Népsport, 1970. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1970-03-26 / 72. szám
TERMÉSZETJÁRÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ TERMÉSZETJÁRÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ TERMÉSZETJÁRÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ |TÚRÁK UTÁN | | — szép utak előtt | Várbarlang randevú — Szia .. .• Holnap a barlangbejáratnál ... — Sokan búcsúzhattak el így egymástól az elmúlt napokban, s várták a vasárnapot, hogy új világba, a barlang sejtelmes világába csöppenjenek, ahol szinte mindent évezredekkel „fogalmaznak”. S akik eljöttek a találkozóra, nem bánták meg! A geológiai technikum természetbarát diákjai társadalmi munkában bemutatják a látogatónak a Várbarlangot. Szabó Kati, a II/a. osztály tanulója a vezetőnk. A mélyben, az első „megállónál” különös titkot magyaráz el Kati. Arról van szó, hogy valaha — jó néhány millió évvel ezelőtt — a Duna egy szinten folyt a mai Várheggyel. Utat mosott magának mai medrébe és mint Cholnoky professzor ábráin jól látható: Kőbánya majdnem olyan magas, mint a Vár, s Ferihegy — valóban hegy... Kati lelkesen, ügyesen magyaráz. Mit számít nála, ha „ugrik” néhány millió évet... A sok érdekesség, a barlang különös világa vonzza az embereket. A hátunk mögött halljuk: legközelebb megnézzük a Baradla barlangot... De maradjunk a budai Várban. A barlangot már többször elfelejtették és többször felfedezték. Kadic Ottokár 1931-ben kezdte el a pincék tanulmányozását s néhány évre rá feltárták és átadták a közönségnek. Aztán sokáig bezárt kapu fogadta a látogatót. 1961-ben a geológiai technikum diákjai Barátosi József igazgatóhelyettes irányításával „megszállta” a barlangot Évente húszhuszonötezer kíváncsiskodót vezetnek be a vár titkaiba. A diákoknak és nevelőjüknek kicsit szakma a természet szeretetem a kirándulás. A barlangban tartják a gyakorlati munkát, itt tanulják a barlang- terepjárást, a kőzetismeretet. Mérik a cseppkövek növekedését ... — Úgy érezzük, a barlangkapu a városi ember számára a természetjáráshoz — mondja Barátosi József egy kis pihenőnél. A barlang sejtelmes világa, romantikája vonzza az embereket a természet megismerésére, a kirándulásokra. Azután továbbmegyünk. A hőmérséklet télen-nyáron 16 fok. Kiskabátban a legkényelmesebb a séta. Egy-két fordulóban ugyan lehűl a levegő, nyitva hagytak egy kútajtót... — Nyolcvan kút található a barlangrendszerben (kürtőjük a külszínig vezet). Az évszázadok során a kutakat kibővítették — borospincének használták. Érdekes legendát említ Kati. Az egyik Eszterházy gróf panaszt tett, hogy a nép hite szerinti „barlangi kísértetek” valóban léteznek. S ezek a kísértetek nagyon szeretik az Eszterházy-féle aszú borokat... Az őrök éjjel nappal strázsálták a pincét, amíg megfogták a „kísérteteket”, a bort vedelő, fehér lepelbe bújt katonákat. . . A kútkürtőkön ereszkedtek le a nedűhöz... Lassan fogy a látnivaló. — Még nem vagyunk a végén — mondja kipirult arccal Kati. — De ki tudna bennünket kivezetni? Többen vállalkozunk. Szűk kijárat felé igyekszünk. Amikor kiegyenesedünk, fejünkön érezzük a sötétséget. .. Többen visszatérnek, nem merik folytatni az utat... Órás sétánk utolsó állomására érkeztünk. Szalmacseppkövek ékesítik a falakat... — Viszonylag gyorsan fejlődnek — mondja idegenvezetőnk. — Húsz-harminc centit nőttek néhány évtized alatt... Szívesen meghívom önöket egy barlangjárásra — folytatja —, amikor már a cseppkőfüggöny a földig ér ... Összenézünk. Másfél évszázad múlva kellene találkoznunk ... Szívesen elmennénk a randevúra ...! Turistavetélkedő Régi hagyományt újít fel a Budai Pedagógus SK természetbarát szakosztálya: májusban turistavetélkedőt rendez a Vértesben. A vetélkedőn részt vehetnek a természetbarátszakosztályi tagok 2—5 főből álló csapatai. A feladat: óránként 4 kilométeres túrázási „sebességgel” végighaladni a kijelölt útvonalon és a tájegységre vonatkozó helyismereti kérdésekre válaszolni. A nevezéseket a Budai Pedagógus címére (Bp. XII., Költő u. 30.) postán kell eljuttatni. A rendezők 80—90 turista részére a mindszentpusztai és a szentgyörgyvári turistaházban szállást is biztosítanak. Jelzett úton A budai pedagógus természetbarátoknak már esztendők óta kedvenc kirándulóhelye a Vértes. Azt szeretnék, ha az idén is a természetbarátok ezrei ismerkednének meg a táj szépségeivel. Kőhányáspusztán és Mindszentpusztán egész éven át üzemeltetik a turistaházakat, s a hegyek könnyebb megközelítése érdekében 41 kilométer új útjelzést készítettek. Most már Oroszlányból, Gántról és Csákvárról is jelzett úton lehet a Vértesbe feljutni. Kapu a városi ember számára. — Barátosi József bemutatja a szalmacseppkő-termet • 160 oldal természetjárás Új köntösben, bővített taratlommal adta ki a Budapesti Vörös Meteor SK • természetbarát szakosztálya idei túra- és rendezvénynaptárát. Az ízléses kivitelű, igényesen szerkesztett kötetnyi füzet betekintést nyújt a VMSK változatos túraprogramjába. Nemkülönben azokba a lelkes, kulturált természetbarát akciókba, amelyeket az elmúlt évben rendeztek a meteorosok. Néhány adat az eredményes munkáról: 3586 természetbarát három és félszáz csoportban 379 túrán vett részt. A kis könyv hasznos tanácsokkal látja el az olvasót. Különösen értékes a Magyarország állóvizei jelvényszerző túramozgalom kiírásával kapcsolatos állóvíz ,,leltár, és az Új túracélok: Magyarország műemlékkastélyai című fejezet. Pápa Miklós dr-t, a könyv szerkesztőjét, és az író, fényképező, rajzoló munkaközösségét csak dicsérni lehet a hasznos munkáért. Alattuk 600 méteres szakadék... Különös emberek a hegymászók. Mások, ha egy kis kaptatóra felmásznak, vadászmesébe illő dolgokról magyaráznak. Neidenbach Ákos és Krafft Walter fiatal hegymászók, „tarsolyukban” hatalmas csúcsok meghódításának élményével — alig szólnak. — A Lengyel-Tátrában jártunk. Megmásztunk két nagy falat és megjártuk a Mnieh R-variánsát — mondja Neidenbach Ákos. Az első megmászott csúcs északi fala 800 méter magas! A másik „csak” 650 méteres, de i1 hegymászónak jól kell ismernie a hó- és jégtechnikát. A két fiatal hegymászó szép teljesítményét dicséri, hogy egy-egy fal meghódításához elegendő volt számukra nyolc óra. Ilyen gyorsan még a hazaiak közül is csak a legjobbak teljesítik. — Sokkal nehezebb dolgunk volt a Müncen. Egy hegyáthajláson mintegy negyven métert kellett függeni a szögeken. Alattunk az 5—600 méteres szakadék ... Amikor elindultunk, sütött a nap, s éjjel, fejlámpával, mintegy 3—4 kilót fogyva fejeztük be a „kirándulást” — emlékezik az eseményekre Krafft Walter. — Belevaló fiúk. Nagyszerű technikai ismeretekkel, rendkívüli akaraterővel rendelkeznek — dicsérte a magyar fiatalokat Andrzej Wilczkowski, a lengyel ,sziklamászók veterán vezetője. Neki pedig hinni kell! Világhírű mestere a hegymászásnak. összeállította: Kincses József ■■■ként* 11895 ■■■■■ *k»w». mnr _ 111970 a i" SSSss _ srss ::::: Nemes vetélkedésben győztesnek lenni — dicséretes dolog. Az örökranglista élén állni viszont nagy tett, amely méltán érdemli ki az utókor elismerését is... Ivor Montagu, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség angol elnöke, nem győzött csodálkozni. Nem a magyar férficsapat sikerei miatt — hiszen az 1926- tól rendre elhódította a világbajnoki címet —, hanem válogatottunk tizenévesei, az újoncok láttán. — A magyar fiataloknakel kellene jönniük hozzánk, Angliába — jelentette ki elragadtatással és őszinte csodálattal —, hogy mi, a tanítómesterek, újból megtanuljunk tőlük pingpongozni! 1929 januárjában, fővárosunkban hangzottak el ezek a szavak. A tizenévesek között szerénykedett egy vékony, csendes fiú is, akiről még nem sejthették, hogy valaha örökrangelső válik belőle ... Barna Győző a húszas évek közepén jegyezte el magát a kis kaucsuklabdával. A „pingpong” akkoriban nálunk szinte tömegszenvedéllyé vált. Nem annyira sportberkekben, mint inkább a szórakozóhelyeken. Füstös vendéglők és előkelő kávéházak versengtek egymással, melyikük tud jobb lehetőséget nyújtani e játék hívei számára. Egymás után nyíltak a „pingpongszalonok”, amelyek éjjelnappal az érdeklődők rendelkezésére álltak. Barna és társai naponta hatnyolc órán át gyakorolva sajátították el a játék minden csínját-bínját. A gumiütő bevezetése számukra új technikai és taktikai lehetőségeket nyújtott. Miként az ötvenes években a japánok a szivacsütővel, úgy a maguk idejében Bamáék a gumiütővel robbantottak ki forradalmat. Játékuk kimondottan támadó szellemű volt, de a védekezésben sem lehetett őket zavarba hozni. Barna ütései közül különösen a „backhand flick”-kel, a fonák oldalról, csuklóból indított villámgyors lecsapással szemben álltak tehetetlenül ellenfelei. Ami 1929-ben „csak” a csapatversenyben és a férfi párosban sikerült, az 1930-ban, a berlini világbajnokságon már az egyesben is valóra vált. A német fővárosban lezajlott VB százszázalékos magyar sikerrel zárult: valamennyi versenyszámban a mieink diadalmaskodtak. Barna Győző három alkalommal is a győzelmi dobogó legfelső fokára léphetett: a csapatverseny, a férfi páros és az egyes döntője után. Természetesen elsősorban az egyéni sikernek örült. Az aranyérem átvétele után így nyilatkozott: — Két okból vagyok nagyonnagyon boldog. Az egyik az, hogy megnyertem az egyéni világbajnokságot, amit már tavaly, Budapesten is szerettem volna. A másik: holnap lesz édesapám születésnapja. Azt hiszem, szebb születésnapi ajándékot nem szerezhettem volna neki. ,. Barna Győző az egyesben ötször bizonyult a világ legjobbjának. Már ez is olyan sorozat, amilyennel más nem dicsekedhet. Az összes versenyszámokban szerzett 22 világbajnoki aranyérmével pedig messze kimagaslik a nemzetközi mezőnyből. Az egyesben szerzett öt mellé a férfi és vegyes párosban tízet, a csapatversenyben pedig hetet nyert. Ezt a sorozatot, Barna elsőségét az örökranglistán alighanem még nagyon sokáig eredménytelenül ostromolják az utókor legjobbjai...” A fasizmus elől Barna Győző végleg külföldre, távozott, Angliában telepedett le. Mint szakíró és sportszergyáros, örök szerelméhez ott is hűséges maradt. A magyar asztaliteniszezők is használnak Barna-féle „szerszámokat”. A rokonszenves sportember elég gyakori vendég itthon, s nagy érdeklődéssel figyeli utódjainak nemzetközi szereplését. Antal Zoltán Csütörtök, 1970. március 26. Az örökrangelső XV. BARNA GYŐZŐ (VIKTOR) ASZTALITENISZEZŐ VE: 22 arany-, 6 ezüst* 1912. Budapest és 3 bronzérem 5 Rohamléptekkel Van már vagy hét éve annak, amikor először jártam Tiszaszederkényben. Akkor még viszonylag csendes volt a község, a 3—4 emeletes házakból összeálló szép, tiszta utcák azonban már sejtetni engedték, hogy néhány éven belül nagy változások lesznek errefelé. A sportélet a Tiszai Erőmű Vállalat egyesületében, a T. Vasasban zajlott, tulajdonképpen egy-két vízi sportágra és a labdarúgásra korlátozódott. Volt mégis ebben a helységben valami, ami már akkor is imponált: sok volt benne a tehetséges fiatal, s nagyon nyugodtak voltat a lakói. Amikor odaérkeztem, éppen labdarúgó-mérkőzést játszottak, s a találkozóból alig negyed óra volt hátra. Nagy meglepetésemre a legtöbb játékos inkább fekete, mint fehér emberhez hasonlított. Mintha brazil csapatok játszottak volna. Persze szó sem volt brazilokról, eredeti borsodiak küzdöttek egymással. Csak éppen a pálya közvetlen közelében lévő erőmű hatalmas kéményei éjjel-nappal „öntözték” a játékteret — sűrű korommal! ... CD Nyolc év telt el azóta, s a napokban újra a Tisza-parti helységbe vitt utam. Tiszaszederkényben sok minden történt azóta. Az időközben várossá lett község sportélete ma már a nagy jövő előtt álló Tiszai Vegyi Kombinátban összpontosul. A tanács, a vegyikombinát és az erőmű jóvoltából nagyszabású sportkombinát épült, illetve épül, messze az előbb említett pályától. A központi sportpályát körkörösen átölelő hatalmas lelátón 20 000 néző számára lesz majd hely és a fejlődésnek indult atlétika is megfelelő létesítményeket kap. A hatalmas területen máris készen áll az esti mérkőzések lejátszására is alkalmas bitumenes kosárlabdapálya, a röp- és kézilabdapálya, 3 tenisz-, valamint a ragyogó füves és salakos labdarúgópálya. — A TVK tömegsporttelepének megépítése, egyesületünk kezdeményezésére és szervező munkájával, széles körű társadalmi összefogást példáz — mondta Libas Elemér, az egyesület elnöke. — Mutatja, hogy jó hozzállással, lelkesedéssel lépést lehet tartani ezen a téren is azzal a fejlődéssel, ami Tiszaszederkény közéletét, a TVK gazdasági, műszaki, társadalmi és politikai fejlődését jellemzi. Az eddig elkészült létesítmények máris több mint 4 millió forintot érnek, s ebből mintegy 2 milliónyi a társadalmi munka. A 19 holdnyi terület bekerítéséhez jelentős összeget biztosított a tanács és a TVK fejlesztési alapjából erre a célra szintén nagy összeg, fél millió forint áll rendelkezésre. Sajnos, nem ilyen jó a helyzet a tornatermi ellátottságot illetően. De — ami késik, nem múlik! A BVK mintegy 16 millió forintos költséggel iparitanuló-intézetet épít, s az egyesület mindent el GDC. Szinte a város szélén folyik a Tisza, s ez nagyszerű lehetőséget biztosít a vízisportok fejlesztésére. A jelenlegi csónakház már kicsi, a vezetők távlati tervében egy nagyobb megépítése is szerepel. Az elképzelés szerint a Tisza-part melletti területet út feletti híd-átvezetéssel összekötnék a strand területével, s ez a további fejlesztés perspektíváját nyitná meg. Néhány éven belül 50 méteres úszómedencét, később kisméretű fedett uszodát is lehetne itt építeni. A helyi sportvezetők jó hozzáállását bizonyítja az is, hogy már egy fedett kajak-kenu tanmedence megépítésének a lehetőségéről is szó van, ami annál is fontosabb, mert az itteni kajak-kenu sportiskolának mintegy félszáz tagja van! Libás Elemér, a Pestről elszármazott egyesületi elnöka Franzstadtból vitte magával a sport szeretetét, valamikor kitűnő versenyzője volt az FTC ökölvívó-szakosztályának. A gyári vezetők sok mindenben segítségére vannak a 8 szakosztályos sportkörnek, de az elnök régi rutinjára nemegyszer ma is nagy szükség van. A TMTK néhány szakosztálya, alig pár év, alatt, rengeteget fejlődött. Női, férfi kosárlabda- és labdarúgócsapata már a Nemzeti Bajnokságban szeretné bizonyítani, hogy a nagy jövőjű városnak a sportélete is nagy jövő előtt áll. A lehetőség adva van, s a tiszaszederkényi fiatalok bizonyára élni is fognak vele. Nagy József A ma Tiszaszederkénye, a holnap I.filmvárosa. — Részlet Borsodi Vegyi Kombinátból követ egy nagyméretű tornaterem megépítése érdekében. ’ A Tiszaszederkényi Munkás Testedző Kör labdarúgócsapata néhány évvel ezelőtt még a megyei II. osztályban szerepelt. 1988-ban viszont már az I. o.ban, egy évvel később pedig az NB III-ban lett első. Kovács Béla, a labdarúgó-szakosztály egyik vezetője így emlékezik: „ 1968-as célunk az első négy hely egyikének a megszerzése volt, s nagy fölénnyel nyertük a bajnokságot. Az NB III-ban az első évben az élcsoport valamelyik helyén szerettünk volna kikötni. A fiúk itt is túlteljesítették a „normát”. Bányai Nándor, majd az őt váltó Bán Nándor edző vezetésével ritkaságszámba menő sikersorozatot ért el a csapat. Több mint két éve hazai pályán veretlenek vagyunk! 1968- ban egy pontot vesztettünk, 1969- ben egyet sem! 68-ban mindöszsze 3, 69-ben pedig 9 gólt kaptunk itthon. Az NB II persze más! Sajnos, nem a legjobbak az előjelek, dehát ott is kerek a labda ... Mellesleg, hogy menynyire kerek, mutatja az első két forduló is. A TMTK pontveszteség nélkül 2.1... S a tiszaszederkényiek — okulva sok csapat példájából — máris a jövőt építik. Fiatal városuk labdarúgói közül a 40 tagú megyei keretbe öten kerültek be. És ebben az évben a TMTK labdarúgói már nemcsak a megyei kiemelt ifibajnokságban, hanem a miskolci úttörő-bajnokságban is ott lesznek.