Népsport, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
Szerkesszen velünk Sportéletünk csendesebb hetei után egyre nagyobb a mozgolódás, ismét gyakoribbak a sportesemények, a felkészülés szinte valamennyi sportágban fokozódik. Népszerű „Szerkesszen velünk" rovatunkhoz azonban még inkább a múlt esztendőben tapasztalt hiányosságokról, tapasztalatokról, valamint sportéletünket általánosságban érintő kérdésekről érdeklődek. Úgy is mondhatnánk: a beérkező telefonhívások, levelek nem idényjellegűek. A múlt hetekben ismét seregnyi kérdéscsoport gyűlt össze, így - a kötött terjedelem miatt - ezúttal sem tudunk valamennyire válaszolni. Most az érdekesebb és a viszonylag legnagyobb érdeklődésre számottartó kérdésekre igyekeztünk választ adni, a többire pedig legközelebb kerül sor. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a „Szerkesszen velünk" című rovat hat olyan közreműködőjének, akik véleményünk szerint a legjobban segítették a szerkesztés munkáját, egy évig ingyen kapják a Népsportot. Prenner Kálmán a Kocsisról, Tichyről, Szűcsről és a csapat helyzetéről A Bp. Honvéd labdarúgóinak tavalyi szereplésével és az idei tervekkel elképzelésekkel kapcsolatban számos kérdést tettek fel olvasóink. Az érdeklődők kissé talán türelmetlenül, túl sokat várnak a piros-fehér csapattól. Íme a kérdezők névsora: Bérczési Sándor, Bp. XIII., Dráva u. 26. Marosi Lajos, Bp. XVIII., 876-os utca, 21. Császár Imre, Bp. XIX., Üllői út 9. Storczer Ferenc, Bp. XVIII., Ifjúsági lakótelep, G 2-es épület, 3. lépcsőház, III. emelet 3. Németh András, Bp. XIV., Thököly út 162. — Miért nem érte el célkiüzéseit a Honvéd 1970-ben? — így szól az első kérdés Preiner Kálmán edzőhöz. Ugyanezt mi is szóvá tettük értékelésünkben. Az edző most is hasonló értelemben nyilatkozott: — 1967-ben, a mélypont után, amikor 4 pont választott el minket a kieső Komlótól, g 34 a bajnok Ferencvárostól, elhatároztuk, hogy három év alatt fölzárkózunk az élvonalhoz, s jelentkezünk a nemzetközi noepdon. Ezt a tervet téliesítették. Ezzel viszonylag elégedettek lehetünk. Lehetőségeinket tekintve viszont már nem ... — A gyorsabb ütemű fejlődés számonkérésének gondolatához a következőket lehet fűzni. Nem tudtam odahatni, hogy a játéktudásban élenjárók harcosabbak, küzdőképesebbek legyenek. Nem tudtam elérni azt sem, hogy az eleve harcosak, szogolmosik jétékintrika nincs álla edényeknek mest’fülődiön. Ez az én munkám bírálata, de a játékosgárda kritikája is. A hiba egyébként nem az edzésmunkában van, ahogyan sokan állítják, inkább a gondolkodásban, a szemléletben... ^ — Idén mit végeznek az alapozás időszakában? — így szólt a következő kérdés. — Általában 10—15 százalékkal többet, mig az elmúlt év hasonló időszakában 1970 végén kezdtük el a felkészülést Kispesten. A múlt hét végéig a Honvéd-síházban táboroztunk. Annak környékén futottunk, a tornatermi munkát pedig a Tüzér utcában végeztük, de tartottunk foglalkozást Kispesten is. Január 16-tól a Margitsziget a felkészülés központja, onnan járunk edzésekre. — Most néhány személyi kérdés következik. Az első: mi van Tichy Lajossal? — A tények ismertek. Tichy a tavaszi idény végén visszavonul az aktív labdarúgástól. Tavasszal tehát a szurkolók még láthatják a pálván, s tapsolhatnak a kitűnő játékosnak. A csatár idén lesz 36 éves, s az idény után más területen tevékenykedik. Szép labdarúgómúlttal búcsúzik. Jelenleg sérült, húzódást szenvedett, s ezért nem vesz részt a tartalékegyüttes alapozási munkájéban. A tartalékok egyébként hasonló munkát végeznek, mint az első keret tagjai. — Nyilván sokan érdeklődnek az iránt is, Tinchy miért edz a tartalékokkal? A már csak egy igényt evő k"tartozók n^rlig ?7 p^pz 1971-es esztendőre gyűjtik az erőt. Ez a munka erős lenne Tichy számára. Ismétlem: pillanatnyilag sérült. Remélem, mihamarabb rendbe jön. — Várható-e idén javulás Kocsis játékában? Ali az oka annak, hogy nem nyújtja azt, amit tud? — kérdezték számosan. — Mi erről az edző véleménye? — Kocsis szorgalmasabb, mint az elmúlt évben volt. Hogy a mérkőzéseken mit nyújt majd, ezt ma még nem lehet tudni. Miután gyakran esik szó Kocsis tehetségéről és szorgalmáról, időzzünk el kissé ezeknél a kérdéseknél. Mi valamennyi játékosunktól elvárjuk, hogy tudása legjavát adja. Ez a pályán jó játékban jut kifejezésre. Hogy ki mennyit ad vissza a végzett munkából a játékban, az sok tényezőtől függ, — így például a jelembeli tulajdonságoktól, az akarati tényezőktől stb. Én remélem, hogy Kocsis 1971-ben sokkal többet nyújt, mint 1970-ben. Ehhez mi minden segítséget megadunk, s gondolom, hogy játékostársai is hasonlóan vélekednek Kocsis segítését illetően. — Mi a helyzet Tuss-vierrel? — kérdezte egy olvasónk. — A középpályás tavaly sokat betegeskedett. Az 1970-es év végén Pécsett műtéten esett át. Amint felgyógyul, elkezdi újra a munkát. — Mit játszik majd Szűcs Lajos a Honvédben? — ez volt, az utolsó kérdés, amelyet olvasóinktól kaptunk. — Szűcs egy esztendőt k!ha- Prot. Már második éve alapoz nálunk. Szorgalmas, ezt mondhatom el róla. A kérdés az, hogy a kihagyott egy év met myire vetette vissza a játékban? Erre majd az előkészüle mérkőzések adják meg a választ. — Hogy milyen poszton játszik majd, ez az elkövetkező időben dől el. A Ferencvárosban bettőst játszott, az olimpiai csapatban középpályást, s gólokat rúgott. Tudását a legmegfelelőbb helyen igyekszünk majd kamatoztatni. Számos kérdés főszereplője Kocsis Lajos. A képen, Komora segédletével, a Mannhester City egyik védőjével csaszik (Geleta Pál felvétele) Futball, jégkorong, piackutatás és a kapu bal sarka• Szerkesztőségünk válasza szerkesztési kérdésekre Szerkesztőségünk őszinte örömére olvasóink között szép számmal akadtak, akik komolyan véve felhívásunkat, nemcsak az egyes sportágak ügyeiről kíváncsiskodtak, hanem a Népsport szerkesztésével kapcsolatban is tettek fel kérdéseket. Nekik is a nyilvánosság előtt válaszolunk, mert egyrészt kérdéseik tapasztalatunk szerint sokakat foglalkoztatnak, másrészt pedig válaszainkkal tájékoztathatjuk olvasóinkat a Népsport szerkesztésében érvényesülő elképzelésekről. A sok kérdés közül ezúttal az alábbiakat választottuk ki: IsTk Milyen feltételekkel írhat egy „kívülálló” a Népsportba Cikket? (Fekete József, Szuhakálló, Bajcsy Zs. u. 49.) tí® Miért foglalkozik annyit is a Népsport a jégkorongsporttal, amely erre sajnos, nem nagyon érdemes? (Karmai László, Hódmezővásárhely, Hóvirág u. 6.) átt#1 Miért nem írják az újválságok egyértelműen a labdarúgó-mérkőzéseken jelenlevő nézők számát? (Bognár Zoltán, Bp. XIV. Varga Gy. 12.) Miért nem foglalkozik a Népsport olyan arányban más sportágakkal is, mint a lob ''pással? (Varga Ödön öz°'cd, Április 4. u. 65.) Ő Végez-e a Népsport közvéleménykutatást, tudja, hogy milyen olvasóinak öszszetételt? (Piliczer Jenő, Szolnok, TVM.) © Miért nem a számozások sorrendjében írja a Népsport a labdarúgócsapatok öszszeállítását? Melyik a kapu bal és melyik a jobb sarka? (K. M. Nyíregyháza.) Szerkesztőségünk válasza a következő: „ Nincsenek filmek A Népsportban elvileg bárki írhat cikket. Nem a szerző személye, foglalkozása vagy képesítése a döntő, hanem a cikk mondanivalója és megírásának a színvonala. Hetenként több tucatnyian keresik meg szerkesztőségünket leveleikkel és ezekben gondolataikat mondják el a sport aktuális problémáiról. E levelekből a legérdekesebbeket a Bp. 8. — Postafiók 8. című rovatunkban közöljük. Sokkal kevesebben jelentkeznek önálló cikkekkel. Ez érthető is, hiszen egy cikk megírásakor a szerzőnek is sokkal igényesebbnek kell lenne önmagával szemben, mint egy levél esetében. Minden beérkező cikket érdemben elbírálunk. Elsősorban a mondanivalót vizsgáljuk. Ha a cikk eredeti gondolatokat tartalmaz és beillik szerkesztőségünk sportpolitikai elképzeléseibe, akkor mindent elkövetünk, hogy stilisztikailag is elfogadható, azaz közölhető állapotba hozzuk. Télen pótolhatná a fulballt A jégkorongozók és a sportág híveinek véleménye szerint a Népsport sokkal kevesebbet foglalkozik ezzel a sportággal, mint az megérdemelné. Szerkesztőségünk úgy látja, hogy a jégkorongozás jelentősebb helyet érdemelne sportéletünkben, mint amilyet jelenleg elfoglal. A téli időszak alatt bizonyos mértékben pótolhatná a futballt és kielégíthetné a sportszerető emberek szórakozási igényeit. Ehhez mindenekelőtt jobb feltételek kellenének Budapesten és vidéken. Különösen vidéken lenne szükség a nagyobb városokban műjégpályákra. Ezentúl azonban igényesebbeknek kellene a jégkorong-szakosztályoknk is lenniük önmagukkal, edzőikkel és játékosaikkal szemben. A Népsport valóban több helyet ad a jégkorong-tudósításoknak, mint amit azok jelenleg megérdemelnek. Ezt azonban tudattvan, a sz°bb jövő reményében teszi. (H He-iíve'.chgzs szám A labdarúgó-mérkőzések néződnek számát nem könnyű pontosan megállapítani. Még azokon a pályákon is vannak problémák, ahol hivatalosan köztik a nézőszámot. Ez ugyanis csak az eladott jegyek alapján kerül meghatározásra és nem tartalmazza az úgynevezett 'igazolványosokat, bérleteseket. Még nehezebb azokon a pályákon, ahol nincs olyan apparátus, amely a mérkőzés végébe nézőszámot tudna adni Az ilyen helyeken a nézők számát hozzávetőlegesen lehet csak megállamítani. E kőzorban ebből adódnak a különbségek a tudósításokban. Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a tudósítóknak nincs idejük, mert tudósításaikkal a mérkőzések bepelezését követő öt percen belül készen kell lenniük. Legnépszerűbb a Lbdarúgás Hazánkban a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több közvéleménykutatás igazolta már, hogy a Népsport olvasóinak tekintélyes százaléka is elsősorban a labdarúgó-tudósítások, hírek és cikkek miatt vásárolja a lapot. Ezt a szerkesztésnek tudomásul kell vennie Ha a lap terjedelme jelentékenyen bővülne, akkor sem lehetne napjainkban egyetlen sportággal sem ugyanannyit foglalkozni, mint a labdarúgással. Persze kivételek vannak. Például az olimpiák, amelyeken a labdarúgás csak egy sportág a sok közül és nem is a legjelentősebb. Ebből következik az is, hogy a Népsport olimpiai tudósításaiban lényegesen többet ír például az atlétikáról, az úszásról és vízilabdáról, sőt még a vívásról és az öttusáról is, mint a labdarúgótornáról. (*) Piackutatás Mint minden lap, a Népsport is rendszeresen végez közvéleménykutatást. Jelenleg is folyik egy körkérdés feldolgozása. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen témák érdeklik legjobban olvasóinkat, miről szeretnének a lapban többet olvasni, és végül, hogy mely napokon veszik meg a példányonkénti vásárlók a legszívesebben a lapot? Az olvasók kor, nem, foglalkozás szerinti megoszlásáról pillanatnyilag nincs biztos képünk. Csak azt tudjuk, hogy mennyi a fővárosi és a vidéki előfizető és hány lap kel el a fővárosban és vidéken. A kps szemszögéből Néhány évig a számozások sorrendjében írtuk a labdarúgócsapatok , összeállítását. Sokszor tapasztaltuk azonban, hogy a számozási sorrend nem felel meg a valódi összeállításnak. Ezért jelenleg — az NB I-es bajnoki mérkőzéseken — olyan összeállítást közlünk, amilyen feladatot — hátvéd, középpályás, csatár — a játékosok a valóságban betöltenek, Így aztán valóban előfordul, nem is egyszer, hogy a 11-es számú játékos balhátvéd, vagy balfedezet a valóságban. A kapu jobb, illetve a bal oldalát a Népsport szerkesztőségének gyakorlata szerint, mindig a kapus határozza meg. Tehát a kapus jobb keze felé eső sarok a jobb, s bal keze felé eső a bal sarok. Négy kérdés Alberthez Ládonyi László (Apácatornya, Kossuth u. 7.) Albert Flóriánhoz intéz néhány kérdést. 1. Hányadik helyre várja a Ferencvárost a válogatott csatár? 2. Mi az oka annak, hogy az FTC csatárai olyan kevés gólt rúgnak? 3. Várható-e javulás a támadóktól? 4. Lemondott-e Albert arról, hogy visszakerüljön a válogatottba? A ferencvárosi labdarúgót Tatán kerestük meg a kérdésekkel. Két edzés közötti szünetben válaszolt háromra. A negyedikre a tornateremben. — Úgy érzem, az első három hely valamelyikét megpályázzuk. A legszebb persze az lenne, ha mondjuk, az elsőt sikerülne megszerezni. — A vészes gólszegénység valóban fennállt. Korábban. Amikor „címünk s rangunk” ellenére több gondot fordítottunk a védekezésre, mint a támadások építésére. Lassan odaszoktunk a kapunk elé, s elszoktunk a góllövéstől. Az utóbbi időben azonban sokat változott a helyzet. Már be-betaláltunk a kapuba. Össze! 4 gólt rúgtunk a SZEOL-nak, 3-at a Pécsnek és a Dunaújvárosnak, 2-t az Újpesti Dózsának! Persze, csapatjátékunk is formálódott. Lényegesen támadóbb szellemű futballt játszunk. Hogy várható-e további javulás? Feltétlenül. Ha a támadók formába lendülnek tavaszra, még eredményesebb lesz a csatársorunk. Az utolsó kérdésre nem kértünk választ. Beültünk a tornaterembe, s végignéztük a ferencvárosi gárda egy délutánját. Úgy éreztük, bizonyos fokig feleletet kapunk arra is, lemondott-e Albert arról, hogy visszakerüljön a válogatottba. Kíváncsiak voltunk arra, mit csinál s főle", hogyan végzi az edzésmunkát. Albert edz. Úgy edz, ahogy nagyon kevésszer „fennállása” óta. Másfél órán át csak őt figyeltük. Nem azzal a céllal, hogy majd strigulázzuk, mit, csinált meg és mit nem. Csupán kíváncsiságból. Délelőtt a beszélgetésnél sok mindenről szó esett. A régi sérülésről is. Érdeklődtünk, nincs már semmi próbáma a sérült lábával? Flóra az asztal alján kopogott. — Semmi. Lehet terhelni nyugodtan. Nos, kíváncsiak voltunk, mégis menyire terheli majd a kilépő csatár. A futásoknál nem lehetett simon különöset látni. Később a páros gyakorlatoknál viszont már volt lehetőség a b’ioe-’ésre. Ezeket a gyakorlatokat is becsülettel végezte. Ugyanúgy, mint a többiek. Később ülve lábterpesztés következett. Mind a két lábát fel kellett emelni, oldalt terpesztés, aztán vissza. Többször egymás után. Csanádi mester itt leegyszerűsítette a dolgot. — Ezt nem kell egyszerre csinálni — mondta. — Mindenki csináljon még tízet, s kész. Ezzel el is fordult. Nem tartotta szükségesnek, hogy bárkinél is leellenőrizze a pontos végrehajtást. Ha valamikor, akkor most nyugodtan „lenyelhetett” volna ebből legalább ötöt Albert. Számolni kezdtük. Megcsinált ötöt, s megállt Nyomkodta a térdét, s aztán megint nekikezdett. És megcsinálta a másik ötöt is. Az edzés végén sötét foltok virítottak a mezén. Persze, valaki most felvethetné: bizonyára azért törte magát, mert újságírók ültek az edzésen. Ezt a feltevést számításba sem vettük. Ültünk már olyan edzésen, ahol ő is üldögélt. Hosszú perceket egy labdán. Mert akkor másként csinálta. Most edzett. Készül valamire. Bizonyítani: tud még futballozni! Edzés közben...