Népsport, 1975. május (31. évfolyam, 102-127. szám)

1975-05-07 / 106. szám

XXXI. 106. ♦ 1975. május 7. III. Budapesti Nemzetközi Sportfilmfesztivál Közönségsiker már a nyitányon Az élmény hatásával közelebb hozni a közönséget a sporthoz, a testedzéshez, a mozgáshoz — ezt a nemes célt tűzte ki a 111. Budapesti Nemzetközi Sportfilmfesztivál, amelyet hétfő este ünnepélyes külsőségek között nyitottak meg a Vörös Csillag Filmszínházban. Dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH és a MOB elnöke, a fesztivál fővédnöke, dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese, Angel Szolakov, a Bolgár Olimpiai Bizottság elnökhelyettese, valamint tizennégy ország filmszakemberei és zsúfolt nézőtér előtt mutatták be az első nap programján szereplő filmalkotásokat. Az első estén s az azóta bemutatott filmek alapján biztosra vehető, hogy a legnehezebb, leghálátlanabb feladata a zsűrinek lesz, amelynek dr. Soproni János az elnöke, s olyan ismert szakemberek, neves sportolók a tagjai, mint Anna Zsodoreva, a szovjet sportfilmbizottság titkára, Karaie Tennert, az NDK- beli sportfilmbizottság titkára, dr. Brúnó Beneck, a Cortina d’Ampezzo-i fesztivál zsürielnöke, Charles Ford, a CIDALC francia bizottságának elnöke, Illés György Kossuth-díjas operatőr, Schmitt Pál olimpiai és világbajnok párbajtőrvívó. Sietve hadd tegyük hozzá: azért lesz nehéz és hálátlan feladat a döntés, mert 21 ország 92 filmje között öt kontinens válogatott művei szerepelnek, amelyek közül több is azonos témát dolgozott fel, vagy műfajában, megoldásmódjában hasonlít. Mindenesetre a közönség messzemenő elismeréssel fogadta a nyitányt, s ezt legjobban a Híradó Moziban mérhettük le, ahol szinte egész nap sort álltak az emberek a jegyekért. Kedden egyébként újabb rangos vendég érkezett a fesztiválra: Marcel de la Sablonnier, a Kanadai Olimpiai Bizottság sajtóügyekkel megbízott elnökhelyettese. A nemzetközi sportfilmfesztiválok létrejöttében kiemelkedő szerepet vállalt egy ma már 86 esztendős férfi, a francia Nícolas Pillat, a CIDALC (az UNESCO mellett működő rövidfilmbizottság) elnöke. Több mint negyven esztendeje ő indította útnak a sportfilmfesztiválok gondolatát, s azóta is lelkes szóvivője a sportfilmezésnek, s ezen túl a sport népszerűsítésének. . Mosolygós, ma is teljes szellemi frisseségnek örvendő férfi. A rendelkezésre álló idő kevésnek bizonyult a téma teljes kibontására, de ő a jelek szerint a témát többre becsülte, mint vacsoráját, amelyet a beszélgetés miatt elhalasztott. — Mindenekelőtt a CIDALC feladatáról szeretnénk hallani. — A CIDALC 1930-ban jött létre. Ez volt a világ első nemzetközi szervezete a film területén. Megalakulásakor több lényeges szempontot vettünk figyelembe: a szervezet álljon kívül minden politikai, egyházi és kereskedelmi érdekkörön. Emellett a mozgókép minden formájának népszerűsítését, terjesztését tűztük ki célul. „Ahhoz, hogy megismerjük magunkat, látni kell magunkat” — ez volt szervezetünk vezéreszméje. — Milyen helyet kapott a sport akkor és milyen helyet foglal el ma a szervezet programjában? — A CIDALC mindenekelőtt kulturális és művészi témákkal foglalkozik. A sport mindkét fogalomba beletartozik. Ugyanolyan helyet foglal el, mint az emberi kultúra bármely ága, s ugyanakkor művészetnek is tartják, nagyszerű harcnak, a legnagyszerűbbnek, amely két, egymást tisztelő és becsülő nép között folyhat. — Hány ország csatlakozott vezéreszméikhez, s képviselteti magát a CIDALC rendezvényein? — Jelenleg 144 ország küld filmeket hozzánk, s képviselői rendszeresen ott vannak számos fesztiválunkon, egyéb rendezvényünkön. — A sportfilmek hallatlan népszerűségéről többek között a budapesti sportfilmfesztivál is meggyőzte a látogatókat. Változatlanul felmerül azonban egy probléma. A filmek szinkronizálása, szöveggel való ellátása, éppen nagy számuk miatt, megoldhatatlan. Ez különösen a szakmai, oktató jellegű alkotások megértését megnehezíti — nemcsak a közönség, hanem a zsűri számára is. — Valóban felmerül ez a probléma, de érzésem szerint nem olyan komoly, mint sokan hiszik. A sport önmagában, szavak nélkül is megállja a helyét, amolyan univerzális nyelvnek számít. S ahol a mozgás kevésnek bizonyul, ott beszél a zene, beszél a montázs__Ha nem is mindent, de a lényeget értenie kell annak, aki a sportot szereti. — Túl a szervezet célkitűzésén — amely tulajdonképpen kicsit össze is nőtt az ön személyével — mi az ön legfőbb óhaja a sportfilmek népszerűsítésével? — Az, hogy rajta keresztül közelebb hozzuk egymáshoz a legkülönbözőbb népeket. Hogy a zene, a festészet, a szobrászat és egyéb művészeti ágak mellett — nem pedig mögött — építőköve legyen az emberek teljes szabadságának, boldogabb, jobb életének. A siker sok arcot ölthet. Néha egy mozdulat, egy tárgy, egy hangsúly, zenei betét váltja ki. Az első sikert egy evezős premier plánban bemutatott tertvere váltotta ki. Az ártatlan szívű néző felszabadult vidámsággal nézte az Életöröm Quebecben c. színes kanadai filmet, amely egy sportos életforma szépségeit, izgalmait villantotta fel. Tréfás sportünnepségek St. Jeanban, erős emberek Hullban, regattaverseny Valleyfieldben, közben vízisízők és ejtőernyős sziluettek, „csurgás” csónakon és — visszatérően — a vízi vetélkedő képei. Csupa szín, csupa megkapó pillanat, aztán — egy evezőnyéltől feltört tenyér. Húsz-harminc, víztől fehérre ázott, szétnyíló rózsájú bőrkeményedés és vízhólyag — íme, az ember. De az arc mosolyog: igen, az ember. Aki a sportolás öröméért legyőzi a szenvedést, legyőzi még önmagát is. De néha egészen csöpp apróság is elég a győzelemhez. Mondjuk, egy labda. Amely lehet piros, kék, zöld, pöttyös, de arra csábít, hogy fogják, vigyék, rúgják, üssék, dobálják — ösztönöz a testmozgásra, elindít egy folyamatot, amelynek a vége nem ritkán a szenvedélyes sportszeretet. Csőke József rendező éppen a két évvel ezelőtti budapesti fesztivál negyedik napján fogott hozzá a Labda ... Labda .../ c. 9 perces lírai alkotás forgatásához. Arra volt kiváncsi, mit kezd az ember csecsemőkortól az öregkorig a labdával. A válasz leírhatatlan. Látni kell! Kerek labdával, lábak labdával, fejek labdával, gólok labdával, labdák labdával... Nem, ebből elég. Kifejezőbb: vastaps labdával, azaz labdákért. A lovak is gyakran megihletik az alkotókat. Az ausztrálok egy kiscsikót követtek kamerával születésétől versenyző koráig, az Indulj és győzz c. NSZK-beli színes filmben az angol telivérek életét villantották fel. Megkapó eredetiséggel! Kedden láttuk a Göröngyös utakon c. spanyol filmet, amely a kerékpáros crossozás valóságos hőskölteményét adta. Sár, gépcsere, verejtékes rohanás, dombra fel, völgybe le — úttalan utakon, de — nézők ezrei előtt, íme, ez is siker. Aidad —kap is. Ha mást nem, a sportolás örömét, a szurkolók elismerését. S aki többet vállal — melyik igazi sportoló nem vállal —, s a többhöz több tehetsége is van, az eljuthat akár az olimpiára. Az olimpiai pedig mindig a legvonzóbb marad — mint ezt a Légy vendégünk, olimpia c. szovjet film készítőinek szándéka, az 1980-as ötkarikás játékok előkészületeinek meglepően korai elkezdése is mutatta. (Bocsák—Z. Vincze) Csal a látszat: nem valamiféle platón tekint szét, hanem százméteres mélységekbe pillant vissza az alpinista, miután már megközelítette a csúcsot. (Részlet a Híradó Moziban kedden vetített, Sziklamászás című, 22 perces, színes filmből) CSELGÁNCS Reményeink forrását általában egy-egy jellemző, erős tulajdonságunk, helyesebben erényünk táplálja. Abban bízunk, amikor célunkat megfogalmazzuk, amikor elindulunk vágyaink valóra váltására. Cselgáncsozóink EB előtt állnak. Szabó Ferenc: Szilajság Koromfekete a szeme, az üstöke, a bajusza, mintha a benne lobogó tűz kormozta volna össze az egész embert. Ez a benne rejlő és szilajságában, harci kedvében megnyilatkozó láng emészti fel ellenfeleinek az energiáját, ez eredményezte, hogy az Újpesti Dózsa pehelysúlyú cselgáncsozóját már évek óta a súlycsoport egyik legjobbjának tartják Európában, holott mindössze egy Európabajnoki bronzéremmel büszkélkedhet. — Egy évet átigazolás miatt kihagytam — mondja. — Alig várom már, hogy ismét nagy versenyen próbáljam ki az erőmet. Az öreg kontinensen nincs olyan klasszis versenyző, akit Szabó Ferenc már ne győzött volna le... Tuncsik József: Szívósság Elnyűhetetlen a szőnyegen ez a szőke fiatalember. Már több országos bajnoki címet szerzett a Bp. Honvédnak a pehelysúlyban. Vetélkedése Szabó Ferenccel mindkettőjük fejlődését szolgálta. Eddig a jelentős nemzetközi versenyeken balszerencse kísérte a szerepléseit, gátlások verték béklyóba. A legutóbbi, hagyományos bécsi nemzetközi tornán azonban megszakadt ez a keserű sorozat, szívóssága, akarata nagyszerű sikert gyümölcsözött, az első helyen végzett. — Tavaly, a londoni Európabajnokságon mutatkoztam be világversenyen — meséli. — Nagyon igyekeztem, aztán csúfos kudarc lett a vége. Még egyszer ez, remélem, nem ismétlődhet meg. Rendkívüli fizikai adottságai jó néhány klasszis versenyző perceit megkeserítették már ... Molnár Károly: Magasfeszültség A Bp. Honvéd könnyűsúlyú sportolója a magyar cselgáncsozás új hullámának legjobb képviselője. Szinte hihetetlen becsvágy fűti ezt a fiatalembert, jellemző, hogy a legerősebb súlycsoportban, a nagyon sok, közel egyforma képességű cselgáncsozót felvonultató könnyűsúlyban biztosan szerezte meg a válogatottságot. Gyors, energikus, bátor, támadó szellemű versenyző. Mérkőzései élményszámba mennek, sistereg, vibrál ilyenkor a levegő a tatami körül. A londoni Európa-bajnokságon fájdalmas bordasérülést szenvedtem — emlékezik. — Keserves hónapokat éltem át ezután. Nem, nem a fájdalom miatt, hanem mert jó ideig tétlenségre voltam kárhoztatva. De ha fogcsikorgatva is, kibírtam, hogy csak akkor kezdtem el az edzéseket, amikor már teljesen egészséges voltam. Lyonban bizonyítani akarok, ne higgyék, hogy a bordeaux-i Európa-bajnokságon szerzett ezüstérmem és az ostendei junior EB-n elért harmadik helyezésem a véletlen műve volt. A junior Európa-bajnokságot egy Günther Krüger nevű NDK- beli cselgáncsozó nyerte Molnár előtt 1973-ban. Tavaly, a londoni EB-n ugyancsak első lett a felnőttei között. A szakemberek szerint nagyon hasonlít a stílusuk, fizikai felépítésük. Jó lenne, ha Molnár az eredményekben is hasonlítana Krügerhez... Szabó Mihály: Szorgalom Az Európa-bajnokságra utazó cselgáncsválogatott legidősebb tagja a Bp. Spartacus középsúlyú sportolója. Harminchárom esztendős. Állhatatossága, szorgalma révén jutott a legjobbak közé. Néhány évvel ezelőtt, amikor elszánta magát, hogy súlycsoportot változtat és a könnyűsúly helyett a középsúlyban folytatja pályafutását, többen megpróbálták lebeszélni, mondván, alkatilag nem megfelelő a középsúlyra, nem tud kellően megerősödni. Ma a kecskeméti Kiss Endre mellett ő a legerősebb a súlycsoport magyar táborában. — A középsúlyban nagyon jó az európai mezőny — mondja. — Reálisan nem sok esélyem lehet ellenük, persze, ez nem jelenti azt, hogy eleve feladtam a reményt. Egy jó pillanat, egy villanásnyi mozdulat elég a mi sportágunkban a győzelemhez. Ő pedig hosszú éveket áldozott ezért a pillanatért. Igazán jussa van hozzá... Ipacs László: Virtuozitás Az eszményi cselgáncsiskola megtestesítője. Nincsenek felesleges mozdulatai, minden idegszálával akciói, dobásai előkészítésére összpontosít. Nyugodt, hidegvérű típus, még az sem zökkenti ki megszokott küzdőmodorából, ha vesztésre áll. Nem kapkod, tökéletesen kivitelezett dobásra törekszik és rendszerint siker koronázza igyekezetét. Az Újpesti Dózsa félnehézsúlyú versenyzője, 1972- ben a középsúlyban bronzérmet nyert az EB-n. Talán a legismertebb magyar cselgáncsozó külföldön, technikai tudását nagyra becsülik. — Sokan bíráltak, amikor felmentem a félnehézsúlyba — sóhajt fel. — Néha, úgy tűnik, nekik volt igazuk, a szükségesnél jóval kevesebb a súlyom. De a középsúlyra már nem tudtam fogyasztani. Tavaly Bécsben az elő-világbajnokságon egy-két mérkőzésen már nem éreztem magam csenevésznek. Az a fontos, hogy gyors és pontos legyek. Varga Imre: Energiabőség Hosszú évekig senki sem vonta kétségbe, hogy Varga Imre, a Bp. Spartacus nehézsúlyú cselgáncsozója a súlycsoport legerősebbjei közé tartozik Európában. Jórészt ennek tulajdonították, hogy a göteborgi EB-n az ötödik, a londoni EB-n pedig a harmadik helyen végzett. „Elapadhatatlanok az energiái” — mondogatták róla. Nos, azóta nemcsak gyarapodtak az energiái, hanem minőségileg is átalakultak. Az eddig pusztán az erejére hagyatkozó Varga Imre egyre többször ér el ippont belső combdobásból, horogdobásból. — Azt hiszem, a japán túra vagyon sokat használt nekem — szolgál a magyarázattal. — Kicsit felgyorsultam és ami talán még ennél is lényegesebb, megéreztem a technika ízét. Ma már nem görcsösen akarok végrehajtani egy-egy dobást, hanem könnyedén. Nincs ellenállhatatlanabb egy könnyed, száztizenhárom kilós kolosszusnál...★ Lényegében ez hát reményeik forrása, erre épül a mi bizakodásunk is. Hisszük, hogy ez a forrás nem válik búvópatakká ... Bocs Ferenc Reménygaléria A szerdai műsor Vörös Csillag Filmszínház 20 óra: öttusázók (szovjet), Az egészség kovácsa (szudáni), Ég és föld között (magyar), Meghívás a spartakiádra (csehszlovák), Rodnyina-sztori (szovjet), Glissando (svájci), íjászat (szovjet), Híradó Mozi, 9-től 19.30-ig folytatólagosan: Flandriában kék az ég (belga), Zöld erdőben (magyar), Dibiasi (olasz). NÉPSPORT 5 Ülést tart a Magyar Diáksport Tanács Az MSZMP ifjúságpolitikai állásfoglalása, az ifjúsági törvény megjelenése óta mind több és több intézkedés született a fiatalság, különösen a diákság testedzésére. Felemelték a testnevelési órák számát, új szervezeti kereteket teremtettek, s átszervezték a középfokú tanintézetek bajnoki rendszerét is. Hiányzott azonban az a testület, amelyik átfogja, koordinálja az alsó-, a középés a felsőfokú oktatási-nevelési intézményekben folyó sporttevékenységet. Ezzel magyarázható, hogy az Oktatási Minisztérium — egyetértésben az érintett szervekkel — megalakította a Magyar Diáksport Tanácsot. A harmincöt tagú testület — valamint a hat munkabizottság — feladata a tanórán kívüli sporttevékenység hatékonyságának elősegítése. A Magyar Diáksport Tanács május 7-én tartja első ülését, ahol megtárgyalják a szervezeti és működési szabályzatot, valamint az 1975. évi munkatervet és üléstervet is. Kamera és mikrofon KETTESBEN Hétfőn délután Széchy Tamással beszélgetett a rádió nagy nyilvánossága előtt Szilágyi János. Klasszis úszókat nevelő edzővel, olyan szakemberrel, amilyen nem sok szaladgál az országban. Mégis, amit elsőként leszögeznénk a Kettesben című műsorról, az a következő: a rádióhallgató, aki bizonyára nem túlzottan járatos a ma úszóedzőjének boszorkánykonyhájában, örömmel tapasztalhatta, hogy Szilágyi egy nevelőt választott beszélgetőpartnerének. — Mert — és ez a beszélgetés során többször bebizonyosodott — az edző szó körülhatárolható értelme az utóbbi években száznyolcvan fokos fordulatot vett. Amíg például egy úszóedzőről a múltban joggal lehetett azt gondolni, hogy le - fel sétál a parton, közben egy-egy odavetett utasításával irányítja tanítványait, addig manapság ez elképzelhetetlen. Széchy és a többi, hasonló képességű szakember — egy személyben irányítója tanítványai sport- és magánéletének.lísta f m *St'M Küszködés az első lépcsőfoktól, meditációk a követendő módszerről még a legmagasabb szinten is, barátnak, s ha kell, apának lenni... Mind-mind edzői, emberi feladat. Széchy szerencsés ember. Azt csinálhatja, amit szeret. Tiltakozott a fanatikus szó használata ellen. Ő, mint mondta, másképp nem tudja csinálni, amit csinál, az ő megszállottsága a hivatástudat, a hivatás szeretete. Szilágyi János elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Széchy személyén keresztül a rádióhallgatók megtudják: mit jelent ma az a szó, hogy edző? Az interjúalany — ha szűk körben is, de — közismert zárkózottságáról. A riporter a tőle megszokott stílusban bírta szóra az úszóedzőt, olyanokat kérdezett, hogy — utólag többen bevallották —, az úszáshoz konyítóknak néha a lélegzetük is elakadt... De egymásra találtak: Szilágyi őszintén érdeklődött (mintha hallgatóként közbeközbeszólna) és Széchy őszintén válaszolt (mintha nem is egy riporter faggatná, a mikrofon nagy nyilvánosságot sejtető közelségében). Ennek-köszönhető, hogy a Széchy—Szilágyi párbeszéd a Kettesben sorozat legjobbjai közé emelkedett... (serényi) 24 oldal atlétika A Képes Sport legújabb, 48 oldalas számát különösen az atlétika kedvelőinek figyelmébe ajánljuk. A lap ugyanis 24 teljes oldalon keresztül az atlétikával, a sportok királynőjével foglalkozik. Olvashatnak az érdeklődők a magyar közép- és hosszútávfutás fontos kérdéseiről, a követelményrendszerről, a nyári atlétikai versenyidény legfontosabb eseményeiről. Többek között. Azért többek között, mert több mint egy tucatnyi cikk foglalkozik a Képes Sport legújabb számában az atlétikával. Természetesen emellett olvashatnak a szurkolók a szerdai olimpiai válogatott mérkőzés esélyeiről, megtekinthetik a Tv-torna képekben bemutatott műsorát és képet kaphatnak az EB előtt álló cselgáncssportunkról.