Népsport, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
lk 1 m Népsport MAGYAR TESTNEVELÉSI ES SPORTSZÖVETSEG LAPJA SZERDA, 1973. JANUÁR 3. ♦ Ára: 1 fOlM ♦ XXIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM CSEPELEN A HELYZET- MEGVÁLTOZOTT Csepel hivatalosan a főváros XXI. kerülete. Javára is vált, hogy Budapesthez csatolták, mert a fejlődés nagyobb távlatai nyíltak meg előtte. De az embereknek továbbra is Csepel. A nagy világváros kebelében is őrzi önállóságát, zárt egységét. Hagyományai tovább élnek. Sportéletét, különösképpen labdarúgóinak szereplését is másképpen kell vizsgálni. Örömünkre szolgál, hogy dicsérettel kezdhetjük a Csepel SC labdarúgó szakosztályának őszi szerepléséről szóló értékelésünket. Úgy néz ki, a gyáróriás csapata kilépett a szürkeségből. 1972 őszén kiderült, hogy az együttesnek karaktere van, hogy itt sem „iparosok”, hanem „fejek” futballoznak. A Csepel az ötödik helyen áll. Az egyesület vezetői élvezik feletteseik bizalmát és ezt tovább is adják azoknak, akik az ő bizalmukat igénylik. Okosan erősített a Csepel, de beváltak a saját nevelésű fiatalok is. (Értékelésünk a 3. oldalon.) Bartos (fehér mezben) a Vasas védőivel harcol. Tamásnak ezúttal sikerült hárítania, de végül is győzött a Csepel. És ez a győzelem már jelezte: az idei bajnokságban egy „másik” Csepellel kell számolniuk az ellenfeleknek Vili. téli úttörő olimpia A legifjabbak fesztiválja a „legnagyobb magyar faluban” Kedden este Orosházán a Petőfi Művelődési Központ homlokzatán fénycsóvák irányultak a következő betűsorra: VIII. téli úttörő-olimpia, s mellette megjelent, szintén fényárban úszva, két öt karika. Ez alkalommal Orosházán adtak randevút egymásnak az ország legjobban asztaliteniszező, birkózó és sakkozó úttörői és kisdobosai. Kedden a megnyitó ünnepséggel hivatalosan is megkezdődött a VIII. téli úttörőolimpia teremversenyeinek sorozata. Orosháza, a város — vagy ahogy Darvis József, a kiváló magyar író, a város szülötte elnevezte — „a legnagyobb magyar falu” mély lélegzetet vehetett. Miért? Már október elején megkezdődtek a fiatalok nagy versenyének előkészületei, s ebben, nyugodtan mondhatjuk, az egész város részt vett. Szakadi Sándor, az általános iskolai sporttanács elnöke, a szervező bizottság főtitkára a következőket mondta az előkészületekről: — A legérdekesebb az volt, hogy a verseny védnökeinek felkérése túlságosan is jól sikerült ... A tiszteletdíjakra gondolok. Szinte túltermelési válságba estünk. Most már ott tartunk, hogy a győztes csapatok tagjai igen komoly díjakat kapnak. A jutalmak között egyébként a fényképezőgéptől kezdve a rádióig minden van. — Mely üzemek és vállalatok igyekeztek a leginkább? — Különbséget tenni rendkívül nehéz lenne, hiszen a város valamennyi üzeme, kisipari és termelőszövetkezete, valamint intézménye, minden erejét latba vetette, hogy a fiatalok jól érezzék magukat városunkban. Jellemző például a Vas- és Műanyag Kisz esete. Az összes embléma elkészítését vállalta. Az Üveggyár pedig meghívta a pécsi úttörőzenekart, s fedezte utazásának és ellátásának költségeit is. Az úttörőzenekarral már Orosháza vasútállomásán találkozhattak annak a különvonatnak az utasai is, amely Budapestről az ország jelentős részének úttörőit szállította az olimpia színhelyére. Sajnos, a városba érkező fiatalok az első nap keveset láthattak (a sötétedés miatt) Orosházából. A Petőfi Művelődési Központ külsejét azonban máris szívükbe zárták. Itt kezdődött meg ugyanis a VIII. téli úttörő-olimpia. A megnyitó ünnepség kezdetén háromszor szólalt meg a fanfárok hívó jele. A József Attila Általános Iskola előtt gyülekező csapatok — 19 megye, Budapest és Orosháza legjobb ifjú sportolói — vonultak fel a művelődési központ modern épülete felé. Külön említettük Orosháza csapatát. Nem véletlen, hiszen a rendezők joga, hogy külön csapatot indítsanak az úttörő-olimpiákon. Vajon milyen reményekkel? Erre válaszolt Mészáros József, a KISZ városi bizottságának titkára: — Két úttörőszakkör alakult egy éve városunkban, az asztaliteniszezők és a sakkozók szakosztálya. A birkózók felkészítéséről az Orosházi Spartacus sportiskolája gondoskodott. Nem fűzünk vérmes reményeket fiataljaink szerepléséhez, de tisztes helytállást várunk tőlük ... A művelődési központ elé felsorakozott fiatalokat Zana János, a központ művészeti előadója üdvözölte. Ezután Németh István, a 3. sz. iskola testnevelője tett jelentést Tekauer Péternek, az AIST országos elnökének, aki köszöntötte az olimpia részvevőit, majd Mihály András, a városi tanács elnöke üdvözölte a fiatalokat. Hat úttörő hozta a felvonulási térre az olimpia zászlaját, majd Deme János, az 1970. évi úttörőolimpia bírkózóbajnoka, az orosháziak egyik büszkesége érkezett az olimpiai lánggal. Amikor a láng fellobbant, részvevők ünnepélyes esküt tettek. JELENTŐS REFORMOKKAL KÖSZÖNTÖTT AZ ÚJ ÉV A NEMZETKÖZI ÉS A HAZAI KÜZDŐTEREKRE Az ősi sportág, a birkózás, rohamosan fiatalodott az utóbbi esztendőkben. Elegendő csupán arra gondolnunk, hogy az egykori, hosszú órákon át folyó közös erőőrlést napjainkra a háromszor háromperces menetidő váltotta fel, amely sűríti az eseményeket. A mai birkózás gyors, látványos. A Nemzetközi Birkózó Szövetség dicséretes következetességgel fejleszti a sportág korszerű arculatát. Erről tanúskodnak azok az új szabályok is, amelyek 1973. január 1-én léptek életbe a szőnyegen. De jelentős reformmal köszöntött az új esztendő a magyar birkózásra is. Felnőtt versenyzőink az év első napjától kezdve — a korszerű speciális felkészülés jegyében — csak az egyik fogásnemben szerepelhetnek. Gondos előkészítés és kísérletezés után Münchenben tárgyalta meg a Nemzetközi Birkózó Szövetség, a FILA kongresszusa a szabálymódosítási javaslatokat. Az elmúlt év utolsó napjaiban, Belgrádban aztán a FILA technikai bizottságának ülése jogerőre emelte az új szabályokat. (4. oldal) A birkózás összetett mozgásformájában csak a szabályismeret jelenthet biztos iránytűt I Fiúk a medencében Néhány nappal ezelőtt, amikor női úszósportunk tavalyi mérlegét készítettük el, azt írtuk, hogy nincsenek versenyek, pihennek a stopperek. Nos, ez igaz akkor is, ha a férfiak 1972-ben nyújtott teljesítményét vizsgáljuk, de csak félig... A stopperek ugyanis az új esztendő első napján ismét főszerepet kaptak, hiszen az alapozás napjaiban sem teszik félre egy percre sem az ellenőrzésnek ezt a jól bevált eszközét az edzők. Az ünnepnapok tétlensége után tehát ismét folytatódik a munka. Eközben persze még nagyon sok szó esik az elmúlt esztendőről, a tavalyi eredményekről. Vannak, akik elégedettek lehetnek, mások viszont kettőzött szorgalommal róják a hosszakat, mert javítaniuk kell. Hogy kik lehetnek elégedettek, s kiket sorolunk a másik csoportba, arra a 7. oldalon közölt összeállításunkban találhat választ az olvasó. Férfi úszósportunk 1972 című írásunk részletesen értékeli az elmúlt évet, több statisztikai adatot tartalmaz, s a szokásnak megfelelően az egész oldalas összesítésnek az alapját a hazai ranglisták adják. Hargitay András » I