Népsport, 1969. október (25. évfolyam, 226-251. szám)

1969-10-10 / 233. szám

Az MTI Országos Tanácsa meghatározta a versenysport fejlesztésének programját Csütörtökön reggel megkezdte ülésezését a Magyar Test­­nevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa. A színhely a Sportcsarnok vívóterme volt és az ülésen megjelent Somo­gyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tö­megszervezeti osztályának helyettes vezetője. A tanácsko­zást Egri Gyula, az MTI elnöke nyitotta meg és javaslatot tett az ülés napirendjére. Ennek megfelelően elsőként a sportágak (a versenysport) fejlesztésének programja került megvitatásra. Lépést tartani a világméretű fejlődéssel A napirend előadója, Csanádi Árpád, az MTS elnökhelyettese elmondotta, hogy az MTS II. kongresszusának határozatai nyomán elkészült a sportágak fejlesztésének távlati programja. A tervezet kidolgozásába bevon­ták a legjobb szakembereket, a sportegyesületi és a szakszövet­ségi vezetőket, a társadalmi munkatársakat. A program elkészítését szüksé­gessé tette a nemzetközi ver­senysportban tapasztalható ha­talmas fejlődés, az egyes sport­ágakban élesedő verseny. Az erőviszonyok kiegyenlítődése kö­vetkeztében megszűnik egyes or­szágok korábbi vezetőszerepe. A különböző országokban tömörí­tik az anyagi és a szakmai erő­ket, a társadalom részéről biz­tosított feltételek is koncentrá­lódnak. Előtérbe kerül és növek­szik a tudományok szerepe, az ezen alapuló korszerű és ered­ményes felkészülési módszerek alkalmazása. A magyar versenysport élvo­nala mind ez ideig eredménye­sen szerepelt a nagy világver­senyeken. A növekvő versengés fokozottabb figyelmet, tudato­sabb, tervszerűbb fejlesztést igé­nyel. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a labdajáté­kok mennyiségileg nagyobb ütemben fejlődtek, mint az egyéni sportágak, amelyeknek versenyrendszere is szűkült. Az egyesületek nem tudják teljes egészében biztosítani a verseny­zéshez szükséges feltételeket, nem megfelelő létszámú és szín­vonalú az edzői gárda, kevés a fedett sportlétesítmény. Jelen­legi létesítmény ellátottságunk a sport nemzetközi középmezőnyé­ben elhelyezkedő országok szín­vonalát sem éri el. Az edzés­munka színvonala és intenzitása a legtöbb sportegyesületben és egyes válogatott kereteknél is elmarad a nemzetközi követel­ményektől. A sportegyesületek és a szakvezetők nem eléggé ér­dekeltek a magasabb eredmé­nyek elérésében. Mindezek alapján az elemzések azt mu­tatják, hogy a jelenlegi szemlé­let és a rendelkezésünkre álló feltételek mellett nem lehet lé­pést tartani a fejlődéssel. Ez az­zal a követelménnyel járhat, hogy versenysportunk elveszti rangos helyét a világ sportjá­ban. Hatásos intézkedések szükségesek A távlati fejlesztési terv célja, hogy a már elért pozícióinkat megtartsuk és ahol lehet — fő­leg az olimpiákon — újabb po­zíciókat szerezzünk meg. Ennek érdekében a tudományos isme­reteket jobban fel kell hasz­nálni a sportolók felkészítésében és a versenyzésben. Széles kör­ben kell elterjeszteni és fel­használni a legkorszerűbb szak­mai ismereteket. Szükséges a sportorvosi kutatómunka tovább­fejlesztése. Növelni kell azokat az akarati tulajdonságokat, ame­lyek képessé teszik a sportoló­kat kiemelkedő teljesítmények elérésére. Hatásos­­ intézkedések szükségesek megfelelő számú és felkészültségű szakemberkép­zésre, akiket magas színvonalú eredményes munka esetén tár­sadalmi, erkölcsi és anyagi té­ren elismerésben, jutalomban kell részesíteni. Növelni kell az edzők számát is. Mivel elsősor­ban fedett sportlétesítmények hiányoznak, gondoskodni kell arról, hogy a megyék sportköz­pontjaiban és a legjelentősebb sportegyesületek részére olyan fedett létesítmények, munka­­csarnokok épüljenek, amelyek a tervszerű, egész évi felkészülést lehetővé teszik. A központi erő­forrásokat alapvetően a köz­ponti létesítmények korszerűsí­tésére és munkacsarnokok épí­tésére kell fordítani. Biztosítani kell a versenyzők színvonalának megfelelő, korszerű felszerelést. A fejlesztési program célkitűzé­seinek megvalósításához a fel­tételeket mindenekelőtt a sport­egyesületeknél kell megterem­teni. Edzők, létesítmények, felszerelés A fejlődést leginkább befolyá­soló tényezőkben kell elsődlege­sen javulást elérni, így az edzés (oktatás-nevelés) és versenyzés színvonalának emelésében, a sportegyesületek felszerelésellá­tottságában, a sportlétesítmé­nyek fejlesztésében, a sportolók és az edzők anyagi ösztönzése tekintetében. A sportágak fejlesztésében ér­vényesíteni kell a differenciálás elvét. Nem szabad a sportágak működésében korlátokat szabni, kizáró feltételeket alkalmazni, de egyes sportágak fejlesztésé­nek biztosítása érdekében kü­lönbségeket kell tenni és súly­pontokat kell képezni. A dif­ferenciálás alapja a sportág nemzetközi értéke, helye, vala­mint hazai és távlati fejlesztésé­nek lehetősége. A színvonal-emelkedésnek fon­tos feltétele az edzés és verseny­zés összhangjának megteremtése. Döntő az edzésmunka tartalmi részének tisztázása, valamint a sportágak fejlődését meghatáro­zó bajnoki és versenyrendszer kialakítása, amihez megfelelő támogatást kell biztosítani. A támogatás alapjául a sportág részére megjelölt célkitűzések és feladatok szolgálnak. A társadalmi, az erkölcsi és az anyagi ösztönzők helyes ará­nyának kialakítása segítse a sportmozgalom nevelési felada­tainak­­ megvalósítását is. fl. edzésmunka színvonalának emelése A sportegyesületi munka fej­lesztése során figyelembe kell venni a kölcsönösen összefüggő és egymásra ható tényezőket. Különös gondot kell fordítani az olimpiai játékok műsorán szereplő sportágak élvonalának a nemzetközi követelményekkel összhangban történő fejlesztésé­re. Növelni kell a minősített versenyzők számát valamennyi korcsoportban. Tervszerű mun­kával kell kialakítani az egye­sületek reális célkitűzéseit, meg­teremtve az összhangot a sport­­mozgalom központi irányítása, a bázisszerv és a feltételek között. A határozat szerint folyama­tosan fel kell számolni a válo­gatott keretekben és az egyesü­letekben folyó edzésmunka kö­zötti különbségeket. Minden szinten fokozott gondot kell for­dítani az egyesületek, a ver­senyzők, az edzők és a szakosz­tályok munkájának évenkénti értékelésére. Ennek eszköze a valamennyi sportágra kiterjedő minősítési szabályzat, amely a versenyzők, a szakvezetők tár­sadalmi, erkölcsi, anyagi ösz­tönzésének alapjául szolgál. Különbségek a sportágak között Az MTS OT megszabta az egyes sportágakra háruló felada­tokat is a távlati fejlesztési tervben. Első helyen állnak a si­keres olimpiai szereplést jelen­tősen befolyásoló sportágak: az atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, kajak-kenu, kerékpár, labdarúgás, ökölvívás, öttusa. (Folytatás a 2. oldalon.) Köszönetnyilvánítások az öttusa VB megrendezéséért Sven Thofeltnek, a Nemzet­közi Öttusa és Biatlon Szövet­ség svéd elnökének aláírásával meleg hangú köszönőlevél ér­kezett a Magyar öttusa Szö­vetséghez a budapesti felnőtt és junior világbajnokság minta­szerű lebonyolításáért. Hasonló tartalmú levelet kapott a ma­gyar szövetség az osztrák olim­­piai bizottság öttusabizottságá­tól. V Nem bírjuk a sorozatmérkőzéseket ? A M­AGIMN­ fiSI \FYtK­M É ‹ !‚‹/« VHSI­, L ›% !* .1,% FENTEK, 1969. OKTÓBER 10. Ára »›› fillér XXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM (CIKKÜNK a 3. oldalon) Kiküldött munkatársunk, Dávid Sándor távirati jelentése Havannából: Félidőben A párbajtőr egyéni selejtezőkkel folytatódott a világbajnokság (Havanna, október 9.). Túlju­tottunk tehát a félidőn! Kuba szép. Havanna nagyszerű ven­déglátó, a tenger csodálatos. De bárhol is legyen a vívóvi­lágbajnokság, körülbelül a félidő az, amikor kezd jelentkezni a honvágy, amikor már a ver­senyzők gondolatai minden órá­ban legalább egyszer otthon jár­nak, így van ez most is. Somodi Lajos vívómester ta­nítványának, Füredi Gábornak magyarázza el ebédnél, hogy merre találja a városban, amit keres. „Ahogy lemész innen a Duna-partra, balra fordulsz” — mondja, aztán hirtelen megáll, látva Füredi döbbent tekintetét. — „A, Duna-part... szóval a tengerparton elmész balra ...” S most mindenki, aki hallotta ezt az apró nyelvbotlást, elmé­lázik kicsit, sóhajt, és eszik to­vább. A szerdai szünnapon Ernesto Guevara, két évvel ez­előtti haláláról emlékezett meg Kuba. A legendás „Che”-ről, az emberről, a forradalmárról. A világbajnokság résztvevői szá­mára pedig egy kellemes kirán­dulást szerveztek vendéglátóink, s erre tetszése szerint, vagy el­ment az ember, vagy nem. A magyar csapatot kevesen képvi­selték. Aki viszont ott volt, az nagyszerű élmény részesévé vált. Igaz, a testnevelési főiskola és a sportszergyár, ahová először látogatott a karaván, még vi­szonylag ismerős látnivalókat nyújtott, de amikor autóbu­szaink a Havanna Libre cukor­ipari központ felé vették az irányt, attól kezdve számunkra eddig ismeretlen csodálnivalókat kínált a táj, a meglátogatott cu­korgyár és főleg a végeláthatat­lan cukornád ültetvények. A sportszergyárban mindenki kapott ajándékba egy sakk­készletet a San Antonio ranch-en pedig rrfango fák alatt elköltött pompás ebéd után (bőrös malacsült, sör, man­­go-szivar) a kókuszdióval is­merkedtünk. Itt, frissen a fáról szedve, természetesen egészen más, mint amilyennek mi ott­hon, megkoppasztva, ismerjük. Leve víz színű, cukros, s rend­kívül üdítő. Eljövet pedig egy­­egy darab cukornádat kaptunk jelképesen, mint Kuba legjelen­tősebb termékét. Furcsa növény. Vagy öt cen­timéter átmérőjű, páncélhéjú, belül tömör, rostos ez a nád, és súlyos, mint az ólom. Fürge kézzel csapkodták méteres da­rabokra a machetékkel, s szá­munkra a darab egyik végét kedvesen még meg is tisztí­(Folytatás a 2. oldalon) JU8A S­.malmli szám­unkban Tudósítás a vívó VB színhelyéről, Havannából Az FTC-MTK és a Vasas—Egyetértés labdarúgó-mérkőzés esélyeiről Labdarúgásról van szó A sport is „megőszül" — oldalas összeállítás Két EB között a magyar atlétika BLSZ-sarok A hétvégi eseményekről V­ilágbajnok Budapesten Hiába sül még szépen a nap a déli órák­ban, azért már itt az ősz. Ez egyébként a hét végi sportműsoron is meglátszik. A kifejezett nyári sportok közül a tenisz CSB zárómér­kőzései mellett csak az atlétika jelentkezik az NB I B-s csapatbajnoksággal. Az érdek­lődés egyre inkább a labdajátékok, a terem­sportok felé fordul. A hét végén tekevilág­bajnokot láthatnak a nézők Budapesten és érdekes rangadókkal folytatódik a röplabda­bajnokság. Folytatódik az atlétikai NB I B Az atlétikai NB I B utolsó két fordulóját az idén is ősszel bonyolítják le. A négyhónapos szünet után a hétvégi harmadik forduló változatokat hozhat a táblázaton. A Keleti csoport két veretlen férfi éllovasa közül a Bp. Építők otthon, a Debrecen idegenben igyekszik megszerezni a 4 pontot. A női bajnokságban a vezető Csepelnek nem lesz nehéz dolga, az Építők II—Szol­nok találkozó viszont eldöntheti a második hely sorsát. A Nyu­gati csoportban az MTK bajnok­jelölt férficsapata utolsó nehéz ellenfelét, a Honvéd II-t kapja ellenfelül, s érdekes küzdelem várható a Tüzér utcában. A Ba­ranya megerősítheti második helyét, ha Győrött sikeresen szerepel. Az élen fej-fej mellett küzdő női csapatok közül a Ba­ranyát Győrött, a Bács csapatát pedig otthon aligha érheti meg­lepetés. Nemzetközi tekemérkőzés a Gorkij fasorban férfi tekeválogatottjának talál­kozójára. A jugoszlávok ebben a sportágban is az európai élvo­nalhoz tartoznak, férficsapatuk­ban szerepel a világbajnok Szterzsaj. Legutóbb Porecsban az NSZK ellen mérkőzött a jugoszláv vá­logatott. A nők kis különbséggel vereséget szenvedtek, a férfiak viszont győztek. Az összeredmé­­nyek azonban nem voltak vala­mi „fényesek”, 2279, illetve 5103. Legutóbbi edzéseredményei alapján ennél jobbat tud a két magyar válogatott. De más az edzés és más a verseny. — Alkalmam volt látni ezt a mérkőzést Jugoszláviában — mondta B. Tóth László, a ma­gyar női csapat edzője, aki semleges versenybírája volt a találkozónak. — A gyengébb eredmények a nehéz pályával magyarázhatók, de a miénk sem könnyebb. Úgy vélem azonban. (Folytatás a 2. oldalon.) Rangos nemzetközi esemény színhelye lesz szombaton és vasárnap az RF Építők Gorkij fasorban levő korszerű tekepá­lyája. Ekkor kerül sor Magyar­­ország és Jugoszlávia női és PÉNTEKEN 4-6-iG kérdezhet, tanácsot adhat és kérhet Hívja a 139-023 as telefonszámot! Válaszol: SÁNDOR KÁROLY

Next