Népsport, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

2 NÉPSPORT A Népsport jelenti ­ FOGADÁS Krizsán József, az MLSZ fő­titkára hétfőn fogadást adott a KNDK hazánkban tartózkodó labdarúgó „B”-válogatottjának tiszteletére és többek között esz­mecserét folytattak a két ország labdarúgásának helyzetéről. SPORTMOZGALOM A Szabolcs-Szatmár megyei sporthivatal rendezésében már­cius 28-án Nyíregyházán össze­vont sportvezetői tanácskozást tartanak, amelyen az iskolai testnevelés és sport verseny­­rendszerét, valamint a nyári út­törőtáborok programját vitatják meg. EGYESÜLETI ÉLET A PMSC március 24-i elnök­ségi ülésén az eddigi társadalmi elnök, Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke, felmentését kérte. A PMSC új társadalmi el­nöke dr. Rugási Endre, a Pannó­nia Sörgyár igazgatója lett.­ ­ SZÖVETSÉGI ÉLET Megérkezett a röplabdaszövet­­ségbe az idei női ICV verseny­kiírása. A rendező Lengyelország Mielec városát jelölte helyszínül az augusztus 20—27. között sor­ra kerülő nagyszabású viadalra. A tornát két ötös csoportban bo­nyolítják le. RENDEZVÉNY Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Szabolcs- Szatmár és a Kárpáton túli terü­let sportolói április 5-én egész­napos baráti sporttalálkozót tar­tanak Vásárosnaményban, illet­ve Beregszászon. A csereprog­ram keretében labdarúgás, kézi­labda, röplabda és asztalitenisz sportágakban mérik össze tudá­sukat a szovjet és a magyar sportolók. VERSENY Major Árpád, a DVTK fő­könyvelője erdei futóversenyre hívta ki Diósgyőr NB I-es labdarúgócsapatát. A főkönyvelő (mellesleg tájfutó) egyedül fut, míg az NB-s keret tagjai 20-an állhatnak ki ellene 20-szor 2 kilométeres váltóban. ISKOLAI SPORT | Repce Kupa néven kézilabda­tornát rendez a csepregi gimná­zium KISZ-szervezete és sport­köre. Az április 7—9. között meg­rendezésre kerülő versenyre bu­dapesti, győri, zalaegerszegi, szombathelyi középiskolák leány­csapatai neveztek. TÖMEGSPORT A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa elnöksége a munkahelyi testnevelés fellendí­tése érdekében Munkahelyi Testnevelési Bizottságot hozott létre. A bizottság alakuló ülé­sén intézkedési tervet fogadtak el a munkahelyi testnevelés me­gyei fejlesztéséről. UTAZÁS Az Újpesti Dózsa öt cselgán­­csozója részt vesz a hollandiai nemzetközi bajnokságon. A kül­döttség Pápai Tivadar vezetésé­vel, Andrássy László edző kísé­retében április 3-án indul Hol­landiába. Az együttes összeállí­tása: Szabó Ferenc és Pápai Ti­bor (pehelysúly), Hosszú Kálmán és Ipacs László (félnehézsúly), Csák Tamás (nehézsúly). létesítmények A Kaposvár közelében fekvő Gyertyánosvölgyben újabb két­szintes erdei turistaház építését kezdte meg a Kaposvári Spar­tacus. A Zselicség második tu­rista objektuma júliusban már vendégeket is fogadhat. ★ Ülést tartott a debreceni vá­rosi tanács. Bejelentették, hogy a városi sportcsarnok építésének költsége 53,4 millió forint lesz és előreláthatólag 1976-ban vehetik birtokukba a sportolók. ★ Társadalmi munkával elké­szült a KELTEX XI. kerületi Galambóc utcai új földes labda­rúgó edzőpályája. A jövőben itt rendezik majd az egyesület ifjú­sági és serdülőcsapatának mér­kőzéseit. KÖZLEMÉNYEK Az U. Dózsa úszószakosztálya felvételt hirdet az 1969—70. év­ben született, úszni tudó és nem tudó, gyerekek részére. Jelentke­zés a Nemzeti Sportuszoda elő­csarnokában március 28—29-én 18 és 19 óra között dr. Kerekes István edzőkéd*★ Az FTC labdarúgó-szakosztá­lyának vezetősége úgy döntött, hogy az április 9-i, Crvena Zvez­­da elleni KEK-mérkőzést a Nép­stadionban rendezik meg. Előze­tes jegyigénylést semmiféle for­mában nem fogadnak el. A jegy­­árusítás kezdetéről és helyéről a sajtón keresztül tájékoztatják az érdeklődőket. . KIADVÁNYOK Egy éve avatták a szombat­­helyi erdei tornapályát. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szakszervezetek megyei tanácsa és a Vas megyei erdőgazdaság harminchat oldalas, díjmentesen terjesztésre kerülő füzetet ké­szíttetett. Számos gyakorlat le­írása és rajza található meg a színvonalas füzetkében. ★ Megjelent a Repülés legújabb száma. Programozott gyémánt­­koszorú címmel közli Avarossy Éva írását Petróczy György vitorlázórepülőről. Két írás pe­dig az új Paul Tissandier-dip­­lomásokat és a „Repülő nap­­számosok”-at mutatja be. TOTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közleménye szerint a 12. játékhéten 13 plusz 1 találatos szelvény nem akadt. 13 találatos is csupán egy, az 1 016 208 forin­tot ér. A további nyeremények: 12 találat: 16 db, 42 342 Ft; 11 találat: 275 db, 2464 Ft; 10 ta­lálat: 3061 db, 332 Ft. (MTI) RÁDIÓ, TÉVÉ Szerda. Rádió. Kossuth-adó. 20.25: Közvetítés a Franciaország —Magyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzésről. Petőfi-adó. 6.20: Torna. 16.33: Közvetítés a Magyarország—Bulgária UEFA Torna selejtező labdarúgó-b­ér-UTCI 1 Televízió. Budapest. 20.25: Közvetítés a Franciaország— Magyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzésről. Szlovák tévé. 18.10: Autó-motor revü. Szlovák tévé, II. műsor. 19.35: Az orszá­gos spartakiád előkészületeiről. IDŐJAPAS Felhőátvonulások, több helyen kisebb eső, havas eső, hózápor. Többfelé élénk, időnként erős, néhány helyen viharos lökésekkel kísért északnyugati, nyugati szél. Szeles, az évszakhoz képest hideg idő. Várható legmagasabb nappa­l a hőmérséklet 6 — 10 fok között. ! Még egyszer az úszómesterekről... Kivétel nélkül minden fórumon értő fülekre talált az OTSH úszással kapcsolatos állásfoglalásának az a részlete, amelyik az úszómesterképzéssel foglalkozik. Újpesten, az első tanfolyamon 33-an már sikerrel befejezték a tanul­mányaikat és a Magyar Úszó Szövetség máris részletes programot dolgozott ki a további tanfolyamokkal kapcsolat­ban. Eszerint áprilisban nem kevesebb mint öt vidéki uszo­dában rendeznek úszómesterképzést. A menetrend: 5—8., Nyíregyháza; 10—13., Dombóvár; 15—18., Szolnok; 20—23., Debrecen és 27—30., Gyopáros-fürdő. Szó van egy-egy gyöngyösi és tatai tanfolyam szervezéséről is. Bekapcsolódik az úszómesterképzésbe az ezen a terü­leten remek hagyományokkal rendelkező Budapesti úszó Szövetség is. A fővárosiak tanfolyamának időpontja: április 14—26. A színhely: a margitszigeti Sportuszoda. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás április 8-ig minden kedden 16.30-tól 18-ig a BUSZ hivatalos helyiségében (Bp. V., Váci u. 62—64. L­em. 11.). Az előjelek tehát kedvezőek. Minden reményünk meg­lehet arra, hogy már idén nyáron sem kell az úszás­­oktatásra jelentkezőknek sorbaállniuk az úszómesterek zsú­folt beosztása miatt. Mindenki sorra kerül majd, és, talán éppen a tavaszi, kampányszerű akciók jóvoltából, a legkor­szerűbb módszerekkel tanul meg úszni. A LABDARÚGÁS __________________________________________________ A Szeged mögött nagy a helyezkedés 23. fordulón jutott túl az NB II 20-as mezőnye, s a táblázat hetek óta mintha megmerevedett volna. A SZEOL szinte fel­tartóztathatatlanul „rohan" a bajnokság, illetve az NB I felé, mögötte azonban még semmi sem tisztázódott. A szurkolók hol a Volánt, hol a Kaposvári Rákóczit, hol a Komlót emlegetik második feljutóként. Ma még lehetetlen megmondani, hogy ebből a verseny­­futásból melyik együttes kerül majd ki győztesen, de az már biztos, hogy a feljutásért, illetve a kiesés ellen folytatott harc tovább emeli, növeli az NB II rangját. Elmondhatjuk: a labdarúgás világában fújdogáló új szelek nem múltak el nyomtalanul a második vonal felett sem. A legutóbbi baj­noki forduló tudósításaiból is kiderül, hogy élvezetesek, izgalmasak,­­változatosak a mérkőzések, megszűnt az ácsorgás,­­a lazsálás, nin­csenek „feleslegesen” lejátszott kilencven percek. Egyetlen olyan tudósítói megjegyzést sem találtunk, amely a lélektelen, nemtörő­döm játéknak tulajdonítja valamelyik együttes vereségét vagy pont­­ vesztését. Sokkal gyakoribbak a figyelmetlenségből, ügyetlenségből, kapushibákból (!) kapott gólok. A formák persze - ez a labdarúgás törvényszerű velejárója - nem kiegyensúlyozottak. A Szekszárd együttese például na­gyon rosszul kezdte a bajnokságot, sokáig a kiesőzónában tanyázott, most viszont egyszerűen nem talál legyőzőre: a legutóbbi kilenc mérkőzésen nem kapott ki... A közel egyenlő erőviszonyokra jellemző az a tény, hogy nincsen tavasszal százszázalékos együttes, de olyan sem akad, amelyik ne szerzett volna pontot. Szembetűnő a DVSC hirtelen formajavulása! A debreceniek tavasszal lejátszott négy bajnoki mérkőzésük során eddig hét pontot szereztek — azt az egyet is hazai pályán veszítették el! -, s a 18. helyről a 14.-re tor­názták fel magukat a táblázaton. Az SZMTE teljesítménye szintén bravúros: hét szerzett pontjával a 15. helyről a 7.-re ugrott. És a bajnokságból a java még hátravan! Kapussorsok, S-s védője és csapatkapitánya — egy személyben. A második vo­nal egyik legjobb portásának tartják, csapatának erőssége. Vasárnap Kaposvárott­­ mégis utolérte a kapussors. Az első hazai gól előtt úgy öklözött ki egy labdát, hogy az éppen a Rákóczi leggólképesebb csatárá­nak, Kovátsnak a fejére esett. S onnan­­ a hálóba. A máso­dik és a harmadik gólban is „főszerepet” alakított, s így a csapat edzőjének, Nagy János­nak kénytelen-kelletlen le kel­lett cserélnie a kapitányt. He­lyére a fiatal Polina állt, s egy darabig úgy tűnt, vele jobban megy majd a fővárosiaknak. De ilyen a sors, ő is gólt kapott, méghozzá a lába között. Az edző tehetetlenül ült a kispa­­don. Több cserekapusa nem volt... Hosszú hajrá, mérkőzés előtt Mészáros Imre, a vendégek edzője a tisztes ve­reségben is kiegyezett volna. Az NB II legjobb csapatának ott­honában — mi tagadás — sok reményük nem is volt a bányá­szoknak. A félidőben mégis 0:0-ás eredménnyel tértek pi­henőre a csapatok. A második játékrészben a SZEOL aztán hosszú hajrát nyitott, s ennek eredménye négy gól volt. Az oroszlányiak ugyanis nem tud­tak változtatni játékfelfogásu­kon, foggal-körömmel védték kapujukat, ellentámadásokra, gyors kontraakciókra nem is gondoltak. Pedig tehették vol­na, hiszen a nagy offenzíva kö­zepette a SZEOL védelme erő­sen fellazult. Elég lett volna egyetlen bátor, vállalkozó szel­lemű csatár, aki ellop egy lab­dát, nekivág... Ilyen azonban nem akadt, mert a csatárok is — „bekkeltek”. Kaptak is egy négyest, s a látottak alapján még ezt is tisztes vereségnek könyvelhették el. Pávlicz eldöntötte, várni a pont sorsát — Nagykanizsán. S mindezt nem először tette. Az Olajbányász kitűnő jobbszélsője állandó és ügyeletes góllövője az „olajosoknak”. Jelenleg 20 góllal vezeti az NB II góllövő­listáját, s most már ott tart, hogy az ellenfelek védői vele ijesztgetik egymást: „Majd jön a Pávlicz és bevágja". Vasár­nap a lehető legjobb pillanat­ban talált a hálóba. A Várpa­lota támadott, mint a fergeteg, idegenben is nyitt sisakkal, bát­ran játszott. Gólhelyzetek sorát teremtették Vlaszák kapuja előtt, amikor egy ellentámadás során szöglethez jutottak a hazaiak. A labda lepattant a védőkről, a várpalotaiak balszerencséjére­­ Pávlicz elé. Ilyen hibát nem szabad elkövetni. Nagykanizsán különösen nem. Mesterhármas, gTSSL, gólnak, de annak még jobban, hogy nyert a csapat.­­ Az utóbbi mérkőzéseken bármit csináltam, semmi sem sikerült. S most fordult a kocka. Három hely­zetem volt , három gólt rúg­tam. Most már hónapok óta a saját bőrömön érzem, milyen nehéz az NB II-ben csatárt ját­szani. A védők itt elég kímé­letlenek. A MÁV DAC-nak rú­gott három gólom értékét talán ez a tény is növeli..(Németi­ Miklósnak, a Bp. Spartacus csa­tárának monológja.) Limiírással Szabálytalan gól-I/IIUkldöSdl­­lal egyenlített a Szolnoki MTE Szentendrén. A hazaiak vékonypénzű kapusa, Lóugrással, Szendrei érezte a veszélyt, ki­futott, s úgy látszott, övé lesz a labda. Közbejött azonban va­lami, pontosabban szólva va­laki, aki piros-fekete mezén 6- os számot viselt és Simon név­re hallgatott. Bevetette magát a tömegbe, majd általános meg­rökönyödés közepette zsoké módjára, a kapus nyakába ugorva a hálóba fejelt. Majd miután a játékvezető „beleegye­zését”, azaz kettős sípszavát meghallotta, mint aki jól vé­gezte dolgát, szaladt társai felé besöpörni az ilyenkor szokásos gratulációkat A Kossuth KFSE játékosai csak álltak és néz­tek ... A játékvezető sípsza­vára vártak ők is, amelyik sza­badrúgást rendel el­­ a ja­vukra! Nem így történt, s vé­gül az SZMTE mindkét pontot hazavitte a főiskolások otthoná­ból. A bíró nagyot hibázott. Szabadrúgást kellett volna ad­nia a hazaiak javára. Bemelegítés. £föspei£ mérkőzés nem mindennapi elő­játékkal kezdődött. Húsz perc­cel a kezdés előtt a hazai csa­pat Bundzsák Dezső edzővel és a három tartalékjátékossal ki­bemelegítés, egészülve megjelent a pályán. A korai és csoportos kivonulás miatt a nézők először csoport­fényképezésre gondoltak, s bi­zony, nagyon elcsodálkoztak, amikor a társaság futni kez­dett ... A sort a melegítőbe öltözött mester vezette. Ekkor a nézőtéren már egyöntetűvé vált a felismerés: a pályán fo­lyó különös ceremónia nem más, mint csoportos bemelegí­tés. Az edző így magyarázta újítását: — Sajnos, néhány játékosom képtelen az önálló bemelegítés­re, ezért kellett ehhez a mód­szerhez nyúlnom. Ráadásul hű­vös is van, ilyenkor különös gonddal kell bemelegíteni. Per­sze, ettől még nyugodtan ki­kaphatunk, játszhatunk rosz­­szul is, de legalább nyugodtan ülhetek le a kispadra, mert tudom, hogy egyetlen játékosom sem futott ki a pályára félig bemelegített állapotban. A mérkőzés aztán az edzőt igazolta. A Dunaújváros ját­szotta a korszerűbb, tudatosabb futballt, s stílusuk diadalmasko­dott a FOSPED elavult, egyé­nieskedő játéka felett. Még ak­kor is, ha 0:0-ás eredmény született. Mesterhármas. ­/ A huszonötödV­ asárnap ismét benépesednek a vidéki pályák, megjelennek a zöld gyepen a 77 csapatok, s a szurkolók harsány bíz­tatásától lesz hangos a nézőtér. 19 megyé­ben, több mint másfél száz pályán, mint­egy 3500 játékos és sok tízezer ember ad­ja át magát újra a játék örömének, izgal­mának. A hazánkban először meginduló megyei bajnokság merőben elüt minden ed­digitől a magyar sport történetében. Nem­csak azért, mert egészen új területi be­osztás szerint küzdenek vidéki csapataink a bajnoki pontokért. A megyei bajnokságok megindulását az teszi ünnepélyessé, hogy a magyar nép életének korfordulóján, a szer­vezetében és szellemében megújhodott ma­gyar sport a legnépszerűbb sportág számá­ra is megteremtette az új kereteket, le­rakta új fejlődése alapjait és kicövekelte az új távlatok felé vezető utat__” Kicsit hosszú, de egyáltalán nem érdek­telen idézet a Népsport 1951. március 2-i számából. Vajon eszébe jutott-e valakinek is, szer­te a­zonban, hogy március 2-án (minő vé­letlen, a rajt az idén is ezen a napon volt) a „legifjabb” magyar labdarúgó-bajnok­ság a 25. évébe lépett. Megemlékeztek-e valahol az első kerek évfordulóról, emlékeztette-e valaki a „hősi múlt”, az ötvenes évek nagyszerű megyei bajnoksá­gaira a játékosokat. Mert igaz ugyan, hogy az eltelt 24 év alatt számos bírálat érte (legtöbbször nem is érdemtelenül) ezeket a bajnokságokat, mégis joggal mondhat­juk: a megyei bajnokságok meghonosításá­val valóban leraktuk a sportág fejlődésének új alapjait és „kicövekeltük” az új távla­tok felé vezető utat. Az eredeti elképzelés szerint a megyei bajnokságnak a megye legfontosabb baj­nokságának kellett lennie. Ahol ez az elv érvényesült, ott a legfontosabb is volt! A csapatok (legalábbis a legtöbbjük) nagy küzdelmet vívtak a bajnoki címért. Első­sorban a harc domborodott ki, a töretlen küz­dőszellem révén arattak sikert a csapatok, lelkesedésük jelentős szerepet játszott ab­ban, hogy a közönség sokáig a megyei mér­kőzéseket is nagy számban látogatta. Nem volt ritka a 2—3000-es nézőszám. A hatva­nas években Bács-Kiskun megyében a Kecs­keméti TE—Kiskőrös, valamint a Kiskőrös— Soltvadkert mérkőzésen 4—4000 néző haj­totta győzelemre csapatát, de az északnyu­gati megyékben is akadtak hasonló nézőszá­mok. A megyei bajnokságok nézőcsúcsa azonban Veszprémben született, ahol az egyik rangadón 6000 szurkoló jelent meg! Ami szintén nem elhanyagolandó célja a megyei bajnokságoknak: alig akadt év, hogy néhány csapat, néhány tucat játékos ne indult volna el a felfelé vezető úton. A MÁV DAC, Győr-Sopron megye 1959—60. évi bajnoka pár év alatt három bajnoksá­got nyert, s azóta — nem is egyszer — már az NB I kapujáig is eljutott. A sátoralja­újhelyi csapat elődje a járási bajnokságból jutott, ugyancsak pár év alatt, az előző évek NB II-jének az élcsoportjába. A leg­szebb az Egri Dózsa szereplése volt, az egriek a megyei bajnokságtól az NB I-ig meg sem álltak. De megemlíthetnénk a Vi­deotont, illetve elődjét, a Székesfehérvári Vasast és még néhány — volt — NB II-es, illetve NB I B-s csapatot is! É­s a játékosok! Bizonyára sokan emlé­keznek még a szombathelyiek eddigi legsikeresebb csapatára az ötvenes évek második felében. Ebben a csapatban szinte egyik napról a másikra vált orszá­gos hírű labdarúgóvá öt (!) fiatal gyerek, akiknek mindegyike megyei bajnokságban is szerepelt. A kapus Varga, aztán Novák De­zső, Pál, Pém, a balszélső Tóth Zoltán egé­szen rövid idő alatt lett a Haladás erőssé­ge, Novák és Tóth pedig a válogatott mezt is felölthette... Vagy nézzük a Győr- Sopron megyei bajnokság néhány „termé­sét”. Keglovich Sopronból, Orbán a Győri Postásból, Izsáki a Tatai AC-ből, Orosz, Radics Komáromból, megyei csapatokból került az ETO-ba. És az újabbak: Brandisz nemrégen még a Győri Textiles, Magyar az Abda, Földes a MOFÉM Hubertus, Pénzes a Soproni Vasas játékosaként ugrott egy­szerre három osztályt! Vagy: Kocsis a csornai, a válogatott Tóth József moson­magyaróvári együttesből került Pécsre. Szabó Ferenc útja Celldömölkről vezetett Szombathelyre, majd onnan az FTC-be. Tóth Kálmán is megyei csapatból, a Győri Szerszámgépgyárból került az NB I-be. És sorolhatnánk a többieket, a DVTK, az SBTC, a ZTE, a Szeged és még sok-sok NB-s csapat megyei bajnokságból igazolt játékosait... Jó nevelő „intézet” hát a megyei bajnok­ság? Feltétlen. De még jobb is lehetne. Hogyan? Ha például nagyobb gondot for­dítanának a szövetségek, az egyesületek, a szakosztályok, illetve vezetőik, köztük első­sorban az edzők, az utánpótlásra, az ifjú­sági, a serdülőbajnokságra, a fiatalok meg­nyerésére. Mert — bármily furcsán hang­zik — ma már (esetleg) a sportág számá­ra meg kell nyerni őket. Egy újabb hogyan kérdés. A jó közösség (a szó nemes értelmében) a legjobb cégér! A fiatalok és a még fiatalabbak szívesen mennek oda, ahol jól érzik magukat. És akkor nem hiányoz­na olyan sok helyről az ifjúsági csapat... O­lyan bajnokságban, ahol több mint 300 csapat szerepel, sok minden történik egyetlen évben is. Hát még két és fél évtized alatt. Köteteket megtöltő, ezer és ezer történetet lehetne írni az elmúlt 24 év több­ mint százezer (!) megyei bajnoki mér­kőzésének a különlegességeiről. A „hősi idők” számos sportkrimije vaskos kötetet is kitenne. Sajnos, a sportszerűséggel — bár a változás óriási a múlthoz képest — még ma is sok a tennivaló. Sok mérkőzésen a játéko­sok még ma is kíméletlenek, a rendezők, ve­zetők példátlanul elfogultak, élen járnak a zavarkeltésben, a játékvezetők és az ellenfél szidalmazásában. Számos pályán a múltban italt is mértek, s a „jókedvű” szurkolók számára a zenét (csontzenét) a játékosok szolgáltatták... De ma már ezek a mér­kőzések sem olyan „izgalmasak”, mint ré­­­­gén voltak. Szerencsére nem! Más szóval: kevesebb a botrány, a kiállítás. Kevesebb, de még ennél is kevesebbnek kellene len­nie! Számos kedvező változás történt a megyei bajnokságokban, amióta 1951 tavaszán azt a bizonyos cikket — amelyből indításul idéz­tem — megírtam. A megyei bajnokságok szempontjából is a legjobbkor jött a múlt évi átszervezés. A volt NB III-ból vissza­kapott több mint száz csapat sokat jelent a megyék számára. Az így megerősödött negyedik vonalban — bár fél idény után túl­zás lenne messzemenő következtetéseket le­vonni — máris érdekesebb a bajnokság, színvonalasabb a küzdelem, mint volt az előző években. Kiindulásnak ez is valami, de nem elegendő. Ha a magasabb osztá­lyokban elsőrendű fontosságú a szakosztá­lyi munka megjavítása, ez legalább annyi­ra fontos a megyei csapatoknál is. S ha a szakosztályokban nagyobb rend lesz, sor ke­rülhet más, az eredményesebb szereplés szempontjából fontos dolgok intézésére is. Hogyan is lehetne a 25. évébe lépett me­gyei bajnokságok résztvevőit, szövetségi, egyesületi, szakosztályi vezetőit, felnőtt, if­júsági és serdülőcsapatait, játékosait, sok ezer önzetlen társadalmi munkását köszön­teni? Eredményes, jó munkát, sporttársak a kö­vetkező kerek, az 50. évfordulóig! Mikor is lesz az? Nagy József XXXI. 72. ♦ 1975. március 26 A 23. forduló válogatottja Szabó (DVSC) Hirbeck Tóth Korner Müller (FOSPED) (Dorog) (Szekszárd) (II.­kanizsa) Árvai Petrák Birinyi (SZMTE) (Kaposvár) (SZEOL) Németh Sárközi Bartók (Bp. Spart.) (Budafok) (Dunaújv.)

Next