Népsport, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1970-08-02 / 180. szám

Kiküldött munkatársunk, Szabó Béla jelenti Warendorfból, az öttusa-világbajnokságról: A magyar csapat nyerte a lovaglást 290 pont az előnyünk a szovjet csapattal szemben (Warendorf, augusztus 1.) Fel­virradt hát az idei öttusa-világ­­b­ajnokság első napja, mégpedig ami ezt itt Warendorfban illeti, gyönyörű, napsütéses, meleg nap. A melegtől kissé fülledt időben került sor a világbaj­nokság nyitószámának, a lovag­lásnak lebonyolítására. Csaknem ötezer néző foglalt helyet a le­látókon, s versenyzők, vezetők, nézők egyaránt nagy izgalom­mal vettek részt (természetesen mindenki a maga módján) az első aktusban, a lósorsolásban. A szépen megépített pályán az amerikai Richards volt az első lovas, és bár szintidőn be­lül volt, néhány akadályt vert, így 1005 pontos teljesítményt ért el. Első lovastól ez bizony nagyon szép, és már-i már kezd­tük azt hinni: nem válik be a szakemberek jóslata, amely szerint ezen a mélytalajú pá­lyán és a meglehetősen változó összetételű lóállománnyal nem sikerül majd kimagasló ered­ményt elérni. Az amerikai fiú után követke­ző lovasok azonban sorra azt bizonyították, hogy valóban, ezen a pályán nagyon nehéz lesz magas pontszámot szerez­ni. Az eredmények 800—900 pont körül mozogtak, egészen addig, amíg nyolcadiknak a magyar Kelemen Péter nem vá­gott neki a pályának. Hatalmas iramban kezdett, az első né­hány akadályt simán vette, az ötödiket leverte, és a hármas­ugrás egyik akadályát is dön­tötte. A két hiba után azonban nem következett több, és Halley nevű lovával az addigi legjobb idővel ért célba: 2:01. Ezért 1075 pontot kapott. Amikor ló­ról szállt, boldogan mondta: — Csak a sorsolásig voltam nagyon ideges, amikor viszont kihúztam a 23-as rajtszámú Halleyt, ak­kor megnyugodtam. Mert itt elmondták, hogy ez a ló annak a Halfának a­­fia, amely­nek hátán Winkler olimpiai baj­nokságot nyert Stockholmban. És, hogy ez a ló ebben a me­zőnyben a legjobbak közé tar­tozik. Kelemen kitűnő teljesítménye mintha lendületet adott volna az utána következők számára is. A svájci Müller és a francia Gueguen ugyanis 1000 pont fe­lett teljesített. Sőt, a francia versenyző volt az első, aki hi­bátlanul lovagolta végig a pá­lyát, s alacsonyabb pontszámát csak a lassú iramnak köszön­hette. Tizenegyediknek indult a bra­zil Kukuhara, és akaratán kívül sok derültséget okozott. Sorra verte az akadályokat, lova több­ször kitört, ő maga kétszer le­esett és amikor letelt az ötper­ces határidő, amíg lovas egyál­talán a pályán tartózkodhat, ő még az 1000 méternek csak a felénél tartott. Időtúllépés miatt kizárták a versenyből. Utána közepes eredmények következtek, majd az angol Fox, aki Liester nevű lovával egy­szer hibázott csak, óriási iram­ban hajtotta végig a pályát, 1085 pontot kapott. Később ki­derült, hogy ez volt a­­ délelőtti versenyszakasz legjobb eredmé­nye. Fox után a mi figyelmün­ket máris minden eddiginél job­ban a szovjet Onyiscsenkó kö­tötte le. A szovjet fiú óvatosan, biztonságra törekedve lovagolt, s ennek meg is volt az eredmé­nye. Mindössze egyszer hibá­zott, és 2:13 alatt teljesítette a pályát, s ezért 1015 pont járt. Kelemen 120 ponttal „lova­­golta túl” az előtte indult Sa­­pamist. Most pedig azért szur­kolhattunk, hogy Bakó Pál is jobb eredményt érjen el, mint Onyiscsenkó. Bakó nagyszerű iramban kezdett, szépen lova­golt, jól vette az akadályokat, már jócskán túl járt a pálya fe­lén, a vízbeugráson is túljutott, de aztán két akadályt vert. Két hibájával együtt is kitűnő jel­­(Folytatás a 2. oldalon) Kelemen Péter Szoros küz­d­elem után a 4- helyen állnak atlétáink Szarajevó bűni ■» Tivbeszélő-felentésÜnk. » (Szarajevó, augusztus 1.) Szombaton kora délután futó­zápor söpört végig a városon és kellemesen enyhítette a mele­get. Csaknem teljes szélcsend­ben, a vártnál azonban jóval kisebb közönség előtt kezdődött el a férfi Európa Kupa-elődöntő a Kosovo-stadion tartánpályá­ján. Az első nap számunkra kö­zepesen sikerült, noha atlétáink nagy akarással harcoltak. A pontversenyben szombati jó számaikat kihasználva a cseh­szlovákok kerültek a 2. helyre az olaszok előtt, s a jugoszlávok meglepően jól szerepeltek. Az első szám, a gát balszeren­csésen végződött számunkra. Sztojicsevics kiugrott, második­ra az indító nem várt ki, Milas­­sin alaposan bennragadt és­­ utolsó lett. Tetejére az esélyes Nickelt mindkét riválisunk meg­előzte Az 1500-asok csak a haj­rára mentek, ez a részidőkből (60.4. 2 04.2. 3:07.4) is kitűnt. Are­­se 1200 után elhúzott, Török a célegyenesben igyekezett Maa­­schét befogni, de nem sikerült. 100 m-en három rossz rajt után indult el a mezőny. Farkas nehezen lendült bele, az első helyek sorsába nem tudott bele­szólni, de az olasz Preatonit mindenesetre megelőzte. A 400 m, ha helyezésben nem is, de eredményben kellemes meglepe­tést hozott. A célegyenesbe Rózsa a 4. pályán még csak ötö­diknek fordult. Innen jól fel­nyomult, befogta Plachyt, de a várt harmadik helyet még egyéni csúccsal sem tudta kivívni. A pontversenyben a csehszlová­kok (19) és az olaszok (17) erő­sen elhúztak a mieinktől (10 pont). Most azonban már jobb szá­maink következtek. A súlylökés­­ben Birlenbach mögött Holub az első kísérlettől kezdve biztosan tartotta a 2. helyet. Távolban Kalocsai is biztosan lett máso­dik. A 10 000 m kimondott tak­tikai verseny volt. Mecser min­dent megpróbált, a táv első harmadában nagyrészt ő vezetett (5000 m 14:44.4). Az iram 8 lem­től (23:44) élénkült. A négyes él­boly együtt volt az utolsó 300- ig, ekkor Letzerich robban­tott, de a célegyenesben Korica óriási hajrával elhúzott mel­lette és győzött. Az ujjon­gó nézők vállukon vitték le a pályáról. A hosszú kihagyás után Mecser­­nél hiányzott a kellő gyorsaság, a rövid hajrában csak negyedik­nek ért be. A magasugrásban Kelemen és Azzaro egyformán elsőre vitte a 205-öt, majd a 211-et. Utána csöpörögni kezdett az eső, csúszóssá vált a tortán. Ez zavarta az ugrókat, s a 213 már (Folytatás a 2. oldalon.) Nyakét) ? 0** Wichmann Tamás világbajnok­ Népsport. A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA VASÁRNAP, 1970. AUGUSZTUS 2. 4 Ára : 1 forint , XXVI. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Kiküldött munkatársunk, Pap Kornélia jelenti a kajak-kenu VB-ről: Egy arany, egy ezüst, két bronz (Koppenhága, augusztus 1.) Mi a legfontosabb egy „vizes” világversenyen? Elnézést, ha szakszerűtlen véleményt közlök, de szerintem: a jó idő. Milyen más hangulata van a verseny­nek, ha süt a nap, kellemes nyári meleg van és szélcsend, mint amikor zuhog a hideg eső vagy orkánszerű szél korbá­csolja a tó hullámait? De ne csak a néző szemével ítéljünk, fontos a jó idő a versenyzők­nek is. A szél helyezéseket dönthet el — függetlenül az em­berek tudásától! A legfontosabb kellékkel nincs baj Koppenhágában, a kajak­kenu VB-n. Szombaton, amikor már forróbbá vált a hangulat, izgalmasabbá a ver­sengés, döntőkre is sor került, eszményi volt az időjárás. A koppenhágaiak, akárcsak előző nap, seregestül jöttek a tópart­ra. Pokrócokat, kempingasztalt, nyugágyat, széket hoztak ma­gukkal. Berendezkedtek az ápolt gyepszőnyeggel borított lanká­kon, ettek, söröztek. A gyerekek és a kutyák kedvükre hancú­­roztak a gyeppel fedett lelátó­kon. Délelőtt pontosan fél 10-kor a K—2 500 méter első középfuta­mában dörrent először a rajt­­pisztoly. Ebben a számban in­dult a magyar Cseh, Hazsik pá­ros. Sajnos, nem kerültek a dön­tőbe, csak a negyedik helyre fu­totta erejükből. Érdekességként említem, hogy Hazsikék beállí­tották a tavon mért csúcsered­ményt, amit 1965-ben a Ver­­nescu, Durcas román pár ért el. Meglepetés volt a hollandok és az osztrákok szereplése! A má­sodik futamból biztosan került döntőbe a szovjet, a román és az NSZK-beli hajó. A harmadik futam győztese a magabiztosan hajtó román pár, második a Szovjetunió, harmadik a cseh­szlovák páros lett. Hat kajak egyes vágott neki az 500 méteres középdöntő táv­jának. Köztük az ötös pályán Svidró József, mellette a cseh­szlovák Soucek. Ők ketten és a lengyel hajó kerültek az élre. A befutási sorrend: Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország. Svidró tehát beverekedte magát a döntőbe. Ez volt egyébként a legerősebb iramú középdöntő. Délután kezdődtek a 10 000 mé­teres döntők. A lelátótól távol rajtoltak a K—2-sek. Amikor lá­tótávolságba értek, megnyugod­hattunk: Szöllősi Imre és Nagy Vilmos a szovjet és a román ha­jóval együtt a hármas élbolyban haladt. A Szovjetunió vezetett, de szorosan tapadt a magyar és a román páros. Egy kör után a románok kicsit leszakadtak. A harmadik fordulóban tovább nőtt a szovjet és a magyar hajó előnye. Az utolsó ezer méteren szédületes hajrá kezdődött. A szovjet csapat ellenállhatatlan volt, harminc méter előnnyel lett világbajnok. Ezüstérmes a Szöllősi, Nagy pár. Közben az egyesek is rajtol­tak. A dán Hansen vezette a me­zőnyt. Előzőleg úgy nyilatkozott, ha nem lesz az élbolyban 2000 méternél, feladja és tartalékol­ja erejét a rövidtávokra, így azonban nyugodt csapásokkal ő húzta a mezőnyt, mögötte negye­dik helyen evezett a mi Völgyi Péterünk. A célegyenesen Garev (Szovjetunió) vágott az élre, mö­götte Hansen, akit Völgyi szo­rongatott, de már nem tudta be­érni. Bronzérmes lett! Jöttek a kenu kettesek! Liba­sorban értek a forduló után a lelátó elé. A Cserha, Hingi ket­tős a negyedik helyen. Már itt messze az élen evezett a Ma­xim, Simionov román pár. Elő­nyük körről körre nőtt. Közben a magyar hajó előzte a szovje­teket, ők azonban okosan tak­tikáztak, az utolsó egyenesben megugrottak, s a svédeket is le­hajózva, a százméteres előnnyel győző románok mögött máso­dikak lettek. A magyar hajó­negyedik, Európa-bajnokunk, Wichmann Tamás a kenu egyesben nagy nyugalommal evezett. Az első forduló után második volt, de látszott rajta, hogy nem ez az utolsó szava. A második fordulót már ő ve­zette. Ragadt rá Fedulov, ébe­ren vigyázva Tamás szökési kí­sérleteire. Aztán a tőlük távo­labbi fordulóban valami történt és Tamás már messze lesza­kadva harmadik volt! A ma­gyar tábor dermedten kémlelte a vizet. Újra a távolabbi ka­nyarban történt változás. Ta­más már második, aztán a cél­egyenesben első! Drámai küzde­lem után világbajnok! Még el sem búcsúztattuk az ajándékokkal megrakott hajó­ban evező Wichmant, még át sem álltunk a hosszútávról a rö­vidre, már berobbantak a K—1 500-asok. Szédületes verseny volt! Svidrót az élen láttuk be­suhanni a célbólyák közé, végül célfotó döntött, Svidró negyedik lett. „Döntőbe kerülés volt a vágyam, ez sikerült, örülök en­nek az eredménynek” — mondta a verseny végén a rendkívül kedves, szerény fiú. Wichmann Tamás (Geleta Pál felvétele) R­ajt előtt egy héttel Egy hét múlva már a bajnoki pontokért lépnek pályára NB I- es labdarúgócsapataink. Érthető hát, hogy egy héttel a bajnoki rajt előtt megélénkült a labda­rúgóélet. Pécsre az Újpesti Dó­zsa látogatott el szombaton test­véregyütteséhez, a Pécsi Dó­zsához. Szombathelyen a jugo­szláv Banja Luka volt a Hala­dás ellenfele. És vasárnap már valamennyi NB I-es gárdánk főpróbát tart. Vagyis elkezdődött. .. Sz. Haladás— FK Borac Banja Luka 2:2 (2:2) Szombathely, 2000 néző. V: Zá­­vor. Sz. Haladás: Mursits — Szántai (Németi), Pék, Gyarmati (Homolya), Németh (Gyarmati), Halmosi, Szabó S., Farkas (Né­meth), Király, Kulcsár, Iszak I. A jugoszláv csapat védekezésre rendezkedett be. A 8. percben Iszak I kitűnő fejesét Komadina remek védéssel hárította. A 13. percben Király a balszélen gyors támadást vezetett, beadását Szabó S. a jobb sarokba lőtte. 1:0. A Haladás-játékosok sokszor vállal­koztak lövésre, de vagy pontat­lanul lőttek, vagy pedig emberben akadt el a labda. A 17 .percben Szmileszki került gólhelyzetbe, de kapu fölé bombázott. Továbbra is a vasutascsapat játékosainak lá­bán vándorolt többet a labda, bár a vendégek is vezettek néhány tá­madást, de Mursits kapujára ekkor még kevés veszélyt jelen­tettek. A 34. percben Farkas mint­egy 28 m-ről hatalmas gólt zúdí­tott a bal felső sarokba, 2:0. A 36. percben Bezerbarics elhúzott az elcsúszó Pék mellett és a 116-osról, a kifutó Mursits mellett, a jobb sarokba talált. 2:1. a 40. percben a késlekedő Haladás-vé­dők mellett Juszics az ötösről a kapu bal oldalába helyezte a labdát. 2:2. Szünet után is a Haladás lépett fel támadólag. Az 53. percben Iszak­i nagyszerű fejesét a felső kapufa mentette. A 65. percben Szmileszki tisztára játszotta ma­gát, lövését azonban Mursitsnak sikerült hárítania. A mérkőzés hát­ralévő részében meddő szombat­­helyi támadások folytak. A jugo­szlávok két gyors ellentámadás alkalmával gólhelyzetet hagytak ki. A vasutascsapat csak az első harminc percben játszott elfogad­hatóan. Ekkor gyorsan indítottak a játékosok és folyamatos volt a támadásszövés. Később túl sokat egyénieskedtek, ami megkönnyí­tette a tömörülő jugoszláv védők dolgát. A vendégcsapat veszélyes ellentámadásokat vezetett. Jó: Pék, Király, Kulcsár, Iszak I, ill. Gabrilovics, Odics, Szmileszki, Bezerbarics.* FC Mitrovica —K. Rákóczi 2:1 (1:0). Kaposvár, 500 néző. V: Vigh. Jó iramú mérkőzésen meg­érdemelten győzött a jugoszláv csapat. G: Szauer (2), ill. Szöllősi (11-esből). V: Dózsa—Pécsi Dózsa 4:0 (1:0) Pécs, 2500 néző. V: Hámori. Újpesti Dózsa: Borbély — Ká­poszta, Solymosi (Horváth), Ju­hász, Dunai III, Noskó, Fazekas, Göröcs (Tóth), Bene, Dunai II, Zámbó (Nagy L.). Pécsi Dózsa: Kollár (Pólyák) — Hernádi, Mau­­rer, Kincses II, Kocsis, Konrád I, Bérczési, Máté (Rónai), Zombori (Tüske), Tóth, Dunai dr. (Karell). Sportszerű, igen jó előkészületi mérkőzést vívott a két együttes. Az elején a pécsiek vették komo­lyabban a játékot. Többet támad­tak, és egy-két helyzetet kihagy­tak csatáraik. A 24. percben sze­rezték a vendégek az első gólt, amikor Bene ügyes egyéni alakí­tás után Fazekashoz játszott és a szélső közelről a hálóba lőtt. 1:0. A gól után az újpestiek voltak frissebbek, bár ezután is változa­tos maradt a játék, mert a pécsi fiúk jól harcoltak. A félidőben több cserét hajtot­tak végre az edzők. Ez hasznos volt a nagy melegben, így a já­ték irama ezután is elfogadható maradt. A 60. perctől fokozatosan elfáradt a pécsi gárda. A mozgé­konyabb újpestiek könnyedén ve­zették támadásaikat és érték el (Folytatás a 4. oldalon.) Újabb szédület következett: a nők 500 méteres egyes döntője. Néhány nagy lé­legzet és már szólt a célnál a duda, mint a gépfegyverkattogás. Most beálltunk a célvonalhoz, így jól láttuk, hogy a szovjet Pe­­nyajeva, a kétszeres olimpiai.. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkban Az atlétikai női Eb- csapatról (2. oldal) A Videoton edzésén (3. oldal) A Páncsics-ügyről (3. oldal) A vízilabda OB ered­ményei­­ (6. oldal) A világrekorderek rossz napjai (8. oldal)

Next