Népsport, 1972. július (28. évfolyam, 154-180. szám)
1972-07-01 / 154. szám
LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚG KM ESEK KM? Számolnak Budapesten (a Hungária körúton, Soroksárott), Pécsett, Győrött, Diósgyőrött és Egerben. A matematikai képlet: 270 perc alatt hány pontot kell szereznie a labdarúgó-csapatnak ahhoz, hogy jövőre is az NB I-ben szerepeljen? Néhány napra a valószínűségszámítás és a futball ikertestvér lett! Számtalan variáció van. Előfordulhat, hogy a legkedvezőbb pozícióban levő Pécs esik ki a Haladás VSE mellett, de elbúcsúzhat az NB I-től az MTK, a Rába ETO vagy a VM Egyetértés, esetleg a DVTK „köszön el" az élvonaltól. Vagy az Eger játszik a következő idényben az NB I B-ben? Ma még senki sem tud határozottan semmit. Három forduló még hátra van, és hat csapat szinte egyformán „esélyes” arra, hogy osztályt változtasson. Közöttük a sorrend: 10. Pécs 23 pont (a gólkülönbség: 20-25), 11. MTK 22 (31-34), 12. Rába ETO 22 (32-49), 13. VM Egyetértés 21 (25-34), 14. DVTK 21 (28-42), 15. Eger 19 (30-57). A három forduló mindent felboríthat. Az öt városban latolgatják az esélyeket... Szerencsés körülmény Bakos Antal, az MTK intézője nyugodt Pillanatok alatt kiszámítja: 25 pontja lesz a csapatnak. — És ezzel bent maradunk! — mondja. A kék-fehérek már csak egyszer játszanak idegenben, vasárnap a Megyeri útra látogatnak. Szerdán (5-én) és vasárnap (9-én) viszont otthon. Az ellenfelek: VM Egyetértés, Csepel. Ezen a három találkozón kell 3 pontot gyűjteni! — A fiúk képesek erre. Tavasszal csak kétszer kaptunk ki, akkor is 1:0-ra, a Ferencvárostól és a Bp. Honvédtól. Tizenhat pontot gyűjtöttünk eddig, méghozzá úgy, hogy 22 gólt rúgtunk, és a legkevesebbet kaptuk, mindössze hatot. Ráadásul szerencsés körülmény: az Eger és a DVTK egymás ellen játszik vasárnap, s mind a kettő nem nyerhet. Ez pedig a mi malmunkra hajtja a vizet. A 10-11. helyen A Pécs előnye négy pont, az Eger előtt. De... — Nincs páholyban a csapat — nyilatkozta Mátrai Géza, a Pécsi Dózsa elnöke —, de kéthárom pontot még szerez, s ez elég lesz. Városunk nem maradhat NB I-es együttes nélkül! A játékosok tudják ezt... Reálisnak tartjuk, hogy a bajnokságban a 10—11. helyen végezzünk! Kétszer otthon Nemrégen még a 8. helyen tanyázott a Rába ETO. Győrött merész terveket szövögettek: kitörni a középmezőnyből. Ez negatív irányba sikerült! Döbörhegyi Ernő, a szakosztály elnöke a beszélgetést ezzel kezdte: — Ahogy vége a bajnokságnak, mélyrehatóan megvizsgáljuk azokat az okokat, amelyek ilyen kritikus helyzetbe sodorták csapatunkat. A történtek felett nem tértünk napirendre. — Számolnak? — Már nem, ugyanis nincs olyan variáció, amelyet ne ismernénk! Mindent kiszámoltunk. Azt is, hogy bent maradunk! A döntő nap július 5-e, ekkor az Eger lesz a vendégünk, s ha győzünk, különösebb baj már nem érhet bennünket És miért ne győznénk? Egyébkét is kétszer játszunk itthon, s ez előny. Sikerülnie kell! A játékosok néhány héttel ezelőtt még azt mondták: „Középcsapat leszünk”. Az edző és a szakosztályvezető nem szőtt rózsaszínű álmot. Reálisan gondolkoztak, s azt hangoztatták: — Célunk a bentmaradás! Ők járnak közelebb az igazsághoz, bár még 270 percig izgulniuk kell! A játékosoknak is... — Sikerülnie kell mindennek, amit terveztünk — említi Szűcs Gyula, a VM Egyetértés edzője. — Most olyan ellenfelek következnek, a Csepel, az MTK és a Pécs, amelyek ellen őszszel is pontokat szereztünk. Erre most is van esélyünk! Hazai környezetben kell biztosítani a bentmaradást. A pontgyűjtést már vasárnap, a Csepel ellen el kell kezdeni. Veretlenségi sorozat öt fordulót hagyott veretlenül maga mögött a DVTK! És a nagyszerű sorozat folytatásában reménykednek. Ha Egerben — vasárnap — győznek, szinte biztos, hogy az NB I-ben maradnak. Két vélemény a hajráról: Tóth József (edző): „Megnövekedtek a reményeink, mert jól hajrázik a csapat. Ha legyőznénk az Egert, már nyugodtan játszhatnánk a hátralevő két mérkőzésen.” Hajas Imre (csapatkapitány): „Nagy az elszántság. Nehéz helyzetből indultunk, s biztos vagyok abban, hogy nem esünk ki. Persze, ehhez győzni kell Egerben!" Ha akaraterőben... Egerben sem adták fel a reményt! Képesnek tartják a csapatot arra, hogy öt pontot szerezzen. A szurkolók még bíznak ... És az edző? Kovács Ferenc ezt mondja: — Sok lehetőséget szalasztottunk el. Sajnos, nem látom az együttesben azt az elszántságot, amely a kiesőjelölt csapatot jellemzi. Ha akaraterőben változnának a fiúk, az utolsó pillanatig meg lennének a reményeink ... A csapatkapitánynak, Bánkuti Lászlónak a véleménye: — El kellene hinni, hogy bent tudunk maradni, s ennek megfelelően kellene küzdeni a pályán. Nehéz feladat, hogy elkerüljük a kiesést, de nem elképzelhetetlen! Egy cica, két cica, három cica... Aki tehette, bizonyára a strandot választotta — védekezésül — csütörtök délelőtt a városra törő nagy meleg elől. A Fáy utcai Vasas-pályán viszont fél tízkor edzéshez készülődtek a játékosok. Ha egy idegen tévedt volna be az edzőpályára, bizonyára meglepődik és azt gondolja, hogy a piros-kékek ifjúsági csapata foglalatoskodik a zöld gyepen a labdával. Mindössze ketten voltak idősebbek, Ihász és Menczel (Tamás és Puskás dr. a TF-en volt edzőtanfolyamon), a többiek: Török, Tóth Bálint, Fábián, Szőke, Váradi Béla, Váradi Ottó, Lakinger, Bárányos, Szűcs, Komjáti, Müller mind fiatalok. Ez a társaság alkotja most az első csapat keretét, s ők készülnek a vasárnap esti, Ferencváros elleni találkozóra. Az edzés a hagyományos cicázással kezdődött A kör közepén egy cica, Váradi Béla szaladgált a labda után. Aztán húzódásra hivatkozva kiállt. Majd Ihászt, végül Fábiánt izzasztották a többiek. Vadász Károly edző félrevonult , Menczellel a pálya szélére egy kispadra, és hosszasan beszélgetett vele. Később megtudtuk, hogy Menczelt az edző számításba veszi a vasárnapi mérkőzésen, mint tartalékot Ezt tárgyalták meg. Félórás bemelegítés után egyéni gyakorlás folyt a pályán, s mindenki kedvére bűvölhette a labdát. Majd kapura lövés következett. Méghozzá párban, az egyik játékos a védő szerepkörét, a másik a csatárét látta el. A védőnek test test elleni küzdelemben akadályoznia kellett a csatárt. Ez több-kevesebb sikerrel járt. A következő kép már alkalmat adott egymás ugratására. Müller és Tóth Bálint jeleskedett ebben. Külön szópárbajt vívtak. — Sanyikám — adta fel a „rendelést” Tóth B. —, jobb csapattal a fejem fölött ívelj 25 méterre a kapu elé és egyet pattanjon a labda a jobbösszekötő helyén. Müller megkísérelte, de valahogy baj volt az irányzékkal. Aztán Menczel váltotta fel, ő ívelgette a labdákat. Most Müller nem állta meg szó nélkül: — Ugye, öreg, állva és árnyékban ez jobban menne? Egyetlen furcsa dolog volt, mégpedig az, hogy a kapus „zavarta” a játékosokat, ugyanis igen ritkán találták el... Aztán újra cicajáték következett. Először két cica, majd később három szaladgált a körben. A játékosok pedig többérintéssel igyekeztek megjátszani a labdát. Végül az edző letett tizenhárom labdát, 18 méterre a kaputól, s aki betalált a hálóba, az mehetett fürdeni. Menczel volt az első, s rögtön meg is jegyezte: „Nekem már rutinom van ebben”. A levonuló játékosok közül két fiatalt kérdeztünk meg, mit várnak a Ferencváros ellen. Török: — Nehéz mérkőzés lesz, az eredményre nem merek jósolni. Nekünk nincs olyan rutinunk, mint a Ferencvárosnak. Tóth Bálint: — Jó lenne egy döntetlent elérni. A pályáról lejövet, Vadász Károly edző egy melegítőt vett fel a földről. Az öltözőben nevetve mondta: — Jelentkezzék a tulajdonosa. Váradi Béla sürgősen a fal felé fordult. Az edző még egyszer megkérdezte: — Mit fizet a bűnös, akinek a záloga a kezemben van? — Majd hozzátette: — Béla, jelentkezel egy százassal. A többiek harsányan derültek. Az edzővel félreültünk és a vasárnapi esélyeket latolgattuk. — Jelenleg jobb a Ferencváros. Bár a közelmúltban a Dózsa ellen fiatal csapatunk megállta a helyét. Bizonyítani akarnak a gyerekek és így lesz ez vasárnap is. Szoros mérkőzésen jó játékot várok, nekünk már a döntetlen is győzelmet jelentene. — És az összeállítás? — A balhátvéd és a balfedezet posztján még gondolkodom, egyébként Tamás lesz a kapus, Váradi O., Fábián, Lakinger biztosan játszik a hátvédnégyesben. Müller az egyik fedezet. Puskás dr., Tóth B., Váradi B., Szőke a csatársor. Török, Komjáti, Menczel, Púpos, Ihász ötösből ketten biztosan kezdenek. (Boross) Július 10-én kezdődik a nemzetközi ifjúsági torna Pénteken délelőtt, sajtótájékoztatón ismertette Berzi Sándor, a SZOT sportosztályának vezetője a III. nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna programját, a szervezők terveit. Elmondotta, hogy idén nyolc magyar csapat és nyolc külföldi együttes vesz részt a küzdelmekben. — A Vasas, a Bányász, az ÉDOSZ, a MEDOSZ, a KPVDSZ, a Vasutas, a Vegyész és az Építők válogatottja jelentős erőt képvisel — mondta Berzi Sándor. — A nyolc szakma csapatának kialakításához mintegy 1000 fiatalt „vizsgáztattak” az edzők. A torna, amely július 10-től 21-ig tart 25 helységben kerül megrendezésre. Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Derecske, Dévaványa, Diósgyőr, Edelény, Gyoma, Gyula, Hajdúszoboszló, Jászberény, Kazincbarcika, Leninváros, Martfű, Mezőhegyes, Mezőtúr, Orosháza, Sajószentpéter, Sarkad, Szolnok, Téglás, Törökszentmiklós, Vác, továbbá Budapest két kerülete, Csepel és Rákoscsaba lesz a találkozók színhelye. A csoportbeosztás így alakul: Békési csoport: ÉDOSZ, MEDOSZ, Román szakszervezeti válogatott, Eintracht Frankfurt. Hajdú csoport: Építők, Vasas, ASKO, Leningrád területi válogatott. Borsodi csoport: Szlovák szakszervezeti vál., Casale Monferato, Bányász, Vegyész. Szolnoki csoport: Bolgár szaksz. vál., Lengyel szaksz. vál., KPVDSZ, Vasutas. Az elődöntő játéknapjai: július 10., 12., 14. A középdöntőket július 16-án 18-án rendezik meg. A döntőket (1—8. helyért) és a helyosztókat (9—16. helyért) július 20-án és 21-én tartják. A döntő színhelye a Csepeli Stadion lesz. A Vasas ifjúsági labdarúgócsapata hazaérkezett Jugoszláviából. — A Rijeka jubileumi tornáján vettünk részt — mondta Orosz Mihály, a Vasas elnökhelyettese. — A rendezők, akik mini UEFA-tornának nevezték el a küzdelemsorozatot, 32 csapatot hívtak meg. A 16 hazai és a 16 külföldi együttest 5 csoportba osztották. A Vasas a Lazióval, a Rudarral és a Szuticska csapatával került egy csoportba. A Szuticska ellen 3:0-ra nyert csapatunk Gubán, Izsák és Menyhárt góljával. A Rudar ellen 1:1 volt az eredmény. A gólt Sipőcz rúgta. Sajnos a befejezés előtt 2 perccel 11-est hibázott a Vasas. A Laziótól 1:0- ra kikaptunk, így nem jutott tovább a csapat. Komjáti a csoport legjobb labdarúgója címet nyerte el, s egy bronzszobrot kapott. • Tichy Lajos jelentkezett Olaszországból. — Jól szerepel a Bp. Honvéd ificsapata a nemzetközi tornán — közölte velünk. — A Napoli ellen 3:1, az Atalanta ellen 2:0 volt az eredmény. 1:1-re játszottunk a Torinóval, így 5 ponttal, 6-2-es gólkülönbséggel bekerültünk a torna elődöntőjébe, ahol a Sunderland az ellenfelünk. Újabb megtiszteltetés érte a magyar bírói kart. Az UEFA Szilágyi György dr-t, az MLSZ JB-elnökét az UEFA JB-tagjává választotta. Gratulálunk! • A Bp. Honvéd—Tatabánya NB I-es labdarúgó-mérkőzés előtt jelentős női „futballtörténeti” eseményre kerül sor szerdán délután Kispesten. A Bp. Honvéd rendezésében a női A- és B-válogatott csap össze egymással.• Július 10-én, hétfőn az MLSZ- ben lesz az idei NB I-es záró ligaülés. Erre meghívták a két újonc, a SZEOL és a Zalaegerszegi TE képviselőit is. Ezen a tanácskozáson kerül sor a tervek megbeszélésére is. Labdarúgásban sok minden megtörténhet Erről tanúskodnak az alábbi esetek. Eddig például úgy tudtuk, hogy a piros szín csak a bikát vadítja. Az öttevényi eset mást bizonyít • Szemüveggel is lehet valaki jó labdarúgó, de hogy 99 gólból 47-et rúgjon egy idényben a kontakt üveggel játszó támadó? • Edzés helyett italboltba jártak a zalaszentbalázsi ifi-labdarúgók. Hogy ezt kiktől tanulták? Téved, kedves olvasó: a felnőtt csapat bajnokságot nyert, s 18 utas lett. • A BLSZ-ben sok a kitűnő bíró, de azért mások is akadnak... • Elveszett Sarkadon a Békéscsabai VTSK 12 meze. Minden kiderült félúton, a hűsítő fogyasztása közben: a játékosok szatyraiban voltak a mezek... Emléktárgyakká váltak! A piros néha nemcsak a bikát vadítja Aligha gondolhatott a labdarúgó JB arra — amikor elrendelte a sárga és piros lapok használatát —, hogy akad majd labdarúgó, aki... De menjünk sorjába: öttevényben játszották nemrégen az öttevényi Nagyszentjános bajnoki labdarúgó-mérkőzést, amelynek nagy jelenete a 83. percben következett be. Kokas Imre, a hazaiak játékosa szándékosan belerúgott a földön fekvő ellenfelébe. A játékvezető a zsebéhez kapott és azonnal felmutatta a piros lapot. A következő pillanatban a kiállított játékos eltorzult arccal, egy jól irányzott ökölcsapással kiütötte a játékvezető kezéből a pirosat, majd pedig a megdermedt fekete mezes „torreádorra” akart ugrani, de társai ebben megakadályozták és letuszkolták a pályáról. A megdöbbentő jelenet azonban ezzel még nem ért véget. Kísérőitől megszabadulva, a fiú ismét a játékvezető után vetette magát. Tragikomikus jelenet volt, amikor a vadul tobzódó Kokast öt játékos vonszolta le a pályáról... Év végéig (?!) nem játszhat. Szemüveges gólgyáros A fekete keretes szemüveg tiszteletet parancsoló külsőt kölcsönöz Dupsi Ferencnek, akit remek munkatársi és sportemberi erényeiért is nagyon szeretnek és tisztelnek. Munkahelyén, 26 éves fejjel, osztályvezető-helyettesi tisztet tölt be, s a zöld gyepen ő a megyebajnok Orosháza gólrekordere. Tavaly nyáron került az Orosházi Kinizsihez, amit sem ő, sem nagy múltú egyesülete nem bánt meg, hiszen 34 mérkőzésen, ebben a bajnoki évben, csapata 99 góljából 47-et ő szerzett. Nemcsak az edzéseken, hanem a pályán kívül is a jó szellem kovácsa, az együttes vezéregyénisége, aki — szemén a kontakt üveggel — remekül lát a pályán és egy év alatt a Békés megyei kapusok „rémévé” vált. Amikor a tavaszi hajrában 5:3-ra verték a tavaly még NB III-as Mezőhegyes MEDOSZ-t, csapata valamennyi gólját ő szerezte. Azóta ezt a meccset csak így emlegetik Orosházán: Dupsi—Mezőhegyes 5:3. Hogy az NB III-ba is magával viszi-e góllövő cipőjét, az még a jövő zenéje. De jósolgatás helyett valamire emlékeztetjük az orosháziak jövő idénybeli ellenfeleit: három évvel ezelőtt az NB III Délkeleti csoportjának volt egy gólkirálya. Az illető Dupsi Ferenc névre hallgatott. És erre hallgat ma is! „Rendnek muszáj lenni" A Zalaszentbalázsi TSZ SE vezetősége áprilisban felfigyelt néhány ifjúsági játékos sportszerűtlenségeire. Ezek a fiatalok edzés helyett az italboltot látogatták, majd a Z. Dózsa elleni bajnoki mérkőzés előtt társaikat is cserbenhagyták. Nem utaztak el Egerszegre, így a serdülőkorú játékosokkal megtűzdelt gárda 14:0-ra kikapott. A sportkör fegyelmi bizottsága három játékost 2 2 évre elütött a játéktól, míg két labdarúgót egy-egy évi felfüggesztett büntetéssel sújtott. — És vajon mi történt azóta? A felnőttegyüttes megnyerte Zala megye bajnokságát, az NB III-ba jutott. És az eltiltott ifik? Ma már önszorgalomból edzenek, s a jelek szerint megbánták viselkedésüket. Legalábbis ilyen hírek jutottak el hozzánk. Mindenesetre a fegyelmi bizottság büntetése hatásosnak bizonyult, hiszen azóta minden téren javult a fegyelem az egyesületben. S ha semmiért, már csak ezért is megérte! Budapesti „csemege" Az alábbiakat a BLSZ JB értesítőjében olvastuk. Az egyik mérkőzésen a játékvezető kiállított egy játékost. Jelentésében azonban a kiállítás tényét elhallgatta, s ezáltal fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi bizottság előtt azonban kijelentette: „Minek szórakoznak velem ilyen hülyeségért, miért idéztek be??” A kiállítást továbbra sem ismerte el, viszont felháborodottan közölte, hogy másfél órát utazott be Újpestről. Kijelentette, hogy csak 90 percig áll a JB rendelkezésére, amíg a mérkőzést vezeti. Utána semmi köze a testületnek az ő életéhez, ne zaklassák ezekkel a dolgokkal. Fegyelmi vétségéért, valamint a bizottság előtt tanúsított magatartásáért december 31-ig eltiltották a játékvezetéstől. A határozatot a BLSZ elnökségének fellebbviteli bizottsága is helybenhagyta ... A Duna Cipőgyár egyik játékosa, aki egyébként mint játékvezető is működik, a mérkőzés folyamán sportszerűtlen viselkedése miatt a kiállítás sorsára jutott. Ekkor szidni kezdte a játékvezetőt, bírálta működését, majd megjegyezte: szégyellem, hogy én is játékvezető vagyok... 1972. VIII. 7-ig eltiltotta a fegyelmi bizottság a játéktól és a játékvezetéstől is. Elvitték a mezeket emlékbe Jókedvűen készülődtek és élcelődtek Sarkadon a csabai VTSK labdarúgói, örömük érthető volt, hiszen már NB II-es csapatként vonulhattak ki a pályára. A mérkőzés előtt a sarkadiak virágcsokrokkal kedveskedtek a bajnokcsapatnak. 1:0-ás vezetéssel vonult a tanácsi együttes az első 45 perc után az öltözőbe, s ekkor a pályán elkezdődött a tombola. A csabaiak ott is „hosszban” voltak. A nyolc nyereményből ötöt — voltak vagy ötvenen — vittek el. És amikor a 91. ége is kigyulladt a sarkadi pálya elektromos eredményjelző tábláján (a Szabó Pál vezette szocialista brigád Tiszántúlon egyedülálló konstrukcióján), magasba emelkedett a VTSK-fiúk karja. A közönség tapsolt, a sarkadi játékosok gratuláltak és Viczián György, a vendégek ősz hajú vezetője (aki a tombolán a mérkőzéslabdát nyerte), magához ölelte a „pöttyöst”, s megjegyezte: ezzel sem rúgtak nekünk több gólt. A sarkadiak ugyaniskiről 2:1-re megnyerték a találkozót! Visszafelé remek hangulat volt a buszban, szárnyalt a nóta, csak a VTSK szertárosa gubbasztott kedvetlenül: nem találta a mezeket, mind a tizenkettőnek lába kelt. Amikor Gyulán egy szusszanásra megálltak, fény derült a turpisságra: a mezek a fiúk szatyraiban pihentek! — Ne búsuljon, mester — veregette meg a savanyú arccal ülő szertáros vállát Zahorán. — Nem lesz decemberben leltárhiánya, összedobjuk a dresszek árát. De megértheti, eltesszük emlékbe őket. Végtére is: ki tudja, mikor lesz a klubnak még egyszer bajnokcsapata! Szombat, 1972. július 1. 3