Népsport, 1974. október (30. évfolyam, 231-256. szám)

1974-10-18 / 245. szám

XXX. 245. ♦ 1974. október 18. NÉPSPORT S TORNÁSZ VB 1974 - VÁRNÁ — Zöld - mondta a vezető bírónő és ez azt je­lentette, amit a versenyen a bírói asztalon kigyulladó lámpa zöld fénye: indulhat a gyakorlat. A tornászok világbajnokság előtti utolsó versenyszerű edzésén már csak azok vettek részt, akik zöld utat kaptak Várnába. Hosszú hónapok munkája, gondos válogatás ered­ményeképpen jelölték ki a XVIII. tornász-világbajnok­ságon részt vevő magyar csapatokat. Bizakodással indíthatjuk őket útnak, ha nem is zavartalan, de mindenképpen becsületes felkészülés áll mögöttük. Most már csak az a fontos, hogy amikor a várnai Sportcsarnokban gyakorlatuk előtt kigyúl majd a zöld lámpa, a legtöbbet nyújtsák a küzdőtéren abból, amire képesek. E^élyeh — remények Búcsú és bemutatkozás szín­helye lesz egyben Várna. A tor­nászok és mi, nézők búcsúzunk a nétrv éve érvényben levő elő­írt gyakorlatoktól (az edzőter­mekben már mindenütt kóstol­gatták az újak anyagát). Be­mutatkozik viszont a világbaj­nokságokon eddig még nem alkalmazott lebonyolítási rend­szer. Eszerint külön versenyen dől el — az előírt és a szaba­don választott gyakorlatok be­mutatásával — a csapatbajnok­ság sorrendje, az itt egvénileg legjobban szereplő 36—36 tor­nász újabb versenyen (már csak szabadon választott gyakorla­tokkal) küzd az egvéni össze­tett verseny helyezéseiért. Az esélyeket latolgatva, so­kan vélekednek úgy, hogy most is a japán férfi együttes esé- lves a csapatvilágbajnoki cím elnyerésére. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy két héttel a VB rajtja előtt itt, Bu­dapesten láthattuk a japán tor­nászokat, ahol bemutatót tar­tottak, majd Tatán folytatták edzéseiket. Igaz, a többszörös olimpiai és világbajnokok — Sz. Kató. Kenmocu, Kasza- macu, Cukahara —, valamint Honma és fiatal társaik, Ka- tsijama és Fuzsimoto csodálatos biztonsággal végzik kötelező gyakorlataikat, szaba­don választottjaik pedig szipor­káznak. csillognak, de ezekben a rendkívül nehéz gyakorlatok­ban bizony sokat rontanak is. Kérdés, mennyit javítanak biz­tonságukon a világbajnokságig? Mert van ám trónkövetelő; a szovjet csapat Legjobbját Andrianovot sok szakember — köztük (a Szovjet Torna Szö­vetség alelnöke. az 19S6-os ösz- szetett világbajnok Voronyin — képesnek tartja arra, hogy lépést tartson a japánok leg­jobbjaival,' miután sem anyag­erősség, sem technikai felké­szültség tekintetében nem ma­rad el mögöttük. Andrianowal Klimenko áll otthon nagy harc­ban, kettejük tudása egyenérté­kűnek tekinthető. A csapattag­ságra esélyesek, Mikaeljan, Ma- lejev, Marcsenko (a hírek sze­rint Cukahara-ugrást mutat be a talajon), Samugija (hármas csavar talajon), Bojko és Szaf- ranov sok nehéz elemmel gaz­dagította repertoárját és a Szovjetunióban nem tagadják, hogy erősen bíznak abban, hogy most csapatban nagyobb eséllyel vehetik fel a küzdelmet a ja­pánokkal, mint az utóbbi évek­ben bármikor. Erősnek ígérkezik a Hősié­vel, Thünével kiálló NDK-vá- logatott. Meglepetésre Hallé­ban öt ponttal legyőzték az Andrianov és Klimenko nél­kül szereplő szovjet csapatot. Az NDK együttese igen szoros­sá teheti a versenyt az élen, mint ahogy nngy küzdelem várható a középmezőnyben és minden esélylatolgató itt említi a ma­gyar együttest is. Magyar és Molnár eredményed, legutóbb pedig válogatottunknak a len­gyel együttessel vívott szoros küzdelme tekintélyt biztosított csapatunknak, és senki nem tekintené meglepetésnek azt, amit a magyar szakvezetés célul tűzött ki fiaink elé, hogy előrelépjenek a Münchenben el­foglalt nyolcadik helyről. A női versenyben nem nehéz megjósolni a szovjet csapat győzelmét. Olyan kivételes tudású, egysé­ges együttessel, mint a Szov­jetunió, ma aligha rendelkezik más ország. Turiscseva, az olim­piai és világbajnoki cím vé­dője áll a hazai lista élén, aki­nek technikai felkészültsége, biztonsága, művészi előadóké­pessége ma is egyedülálló. Ott­hon Olga Korbuttal áll nagy harcban és bár Korbutnál bo­nyolultabb, erősebb anyagú gyakorlatot senki sem mutat be, Olga mindig egy-egy rontás miatt marad alul. Most- nem sikerült például a Szovjet Ku­pában Turiscsevától elhódítani az aranyérmet, mert gerendán rontott... A bájos Szagyi, a határozott, bátor Kim, az újra az élvonalba került egykori cso­dagyerek, Dronova, az ifjú Grozdova és Gorbik, valamint az elegáns Sziharulidze olyan választékot biztosít a szovjet vezetőnőnek, Larissza Latinyiná- nak, hogy szinte biztos lehet a csapatgyőzelemben. Turiscseva is megvédheti világbajnoki cí­mét. Nagyon erősnek és ki­egyensúlyozottnak ígérkezik az NDK együttese. Most nincse­nek a csapatban olyan nagy nevek, mint Janzé vagy Zu- choldé volt. de Hellmann, Ábel, Schmeisser, Gerisch, Zinke, Röh- lich élvezetes küzdelmet vív­hat majd Turiscseváékkal. A magyar csapatnak azért lesz nehéz dolga, mert az olim­pián szerzett harmadik helyet szeretné megvédeni, de együttesünk három olyan müncheni csapattagot nélkülöz, mint Békési, Kéry és Kelemen. Az előbbi kettő sérülés miatt volt kénytelen végleg abbahagy­ni a versenyzést. Kelemen — bár újra edzésbe állt — szintén sérülés miatt nem harcolhatott idén a válogatottságért. Császár és Medveczky — akárcsak a fiúknál Magyar és Molnár — tekintélyt vívott ki a magya­roknak, Nagy Zsuzsa és Bánfai neve sem cseng idegenül. Újon­caink helytállásától sok függ (Matulai, Sommer, Egervári), bár itthon biztosan legyőzték lá­nyaink a román válogatottat, nem tudjuk, mit tartogatnak szomszédaink még a világbaj­nokságra ... Tőlük, de még in­kább az egyesült államokbeli tomásznőktől tartanak a ma­gyar szakvezetők. A japán és az ismét feljövőben levő cseh­szlovák lányok kerülhetnek még az élcsoportba. Érdekes, hogy Várnában ott lesz a négy év előtti világbaj­nokság két összetett győztese, Turiscseva és Kenmocu, de megküzdhet a VB aranyérmei­ért München nyolc győztese is: az összetett verseny és a fele­máskorlát olimpiai bajnoka, Tu­riscseva, Korhűt (talaj, gerenda) a férfiak közt Kató (korlát), Cukahara (nyújtó), Andrianov (talaj), Klimenko (lólengés) és Körte (lóugrás). A várnai VB előtt az utolsó hetekben együtt edzettek a magyar válogatottal a VB-re készülő japán tornászok. A tatai tornateremben ezekben a napokban megszokott kép volt az, hogy a magyar szakemberek fényképezőgépekkel és filmfelvevőkkel lesték a világhírű japán tornászok edzé­sét. A tanulni vágyás azonban nem volt egészen egyoldalú, mert a mi Magyar Zoltánunkra is legkevesebb három film­felvevő objektívje meredt, amikor a lovon dolgozott. Ma­gyar Zoltán — e szer Európa-bajnoka — edzőjével, Vigh Lászlóval, forradalmasította a lólengés technika iát. A M ma­gyar-vándornak elkeresztelt mozgássorozat végrehajtása ter­mészetesen nagyon érdekelte a japán szakembereket is, de a különleges figyelem nem is ennek szólt. Zoli egyszer ed­zésen próbálgatott egy új mozgássort, ami még sokkal nehe­zebb, mint a Magyar-vándorr, és nem is a várnai VB-re, ha­nem Montrealra készül. Az éles szemű japánok ezt az egy kísérletet is „kiszúrták” és ettől kezdve Zoli nem mozdulha­tott a lovon anélkül, hogy ne filmezték volna. A még neve- sincs elemsort azonban nem rögzíthették filmszalagra, mert a kölcsönös segítség, amit a tatai közös edzések során a ja­pán, és a magyar szakemberek nyújtottak egymásnak, csak az eddig ismert mozdulatokra vonatkozott. A többit, azo­kat, melyeket még csak most tanulnak a japán és a magyar edzőtermekben, természetesen mindkét fél titokban tar­totta ... Egy kis történelem Antwerpenben, 1903-ban ren­dezték az első tornász-világba.inok- ságot. Akkor még csak férfiak léptek a küzdőtérre. A francia ver­senyzők fölényének jegyében zajlott le a VB-premier csakúgy, mint két évvel ’ később a bőr­ei eaux-i világverseny. Ezután az első világháborúig még kétéven­ként rendezett versenyen a cseh, illetve a csehszlovák tornászok léptek előtérbe, majd a svájciak törtek be az élvonalba. 1950-ben Baselban (ahol először rendeztek világbajnokságot a nők részére) Svájc férficsapata és az össze­tettben a svájci Lehmann lett aranyérmes. Rómával 1954-ben új fejezet nyílt a tornász VB-k történeté­ben. Először itt jelentek meg vi­lágbajnokságon a Szovjetunió tor­nászai és mindjárt százszázalékos sikert arattak. Mind a női, mind a férfi csapatversenyben győz­tek. az egyéni összetettben Rudi- ko, illetve Muratov lett aranyér-, mes. Ugyanilyen szovjet fölény jellemezte az 1958-as moszkvai VB-t is. Négy év múlva Japán ugyan elhódította a férfi csapat­világbajnoki címet, a többi arany azonban ekkor is a Szovjetunióba került. Japán férficsapata azóta verhetetlennek bizonyult, sőt a legutóbbi VB-n, Ljubljanában az •egyéni érem is japán verseny­zőé, Kenmocué lett. A nők versengéséből 1954 óta egyetlen év kivételével — 1906, Dortmund, csehszlovák csapat­győzelem, egyéni aranyérmes Caslavská — százszázalékos ered­ménnyel a szovjet lányok kerül­tek ki győztesen, akik — akárcsak férfi sporttársaik — szinte for­radalmi változásokat hoztak a tomasportba. Rendkívül magas­ra állítva a mércét, hallatlan erő­vel húzták egyre feljebb, egyre magasabb szintre ezt a sportágat. Várnában a tornasport törté­netét — legalább ami a győzel­meket illeti — valószínűleg a ja­pán férfi- és a szovjet női torná­szok írják majd. A magyar tornászok ugyan a csapat- és az egyéni összetett ver­senyben még nem nyertek világ- bajnoki címet, több szép siker fűződek azonban nevükhöz a sze­renként! döntőkben (1930, Luxem­bourg, a nyújtó aranyérmese Pelle István, 1954, Róma, felemáskorlá­ton első Keleti Ágnes) és 1954- ben Rómában győztek lányaink a kéziszer csapatban. A FELSZABADULÁS UTÁNI VILÁGBAJNOKSÁGOKON ELÉRT HELYEZÉSEINK 1954 1958 1962 1966 1970 Róma Moszkva Prága Dortmund Ljubljana NŐI CSAPAT ÉS EGYÉNI LEGJOBB HELYEZÉS: 2. 5. 4. 5. 7. Vásárhelyi Tass Füle Tréssel Békési 4. 10. 9. 19. 22. FÉRFI CSAPAT ÉS EGYÉNI LEGJOBB HELYEZÉS: 7. 14. 12. 13. 11. Pataki Csányi Csányi Pusztai Molnár 40. 35. 25-26. 63-64. 45. Az oldalt írta és összeállította: PAP KORNÉLIA BEMUTATKOZÁS Tornászaink ugyan az elmúlt években ismét szép ered­ményekkel örvendeztették meg a sportkedvelőket (Békési Ilona, Császár Mónika helyezései az olimpián, illetve az Európa-bajnokságokon, női csapatunk olimniai bronzérme. Bérezi István, Molnár Imre EB-helyezései és mindennek te­tejébe Magyar Zoltán Eurőpa-bajnoki aranyérme), mégis viszonylag keveset tudnak a sikerek részeseiről, alig isme­rik a változó összeállítású csapatok tagjait. Különösen áll ez most férfieayvttesiinkre. hiszen a várnai csapatból öt most szerepel először világbajnokságon, négyüknek pedig Várna jelenti életük első világversenyét. •ir B. KISS ISTVÁN (1948-ban született Budapesten, ma­gassága 168 cm, súlya 61 kg) veteránnak számít, ott volt már 1970-ben Ljubljanában (69, lett) és 1972-ben München­ben (46.). Alija a versenyt a fiatalokkal, az idei mesterfokú bajnokságon még javított is helyezésén, az előző évi ha­todik helyről a negyedikre küzdötte fel magát és őt sze­ren a döntőbe került. Bár ezúttal nem nyerte meg gyűrűn a mesterfokú bajnokságot, ez a szer változatlanul az erőssé­ge. Nevelő egyesülete a Postás SE. első mestere Börtsök Jenő volt, jelenleg a Vasas Izzó tornásza, edzője Farkas Béla. MOLNÁR IMRE (1949 Miskolc, 163. 57) sem először erő­síti a magyar válogatottat. Ljubljanában együttesünk leg­jobbja volt (45.) Münchenben a 19. helyre küzdötte fel ma­gát. Emlékezetes sikereit azonban az Euróoa-bainokságokon aratta. 1971-ben lóugrásban 4.. 1973-ban ugyanezen a szeren bronzérmes lett. Várna előtt elsősorban kori át gyakorlatával • kapcsolatban jósolhatunk Imrének sikert. Kitűnő összetett versenyző, tavaly Is, idén is második volt a mesterfokú baj­nokságon. Nevelő edzője a DVTK-ban Robinson Gyula volt, most az U. Dózsa versenyzője, edzői: Bordán Dezső és Bejek Géza. MAGVAR ZOLTÁN (1953, Budaoest. 169. 62.5) kilenc évvel ezelőtt kezdett tornászni az FTC-ben. ma is ott ver­senyez, edzője ma is az a Vigh László, aki kezdettől fogva nevelte. 1972-ben volt először válogatott. Münchenben 19 évesen 27. lett az összetettben. Azóta világszerte ismertté tette nevét a róla elnevezett lólengés elemsorozattal. 1973- ban ezen a szeren Európa-bajnoki aranyérmes lett. Ma már elmondható róla, hogy nincs „lyukas” szere, legtovább a gyűrűvel küszködött. Hogy eredménnyel, bizonyítja az idei mesterfokú bajnokságon gyűrűn szerzett győzelme, emellett még további három szeren lett bajnok és — akárcsak ta­valy — az összetettben is győzött. Bár a kamaszkorában nem kevés gondot okozó tornász az utóbbi egv-két évben előnvére változott, komolyodott, ma sem nélkülözheti edző­je, Vigh László közismerten kemény markának szorítását. Zolinak reális esélye van arra, hogy Várnában a lólengés döntőiének résztvevője — és akár győztese! — legyen. DONATH FERENC (1954. Nagykőrös. 165. 64). Tíz évvel ezelőtt Nagykőrösön Medve László keze alatt kezdett tor­nászná. Tavaly került először a válogatott keretbe, az idei mesterfokú bajnokság hatodik helyezettje, négy szeren volt döntőben. Egyenletesen fejlődik, várnai csapatunk megbíz­ható tagja. Á TF hallgatója, jelenleg Bordán Dezső és Ka- bos Gábor edzők foglalkoznak vele. BANRÉVI IMRE (1954, Budapest, 169. 61.5) 1967-ben a KSI-ben Horváth Balázs edzőnél Ismerkedett a tornával, jelenleg a Bp. Honvédban versenyez, mestere Csányi Ray- mund. Tavaly a grenoble-i Európa-bajnokságon szerepelt először világversenyen, 33. lett. Az idei mesterfokú bajnok­ság bronzérmese. STVADÓ JÁNOS (1953. Budapest. 176, 72). Az FTC ne­veltje jelenleg is első edzőjével. Vigh Lászlóval dolgozik. A TF hallgatója. Az idei mesterfokú bajnokság hetedik he­lyezettje, klubtársa. Magvar Zoltán nyomdokában haliad, szintén a lólengés az erőssége. Bár újonc a világbajnok­ságon, ezen a szeren sikerre számíthat. LAUFER BÉLA (1955, Budapest. 166. 72). 1965 óta a KSI tornásza, mestere Leopold József. Idén tört be az él­vonalba. A mesterfokú bajnokságon ötödik lett. elsősorban lóugrásával és talajon is ugrásaival keltett feltűnést. A vár­nai csapat Benjáminja. + CSÁSZÁR MÓNIKA (1954. Budapest, 168. 56). Tíz éve a Vasasban kezdett tornászni, jelenlegi klubja a Postás SE. Első edzője Békési Sándor volt, jelenlegi edzői Kovács Lászlóné. Benke Attiláné és Tamás Csaba. Tagja volt a müncheni bronzérmes csapatnak, az olimpián gerendán ne­gyedik lett és most is ez a legerősebb szere. A tavalyi Európa-bajnokságon Londonban felemáskorláton és geren­dán negyedik helyezést ért el. A tavalyi és az idei mester­fokú bajnokságon az összetettben második lett. A legelegán­sabb, legszebb mozgású tomásznőnk. akitől joggal reméljük, hogy legalább egy szeren döntőben lesz a világbajnokságon. MEDVECZKY KRISZTINA (1958. Budapest. 160. 51) Hat éve indult el tornászpályafutása, a Vasas versenyzője, ne­velő edzője Tóth Ernő volt, jelenlegi edzője Ducza Anikó és Érseki Kálmán. Tagja volt a müncheni bronzérmes csapat­nak. az olimpián összetettben 13. lett. A tavalyi és az idei mesterfokú bainokság első helyezettie. Minden szeren ma- gaisfokú teljesítményre képes, ő tanulta meg először Ma­gyarországon a nők között a Cukahara-ugrást, amit most bicskával mutat be. KOVACSN® NAGY ZSUZSA (1951. Budapest. 171. 64.5). Kilenc éve a Postásban kezdett versenyezni, nevelő edzője Németh Zoltán, jelenleg a BSE sportolója, edzője pedig férje. Kovács Péter. Az olimpiai bronzérmes csapat tag­ja, a tavalyi és az idei mesterfokú bainokság ötödik helye­zettje. A legmegbízhatóbb csapattagok egyike. BÁNFÁI ÁGNES (1947. Budapest, 158. 52). 1959-ben az Angyalföldi Sportiskolában kezdett versenyezni Kovács Lászlónál, onnan a Bp. Spartacusba került, ahol ma is ver­senyez, edzője Eőry István. 12-szeres magyar bajnok, a ta­valyi és az idei mesterfokú bainokság bronzérmese. MATULAI ZSUZSA . (1955. Kisbér. 170. 58). 1967-ben kezdett tornászni, azóta a Bp. Spartacus versenyzője. Ed­zői: Eőry István és Kelényi Éva. 1971-ben volt először vá­logatott, különösen az utolsó két évben fejlődött sokat. Ta­valy a mesterfokún hatodik, idén hetedik lett. EGERVÁRI MARTA (1956. Budapest. 161, 51.5). 1968 óta a Bp. Honvéd versenyzője. Nevelő edzője Fekete József, rajta kívül még Müller Katalin foglalkozik vele. Tavaly volt először válogatott, akkor a mesterfokú bajnokságon 11., idén 12. lett. Ez utóbbi számadat is bizonyítja, hogy még egy kicsit rapszodikus versenyző, az idei mesterfokún tej- lesen formán kívül versenyzett, azóta azonban annyit javult,' hogy bebiztosította helyét a világbajnoki csapatban. SOMMER ANNA (1955, Budapest, 155, 49). 1965-ben a BVSC-ben Balázs Olivér edzőnél kezdett tornászni, jelenleg a BSE versenyzője, ahol Németh Zoltán és Kovács Péter foglalkozik vele. 1971-ben volt először válogatott, az idei mesterfokú bajnokságban összetettben hatodik lett. Jó­kedvével és jó értelemben vett vagányságával, bátorságával friss színnel gazdagította válogatottunk palettáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék