Népsport, 1967. június (23. évfolyam, 109-129. szám)
1967-06-25 / 125. szám
A válogatott is augusztus elején kezd IV vári és őszi tervekről Ilovszki Rudolffal Teljesen egyszerű tények is másként hatnak, ha a másik oldalról vesszük őket szemügyre. Itt van például a labdarúgóidény-zárás. A szurkolók számára a tavaszi műsor vége befejezést jelent, amely után eseménytelen, unalmas hetek következnek. A szakvezetők ezzel szemben örülnek a szusszanásnyi csendnek, mert sok mindent tehetnek, rendezhetik a sorokat, felkészülhetnek az igen izgalmasnak ígérkező „II. félidőre”. S ebbe a tervbe belefér az is, hogy néhány klubban egy-két hétre egyszerűen eltiltják a játékosokat a labdától, mások éppen csak valamit mozogva akarják megpihentetni az izmokat, idegeket. Hogy aztán egyre fokozódó intenzitással újra terhelhetők legyenek... A szövetségi kapitány is szabadságra, a Balaton mellé készül. Az irattartóban azonban már készen áll az őszi terv váza. — Mikor láthatják a pályán újra együtt a válogatott játékosokat, s őszre változik-e a felkészülés módszere? — A programok túlzsúfoltsága miatt minden szinten nehézségek vannak az időpontokkal, de mi, remélem, augusztus 2-án elkezdhetjük a közös munkát. S aztán már hetente, 9-én, 16-án és 23-án összejövünk edzőmérkőzést játszani. A tétre menő találkozók időpontja ismeretes. A szeptember 6-án sorra kerülő osztrák—magyarral, majd az ezt követő marseilles-i vendégjátékkal fejezzük be nyilvános előkészületeinket a rendkívül fontosnak ígérkező, NDK elleni első Nemzetek Kupája találkozóra. Aztán az október 8-án sorra kerülő magyar—román válogatott találkozó és a 29-i NDK elleni visszavágó között és után — október 11, 18, november 15, 22, 29-én — később kijelölendő ellenfelekkel találkozunk. A munka dandárját tehát ősszel is a klubokban végzik el a játékosok, ebben nincs változás. — Milyen tapasztalatokat vont le tavasszal, hogyan sikerült a klubmunkára alapozott felkészülés? — Az elején voltak zökkenők, apróbb viták is. Aztán nagyjából egyenesbe jöttünk. Megítélésem szerint akkor járunk reális talajon, ha számítunk arra, hogy az egyesületi edzők mindenekelőtt, érthetően, a saját gondjaikra koncentrálnak. Ennek figyelembevételével kell itt a szövetségben formálni a terveket, a válogatott játékosoktól pedig megkövetelni, hogy a két fronton egyforma lelkesedéssel, kötelességtudattal álljanak helyt. Az akarással, fegyelemmel tavasszal nem volt sok probléma, az más kérdés, hogy néhány játékos nem tudta elérni azelőtti legjobb formáját. Megítélése szerint ősszel nehezebb mérkőzések várnak a válogatottra? — Nem könnyebbek, mint tavasszal ... A dánok, a hollandok és a jugoszlávok is tudnak futballozni, ezt mások ellen is bebizonyították. Az NDK válogatottja — ezt nem is titkolják —, hallatlan lelkesedéssel készül, hogy megtörje az ellenük elért szép sorozatunkat. A Népstadionban sem fogják könnyen megadni magukat, nem is beszélve a lipcsei visszavágóról. De ez ma már minden tétre menő mérkőzésen így van. Ezért fogalmaztam meg én úgy a követelményt, hogy aki válogatott akar lenni, az a csapat érdekeinek alá helyezzen minden egyéni törekvést, képes legyen önfeláldozóan is harcolni a sikerért, se tudjon futballozni. Ősszel is ez lesz a jelszó, ezek figyelembevételével állítjuk öszsze a keretet!... — Mikor kezdik el az olimpiai csapat határozottabb kialakítását? — Novemberben... Az ez évi hivatalos program befejezése után, szétosztjuk a játékosokat, s az olimpiai csapatnak is igyekszünk megfelelő mérkőzéssorozatról gondoskodni, hogy tavaszra túllegyenek a kezdés nehézségein. — Mit szándékoznak tenni. Illetőleg javasolni a kluboknak, hogy ősszel minden válogatott kerettag megfelelő formában legyen? — Mindenekelőtt le szeretném szögezni, hogy Bene, Molnár és Farkas is — tehát akinek a teljesítményét tavasszal egy-két mérkőzés után jogos kritika érte — hasznos tagja volt a csapatnak. Kifogástalan küzdőszellemükkel jól beilleszkedtek a gárdába, értékes gólokat szereztek, vagy készítettek elő. Remélem, őszre visszanyerik magabiztosságukat, s akkor vitathatatlanabbul igazolják a bizalmat. Már egyszer szó volt arról, hogy a klubok speciális célkitűzései szabják meg az ott folyó munkát. Én csak a saját véleményemet mondhatom el, most szerintem is indokolt egy rövid pihenő, hiszen eseménydús fél év áll a játékosok mögött. Különösen vonatkozik ez azokra a klubokra, amelyek erősebben érdekelve voltak a válogatottban is. De szorosan idetartozik, hogy éppen a sokat foglalkoztatott játékosok, tehát Mészöly, Szűcs, Ihász, Albert, Rákosi és Tamás értek el az első félévben kiemelkedő formát. A nyári felkészülési tervnek is alaposnak kell lennie, biztosítani a megfelelő megterhelést, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a versenyszezonban. Nagy általánosságban én az egyéni munkának a híve vagyok, világhírű csapatoknál zömmel így dolgoznak az edzők. Minél előbb átállunk mi is, annál jobb lesz ... Minden nézőpont kérdése... így látja, ezt tervezi a szövetségi kapitány, az MLSZ székházában. De a magyar labdarúgás érdekében reméljük, azonos oldalról tervez a klubok szakvezetőivel. B. P. MEGJEGYZÉSEK a szorító mellől »A BÍRÓBIZOTTSÁG ma már összetételében nem alkalmas az előttük álló feladatok maradéktalan, hibátlan ellátására’* — a februárban tartott országos ökölvívó tanácskozás tárgyilagos megállapítása nem keltett különösebb meglepetést a szorító körül járatos, a bíráskodás helyzetét, színvonalát ismerő sportkedvelők számára. Az értekezlet után, az egyéni versenyek során, úgy tűnt, hogy a testület, sőt a szövetség is igyekezett levonni a bíráskodás megjavításával kapcsolatos elengedhetetlen konzekvenciákat. A színvonal javításához a bírók munkájának támogatásához szerkesztőségünk is igyekezett hozzájárulni. Napirenden az ökölvívó bíráskodás” címmel megjelent cikksorozatunk keretében a bizottság vezetője, a legjobb magyar bírók és az edzők képviselője mondta el véleményét erről a valóban fontos, az amúgy is nehezen fejlődő magyar ökölvívás előrehaladását gátló kérdésről. Az összefogás eredményeképpen mindenki örömmel nyugtázta a valóban tisztult légkört, a versenyek zavartalan lebonyolítását, a néhány lényegtelen hibától eltekintve tárgyilagosnak, jónak mondható bíráskodást, aztán jött a CSB, és újra felbolydult méhikashoz hasonlít a szorító és környéke. Holott a CSB keretében lezajló mérkőzések sem a versenyzők egyéni minősítéséhez sem az ezen alapuló szakosztályi rangsor megállapításához nem nyújtanak alapot. De ki tudja, miért, ott folytatódott az egész, ahol az ősszel abbamaradt. Már az első mérkőzés óvást hozott, tíz napra elhúzott döntéssel. A pohár azonban a Csepel—Vasas mérkőzésen történtek kapcsán telt meg csordultig. A hibát hibára halmozó, erélytelen bíráskodás, a fejeléseket rendre megtorlás nélkül hagyó Kristóf mérkőzésvezető működése, a közönség befolyása alá került pontozók Indi.Szponált- sága joggal keserítette el a rész- vevő csapatokat, szakvezetőket és a sportkedvelőket. — ÉRTHETETLEN számunkra a bírók gyenge, elsősorban Kristóf indiszponált működése — jelentette ki határozottan dr. Hubay Lajos, a szövetség elnöke. — Az egyéni versenyeken mutatkozó javulás után ilyen bíráskodással a CSB-n hozott torz, valótlan ítéletekkel versenyzők, edzők munkáját veszélyeztetik, egyszerűen akadályozzák az ökölvívás előrehaladását. A HELYZET tehát alapjaiban alig változott. A múlt évi panaszok ismétlődnek. hgy ökölvívósport légiköre változatosul megtisztításra vár. A jelenlegi zsákutcából kivezető utat, véleményünk szerint, az MTI sportszövetségi osztálya által múlt évben javasolt, de sajnálatosan, elmaradt intézkedések foganatosításával kellene kezdeni. A sportvezetés ugyanis a múlt évi tapasztalatokon okulva: — önálló, semleges szakveze-* tőikből álló szervező bizottság létrehozását, •— a szorító környékiének kiürítését; — a bíró- és edzőbizottság közötti eredményes kapcsolat kialakítását; — a bírók állandó továbbképzésének és eligazításának szükségességét javasolta. MINDEHHEZ a legjobb formában levő bírák szerepeltetésének, a durva hibákat vétő, elsősorban az egészség megóvását elmulasztó bírók felelősségre vonásának kérdését is megfontolásra ajánlanánk. Egy biztos. Ha egy kettős mérkőzésnek nyolc sérülés az ára, akkor nem kérünk a CSB- ből! Tévedni lehet, egy-egy ítéleten legfeljebb két amúgy sem különösen lényeges pont sorsa múlik, de a mérkőzésvezetők és mindenki elsőrangú kötelessége, hogy a versenyzők egészségére vigyázzon. S ehhez tiszta légkörre van szükség a kötelek között, a szorító mellett és a kulisszák mögött egyaránt. Vad Dezső is/SSI/SSSS/SS/SSS/SSS/SSS/SS//SSI/SSSS//SS//S/SSS/SS///SSS/SSSSSS/SS/S//////S/SSSSS/S/SSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSS/SSS/SS Így pihen egy párizsi család Magyarul beszélő francia filmvígjáték Korhatár nélkül megtekinthető Bemutató: június 29. Budapesten június 22-től a Vörösmarty Kertmozi műsorán . A FORDULÓ VÁLOGATOTTJA Papírsúly: Czajkó (Csepel); légsúly: Junghaue (Vasas); harmatsúly: Balogh (Újpesti Dózsa); pehelysúly: Paimpuk (Zalka,); könnyűsúly: Szirony (Zalka); kisváltósúly: Gúla (MTK); váltósúly: Turza (Vasas); nagy váltósúly: Túrós (Újpesti Dózsa); középsúly: Schrick R. (Vasas); félnehézsúly: Máthé (Bp Honvéd); nehézsúly: Szabó (MTK). VÍVÓ-VILÁGBAJNOKSÁG, MONTREAL Lassan már késsek a fegyverek A műkezeket nem hozod? Nemere elhúzza a száját, rásandít a géz és gipsz kombinációra, aztán kijelenti, hogy nem, az csak a víváshoz kellett, eddig, ma már ahhoz sem fogja fölvenni. A jobb karja pedig még erősen dagadt, fájhat is becsületesen. Vasárnap fejelt a Palatínuson, ráesett, kész. A könyöke nem hajlik. Még szerencse, hogy 5 bal kézzel vív. A jobbon rajta lehet a gipsz „műkéz”, bár akadályozza a mozgásban az vitathatatlan Dehát ez van. Schmittel indulnak Oroszlányba, a hőerőműbe Kulcsárért. Kulcsár ugyanis reggel négy órakor kel minden nap, vonattal megy, munka után meg Schmitt, mert neki van kocsija a csapatból — megy érte, hogy korán délután már odaérjen az edzésre. Nemere rendszerint elkíséri, már csak azért is, mert az út a szülőfaluja mellett visz el . Hogy mit meg nem tesz az ember a csapatért?! Mi? «- Schmitt kezdi az ugratást. — Bár, ha csak azon múlna az aranyérem, akkor minden nap körbeutaznám Kulcsárért az országot. Nemcsak ezen múlik, de egyelőre ebben maradunk, aztán B. Nagyra terelődik a szó. „Macu” fogorvosnál van, valószínűleg kihúzzák egy fogát. — Nem szeretnék a helyében lenni — mondja Schmitt, aki most igazán elemében van. — Mert amilyen szívós, kemény, konok fickó, biztosan olyanok a fogai is. Keményen ragaszkodnak az agyarai a nehezen megszerzett helyükhöz. A dolog happy enddel végződik, B. Nagy megússza a foghúzást. Az edzésen Kamuti Jenő ezalatt atyai, tehát szigorú feddésben részesíti Fenyvesit. “ ... szóval ha nem vívsz komolyan tőrrel is, becsszóra megverünk. Az rendben van, hogy a párbajtőrcsapatban is benne vagy, de azért az mégis disznóéng ... *» De Jenőkém ... — Nem. Most is vedd csak fel a Sámét, és gyere asszózni. Nekünk is vannak elképzeléseink a világbajnokságról ... Kiváltképpen, hogy végre Szabó Sándor is kezd magára találni. Neki régi bánata, hogy mindig a világbajnokság idejére törik le, a múlt héten ennek megfelelően „borzalmasan” vívott Bedagadt a térde is. Már-már feladta a harcot, megbékélt sorsával, aztán mégsem. — Kezd egy kicsit menni a dolog — mondja és látszik, madarat lehetne fogatni vele örömében. Mindenesetre, gyönyörűen iskolázik. Sőt a végén, miután két találatot jó érzékkel letagad, megnyeri mestere, Hatz József ellen a szokásos egy találatra menő csörtét is. A Gyarmati Mihály—Ferenc* Károly duó, a szerelő szobában, valamivel kevésbé derűsen állja a meleget Igaz, dolgoznak feszt. — Máskor hat hét alatt kellett elkészülnünk a fegyverekkel —– mondja Ferencz — most három hetünk van rá. Versenyzőnként nyolc fegyvert kell összeszerelnünk, aztán testvezetéket... Hússzor nyolc az százhatvan. És végső soron ezeken a fegyvereken múlik sok minden. A két Kovács kora délután botlik össze, Attila közli öccsével a várható fejleményeket: — Úgy készülj, hogy délután legalább egy óra iskolát kapsz a Siegfridtől, utána meg egy teljes órát kell vívnod velem. — Úgy éljek, őrült vagy! s shüledezik Tamás. — Még életemben ennyit nem vívtam egy folyó I tóban. Es ebben a melegben . Nem létezik. Szerintem viccelsz. I Belül azért más véleményen Iván, mert Bakonyinak megjegyzi: —■ Megyek addig pihenni, mertez képes rá és tényleg megteszi. I Aminthogy meg is tette. A két Kovács is, meg a többiek is. .Nem is kettőt, hanem hármat. I Három órát vívtak „abban” a melegben. ! Pedig tényleg nagy a hőség. Dávid Sándor sportolóink külföldön A magyar katonait labdarúgóválogatott Phenjanban megkezdte koreai vendégszereplését. Az első mérkőléésert a koreai néphadsereg válogatottja volt a magyar együttes ellenfele, és attól 6:1 (3:0) arányú súlyos vereséget szenvedett. Hatvanezer néző előtt 30 fokos melegben zajlott le a találkozó. Az első percektől már hatalmas nyomás nehezedett a magyar kapura, és a 22 percben már 3:0-ra vezettek a hazaiiak. A második félidőben sem változott sokat a játék képe, milttől végig a koreai csapat támadott, amely erőnlétileg és gyorsaságban felormtta a magyar csapatot. A magyar katonai válogatottlegközelebb a belügyminisztérium csapata ellen lép pályára. (MTI) GULYÁS LONDONBAN.A magyar bajnok e héten London város bajnokságán, a Queen’s Club versenyén szerepelt. Az előmérkőzések során 6:2, 6:3 arányú vereséget szenvedett az amerikai McManustól. A hétfőn kezdődő Wimbledoni versenyen ugyancsak induló Szikszay és Szőke szombaton utazott el az angol fővárosba. 1 .A SPORTOLÓJA: Kalocsai Henrik Az első európai hármasugróválogatón, Szófiában csúcs körüli eredményre számított, de végül csak hatodik lett Kalocsai Henrik. Azzal magyarázta, hogy hiányzott az igazi versenyhangulata, egyetemi vizsgái közben nem tudott eléggé összpontosítani. Vasárnap a budapesti válogatón, már túl a vizsgákon, nem volt baj a hangulattal. Újra a régi, vérbeli küzdőt láttuk a Népstadionban, minden idegszálával harcolt a győzelemért, amelyet bizony nem adtak könynyen. Kétszer kellett érte csúcsot javítania. A sorsolás előnytelen volt, hiszen legerősebb ellenfelei mindig utána következtek. Első kísérleténél visszaült, a biztató másodiknál belépett, s a harmadik, a 16.63-as rekordugrás után is csak rövid ideig tartott az öröm. A döntőben Szmidt, az olimpiai bajnok túlugrott, és Kalocsainak ötödikre 16.74-gyel, a világ idei legjobb eredményével kellett válaszolnia, hogy ismét az élre kerüljön. De még mindig nagyon idegesen figyelte ellenfeleit, félt, hogy egy szélrohamot elkapva, túlugorják. Utolsó kísérletébe ezért még egyszer mindent beleadott. Az első két ugrás alapján ez ígérkezett a leghosszabbnak (nagyon nagynak), de a befejezés előtt elvesztette egyensúlyát s így „csak” 16.63-ra sikerült. A győzelmet biztosító, 16.74-es csúcsnál csak az 1960 óta világrekorder Szmidt (17.03), honfitársa Jaskulski (16.76) és — egy centivel — az amerikai Walker ugrott eddig nagyobbat! Magyar férfi ugró még sohasem került ilyen előkelő helyre az örök világranglistán! Tegyük hozzá, Kalocsai hossszú lábaiban már tavaly is „benn” volt ez az eredmény, csak a belépések ütötték el tőle. A nekifutását még most sem sikerült egészen beszabályoznia, de az utolsó évekhez képest azért már biztosabb lett. Joggal büszke arra, hogy vasárnap csak egyszer lépett be és háromszor ugrott a régi csúcson felül, mindig a megengedettnél gyengébb hátszéllel. A budapesti győzelemmel javultak az esélyei, hogy Európaválogatott legyen. A montreali repülőjegyért legerősebb ellenfelének Jaskulskit és Rockhornt tartja. Az utolsó szót majd július 4-én Stockholmban a harmadik válogató mondja ki! (így él az olimpiai faluis § Más elnevezés híján falunak ^ nevezik azt a helyet, ahol az $ „olimpiások” laknak. Az úttörő-olimpia résztvevői nek is megvan a maguk faluja. ^ Ismertebb nevén ez a: | Csillebérci nagytábor. $ A kapuban harsány zeneszó § fogad. A zenei instrumentumok § megszólaltatóit derékmagasság- ban kell keresnünk. Ők is piros § nyakkendős úttörők. Ők fogadják a táborba érkező vendégeket, szabad idejükben pedig — ^ ha nem is mindig — gyakorol nak. ^ Most a gyakorlás ideje van. S A szám címe, amelyet a zene^ kar vezetője, Rajnai Henrik ^ szerzett, még nem végleges. Valami olyasmi lesz: „Véget ér a tanítás”. Ami viszont végleges $ — ezzel a számmal búcsúznak ^ majd a záróünnepségen a részt vevők. Hallgatjuk a szöveget is. S Csengő hangon szárnyal a dal: ^ ____Csillebérc, ^ Álmom hogyha teljesül... § Ott fenn a hegyek tetején, Hűs fák közt élni jó, ^ Szívemből így köszöntlek: Csillebérc — S Haha hóóóó ,. Mi dicsérjük a számot, Rajnai Henrik elhárítja. — Menne ez jobban is — mondja. Aztán előszólít a sorból három fiút, és szólásra biztatja őket. Elhaló nyöszörgés csak a válasz. Mindhárman be vannak rekedve. De valami félelmetes módon. A magyarázat: — Nemcsak zenészek — szurkolók is. Semmi mást nem tettek, csak buzdítottak egy röplabdacsapatot... Helyben vagyónk, lépést sem tehetünk, hogy ne ütköznénk a sport valamiféle megnyilvánulásába. Sablon? Sablon, de ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, nem írhatunk mást. Árnyékban huszonnyolc fok van. A pesti kosárlabdások a hatalmas fák árnyékában fociznak — a tolnai kosárlabdásokkal. Az eredmény a vidékiek javára 5:2. — Nem sokáig... — jegyzik meg a pestiek. Aztán mi jegyezzük meg: — Nem lesz ez kicsit túlságosan sok a jóból. Délután még mérkőzésetek is lesz... — Éppen azért — felelik. — Kell egy kis átmozgató edzés mérkőzés előtt. A kis átmozgatás már egy órája vitathatatlan hevességgel folyik. Az edzőpályák felé vezető úton el kell mennünk az orvosi rendelő előtt. Az orvosnő ül a padon és munka híján napozik. A tábor megnyitása óta négy „komolyabb” esete volt. Két tüszős mandulagyulladás, két gyomorrontás. Pedig a gyerekek esküsznek, hogy jó a koszt. Talán ez az egyetlen alkalom, amikor a két kis páciensnek egy kicsit túlságosan is sok volt a lóból... Az edzőpályákat délelőtt tizenegytől lehet igénybe venni. Perzsel a nap, de vannak olyanok, akiknek nem ez okozza az elsőrendű gondot. A székesfehérvári Horváth Sándor három csapatot készített fel az úttörő olimpiára. Egyegy fiú kosár- és kézilabdacsapatot és „saját csapatát”, — a lány röplabdázókat. Átmozgató edzést tart G is, amely egy kicsit különbözik a ^ fiúk rögtönzött focimérkőzé sétől. „Skáláznak” a lányok, is @ merkednek a hálóval, — még csak egy mérkőzést játszottak a csillebérci pályán, és az edző egyáltalán nem elégedett ve- ^ lük. S korholja is őket. Otthon — § mellesleg ugyanezek a lányok § az NB II-ben — sokkal jobban játszanak általában. Aztán megtudjuk az első mér- ’ kőzésük eredményét. Játszma- § veszteség nélkül győztek a ka- ^ posváriak ellen. Hát mondja valaki, hogy nem § komoly dolgok ezek. Edzőnek, & versenyzőnek nem csupán a § részvétel fontos ezen az olim- ^ pián. & Ami viszont az egyéb progra- ^ mokat illeti, szellemi vetélke- % dőkről, őrsi versenyekről, kul- $ turális programról van itt szó, § — más a helyzet. § Ott valóban csak a részvétel ^ fontos. S Részt is vesznek mindannyian, $ — nagy lelkesedéssel, igazi, fiatalos tűzzel, lendülettel. így él tehát az olimpiai falu ^ — valahogy. Naményi József ! i ■ o , Vasárnap, 1967. Június 25. )