Népsport, 1968. szeptember (24. évfolyam, 172-193. szám)

1968-09-17 / 184. szám

A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA KEDD, 1968. SZEPTEMBER 17. ki. 90fiilsr -ff XXIV. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM Labdarúgó oldalunkon az NB B érdekességeiről KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI AZ OLIMPIA FŐVÁROSÁBÓL: A­z©v© hétre tervezik az olimpiai létesítmé­­yek ünnepélyes átadását aksz Vrnkhda-jéSiUtsk­a 2800 telefonvonal a sajtóközpont&tm Felgyorsult az idő. Vasárnap elég egyedül éreztük magunkat­­az olimpiai falu még csak gyé­­­ren lakott házai között, hétfőre­­azonban megváltozott a kép.­­Egymás után érkeznek a kül­döttségeket szállító repülőgépek. A törökök, szovjetek, olaszok után itt van már az amerikaiak, NDK-sok, csehszlovákok és ar­gentinok, sőt legújabban az ausztrálok és spanyolok egy-egy csoportja is. Ők még ott tarta­nak, ahol mi vasárnap­ ismer­kednek a környezettel, kicsoma­golnak és megpróbálják kihever­ni az utazás fáradalmait. De akik már túl vannak az első éjszakai pihenőn, kezdik benépesíteni az edzőpályákat. A sportcsarnokok, pályák, uszodák üde képet nyújtanak a sokszínű melegítős sportolókkal, akik még nem a szokott Intenzitással foly­tatják edzéseiket. De ez nem meglepő, hiszen egy későbbi visszahatástól tartva óvatosan kell kezdeni a munkát! Kitűnő edzéslehetőségek Amint már tegnap említettem, az olimpiai faluban még kisebb simításokat végeznek, a parko­sítás még nem fejeződött telje­sen be, különben azonban készen várja vendégeit. Főbejá­rata a tokióihoz hasonlít. A most több hónap óta itt működő, is­mert magyar szakember, Sir József dr. mondta ma teljes el­ismeréssel: — Eddig már összesen hatszor laktam olimpiát faluban, de vala­mennyi közül ez a legszebb. Valóban, már egy rövid séta közben kellemes benyomások­at szerez ez ember. A sok, több­­emeletes lakóépület között nagy­szerű üzletsor, külön bank, pos­tahivatal található. Teljesen mo­dernek a falu kórházai, különbö­ző egészségügyi berendezései. A fürdők — közöttük a finn szau­na-fürdő — pu­rjukat ritkítják. A nemzetközi klub az eddigiekhez képest nagyobb és még moder­nebb. Nagyon szép a hatalmas szabadtéri színpad, amelyen kü­lönböző előadásokat terveznek,­­ az egész az ókori görög szín­házra emlékezteti az embert. S ami végül a sportolók számára egyáltalán nem közömbös, kitű­nő edzéslehetőségek állnak az atléták, súlyemelők, birkózók, ökölvívók, s a többiek rendel­kezésére. Egyszóval az edzőpályák ké­szen vannak, az új létesítmények befejezése azonban még hátra van. A dolog egy kis nyugtalan­­ságot kelt, annál is inkább, mert már tavaly biztosítottak bennün­ket arról, hogy minden olmpiai létesítmény készen áll majd egy hónappal a nyitány előtt. Erre ezek szerint még várnunk kell. S mindegy ennek az aggo­­dalomnak kifejezéseképpen Gus­­te­p Diez Ordez, mexikói köztár­­sasági elnök maga ellenőrizte hétfőn a munkálatokat. Négy­­órán keresztül zárta a létesítmé­nyeket, Ped­ro Ramírez Vazonez­­zel, a szervező bizot­tság elnöké­vel. De a jelekből ítélve meg­nyugodva távozott, s be ie jelen­tették, hogy a jövő héten min­den létesítményt ünnepélyes ke­retek között átadnék a sporto­lóknak. Ami egyébként szintén termé­szetes: a szervező bizottság tel­jes személyzete is munkába állt. Egyes szakcsoportjai már kiköl­töztek a különböző létesítmé­nyekbe, stadionokba, uszodába, stb.. A gépezet minél zavartala­nabb működését biztosítani. A magam részéről az idő rö­vidsége és a nagy távolságok miatt még nem tudtam végig­látogatni valamennyi arra érde­mes létesítményt, többek között azonban az uszodába már elju­tottam. Az úszóstadion és a vele egy­beépített sportcsarnok már tel­jesen elkészült, s igazán jogosan lehetnek rá büszkék vendéglá­tóink. Valóban gyönyörű. Amint hallottam, a hazai úszők avatták fel híres volt olimpiai bajnokuk­kal, Capillárs­ egyetemben, aki ez alkalommal műugró-bemutatót tartott. Az uszodában különben az olasz vízilabdázókkal is találkoz­tunk, akik már túl vannak az első tapasztalatszerzésen. Termé­szetesen én is beálltam az őket faggató újságírók közé, akik, amikor megtudták magyar vol­tomat, engem is pergőtűz alá vettek, így lett a riporterből pillanatok alatt riportalany. Meg kell azonban mondanom, hogy igyekeztem kibújni a válaszadás alól, elütve a kérdések élét egy „majd meglátjukkal”, s gyorsan visszaadtam a szót Pizzónak, Oivasconak, Lonzinak, Valloné­nak és a többieknek, ők aztán azzal „bosszulták" meg, hogy az esélyek latolgatásánál minket, magyarokat könnyed mozdulattal félresodortak, s a szovjet és a jugoszláv csapatnak adták a leg­több esélyt. Hozzátéve még azt is, hogy a vízilabda-küzdelmek nagy meglepetését minden bi­zonnyal az NDK válogatottja szolgáltatja majd. Ez utóbbival nem is vitatkoztam, ami azon­ban az előbbieket illeti: bízom benne, hogy az olaszok kevésbé jó jósok, mint vízilabdázóid ... Rajtuk ne múljon ! Az olimpiai falu sajtóközpont­ja, ezekben a napoikban már egy­re nagyobb „sebességre kap­csol”. Ha majd minden hátralévő munka elkészül itt is: 2800 tele­fon vorat és napi kétmillió ezó továbbí­tájára alkalmas távíró­­s dolgivat biztosítja, hogy a világ minden tájára a lehető leggyor­sabban­ jussanak el a nagy ese­mény legapróbb rezdülései is. Az tehát, hogy önök, kedves ol­vasók, otthon zavartalannul izgul­hassák végig a küzdelmeket, ez előzményekkel és az utóhatások­kal egyetemben, jelentős mérték­ben az itlévő hatalmas műsza­ki apparátuson és — nem ki­sebb mértékben — az itt dolgo­zó embereken múlik. Azt hiszem, valamennyiünk re­ményeit fogalmazom meg akk­or, amiko­r azt mondom: remélhető­leg rajtuk nem múlik semm­i !... Mexico, szeptember 16. Aidai Aladár A világbajnok Pettersson-fivé­­rekből álló svéd kerékpáros válo­gatott Vargardában, a 100 km-es országúti csapatversenyben 1:57:08.2 perces nagyszerű időt hajtott. Ez minden eddiginél jobb, Sitt km-es óraátlagnak felel meg! A dán válogatott 2d­2:17.1-es idővel lett második. ­ A fejlődést nagy öröm lemérni — vallja Mme Martel Az iskolai testnevelés osztályzása nem lehet vitatéma A Kulturális Kapcsolatok in­tézete vendégeként nemrégiben hazánkban járt Madame Aimée Martel, francia középiskolai test­nevelő tanár, a Francia Magyar Baráti Társaság országos bi­zottságának tagja. Nem először volt Magyarországon, jól ismeri a magyar viszonyokat. Ezúttal felkeresett néhány magyar kol­légát is. Szó esett erről, arról, s persze, az iskolai testnevelésről is. A vitáglátott francia pedagó­gus elismerően fejtegette, hogy milyen jó nekünk, magyarok­nak, mert gyermekeink mér az iskolában a szellemiek mellett fi­zikailag is egész­ségesen fejlőd­hetnek, s ezt a fejlődést igazán nagy öröm lehet lemérni. Fran­ciaországban ugyanis nem ilyen egyszerű a helyzet: sokkal több hárul a szülőkre és a gyerekek­re. Az oktatási intézményekben megkövetelik például az úszás elsajjtítását, de a „hogyan" a szülők gondja, az iskola nem se­gít, pedig a testnevelésből még érettségizni is kell. Az egészből a „testnevelési érettségi" és a „fejlődés temé­­résének öröme” volt messze hangzó, hisz a nálunk — a jó vagy néha kevésbé jó feltételek elle­nére, ez most nem témánk — hosszú idő óta még az is viha­rokat vált ki, hogy az iskolai kö­telező testnevelést egyáltalán osztályozzák. Néha szinte úgy tűnik, mintha néhány, a testn­e­­veléssel szemben ellenérzése­ket tápláló ember nem tudná, hogy eredményes szocialista ne­velés csak az arányok betartásával lehetséges, s hogy számos országban a test­nevelés osztályzása egyszerűen nem képezhet vita tárgyát. Fran­­ciaországon kívül Svédország­ban is kötelező a testnevelési érettségi, az NDK-ban, a Szov­jetunióban pedig tételesen és számszerűen is előírják a tan­terv­­utasításban a tanulóktól megkövetelt teljesí­m­ényszi­­te­­ket. Mindez önmagában is számos érv és ellenérv felsorakoztatá­sára adna lehetőséget, de ha­zánkban túljutottunk a végletes értékeléseken. Amikor 1950- ben bevezették a testnevelési ér­demjegy beszámítását az átlag­­osztályzatba. Lehetetlen nehézsé­gekkel kellett megküzdeniük az úttörőknek, s ma már tud­juk, hogy amilyen szerencsés volt a döntés, olyan rosszul si­került a kivitelezés, mert a meg­szabott követelmények szerinti elbírálás gyakran méltánylásán. Ezen a helyzeten azonban dön­tően változtatott az 1962 őszén megjelent általános iskolai új reformtanterv, amelyet az 1963/ 64-es tanévtől kezdve sikere­sen be is vezettek. Ez már el­törölte a merev szinteket, vi­szont meghagyta a kötelező test­nevelés rangját, mert a többi tantárggyal egyenértékű ma­radt a testnevelésben elért eredmény. Sokak szerint ez már az ideális megoldást jelentette, s valóban be kellett volna kö­vetkeznie Mme Aiméo Martel szakmetáli­szításának, a fejlődés femérése öröm. Nos, az örömbe, gyakran üröm ke veredést! Fáradhatatlan ellenzők újból és újból akcióba léptek és bírá­lat alá vették a testnevelés osz­tályzását és az érdemjegyek egyenértékűségét. Mi sem termé­szetesebb tehát, hogy az így kialakult vita szinte tanévről tanévre fellángolt, s gyakran már egész kutatócsoportok vál­lalkoztak útmutatásra a vita el­döntésében. Néhány évvel ezelőtt a Test­nevelés­ Tudományos Kutató In­tézet végzett nagy arányú fel­mérést, melynek során szülők ezreit kérdez­i meg, mi a véle­ményük az iskolai testnevelésről és annak értékeléséről. Az ada­tok tanúsága szerint a megkér­dezett szülők 95,1 százaléka egyenesen szükségesnek tartot­te­, 85,6 száza­léka pedig azzal ie egyetértett, hogy a testnevelést egyenértékű tantárgyként tekintsék és osztályozzák. Meglepő, hogy bár akkor még időre m­ég centivel is mérhető szintek szerint, eléggé mecha­nikusan értékelték a tanulók teljesítményét, a szülők 76,9 szá­zaléka igazságosnak tartotta az osztályzatokat. Azóta nagyot léptünk előre. Miután a kötelező testnevelés három mozgásfajtára: a tornára, az atlétikára és a játékgyakor­­latokra épül, az elbírálás is eze­ket veszi alapul — idő és méter­­egységek nélkül, kizárólag a ta­nuló aktivitása és szorgalma értékelésével. Ez már célszerű folytatása az óvodákban meg­kezdődő mozgásoktatásnak, és elősegítője a felnövő nemzedék egészséges fejlődésének. Kez­detben még előfordultak kisebb­ne gyobb zökkenők és helytelen értelmezések, amelyek többnyire néhány testnevelő sajátos szemléletén és egyéni követel­mény­rendszerén alapultak. Hoz­zájárultak ehhez az iskolaigaz­gatók vagy a szakfelügyelők esetleges mulasztásai. Nem ér­vényesítették eléggé hatéko­nyan a pedagógiai ellenőrzést és számonkérést, mindez mégis el­enyésző volt az általános pozitív hatáshoz képest. Ez évben je­lent meg Kálmáchey Zoltán dr. Vizsgálódás a testnevelési ér­demjegyekkel kapcsolatban c. tanulmánya, amelyből kitűnik, hogy Baranya megyében és Pécs városában lefolytatott széles körű felmérés szerint az iskolai kötelező testnevelés nem­csak az egyéni adottságok és alapképességek maximális ki­­fejlesztéséhez járult hozzá, ha­nem kedvezően befolyásolta a tanulmányi átlagot is. Ennek élénk bizonyítéka, hogy a több mint 30 ezer tanulónál mind az általános, mind a középiskolák­ban majdnem egy teljes jeggyel volt magasabb a testnevelésből elért átlag a tanulmányi átlag­nál. A következtetés kézenfekvő: egészségügyi haszna és pedagó­giai nélkülözhetetlensége mel­lett a testnevelés lélektani ösztönző erőt is jelent, s így valóban csak öröm lelhet az értékelés. Természetesen csöppet sem ilyen egyszerű, sőt, kimondottan sokrétű problémává vált a meg­újuló szenvedélyes viták nyo­máin ez a kérdés, amely tulaj­­don­képpen már régen nem kér­dés. Hogy egyáltalán mégis vi­tákat válthat ki, az többnyire szubjektív szemléletből és érvek illogikus felsorakoztatásából fa­kad. Most tanévnyitás után ve­gyünk , jó lenne, ha nem za­varnák újabb viharfelhők a fo­lyamatos tanítást, s még jobb lenne, ha felsőbb szinten végle­gesen elejét vennék a gáncsos­­kodásnak. Az erre fordított ener­gia felével országos továbbkép­zést lehetne tartani az érvény­ben lévő tantervi előírások he­lyes alkalmazása céljából, s ez többet használna diáknak, tanár­nak, szülőnek — még a testne­velésről alkotott ítéletformálás­­ban is —, mint a szőrszálhaso­gató és a tesnevelést lefokozó kísérletek. Örvendetes, hogy a Magyar Testnevelési és Sportszövetség éppen ez év végén országos ta­nácsülésen is megvitatja az isko­lai testnevelésnek és sportnak a társszervekkel együtt történő fejlesztési tervét, amely hosszú időre határozza majd meg az ér­dekelt állami és társadalmi szer­­vek munkáját. Remélhetőleg a taz évnyi­tás táján többször fel­emlegetett „osztályzás vagy nem osztályzás" és „az osztályzás be­számítása vagy be nem számítá­sa ez átlagosztályzatba”, prob­lémaköre addigra már nem lesz időszerű, s helyette fontosabb, érdemii kérdésekben születhet­nek majd előrerendítő határoza­tok. Z. V. Gy. Szombaton rajt az Olimpiai Kupában! ® Rx ®E$mpim és az UEFA-keret egymás ellen ® Ésd®k®s mérkőzések az NB I B~kess ® Részülédnek az öreg Siúk Az olimpia! keret kedden foly­tatja előkészületeit. A játékosok keddest 11 órakor találkoznak a Népstadionban. A szakvezetők a következő 22 játékost hívták meg: Fatér, Szarka, Dunai, Men­­czel, Noskó, Pusztai, Kocsis, Fa­zekas, Dunai II, Kozma, Sárközi, Nagy L., Vádi, Szalai, Básti, Keg­­lovich, Novák, Páncsics, Szűcs, Juhász, Szőke, Varga. Kedden délelőtt is lesz edzés, majd délután ed­zőmérkőzésre ke­rül sor. Szerdán délelőtt újabb foglalkozást tartanak, majd dél­után az UEFA-keret ellen szere­pel a csapat. Csütörtökön és péntekk­en is tartanak edzést, pén­tek délután újabb előkészületi mérkőzés lesz. • Az UEFA-keret tagjai szerdán 9.15-kor találkozi­ak a Népsta­­dsormban. Mészáros József szövet­ségi edző 15 játékost hívott meg az olimpiai keret elleni mér­kőzésre. Kerekes, Csepecz, Ár­­ve­i, Vízkeleti, Harsá­nyi, Varga, Pál Csorna, Vida, Csukás, Hu­hn, Kiss, Becsei, Szőke, Csemetz­­ky.• Az NB 11-ben szombaton rende­zik az Sz. Cipő—M­TE (SS) és a KISTEXT—Gyula (15.30) találkozó­kat. Vasárnap délelőtt lesz: Kos­suth KFSE—Volán (11). A többire délután kerül sor. • Kedden délelőtt 10 órakor lesz a szélsőiskola második fog­lalkozása a Népstadionban. Erre az edzésre 18 szélsőt hívtak meg. A Pécs labdarúgócsapata szep­tember 25-én, szerdán a Levszki stadionban lép pályára. Az együttes dr. Bencze Lajos szak­osztályi elnök vezetésével szep­tember 24-én kel útra repülő­géppel. A következők utaznak: Dunai dr., Hernádi, Jánosi, Kol­lár, Koller, Konrád, Köves, Kré­­mer, Maurer, Máté, Móricz, Rapp, Rádi, Rónai, Török, Tüske. A Pécs ellenfele a bolgár olimpiai csapat lesz. Szeptember 21-én, szombaton lesz a tavaszról elmaradt Vasas— Pécs NB I tartalékcsoport mérkő­zés. Szombaton indul az Olimpiai Kupa. A Szeged —Pécs találkozó Szegeden lesz 16 órakor. Győr— Csepel, Győr 16. Vasárnap: Bp. Honvéd—Szombathely, Kispest, 15.30, Egyetértés —Tatabánya, Soroksár, 15.30, Videoton —U. Dózsa, Székesfehérvár, 15.30. Az NB 1 B-ben szombaton lesz: GaniZ-MÁVAG—Budafok, 15.30. Vasárnap: BVSC—Várpalota, 15.30, Szállítók—Szolnoki MTE 14.30, Eger—Bp. Kláré, 15.30, Nagybátony—Bp. Spartacus, 15.30, Oroszlány—Pécs, 15, Kom­ló — Nyíregyháza, 14.30, Győr — Kecskemét, 15.30, Ózd—Miskolc, 14.30.­ A Csepel csapata szeptember 24-én repül Szófiába. Az együt­tes 25-én Bulgária A-válogatottja ellen szerepel, és 26-án tér visz­­sza Budapestre. Az öreg fiúk, válogatottja tovább folytatja előkészületeit a jugo­­szlávok elleni visszavágóra. Csü­­törtökön, 19-én reggel 8 órakor ta­lálkoznak a keret tagjai az MLSZ- ben. Onnan utaznak Keszthelyre, ahol délu­tán lépnek, pályára. Botrány tört ki a Hévízi úton az Esztergom —III. ker. TTVB mérkőzés után. Szidalmazták a levonuló játékvezetőt és két tárc­sát, később be akarták törni a bírói öltöző ajtaját, majd a pá­lya bejáratánál bántalmazni akarták Alberti játékvezetőt. Az ügy tárgyalására kedden délután kerül sor az MLSZ fegyelmi bi­zottsága előtt. • Az MLSZ elnökség­e hétfőn délután ülést tartott. Meghallgat­ta és tudomásul vette Pálfai Já­nos szakfelügyelő jelentését az első félévben végzett szakmai munkáról és a további tervek­ről. Ugyancsak tudomásul vette, hogy az Olimpiai Kupára tíz csapat nevezett. Az elnökség helyeselné, ha a többi együttes is nevezne, ez elsősorban szak­mai szempontból lenne fontos a távol maradt hat N3­­-es klub számára! Az elnökség ezután folyó ügyeket tárgyalt Az el­nökség másodfokon helyben hagyta Opora (Pécsi Bányász) és Juga (Bp. Előre) ügyében ho­zott első fokú határozatot a 3, illetve 2 hetes eltiltásról, s ugyancsak helyben hagyta az első fokon hozott határozatot a Bajai MTE—Mohácsi TSZ TE NB llI-as találkozóval kapcsolatban. (A mérkőzést 0:0-ás eredménnyel igazolták, a két együttes pontot nem kapott, ezenfelül a Baja és a Mohács össz­pontszámából két-két büntetőpontot levontak.) Nagyszerűen rendezett torna! Megérdemelt győzelem — Felesleges izgalmak Különleges esemény volt a kézilabdasportban Ózdon, a Ko­hász Kupa nemzetközi férfi­torna. A világbajnoki sorrendtől eltekintve, az NDK válogatottját a világ legjobbjai közé rangso­rolják, s Jugoszlávia gárdája is sorozatosan ért el sikereket a legjobb csapatok ellen. Néhány kitűnő eredmény bizonyítja, hogy Magyarország legjobbjai is képesek legyőzni még az élen állókat is. E hármashoz a na­gyon tehetséges fiatalokból álló magyar B-válogatott csatlakozott, s három napon át élvezetes csa­tákban döntötték el egymás között a kupa idei sorsát. A találkozókról, s főként a magyar A-válogatott teljesítmé­­nyeiről nem lehet egyértelmű bírálatot mondani. Nem elegen­dő azt a tényt megemlíteni, hogy szombaton simán kikaptak a jugoszlávoktól, sőt ezen felül — ami számunkra az eredmény­nél is lehangolóbb volt —, hogy ekkor igen gyenge teljesítményt nyújtottak. Utána ugyanis öröm volt nézni a vasárnapi mérkőzés­­ első félidejét. A megfogyat­kozott NDK ellen (nem csupán Thiedemann távolléte és Gan­­schow sérülése miatt) nagyszerű egyéni teljesítményeknek, a csa­patrészek közös akcióinak, s pompás góloknak tapsolhatott a közönség. Lelkesítően hatott a játékosokra, hogy ezen a mérkő­zésen ünnepelhették Adorján 75. válogatottságát, s Simó is e ta­lálkozón öltötte félszázadszor magára a címeres mezt. Gólokkal húztak el a néme­tektől, élvezetes kézilabdát be­mutatva a nagyszámú közönség­­nek­­ és a tv-nézőknek is. Érthetetlen viszont, hogy a II. félidőben valósággal leállt a csapat. Talán a fölényes vezetés tudatában. Tény, hogy bosszantó hibák követték egymást, s már­­már félő volt, hogy ez a könyé nyelműsködés megbosszulja ma­­gát. Kár volt ilyen felesleges iz­galmakat okozni a nézőknek,­­ kár *az ilyesmihez játékosaink? nak hozzászokni. Tudniok kell, hogy nem minden találkozón elég a mérkőzés elején szerzett lendület — hasonló esetekben keserű csalódások is érhetik a jövőben válogatottunkat... Nyilatkoztak a torna végezté­­vel a legérdekel­tebbek, az együttesek vezetői is. Ivan Snoj, jugoszláv szövetségi kapitány: — A szív és a lelkesedés dön­ tötte el az első helyet javunkra. A három ország nagyválogatott­­ja — a látottak alapján — fel­­­tétlenül a világ élvonalába tar­tozik .. . Ha hívnak, szívesen jö­­vünk jövőre is, nagyszerűen rendezett eseményükre! Hermann Milius, az NDK Közser­labda Szövetségének elnöke: *— Először tapasztaltam ilyen­ nagyfokú, együttműködési­ rende­ző-egyesület és támogatója (az Ózdi Kohászati­ Üzemek) között. A kitűnő körülményeket, féltét­lenül ennek lehet köszönn­i. Úgy gondolom, e nagyszerű sikerek,­­pontbeli és közönségsiker utáni, a továbbiakban­ ki lehetne bőví­­teni a résztvevőik körét, s a kon­tinens egyik legrangosabb készi­­labda-eseményévé lehet bővíteni a Kohász Kupát. Igazságosnak tar­tem a végső sorrendet is. Szemes László, az MKSZ főtit­­kára: K öröm számomra, hogy né­zőik és vezetők összefogtak a si­ker érdekében. Az Ózdi Kohász vezetői mindent elkövettek, hogy ne csak a győztesek örüljenek, de ne csalódjék a torna egyetlen résztvevője sem. Ha terveink si­kerülnek, jövőre több résztvevő­vel, még nagyobb sékerre számít­­hatunk, s remélhetően­ a ma­gyar győzelemre... A HÉT VÁLOGATOTTJAI Nők. A-csapat: Bujdosó (Vasas) — TIH (Veszprémi V­a­sa­s), Lu­kács (Vasas), Schmidtné (Pécsi Bányász), Tóth-Harsány­ B. (Veszp­rémi Vasas), dr. Baloghné (Vasas), Jányáné (FTC). B- csapat: Bubnegh (Pécsi Bá­nyász) — Horváth K. (TFSE), Tóth V. (Bp. V. Meteor), Radeczkiné (BGSC), Mérey (Postás), Jothallerné (Ózdy Kohász), Fácányné (Bp. Spartacus). Világcsúccsal búcsúztak a brit olimpiás atléták az elutazás előtt Portsmouthban rendezett versenyükön. A Neil, Tranter, Simpson, Board összeállítású 4x110 yardos női váltó 45 mp-re javította a régi, ugyancsak a britek által tartott 45.2 mp-es eredményt. (Az új rekord értéke jóval gyengébb, mint a 4x100 m-es.) A versenyen Bull 505 erő­re javította a rúdugró­, Payna 05.68-ra a kalapácsvető-csúcsot

Next