Népsport, 1972. március (28. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
SPORTMOZGALOM ♦ CSELGÁNCS ♦ TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS ♦ SPORTMOZGALOM ♦ CSELGÁNCS ♦ TÁJÉKOZÓDÁSI FUTÁS ♦ A Népsport. TOLNA — ■in—— MEGYÉBEN ISKOLATEREMTŐK jókolgok pofon egyszerűé egy íróasztal mellől is hely tenni a logikátlan . Csakhogy e tények . vkkel túlságosan mélye ..apasz V°dr.ak a hagyomány talajába. Á, megszokás bozótjából nehez találni._ Őszintén szólva,\ o volt módom igazán mégis \ ''. Paksot az ott eltöltött hot-j 'Jutánon. Nem sikerült besze.L0\o r ' a egyszerű emberekkel,. \ köznapi témákról. A kedvese,vacskaringós utcákkal teli, , besdombos, tizenötezer 1 ■ A : '-elység mindennapos ap ,\’’ömiiről és gondjairól. Egyszer '■ ' ém ismertem meg a paksi kur ■ngulatot. Csakis sportemberekkel beszélgettem, s mégis megkockáztatom a kijelentést: náluk félszabadultabb, derűsebb paksiakat alighanem hiába kerestem volna. Mint akik végre kiszabadultak a sűrű bozót rabságából — és előttük szabadon szélesedik a nyílt mező. I. stúdium: hangulatkonzerv Három-négy évvel ezelőtt mindenki úgy emlegette a Paksi Kinizsit: ,,a konzervgyár csapata”. Ez a kifejezés mindent elmond. Egyrészt azt, hogy a gyárat afféle kívülálló egésznek tekintette a paksi sportközvélemény, másrészt pedig az értékét alapvetően „a” csapat határozta meg. Vagyis a labdarúgás. Pedig kosárlabda- és természetjáró-szakosztály is működött. Igaz, mellékesen ... Kródi József főmérnök 1967- ben lett a sportkör elnöke. Még iskolás éveiben — Várszegi Józseftől, a Mester utcai kereskedelmi testnevelő tanárától — megtanulta, hogy a sportnak ezer arca van. És szép mind az ezer! Kissé szűkösnek érezte hát a Kinizsii addigi profilját... — Az volt a baj — emlékezik vissza —, hogy tizenegy sportolón múlt minden. Márpedig a szélsőséges hangulati határoknál nincs rosszabb szervező! Új típusú, korszerűbb sportéletre volt szükség. Célul tűztük ki, hogy a Kinizsi egész Paksé legyen, bővítettük a szakosztályok körét is (a kézilabdával, majd az atlétikával). Azután meg ... Nem tud elfojtani egy csendes mosolyt. Hiszen Harsányi László, a megyei TS módszertani bizottságának vezetője éppen azt az „azutánt” dicsérte az imént: — Másfél éve foglalkoznak igazán az utánpótlás-neveléssel. Nincs szó sportiskoláról és tagozatos iskoláról, ami a köztudatban úgy él, mint a korszerűség egyetlen lehetősége. A paksiak valami hasonlót hoztak létre, kicsiben. De, ahhoz képest máris nagy eredményeket értek el!\ \ ff. stúdium: társak A kosárlabdával kezdődött. Ott szakította a logika a mélyen fészkelő, csontos hagyomány gyökereket. A megyei bajnokságra élményszámba menő csa vívott egymással a Vakó Ivánt Gimnázium csapata a sozervgyáriakkal. Rendjén is volt ez így — megyei szinten. De mi lesz, ha az egyik csapat előbbre lép, jó lesz-e, ha így szétforgácsolódnak a paksi erők? — merült fel a kérdés, s nem is sokáigmaradt puszta gondolati játék. 1969-ben már a valóság kérdezett. A Paksi Kinizsi az NB III- ba jutott. A két sportkör 1970. januárjában egyesült. A hajdan riválissok összeadták erejüket, hársak lettek. Megépült a jelképes híd Paks és az egykor elszigetelt konzervgyári sportkör között. 1970 végén azután újabb hidak épültek. (Hidak, hidak!__Ma már tulajdonképpen nem is látni az elválasztó árkot — a sok hídtól.) Az általános iskolák következtek. Hosszú beszélgetések arról, hogy valósággal pazarlás négy helyen is mindensportággal foglalkozni. Úgy egyik sem kap igazi súlyt, elaprózódnak a tehetséges fialtatok képességei. Ismét fájdalmas seb esett a megszokás páncélján! A sebek néha hamar behegednek. Az 1. sz. iskolában Nagy Istvánnét, az atlétapalánták gyarapodása vigasztalja, a 3. számúban Farkas Istvánt az ifjú kézilabdázók. Dunakömölödön Várhegyi Maritás, a volt paksi kosaras oktatja a kicsiket azokon a palánkokon, amelyeket a konzervgyár asztalosai és lakatosai társadalmi munkában készítettek az iskolának. A 2. sz. általánosban Horváth Ferencet nem is kell vigasztalni, hiszen nem testnevelő tanár. Boldogan vállalta a labdarúgók képzését. III. stúdium: háromszázezer, tisztán A sportegyesületi vezetőségben is megszűnt a gyár szigetszerepe. Éppen ők tették a legtöbbet azért, hogy így legyen. Ma a vezetők fele nem a konzervgyár dolgozója. S ami talán a legérdekesebb változás: a sportkör bázisa lett a községi tanács is. Nem akármilyen részt vállal a fejlődés kívánalmaiból: fenntartja és egyre gazdagítja a Paks határán épült valóságos kis sportkombinátot. Így háromszázezer forint jut tisztán magára a sportra. Közel ezer forint esik egy sportoló felszerelésére, felkészítésére és versenyeztetésére. Közel ezer forint, hiszen a Kinizsi sportolóinak száma ma már háromszázon felül van. Maga a háromszáz azonban — csupa iskolás. Azután történt még valami más is. 1971-ben száznegyvennyolcezer forint bevétele volt a sportkörnek — belépődíjakból! Igazi kapcsolat született tehát a lakossággal is. Manapság mindenki szívesen zarándokol a pályára. Nem titok, miért van eredmény. A labdarúgók kitűnően szerepelnek az NB III-ban is, bár még újoncok. A női kosarasok a harmadik helyen állnak. Az atlétikához fűződik a legnagyobb nevelési siker: Szentesi Alajos három tanítványa, a magasugró Resch Klári és Szentesi István, valamint a középtávfutó Takács Dóra ifjúsági aranyjelvényes lett 1971-ben. Nem titok az sem, miért van eredmény. A pofon egyszerű, sokszor szántó magukat kínáló lehetősségekből tanítható valóság lett Pakson. Szekeres István Válogatott tájékozódási futóink a nemzetközi élmezőny legjobbjai közé tartoznak. Ezt különféle nemzetközi versenyeredmények kapcsán már többször örömmel hírül adtuk. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy maguk a futók sem tudják, hogyan, miképpen sikerült ilyen tekintélyes színvonalra feljönniük? Bozán György európai versenykörútja során 27-szer rajtolt, s a versenyeknek több mint a felénél világbajnokok társaságában. Véleménye szerint a sportág hírességei országúton nem futnak jobban, mint a magyar fiúk, terepen viszont igen. Azért, mert más stílusban tájékozódnak, ritkám „kevernek”, azaz tévesztenek, az ellenőrző ponton is túljutnak 5—6 másodperc alatt. Gyenge pályák A jó futás egyik titka tehát a kellő technikai felkészültség. Ehhez viszont gyengék a hazai pályák: Bozán ennek tulajdonítja azt a tényt, hogy a válogatott keret tagjai egyszerűen nem tudják, hogy milyen technikai színvonalon állnak. Bozán György megpróbált segíteni a helyzeten. Lefordított egy százötven oldalas svéd eredetű, angol nyelvű szakkönyvet, s a könyvben levő tudnivalók alapján tizenheten megszervezték az úgynevezett TÉEFPÉ- edzéstervet, azaz teljes nevén a tudományos felkészülési programot. Ez heti egy technikai edzést jelent, Budapesttől körülbelül 15—17 kilométerre. _ Lényege röviden a következő: a sportoló teljes sebességgel fut a felfogóvonalig, azaz amíg biztosan tudja a jó irányt, s csak az utolsó fix pontnál koncentrál a finom, precíz térképolvasásra. It Nagyon népszerű és természetesen hasznos az a másik technikai edzésforma is, amit a keretedző, Skerletz Iván gyakoroltat a futókkal. Bozán György szerint erősíteni kell a tájozódási futók hajrákészségét, s erre kiválóan alkalmas az időjóváírásos módszer. Itt egyszerre indul a mezőny, az ellenőrzési pontokon viszont mindenki sorrendben tépi le a számozott jegyzetlapokat. Az elsők egész percekért rohamoznak. Sérülékeny futógép A VB-re készülő versenyzők ái. A- -.m naponta kétszer edzenek. lóképességüket futással, úszása ’ 's tornatermi gyakorlatokkal el isi', Bozán Györgyöt futogt nek vk a társai. Szerinte ezt am -■ „cselnek” köszönheti,’ m: két évig attlétizált, s méh ’.ült futni. Különben sokkal szívesebben úszik, mert futás közben eléggé sérülékeny. A másik kedvenc edzésformája a memtrizálás. ’Eszt Bozán Ágnessel, a lúgóval gyakorolja. Ági I. osztáyú fékozódási futó a BEA -téban. A memóriajátékot két azonos térképpel lehet űzni. Az egyikre a partner felrajzol 20—30 pontot, ezen gondolatban végigfut a „versenyző”, majd a tiszta térképre emlékezetből fel kell rajzolnia a megtett útvonalakat, az ellenőrző pontok helyét. Az egyesületekben, sajnos, kevés elméleti ismeretanyagot kapnak, ezt próbálják önszorgalomnál pótolni, otthon. Így mérés." ik saját képességeiket. Az : i világbajnokságon Bozán szerit, a férfiváltó jobb lesz. .. . bármikor eddig volt. Jóllehi: „.-ehszlovákiai sziklák között állandó partnerük lehet a szerencse, vagy a balsors, mert a domborzatot lehetetlen leolvasni a te, .ai • ■: a sziklákban összefutnak :■ -viratvonalak. Olyan terep, ahol nehéz lesz okosnak Lenni, visa-omf. hasonló terepeken eddig mindig sü-er• 1 szerepelt a magyar együt-Hogy mi 'kinek az oka, nem tudják. Ösztönösen jól futnak. S t-z — ahogy tréfásan mondják — még mindig jobb, mintha teljes tudományos alapozottsággal veszítenének ... Oláh Éva Nem tudják, miért futnak jól Bozán György az öntájoló edzésekről Fátyolos felkészülés, leplezetlen remények A meztelen talpaknak nem tetszett a „jeges” gyékény, s a válogatott cselgáncsozók ugyancsak kapkodták lábukat a tatamin, a dunavarsányi edzőcsarnokban. — Ki kellett kapcsolni a fűtést, mert túl zajos volt — magyarázta egy szerelő —, gumitömítéssel most csökkentjük a zajszintet. Jövő héten azonban már minden rendben lesz. Jövő héten ... Igazán gyors határidő. Csakhogy a felnőtt válogatottak már ezen a héten külföldön versenyeznek, a juniorok pedig a leningrádi EB-n indulnak. Ők a jövő héten így hát csak az edzés előtti „riszürej”-re, a mély meghajlással történő üdvözlésre álltak meg a versenyzők, aztán melegítettek, gyakoroltak tovább, sebesen. Mozgás közben senki sem fázik! A vezetőedző, Horváth István azért szomorkásan nézte „fiait”. — Reggel el kellett vinnem Molnár Karcsit, mert fájt a bal veséje. A dokival már előtte beszéltem, nem tudott idejönni, s amúgy is meg kell vizsgálni a fiút. Könnyűsúlyban ő is indul a junior EB-n. — Kik lesznek a társai? — Petz Laci, Keserű Jóska meg Füzesi Szláva. Közülük Füzesi nincs itt, mert másodéves orvosegyetemi hallgató, s most kötelező gyakorlaton vesz részt. — Ifjúsági versenyzőink nem indulnak? Mély sóhaj, halk válasz: — Nem! A téma érzékenyen érintette. Később értettem meg, hogy miért. Később ugyanis sokat beszélgettem a versenyzőkkel. Román Gábort, Kollár Ferencet, Csák Tamást, Radnai Gábort is számításba vették, többüknek útlevelet kértek. Sőt már a repülőgépen is helyet foglaltak számukra, aztán bejelentette a főtitkár, hogy itthon maradnak. Csak négy versenyző indulását hagyta jóvá az MTI! Arról, persze nem esett szó, hogy világversenyen csak 1—6. helyre esélyes versenyzők indíthatók, s ezt nem látták biztosítottnak a felsőbb szakvezetők. Arról sem beszéltek, hogy hat hét helyett csak két héttel az indulás előtt tett javaslatot a szövetség elnöksége az MTI- nek. Sok kis apró részlet ismerete hiányzott, a versenyzők meg egymást keserítették. Ők csak azt tudták, hogy bajnokságot nyertek, vagy nemzetközi versenyen értek el helyezést, biztatónak érezték formájukat, s még biztatóbbnak a hivatalos formaságok elkezdését. S lám, mert a szövetség nem volt elég körültekintő, búsan, letörten készült mindenki. Pedig az olimpiai jelöltek válogatóverseny, a juniorok EB-rajt előtt álltak. A tatami azonban zajtalan. A tatamin a versenyzők is hallgatagok. Szívósan gyúrtak. Páros technikai gyakorlást végeztek — olyan lelkesen, hogy a vezetőedző is egészen fellelkesülve mondta:• Készíthetem nekik a csokoládét meg a narancsot! Hja, ha a „lágy művészet” kemény mestereit már ilyen kis „tét” is többre serkenti!... Főjön csak az edző feje. A leningrádi reménységek közül először Petzet sikerült elválasztani „partnerétől”, Csaliétól. Az erőteljes akciózástól kimelegedve mondta: — A bordeaux-i ifi EB-n már indultam, helyezetlen maradtam. Most a juniorok között bizonyítanom kell! Legalább a legjobb hat között szeretnék végezni. — Az ellenfeleket ismeri? — Részben. Megnyugtató volna, ha lenne mellettem még egy magyar versenyző. Keserű bezzeg ismeri ellenfeleit. — Bukarestben láttam az európai mezőnyt. Legveszélyesebb ellenfeleim a korábbi ifjúsági Európa-bajnok, az NDK- beli Krüger meg a szovjet Nerzov. Ha azonban jó formát fogok ki, talán még dobogós is lehetek. A bizakodás elmossa a fátyolos hangulatot, sőt újabb ötletet villant fel: vajon milyennek látják a magyar nagyválogatottak saját súlycsoportjuk junior EB- válogatottját? A pehelysúlyú Petz Laciról Pulai János tömören nyilatkozott: " Technikás, akaraterős gyerek, csak egy-két kilóval könynyebb, mint lehetne. — Januárban porcleválása volt a jobb térdén, még a kihagyást is „kibírta” — tette hozzá Szabó Ferenc. A könnyűsúlyúakat Hetényi Antal „osztályozta le”, így: —Molnár Karcsi erénye az erő és az akarat, de néha elkapkodja az akciókat, míg Keserű Jóska kevésbé erős, de „fifikás”. Mindketten sokra lehetnek képesek. — És Füzesi Szláva? — Gyors, technikailag sokoldalúan képzett, de ideges típus — vélte Ipacs László. — Kétszer mérkőztem már vele, mindig belső combdobással vertem meg. Remélem, ebből is tanult. Mi is reméljük! Mint ahogy azt is, hogy ha kis létszámmal indulunk is az EB-n, azért nem indulunk hiába. Z. Vincze György Sport he aszedm Már az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron is megoszlottak a vélemények: játék-e, vagy sport? A vitát Katona Antal nyugdíjas makói feltaláló „asztalifutball” találmánya váltotta ki, amely egyébként osztatlan tetszést aratott. A szakemberek a sportra szavaztak! A találmány ugyan — amellett, hogy játék — nagyban fejleszti a reflexeket, a sportolók kombinációs készségét, azonkívül szinte mindegyik lábizmot mozgásban tartja. Ez a szerkezet merőben eltér az eddigi asztali futball játékoktól. Ennél a mezőnyjátékosokat a játékos két lábpedállal mozgatja, míg a kapus mozgatására az e célra szolgáló forgatható gomb szolgál. A játékban a két láb, az egyik kéz és természetesen az agy szinkronban tevékenykedik. Az eredmény kialakulása nem a véletlen szerencse műve, hanem jelentős szerepet játszik a reflex és a kombinációs készség is. Amellett, hogy a találmányt kipróbáló tanulók és szakemberek szerint összehasonlíthatatlanul jobb szórakozást nyújt az eddigi, kézzel kezelhető asztali futballjátéknál, nagyon hasznos segédeszköz lesz a sportsérülések, valamint egyéb mozgásszervi sérülések kezelésénél. A sérült ugyanis szinte észrevétlenül, játékosan mozgatja sérült végtagjait, annak minden izmát. A Népszabadság 1971. május 25-i, továbbá az Élet és Tudomány 1971. május 21-iszámában a BNV-n kiállított találmányok rövid értékelésében is foglalkozott a «»találmánnyal, amelyet mindkét lap elismerően értékelt. Azóta külföldről is nagy érdeklődés mutatkozik az asztalifutball iránt. Egy libanoni cég ajánlatot tett, hogy Afrikában népszerűsíti a találmányt. A sportegyesületek klubhelyiségeiben is kívánatos lenne ez a tetszetős játék, amely — most már leírhatjuk — sport is. A találmány bemutatására az MTS makói járási tanácsa szívesen vállalkozik. A sorozatgyártást az Egészségügyi Berendezéseket és Felszereléseket Gyártó Vállalat (Makó, Rákosi út) az I. negyedévben megkezdi, és megrendeléseket korlátlan számban elfogad. B. Szűcs Sándor —l **»■■■ m Vasárnap, 1972. március 5. 3 Valami készül Dunaújvárosban Az első, örömteli életjelt a napokban adta magáról a dunaújvárosi kezdeményezés: megrendezték a Papír SE házi műkorcsolyázó bajnokságát, amely hivatalos nyitánya volt az ország első vidéki műjégpályájának. A jég még kicsi , a tervek annál nagyobbak. Az eddig megtett út még rövid, ami ezután következik, azt hosszúra és eredményesre tervezik ... Akkor és ott kezdődött a mai valóság, amikor Török Béla, a dunaújvárosi Vidám Park igazgatója, a Papír Sportkör vezetője megvásárolta a Magyar Jégrevü feloszlása után a pincében porosodó fagyasztóberendezéseket és felépíttette Dunaújvárosban a kis pályát. Másfél éve nyitották meg és a kis apróságok megszállottként köröztek rajta nap nap után. A nagy feklődést látva Török Béla továbbment: edzőt szerzett a gyerekek mellé a volt versenyző Liebra Zsuzsa személyében. Egy évve később már megalakult a Papír SE műkorcsolya szakosztálya, immár félszázan vesznek részt az év n. a közszeretetnek örve, 3i néni” vigyázó szemei előtt. Heten már minősítést szereztek közülük! A lehetőség és a jég, ma még szűkreszabott, a lelkesedés azonban kiapadhatatlannak látszik! Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója, a bajnokság értékes versenydíjainak átadása után mindezt így fogalmazta meg: „ígérjük, hogy a Vasmű messzemenőkig támogatja a szakosztály munkáját, s reméljük, hogy a következő idényt a versenyzők és kis kezdők azon az új, 30x60 méteres pályán kezdhetik el, amelynek építését húsz dunaújvárosi vállalattal közösen finanszírozzuk. Az sem lehetetlen, hogy a közeli jövőben bajnoki jégkorong-mérkőzéseknek is otthont adhat a város, vagy akár itt rendezhetik meg az országos műkorcsolyázó-bajnokságot!” Szép és lelkesítő szavak. Újabb bizonyságai annak, hogy a vidék otthont adhat nem egy mostohán kezelt sportágnak ... N. Cs.