Népsport, 1970. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
VÍVÁS ♦ SÚLYEMELÉS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ÖTTUSA ♦ SPORTLÖVÉSZET ♦ VÍVÁS ♦ SÚLYEMELÉS ♦SPORTMOZGALOM ♦ ÖTTUSA A Magyar Olimpiai Bizottság jubileuma Hazánkba látogat Avery Brundage 1895-ben tizenhét taggal megalakult a MOB. Feladata az volt, hogy a magyar sportolókat előkészítse az egy évvel későbbi első modern olimpiai játékokra, a nagy athéni viadalra. Teltek az évek, s szinte menetrendszerűen zajlottak az olimpiai játékok — minden szökőévben . . Múltak az évek, s a Magyar Olimpiai Bizottság — nem kevés sikeres nyári és téli olimpiai szereplés után — most 75. „születésnapjához” érkezett. A jubileumi ünnepségekre szeptember utolsó hetében kerül sor. A programról szerdán délelőtt az MTS sajtótájékoztatóján dr. Csanádi Árpád, az MTS elnökhelyettese, a MOB titkára szárított be. Többek között elmondotta, hogy a jubileumi ünnepségekre hazánkba érkezik Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, aki 25-én részt vesz a Népstadion sajtóhelyiségében a sportmúzeum olimpiai kiállításának megnyitóján, majd maga is megkoszorúzza dr. Mező Ferenc sírját. Az ünnepségek központi eseményére, a díszülésre 26-án délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Klubjában kerül sor. Dr. Beckl Sándor, az MTI elnöke tart megemlékezést a Magyar Olimpiai Bizottság múltjáról és tevékenységéről. Az ülésen felszólal Avery Brundage is. A NOB elnöke egyébként 28-án hazánkban ünnepli 83. születésnapját, s ez alkalommal vendégül látja a MOB vezetőit. Számos egyéb rendezvény és kiadvány is gazdagítja a jubileumi eseményeket. A Magyar Posta olimpiai bélyegsorozatot ad ki első ízben jelenik meg a magyar olimpiai bulletin. Olimpikonjaink — a múlt és a jelen bajnokai — találkoznak üzemi fiatalokkal, más alkalommal pedig a művészeti élet kiválóságaival — szolgálva, az ókori példának megfelelően, a test és a szellem harmóniájának olimpiai gondolatát. Botrány a súlyemelő-világbajnokságon (Folytatás az 1. oldalról) Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a nemzetközi szövetségen belüli ellentmondások ilyen eredményekhez vezettek. Az elnökség határozatát semmibe véve, Oscar State új eredménylistát hozott nyilvánosságra, s ezzel lehetőséget teremtett, hogy a versenydobogó helyett titokzatos laboratóriumi vizsgálatokon döntsék el a helyezések sorsát. Az érintett országok sportolói ezúttal sem használtak más szereket, mint 1968-ban a mexikói olimpián, tavaly a varsói VB-n, vagy az idei szombathelyi EB-n, amikor a legtüzetesebb hivatalos orvosi ellenőrzés is mindent a legszigorúbb szabályoknak teljesen megfelelőnek talált. A szervező bizottság egyre tehetetlenebb, a világbajnokság tisztaságát alaposan beszenynyezte ez az incidens és még mindig nincs döntés, kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a holnap. Bogács bronzérmes, Benedek negyedik (Szeptember 16.) Izgalmas napokról és jó küzdelemről számolhatok be. A pehely- és a könnyűsúlyú viadal érdekesen alakult. Versenyzőink rendkívül heves csatát vívtak, de nem érték el azt az eredményt, amelyre képesnek tartottuk őket. Két országos csúcs Pehelysúlyban a mezőny kiemelkedően erős volt. A 120 kg-nál óriási csata kezdődött, Nowak érvényesen kinyomta, de utána összeesett. A tavalyi győztes csak harmadszor nyomta a 120-at, Benedek elsőre teljesítette, de jó gyakorlatát 2:1 arányban elutasították a bírák. Másodszor a gyengébben végrehajtott nyomást is megadták. Az olimpiai bajnok Mijake eredménytelenül próbálkozott a 120 kg-mal. Nowakitak a 127.5 is sikerült, de Kucsev rálicitált. A bolgár fiú 120-nál kezdett, és harmadik fogásként a 130-at is kinyomta. Nyomás, világbajnok: M. Kucsev (Bulgária) 130, 2. M. Nowak (Lengyelország) 127,5, 3. Josijuki Mijake (Japán) 120, ... 5. Benedek 120. Szakításban Josinobu Mijake 120 kg-os kísérlete során izomsérülést szenvedett, feladta a versenyt. Az elsőségért csak Wojnowski és a másik japán versenyzett. Benedek élete legjobbján, 115 kg-on kezdett, szakította. Szakítás, világbajnok: J. Wojnowski (Lengyelország) 120, 2. * Éhkoppon? A szervező bizottság aligalig ura a helyzetnek. Az első felháborodást a mérlegek váltották ki. Csak olyan mérleget tudtak biztosítani, amely 20 dekás testsúlykülönbséget mutat. Ha történetesen öt dekán múlik egy világbajnokság, akkor a szervező bizottság bizony csütörtököt mond. Szerdán újabb meglepetés érte a csapatokat, az Ohio Student Buildingben lévő étteremben akkurátus leveleket helyeztek el a szervezők. Ebben értesítik a résztvevőket, hogy tekintettel az étkezés eddigi ráfizetésére, a jövőben, a hátralévő napokon csak menzaszerű ellátásban részesülnek a sportolók, kísérők, testsúlytól, étvágytól függetlenül. Akinek a menzakoszt kevés, saját pénzéért a helyszínen kiegészítheti azt. Kíváncsian várjuk, mit tartogat még számunkra a holnap. Josijuki Mijake 117.5, 3. M. Nowak 115, 4. Benedek 115. A lökésben Wojnowski és Benedek 142.5-ön, Noak és Mijake 145-ön kezdett. Benedek először elejtette a súlyt, másodszorra kilökte, sőt új országos csúcsot felállítva a 147.5-et is megtartotta. Ezzel összetettben is megjavította 2.5 kg-mal a magyar csúcsot. Sajnos, ez is kevés volt. Lökés, világbajnok: M. Nowak 150, 2. J. Wojnowski 147.5, 3. Benedek János 147.5 (új országos csúcs, régi: 145, Benedek). Összetett világbajnok: Mieczislaw Nowak 392.5 (127.5, 115, 150), 2. J. Wojnowski 385 (117.5, 120, 147.5), 3. Josijuki Mijake 382.5 (120, 127.5, 145), 4. Benedek János 382.5 (új országos csúcs, régi: 380 Benedek), (120, 115, 147.5). Két arany után csak bronzérem könnyűsúlyban is erős mezőny gyűlt össze. Bagócs volt a legkönnyebb, ez később két aranyérmet eredményezett számára. Nyomásban Baszanowski nagy meglepetésre majdnem kiesett, a 137.5-öt csak harmadszorra teljesítette, Kaczmarek kinyomta a 140-et. Bagócs merészen idei legjobbján, 140 kgon rajtolt. Biztosan nyomta ki a súlyt, de a 145-ön tett két kísérlete nem sikerült. Nyomás, világbajnok: Bagócs János (Magyarország) 140 kg, 2. Z. Kaczmarek (Lengyelország) 140, 3. Baszanowski (Lengyelország) 137,5. Bagócs szakításban 125 kg-os kezdőfogásán maradt, Kaczmarek 132.5-et teljesített, Baszanowski a 130 kg-on mutatkozott be, és a 135-öt is a feje fölé emelte. Szakítás, világbajnok: Baszanowski 135, 2. Kaczmarek 132.5, 3. J. Onó (Japán) 125. A lökés izgalmasan kezdődött, a 160-at elsőre lökte Kaczmarek. Bagócsnak a 162.5 csak másodszorra sikerült. Baszanowski 165 kg-os lökésével előnyt szerzett. Kaczmarek kilökte a 167.5- öt, Bagócs is ráment a 167.5- re és teljesítette. Lökés, világbajnok: Bagócs 167.5, 2. 7. Kaczmarek 167.5, 3. 5. H. Won (dél-koreai) 165. Összetett világbajnok: Zbignew Kaczmarek 440 kg (140, 132.5, 167.5), 2. W. Baszanowski 437.5 (137.5, 135, 165), 3. Bagócs János 432.5 (140, 125, 167.5), 4. Dehnavi (Irán) 420, 5. Onó (Japán) 415, 6. Won 410. (Az azonos eredményt elért versenyzők között a testsúlykülönbség döntött.) A pontverseny állása a lepke-, lég-, pehely- és könnyűsúly után: 1. Lengyelország 35 pont, 2. Magyarország 19, 3. Irán 10, 4. Japán 9,5, 5. Szovjetunió 4, 6. Fülöp-szigetek 3 ponttal, 7. Vincze György Itjabb kubai sportlövő győzelmek A Marczibányi téri lőtéren szerdán befejeződött a nemzetközi sportlövő verseny, amelyen az MHSZ KEK legjobbjainak a kubai testvérszervezet válogatottja volt az ellenfele. Ezúttal sportpisztoly S0 lövésben mérték össze egymással tudásukat a résztvevők és ismét a tengerentúliak szerepeltek abban. Eredmények. Egyéni: 1. Onate (kubai) 551, 2. Szabó (magyar) 541, 3. Carcia (kubai) 519 kör. Csapatban: 1. Kuba 2151, 2. MHSZ KSK 2115 kör. Befejeződött az ökölvívó Savaria Kupa Szombathelyen. Győztesek, papírsúlytól felfelé. Felnőttek: Fikó L. (ÉVSG), Tatai (PVSK), Horváth (PVSK), Jávor (PVSK), Tóth Gy. (Szomb. Dózsa), Dobszai (PVSK), Tóth Gy. (PVSK), Pintér (Oroszlány), Erdei (Oroszlány), Gulácsi (PVSK), Szabó L. (Sz. Haladás). Ifjúságiak: Pados (Sz. Haladás), Fikó Gy. (ÉVIG), Horváth (Sz. Dózsa), Takács (Komló), Simon (Sz. Dózsa), Budai (Keszthelyi Vasas), Ecker (ÉVIG), Pápa (Sz. Haladás), Baranya (Oroszlány), Szakály (Oroszlány), Klimics (ÉVIG). -k A hagyományos Mátra Kupa ökölvívó küzdelmei pénteken kezdődnek. A résztvevők száma — az előzetes nevezések alapján — minden eddigit felülmúl. A Bp. Honvéd 13, a PVK 12, Tatabánya 8, MTK 6 fővel és a hazaiak teljes létszámmal (11 fő) lépnek szorítóba. Az elődöntőkre szombaton, a döntőkre vasárnap délelőtt kerül sor. A SZERDAI MŰSOR Váltósúly. A B-csoportban: Szarvas ellenfelei: V. Kurencov (Szovjetunió), Lee (Dél-Korea), Sunami (Japán), Lowe, Urko (Finnország). ANKARA — a régi nagyok szemével Kuznyecov: „Pézsa kiemelkedett a mezőnyből l ehet, hogy Lev Kuznyecov neve nem mond túl sokat az átlagosan tájékozott olvasónak, s ezen nem is ütközhetünk meg, hiszen valóban ennek a maga idejében kitűnő szovjet kardvívónak a nevéhez nem fűződnek nagyszerű világbajnoki, vagy olimpiai sikerek. Mégis jelentős sporttörténeti korszaknak volt ő az egyik szereplője, amikor még a magyar kardvívás egyeduralma vitathatatlan volt, amikor azonban nagyjaink mögött már ugrásra készen állt az új nemzedék, a lengyel és a szovjet versenyzők személyében, s akik aztán át is vették a váltóbotot Gerevichéktől. S ha Kuznyecovnak személyesen már nem is juthatott ki a legnagyobb sikerekből, a nagyszerű győzelmi sorozatokból, de egyike volt azoknak, akiknek nyomdokain nőttek fel a világelsőséget kiharcolt szovjet kardozók. A tapasztalatokról így beszél: — A mai kardvívásról illik azt tartani és mondani, — kezdi —, hogy nem éri el a régiek színvonalát. Gondolom azonban nem állok egyedül abbeli véleményemmel, hogy ez csak részben igaz. Bátran merem állítani, hogy a mai kardvívókkal szemben sokkal nagyobbak a követelmények, mint voltak elődeikkel szemben. Vajon mégis miért tűnik, úgy, hogy a régiek Olimposz magasságokban voltak a jelen élversenyzőihez képest? Szerintem egyszerű a magyarázat, ha vannak akik vitatják is. Régen volt egy egészen szűk, kiemelkedő tudású társaság, amelyhez képest valóban szembeszökő volt a mezőny egészének alacsony színvonala. Ma már más helyzet, több a jó vívó és nehéz huzamosabb ideig kiemelkedni. Vegyük csak példának a tavalyi döntőt, amelyből hiányzott a tavalyi világbajnok Szigyák, mert kiesett a középdöntő során. Elképzelhető lett volna vajon ez tíz—tizenöt évvel ezelőtt? — Az átlagot tekintve a mostani mezőny erősebb, ha kétségtelenül vannak is szembeszökő technikai fogyatékosságok. Ez azonban jelentős részben a bíráskodás rovására írható: a mai bírói közfelfogás nem ösztönzi a versenyzőket a valóban tökéletes technikai megoldásokra. Ez az egyetlen, ami gondolkodóba ejt a kardvívás jövőjét illetően. Ettől eltekintve azonban meggyőződésem, hogy a kardvívás szemmel láthatóan fejlődik. — Hogy vajon ha én is az indulók között lehettem volna?. . . Tudja, ez egy nagyon nehéz kérdés. A válasz az ember vérmérsékletétől függ: mondhatja azt, hogy végig verné a teljes mezőnyt, akkor nagyképű és képtelen a józan ítéletre. Mondhatja, hogy egyetlen találatra sem telne az erejéből, akkor álszerény, ami semmivel sem szebb tulajdonság, mint a fenti. Én tehát hadd ne mondjam az egyiket se! Az ilyen kétségkívül érdekes játék helyett én tanítok! S valóban nem is nagyon érdekel, hogy milyen eredményt érnék én el ebben a mezőnyben. Ami igazán érdekel: a tanítványaim eredménye. — Ami ilyen tekintetben ezt a kedd esti döntőt illeti, egyáltalán nem vagyok csalódott. Igaz, hogy három szovjet kardozó volt a döntőben, akik közül mindegyik a vívózsákjában tartotta a marsallbotot, de ezen a világbajnokságon Pézsa Tibor kiemelkedett a mezőnyből. Vitathatatlanul ő volt a legjobb, s érvényre tudta juttatni nagy tapasztalatát, versenyrutinját. S ha már úgyis erről beszéltünk, nem kellett szégyenkezniük miatta a régi nagyoknak .. . D'Oriola: „Visszatérni a korrekt technikához!" Kristián D’Oriola, a tőrvívás koronázatan királya, többszörös olimpiai és világbajnok, ma negyvenkét éves. Tőrrel már régen nem versenyez, párbajtőrrel is csak odahaza és csak csapatban vív. Csapata az idén megnyerte a francia bajnokságot. Mindez ma már csak szórakozás számára, a ,,száraz"’ tőr utolérhetetlen művésze sohasem szerette igazán a villamosvezetékkel elnehezített fegyvert. Ám mint a francia válogatott egyik mestere és nemzetközi versenybíró, ma is testközelről szemléli a pástokon történteket. — Szóval a véleményem érdekli? Nos, szószerintem a férfi tőrvívásban évekta tart egy, korábbitól eltérő, fejlődési irányzat, amelynek érvényre jutásával egyre kevésbé találunk vívói szempontból igazán jó tőrvívókat. Viszont fizikailag sokkal többet adnak a versenyzők, mint elődeik. De minden, a fizikun felé való eltolódás ellenére is, van ma is néhány kiemelkedő klasszisú, nagy tudású versenyző. A magam részéről különben nem vagyok az atlétikus vívás ellenzője, sőt, azt hiszem, e tekintetben az és vívásomat sem érhette sok kritika. De annak révén, hogy a versenyzők mindent pusztán fizikummal próbálnak megoldani, a vívás rendkívül sokat veszített szépségéből. Ráadásul a bíráskodás is rossz irányba befolyásolja a fejlődést, mert nem büntetik például erélyesen a páston a menekülést, a kifordulást, a fegyvertelen kéz használatát és egyebeket. — Úgy érzem, hogy a tőrvívás ezekben az években válságos, kritikus korszakát éli. , Most még megvan a lehetőség arra, hogy megállítsuk ezt a torzulást jelentő folyamatot és a korábbinál magasabb fizikai színvonalon, atlétikusabban viszatérjünk a korrekt technikához. Ehhez csupán az kellene, illetve kell, hogy a versenybírók bíráskodásukban a legszigorúbban követeljék meg a szabályokban pontosan megfogalmazott elveket. Én például következetesen ragaszkodom ítéleteimben a konvenciókhoz, vállalva ennek minden ódiumát, esetleg azt is, hogy kijelentik rólam: rossz versenybíró vágyai. De szerintem, ha egy támadást rosszul hajtanak végre, akkor az a támadás rossz. És bármilyen gyors legyen is egy jogtalan közbetámadás, attól még jogtalan marad az én szememben. — Ezek után azt kérdezi, hogy az én korombeli, vagy a mostani mezőny az erősebb? A kérdés indokolt, de válasz, azt hiszem, nincsen rá. Egyszerűen azért, mert semmi összehasonlítási alapot nem látok a korábbi száraz és a mostani villanytőr között. Igaz, és Melbourne-ben még visszatértem és tudtam nyerni a villanytőrrel is. Ám még a száraz tőrön nevelkedett ellenfelekkel szemben! Ez a mai nagyszerű gárda, amelyben Sztankovics, Wessel, Kamuti úr, és mások vívnak, már villanytőrön nőtt fel, és ezáltal egy egészen más világ. Ha ma, 42 évesen kellene vívnom, egészen biztosan nem bírnám már ezzel a nehéz és kemény tőrrel. Hogy viszont a fiatal d’Oriola? . . . Nos, erre nem tudok válaszolni és nem is akarok. Szeretem, tisztelem és becsülöm annyira a ma nagyjait, hogy semmi ..a mi időnkben bezzeg!” féle kijelentéssel beszéljek róluk. Dávid Sándor : Pézsa Tibor világbajnok! (Folytatás az 1. oldalról.) — Kovács Tamás gyenge vívással, csoportjában győzelem nélkül végezve, kiesett —, ahol három szovjet (Rakita, Vinokurov, Nazsimov) és egy olasz (A. Montano) versenyzővel kellett felvenniük a küzdelmet. A hagyományokhoz híven először az egy nemzetbeliek vívtak egymással: a szovjet „körből” Vinokurov került ki győztesen, Pézsa pedig küzdelmes csertében 5:4-re verte Marótot. Megnyugtató volt a folytatás is. A döntő kilencedik csörtéjében került össze Pézsa a szovjet Vinokurovval, aki akkor olimpiai bajnokunk mellett a legjobban állt. Mindenki tudta, hogy sorsdöntő találkozó ez. Vinokurov tempó fejvágással kezdett, de Pézsa egy remek visszavágással egyenlített, s ettől kezdve vitathatatlanul ő irányította a mérkőzést. Hogy Tibor ezen az estén menynyire „együtt volt”, mennyire okosan, higgadtan és gondolkodva vívott, azt bizonyította már korábbi csőréiben, amelyek közül a legveszélyesebbnek a Montana elleni látszott. Pézsa ebben a csőrében átvett támadásokkal próbálkozott, amit azonban a zsűri nem értékelt, Tibor idejében kapcsolt, taktikát változtatott, biztos 5:3 arányú győzelmet aratott. Ekkor még nem tudtuk, hogy a hatalmas termetű olasz versenyző ennek az estének egyik — igaz, hogy negatív értelemben vett — főszereplője lesz. Ő vívta a tizenkettedik csörtet a döntőben a szovjet Vinokurov ellen, akit hajszállal ugyan, de legyőzött, s ezzel már Rakita elleni találkozója előtt biztos volt Pézsa Tibor világbajnoki elsősége. A csörte után az olasz fiú tréfásan odaszólt Tibornak: „No, most kivívtam neked az elsőséget, Nazsimov ellen pedig kivivom magamnak a második helyet.” S hogy Montano komolyan gondolta, amit mondott, hamarosan bebizonyosodott: úgy vívott Nazsimovval, mintha az élete függne tőle. A szovjet kardozó már 4:0-ra vezetett, amikor Montano hihetetlen akaraterővel egyenlített, majd bevitte az ötödik találatot is. A zsűriésnek, az NSZK-beli Köstner azonban nem látta tisztán az akciót, s a tévesen ítélő oldalbírákra hagyatkozva, Nazsimov visszavágását adta meg, elszabadítva ezzel a poklot. Az olasz vezetők és versenyzők a dühödten tiltakozó Montano védelmére keltek, előbb szóval, aztán már tettel is próbálták rávenni Köstnert ítélete felülbírálására. Döbbenetes, és a világbajnoksághoz méltatlan jelenetek után a rendőrségnek kellett közbelépnie. Amikor azonban a botrányos csörtére sor került, Pézsa már túl volt a forró ünneplés legforróbb percein, amelyben osztos CSÜTÖRTÖKI MŰSOR: női egyéni selejtezők: férfi tőrcsapat elődöntő és döntő, zött vele szeretve tisztelt mestere, Szűts János bácsi, amely ünneplésből méltán jutott ki az újoncként remekül helyt állt fiatal Marót Péternek is. Ami pedig a fentiekben idézett közbotrányt illeti, folytatása következik majd — ha a jelen pillanatban még erélytelenebbül is, mint ilyen esetben várható volna! — ami remélhetőleg megfelelő konzekvenciák levonására készteti az érdekelteket. Mi azonban most ünnepeljünk! Ünnepeljük világbajnokunk nagyszerű sikerét. ★ Kardvívás egyéni. Középdöntő. A-csoport: Kovács T. — Winscheidt (NSZK-beli) 3:5. -Vinokurov (szovjet) 0:5. —Rakita (szovjet) 2:5. —Maffei (olasz) 1:5. —Montano (olasz) 4:5. Továbbjutott: Rakita, Vinokurov, Montano. B- csoport: Pézsa —Marót 5:4. —Nazsimov (szovjet) 3:5, —Salvadori (olasz) 5:1, — Irimiciue (román) 5:3, —Szigyak (szovjet) 5:2, Maret—Pézsa 4:5, —Szigyak (szovjet) 5:2, — Salvadori (olasz) 5:4, —Irimiciue (román) 5:3, —Nazlimov (szovjet) 3:5 Továbbjutott: Pézsa, Maret, Nazlimov. A döntőben szerepeltek győztes csörtéi: Pézsa: Marót 5:4. Nazlimov 5:2. Vinokurov 5:2. Montano 5:3. Rakita: Marót 5:4. Pézsa 5:3. Montano 5:1. Nazlimov: Rakita 5:3. Marót 5:2. Montano 5:4. Vinokurov: Rakita 5:2. Nazlimov 5:2. Montano: Vinokurov 5:4. Marót 5:2. Marót: Vinokurov 5:2. A kardvívás 1970. évi egyéni világbajnoka: Pézsa Tibor (Magyarország) 4 gv . 7. Rakita (Szovjetunió) 3 gv.. 3. Nazlimov (szovjetunió) 3 gv.. A. Vonn Rurny (Szovjetunió) 2 gy. 5. A- Montano (Olaszország) 7 gv.. 6. Marót Péter (Magyarorsza) 1 gy. * Férfi körcsanat-selejtezők. 1. forduló: Magyarország — Irán 14:2 (Kamuti L., Czakkel 4—4, Kamuti dr., Gyarmati 3—3 gy.) Magyarország—Csehszlovákia 12:4 (Szabó 4, Kamuti L. és Gyarmati 3—3, Czakkel 2 gy.) Franciaország — Magyarország 8:8, 56:61 (Kamuti dr., Kamuti L., Gyarmati és Szabó 2 2 gy.) . — a magyncsapat már 8:4-re vezetett. Továbbjutott: Franciaország és Magyarország. TIBOR Ammár hat esztenaúval. ezelőtt Pézsa Tibor olimpiai bajnokságot nyert Tokióban, nem kevesebb volt a ver, mint a magyar hardvívás Olimpiai Hagyományainak folytatása. ha már télről beszélünk, azóta sem volt egyetlen egy világverseny sem, amelyen a magyar kardozók vállát kisebb teher nyomta volna. A múlt évben aztán úgy tűnt, hogy Tibor elfáradt, az egészsége sem volt a régi, bejelentette, hogy egy évet pihenni szeretne, s a havannai világbajnokságon már hiába kerestek ellenfelei. Sokan akkor bólintottak: hát, vége, egy nagyszerű vívóval ismét kevesebb a pástokon. Talán ő is tudta, hogy kevesen hisznek visszatérése sikerében, s nincs kizárva, hogy ez a hitetlenség is sarkalta idei felkészülésében. Pézsa Tibor Tokió óta egyetlen világbajnokságon sem esett ki, mindig döntős volt, s többnyire érmes. Most tehát ezen a szinten kellett maradnia, hogy ne a hitetleneknek legyen igazuk. És a bravúr sikerült. Tibor világbajnok lett! Fényesebb visszatérésről senki sem álmodozhat. Gratulálunk!