36:24).^ Anglia. Arsenal — Sun dér!an d 2:0. Blackpool — Sheffle’d Wed- nesday 1:1, Chelsea — West Ham United 5:5, Everton — Fulham 3;2. Leeds United —Tottenham Hot-s- pur 3;2, Leicesiter City—Liver­pool. elhalasztották, Manchester City—Southampton 1:1, New- castle United — Aston Villa 0:3. Sheffield United — Bumley 1:1, Stoke City—Nottingham Forest 1:2, West Bromwich Albiom— Manchester United 3:4. A baj­nokság élcsoportja: 1. Manches­ter United 30 pont. 2. Chelsea 28 pont. 3. Liverpool 26 pont íegv mérkőzéssel kevesebbet ját­szott). Skócia. Ayr United -Hibernián 0.2, Celtic —Partick Thistle 6:2, Dundee United — St. Mirren 2:2, Dunferm’.ine-^Dundee 0:1. HearJs — Falkirk 11. Motherwell — KM- ma.rnock 2:0, Rangers—Airdride 3:0, St, Johnstone —Clyde 2:4, StirHri'g Albion — Aberdeen 2:6. 1, Celtic 28 pont, 2. Rangers 24, 3. Aberdeen 22. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK Basel — Leixoes Po to (portu­gál) 3:1. Basel. Női röplabda EK. Az eíts/5 találkozón is a svájciak győztek 3:0-ra s így bekerültek a negyeddöntőbe. Universitatea Temesvár — Gor- nik Sosnowiec 12:5. Temesvár. NŐ! kézilabda EK. éz első talál­kozót is hasonló arányban nyer­ték a temesváriak és á legjobb nyolc között vannak. A nyolc között már csak egy hely kérdé­séé: az Empor Rostock és Zal- gir:® Kaunas között még nem dőlt el a harc. A a első találkozón Kaunasban a szovjet crapat nyert 9:8 ra. A nyolc közé ju­tott csapatok: Bch.ernians Prága. Bp. Spartacus. Podravka Kon- rivnica. Universitatea Temesvár, továbbá mérkőzés nélkü’ a védő SC Leipzig. valamint a FIF Kop­penhága és az SV Bayern Lever* kusen. ★ Súlyemelő világcsúcs. Fanqkok- ban az Ázsiai Játékot!* súlyemelő versenyén váltósúlyban a japán Oucsi 452.5 kg-ról 455 kg-ra ja­vította saját, 1965. novemberében Tokióban felállított összetett vi­lágcsúcsát. Nyomásban és szakí­tásban egyaránt 142.5 kg-ot. lö­késben pedig 170 kg-ot telesi- tett. Oucsi az^rt nem állhatott rajthoz a tavalyi teheráni és az idei berlini világbajnokságon, mert engedély nélkül részt vett a GANEFO-játék^kon, és a Nemzet­közi Súlyemelő Szövetség két év­re eltiltotta a nemzetközi verse­nyektől.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék