Népsport, 1969. október (25. évfolyam, 226-251. szám)
1969-10-18 / 240. szám
MODERN AMAZONOKÖsszeállításunk a sportolónőkről a 7. oldalon Köszöntjük a szakszervezeti világkongresszust 10 Tíznapos tanácskozás is kezdődött tegnap Budapesten, amelyre milliók figyelme fordul szerte a világon. A VII. szakszervezeti világkongresszus Budapesten ülésezik. 124 ország 230 szakszervezete küldte el képviselőit. Ezzel százmilliók ügyévé vált, százmilliók érdekeit, problémáit tárgyalja. A Szakszervezeti Világszövetség és tagszervezetei alapvető feladatuknak tartják a béke, a ■ nemzetközi biztonság érdekében folytatandó t®ívékenységet. E kérdésben álláspontjuk találkozik az egész dolgozó emberiség törekvéseivel. Hiszen a béke, a nemzetközi biztonság közös cél, minden ember alapvető érdeke. A nemzetközi helyzet időszerűvé teszi, hogy a dolgozók millióinak e hatalmas szervezete felemelje szavát a béke érdekében. Vietnamban az amerikai imperializmus agressziója még mindig tombol és pusztít A vele szemben kibontakozott szolidaritási mozgalmak mutatják, hogy a dolgozó emberek mélységesen elítélik az USA vietnami politikáját A Közel-Keleten keletkezett tűzfészek is nyugtalanítja az emberiséget Az izraeli agressziós, expanzív törekvések nemcsak e térség, hanem az egész világ békéjét veszélyeztetik. A Szakszervezeti Világszövetség VII. kongresszusa várhatóan meghatározza majd a szervezett munkásság feladatait, tennivalóit, amelyekkel megakadályozhatják a világ békéjének további veszélyeztetését s elősegíthetik a békés, nyugodt élet megteremtését az egész világon. A kongresszus feladatai közé tartozik, hogy elemezze és értékelje a dolgozók társadalmi, politikai és gazdasági helyzetét a jelentősen megváltozott körülmények között. Hogy tanulmányozza és általánosítsa azokat a módszereket, amelyek a legjobb eredményeket hozhatják a dolgozók életkörülményeinek, helyzetének megjavításáért folytatott küzdelemben. A kizsákmányolás elleni harc fokozódik az egész kapitalista világban. A dolgozók egyre nagyobb tömegei ismerik fel a kapitalista rendszer ellentmondásait, s követelik a gazdasági, politikai változásokat. A dolgozók akcióegysége, közös nemzetközi fellépése jelentős támogatást jelent ebben a küzdelemben minden tőkésország munkásosztályának. Ez is aláhúzza a VII. kongresszus jelentőségét. A béke, a nemzetközi kapcsolatok bővítése, a barátság, egymás megismerése a sportolók millióinak is programpontjai ketté tartozik. Ezért is szeretettel köszöntjük a nemzetközi munkásmozgalom e nagy jelentőségű tanácskozását, és sikert kívánunk munkájához! A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA SZOMBAT, 1969. OKTÓBER 18. Ára: 90 fillér ♦ xxv.évfolyam, sió.szám Mladost Zágráb és az OSC biztosan győzitt Izgalom már a vízilabda Bajnokcsapatok Európa Kupája középdöntőinek megkezdése előtt. A svédek ugyanis a megnyitó előtt mindössze két órával érkeztek meg Ferihegyre, s az utolsó pillanatban futott be az osztrákok játékvezetőkitűnősége, Josef Dirnweber. Pontosan 18 órakor, a csapatok felvonulásának idejére azonban már minden tekintetben kiegészült a mezőny, egyedül a LEN (Európai Úszó Liga) hivatalos kiküldötte, a francia főbíró, Chapoteau nem érkezett meg. Így — a küldöttségek közös megállapodása értelmében — a technikai értekezleten olyan döntés született, amely szerint a FINA (Nemzetközi Úszó Szövetség) örökös tagja, Rajki Béla látja el ezt a tisztet. A Budapesti Orvosegyetem rektora, dr. Zoltán Imre üdvözölte a vendégeket, a közönséget és nyitotta meg a küzdelmeket. Az első összecsapásra megtelettek a Sportuszoda fedettjének főlelátói, mintegy 800 néző előtt kezdődtek meg a mérkőzések. Mladost Zágráb- De Robben (holland) 8:4 (3:0, 1:2, 0:1, 4:1) Vezette: Ullrich (NDK). Mladost: Stipanics — Trumbics, Bonasics, Simenc, Lopatin, Matosics, Zsuzsej. Csere: Poljak, Jeger. De Robben: H. Hermsen — Kees, Lemmé, Eenhorst, W. Hermsen, A. Hermsen, Heemskerk. Csere: May. Góldobók: Trumbics 2, Zsuzsej 2 (egyet 4 m-ből), Poljak (4 m), Bonasics, Matosics, Simenc, 111. A. Hermsen 2 (egyet 4 m-ből), Heemskerk, Lemmé. Könnyed játékkal kezdett a Mladost, az első öt percben már három góllal húzott el, ezzel szemben a hollandok két alkalommal sem boldogultak emberelőnyös helyzetben. A csapatok közti tudásbeli különbség érvényesült és ezen nem csodálkozott senki, hiszen a BEK-védő zágrábi együttesből nem kevesebb, mint hat játékos volt tagja a Mexikóban olimpiát nyert jugoszláv válogatottnak. A második és a harmadik játékrészben nagy meglepetésre, viszont alaposan feljavultak a hollandok, kiegyensúlyozottá tették a játékot, nagy lelkesedéssel harcoltak, sikerült 4:3-ra szöppeniök. Az utolsó negyedben az „öreg Trumba” Trumbics két(Folytatás a 2. oldalon.* „Tüzel” a Mladost volt sokszoros válogatott csapatkapitánya, Simonc (fekete sapkában). Előtte a holland retesz próbálja a lövés útját állni. (Qe'.eta Pál felv.) „Mindenkinek, van egy álma...’' Amikor pénteken a rádióban felcsendültek a dallamok, s Harangozó Teréz énekelt, Kelemen rábólintott. — De még mennyire. Nekem például a válogatottság. Sós Károly még nem mondott igent, de minden jel arra mutat, hogy a 21 éves Kelemen József, a Szolnoki MTE neveltje ott lesz a dánok elleni csapatban. „Megbíznkődtam.. Mások is ott topognak a küszöbön, s újra bebocsátást kérnek. Bánkúti és Kozma is, akik ugyan már voltak válogatottak, de csak néhány percre, s Tamás Gyula, aki már több siker részese. A diósgyőri kapus hétről hétre remekül véd, s érdekes, mégsem bízik abban, hogy szerdán ő védi a válogatott kapuját. — Moszkva, a fájdalmas vereség hosszú időre megpecsételte a sorsomat. Alaposan meg-bűnhődtem a hibáimért. Azt is mondhatom: jobban,mint ahogy megérdemeltem. Hiszen a vereségben nemcsak én voltam ludas, s az ostor mégis csak rajtam csattant. De hát erről már nem is beszélek szívesen. A lényeg az, hogy újra jól megy. Megértem Karcsi bácsit, hogy nem lelkesedik értem, de majd még bizonyítok. Jövőre — remélem Mexikóban! Szívvel, odaadóan A Megyeri úton csütörtökön néhányan csak egy félidőt játszottak. A szünetben olyan nyilatkozatokat jegyezhettünk fel, amelyek a szó igazi értelmében eredetiek. Ihász, Göröcs s mások már a medencében üldögéltek, s nem tudták, hogy az öltözőben újságíró kíváncsiskodik. Göröcs Jancsi vitte a szót: — Ha ezeket a dánokat nem „ütjük ki”, mehetünk a szegényházba ... megérdemeljük, hogy ne legyünk ott Mexikóban. Mondjuk meg őszintén, Koppenhágában egy kicsit erősnek éreztük magunkat. Ma már nem lehet senkit se lebecsülni... Nézzétek meg az Izzót, egy NB II-es csapat, s néha úgy eldugták a labdát, alig találtuk meg... Már az első percekben iramot kell diktálnunk, oda kell állnunk a dánok mellé, nem engedni őket játszani, megnyugodni, mert aztán belelkesednek. Ihász Kálmán replikázott: — Igazad van... Le kell szálnunk a magas lóról, be kell látnunk, Dánia már nem az, amikor 6:0-ra legyőztük őket... Vagy mi estünk vissza?... Bárhogyan is van, a Népstadionban legjobb tudásunk szerint, odradon, szívvel kell játszani. Legyen végre öröme a közönségnél. Imponálóan, gólokkal kell győznünk! Mire kell vigyázni? Az öltözőben Esne és Zámbó vitte a szót — Sanyi, te már mindent játszottál. Beállást, balhátvédet, szélsőt, összekötőt, balfedezetet, s most úgy látom, jobbfedezet leszel. Zámbó mosolyogva válaszolt: — Ja, kérlek, a mesterek mindenütt feltalálják magukat. Aztán komolyra fordította a szót: — Mindegy, hogy melyik oldalon játszom, inkább jobblábas vagyok. Fedezet, az az igazi! Sokrétű a játék. Szerelni, felmenni, labdát adni, kapura lőni, állandóan figyelni, játékban lenni. A dánok ellen nem is állok meg egy pillanatra sem. _ Tudod, mire kell vigyázni? — kérdezte Bene Feri, s mindjárt felelt is rá. — Arra, hogy ne rohanjunk. A sietés, a kapkodás nem jó tanácsadó, mert néhány ideges megmozdulás után semmi sem sikerül. Szükség lesz a közönség nagy biztatására, de nem szabad, hogy ez türelmetlenséghez vezessen. Mindenki átérzi Sós Károly örömmel tapasztalja, hogy a fiúkban nagy az elszántság. — Szükség is lesz az akaraterőre, s az önbizalmat növelő, meggyőző győzelemre — mondta. — A dánok és az írek legyőzése nélkül nem juthatunk el a csehszlovákokig. Ezt mindenki átérzi. A program? — Pénteken fürdés, gyúrás és rövid edzés volt. Délután pihenés, majd séta a budai hegyekben, aztán mozi. Szombaton két edzés lesz: délelőtt és délután. Lesznek játékosok, akik csak egyszer edzenek. Vasárnap a BVSC vegyes csapatával játszunk. Hétfőn, kedden is edzés. Szerdán este pedig, remélem, győzelemmel örvendeztetjük meg a közönséget. Az összeállításról még nem beszélt. Ez azonban aligha tér el attól a csapattól, amely csütörtökön este a Merivert úton szerepelt — az első féridobén. N. Gy. Nagy az elszántság • Söröcsi iramot kell diktálni! – Ihász: gólokkal győzni! • Bene intelmei • Zámbó mint jobbfedezet Tamás Görcs Ihász Bene Zámbó Írországban tartózkodnak a magyar vívóválogatottak A havannai világbajnokságróltötték a csapatot szállító Kubavisszatérő magyar vívóválogatnó gép javítása miatt. A továbbtett tagjai a pénteki éjszakai indulás időpontjáról még nem az írországi Shannonban töl- érkezett jelentés. (MTI) Telex jelentésünk Koppenhágából: Negyedik sokat érő tizenegyese Dublinben A dán válogatott érdekes, tanulságos mérkőzést vívott csütörtökön este Dublinben. Az írek gyorsan, a 8. percben esett gólja, úgy tűnt, döntően befolyásolja majd a mérkőzés kimenetelét. Nem így történt. A védelembe vonult dán labdarúgók hihetetlen lelkesedéssel küzdöttek, és minden túlzás nélkül állíthatom: hősies játékkal hiúsították meg az ellenfél támadásait. Tárgyilagosan el kell ismerni, az írek jobbak voltak, gyorsabban, ötletesebben szőtték akcióikat, a döntetlen eredmény a dán válogatott számára hízelgő. Jensen tizenegyesből lőtt egyenlítő gólja bizony nagy csalódást okozott Dublinban. Az újra megtalált önbizalom Az idegenben kivívott döntetlen ezzel szemben helyreállította a dán válogatott megtépázott tekintélyét. A nagyszerű küzdeniakarás egy csapásra feledtette az oslói balsikert, a norvégoktól elszenvedett váratlan vereség utáni csalódást. A csapat kiváló védekezése, elvesztett labdát nem ismerő lelkesedése pedig egyben már a magyarok elleni jövő heti találkozóra is biztatást jelenthet. A dán labdarúgók jó hangulatban készülődnek Budapestre. Dublinben közvetlenül a mérkőzés után, majd a hazautazás közben is sok szó esett már a magyarok elleni játékról. A jelenlegi csapatban egyetlen játékos van, mégpedig Niels Möller, a 29 éves kapitány, aki korábban, pontosan három éve, a magyarok elleni 0:6 alkalmával már járt Budapesten. — Nehéz mérkőzés előtt állunk a Népstadionban — mondta beszélgetésünk során. — De azért állítom, azegyszerűen elképzelhetetlen, hogy újra hzat gólt kapjunk a magyaroktól. Koppenhágában aratott győzelmünk óta nemrég ismét láttam a magyarokat. Végignéztem a tv-ben a svédek elleni mérkőzésüket. Nekünk csak egy taktikánk lehet: a magyarok kialakuló támadásait azonnal meg kell zavarnunk, és biztos vagyok benne, hogy mi néhány támadással is kellemetlen perceket tudunk szerezni a magyar védők számára. — Milyen eredményt vár? — kérdeztem a játékostól. . — Dublinban valahogy újra megtaláltuk a „szívünket”. Ez a mi fiatal csapatunk nagyon tud küzdeni, és ezúttal mi indulunk majd lélektani előnnyel. Alig hiszem ugyanis, hogy a magyarok már teljesen elfeledték volna a koppenhágai 3:2-t, és most mi is erre a győzelemre emlékezünk. Ha minden sikerül, Budapesten is szerzünk egy pontot, vagy döntetlenhez nagyon közelálló eredményt érünk el!... Az újonc A várható összeállítás külön érdekességgel szolgálhat majd Budapesten. Dublinben ugyanis a megsérült balszélső, Steen Roemer helyett Hansen kapitány váratlanul az újonc Per Madsent állította be a második félidőben. Ez a 25 éves játékos jelenleg az észak-dániai Jutland egyik kis csapatában, a Vejen együttesében játszik. A dán labdarúgás történetében különben ez a második eset, hogy a válogatottban az első három liga 48 csapatán kívüli játékos kapjon helyet. Az első két ligában 12—12 csapat, a harmadik két csoportjában pedig összesen 24 csapat küzd a bajnoki pontokért. A Vejen együttese azonban csak a következő, ha úgy tetszik körzeti, vagy negyedik ligában szerepel! Igaz, hogy Per Madsen, korábban a nyugatnémetekhez távozott kiváló balszélső, le Fevre társaságában, az elsőligás Vejle együttesében játszott, s ismert labdarúgó volt, de jelenleg mégiscsak a körzeti bajnokságban szerepel. Beválogatása már önmagában is óriási meglepetést jelentett. Hát még a játéka! Per Madsen volt ugyanis az, aki Dublinben 3 perccel a mérkőzés befejezése előtt olyan veszélyesen ugrott meg egy váratlanul megszerzett labdával, hogy Kelly kapus csak durva szabálytalanság árán tudta megállítani. Vitathatatlan tizenegyes, az értékes döntetlent biztosító büntető volt ez. J. Hansen kapitány útban hazafelé, ki is jelentette: „Per Madsen a Népstadionban nemcsak 45, hanem 90 percre helyet kap a dán válogatottban!” Niels Christiansen