Népsport, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

SZAKSZEMMEL TATÁRÓL (Cikkünk cs 3. oldalon) fair rn i w mnimr n­irv irr i Népsport A magyar testnevelési és sportszövetség lapja szombat, 1971. január is. ♦ Ára: 1 forint ♦ xxvi. évfolyam, 13. szám ft* I Mészöly, Müller, Puskás meg a többiek A Vasas túl az ötvenedik edzésen A Vasas december 12 óta ed­zésben van. Machos Ferenc és segítőtársa, Markovits Tibor vez­ ülést tart az MTS Országos Tanácsa és a MGB Az MTS Országos Tanácsa ja­nuár 20-ra összehívott ülésén megtárgyalják az elmúlt év munkájáról és az 1971-es év fel­adatairól szóló jelentést, illetve javaslatokat, az 1971-es költség­­vetést és az átigazolási szabály­zat egyes pontjainak módosítá­sát. Ezt követően a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttes ülésen az olimpiai felkészülés helyzete szerepel a napirenden. Vajda László elhúzott a mezőnytől — Tessék felvenni az összes létező meleg holmikat, mert kezdünk! — harsog a Kissta­dion folyosóján dr. Balázs Zol­tán döntnük hangja. A megjegy­zésből félreérthetetlenül kide­rül, hogy a felhívás nem a ver­senyzőknek, hanem a pontozók­nak szól... És a műkorcso­lyázóversenyek örökös kísérői, a pontozók, már vonulnak is ki katonás rendben a pályára. Az élen dr. Balázs Zoltán, a „mű­ző” versenyek elengedhetetlen kellékével, a kisseprűvel... Reszkessetek gyerekek, ha a kígyóvonalak, ellenhármasok és fordulatok rajzai n­em fedik hajszálpontosan egymást! Második napja, hogy elkezdő­dött az országos felnőtt műkor­csolyázó- és jégtáncbajnokság. Vajda László, a férfibajnoki cím védője, az iskolagyakorla­tokban is kimagaslik a me­zőnyből, hasonló korú társai közül. Nem centiméterekben, hanem tudásban. Gondosan gyűjtögeti a 4—4,5 közötti „ér­demjegyeket”, az edzője, Nagy Mariann pedig örömmel újsá­golja: — „Bubu” nagyon jó! Remé­lem, hogy a kűrben is bebizo­nyítja! Vasárnap tehát kíváncsian várjuk a folytatást. Annyi bizo­nyos: olyan biztosan vezet a kötelező gyakorlatok után, hogy nem kell biztonsági kűrt fut­nia! Sokat kockáztathat — csak az elsőséget nem! ★ . A női mezőny legjobbjai csak szombaton kezdik el a ver­senyt. Almássy Zsuzsit pénteken zetésével délelőtt és délután is edz a piros-kék gárda. Délelőtt általában a Fáy utcá­ban, délután többségében a Pasaréti úton és Kispesten, tornateremben van a kettéosz­tott, alapozó keret. A fiatalab­bak, Puskásig bezárólag, Ma­chos Ferenc irányításával dol­goznak a teremben, míg az „idősebbek” Mészölyék pedig Markovitscsal végzik a napi munkát.­ Csütörtökön már az 50. foglalkozás is sorra került. A csapat nagy lendülettel készül a bajnokság tavaszi idényére, s eltökélt szándéka, hogy becsülettel , helytáll Porto Alegrében, a nemzetközi tor­nán. A mostani felkészülésnek két területen is új vonásai fedez­hetők fel. 1. A Vasas, ellentétben a többi csapattal, három-négy hét­tel korábban edzésbe állt. Az alapozási időszakot tehát ala-irdabundában, szurkolói „sze­repkörben” találtuk. Az átme­neti hullámvölgy után javuló kedélyállapotban. Edzője, dr. Nagy László, aki a válogatott orvosa is, ott van mellette. — Jövő héten együtt megyünk Davosba — mondja. — Úgy le­fogyott ez a betyár kislány, hogy az EB-ig most már el sem engedem a kezét! Zsuzsi olyan engedelmesen bólogat, mint egy kisiskolás lány. ★ Új „összeállításban” most mutatkozott be a­­Farkas, Kility páros. Hat kötelező elem két percbe sűrítve! A zeneszobában kétszer is „elspórolták” a kezdő taktust, így hát csak a harmadik rajt sikerült. A halálforgásba Farkas Éva úgy „belefeledke­zett”, hogy majdnem baj tör­tént ... De utána már felszaba­dult sóhaj szállt a ködös hideg­ben: egy 3.9-től eltekintve 4 pont felett kaptak. Az I. osztá­lyú bajnoki cím megszerzése te­hát aligha forog veszélyben. ★ Már késő estébe hajlott a ko­rán érkezett szürkület, amikor a jégtáncosok kötelező táncaihoz felhangzott a Westminster-kerin­­gő. Meglepetés nem akadt, a bajnok Berecz, Sugár-kettőssel az élen, a várt sorrend alakult ki. A IX. osztályú jégtánco­sok versenye pedig csak utána következett. De miért ilyen ké­sőn? R. K. A bajnokság állása a kötelező gyakorlatok után. I. osztály. Férfiak (5 induló): 1. Vajda László (BSE) 5 — 628.5, 2. Böröcz (Népstadion SX) 11 — 550.2, 3. Simon (Bp. Spartacus) 14 — 538.1. Páros (1 induló): 1. Farkas Éva, Kility Gábor (BSE) 5 — 41.1. Jégtánc (5 Induló): 1. Berecz Ilona, Sugár István (FTC) 5 — 120.3, 2. Regőczi, Sallay (BSE) 10­ — 123.7, 3. Blahó, Lénárt (FTC—Népstadion SE) 15 — 119.3, posan előbbre hozta. Ez azt je­lenti, hogy január közepe után már a vegyes felkészülés idő­szakába lép a piros-kék együt­tes. Ebből következik, hogy a portya első mérkőzésein, már egy másfél hónapja készülődő csapat lép pályára Brazíliában. 2. A keret kettéosztása idő­sebbekre és fiatalabbakra, azt jelenti, hogy a Vasasban a fel­készítés sokrétűbb munkájára tesznek kísérletet. Ez az elkép­zelés, egy olyan vegyes össze­tételű csapatnál, mint a Vasas, mindenképpen indokoltnak lát­szik. Teljesen világos, hogy Mé­szölynek, Ihásznak, Farkasnak bizonyos fokig más irányú mun­kát kell végeznie, mint Z­a­­dinszkinak, Müllernek, Török­nek, Tóthnak és a többieknek. Vajon milyenek a tapasztala­tok? Erről tanácskoztak a na­pokban a szakosztály irányítói. Várfi Ferenc, a klub elnöke, aki­­ a labdarúgókat felügyeli, sok érdekes dolgot mondott el ezzel kapcsolatosan a Népsport­nak. — Az eddigi megfigyeléseink nagyon kedvezőek — jegyezte meg Várfi Ferenc. — A játéko­sokhoz szabott követelmények mérései azt­­mutatják, hogy a differenciált felkészítés min­denképpen hasznos. Az edzők sokrétűbb munkát tudtak vé­gezni, s megfelelően ellenőriz­hették, hogy a testre szabott feladatok végrehajtása mennyi­ben növelte az edzések inten­zitását. — Az edzésmunka egészéről milyen vélemény alakult ki a szakosztályon belül? — Látogattuk az edzéseket. Megállapíthattuk, hogy min­denki megtette a kötelességét. Még a legnagyobb hidegben, s a hózáporban is sor került a gyakorlásra. A felkészítés per­sze sehol nem problémamentes. A sok munka, a fáradtság pil­lanatnyi ellentéteket szülhet emberek között. Ezek nem tra­gikus dolgok. Hogy úgy mond­jam, velejárói a jobbat akarók és helyes célokat nem mindig jól látók ellentétének. — A Vasas a Dél-Amerikába tervezett utat mire akarja fel­használni? — Kettős célt szolgál a por­tya. Az egyik: lemérni, hogy hol tart­ a csapat nemzetközi szinten, s mi várható a Vasas­tól itthon, a tavaszi idényben? Mi valamennyien azt szeret­nénk, ha a Vasas mindig az élcsoportban maradna. Ehhez a Porto Alegre-i torna segítséget adhat. A másik lényeges dolog: anyagilag is jól jön nekünk ez az út. Segít a labdarúgó-szak­osztály pénzügyi egyensúlyának megtartásában.­­ Machos Ferencet egyrészt mostani edzői tapasztalatai, másrészt pedig a tervek felől faggattuk. — A tiszta felkészülés idősza­ka január 22-ig tart a Vasasban — jegyezte meg Machos Fe­CFolytatás a 2. oldalon) Két tehetséges fiatal együtt a jégen: egyenlő egy ígéretes Jég­­táncospárral. Regőczy Krisztina és Sallay András mosolyog a képen. Tavaly mutatkoztak be az Európa-bajnokságon. Az idén — folytatása következik? (Geleta Pál felvétele) Foci — egyelőre egymás között. A Vasas keretének tagjai gyakran játszanak „házon belüli” rang­adót. Éppen egy szikrázó meccs izgalmas pillanatát örökítette meg a felvétel Újabb lépés az európai elsőség felé! Harangozó dr.: Most már női versenyzőink és párosaink játéka is biztató Csütörtökön késő este, szinte percenként csengett a telefon szerkesztőségünkben. Olvasóink — mintha összebeszéltek volna — ezt kérdezték: — Mi volt a svéd—magyar asztalitenisz-mérkőzés eredmé­nye? Mi — érthetően — telefonon s­em nagyon adhatunk felvilágo­sítást — mi lenne velünk min­den esemény alkalmával? — ez­úttal azonban szívesen tettünk volna kivételt, hiszen ez a nem­zetközi találkozó — az úgyneve­zett „holtidényben” — valóban az érdeklődés középpontjában állt. S végtére is, aki éjfél felé hajlandó felemelni a telefont, az megérdemelné a felvilágosítást. De sajnos nem tudtunk mon­dani semmit. A mérkőzés ugyan­is nagyon elhúzódott. Ujlaky Jenő szakfelügyelő kivételesen velünk együtt várta Horváth Ti­bor szövetségi főtitkár jelenté­sét Ujlaky arca szinte megme­revedett, amikor Horváth Fal­­kenbergből jelentkezett. De az­tán hamar megnyugodott. Hallatlanul nagy volt a tét. Nemcsak arról volt szó, hogy legyőzzük-e a své­­­­deket. Az Európa­ Liga első helye forgott kockán. Kis bizony nem mindegy az, mennyi önbizalmat gyűjtünk össze a nagojai VB előtt! Számítottunk erre az ered­ményre? Igen, ilyesmire gon­doltunk. De — őszintén szólva — ha valaki azt mondta volna, hogy ezen a találkozón három férfi egyes mérkőzést elvesz­tünk — szinte esélytelennek kiáltottuk volna ki a magyar csapatot. Hogy csak Klampár nyert Alser ellen, és mégis si­került győznünk? Ezt elsősor­ban női versenyzőink és páro­saink jó játékának köszönhet­jük. És ez az, ami a legörvende­­tesebb! — Természetesen nagyon örü­lök a svédek elleni győzelem­nek — mondta a nagy szurko­lás után Harangozó Ede dr., a szövetség elnöke —, nekem azonban a legtöb­bet a lányok, a férfi- és a vegyespáros szereplése je­lenti. Meg is mondom, miért: Klam­­pár és Jónyer ma már ott tart, hogy a világ legjobbjai ellen is sikerrel veheti fel a küzdel­met. De, ugye, nemrégen arról beszéltünk, hogy nem szabad megelégednünk csak két jó játékossal, több klasszis ver­­(Folytatás a 2. oldalon) A Jónyer, Magos kettős biztosította be a győzelmet Mai számunkban ! Sorsolás a Davis Kupában (2. oldal) Mi lett velük? (3. oldal) Egy hét a vörös-fekete ördögökkel (4-5. oldal) Félidőben a Szegedi VSE . . (5. oldal) Az elhagyott kikötő (5. oldal) Legjobb női atlétáink az olimpiász kö­zepén . (7. oldal) Kettős jubileum Klampár Tibor és Kis­házi Beatrix a svédek el­len ötvenedszer szerepelt a magyar válogatottban. Félszáz csapatmérkőzés címeres mezben nem kis dolog, különösen, ha fia­tal versenyzőkről van szó. Szép az az út, amit eddig megtettek, de biz­tató, ami előttük van a hetvenötödik, a századik válogatottság felé. Csak a továbbiakat is ilyen szép győzelmekkel ünne­peljék!

Next